[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

hukka <h'ukka adv> vt ka hukas (hukatusse, moraalselt allakäinuks, käest ära, taunitavaks, raisku, määrituks) odavesz, életét veszti, elpusztul, züllik, elítél, romlik, tönkremegy, tönkretesz ♦ tormis sai mitu laeva hukka a viharban sok hajó a tengerbe veszett; ta sai mõõga läbi hukka kard által veszette életét; palju loomi sai hukka sok állat pusztult el; noormees on päris hukka läinud a fiatalember teljesen elzüllött; mõistan tema käitumise hukka elítélem a viselkedését; liha on hukka läinud megromlott a hús; saapad said poriga hukka tönkretette a csizmát a sár

hävima <hävi[ma hävi[da hävi[b hävi[tud 27 v> (hukka saama) elpusztul, megsemmisül, felmorzsolódik, enyészik; (olemast lakkama) megszűnik ♦ sõjas hävisid terved külad a háborúban egész falvak semmisültek meg; tulekahjus hävis mitu maja több ház is megsemmisült a tűzben; põua tõttu hävis kogu saak az aszály miatt az egész termés odaveszett; kõrges temperatuuris mikroobid hävivad magas hőfokon elpusztulnak a mikróbák; hävinud keeled kihalt nyelvek; hävinud kultuurid kihalt kultúrák; hävinud rahvad kihalt népek

inimpõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s> emberöltő, generáció ♦ kolm inimpõlve tagasi három generációval ezelőtt; mitu inimpõlve üle elanud vanalinn több generációt átélt óváros; emberöltőnként inimpõlve jooksul

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

jutustama <jutusta[ma jutusta[da jutusta[b jutusta[tud 27 v>
1. (millestki rääkima) mesél, elmesél, elbeszél, elmond; (paljust, paljudele) elmesél ♦ muinasjuttu jutustama mesét mesél; hommikul jutustas ta mulle oma unenäo reggel elmesélte nekem az álmát; kaasakiskuvalt jutustama magával ragadóan mesél; muistend jutustab järve tekkest a legenda tó keletkezéséről szól; romaan jutustab rannarahva elust a regény a tengerparti emberek életéről szól; ta käed jutustavad raskest tööst piltl kezei nehéz munkáról adnak tanulságot; mida sa siis meile jutustad? na mit mesélsz nekünk?
2. kõnek (vestlema) beszélgetni ♦ jutustasime temaga mitu tundi maast ja ilmast órákig beszélgettünk vele mindenféléről
■LS: jutustamis+ ♦ jutustamisanne mesélőkészség; jutustamislaad beszédstílus; jutustamisoskus mesélő képesség

järjest <järjest adv>
1. (üha, aina) nyakra-főre, egyre, újra ♦ järjest rohkem egyre több; järjest halvemini egyre rosszabbul; külalisi tuli järjest juurde a vendégek egyre többen lettek
2. egymás után ♦ kümme korda järjest tízszer egymás után; mitu päeva järjest több napig egymás után

kilomeeter <+m'eeter m'eetri m'eetri[t -, m'eetri[te m'eetre[id 02 s> kilométer ♦ kümme kilomeetrit linnast, kümne kilomeetri kaugusel linnast a várostól 10 kilométerre; mitu kilomeetrit meil on läbitud? hány kilométert tettünk meg?; 500-kilomeetrine vahemaa 500 kilométeres távolság; selle kiirus on sadakakskümmend kilomeetrit tunnis sebessége 120 kilométer
■LS: kilo+meetri+ ♦ kilomeetrilaiune kilométer széles; kilomeetripikkune kilométeres, kilométernyi; kilomeetripost kilométerkő

