[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aktiviseerima <aktivis'eeri[ma aktivis'eeri[da aktiviseeri[b aktiviseeri[tud 28 v> (aktiivse(ma)ks muutma, elavdama) aktivizál. Vrd aktiveerima

arvamus <'arvamus 'arvamuse 'arvamus[t 'arvamus[se, 'arvamus[te 'arvamus/i 11 s> (seisukoht, mõte) vélemény, nézet, felfogás ♦ avalik arvamus közvélemény; üldine arvamus közvélemény; minu isiklik arvamus egyéni véleményem; eriarvamus különvélemény; valearvamus, väärarvamus téveszme, tévhit; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma arvamust kujundama véleményt alkot vkiről/vmiről; oma arvamust välja ütlema megmondja a véleményét; oma arvamust muutma felülbírálja a véleményét, megváltoztatja a véleményét; arvamusi vahetama véleményt cserél vkivel; toetama kellegi arvamust támogatja vkinek a véleményét; oma arvamust mitte välja ütlema állig begombolkozik

asend <asend asendi asendi[t -, asendi[te asende[id 02 s>
1. (asetsemisviis, seis) helyzet, testhelyzet, pozíció, póz ♦ võtta sisse mõnus v mugav asend kényelembe helyezi magát; ebamugav asend kényelmetlen testhelyzet; horisontaalasend, horisontaalne asend vízszint helyzet; isteasend ülő helyzet; lamaasend, lamamisasend fekvő helyzet; lähteasend alapállás, alaphelyzet; püstasend, püstiasend álló helyzet; seliliasend a hanyatt fekvő helyzet; vertikaalasend, vertikaalne asend függőleges helyzet; keha asend testhelyzet; asendit muutma testhelyzetet változtat
2. (asukoht, positsioon) fekvés ♦ geograafiline asend földrajzi fekvés, földrajzi helyzet

deformeerima <deform'eeri[ma deform'eeri[da deformeeri[b deformeeri[tud 28 v> (moonutama, kuju muutma) deformál, eltorzít

denatureerima <denatur'eeri[ma denatur'eeri[da denatureeri[b denatureeri[tud 28 v> keem (aine omadusi muutma) denaturál ♦ denatureeritud piiritus denaturált szesz

gaasistama <gaasista[ma gaasista[da gaasista[b gaasista[tud 27 v> (kütust gaasiks muutma) gázosít ♦ sütt gaasistama szenet gázosítani

ilme <ilme 'ilme ilme[t -, ilme[te 'ilme[id 06 s>
1. (näoilme) arckifejezés ♦ lõbus ilme vidám arckifejezés; sõbralik ilme barátságos arckifejezés; murelik ilme aggódó arckifejezés; lihtsameelne ilme együgyú arckifejezés; sõjakas ilme harcias arkifejezés; totter ilme buta arcifejezés; ähvardav ilme fenyegető arckifejezés; põlglik ilme megvető arckifejezés; võiduka ilmega győzedelmes arccal; paljutähendava ilmega sokat jelentő arccal; mõtlikul ilmel gondolkodó arccal; tema ilme väljendas imestust csodálkozás ült ki az arcára
2. (väline laad) külső ♦ välisilme külső; ilmet muutma külsőt vált; loodusel on juba sügisene ilme a természet már őszi külsőt kapott; maakoha ilme on täielikult muutunud a vidék külseje teljesen megváltozott; linn on uue ilme saanud új külsőt kapott a város

ilmutama <ilmuta[ma ilmuta[da ilmuta[b ilmuta[tud 27 v>
1. (tegude v olekuga midagi avaldama, üles v välja näitama) mutat, kiad, előhív ♦ huvi ilmutama érdeklődést mutat; heatahtlikkust ilmutama jóakaratot mutat; hiilgavaid teadmisi ilmutama ragyogó tudást mutat; mehisust ilmutama férfiasságot mutat; rahutust ilmutama nyugtalanságot mutat; elumärki ilmutama életjeleket mutat; leidlikkust ilmutama leleményességet/találékoníságot mutat; ilmutas raskes olukorras meelekindlust határozottságot mutatott a nehéz helyzetben; ilmutasin oma kahtlused sõbrale kifejeztem kétségeimet a barátomnak
2. (üleloomulikul teel teatavaks v nähtavaks tegema) megjelenik
3. (trükis avaldama) kiad ♦ artiklit ajakirjas ilmutama cikket folyóiratban kiadni; uurimistöö tulemused ilmutati ajakirjades a kutatás eredményeit kiadták egy folyóiratban
4. fot (nähtavaks muutma) előhív ♦ filmi ilmutama előhívja a filmet

