[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

blaseeruma <blas'eeru[ma blas'eeru[da blas'eeru[b blas'eeru[tud 27 v (hrl nud-partitsiibis)> (üleolevalt ükskõikseks, tülpinuks muutuma) közönyössé válik ♦ blaseerunud inimene közönyös, blazírt személy

elektriseeruma <elektris'eeru[ma elektris'eeru[da elektris'eeru[b elektris'eeru[tud 27 v> el (elektriliseks muutuma); piltl (erutuma, elevile minema) felvillanyozódik

euroopastuma <euroopastu[ma euroopastu[da euroopastu[b euroopastu[tud 27 v> (euroopalikuks muutuma) európaizál

harvenema <harvene[ma harvene[da harvene[b harvene[tud 27 v> (hõrenema) megritkul, ritkul, gyérül; (vähem sagedaseks muutuma) ritkul ♦ mets harvenes iga sammuga az erdő minden lépéssel egyre ritbább lett; meie read on harvenenud egyre gyérülnek a soraink; harvene! sport, sõj ritkulj!

helde <h'elde h'elde h'elde[t -, h'elde[te h'elde[id 01 adj> bőkezű ♦ helde inimene bőkezű ember; helde perenaine bőkezű háziasszony; helde maa bőkezű föld; helde viljaaasta bőtermésű év; helde kinkima bőkezű ajándékozó; heldeks muutuma bőkezűvé válni

hulluma <h'ullu[ma h'ullu[da h'ullu[b h'ullu[tud 27 v> (mõistust kaotama) bolondul, megőrül; (pööraseks muutuma) megvadul, fékezhetetlen ♦ alatisest üksindusest võib hulluda a magányba bele lehet őrülni; raevust hullunud mees dühében elvakult férfi; püssipaukudest hullunud hobused puskalövésektől megvadult lovak

hägustuma <hägustu[ma hägustu[da hägustu[b hägustu[tud 27 v>
1. (ähmaseks muutuma) elmosódik
2. (sogaseks muutuma) zavaros ♦ hägustunud vesi zavaros víz

härduma <h'ärdu[ma h'ärdu[da h'ärdu[b h'ärdu[tud 27 v> (härdaks muutuma) meghatódik, megilletődik, elérzékenyül ♦ süda härdus ellágyult a szíve; naine härdus pisarateni a nő könnyekig meghatódott; rääkis härdunud häälega elérzékenyült hangon beszélt

ioniseeruma <ionis'eeru[ma ionis'eeru[da ionis'eeru[b ionis'eeru[tud 27 v> füüs (ioonideks muutuma) ionizálódik

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

jäätuma <j'äätu[ma j'äätu[da j'äätu[b j'äätu[tud 27 v> (jääga kattuma, jääks muutuma) beáll, jegesedik, felfagy, fagy, eljegesedik; (veekogude kohta) befagy ♦ jõgi on jäätunud [kinni] befagyott a folyó; jäätunud kõnnitee a járda jéggel borított; vesi jäätub null temperatuuril a víz nulla fokon fagy

karastuma <karastu[ma karastu[da karastu[b karastu[tud 27 v> (vastupidavamaks muutuma); tehn (kõvemaks muutuma) edződik, megedződik

karmistuma <karmistu[ma karmistu[da karmistu[b karmistu[tud 27 v> (karmiks muutuma) szigorúbbá válik ♦ ta nägu karmistus az arca szigorúbbá vált

kiduma <kidu[ma kidu[da kidu[b kidu[tud 27 v> (kiratsema, põduraks muutuma) satnyul, aszik ♦ taim kidub a növény satnyul

kirgastuma <kirgastu[ma kirgastu[da kirgastu[b kirgastu[tud 27 v> (kirka[ma]ks, selge[ma]ks muutuma) átszellemül, kiderül ♦ ilm kirgastub kiderül az idő; mu mõtted kirgastusid a gondolataim világossá váltak; ta nägu kirgastus õnnest arca átszellemült a boldogságtól

kivinema <kivine[ma kivine[da kivine[b kivine[tud 27 v> (kivikõvaks muutuma) megkövül; (tarduma) megkövül ♦ ta näoilme kivines megkövült az arca; ta süda on kivinenud megkövült a szíve; kivinenud harjumus megrögzött szokás; kivinenud ühend v väljend keel állandosult szókapcsolat

