[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

aru1 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (mõistus) ész ♦ tark aru élesz ész; tehisaru mesterséges intelligencia; tal pole enam täit v õiget v selget aru [peas] nincs helyén az esze; minu arust szerintem; aru kaotama megőrül; pikk juus, lühike aru piltl hosszú haj, rövid ész; ta on arust ära a feje lágyára esett

arvama <'arva[ma arva[ta 'arva[b arva[tud 29 v>
1. (tõenäoseks v usutavaks pidama, mõtlema, oletama) vél, hisz, gondol ♦ arvan, et ta eksib szerintem ő téved; arvan, et tal on õigus szerintem igaza van; mida v mis teie arvate? mi a véleménye?; minu arvates azt hiszem, véleményem szerint, szerintem, nézetem szerint
2. (pidama kelleks-milleks, missuguseks) képzel ♦ keda sa arvad end olevat? minek képzeled magad?
3. (ära arvama, mõistatama) kitalál ♦ arva, mis see on találj ki, mi ez?

arvamus <'arvamus 'arvamuse 'arvamus[t 'arvamus[se, 'arvamus[te 'arvamus/i 11 s> (seisukoht, mõte) vélemény, nézet, felfogás ♦ avalik arvamus közvélemény; üldine arvamus közvélemény; minu isiklik arvamus egyéni véleményem; eriarvamus különvélemény; valearvamus, väärarvamus téveszme, tévhit; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma arvamust kujundama véleményt alkot vkiről/vmiről; oma arvamust välja ütlema megmondja a véleményét; oma arvamust muutma felülbírálja a véleményét, megváltoztatja a véleményét; arvamusi vahetama véleményt cserél vkivel; toetama kellegi arvamust támogatja vkinek a véleményét; oma arvamust mitte välja ütlema állig begombolkozik

arvestus <arvestus arvestuse arvestus[t arvestus[se, arvestus[te arvestus/i 11 s>
1. számítás, számolás ♦ ebatäpne arvestus pontatlan számítás; minu arvestust mööda a számolásom szerint
2. (teadmiste kontroll kõrgkoolis) értékelés ♦ ladina keele arvestus latin dolgozat; arvestust saama megfeleltet kap

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

ausõna <+sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s> becsületszó ♦ ausõna andma becsületszavát adja vmire; minu ausõna! szavamra!

eelnevalt <'eelnevalt adv> előre, (meg)előzőleg ♦ eelnevalt kogutud andmed az előbb gyűjtött adatok, előzőleg gyűjtött adatok; see oli eelnevalt minu asetäitjaga kokku lepitud előre meg volt beszélve helyettesemmel

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

esitlema <esitle[ma esitle[da esitle[b esitle[tud 27 v> bemutat, prezentál; (ennast) bemutatkozik ♦ lubage esitleda: minu poeg hadd mutassam be: ő a fiam; esitleb külalisi üksteisele bemutatja a vendégeket egymásnak

haakuma <h'aaku[ma h'aaku[da h'aaku[b h'aaku[tud 27 v>
1. (end külge haakima, klammerduma) kapaszkodik ♦ takjad haakusid riietesse v riiete külge a bojtorján beleragadt a ruhába
2. piltl (seostuma, omavahel kokku sobima) kapcsolódik, fűződik, kötődik ♦ minu arvamus haakub tema tähelepanekutega véleményem megegyezik az ő észrevételeivel; sündmused haakuvad üksteisega az események egymáshoz kötődnek; meie mõtted ei tahtnud haakuda eltérően gondolkodunk a dologról

haavuma <h'aavu[ma h'aavu[da h'aavu[b h'aavu[tud 27 v> felháborodik, megsértődik ♦ haavus minu sõnadest megsértődött a szavaimon, megsértődött rám; miks sa nii haavusid? miért sértődtél meg; haavunud ilme sértődött arc; kergesti haavuv könnyen megsértődő

hajuma <haju[ma haju[da haju[b haju[tud 27 v> eloszlik, szétoszlik, megoszlik ♦ udu hajus a köd eloszlott; pilved hajuvad eloszlanak a felhők; suits hajus a füst eloszlott; minu mure hajus elszállt a gondom; ebameeldiv mulje hajus vähehaaval a kellemetlen benyomás lassan oszlott el; rahvahulk hajus kiiresti a tömeg gyorsan szétoszlott; tähelepanu hajub megoszlik a figyelem

hoiatus <hoiatus hoiatuse hoiatus[t hoiatus[se, hoiatus[te hoiatus/i 11 s> figyelmeztetés, mementó, megintés, intés, intelem, figyelmeztető ♦ tõsine hoiatus komoly figyelmeztetés; tormihoiatus viharjelzés; hoiatust tegema {kellele} figyelmeztet; ta ei hoolinud minu hoiatusest nem törődött a figyelmeztetéssel
■LS: hoiatus+ ♦ hoiatushüüd, hoiatushüüe figyelmeztető kiáltás; hoiatuslask riasztólövés; hoiatusmärguanne figyelmeztető jelzés; hoiatusmärk ehit intő jel; hoiatussignaal figyelmeztető jelzés

hoiuarve <+arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s> betétszámla, takarékbetét ♦ kandke see summa minu hoiuarvele utalják ezt az összeget a betétszámlámra

hoolimatu <h'oolimatu h'oolimatu h'oolimatu[t -, h'oolimatu[te h'oolimatu[id 01 adj> (mitte hooliv) vigyázatlan, meggondolatlan, pongyola, nemtörődöm, figyelmetlen; (ükskõikne) közömbös ♦ minu murede suhtes hoolimatu nem érdeklik a gondjaim

hämmastus <hämmastus hämmastuse hämmastus[t hämmastus[se, hämmastus[te hämmastus/i 11 s> ámulat, elképedés, meglepetés ♦ minu suureks hämmastuseks nagy megelepetésemre; hämmastusest ei saanud ta sõnagi suust meglepetésében meg se tudott szólalni

häälestama <häälesta[ma häälesta[da häälesta[b häälesta[tud 27 v>
1. muus (muusikariista häälde seadma); tehn (kohandama) beállít, összehangol, hangol, felhangol ♦ klaverit häälestama zongorát hangol; kitarr tuleb ümber häälestada át kell hangolni a gitárt; raadiovastuvõtja ei ole täpselt jaama peale häälestatud a rádióadóvevő nincs pontosan az állomásra állítva; häälestatud antenn raadio beállított antenna
2. (meelsust, arvamust mõjutama, meeleolu kujundama) ♦ sa häälestad kõiki minu vastu mindenkit ellenem hangolsz; mugav ümbrus häälestab puhkuseks a kényelmes környezet pihenésre hangol; optimistlikult häälestatud inimesed optimista beállítottságú emberek; ta on minu suhtes heatahtlikult häälestatud jóindulattal van irántam

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

illusioon <illusi'oon illusiooni illusi'ooni illusi'ooni, illusi'ooni[de illusi'ooni[sid_&_illusi'oon/e 22 s> (pettekujutlus); psühh (tajueksimus) illúzió ♦ optiline illusioon optikai csalódás; elab oma illusioonide maailmas illúziókban él; hajutas kõik minu illusioonid minden illúzióm szertefoszlott; elu purustas mu illusioonid az élet összetörte az illúzióimat

imestus <imestus imestuse imestus[t imestus[se, imestus[te imestus/i 11 s> csodálkozás, meglepetés, ámulat, csodálat, bámulat ♦ imestust äratama csodálatot kelt; imestust avaldama {mille üle} elcsodálkozik vmin; minu suureks imestuseks nagy meglepetésemre; silmad imestusest pärani csodálkozástól tágra nyílt szemekkel; ta ei suuda oma imestust varjata nem tudja leplezni meglepetését; kõik vaatavad teda imestusega mindenki csodálkozva nézi őt; jäi imestusest soolasambaks sóbálvánnyá vált az ámulattl
■LS: imestus+ ♦ imestushüüe csodálkozó felkiáltás

irvitama <irvita[ma irvita[da irvita[b irvita[tud 27 v> csúfolódik, röhög, kiröhög, gúnyolódik ♦ avalikult irvitama nyilvánosan gúnyol; täie suuga irvitama teli szájjal röhög; kõik irvitasid tema saamatuse üle mindenki vigyorgott az ügyetlenségén; sa ju irvitad minu üle! te röhögsz rajtam!; irvitav toon gúnyos hang; irvitav vastus cinikus válasz