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyved ♦ vaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődik ♦ roosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

kokk1 <k'okk koka k'okka k'okka, k'okka[de k'okka[sid_&_k'okk/i 22 s> szakács ♦ peakokk séf; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: koka+ ♦ kokaraamat szakácskönyv

koorima <k'oori[ma k'oori[da koori[b koori[tud 28 v>
1. (puu-, juurvilju) hántol, hámoz, lefejt; (puud, teri) hánt ♦ apelsini koorima lefejti a narancs héját; kartuleid koorima meghámozza a krumplit; koori ja tükelda hámozza meg, szurkálja meg; nahka koorima radírozza a bőrt
2. (piima) lefölöz ♦ piima koorima lefölözi a tejet
3. kõnek (riideid seljast võtma) levetközik
4. piltl (nöörima, tüssama) megnyúz, lefölöz ♦ (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

kraad <kr'aad kraadi kr'aadi kr'aadi, kr'aadi[de kr'aadi[sid_&_kr'aad/e 22 s>
1. (mõõtühik) fok ♦ kaarekraad mat fok; külmakraad mínusz fok; laiuskraad geogr szélességi fok; pikkuskraad geogr hosszúsági fok; mitu kraadi sooja õues on? hány fok van kint?; 10 kraadi sooja plusz tíz fok; veini kangus on 12 kraadi a bor 12 fokos
2. (teadus-) fokozat ♦ doktorikraad doktori fokozat
3. (auaste) rendfokozat
4. piltl (aste, määr) fok
5. kõnek (kraadiklaas) lázmérő

külm <k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s>
1. adj (madala temperatuuriga); piltl (tundetu, ükskõikne, mõistuspärane) hideg ♦ külm tuul hideg szél; külm vesi hideg víz; külm naeratus fagyos mosoly; külm vastuvõtt hideg fogadtatás; ilm läheb külmaks hidegszik az idő; mul on külm fázom; ei sooja ega külma se hideg, se meleg; tal pole sellest sooja ega külma meg se kottyan neki; külm kui hundilaudas farkasordító hideg van; külma arvet tegema angolosan távozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
2. adj (külmalt söödav v joodav) hideg ♦ külmad joogid hideg italok; külm laud hideg konyha; külmad suupisted hidegtál; külm tee hideg tea
3. s (madal temperatuur) hideg; (pakane) fagy; (pikem külmaperiood) fagyás ♦ talvekülm téli fagy; öökülm éjszakai fagy; mitu kraadi külma täna on? hány fok hideg van ma?; ilm läheb külmale hidegre fordul az idő; ma ei tunne külma nem fázom
■LS: külm+ ♦ külmkuivatamine kok fagyasztva szárítás, liofilizálás; külmlaud kok svédasztal, hidegkonyha; külmrelv sõj vágó‐ és szúrófegyver; külmroog kok hidegtál
külma+ ♦ külmakahjustus fagykár; külmakartlik (1) (taim) fagyot nem tűrő; (2) (inimene) fázékony, fagyos; külmakindel fagyálló, fagytűrő; külmakraadid mínuszfokok; külmakühm pingó; külmalaine meteor hideghullám; külmaoht fagyveszély; külmatundlik fagyérzékeny, hidegérzékeny; külmatunne hidegérzet; külmaõrn fagyos

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

mahutama <mahuta[ma mahuta[da mahuta[b mahuta[tud 27 v>
1. (ära paigutama, sisse sobitama) elhelyez, belezsúfol, beletöm ♦ mahutasin kõik asjad kohvrisse minden holmit betömtem a bőröndbe
2. (mahu poolest paigutada võimaldama) belefér, befogad, tárol ♦ mitu inimest see paat mahutab? hány ember fér be egy csónakba?; ligi nelisada liitrit mahutav vaat közel négyszáz literes hordó

mitmeaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (mitme aasta vanune) hányéves ♦ mitmeaastane su laps on? hányéves a gyereked?
2. (mitu aastat kestev, mitme aasta jooksul saadud, tehtud) többéves ♦ mitmeaastane leping többéves szerződés; mitmeaastased heintaimed évelő füvek

mitmekesi <m'itmekesi adv> (mitu koos) többen ♦ mitmekesi te lähete? hányan mentek?