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kergendama <kergenda[ma kergenda[da kergenda[b kergenda[tud 27 v>
1. (kaalu vähendama) könnyít, megkönnyít, enyhít ♦ kandamit kergendama enyhít a terhén; seljakotti kergendama könnyít a hátizsákján; südant kergendama könnyít a szívén
2. (määra, hulka vähendama) enyhít ♦ süüaluse karistust kergendama a vádlott büntetését enyhíti; kergendavad asjaolud enyhítő körülmények
3. (hõlbustama, paremaks, talutavamaks muutma) könnyít, megkönnyít, enyhít ♦ rohi kergendab haige kannatusi az orvosság a beteg szenvedését enyhíti; ennast kergendama (1) (oksendama) rókázik; (2) (väljas käima) könnyít magán, megkönnyebbül; masinad kergendavad kaevurite tööd a gépek megkönnyítik a bányászok munkáját

kindlustama <kindlusta[ma kindlusta[da kindlusta[b kindlusta[tud 27 v>
1. (kindla[ma]ks, tugeva[ma]ks muutma) biztosít, megerősít; (aineliselt) megszilárdít ♦ hoone kindlustati tugimüüridega az épületet támaszfallal erősítették meg; tammi kindlustama biztosítja a gátat; ainelist olukorda kindlustama megszilárdítja a gazdasági helyzetet
2. (kaitseehitisi rajama) erődít, biztosít ♦ kindlustatud asula sõj erődített település; piir oli kindlustatud kindlustega erődökkel biztosították a határt
3. (kindlustuslepingut sõlmima) biztosít ♦ elu kindlustama biztosítja életét; oma maja tulekahju vastu kindlustama biztosítja házáét tűzkár ellen; Ungari kaubale turgu kindlustama piacot biztosít a magyar árunak

klaarima <kl'aari[ma kl'aari[da klaari[b klaari[tud 28 v>
1. kõnek (selginema) kitisztul; (ilma kohta) kiderül, (ki)tisztul; (vedeliku kohta) kitisztul ♦ õhtuks ilm klaaris estére kiderült az idő; taevas hakkab klaarima tisztul az ég
2. kõnek (selgeks, puhtaks muutma) kitisztul; (selgitama, lahendama) tisztáz ♦ tuul klaarib taevast szél tisztítja az eget; klaariti vahekordi a viszonyukat tisztázták; arveid õiendama/klaarima kiegyenlíti a számlát; arusaamatused ei ole veel klaaritud a félreértések nincsenek még tisztázva; arusaamatused on klaaritud tisztázódtak a félreértések

klaasistama <klaasista[ma klaasista[da klaasista[b klaasista[tud 27 v> (klaasiks v klaasjaks muutma) megüvegesedik, üvegessé válik

kodustama <kodusta[ma kodusta[da kodusta[b kodusta[tud 27 v> (koduloomaks muutma) háziasít; (taltsaks tegema) megszelídít ♦ kodustatud kalkun háziasított pulyka

kohmetama <kohmeta[ma kohmeta[da kohmeta[b kohmeta[tud 27 v>
1. (kergelt külmuma) megdermed ♦ muld on kõvaks kohmetanud megdermedt a föld
2. (külmast kangeks muutuma v muutma) megdermed ♦ külmast kohmetama megdermed a hidegtől; kohmetanud sõrmedega dermedt ujjakkal
3. (segadusse sattuma) zavarba esik/jut/jön ♦ tüdruk kohmetas ja lõi pilgu maha a lány zavarba esett és lenézett