isiklik <isikl'ik isikliku isikl'ikku isikl'ikku, isiklik/e_&_isikl'ikku[de isikl'ikk/e_&_isikl'ikku[sid 25 adj>
1. (isikule kuuluv v omane, isikusse puutuv) személyes, individuális, egyéni ♦ isiklikud asjad személyes dolgok; isiklik omand személyi tulajdon; isiklik majapidamine személyes háztartás; isiklik raha személyes pénz; isiklik sõiduauto személygépkocsi; isiklik arvamus magánvélemény, egyéni vélemény; isiklikud muljed személyes benyomások; isiklik veendumus személyes meggyőződés; tema isiklik võlu személyes varázsa; isiklikud dokumendid személyes dokumentumok; isiklik julgeolek személyes biztonság; isiklik heaolu személyes jólét; isiklik huvi magánérdek; isiklik rahulolu személyes elégedettség; isiklik toimik személyi akta; isiklik õnn személyes boldogság; isiklikel põhjustel személyes okokból; isiklikuks minema személyeskedik; see on minu isiklik asi ez az én személyes dolgom; ärge võtke seda isikliku solvamisena ne vegye ezt személyes sértésnek
2. (isikust lähtuv) személyes ♦ isiklik algatus személyes kezdeményezés; isiklik allkiri személyes aláírás; isiklik kohalolek személyes jelenlét; isiklik vastutus személyes felelősség; isiklik tarbimine személyes figyasztás; sportlase isiklik rekord a sportoló személyes erkordja; oma isikliku eeskujuga innustama a saját személyes példéjáva ösztönöz

isiklikult <isiklikult adv> személyesen ♦ isiklikult vastutama személyesen felel; isiklikult alla kirjutama személyesen aláír; me pole isiklikult tuttavad nem ismerem személyesen; tunnen teda isiklikult személyesen ismerem; teatage talle isiklikult tudassák vele személyesen; pöördus isiklikult minu poole személyesen hozzám fordult

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jaoks <j'aoks postp [gen]> (tarbeks) részére, számára; (kohta) valakire/valamire ♦ lõkke jaoks puid korjama fát gyűjteni a tábortűzhöz; hakkasin artikli jaoks materjali koguma elkezdtem anyagot gyűjteni a cikkhez; võta minu jaoks vihmavari kaasa vegyél magadhoz esernyőt a számomra; iga lapse jaoks oli sai minden gyerek számára volt péksütemény; kastid puuvilja jaoks ládák a gyümölcs számára; tehke minu jaoks ka ruumi csináljatok nekem helyet; pileti jaoks ei jätkunud raha a jegyre nem maradt pénz

justament <justam'ent adv> kõnek (just, nimelt, täpselt) pontosan, pont ♦ justament nii pontosan így; justament minu mõte pont amire én gondolok; justament nagu meie linn pont mint a mi városunk; justament sind ma otsingi pont téged kereslek

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

juuresolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> jelenlét, szín ♦ kas minu juuresolek on tingimata vajalik? a jelenlétem feltétlenül szükséges?; võõraste juuresolekul idegenek jelenlétében, idegenek színe előtt

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jämedune <jämedune jämeduse jämedus[t jämedus[se, jämedus[te jämedus/i 12 adj (hrl liitsõna järelosa)> vastagságú, vastag ♦ pliiatsijämedune ceruzavastagságú; sõrmejämedune ujjnyi vastag; viie sentimeetri jämedune oks öt centiméter vastag ág; minu käsivarre jämedune karomnyi vastag

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

järele <järele postp, adv> vt ka järel
1. postp [gen] (kelle-mille taha, tahapoole) után
2. postp [gen] (osutab soovitud objektile) érte ♦ tulin oma asjade järele jöttem a dolgaimért
3. postp [gen] (osutab uuritavale objektile, teatavale asjaolule) után ♦ mis sa nuhid minu järele? mit kémkedsz utánam?
4. adv (osutab millegi lõppemisele) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom; jäta järele! hagyd abba!, hagyd el!

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

kaastegev <+tegev tegeva tegeva[t -, tegeva[te tegeva[id 02 adj> közreműködő, részt vevő ♦ minu albumil kaastegevad lauljad az albumomon közremúködő énekesek

kaastunne <+tunne t'unde tunne[t -, tunne[te t'unde[id 06 s> együttérzés, szánalom, részvét, könyörület ♦ kaastunnet äratama {kelles} szánalmat kelt; kaastunnet ilmutama {kelle vastu} együttérzést tanusít vki iránt; kaastundega suhtuma {kellesse} könyörülettel van vki iránt; kaastundest {kelle vastu} szánalomból; minu sügav kaastunne venna kaotuse puhul fogadd őszinte részvétemet és együttérzésemet öcséd elvesztése alkalmából

kadunuke[ne] <kadunuke_&_kadunukene kadunukese kadunukes[t kadunukes[se, kadunukes[te kadunukes/i 12 s> megboldogult ♦ minu ema, kadunuke megboldogult édesanyám

kaljukindel <+k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj> sziklaszilárd ♦ kaljukindel veendumus sziklaszilárd meggyőződés; kaljukindel tahe sziklaszilárd akarat; see on minu kaljukindel otsus a sziklaszilárd döntésem

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kodukolle <+kolle k'olde kolle[t -, kolle[te k'olde[id 06 s>
1. (tule- v küttekolle) tűzhely
2. piltl (kodu koos lähedaste inimestega) otthon ♦ minu kallis kodukolle édes otthonom

kohalolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> jelenlét ♦ minu kohalolekul a jelenlétemben

kompetents <kompet'ents kompetentsi kompet'entsi kompet'entsi, kompet'entsi[de kompet'entsi[sid_&_kompet'ents/e 22 s> (võimkond, võimupiirid) hatáskör, kompetencia, szakértelem, illetékesség, hozzáértés ♦ see küsimus ei kuulu minu kompetentsi ebben a kérdésben nem vagyok illetékes; kompetentsikeskus kompetencia központ, kiválósági központ

kord3 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (süsteem, korraldus) rend, rendszer ♦ ühiskondlik kord társadalmi rend; demokraatlik kord demokratikus rend(szer); feodaalkord hűbéri rend; see oli nõukogude korra ajal ez szovjet időkben volt
2. (reeglid, eeskirjad, toimimisnormid) rend, fegyelem ♦ avalik kord közrend; karm v kõva v vali kord szigorú fegyelem; päevakord napirend; nagu kord ja kohus ahogy a nagy könyvben meg van írva; annak rendje és módja szerint
3. (korrasolek) rend ♦ minu isiklik elu on korras a magánéletem rendben van; ta tervis sai korda helyreállt az egészsége

kõndima <k'õndi[ma k'õndi[da kõnni[b kõnni[tud 28 v> (käima) jár, megy, gyalogol; (minema) megy; (jalutama) sétál ♦ kõnnib aeglaselt lassan jár; kõnnib päevas 10 kilomeetrit naponta 10 kilométert gyalogol; kõnnib kikivarvul lábujjhegyen jár; tüdrukud õpivad varem kõndima kui poisid a lányok korábban tanulnak meg járni, mint a fiúk; kõnni ettevaatlikult, sest sa kõnnid minu unistustel lépkedj óvatosan... mert az álmaimon lépkedsz; munadel kõndima tojástáncot jár

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

kõrvale <kõrvale postp, adv> vt ka kõrval1, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juurde, ligidale, äärde) mellé ♦ istu minu kõrvale ülj le mellém
2. adv; postp [gen] (kellele-millele lisaks, samaaegselt) mellé ♦ prae kõrvale anti kapsasalatit a sült mellé káposztasalátát tálaltak
3. adv (otsesuunast küljele, eemale) félre ♦ kõrvale vaatama eltekint, félrenéz; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz

küsima <küsi[ma küsi[da küsi[b küsi[tud 27 v>
1. kérdez; (õppeaines küsitlema) feleltet, kérdez ♦ teed küsima útbaigazítást kér; küsi julgelt! kérdezz bátran!; nõu küsima tanácsot kér; järele küsima utánajár, érdeklődik
2. (paluma, taotlema) kér; (luba paluma) elkér ♦ abi küsima segítséget kér; poiss küsis isalt raha a fiú pénzt kért apjától; ta küsis nädalaks minu fotoaparaati laenuks egy hétre elkérte a fényképezőgépemet
3. (hoolima) törődik ♦ armastus ei küsi aastatest a tök is este virágzik

küsimus <küsimus küsimuse küsimus[t küsimus[se, küsimus[te küsimus/i 11 s>
1. kérdés ♦ suuline küsimus szóbeli kérdés; kirjalik küsimus írásbeli kérdés; otsene küsimus egyenes kérdés; rumal küsimus buta kérdés; suunav küsimus kisegítő/mentő kérdés; eksamiküsimus tétel, vizsgatétel; lisaküsimus kiegészítendő kérdés; elu ja surma küsimus létkérdés, élet-halál kérdése; küsimusi esitama kérdezget, kikérdez; küsimustele vastama kérdésekre válaszól/megfelel; pöördus küsimustega minu poole a kérdésekkel hozzám foldult; kedagi küsimustega pommitama/ründama kérdésekkel megrohamoz vkit
2. (aruteldav asi, probleem) kérdés, ügy ♦ põhimõtteline küsimus elvi kérdés; tõsine küsimus komoly dologról van szó; auküsimus becsületbeli kérdés; haridusküsimus tanügy; maaküsimus földkérdés; majandusküsimus gazdasági kérdés; naisküsimus nőkérdés; personaalküsimus személyzeti ügy; rahvusküsimus nemzetiségi kérdés; võtmeküsimus kulcskérdés; küsimust püstitama v üles seadma v tõstatama feltesz kérdést; see on tundide küsimus ez órák kérdése
■LS: küsimuste+ ♦ küsimusterahe kérdésroham; küsimustering kérdéskör