kivistuma <kivistu[ma kivistu[da kivistu[b kivistu[tud 27 v> (kivitaoliseks muutuma) megkövül, megkeményedik, megkövesedik; (tarduma) megdermed ♦ kips on kivistunud a gipsz megszilárdult; see betoon kivistub erakordselt kiiresti ez a beton rendkívül gyorsan köt; hirmust kivistuma megkövül a rémülettől; kivistunud nägu megkövült arc; kivistunud puit geol megkövült fa; kivistunud vaik geol megkövült gyanta; kivistunud taimejäänused megkövesedett növényi maradvány

klaasistuma <klaasistu[ma klaasistu[da klaasistu[b klaasistu[tud 27 v> (klaasiks muutuma) üvegesedik ♦ klaasistunud pilk üveges tekintet

kohmetama <kohmeta[ma kohmeta[da kohmeta[b kohmeta[tud 27 v>
1. (kergelt külmuma) megdermed ♦ muld on kõvaks kohmetanud megdermedt a föld
2. (külmast kangeks muutuma v muutma) megdermed ♦ külmast kohmetama megdermed a hidegtől; kohmetanud sõrmedega dermedt ujjakkal
3. (segadusse sattuma) zavarba esik/jut/jön ♦ tüdruk kohmetas ja lõi pilgu maha a lány zavarba esett és lenézett

kohmetuma <kohmetu[ma kohmetu[da kohmetu[b kohmetu[tud 27 v>
1. (hämmelduma, segadusse sattuma) zavarba esik/jut/jön; (pisut häbenema) feszélyezi magát
2. (külmast kangeks muutuma) dermed, gémberedik ♦ sõrmed kohmetusid külmast meggémberedtek hidegtől az ujjak; külmast kohmetunud sõrmed hideg dermedt ujjak

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

kristalliseeruma <kristallis'eeru[ma kristallis'eeru[da kristallis'eeru[b kristallis'eeru[tud 27 v>
1. keem, geol (kristallideks muutuma) kristályosodik, jegecesedik ♦ soolad kristalliseeruvad tavaliselt kergesti a sók általában könnyen kristályosodnak; kristalliseerunud mesi kristályosodott méz; kristalliseerunud suhkur kandiscukor
2. piltl (selget kuju omandama, vormuma) kikristályosodik, kijegecesedik ♦ mingi teooria kristalliseerub kijegecesedik vmely elmélet

kuhtuma <k'uhtu[ma k'uhtu[da k'uhtu[b k'uhtu[tud 27 v>
1. (jõuetuks muutuma, nõrkema) lankad, aszik
2. (raugema, vaibuma) lankad
3. (närbuma, närtsima) hervadozik, hervad, lankad

kuivama <k'uiva[ma k'uiva[da kuiva[b kuiva[tud 28 v>
1. (kuivaks muutuma) szárad; (kuivama pandud pesu) megszárad; (veekogude kohta) kiszárad; (taimede kohta) elhervad, elszárad ♦ allikas on kuivanud ki van száradva a forrás; jõgi kuivab kiszárad a folyó; viisin käterätiku välja nöörile kuivama kivittem száradni a kötélre a törülközőt; pesu kuivab megszárad a kimosott ruha; leib on kuivanud száraz lett a kenyér; mul kurk kuivab kapar a torkom
2. (kuivetuma) elszárad ♦ ta käed olid kortsuliseks kuivanud a keze el volt száradva
3. piltl (napiks muutuma, kahanema) apad, összezsugorodik ♦ mu jõuvarud aina kuivavad elfogy az erőm; turg on kokku kuivanud a piac összezsugorodott
■LS: kuivamis+ ♦ kuivamisaeg száradási idő

kuivetuma <kuivetu[ma kuivetu[da kuivetu[b kuivetu[tud 27 v (hrl nud-partitsiibis)> (kõhetuks muutuma) összeaszik, fonnyad ♦ kuivetunud vanaeit összeaszott öregasszony