kokku panema (koondama, ühendama, kompaktsemaks muutma) kirak, összetesz, összeszerel, összerak, összedug, összecsuk, összeállít, szerkeszt ♦ päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket

konverteerima <konvert'eeri[ma konvert'eeri[da konverteeri[b konverteeri[tud 28 v> maj (riigilaenu tingimusi muutma, vabalt teisteks valuutadeks vahetama); tehn (konverteris töötlema) átvált, konvertál ♦ konverteeritav valuuta maj konvertibilis valuta

kristalliseerima <kristallis'eeri[ma kristallis'eeri[da kristalliseeri[b kristalliseeri[tud 28 v> keem, geol (kristallideks muutma) kristályosít

kuju <kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s>
1. (väline vorm, esinemisvorm) alak, forma; (keha-, figuur) figura ♦ väliskuju külszín; pea kuju a fej alakja; vedelal kujul folyékony formában; elektroonilisel kujul elektronikus formában, elektronikus úton; ehedal kujul tisztán; vääriskive kasutame enamasti töödeldud kujul a drágaköveket legtöbbnyire megmunkált állapotban használjuk; kuju muutma megváltoztatja az alakját; asi hakkab selgemat kuju omandama v võtma lassan kezd formát ölteni a dolog; teos anti välja muutmata kujul a művet változatlan formában adták ki; tänaval vilksatas tume kuju az utcán sötét alak suhant át
2. (raid-) szobor ♦ kivikuju, kivist kuju kőszobor; marmorkuju, marmorist kuju márványszobor; savikuju agyagfigura; vahakuju viaszfigura; jumalate kujud az istenek szobrai; vahakujude muuseum a viaszfigurák múzeuma; kivist raiutud v tahutud kuju kőből faragott szobor
3. (kujutluspilt) alak
4. (isiksus) alak ♦ keskne kuju központi alak
5. kõnek (tüüp, tegelane) alak, pacák ♦ meie uus direktor on lahe kuju remek pacák az új igazgatónk
6. (kirjandusteose, filmi tegelane) alak ♦ kurva kuju rüütel a búsképű lovag

käänama <k'ääna[ma kääna[ta k'ääna[b kääna[tud 29 v>
1. (asendi puhul: keerama, pöörama) fordít; (end) fordul ♦ käänab pea kõrvale félre fordítja a fejét
2. (kokku, rulli keerama) felteker ♦ käänasin vaiba rulli feltekertem a szőnyeget
3. (teist suunda, sisu andma) fordít ♦ käänas auto maanteelt kõrvale lefordította az autót az útról; käänas jutu teisele teemale más témára terelte a beszélgetést
4. (oma suunda muutma) fordul ♦ nad käänasid paremale jobbra fordultak; auto käänas kraavi az autó az árokba fordult
5. kõnek (keskpunkti v telje ümber keerama) fordít ♦ käänas ukse lukku bezárta az ajtót; autojuht käänas rooli vasakule a sofőr balra fordította a kormányt
6. keel (deklineerima) ragoz
■LS: käänamis+ ♦ käänamisreegel keel ragozási szabály; käänamistabel keel ragozási táblázat

käänduma <k'äändu[ma k'äändu[da k'äändu[b k'äändu[tud 27 v>
1. (end käänama, pöörduma) fordul; (kummuli) felborul ♦ paat käändus kummuli a csónak felborult
2. (painduma, koolduma) meghajlik, meggörbül ♦ nael käändus löömisel kõveraks a szög meghajlott ütéskor
3. (suunda muutma, pöörduma) fordul ♦ rada käändub itta az ösvény kelet felé fordul
4. keel (deklineeruma) ragozódik ♦ kuidas see sõna käändub? hogy ragozódik ez a szó?