mitmekordne <+k'ordne k'ordse k'ordse[t -, k'ordse[te k'ordse[id 02 adj>
1. (mitmest ühesugusest osast koosnev) sokszoros, többszörös, többszöri ♦ mitmekordne sõlm többszörös csomó
2. (mingi taseme v arvuga võrreldes mitu korda suurem, korduv) sokszoros, többszörös; (korduv) többszöri ♦ mitmekordne maailmameister többszöri világbajnok; mitmekordne miljonär sokszoros milliomos, többszörös milliomos
3. kõnek (mitmekorruseline) többemeletes ♦ mitmekordne maja többemeletes ház

mitmekuuline <+k'uuline k'uulise k'uulis[t k'uulis[se, k'uulis[te k'uulis/i_&_k'uulise[id 12_&_10? adj> (mitu kuud kestev) többhónapos

mitmekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>, ka mitmekuine
1. (mitu kuud vana) több hónapos ♦ ta laps on juba mitmekuune a gyermek már több hónapos
2. (mitu kuud kestev) többhónapos ♦ mitmekuune reis többhónapos út

mitu <mitu m'itme mitu[t -, m'itme[te m'itme[id 05 pron>
1. (väljendab umbmäärast arvu, mis on vähemalt kaks, hrl aga rohkem) több, sok ♦ mitu tuhat sok ezer; mitu korda sokszor; mitu aastat sok éve; mitmed mu tuttavad az ismerőseim közül sokan
2. (väljendab küsimust arvu, hulga kohta) hány ♦ mitu külalist tuleb? hány vendég jön?; mitu last sul on? hány gyereked van?
■LS: mitme+ ♦ mitmetähenduslik sokértelmű, többjelentésű, többértelmű

mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült

nahk <n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s>
1. bőr, héj, hártya, föl ♦ hele nahk világos bőr; kortsus nahk ráncos bőr; sile nahk sima bőr; vistrikuline nahk pattanásos bőr; näonahk arcbőr; pigmendilaigud nahal pigmentfoltok a bőrön; nahka hooldama bőrápolás; nahk on lõhenenud megrepedezett a bőr; selg ajab nahka hámlik a háta; tööga läks nahk soojaks kimelegedett a munkában; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
2. (loomanahk nülituna, toornahk) ♦ rebasenahk rókaprém; seemisnahk mosóbőr, hasított bőr; tehisnahk műbőr; veluurnahk velúr
3. piltl (inimese ihu ja hinge kohta) ♦ oma nahka päästma menti a bőrét, menti az irháját; ma ei tahaks tema nahas olla nem szeretnék a bőrében lenni; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; oma nahka turule viima vásárra viszi a bőrét; pääses terve nahaga megúszta ép bőrrel; terve nahaga pääsema ép bőrrel megússza; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; oma nahka hoidma félti az irháját; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le
■LS: naha+ ♦ nahahooldus bőrápolás; nahakreem krém; nahalööve med bőrkiütés; nahapoor lyukacs; nahapõletik med bőrgyulladás; nahavähk med bőrrák
nahk+ ♦ nahkdiivan bőrdívány; nahkjalatsid bőr lábbeli; nahkkindad bőrkesztyű; nahkmantel bőrkabát; nahkpintsak bőrzakó; nahkrihm bőrszíj; nahksaapad bőrcsizma; nahktoode bőr termék; nahkvöö bőröv

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

nädal <nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> hét ♦ suur v vaikne nädal relig nagyhét; raamatunädal könyvhét; töönädal munkahét; möödunud nädalal a múlt héten, az elmúlt héten; tuleval nädalal a jövő héten; kaheks nädalaks két hétre; umbes nädala või paari pärast úgy egy-két hét múlva; paari nädala eest pár hete; mitu nädalat tagasi több hete, több héttel ezelőtt; [täna] nädala pärast mához egy hétre; umbes nädal kb. egy hét; aprilli esimesel nädalal április első hetén; nädal aega v otsa lamasin voodis egy hétig feküdtem ágyban; kevad tuli järsku: nädala ajaga v nädalaga oli kõik roheline hirtelen jött a tavasz, egy hét alatt minden kizöldült
■LS: nädala+ ♦ nädalaaruanne heti beszámoló; nädalakaupa hetente, hetenként; nädalaleht hetilap; nädalapalk, nädalateenistus hetibér; nädalateviisi hetek óta