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kummi1 <k'ummi adv> vt ka kummis (kumeraks muutuma) feldomborodik

kustuma <k'ustu[ma k'ustu[da kustu[b kustu[tud 28 v>
1. (põlemast lakkama, vaibuma, hääbuma) elalszik, kialszik, ellobban, elhal; (päevavalguse ja taevatähtede kohta) elhalványul, kihuny; (muljete, mälestuste kohta) elhalványul; (helide kohta) elhalkul, elhal, elnémül ♦ tuli ahjus on [ära] kustunud kályhában elaludt a tűz; tuled kustusid ära ja ma ei leidnud lülitit a lámpák kialudtak, és nem találtam a kapcsolót; küünal kustub ellobban a gyertya; tähed kustusid a csillagok elhalványultak; mälestus on kustunud emléke elhalványult; tema kuulsus on hakanud kustuma a híre kezd elhalványulni; kustunud vulkaan kialudt tűzhányó, kialudt vulkán, kiégett tűzhányó
2. (ebaselgeks, mittenähtavaks muutuma) törlődik

kõdunema <kõdune[ma kõdune[da kõdune[b kõdune[tud 27 v> (kõduks muutuma, pehkima) korhad, rothad

linnastuma <linnastu[ma linnastu[da linnastu[b linnastu[tud 27 v> (linnadesse koonduma, linlaseks v linlikuks muutuma) elvárosiasodik, városiasodik

lõtvuma <l'õtvu[ma l'õtvu[da l'õtvu[b l'õtvu[tud 27 v> (lõdvaks muutuma) elernyed, lazul ♦ lihased lõtvuvad elernyednek az izmai

läbi minema
1. (läbima) keresztülmegy ♦ läksime metsast läbi az erdőn keresztül mentünk
2. (teel kuhugi sisse põikama) beugrik
3. (tarvitamiskõlbmatuks muutuma, läbi kuluma: riiete, jalatsite kohta) ♦ raadiol hakkavad patareid läbi minema a rádióban lemerül az elem

metsistuma <metsistu[ma metsistu[da metsistu[b metsistu[tud 27 v>
1. (kodustatud, kultuuristatud seisundist metsikuks muutuma) elvadul, vadul ♦ metsistunud koerad elvadult kutyák
2. (julmaks, tooreks, metsikuks muutuma) megvadul

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

moonduma <m'oondu[ma m'oondu[da m'oondu[b m'oondu[tud 27 v> (teistsuguseks, teiseks muutuma) (el)torzul ♦ ta suu moondub piinlikuks naeratuseks szája kínos mosolyra torzul

murenema <murene[ma murene[da murene[b murene[tud 27 v> (mureda[ma]ks muutuma, pudenema) (el)mállik, (el)töredezik, szétmállik, (el)porlad, morzsolódik

muunduma <m'uundu[ma m'uundu[da m'uundu[b m'uundu[tud 27 v> (teisenema, transformeeruma) átalakul; (muutuma, moonduma) átváltozik

muutuma <m'uutu[ma m'uutu[da m'uutu[b m'uutu[tud 27 v>
1. (meg)változik, válik, módosul; (teisenema, muunduma) átalakul; (teistsuguseks) átválik ♦ ilm muutub paremaks jobbra fordul az idő; ta hääl muutub változik a hangja; kas olukord kunagi muutub? megváltozik-e a helyzet valaha is?; see koht pole üldse muutunud ez a hely semmit sem változott; veri on paksem kui vesi a víz nem válik vérré; soolasambaks muutuma/tarduma sóbálvánnyá válik/dermed
2. keel (käänduma) ragozódik; (pöörduma) ragozódik

mõranema <mõrane[ma mõrane[da mõrane[b mõrane[tud 27 v> (mõraseks muutuma) reped, repedez(ik) ♦ jää mõraneb megreped a jég

määrduma <m'äärdu[ma m'äärdu[da m'äärdu[b m'äärdu[tud 27 v> (ebapuhtaks muutuma, mingi ainega kokku saama) (be)piszkolódik, (be)szennyeződik, koszolódik, elpiszkolódik, elkenődik

neutraliseeruma <neutralis'eeru[ma neutralis'eeru[da neutralis'eeru[b neutralis'eeru[tud 27 v> (neutraalseks muutuma) semlegessé válik, neutralizálódik