liikuma <l'iiku[ma l'iiku[da liigu[b liigu[tud 28 v>
1. (asendit muutma, paigast teise siirduma) mozog, mozdul; (kergelt edasi-tagasi) mozgolódik ♦ puulehed liiguvad väiksemagi tuulega levelei a legkisebb szélben is mozognak; huuled liiguvad az ajkak mozognak; jää hakkas liikuma megtört a jég
2. (käima, kõndima, minema) megy, jár ♦ liiguvad kuulujutud, et... járnak a pletykák, hogy...; mina ei liigu siit kuhugi én nem megyek innét sehova; siin liikuvat öösiti hunte állítólag farkasok járnak itt éjszaka
3. (teisenema, arenema) halad ♦ tervis liigub paremuse poole már javulófélben van az egészsége

maitsestama <maitsesta[ma maitsesta[da maitsesta[b maitsesta[tud 27 v> (toitu, jooki maitseainetega maitsva[ma]ks muutma) fűszerez, ízesít ♦ suppi soolaga maitsestama megsózza a levest; küüslauguga maitsestatud road fokhagymával fűszerezett ételek; maitsestatud joogid ízesített italok

matistama2 <matista[ma matista[da matista[b matista[tud 27 v> (matiks, tuhmiks, läiketuks muutma) tompít

meel <m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>
1. (aistingute vastuvõtu- ja eristamisvõime, tajumisvõime) elme, érzék ♦ haistmismeel szaglás, szaglóérzék; ilumeel szépérzék; maitsmismeel ízérzék, ízlelés; inimese viis meelt az ember öt érzéke; kunstimeel művészi érzék; kuues meel hatodik érzék; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján
2. (meeleolu, tunne, tuju) kedv, hangulat ♦ kurb meel szomorú kedv; heameel örömérzet; tusameel rosszkedv; mul on (selle üle) hea meel örülök (neki); kellegi meele järgi vkinek a szája íze szerint
3. kõnek (aru, mõistus, mälu) ész ♦ meelde tulema eszébe jut; meelt heitma kétségbe esik; meelde tuletama emlékeztet, eszébe juttat; meeles pidama emlékezik, fejben tart; meelest minema elfelejt, kimegy a fejéből
4. (mõte, arvamus, seisukoht) ♦ meelt avaldama tüntet; minu meelest szerintem, véleményem szerint; meelt muutma meggondol; meelt parandama vezekel; meelde jääma megmarad az emékezetben

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

modifitseerima <modifits'eeri[ma modifits'eeri[da modifitseeri[b modifitseeri[tud 28 v> (teisendama, muutma) modifikál

moduleerima <modul'eeri[ma modul'eeri[da moduleeri[b moduleeri[tud 28 v>
1. (muutma, vahetama, vaheldama) modulál
2. muus (ühest helistikust teise siirduma) modulál
3. füüs (laineteisendust teostama) modulál

monopoliseerima <monopolis'eeri[ma monopolis'eeri[da monopoliseeri[b monopoliseeri[tud 28 v> (monopoli kehtestama, monopoli looma, monopolistlikuks muutma) monopolizál

moondama <m'oonda[ma m'oonda[da m'oonda[b m'oonda[tud 27 v> (teistsuguseks, teiseks muutma) eltorzít ♦ valu moondas ta nägu a fájdalom eltorzította arcát

moonutama <moonuta[ma moonuta[da moonuta[b moonuta[tud 27 v> (normaalsest kõrvalekalduvaks, võõraks, veidraks, inetuks muutma, moondama) (el)torzít, kiforgat, (el)ferdít, elváltoztat ♦ tõde moonutama kiforgatja az igazságot; fakte moonutama elferdíti a tényeket; telefon moonutab häält telefon torzítja a hangot

mumifitseerima <mumifits'eeri[ma mumifits'eeri[da mumifitseeri[b mumifitseeri[tud 28 v> (muumiaks muutma) bebalzsamoz, kipreparál