lahke <l'ahke l'ahke l'ahke[t -, l'ahke[te l'ahke[id 01 adj> (sõbralik) szívélyes, kedves, szíves; (hea) jósagos; (vastutulelik) készséges; (armastusväärne) nyájas; (heldekäeline) bőkezű ♦ lahke perenaine kedves háziasszony; lahkel käel bőkezűen; olge nii lahke, aidake mind legyen szíves, segítsen nekem; minu vastu lahke kedves hozzám

laip <l'aip laiba l'aipa l'aipa, l'aipa[de l'aipa[sid_&_l'aip/u 22 s> (surnukeha) holttest, tetem, hulla ♦ elav laip piltl élőhalott; laiba lahkamine a holttest boncolása; laipade põletamine hullaégetés; ainult üle minu laiba! piltl csak a testemen át/keresztül!
■LS: laiba+ ♦ laibamürk hullaméreg

leksikon <leksikon leksikoni leksikoni leksikoni, leksikoni[de leksikon/e 19 s>
1. (sõnaraamat, teatmeteos) lexikon, szótár ♦ biograafiline leksikon életrajzi lexikon; võõrsõnade leksikon idegen szavak szótára; elav leksikon két lábon járó szótár
2. (sõnavara) ♦ sellist sõna minu leksikonis ei leidu lexikon

lemmik <lemmik lemmiku lemmiku[t -, lemmiku[te lemmiku[id 02 s> kedvenc ♦ publiku lemmik a közönség kedvence; tüdrukute lemmik a lányok kedvence; minu lemmik a kedvencem
■LS: lemmik+ ♦ lemmikkirjanik kedvenc író; lemmikkohvik törzskávéház; lemmiklaul kedvenc dal; lemmiktoit kedvenc étel

liha <liha liha liha l'ihha, liha[de liha[sid 17 s>
1. (toiduainena, toiduna) hús ♦ rasvane liha félkövér hús; lahja liha sovány hús; toores liha nyers hús; kuivatatud liha szárított hús; haneliha libahús; kahuriliha piltl ágyútöltelék; hakkliha fasírt; kanaliha tyúkhús, csirkehús; lambaliha birkahús; loomaliha kõnek marhahús; praeliha (praetud) sült hús; sealiha sertéshús; soolaliha, soolatud liha sós hús; suitsuliha, suitsutatud liha füstölt hús; tailiha, taine liha sovány hús; vasikaliha borjúhús; lihaga supp húsos leves; liha küpsetama v praadima húst süt; liha on pehmeks keenud a hús puhára főtt; liha haudub a hús párol; ei liha ega kala se hús, se hal
2. (elus inimesel v loomal) hús ♦ minu liha ja veri az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema egy hús, egy vér vkivel; luust ja lihast (inimene) hús és vér (ember)
3. (inimese keha, ihu) test
4. (vilja-) gyümölcshús
■LS: liha+ ♦ lihahaamer húsklopfoló; lihakarn van mészárszék, hentesüzlet; lihakaste szószos hús; lihakirves hentesbárd; lihakonserv húskonzerv; lihalõik hússzelet; lihamägi piltl, hlv hústorony; lihanuga henteskés; lihapallid húsgomboc; lihapood hentesüzlet, húsbolt; lihaportsjon húsadag; lihapuljong kok húslé; lihasupp húsleves, raguleves; lihatoit húsétel; lihatoode húskészítmény; lihaturg húspiac; lihatööstus húsipar; lihatäidis hústöltelék; lihatükk húsdarab; lihavasar húsklopfoló; lihaveis húsmarha, szarvasmarha; lihavorm, lihavormiroog kok húsos rakott

lootma <l'oot[ma l'oot[a looda[b loode[tud, l'oot[is l'oot[ke 34 v> remél, reménykedik, (meg)bízik ♦ õigustatult lootma jogosan remél; loodame kõige paremat! reméljük a legjobb(ak)at!; minu peale võid loota bennem megbízhatsz; ära tühja looda! ne reménykedj!

lugupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tisztelet, nagyrabecsülés ♦ lugupidamise märgiks a tisztelet jeléül; minu lugupidamine! (hüvastijätt, kõrgstiil) ajánlom magam(at)!

maitse <maitse m'aitse maitse[t -, maitse[te m'aitse[id 06 s>
1. (maitsmisaistingut esile kutsuv aine omadus) íz ♦ magus maitse édes íz; hapu maitse savanyú íz; soolane maitse sós íz; kibe maitse keserű íz; vastiku maitsega rossz ízű; kohvi maitse a kávé íze; millegi maitset suhu saama rájön vminek az ízére
2. (esteetiliste väärtushinnangute kogum) ízlés ♦ muusikaline maitse zenei ízlés; peen maitse kifinomult ízlés; meil on ühesugune maitse egyforma az ízlésünk; maitse järgi ízlés szerint; sel (toidul) pole mingit maitset se íze, se bűze; maitse üle ei vaielda (az) ízlések és (a) pofonok különbözőek, ízlésekről nem lehet vitatkozni; ta pole minu maitse nem az én ízlésem
■LS: maitse+ ♦ maitseasi, maitseküsimus gusztus dolga, ízlés kérdése, ízlés dolga; maitsetaim fűszernövény

meel <m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>
1. (aistingute vastuvõtu- ja eristamisvõime, tajumisvõime) elme, érzék ♦ haistmismeel szaglás, szaglóérzék; ilumeel szépérzék; maitsmismeel ízérzék, ízlelés; inimese viis meelt az ember öt érzéke; kunstimeel művészi érzék; kuues meel hatodik érzék; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján
2. (meeleolu, tunne, tuju) kedv, hangulat ♦ kurb meel szomorú kedv; heameel örömérzet; tusameel rosszkedv; mul on (selle üle) hea meel örülök (neki); kellegi meele järgi vkinek a szája íze szerint
3. kõnek (aru, mõistus, mälu) ész ♦ meelde tulema eszébe jut; meelt heitma kétségbe esik; meelde tuletama emlékeztet, eszébe juttat; meeles pidama emlékezik, fejben tart; meelest minema elfelejt, kimegy a fejéből
4. (mõte, arvamus, seisukoht) ♦ meelt avaldama tüntet; minu meelest szerintem, véleményem szerint; meelt muutma meggondol; meelt parandama vezekel; meelde jääma megmarad az emékezetben

meelest <meelest postp [gen]> (arust, arvates) szerint ♦ minu meelest ei ole sul õigus szerintem nincs igazad

mina1 <mina minu m'in[d -, minu[sse minu[s minu[st minu[le minu[l minu[lt minu[ks minu[ni minu[na minu[ta minu[ga; pl meie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; ma <m'a_&_ma m'u_&_mu m'in[d -, m'u[sse m'u[s m'u[st m'u[lle m'u[l m'u[lt mu[ga; pl me 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> én ♦ mina ja tema én és ő; aita mind! segíts nekem!; mul on kakas tütart két lányom van; see raamat on minu oma ez a könyv az enyém; mind ei olnud kodus nem voltam otthon; minu meelest oled sa nutikas szerintem okos vagy; anna mulle! add (ide) nekem!; kas sa helistad mulle? felhívsz engem?; mu daamid ja härrad! hölgyeim és uraim!

mina2 <mina mina mina -, mina[de mina[sid 17 s> s (inimese olemuse kohta) én ♦ minu parem mina a jobbik énem; kirjaniku teine mina az író másik énje

mure1 <mure mure mure[t -, mure[de mure[sid 16 s>
1. aggodalom, porhanyós, parázs, omlós, nyugtalanság, gond, fejfájás, bánkódás, bánat; (ärevus, rahutus) nyugtalanság
2. (hool, kohustus, ülesanne) ♦ jäta see minu mureks majd én teszek róla!
■LS: mure+ ♦ murekoorem piltl lelki teher, a bánat súlya

mälestus <mälestus mälestuse mälestus[t mälestus[se, mälestus[te mälestus/i 11 s>
1. (mälus talletunud elamus v taju, mälupilt) emlék, emlékezet ♦ unustamatu mälestus felejthetetlen emlék; kellegi mälestustes elama vkinek az emlékezetében él; mälestused ärkavad ellu, mälestusi äratama vmi emléket ébreszt; mälestustesse jääma emlékében megmarad; mälestus sellest tuhmub/kustub homályosodik vminek az emléke
2. (pl) kirj (memuaarid) emlékiratok
3. (mälestusese, mälestis) emlék ♦ endale mälestussammast püstitama emléket állít magának
4. kõnek (mäletamine, mälu) emlékezet ♦ minu mälestuse järgi v mälestust mööda az én emlékezetem szerint
5. (mälestamine) emlék ♦ merel hukkunute mälestusele pühendatud muuseum a tengeren életüket vesztettek emlékét őrző múzeum
■LS: mälestus+ ♦ mälestusaktus megemlékezés; mälestusasi, mälestusese emlék, ereklye, emléktárgy; mälestusmünt emlékérem; mälestussammas emlékmű, szobor; mälestustahvel emléktábla

najale <najale postp [gen]> (millegi vastu v millelegi najatavasse olekusse) támaszt ♦ pane redel seina najale a falnak támasztom a létrát; jäi labidavarre najale seisma a lapátnyélre támaszkodva állt; toetas pea käte najale kezére támasztotta a fejét; toetage [end] minu najale támaszkodjatok rám

najatuma <najatu[ma najatu[da najatu[b najatu[tud 27 v> (end millegi v kellegi najale toetama) támaszkodik ♦ najatus toolileenile a székre támaszkodott; najatusin uksepiida vastu v vastu uksepiita v uksepiidale az ajtófélfához támaszkodtam; najatu minu õlale, kui tahad tukkuda támaszkodj a vállamra, ha akarsz; najatus kogu raskusega minu vastu egész súlyával rám támaszkodott