niiskuma <n'iisku[ma n'iisku[da n'iisku[b n'iisku[tud 27 v> (niiske[ma]ks muutuma) nedvesedik, nyirkosodik; (niiskusest v niiskusega läbi imbuma) átnedvesedik ♦ aknaklaasid niiskuvad aurust megnedvesedik az üveg a párától; silmad niiskuvad, nutt kipub peale könnyes a szemem, rámjön a sírás; niiskunud hein nedves széna; niiskunud püssirohi nedves puskapor; niiskunud tulehakatis nedves gerjesztő

nukkuma <n'ukku[ma n'ukku[da n'ukku[b n'ukku[tud 27 v> zool (nukuks muutuma) begubó(d)zik, bebábozódik ♦ putuka vastne nukkub kookonis a rovar lárvája bebábozdik

nõrgenema <nõrgene[ma nõrgene[da nõrgene[b nõrgene[tud 27 v> (nõrgemaks muutuma) elerőtlenedik, gyengül, leromlik ♦ haige nõrgenes iga päevaga a beteg minden nappal gyengébb volt; kuulmine nõrgeneb gyengül a hallása; vihmasadu nõrgenes ja lakkas siis hoopis enyhült az eső, majd meg is állt

närtsima <n'ärtsi[ma n'ärtsi[da n'ärtsi[b n'ärtsi[tud 27 v> (taimede kohta: närbuma); piltl (inimese kohta: noorusvärskust, head jumet minetama) aszik, elszárad, összeszárad, összeaszik, lankad, kókad, hervad, ellankad; (jõuetuks muutuma, nõrkema) erőtlen, kimerült; piltl (kustuma, tuhmuma, vaibuma) hervad, elhal, elhalkul, eltűnik ♦ rohi on närtsinud elszáradt a fű; roosid närtsivad kiiresti a rózsák gyorsan elhervadnak; närtsinud lilled hervadt virágok; närtsinud nägu hervadt arc; närtsinud hääl elhaló hang; närtsinud unistused hervadt álmok; närtsinud lootused elhalt remények; kultuurid ja tsivilisatsioonid õitsevad ja närtsivad a kultúrák és civilizációk virágoznak, majd eltűnnek

nürinema <nürine[ma nürine[da nürine[b nürine[tud 27 v> (nüri[ma]ks muutuma) vásik, életlenedik; (pisut) gyengül, tompul; (täielikult, ära) elvásik; (vaimselt, mõistuselt, hingelt) fásul ♦ saag on pisut nürinenud a fűrész kissé életlen; nägemine nürineb gyengül a látása

nüristuma <nüristu[ma nüristu[da nüristu[b nüristu[tud 27 v> ([vaimselt] nüriks muutuma) elfásul, vásik, tompul, elvásik, eltompul ♦ tähelepanu on nüristunud eltompult a figyelme

odavnema <odavne[ma odavne[da odavne[b odavne[tud 27 v> (odava[ma]ks muutuma) olcsóbbá válik, olcsóbb lesz ♦ sügisel juurvilja hinnad odavnevad ősszel lejjebb megy a gyökérzöldségek ára

paaduma <p'aadu[ma p'aadu[da p'aadu[b p'aadu[tud 27 v>
1. (paakuma) megkeményedik, megszilárdul ♦ kõvaks paadunud muld keménnyé sziládult föld
2. (millestki [halvast, pahelisest] visalt kinnipidavaks muutuma) megrögzött, javíthatatlan ♦ paadunud joodik megrögzött iszákos; paadunud kurjategija megátalkodott bűnöző; kõige paadunum vanapoiss a legmegrögzöttebb agglegény

paakuma <p'aaku[ma p'aaku[da p'aaku[b p'aaku[tud 27 v> (paaka kuivama, kõvaks v koorikuliseks muutuma) megkérgesedik, kérges, kiszáradt ♦ päikese käes kõvaks paakunud savimaa a naptól megkérgesedett agyagos föld; higist ja mustusest paakunud pluus izzadságtól és kosztól kérges blúz; haige paakunud huuled a beteg kiszáradt ajkai; krobelised paakunud töömehekäed durva, kérges munkáskezek

paljastuma <paljastu[ma paljastu[da paljastu[b paljastu[tud 27 v>
1. (paljaks minema v muutuma) láthatóvá válik, lelepleződik ♦ lume paljastub maa alt a föld előtűnik a hó alól
2. (päevavalgele tulema, avalikuks saama) lelepleződik, kiderül ♦ saladus paljastub a titok kiderül