murdma <m'urd[ma m'urd[a murra[b m'ur[tud, m'urd[is m'urd[ke 34 v>
1. (katki tegema, lõhkuma) (meg)tör; (katki, puruks, tükkideks) eltör, széttör; (küljest ära) letör; (lahti) eltör; (pooleks, katki) összetör; (kokku) összehajt ♦ murrab tüki leiba tör egy darabot a kenyérből; streiki murdma letöri a sztrájkot
2. (painutades) hajlít ♦ murtud joon megtört vonal; piike murdma millegi nimel lándzsát tör vmi mellett
3. (jõuga kuhugi tungima) betör; (millestki läbi) áttör ♦ uksest sisse murdma betöri az ajtót; tammist läbi murdma áttöri a gátat
4. füüs (laine murdumist esile kutsuma) tör ♦ prisma murrab valguskiiri a prizma töri a fényt
5. (saaklooma tapma) ♦ hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét
6. piltl (midagi rikkuma, mitte arvestama) megszeg ♦ lepingut murdma megszegi a szerződést; sõna murdma megszegi a szavát
7. piltl (hävitama, olematuks muutma) megtör ♦ kellegi tahet murdma megtöri vkinek az akaratát; mure murdis ta megtörte a bánat
8. (intensiivse töötamise kohta) tör ♦ murrab tööd [teha] nagyon sokat dolgozik; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin
9. kõnek (kangelt võõrkeelt kõnelema) tör ♦ ta murrab saksa keelt törve beszéli a németet

murduma <m'urdu[ma m'urdu[da m'urdu[b m'urdu[tud 27 v>
1. (oma terviklikkust kaotama, katkema, purunema) betörik, letörik, összetörik, megtörik, eltörik; (pooleks) kettétörik ♦ jää murdub betörik a jég; tükkideks murduma darabokra törik; oks murdub letörik az ág
2. (hääle kohta: katkema) megszakad ♦ ta hääl murdub megszakad a hangja
3. füüs (levimissuunda muutma) törik
4. piltl (hävima, katkema) megtörik ♦ kellegi tervis murdub megrendül vkinek az egészsége; murdunud mees megtört férfi; süda murdub összetörik a szíve

murendama <murenda[ma murenda[da murenda[b murenda[tud 27 v> (mureda[ma]ks muutma, midagi muredat peenestama, pudendama) elmállaszt, szétmorzsol, (el)porlaszt

muundama <m'uunda[ma m'uunda[da m'uunda[b m'uunda[tud 27 v> (teisendama, transformeerima) átalakít; (muutma, moondama) átvált

muutma <m'uut[ma m'uut[a muuda[b muude[tud, m'uut[is m'uut[ke 34 v>
1. (teistsuguseks v teiseks tegema) (meg)változtat, átalakít, módosít ♦ paremaks muutma (meg)javít; oma seisukohta muutma megváltoztatja a véleményét; see ei muuda asja ez nem változtat a lényegen, ez nem változtat a dolgon
2. keel (käänama) ragoz; (pöörama) ragoz

neutraliseerima <neutralis'eeri[ma neutralis'eeri[da neutraliseeri[b neutraliseeri[tud 28 v> (neutraalseks muutma) hatástalanít, semlegesít, közömbösít, kiolt ♦ leelis neutraliseerib happe keem a lúg semlegesíti a savat; üksteist neutraliseerivad elektrilaengud füüs egymást semlegesítő elektromos töltések

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nullistama <nullista[ma nullista[da nullista[b nullista[tud 27 v>
1. (nulliks muutma, olematuks tegema) nulláz, érvénytelenné tesz, eltüntet, nem létezővé tesz ♦ meie saavutusi püüti nullistada az eredményeinket megpróbálták eltüntetni
2. (mõõteskaala osutit nullile seadma) nulláz

peale sundima (midagi kellelegi vältimatuks muutma) erőltet, tukmál, rátukmál, kényszerít, erőszakol

pleegitama <pleegita[ma pleegita[da pleegita[b pleegita[tud 27 v> (heledamaks, värvusetumaks muutma) fehérít, fakít ♦ pleegitama riiet päikse käes vásznat a napon fehérítik; pleegitava toimega kreem fehérítő krém