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

naljamäng <+m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (komöödia) vígjáték
2. (naljaasi, käkitegu) semmiség, játék ♦ see töö on tema käes naljamäng ez a munka semmiség a számára; sinu ülesanne on minu kõrval naljamäng a te feladatod az enyém mellett semmiség; elu pole naljamäng az élet nem játék

nimekiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> (nimestik) jegyzék, névsor, névjegyzék, lista, lajstrom ♦ elanike nimekiri a lakók névsora; valijate nimekiri választói névjegyzék; minu nimi oli nimekirjas kolmas a nevem harmadik volt a névjegyzékben; ta kustutati nimekirjast törölték a listáról; koostage v tehke nimekiri! készítsetek listát/névjegzéket; sattus musta nimekirja piltl feketelistára került

nimi <nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> (eesnimi, pärisnimi, üldnimi) név, névadó, hírnév; (perekonnanimi) vezetéknév, családnév; (looma-, hüüd-, peite-, varjunimi) név; (hüüdnimi) becenév, gúnynév, csúfnév; (varjunimi) álnév, fedőnév; (nimetus) nmegnevezés ♦ haruldane nimi (1) (harva esinev) ritka név; (2) (ebatavaline) szokatlan név; imelik nimi furcsa név; võõrapärane nimi idegen név; kunstnikunimi művésznév; mehenimi férfinév; naisenimi női név; ristinimi keresztnév; sõimunimi ragadványnév; tänavanimi utcanév; valenimi álnév, hamis név; üldnimi keel köznév; hobuse nimi a ló neve; jõgede nimed a folyók nevei; mis nimi lapsele pandi, mis lapsele nimeks pandi? milyen nevet adtak a gyereknek?; lapsel ei ole veel nime még nincs neve a gyereknek; varjas end võõra nime all álnéven bujkált; mis sinu nimi on? mi a neved?; ega minu nimele kirja ole? nem jött a nevemre levél?; maja on isa nime peal v nimel a ház az apám nevén van; isa kirjutas talu poja nimele az apa a fia nevére iratta a tanyát
■LS: nimi+ (nominaal-) ♦ nimihind maj névleges érték; nimikaal maj névleges súly; nimikoormus el névleges terhelés; nimipinge el névleges feszültség; nimiväärtus névérték
nimi+ (nimeandmisega seotud) ♦ nimiosa, nimiroll címszerep; nimitegelane kirj főhős

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nõelama <n'õela[ma nõela[ta n'õela[b nõela[tud 29 v>
1. (näit mesilase, ussi kohta) csíp, megmar, mar ♦ sain mesilase käest nõelata megcsípett a héh; uss oli lehma nõelanud megmarta a tehenet a kígyó; hüppas nagu [ussist v herilasest] nõelatud püsti úgy ugrott fel, mintha a darázs csípte volna meg
2. piltl (midagi teravalt ning pilkavalt ütlema) szúr ♦ nõelas minu kõige hellemat kohta oda szúrt, ahol a legjobban fáj

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

nõuanne <+anne 'ande anne[t -, anne[te 'ande[id 06 s> (nõuandmine, nõu, juhatus) tanács, útmutatás, útbaigazítás, ajánlás ♦ juriidiline nõuanne jogi tanácsadás; tulus nõuan hasznos tanács; keelenõuanne, keeleline nõuanne nyelvi tanácsadás; praktilisi nõuandeid aiapidajaile praktikus tanácsok kertészeknek; loobus arsti nõuandel suitsetamisest az orvos tanácsára lemondott a dohányzásról; võttis kuulda v kuulas v arvestas minu nõuannet meghallgatta/megfogadta a tanácsom

näpsama <n'äpsa[ma näpsa[ta n'äpsa[b näpsa[tud 29 v> (haarama, napsama) elkap; (lüües, nähvates) csap, legyint; (teravalt öeldes, nähvates) visszavág, replikáz ♦ pääsukesed näpsavad lennult putukaid a fecskék röptükben kapják el a bogarakat; näpsas mul nina alt hea töökoha ära elcsípte az orrom elől a jó munkát; esikoha näpsas noor sportlane az első helyet egy fiatal sportoló csípte el; näpsas hobust v hobusele piitsaga v hobusele piitsa meglegyintette a lovat az ostorral; näpsas mulle, et see polevat minu asi visszavágott nekem, hogy ez nem az én dolgom, azt replikázta, hogy ez nem az én dolgom

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omavolitsema <+volitse[ma volitse[da volitse[b volitse[tud 27 v> önkényeskedik ♦ omavolitseb karistamatult büntetlenül önkényeskedik; mis õigusega sa minu toas omavolitsed? milyen jogon önkényeskedsz az én szobámban

ositi <ositi adv>
1. (osakaupa, osadena) részenként, részletekben ♦ tasus võla ositi részletekben fizette vissza tartozását
2. (osalt, osaliselt) részben ♦ see oli ositi minu süü részben az én hibám volt

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

otsekohene <+kohene kohese kohes[t -, kohes[te kohese[id 10 adj>
1. egyenes, szókimondó, rögtönítélő, rögtöni, őszinte, nyílt; (sirgjooneline) egyenes; (siiras) őszinte; (avameelne) nyílt; (kavaldamatu) ravaszság nélkül ♦ otsekohene inimene egyenes ember, nyílt ember; otsekohene küsimus közvetlen kérdés; tal on otsekohene pilk közvetlen tekintete van; ta ei ole minu vastu otsekohene nem őszinte velem
2. (otsekohe toimuv) azonnali ♦ ootasime tema otsekohest saabumist vártuk azonnali érkezését
3. kõnek (otsene) egyenes, szó szerinti; (vahetu) közvetlen ♦ otsekohene kohustus közvetlen kötelesség; tema otsekohesel osavõtul közvetlen részvételével
4. van (sirge) egyenes ♦ uulitsad olid laiad ja otsekohesed az utcák szélesek és egyenesek voltak

otsustama <otsusta[ma otsusta[da otsusta[b otsusta[tud 27 v>
1. (otsust tegema) dönt, felteszi magában, eltökéli magát, elszánja magát, határoz, eltökél, elrendel, elhatároz, eldönt ♦ otsustage kiiresti döntsön gyorsan; pärast keskkooli lõpetamist otsustas ta edasi õppida úgy döntött, tovább tanul a középiskola után; tuleb otsustada, kas minna või mitte el kell dönteni, hogy menjek vagy sem
2. (arvama, oletama, hinnangut andma) vél, megítél, feltételez, értékel ♦ raamatu üle otsustama dönteni a könyvről; silma järgi otsustama szemre; sa otsustad tema üle teiste jutu järgi mások elmondásai alapján döntesz róla; välimuse järgi otsustades a külső alapján ítélve
3. (määrama) dönt ♦ homne mäng otsustab medalisaajad a holnapi játék dönti el az érmeseket; minu sõna ei otsusta midagi az én szavam nem döntő

pahane <pahane pahase pahas[t -, pahas[te pahase[id 10 adj> (pahandatud) bosszús; (rahulolematu) elégedetlen; (kuri, vihane) mérges, dühös ♦ pahane hääl bosszús hang; pahaseks saama {kelle-mille peale} bosszús lesz; ta on minu peale ikka veel pahane még mindig haragszik rám

paluma <palu[ma palu[da palu[b palu[tud 27 v>
1. (soovi, palvet esitama) kér; (anuvalt) kérelmez; (soovides pääseda kuhugi) kikéredzkedik; (viisakussõnana palun) kérem ♦ tungivalt paluma unszol, nógat, kérlel; abi paluma folyamodik, segítséget kér; andeks paluma elnézést kér; vabandust paluma bocsánatot kér; raha paluma pénzt kér; kass palub õue a macska kikéredzkedik; kellegi kätt paluma piltl megkéri a kezét; palun tähelepanu! figyelmet kérek!; [ma] palun pakk võid egy csomag vajat kérek; tervita teda, palun! légy szíves, üdvözöld őt!; paremat kätt, palun! jobbra, tessék!; kuidas, palun? tessék?
2. (kutsuma) meghív ♦ ta palub mind külla meghív engem vendégségbe
3. (palvetama) imadkozik, könyörög, esedezik ♦ paluge ka minu eest! imádkozzanak értem is!