paranema <parane[ma parane[da parane[b parane[tud 27 v>
1. (paremaks muutuma) (meg)javul ♦ ilm paraneb javul az idő; meeleolu paranes megjavult a hangulata
2. (tervenema) felépül, (fel)gyógyul; (haava kohta) (be)gyógyul ♦ haige on juba paranemas a beteg meggyógyul; haav on täielikult paranenud a seb begyógyult; raskest haigusest paranema felgyógyul a súlyos betegségből

peenestuma <peenestu[ma peenestu[da peenestu[b peenestu[tud 27 v> (peeneks muutuma) őrlődik

pehmenema <pehmene[ma pehmene[da pehmene[b pehmene[tud 27 v> (pehmemaks muutuma) ellágyul, (meg)puhul, meglágyul, enyhül

pruunistuma <pruunistu[ma pruunistu[da pruunistu[b pruunistu[tud 27 v> (küpsedes pruuniks muutuma) (meg)pirul; (päikesest) (le)barnul

pätistuma <pätistu[ma pätistu[da pätistu[b pätistu[tud 27 v> (pätiks muutuma) elkanászodik, elkanászosodik

rabenema <rabene[ma rabene[da rabene[b rabene[tud 27 v> (rabeda[ma]ks muutuma) morzsolódik, töredezik, foszlik; geol (murenema) mállik

raevuma <r'aevu[ma r'aevu[da r'aevu[b r'aevu[tud 27 v> (raevu sattuma, maruvihaseks muutuma) feldühödik, dühbe gurul, felbőszül ♦ ta raevub ega vali enam sõnu dühbe gurul és nem válogatja meg a szavait többé; raevunud loom felbőszült állat; raevunud rahvasumm feldühödött néptömeg

rahunema <rahune[ma rahune[da rahune[b rahune[tud 27 v>
1. (rahulikumaks muutuma) megnyugsik, lenyugszik, elcsendesül, elcsendesedik, megbékél, lehiggad, lecsillapodik, elpihen ♦ pinge väheneb ja inimene rahuneb a feszültség csökken és az ember lecsillapodik; rahusti hakkas mõjuma ja haige rahunes a nyugtató hatni kezdett és a beteg megnyugodott; lõpuks vaidlejad rahunesid maha végül a vitázók lehiggadtak; rahune ometi [maha]! nyugodj meg! / csillapodj le!
2. (olukorra kohta: stabiilseks v rahulikuks muutuma) ♦ ootame ära, millal ajad rahunevad megvárjuk, hogy az idők nyugodtabbak legyenek, nyugodtabb időkre várunk
3. (looduse, liikumise kohta: vaikseks muutuma) ♦ torm rahunes a vihar elcsendesült

roiduma <r'oidu[ma r'oidu[da r'oidu[b r'oidu[tud 27 v> (väsima, rammestuma, uniseks v vaevatuks muutuma) kimerül, kifárad

räbalduma <räbaldu[ma räbaldu[da räbaldu[b räbaldu[tud 27 v> (räbalaiks muutuma) elrongyolódik ♦ räbaldunud riided elrongyolódott ruhadarabok

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sarnane <sarnane sarnase sarnas[t -, sarnas[te sarnase[id 10 adj> (kelle-mille moodi v taoline) hasonló; (samalaadne) egyforma; (ühetaoline, ühtiv) egyező ♦ sarnased kolmnurgad hasonló háromszögek; poeg on täiesti oma isa sarnane a fiú egészen az apjára ütött, a fiú az apjára hasonlít; kaksikud on teineteisega väga sarnased az ikrek nagyon hasonlítanak egymásra; sarnaseks muutuma hasonlóvá válik; sarnased nagu kaks tilka vett piltl úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra

soolasammas <+sammas s'amba sammas[t -, sammas[te s'amba[id 07 s> sóbálvány ♦ seisab kui soolasammas úgy áll, mintha gyökeret vert volna a lába; soolasambaks muutuma/tarduma sóbálvánnyá válik/dermed