nülgima <n'ülgi[ma n'ülgi[da nüli[b nüli[tud 28 v>
1. (nahka võtma) megnyúz, nyúz
2. piltl (koorima, nöörima) ♦ (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

poegima <p'oegi[ma p'oegi[da p'oegi[b p'oegi[tud 27 v> fial, ellik; (koera, kassi, hundi, rebase kohta) kölykezik; (lehma kohta) borja(d)zik, ellik; (sea kohta) fiadzik, malacozik; (hobuse, lamba kohta) ellik ♦ enamik küülikuid poegib mitu korda aastas a legtöbb nyúl évenként többször ellik

raud <r'aud raua r'auda r'auda, r'auda[de r'auda[sid_&_r'aud/u 22 s>
1. vas ♦ puhas v ehe raud tiszta vas; vanaraud fémhulladék, ócskavas; rauda taguma v sepistama vasat kovácsol; maksas on palju rauda a májban sok vas van; raud kattub roostega v roostetab kiiresti a vas gyorsan rozsdásodik; tao rauda, kuni raud on kuum addig üsd a vasat, amíg meleg/tüzes; tal on rauast tervis makkegészséges; tal on mitu rauda korraga tules egyszerre több vasat tart a tűzben
2. (pl) (vangiraudade, ahelate kohta) bilincs ♦ {keda} kedagi raudu panema megbilincsel vkit
3. (hrl pl) (püünise kohta) tőr, csapda ♦ rebast raudadega püüdma rókát fog tőrrel
■LS: raua+ (metalliga seotud) ♦ rauaaeg vaskor; rauakaevandus vasbánya; rauapuru vasreszelék; rauasulatus vaskohászat
raua+ (esemetega seotud) ♦ rauakaup vasáru; rauakauplus vaskereskedés; rauapood vasbolt; rauatoode vastermék
raud+ ♦ raudahi vaskályha; raudeesriie vasfüggöny; raudkang emelővas, vasrúd; raudnael vasszeg, vasszög; raudrüü páncélzat; raudtraat vasdrót, vashuzal; rauduks vasajtó; raudvitriol zöldgálic; raudvits pántvas; raudvoodi vaságy

rida <rida r'ea rida r'itta, rida[de rida[sid_&_rid/u 18 s>
1. sor ♦ aknarida ablakok sora; teine rida, viies koht második sor, ötös hely; talle meeldib kinos viimastes ridades istuda a moziban a hátulsó sorokban szeret ülni; raamatuid ritta seadma sorba rakja a könyveket
2. (sõnajärgnevus, teksti rida) sor ♦ algusrida kezdősor; luulerida verssor; lõpprida, lõpurida végző sor; ridade vahelt lugema a sorok között olvas
3. (mitu, palju) sor ♦ [terve] rida dokumente egy sor irat
4. (kogum) sor ♦ vaenlase ridades az ellenség soraiban
5. kõnek (kohustus, ülesanne, ala) reszort ♦ see pole minu rida ez nem az én reszortom
■LS: rea+ (ridadega seotud)
rea+ (liht-, tavaline) ♦ reakoosseis sorállomány

rikkuma <r'ikku[ma r'ikku[da riku[b riku[tud 28 v>
1. (millegi omadusi v kvaliteeti halvendama, midagi kõlbmatuks muutma, hävitama) árt, vét, széttép, szeg, sért, ront, rongál, megzavar, megbont, kikezd, kijátszik, átlép, áthág ♦ mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
2. (kehtestatut v kehtivat mitte täitma, sellest üle astuma) ♦ rikub seadust megszegi a törvényt