palve <palve p'alve palve[t -, palve[te p'alve[id 06 s>
1. kérés; (anuv) kérelem; (pöördumine) felkérés ♦ tungiv palve nyomatékos kérés; armuandmispalve kegyelmi kérvény; publiku palvel közkívánatra; mul on teile väike palve lenne egy kis kérésem; minu palvel kérésemre; kellegi palvet täitma teljesíti vkinek a kérését
2. (palvus) ima, imadság ♦ hommikupalve reggeli ima/imádság; tänupalve hálaima, hálaadó ima; paneb käed palves kokku kezét imára kulcsolja
■LS: palve+ ♦ palveraamat imakönyv

palvetama <palveta[ma palveta[da palveta[b palveta[tud 27 v> (jumalat paluma, palvet lugema) imádkozik, könyörög, fohászkodik ♦ palveta minu eest! imádkozz értem!

poeg <p'oeg poja p'oega p'oega, p'oega[de p'oega[sid_&_p'oeg/i 22 s>
1. fia vkinek ♦ Sissi ainuke poeg Sissi egyetlen fia; minu esimene poeg az első fiam; ta sai poja fia született; ta on [täpselt] oma isa poeg apja fia
2. (loomadel) kölyök; (lindudel) fióka ♦ kassipoeg macskakölyök; varesepoeg varjúfióka
3. (poeetilisemas pruugis: väärikas esindaja) gyerek
4. relig (Kristus) fiú ♦ Isa ja Poja ja Püha Vaimu nimel Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében

poole1 <p'oole postp, adv>
1. postp [gen] (suunas, ka ajaliselt) felé ♦ sõidab Tallinna poole Tallinn felé utazik; aknad on mere poole az ablakok a tengerre néznek
2. postp [gen] (kelle juurde, kelle toetusele) -hoz/-hez/höz ♦ tulge õhtul minu poole gyertek este hozzám
3. postp [allat] (osutab alale, valdkonnale, suunale) felé ♦ igale poole mindenfelé, mindenüvé, mindenhova; mitmele poole sokfelé, többfelé
4. adv (liitsõna järelosana) felé ♦ allapoole lefelé; pärastpoole később; siiapoole errefelé; sinnapoole arráfelé; väljapoole kifelé

poolt <p'oolt postp, adv>
1. postp [gen], postp [ablat]; adv (suunast, kohast) felől, -ról/-ről ♦ rebane tuleb metsa poolt a róka az erdő felől jön; tuul puhub lääne poolt nyugat felől fúj a szél; mitmelt poolt sokfelől; rahvast on igalt poolt mindenhonnan/mindenfelől jöttek; ühelt poolt..., teiselt poolt egyfelől..., másfelől; omalt poolt a maga részéről
2. postp [gen] (kelle juurest, käest) -tól/-től ♦ tuli õe poolt a nővérétől jött; vii talle minu poolt tervisi add át neki üdvözletemet
3. postp [gen] (pärinemise märkimisel, poolest) ♦ oleme isa poolt sugulased apai ágon rokonok vagyunk
4. postp [gen]; adv (pooldamise väljendamisel) mellett(e) ♦ hääletasin ettepaneku poolt szavaztam a javaslat mellett; kes on poolt? ki van mellette?; olen tema poolt mellette vagyok, a pártján állok
5. postp [gen] (tegija märkimisel) által ♦ valitsuse poolt vastuvõetud otsus a kormány által elfogadott döntés
6. adv (liitsõna järelosana) -ról/-ről ♦ altpoolt lentről; tagantpoolt hátulról; väljastpoolt kívülről, kintről

puht <p'uht adv> (täiesti, täielikult, üksnes, puhtalt) pusztán, tisztán ♦ see on puht minu probleem ez pusztán az én problémám; puht kadedusest pusztán irigységből
■LS: puht+ ♦ puhtisiklik tisztán személyes jellegű; puhtsüdamlik őszinte; puhtteaduslik tisztán tudományos

punkt1 <p'unkt adv> kõnek (täpselt) pont ♦ minu kell on punkt viis az én órám pontosan öt; punkt kell kaheksa pontosan nyolc órakor

pärima <päri[ma päri[da päri[b päri[tud 27 v>
1. (pärandiks saama, pärilikkuse teel omandama) örököl, örökül kap vmit ♦ tütar on pärinud ema iseloomu a lány az anyja természetét örökölte; paganlusest päritud uskumus a pogány korból szármázó babona
2. (küsides [järele] uurima, järele kuulama) érdeklődik, tudakol, kérdezősködik; ([tungivalt] küsima) megkérdez ♦ ära praegu päri, hiljem kuuled! most ne kérdezz, később hallod!; kas keegi on vahepeal minu järele pärinud? kérdezett-e közben valaki utánam?
■LS: pärimis+ ♦ pärimisõigus jur (õigusnormide kogum) öröklési jog

päriseks <päriseks adv> örökre, végleg ♦ kas sa jääd päriseks siia? végleg itt maradsz?; kas sa arvad, et ta jääb päriseks minu juurde? mit gondolsz, örökre velem marad?

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

rahu1 <rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s; rahu adv>
1. (riikide vahekord, kus kumbki riik ei rakenda teise suhtes vägivalda) béke ♦ rahu kestis 30 aastat a béke 30 évig tartott; see juhtus rahu ajal békeidőben történt
2. (rahusõlmimine, rahutegemine) békekötés; (rahuleping) békeszerződés ♦ relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; vaherahu ideiglenes béke(kötés); rahu sobitama békét közvetít
3. (rahulikkus, meelerahu, vaenu puudumine, leplikkus) nyugalom, béke(sség), nyugodtság, nyugodalom, nyugta, csend ♦ perekondlik rahu családi béke; rahu naabrite vahel békesség a szomszédok között; elame rahus, kellegagi tülitsemata békességben élünk, senkivel sem veszekszünk; ta ei saa enne rahu, kui ... nem nyugszik meg, mielőtt...; minu hinges valitses rahu lelkemben nyugalom lakozott; rahu, ainult rahu! csak szép nyugodtan!
4. (rahulik ümbrus, häirimata olukord) béke, nyugalom; (hüvastijätusoovides elavale v surnule) béke; (vaikus) csend ♦ igavene rahu örök béke; hambavalu ei anna rahu a fogfájás nem hagy nyugton; ma ei taha su rahu rikkuda! nem akarom megzavarni a nyugalmadat; puhka rahus, kallis isa! nyugodj békében, édesapám!; rahu tema põrmule! béke poraira!
5. kõnek (rahulikult, paigal, rahule, tülitamata) nyugodtan, nyugton, békében ♦ ole nüüd natuke rahu! maradj nyugton egy kicsit; jäta mind rahu! hagyj békén
■LS: rahu+ ♦ rahuaeg békeidő; rahuettepanek békejobb, békejavaslat; rahuingel békeangyal; rahukohtunik békebíró; rahukonverents békekonferencia; rahumeelsus békesség; rahuolek elégedettség; rahupoliitika békepolitika; rahupreemia békedíj; rahurikkuja békeszegő, rendzavaró, rendbontó; rahurikkumine békeszegés, rendbontás; rahuvõitleja békeharcos; rahuvõitlus békeharc

rahulolematus <+olematus olematuse olematus[t olematus[se, olematus[te olematus/i_&_olematuse[id 11_&_09? s> elégedetlenség, nemtetszés, méltatlankodás ♦ ta ei varjanud oma rahulolematust minu suhtes nem titkolta irányomban az elégedetlenségét; rahulolematuseks pole sul küll mingit põhjust nincs semmi ok az elégedetlenségre; hääles oli tunda kerget rahulolematust a hangjában enyhe nemtetszést lehetett érezni

rida <rida r'ea rida r'itta, rida[de rida[sid_&_rid/u 18 s>
1. sor ♦ aknarida ablakok sora; teine rida, viies koht második sor, ötös hely; talle meeldib kinos viimastes ridades istuda a moziban a hátulsó sorokban szeret ülni; raamatuid ritta seadma sorba rakja a könyveket
2. (sõnajärgnevus, teksti rida) sor ♦ algusrida kezdősor; luulerida verssor; lõpprida, lõpurida végző sor; ridade vahelt lugema a sorok között olvas
3. (mitu, palju) sor ♦ [terve] rida dokumente egy sor irat
4. (kogum) sor ♦ vaenlase ridades az ellenség soraiban
5. kõnek (kohustus, ülesanne, ala) reszort ♦ see pole minu rida ez nem az én reszortom
■LS: rea+ (ridadega seotud)
rea+ (liht-, tavaline) ♦ reakoosseis sorállomány