soostuma1 <s'oostu[ma s'oostu[da s'oostu[b s'oostu[tud 27 v> (sooks muutuma) elmocsarasodik, elposványosodik ♦ soostunud järv elmocsarasodott tó

stabiliseeruma <stabilis'eeru[ma stabilis'eeru[da stabilis'eeru[b stabilis'eeru[tud 27 v> (stabiilseks muutuma) megszilárdul, állandósul, stabilizálódik

sulama <sula[ma sula[da sula[b sula[tud 27 v>
1. (soojuse mõjul tahkest olekust vedelasse siirduma v pehmenema) (el)olvad; (lahustuma) (fel)oldódik ♦ lumi sulab olvad a hó; jää sulab ära a jég elolvad; suhkur sulab vees a cukor feloldódik a vízben; kook lausa sulab suus a torta szétolvad a szájában
2. piltl ([ülevoolavalt] tundeliseks muutuma v selline olema, kuumuse käes kannatama) ellágyul, meglágyul, elérzékenyül ♦ (ta) süda sulab õnnest ellágyul a szíve
3. piltl ([tasapisi] vähenema, kahanema, kaduma) elolvad; (lahtuma) eloszlik ♦ raha sulab ta käes v näppude vahel minden pénz elolvad a kezében; ta viha sulab pikkamööda eloszlik lassan a dühe
■LS: sulamis+ ♦ sulamispunkt olvadáspont; sulamistemperatuur olvadáspont; sulamissoojus olvadáshő

sumbuma <s'umbu[ma s'umbu[da s'umbu[b s'umbu[tud 27 v>
1. (hrl nud-partitsiibina: õhuvahetuse puudusel umbseks muutuma) áporodik ♦ sumbunud õhk fülledt/áporodott levegő
2. (vaibuma) tompul ♦ ta hääl sumbus sosinaks hangja suttogássá tompul
3. (hääbuma, haihtuma, kaduma) lecsillapodik ♦ tuuleiil sumbub a szél lecsillapodik

süvenema <süvene[ma süvene[da süvene[b süvene[tud 27 v>
1. (sügavamaks muutuma, sügavamale minema) mélyül ♦ järve põhi on järsult süvenev a tó medre meredeken mélyül
2. (intensiivsemaks, tugevamaks, jõulisemaks, suuremaks muutuma) felerősödik, (el)mélyül ♦ majanduskriis süvenes a gazdasági válság elmélyült; haigus süveneb a betegség súlyosbodik
3. (keskenduma, süüvima) belemélyed, elmélyed ♦ süveneb lugemisse belemélyed az olvasásba; ta on töösse süvenenud el van mélyedve a munkában

tahmuma <t'ahmu[ma t'ahmu[da t'ahmu[b t'ahmu[tud 27 v> (tahmaseks muutuma) (be)kormolódik, kormosodik ♦ tahmunud köök bekormolódott konyha

taltuma <t'altu[ma t'altu[da t'altu[b t'altu[tud 27 v> (taltsaks jääma v muutuma) megszelídül, megcsendesedik, lehiggad ♦ vestluse tulemusena taltus ta täiesti a beszélgetés hatására egészen megszelídült; torm taltub aegamööda a vihar lassan megszelídül

tamm3 <t'amm tammi t'ammi t'ammi, t'ammi[de t'ammi[sid_&_t'amm/e 22 s> kõnek (kabestunud kabend) dáma ♦ tammiks muutuma dámává válik

tarduma <t'ardu[ma t'ardu[da t'ardu[b t'ardu[tud 27 v>
1. ([jahtudes] kõvaks, tahkeks muutuma) megdermed, megfagy; (hüübima) (meg)alvad ♦ külmikus tardub sült 2–3 tunniga hűtőben a kocsonya 2–3 óra alatt megdermed
2. (jäigaks, puiseks, liikumatuks muutuma) megfagy, mered ♦ tardus hirmust megdermedt a félelemtől; veri tardub kellegi soontes vkinek megfagy/meghűl a vér az ereiben; naeratus tardus ta näol arcán megfagyott a mosoly