setu2 <setu s'etme setu[t -, s'etme[te s'etme[id 05 pron> (nii mitu, nii palju) több

siduma <sidu[ma sidu[da s'eo[b s'eo[tud 28 v>
1. (köitma, ühendama) (meg)kötöz, összefűz; (külge) megköt; (ümber, kinni) pólyáz; (ette, ümber, peale) ráköt ♦ seob viinamarja toe külge a szőlőt a karóhoz kötözi; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit
2. ([haava] sidemega katma, sidet tegema) beköt ♦ haava siduma beköti a sebet
3. (ühendama, liitma) összeköt ♦ kahte linnaosa seob mitu silda a két városrészt több híd köti össze; siduvad asesõnad vonatkozó névmások
■LS: sidumis+ med ♦ sidumistarbed kötszerek; sidumistuba kötöző
sidumis+ (köitmis-, kinnitus-) ♦ sidumismaterjal kötszer; sidumisnöör fűzőzsinór

sissepääs <+p'ääs pääsu p'ääsu p'ääsu, p'ääsu[de p'ääsu[sid_&_p'ääs/e 22 s>
1. (sissepääsemine) bemenet, bejárás, bejutás ♦ vaba sissepääs szabad bejárás; võõrastele sissepääs keelatud idegeneknek belépni tilos
2. (käik, sissekäik) bejárat ♦ koopal on mitu sissepääsu a barlangba több bejárat vezet
■LS: sisse+pääsu+ ♦ sissepääsuluba belépési engedély; sissepääsumaks belépődíj

soe <s'oe sooja s'ooja s'ooja, s'ooja[de s'ooja[sid_&_s'ooj/e 24 adj, s>
1. meleg ♦ soe ilm meleg idő; soe suvi meleg nyár; soe vihm meleg eső; soe toit meleg étel; soe pesu meleg alsó; sõitsime soojale maale meleg országba utaztunk; aja vesi soojaks melegítsd meg a vizet; pane endale midagi soojemat selga vegyél fel valami melegebbet; ära mine sooja nahaga tuule kätte kimelegedve ne menj a szélbe; tal pole sellest sooja ega külma hidegen hagyja a dolog; lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad veszik, mint a cukrot; viszik, mint a cukrot
2. (südamlik, sõbralik) szívélyes, meleg ♦ soe pilk meleg tekintet; soe vastuvõtt szívélyes fogadtatás; tal on soe süda meleg szíve van
3. (mahedana tajutav) meleg ♦ soe valgus meleg fény; soojad toonid meleg árnyalatok
4. meleg ♦ esimesed kevadised soojad első tavaszi melegek; õues oli 25 kraadi sooja kint 25 fok meleg volt; supp oli pliidil soojas a levest a tűzhelyen melegen tartották; viinerid läksid sooja käes hapuks a virsli megromlott a melegben; maja ei pea sooja a ház nem tartja a meleget; vein andis sooja a bortól melegebb lett; mul on mitu tööpakkumist soojas több állásajánlatom van függőben, több állásajánlat van a tarsolyomban
■LS: sooja+ ♦ soojalembene melegkedvelő; soojapuhur hősugárzó; soojatootmine hőtermelés, hőelőállítás; soojatunne hőérzet; soojavereline melegvérű