röökima <r'ööki[ma r'ööki[da röögi[b röögi[tud 28 v> (valjusti karjuma) ordít, üvölt, kurjongat; (kisendades rääkima, hüüdma vms) óbégat, kiabál ♦ röökis valu pärast v valust üvöltött a fájdalomtól; täiest kõrist röökima/karjuma torkaszakadtából üvölt; röögib oma laste peale kiabál a gyerekeire; ülemus hakkas minu peale röökima a főnököm elkezdett velem kiabálni; sead röögivad näljast a disznók visítanak az éhségtől; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg

sattuma <s'attu[ma s'attu[da satu[b satu[tud 28 v; s'attu[ma s'attu[da s'attu[b s'attu[tud 27 v> (juhuslikult kuhugi tulema v mingisse olukorda jõudma) kerül ♦ kuidas te siia sattusite? hogy kerültetek ide?; haiglasse sattuma kórházba kerül; kokku sattuma egybeesik; piinlikku olukorda sattuma kínos helyzetbe kerül; hätta sattuma bajba kerül; ära rohkem minu silma alla satu! többé ne kerülj a szemem elé!; kellegi mõju alla sattuma vkinek a befolyása alá kerül; ta sattus võlgadesse adósságba került, adósságokba keveredett; kuidas see raamat sinu kätte sattus? hogyan került hozzád ez a könyv?; poiss sattus segadusse a fiú összezavarodott; haamri alla sattuma piltl dobra kerül, kalapács alá kerül; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!; sattus supi sisse piltl (bele)került, mint Pilátus a krédóba

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

sihtima <s'ihti[ma s'ihti[da sihi[b sihi[tud 28 v>
1. (tabamise, pihtasaamise eesmärgil) céloz, szegez, irányul, irányoz ♦ kütt sihib jänest a vadász megcélozza a nyulat; sihib teist kiviga megcélozza kővel a másikat; rünnak oli minu vastu sihitud a támadás ellenem irányult; artikkel on sihitud korruptsiooni vastu a cikk a korrupció ellen irányul; kellele su sõnad on sihitud? kinek célzod a szavaidat?; tema küsimus oli minule sihitud nekem szegezte a kérdést
2. (mingisse suunda näitama, osutama) irányul, törekszik ♦ autolaternad sihivad otse aknasse az autólámpák egyenesen az ablakba világítanak; teletorn sihib kõrgusse a tévétorony a magasba törekszik
3. (mingit sihti, eesmärki taotlema, millegi poole püüdlema) igyekszik, törekszik ♦ ta sihib kapteniks kapitány akar lenni; sihib esimest auhinda igyekszik az első díjat elérni; ta sihib sinu tütart a lányodat nézegeti (magának); ma ei mõista, kuhu sa oma jutuga sihid nem értem, hogy mire célzol
4. (silmitsema, takseerima) szemlél, fürkész, szegeződik ♦ pilk sihib kaugusse a távolba néz; tema pilk oli sihitud ootamatule külalisele a tekintete a váratlan vendégre szegeződött; poiss sihtis üksisilmi õngekorki a fiú fürkészte az úszót; miks sa mind niimoodi sihid? miért bámulsz így engem?; tüdruk sihib poissi väljakutsuvalt a lány kihívóan nézegeti a fiút
5. (millegi sihis minema, kuhugi suunduma) irányul, tart vmerre ♦ hunt sihib üle põllu metsa poole a farkas a mezőn keresztül az erdő felé tart

soov <s'oov soovi s'oovi s'oovi, s'oovi[de s'oovi[sid_&_s'oov/e 22 s> (tahtmine) kívánság, vágy, óhaj, szándék ♦ siiras soov őszinte vágy; kellegi soovil vkinek a kívánságára; tema enda soovil saját kívánságára; minu sisim soov leghőbb vágyam; soov täitub a kívánság valóra válik, a kívánság megvalósul; soovi rahuldama kielégít vmely kívánságot; kellegi soove täitma teljesíti vkinek a kívánságát; soovi avaldama kifejezi vmely kívánságát
■LS: soovi+ ♦ soovisaade kívánságműsor

sugukond <suguk'ond sugukonna suguk'onda suguk'onda, suguk'onda[de suguk'onda[sid_&_suguk'ond/i 22 s>
1. (suguvõsa) család, rokonság ♦ minu isapoolne sugukond az apai ági családom
2. biol (seltsist väiksem süstemaatikaüksus) család ♦ kõrreliste sugukond perjefélék családja

sähvatama <sähvata[ma sähvata[da sähvata[b sähvata[tud 27 v>
1. (välgatama) villan, átcikázik ♦ (fotoaparaadi) välk sähvatas vaku villant; hetkeks sähvatas ta pilk minu suunas egy pillanatra tekintete rám villant
2. (järsku meelde tulema, pähe torgatama) (át)villan ♦ hulljulge mõte sähvatas ta peast läbi vakmerő gondolat villant fejébe

süü2 <s'üü s'üü s'üü[d -, s'üü[de s'üü[sid 26 s>
1. (süüdiolek) hiba, vétkesség ♦ oma süüd teise kaela ajama v teise peale veeretama más nyakába varrja a bűnt; kelle süü see on? kinek a hibája ez?; see on minu süü ez az én hibám, én vagyok az oka; meie süü läbi a mi hibánkból; see pole kellegi süü senki sem tehet róla; süüks panemine betudhatóság; süü tõendamine a vétkesség bizonyítása; eitab oma süüd tagadja a vétkességét
2. jur (süüdistuse põhjus) bűnösség ♦ süüd omaks võtma, süüd üles tunnistama bűnösségét beismeri
3. (osutab midagi põhjustavale asjaolule, tegurile) ok ♦ sinu süü, et me bussist maha jäime te vagy az oka, hogy lekéstük a buszt
■LS: süü+ ♦ süütunne bűntudat

taga <taga adv; postp [gen]> vt ka taha, tagant
1. adv (tagapool, tagaosas) hátul, -n túl; (ajaliselt: seljataga, möödas) hátul ♦ sellel autol on mootor taga ennek az autónak hátul van a motorja
2. adv kõnek (järjest, üha) egyre ♦ taga külmemaks läheb kint egyre hidegebb
3. postp [gen] (tagapool) mögött ♦ ta istub minu taga mögöttem ül; maja taga a ház mögött; elab raja taga a határon túl lakik; ta istub trellide taga rács mögött van
4. postp [gen] (viitab esemele, mille kallal ollakse tegevuses, nähtusele, mille varjus miski v keegi on, takistavale põhjusele, osutab, et miski v keegi on kelle-mille poolt toetatud) mögött ♦ istusin päev läbi raamatute taga egész nap a könyvek fölött ültem; teadis, et tema taga on rahvas tudta, hogy mögötte áll a nép; arvude taga on inimesed a számok mögött emberek vannak; uue hoone ehitamine seisab raha taga az új épület építése pénzhiány miatt áll
■LS: taga+ ♦ tagaaju hátsó agy; tagaiste hátsó ülés; tagakülg hátoldal, hátlap; tagapink hátsó pad; tagaratas hátsó kerék; tagarida leghátulsó sor; tagatrepp hátsó lépcső; tagatuba hátsó szoba; tagatuli (1) farlámpa; (2) hátsó lámpa; tagauks hátsó ajtó; tagavokaal mély magánhangzó; tagavärav hátsó kapu

taha <taha adv, postp [gen]> vt ka taga, tagant
1. adv (tahapoole, tagaossa, tagaküljele) hátra, hátulra ♦ pimedas ei olnud ette ega taha midagi näha sötétben semmit sem lehetett látni, se előre, se hátra; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek
2. postp [gen] (kelle-mille suhtes tahapoole) mögé ♦ ta istus minu taha mögém ült; mine maja taha ja too redel! menj a ház mögé, hozd a létrát!; noorus rivistub tema seljataha mögéje sorakozik az ifjúság; pani sigareti kõrva taha cigarettát a füle mögé dugta; laev kadus silmapiiri taha a hajó eltűnt a horizonton; kuu läks pilve taha felhő mögé bújt a hold

tarvitama <tarvita[ma tarvita[da tarvita[b tarvita[tud 27 v> (kasutama, pruukima) használ, fogyaszt ♦ seda seent toorelt ei tarvita ezt a gombát nyersen nem fogyasztják; tarvitab [rohkesti] alkoholi [sok] alkoholt fogyaszt; sa oled minu usaldust kurjasti tarvitanud visszaéltél a bizalmammal