pöörama <p'ööra[ma pööra[ta p'ööra[b pööra[tud 29 v>
1. (ümber telje v keskpunkti keerama) fordít, kifordít, elfordít, felfordít; (end keerama) fordul, irányul ♦ rooli vasakule pöörama a kormánykereket balra fordítja; pöörake aeglaselt ümber lassan forduljon meg; pööras end ühelt küljelt teisele egyik oldalról a másikra fordult; pead pöörama elfordítja a fejét; kogu tähelepanu oli pööratud temale minden figyelem feléje irányult; pöörasin häbelikult pilgu kõrvale szégyenlősen elfordítottam a tekintetem; pööras taskud pahupidi kifordította a zsebeit; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
2. (millegi suunda muutma, teist suunda andma, oma suunda muutma) fordul; (tagasi, ümber) visszafordul ♦ järgmise maja juurest pöörake paremale a következő háznál forduljatok jobbra; tuul pööras lõunasse a szél délre fordult; ilm pööras külmale hidegre fordult az idő
3. (kellegi usku, maailmavaadet muutma) (meg)térít ♦ ristiusku pöörama {keda} a keresztény hitre térít
4. keel (konjugeerima) ragoz
5. piltl (millelegi teistsugust suunda andma, midagi teiseks tegema) fordít ♦ tähelepanu pöörama {kellele-millele} figyelmet fordít vkire/vmire; pöörates tähelepanu toodete omadustele különös tekintettel a termékek tulajdonságaira, különös figyelmet fordítva a termékek tulajdonságaira; kõike pea peale pöörama piltl mindent a feje tetejére állít; õnn on selja pööranud piltl megfordult a kocka

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

raskendama <raskenda[ma raskenda[da raskenda[b raskenda[tud 27 v> (raskemaks, vaevalisemaks muutma) (meg)nehezít, súlyosbít ♦ süüd raskendavad asjaolud súlyosbító körülmények

rikkuma <r'ikku[ma r'ikku[da riku[b riku[tud 28 v>
1. (millegi omadusi v kvaliteeti halvendama, midagi kõlbmatuks muutma, hävitama) árt, vét, széttép, szeg, sért, ront, rongál, megzavar, megbont, kikezd, kijátszik, átlép, áthág ♦ mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert
2. (kehtestatut v kehtivat mitte täitma, sellest üle astuma) ♦ rikub seadust megszegi a törvényt

suretama <sureta[ma sureta[da sureta[b sureta[tud 27 v>
1. (tuimaks muutma) kiöl ♦ hambanärvi suretama kiöli a fogideget
2. (närtsima v koltuma panema) megöl ♦ pakane suretab tehnika a fagy megöli a technológiát

suund <s'uund suuna s'uunda s'uunda, s'uunda[de s'uunda[sid_&_s'uund/i 22 s>
1. ([liikumise] siht) irány ♦ mis suunas? milyen irányba?; põhjasuund északi irány; rõhtsuund függőleges irány; millegagi ühes suunas vmivel egy irányban; ta elu liigub vales suunas rossz irányban halad az élete; muutliku suunaga tuul kóbor szél; mitmest suunast sokfelől; suunda võtma irányt vesz; suunda hoidma tartja az irányt; suunda muutma irányt változtat; suunda kaotama elveszt vmely irányt; (auto) näitab suunda indexel; tuul puhub sellest suunast ebből az irányból fúj a szél
2. piltl (iseloomulik joon, kallak [arengus, tegevuses]) irányzat, irány ♦ arengusuund fejlődési irányzat; põhisuund főirány; uurimissuunad, uurimistöö suunad kutatási irányok; ta andis vestlusele uue suuna új irányt adott a beszélgetésnek
3. piltl ([ühiskondlik, kirjanduslik] vool, koolkond, rühmitus, fraktsioon) irányzat ♦ poliitiline suund politikai irányzat; kirjanduslikud suunad irodalmi irányzatok; moesuund divatirányzat
■LS: suuna+ ♦ suunamuutus irányváltoztatás; suunanumber körzetszám; suunatuli index, irányjelző; suunaviit iránytábla

süvendama <süvenda[ma süvenda[da süvenda[b süvenda[tud 27 v>
1. (sügavamaks tegema) (el)mélyít, kimélyít ♦ kaevu süvendama kutat mélyít
2. (intensiivsemaks muutma, võimendama, tugevdama, suurendama) elmélyít, kimélyít ♦ teadmisi süvendama elmélyíti a tudását; koostööd süvendama kimélyíti az együttműködést

