[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

kantima <k'anti[ma k'anti[da kandi[b kandi[tud 28 v>
1. (puitmaterjali servama) négyszögletesre alakít, négy oldalán farag
2. kõnek (teise suunda keerama) elszipkáz, eltulajdonít ♦ raha kanditi mujale piltl a pénzt máshova tulajdonították el

lükkama <l'ükka[ma lüka[ta l'ükka[b lüka[tud 29 v>
1. (tõukama) lök, tol, lök; (juurde, lähemale, edasi, alla, mujale) odalök ♦ lapsevankrit lükkama babakocsit tol; paati vette lükkama vízre löki a csónakot; tagasi lükkama elutasít; ümber lükkama (meg)cáfol
2. (edasi lükkama) (el)halaszt, elnapol ♦ reisi nädala võrra edasi lükkama egy héttel elhalasztja az utazást

mujal <mujal adv> vt ka mujale, mujalt (teises, muus kohas) máshol, másutt ♦ ta mõtted on mujal máshol járnak a gondolatai

mujale <mujale adv> vt ka mujal, mujalt (teise, muusse kohta) máshova ♦ mujale kolima máshova költözik

mujalt <mujalt adv> vt ka mujale, mujal (teisest, muust kohast) máshonnan ♦ ta on mujalt pärit máshonnan jött

siirduma <s'iirdu[ma s'iirdu[da s'iirdu[b s'iirdu[tud 27 v>
1. (ühest kohast teise minema) átmegy, elmegy, vonul ♦ pärast laulatust siirduti aeda az esküvő után átmentek a kertbe; pärast eksamit siirdusime kohvikusse a vizsga után elmentünk egy kávézóba
2. (mujale elama asuma) költözik ♦ noored siirduvad maalt linna a fiatalok vidékről városba költöznek
3. (üle minema) átáll, (át)lép, átér, vonul ♦ suveajale siirduma átáll a nyári időszámításra; pensionile siirduma nyugdíjba vonul; opositsiooni siirduma ellenzékbe vonul

teisale <t'eisale adv> vt ka teisal, teisalt (teise kohta v suunda, mujale) máshová ♦ kolis teisale máshová költözött

ära1 <ära adv>
1. (mujal, eemal, mujale, eemale) el, tova, ne, félre ♦ sõitis õhtul ära este elutazott; mine jalust ära! menj a lábam alól; tõi lapse lasteaiast ära elhozta a gyereket az óvodából; tuul viis kübara peast ära a szél elfújta a kalapot a fejemről
2. (väljendab korrasolust, asjade heast seisust väljas olekut v välja minekut) el, ki ♦ masin on korrast ära a gép elromlott; kübar on moest ära a kalap kiment a divatból; häälest ära klaver lehangolódott zongora; see läks mul meelest ära elfelejtettem; hääl on täitsa ära teljesen elment a hangom; läks tujust ära elment a kedve
3. (ühendverbi osana rõhutab, et tegevus on lõpuni viidud v viiakse lõpule) el, be, meg, ki ♦ lepime ära! béküljünk ki!; jõudsin su ära oodata kivártalak; vili on ära koristatud a termés be van takarítva; vaev tasus ennast ära megérte a fáradtságot; soome keele õppis ta kiiresti ära gyorsan megtanulta a finn nyelvet; lumi läheb kevadel ära a hó tavasszal elolvad; suri ära meghalt; jõi vee ära megitta a vizet; laps minestas ära a gyerek elájult
4. (esineb mitmesugustes ühendverbides) el, meg ♦ andis oma sõbra ära elárulta a barátját; kohtunik on ära ostetud megvesztegették/megvették/lefizették a bírót; abi kulub ära elkel a segítség