teadma <t'ead[ma t'ead[a t'ea[b t'ea[tud, t'ead[is t'ead[ke 34 v>
1. (millestki teadlik olema) tud ♦ kes teab, palju kell on? ki tudja, hány óra van?; ma tean, et ma midagi ei tea tudom, hogy semmit sem tudok; mine tea! ki tudja!; see on teada tudni való; minu teada tudomásom szerint, tudtommal; minu teada mitte tudtommal nem; minu teadmata tudtomon kívül; see jääb meie kahe teada ez köztünk marad; kust ta seda teadma pidi honnan kellett volna tudnia; nagu teada tudvalevő, mint az közismert; pagan seda teab! tudja a manó!; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; mida Juku ei õpi, seda Juhan ei tea tanulj tinó, ökör lesz belőled
2. (tundma, tuttav olema) ismer ♦ enamikku neist tean ma nägupidi a legtöbbjüket az arcról ismerem
3. (oskama) tud ♦ lapsed teavad luuletust peast a gyerekek kívülről tudják a verset

teadmata <t'eadmata adj> (selline, kelle v mille kohta puuduvad andmed, tundmatu) ismeretlen ♦ teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt, nyomaveszett; teadmata kadunuks tunnistama eltűntnek nyilvánít; auto lahkus teadmata suunas az autó ismeretlen irányba távozott; minu teadmata tudomásom nélkül; teadmata kus valahol

teadmine <t'eadmine t'eadmise t'eadmis[t t'eadmis[se, t'eadmis[te t'eadmis/i_&_t'eadmise[id 12_&_10? s>
1. tudomás ♦ minu parimat teadmist mööda legjobb tudomásom szerint; teadmiseks võtma tudomásul vesz vmit
2. (pl) (õpitu, omandatu, oskused, tarkus[ed]) tudás, ismeretek ♦ põhjalikud teadmised alapos ismeretek, alapos tudás; põhiteadmised alapismeretek, elemi ismeretek; üldteadmised egyetemes tudás; teadmisi omandama ismereteket szerez; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom

tegema <tege[ma teh[a t'ee[b tee[vad t'eh[tud, teg[i t'eh[ke teh[akse tei[nud 28 v>
1. (midagi valmistama, looma, tekitama) csinál, tesz, (el)készít ♦ mis sa teed? mit csinálsz?; süüa tegema főz; pannkooke tegema palacsintát süt; leiba tegema kenyeret süt; täna lõunaks teeme suppi ma ebédre levest készítünk; kas teen kohvi või teed? kávét vagy teát főzök?; haiget tegema megbánt; kahju tegema kárt okoz; õnnelikuks tegema boldoggá tesz; märkust tegema megjegyzést tesz; märkmeid tegema feljegyzéseket készít; enesetappu tegema öngyilkosságot követ el; kellelegi järeleandmisi tegema engedményeket tesz vkinek; tegemata jätma nem csinál meg; romaanist on tehtud mitu tõlget a regényt többször is lefordították; see ei ole minu teha ez nem rajtam áll/múlik; otsust polnud kerge teha nem volt könnyű meghozni a döntést; mis teha! nincs mit tenni!; kedagi naerualuseks tegema majmot csinál vkiből
2. (kehaliste liigutuste kohta ja seoses ühest paigast teise liikumisega, mitmesuguste tööde, toimingute, ettevõtmiste kohta) végez ♦ teeb hommik[u]võimlemist reggeli tornázik; tähelepanekuid tegema megfigyeléseket végez; teeme paar tantsu! táncoljunk egy kicsit!; minekut tegema indulófélben van; külalised ei mõelnudki minekut teha a vendégeknek eszükbe sem jutott távozni; tööd tegema dolgozik, dolgozgat, végzi a munkáját, munkálkodik; rügab v vihub v lõhub tööd teha melózik; füüsilist tööd tegema fizikai munkát végez; sisseoste tegema bevásárol; sain oma ostud tehtud elvégeztem a bevásárlást; teeme ühe õlle! igyunk egy sört!; taksojuht tegi avarii a taxis karambolozott
3. (mingit ala harrastama, viljelema) űz ♦ sporti tegema sportol, sportot űz

teinepool <teine+p'ool teise+poole t'eis[t+p'ool[t teise[sse+poole[sse_&_t'eise+p'ool[de, teis[te+pool[te t'eis/i+p'ool[i 13 s> (abikaasa, elukaaslane) házastárs ♦ kus on minu teinepool? hol van a házastársam?

tervis <t'ervis t'ervise t'ervis[t -, t'ervis[te t'ervise[id_&_t'ervis/i 11_&_09 s; tervis tervise tervis[t -, tervis[te tervise[id 09 s>
1. egészség ♦ kehaline tervis testi egészség; vaimne tervis lelki egészség; tervist kahjustav töö egészségkárosító munka; tervisest õhetama v pakatama duzzad az egészségtől; hoolitse oma tervise eest! vigyázz az egészségedre!; pane pärlid kaela ja kanna terviseks! vedd fel a gyöngyöket, és viseld egészséggel!
2. (tervitus) üdvözlet ♦ vii talle minu poolt palju tervisi! add át az üdvözletemet neki
3. (tervitussõna) szia(sztok), üdvözlet, heló ♦ no tervist! üdvözlet!
4. (millegi tähistamisel, kellegi austamisel: kellegi v millegi auks, hüvanguks) egészség ♦ teie terviseks! (kedves) egészségetekre!; Teie terviseks! (kedves) egészségére!; sinu terviseks! (kedves) egészségedre!
■LS: tervise+ ♦ tervisehäire egészségügyi rendellenesség; tervisejooks kocogás; tervisekaitse egészségvédelem; tervisekasvatus egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás; tervisekindlustus társadalombiztosítás, egészségbiztosítás; tervisekindlustussüsteem társadalombiztosítási rendszer; tervisekontroll orvosi vizsgálat; tervisenaps üdvözlő kupica pálinka; terviserike egészségügyi zavar; terviserisk egészségügyi kockázat; tervisevesi gyógyvíz; tervisevõimlemine svédtorna; terviseõpetus egészségtan

tervitama <tervita[ma tervita[da tervita[b tervita[tud 27 v>
1. (teretama) üdvözöl, köszönt, köszön ♦ tervitas mind peanoogutusega fejbólintással üdvözölt; kättpidi tervitama kézfogással üdvözöl
2. (austust väljendama) üdvözöl ♦ publik tervitas esinejaid aplausiga a közönség tapsviharral üdvözölte az előadásokat
3. (midagi heakskiiduga vastu võtma) üdvözöl ♦ tervitame rõõmuga otsust örömmel üdvözöljük a döntést
4. (tervisi saatma) üdvözöl ♦ tervita minu poolt oma vanemaid üdvözlöm a szüleidet
5. (tervitusväljendeis) üdvözöl ♦ ole tervitatud, kallis sõber! üdvözöllek, kedves barátom!

toetama <t'oeta[ma t'oeta[da t'oeta[b t'oeta[tud 27 v>
1. támogat, segít ♦ kellegi ettepanekut toetama támogatja vkinek a javaslatát; kandidaati valimistel toetama támogatja a jelöltet a választásokon; rahaliselt toetama pénzzel támogat
2. (najatama, nõjatama, naaldama) támaszt, támaszkodik ♦ toetab end vastu seina v seina najale a falhoz támaszkodik; toeta end minu vastu támaszkodj rám; istub toolil, pea kätele toetatud egy széken ül, a fejét a kezére támasztva

tõstma <t'õst[ma t'õst[a tõsta[b tõste[tud, t'õst[is t'õst[ke 34 v>
1. (üles, ülespoole, kõrgemale panema v liigutama) felemel, feltesz ♦ tõstab koti lauale felemeli a táskát az asztalra; kätt tõstma felteszi a kezét; tõstame klaasi tema terviseks emeljük poharunkat az ő egészségére; kedagi tänavale tõstma piltl kirak/kitesz vkit az utcára
2. (taseme, nivoo, pinna vms kohta: kõrgemale viima, suurendama, lisama) emel, növel ♦ hindu tõstma emeli az árakat; tõstab vererõhku emeli a vérnyomást; palka tõstma fizetést emel; mässu tõstma felkel, fellázad; taset tõstma emeli a szintet; lärmi tõstma lármát csap; ära tõsta minu peale häält ne hangoskodj velem

tädi <tädi tädi tädi -, tädi[de tädi[sid 17 s>
1. (ema v isa õde) nagynéni ♦ minu lihane tädi a nagynéném
2. lastek, nlj, hlv ([vanem] naine) néni ♦ tädi Paula Paula néni; naabritädi a szomszéd néni
■LS: tädi+ ♦ tädimees nagynéni férje; tädipoeg unokabáty(a), unokaöcs, unokatestvér, unokafivér; täditütar unokahúg, unokatestvér, unokanővér

tähtsus <t'ähtsus t'ähtsuse t'ähtsus[t t'ähtsus[se, t'ähtsus[te t'ähtsus/i_&_t'ähtsuse[id 11_&_09 s> (olulisus, mõjukus) fontosság, jelentőség ♦ see on suure tähtsusega küsimus ez nagyfontosságú kérdés; sel pole minu jaoks tähtsust ennek nincs jelentősége számomra; tähtsust kaotama elveszíti a jelentőségét; tähtsust omistama fontosnak tart