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

tegema <tege[ma teh[a t'ee[b tee[vad t'eh[tud, teg[i t'eh[ke teh[akse tei[nud 28 v>
1. (midagi valmistama, looma, tekitama) csinál, tesz, (el)készít ♦ mis sa teed? mit csinálsz?; süüa tegema főz; pannkooke tegema palacsintát süt; leiba tegema kenyeret süt; täna lõunaks teeme suppi ma ebédre levest készítünk; kas teen kohvi või teed? kávét vagy teát főzök?; haiget tegema megbánt; kahju tegema kárt okoz; õnnelikuks tegema boldoggá tesz; märkust tegema megjegyzést tesz; märkmeid tegema feljegyzéseket készít; enesetappu tegema öngyilkosságot követ el; kellelegi järeleandmisi tegema engedményeket tesz vkinek; tegemata jätma nem csinál meg; romaanist on tehtud mitu tõlget a regényt többször is lefordították; see ei ole minu teha ez nem rajtam áll/múlik; otsust polnud kerge teha nem volt könnyű meghozni a döntést; mis teha! nincs mit tenni!; kedagi naerualuseks tegema majmot csinál vkiből
2. (kehaliste liigutuste kohta ja seoses ühest paigast teise liikumisega, mitmesuguste tööde, toimingute, ettevõtmiste kohta) végez ♦ teeb hommik[u]võimlemist reggeli tornázik; tähelepanekuid tegema megfigyeléseket végez; teeme paar tantsu! táncoljunk egy kicsit!; minekut tegema indulófélben van; külalised ei mõelnudki minekut teha a vendégeknek eszükbe sem jutott távozni; tööd tegema dolgozik, dolgozgat, végzi a munkáját, munkálkodik; rügab v vihub v lõhub tööd teha melózik; füüsilist tööd tegema fizikai munkát végez; sisseoste tegema bevásárol; sain oma ostud tehtud elvégeztem a bevásárlást; teeme ühe õlle! igyunk egy sört!; taksojuht tegi avarii a taxis karambolozott
3. (mingit ala harrastama, viljelema) űz ♦ sporti tegema sportol, sportot űz

teie1 pl <teie teie t'e[id, teie[ks teie[ni teie[na teie[ta teie[ga; sg sina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; te pl <t'e_&_te t'e_&_te t'e[id -, t'e[isse t'e[is t'e[ist t'e[ile t'e[il t'e[ilt t'e[iks; sg sa 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab kahele v enamale isikule, kellest vähemalt üks on kuulaja) ti (mitu sinatatavat) ♦ teie ja meie ti és mi; teie kolmekesi ti hárman; ma tunnen teid ismerlek titeket; ilma teieta ma ei lähe nélkületek nem megyek; käisime teie pool nálatok jártunk; teie maja a ti házatok; täname teid! köszönet nektek!; teil on uus auto új autótok van
2. (kelle oma) tiétek ♦ kas see on teie auto? tiétek ez a kocsi?
3. (pöördumisel võõra v vähem tuttava inimese poole osutab ühele kuulajale, kirjalikul pöördumisel hrl suure algustähega) maga/maguk (argine teie), Ön/Önök (viisakas Teie); (kelle oma) Öné, Önöké ♦ Teie, härra professor Ön, professzor úr; Teie Kuninglik Kõrgus tisztelt királyi fenség; Teie loal engedelmével/engedelmükkel; Teil on õigus Önnek igaza van, Önöknek igazuk van
■LS: teie+ ♦ teievanune Önnel/Önökkel/veletek egykorú

venima <veni[ma veni[da veni[b veni[tud 27 v>
1. (tõmbe, surve vms mõjul pikenema v laienema) kinyúlik, megnyúlik, belenyúlik ♦ aja jooksul kummipael venib idővel a gumiszalag megnyúlik; su kleit on pesus välja veninud a mosásban kinyúlt a ruhád; kingad venivad tágul a cipő; venib nagu härja ila piltl nyúlik, mint a rétestészta
2. piltl (esineb näoilme muutumist märkivates ütlustes) megnyúl ♦ nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra
3. (inimese, taimede kohta: kasvama) megnyúlik ♦ kuidas see tüdruk on aasta jooksul pikaks veninud! hogy megnyúlt ez a lány egy év alatt!
4. (ajaliselt: pikenema, liiga pikaks minema) elhúzódik, kinyúlik, megnyúlik ♦ koosolek venis hiliste õhtutundideni az értekezlet a késő esti órákig kinyúlt; väljasõit venis mitu tundi az indulás több órával elhúzódott; aeg venib az idő megnyúlik; vaidlus venis hilisöösse vita belenyúlt a késő éjszakába