tasandama1 <tasanda[ma tasanda[da tasanda[b tasanda[tud 27 v>
1. (vaikse[ma]ks muutma, summutama) lehalkít ♦ tasandas häält lehalkította a hangját
2. (aeglustama) lelassít ♦ sellisel puhul tasandatakse tempot ilyenkor lassítják a tempót; buss tasandab käiku a busz lelassul

tellima2 <t'elli[ma t'elli[da telli[b telli[tud 28 v> (parameetreid soovi kohaselt muutma, reguleerima) méret ♦ tellib veini endale bort méret magának

teritama <terita[ma terita[da terita[b terita[tud 27 v>
1. (terariista ihuma) élesít, köszörül, (ki)élez ♦ kirvest teritama élezi a baltát; kääre teritama köszörüli az ollót; vikatit teritama élesíti a kaszát; kass teritab küüsi macska élesíti a karmait; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét
2. (millegi otsa teravdama) hegyez ♦ pliiatsit teritama ceruzát hegyez
3. piltl (vaimsete võimete, meelte kohta: lihvima, arendama, peenemaks v tundlikumaks muutma) élesít ♦ arvutusülesannete lahendamine teritab mõistust a mennyiségtani példák megoldása élesíti az észt

transformeerima <transform'eeri[ma transform'eeri[da transformeeri[b transformeeri[tud 28 v> (muundama, muutma, teisendama) átalakít

tõhustama <tõhusta[ma tõhusta[da tõhusta[b tõhusta[tud 27 v> (tõhusa[ma]ks muutma) fokoz vmit, növeli vmi hatékonyságát ♦ järelvalvet tõhustama fokozza az ellenőrzést

täiustama <täiusta[ma täiusta[da täiusta[b täiusta[tud 27 v> (täiuslikumaks muutma) továbbfejleszt, tökéletesít

tänapäevastama <+päevasta[ma päevasta[da päevasta[b päevasta[tud 27 v> (tänapäevase[ma]ks muutma) korszerűsít, modernizál

venitama <venita[ma venita[da venita[b venita[tud 27 v>
1. (midagi pikemaks v laiemaks muutma) nyújt, megnyújt, elnyújt ♦ tainast venitama tésztát nyújt; venitab kõneldes mõnda häälikut beszéd közben megnyújt egy-egy hangot; sõnu venitama elnyújtja a szavakat
2. ([keha, lihaseid] sirutama) kinyújt ♦ venitab kaela pikaks kinyújtja a nyakát
3. (viivitama) (el)nyújt, elhúz, késlekedik ♦ tarbetud kommentaarid ainult venitavad koosolekut a fölösleges hozzászólások csak nyújtják az értekezletet; kohtuprotsessiga venitama elhúzza a pert; vastusega venitati kuu aega egy hónapig késlekedtek a válasszal; venitab võla maksmisega késlekedik adossága megfizetésével

ähmastama <ähmasta[ma ähmasta[da ähmasta[b ähmasta[tud 27 v> (ähmaseks muutma) elhomályosít ♦ silmapiiri ähmastab udu a ködtől homályos a horizont; pisarad ähmastavad silmi a könnyek elhomályosítják a tekintetét; viin ähmastab mõistust a vodka elhomyályosítja az elmét

äratama <ärata[ma ärata[da ärata[b ärata[tud 27 v>
1. (virguma panema, üles ajama) ébreszt, költ, kelt, felkelt, felébreszt, éleszt ♦ ärata mind hommikul vara kelts/ébressz fel korán reggel; magajad äratati üles az alvókat felkeltették; talveunest äratatud karu téli álmából felébresztett medve
2. (ärksaks muutma, teadvusele tooma) ébreszt, kelt; (mingit tunnet, suhtumist esile kutsuma) kivált, gerjeszt ♦ kevadpäike äratas putukad talvetardumusest a tavaszi nap felébresztette a rovarokat téli álmukból; raamat äratas tähelepanu a könyv nagy figyelmet keltett; püüdis teistes enda vastu kaastunnet äratada megpróbált másokban szimpátiát kelteni maga iránt; see ei ärata usaldust ez nem kelt bizalmat; aukartust äratav vanus tiszteletreméltó kor