täpselt <t'äpselt adv> pontosan, pont, éppen ♦ täpselt kell kuus pontosan hat órakor; mäletan täpselt pontosan emlékszem; täpselt sama suur éppen ugyanakkora; täpselt vastupidi éppen ellenkezőleg; täpselt minu mõte pontosan ez volt a gondolatom

vader <vader vaderi vaderi[t -, vaderi[te vadere[id 02 s>
1. (ristivanem: isa) keresztapa; (ristivanem: ema) keresztanya ♦ minu poja vaderid a fiam keresztszülei
2. kõnek (kõnetamisel: kaim, vennas) koma, koma-asszony

vankuma <v'anku[ma v'anku[da vangu[b vangu[tud 28 v> (kõikuma, õõtsuma, tuikuma) tántorog, (meg)inog, imbolyog ♦ purjus mees läks vankudes kodu poole a részeg ember tántorogva ment hazafelé; tuli vankudes meie poole imbolyogva jött felénk; minu usk temasse lõi vankuma megingott a belé vetett hitem; maa vangub mu jalge all inog a föld a lábam alatt; kellegi troon vangub meginog vkinek a trónja

vastas1 <vastas postp; vastas adv>
1. postp [gen]; adv (otse kelle-mille ees, otse teisel pool, millega kohakuti) szemben, szemközt ♦ istub minu vastas velem szemben ül; otse vastas olev maja egyenesen szemben lévő ház; peaaegu kohe meie maja vastas on mets majdnem a házunkkal szemben van az erdő
2. postp [gen] (millega v kellega vahetus kokkupuutes) mellett ♦ ahju vastas on hea seista jó ott állni a kályhának dőlve; nad istuvad külg külje vastas egymás mellett ülnek
3. postp [gen]; adv (seoses kellele-millele vastuminekuga) vár vkit, vár vkire, vki elé megy ♦ on lennujaamas abikaasal vastas a repülőtéren várja a feleségét; ta on mul vastas elém jön

vastu <v'astu postp, prep, adv>
1. postp [gen] (osutab läheduses olevale kohale) szemközt, szemben ♦ kool ehitati lasteaia vastu az iskolát az óvodával szemben építették
2. prep [part] szemben ♦ vastu valgust fénnyel szemben; keegi koputas vastu ust valaki kopogott az ajtón; tuli koju vastu hommikut hajnali órákban ért haza
3. postp [gen] (osutab, kellele v millele on miski suunatud) iránt ♦ armastus isamaa vastu a haza iránti szeretet; huvi teaduse vastu a tudomány iránti érdeklődés
4. postp [gen]; prep [part]; adv (väljendab vastasseisu, vastupanu, keeldumist, vältimist) ellen ♦ olen ettepaneku vastu ellenzem a javaslatot; vastu tahtmist akarata ellenére; ta on minu vastu ellenem van; mul ei ole midagi selle vastu semmi kifogásom nincs ellene; vastu karva szőr ellenében; hääletad sa selle poolt või vastu? mellette vagy ellene szavazol?; vaenlase vastu võitlema harcol az ellenség ellen; kellegi vastu tunnistama tanúskodik vki ellen; tablett peavalu vastu tabletta fejfájás ellen; lunaraha vastu vabaks laskma váltságdíj ellenében szabadon enged
■LS: vastu+ ♦ vastuabinõu ellenintézkedés, megtorló intézkedés; vastuargument ellenérv; vastuarmastus viszontszerelem; vastuhakkaja lázadó, ellenálló; vastuhakkamine ellenszegülés; vastuhääl ellenszavazat; vastukaal ellensúly; vastukäik ellenlépés; vastukülaskäik viszontlátogatás; vastulause felszólalás, tiltakozás; vastuluure kémelhárítás; vastumeetmed ellenintézkedések; vastumürk ellenméreg; vastupanek ellenállás; vasturääkiv ellentmondásos, ellentmondó; vasturünnak sõj ellentámadás; vastutasu ellenszolgáltatás, viszonzás; vastutuul ellenszél; vastuvaidlemine ellentmondás; vastuvoolu a folyásiránnyal szemben, a víz ellenében, az árral szemben, a sodrással szemben

vennas <vennas vennase vennas[t -, vennas[te vennase[id 09 s; vennas vennakse vennas[t -, vennas[te vennakse[id 09 s>
1. (vend [vere poolest]) atyafi, testvér, öcs ♦ minu noorem vennas öcsém; Mihkel ja Mart on vennaksed Mihkel és Mart testvérek
2. ([noor]mees, poiss, semu, sell) öcsi, öcskös, koma, pajtás
■LS: vennas+ ♦ vennaskalmistu katonai temető; vennasrahvas testvérnép

veri <veri vere v'er[d v'erre, vere[de vere[sid 20 s>
1. vér ♦ veri voolab a vér áramlik; verd andma/loovutama vért ad; vere valgelibled fehér vérsejtek; haavast purskab verd a sebből vér fakad; veri tõuseb näkku elvörösödik; mu veri tardus soontes meghűlt/megfagyott bennem / az ereimben a vér; see on tal veres ez neki a vérében van; tema soontes voolab ungari veri magyar vér folyik az ereiben; veresugulane vér szerinti rokon; mu süda jookseb verd piltl vérzik a szívem; veri on paksem kui vesi piltl (a) vér nem válik vízzé; veri tardub kellegi soontes piltl vkinek megfagy/meghűl a vér az ereiben; hammas on verel kellegi/millegi järele piltl fáj/vásik a foga vkire/vmire; minu liha ja veri piltl az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema piltl egy hús, egy vér vkivel; see tekitab paksu verd piltl rossz vért szül
2. (tapmisele, haavamisele, vägivaldsele surmale osutavates väljendites) vér ♦ verd valama vért ont; midagi verre uputama vérbe fojt vmit; viimse veretilgani võitlema az utolsó csepp véréig harcol
■LS: vere+ ♦ vereanalüüs vérvizsgálat; vereandja véradó; veredoonor véradó; veregrupp füsiol vércsoport; verehaigus vérbetegség; verehimu vérszomj; verehimuline vérszomjas; verejanu vérszomj; verejanuline vérszomjas; verekaan (1) (verelaskmiseks) pióca; (2) hlv (kurnaja, vereimeja) vérszívó; verekaotus vérveszteség; verekarva, verekarvaline vérvörös; vereklomp vérrög; vereköhimine vérköhögés; verelible füsiol vérsejt; veremürgi[s]tus med vérmérgezés; verepank vérbank; verepiisk vércsepp; verepilastus jur vérfertőzés; verepilt med, vet vérkép; vereplasma füsiol vérplazma; vereplekk vérfolt; vereproov kõnek (vereanalüüs) vérminta; vererakk vérsejt; veresaun piltl vérfürdő; vereseerum füsiol vérszérum; veresete füsiol vérsejtsüllyedés; veresidemed vérségi kötelék; veresugulane vérrokon; veresugulus vérrokonság; veresuhkur füsiol vércukor; veretilk vércsepp; veretung vértolulás; veretöö véres tett; verevahetus med vércsere; verevalamine vérontás; verevanne vérszerződés; verevarustus füsiol vérellátás; verevendlus vértestvérség; verevool (vere ringvool) véráram(lás); verevähk fehérvérűség; verevärskendus vérfrissítés; vereülekanne med vérátömlesztés
veri+ ♦ veriapelsin vérnarancs; verikusesus med, vet vérvizelés; verikäkk véres palacsinta, gömböc; verilill bot (Haemanthus) vérvirág; veriroe med szurokszéklet; veritasu vérbosszú, vérdíj; verivill vérhólyag; verinoor újszülött; verivaenlane halálos ellenség

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

veski <v'eski v'eski v'eski[t -, v'eski[te v'eske[id 01 s> malom ♦ auruveski gőzmalom; kohviveski kávédaráló; paberiveski papírmalom; sõrmikveski gyűrűs malom; tuuleveski szélmalom; vesiveski vízimalom; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
■LS: veski+ ♦ veskihoone malomépület; veskijärv malomtó; veskikivi malomkő; veskikolu garat; veskiomanik malomtulajdonos; veskiratas malomkerék; veskitamm malomgát; veskitoll aj malomvám

äraolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> távollét; (puhkeoleku kohta) időtöltés, lazítás ♦ kauane äraolek hosszas távollét; minu äraoleku ajal v äraolekul távollétem alatt; mõnus äraolek heas seltskonnas kellemes időtöltés jó társaságban

öömaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> (ajutine ööbimiskoht, öine peavari) szállás, éjszakai szállás ♦ öömaja küsima v paluma szállást kér; jäi tuttavate juurde öömajale ismerősöknél maradt éjszakára; oli minu juures öömajal nálam éjszakázott