tasanduma2 <tasandu[ma tasandu[da tasandu[b tasandu[tud 27 v>
1. ([pinnalt] tasase[ma]ks , sileda[ma]ks muutuma) elsimul, kisimul; (muu pinnaga ühetasaseks muutuma) egyenletessé válik ♦ kortsud tasanduvad kisimulnak a ráncok
2. (ühtlustuma) egységesedik, kiegyenlítődik ♦ erinevused tasanduvad a különbségek kiegyenlítődnek

teisenema <teisene[ma teisene[da teisene[b teisene[tud 27 v> ([kord-korralt] teistsuguseks muutuma) átváltozik

tihenema <tihene[ma tihene[da tihene[b tihene[tud 27 v> (tiheda[ma]ks minema v muutuma) (össze)sűrűsödik; (hulgalt, asetuselt, koostiselt) tömörül; (tugevnema, suurenema, elavnema) élesedik, erősödik, fokozódik ♦ mets tiheneb sűrűsödik az erdő; udu tiheneb a köd sűrűsödik; konkurents tiheneb a verseny fokozódik

transformeeruma <transform'eeru[ma transform'eeru[da transform'eeru[b transform'eeru[tud 27 v> (muunduma, teisenema, muutuma) átalakul

tugevnema <tugevne[ma tugevne[da tugevne[b tugevne[tud 27 v> (tugeva[ma]ks saama v muutuma) (meg)erősödik ♦ tuul tugevneb erősödik a szél

tuim <t'uim tuima t'uima t'uima, t'uima[de t'uima[sid_&_t'uim/i 22 adj>
1. (puudutuse vastu tundetu) érzéketlen, elzsibbadt ♦ tuimad sõrmed elzsibbadt ujjak; tuimaks muutuma érzéktelenné válik
2. (valu vm negatiivse tundega seoses: pakitsev, nüri) tompa ♦ tuim valu tompa fájdalom
3. (loomult tundetu, vähese innukusega, külm, osavõtmatu, ükskõikne, vaimselt loid, huvideta) közömbös, közönyös ♦ tuim pilk közömbös tekintet; ta on üsna tuim tükk elég nehéz a felfogása

tusanema <tusane[ma tusane[da tusane[b tusane[tud 27 v> (tusaseks muutuma) elkomorul, elkomorodik

tõhustuma <tõhustu[ma tõhustu[da tõhustu[b tõhustu[tud 27 v> (tõhusa[ma]ks muutuma) hatékonyabbá válik

tõsinema <tõsine[ma tõsine[da tõsine[b tõsine[tud 27 v> (tõsiseks muutuma) elkomolyodik, megkomolyodik

tüsenema <tüsene[ma tüsene[da tüsene[b tüsene[tud 27 v> (tüsedamaks muutuma) hízik

ummistuma <ummistu[ma ummistu[da ummistu[b ummistu[tud 27 v> (umbseks muutuma, umbe minema) eldugul, bedugul, eltömődik, elzáródik ♦ kiirteed olid ummistunud az autópályák bedugultak

valmima <v'almi[ma v'almi[da v'almi[b v'almi[tud 27 v>
1. (valmis saama) (el)készül ♦ käsikiri valmis tähtajaks a kézirat határidőre elkészült
2. (marjade, puuviljade vms kohta: küpse[ma]ks muutuma, küpsema); piltl (välja kujunema, küpsema) (meg)érik ♦ õunad juba valmivad már érik az alma; vili valmib megérik a gabona; rohelised, alles valmimata tomatid zöld, még éretlen paradicsom; ploomid on üle valminud a szilva már túlérett
■LS: valmimis+ ♦ (juustu) valmimisaeg (a sajt) érlelési ideje; (millegi) valmimistähtaeg (vminek a) befejezési határideje

venestuma <venestu[ma venestu[da venestu[b venestu[tud 27 v> (venepäraseks muutuma, venelaseks ümberrahvustuma) eloroszosodik

õhenema <õhene[ma õhene[da õhene[b õhene[tud 27 v> (õhemaks muutuma, minema) elvékonyodik

ägestuma <ägestu[ma ägestu[da ägestu[b ägestu[tud 27 v> (ägedaks muutuma) haragra gerjed, feldühödik, indulatba jön, elragadja a hév, felindul, méregbe gurul ♦ miks sa nii ägestusid? miért lettél olyan dühös; nad kipuvad vaieldes ägestuma vita közben hajlamosak méregbe gurulni

ähmastuma <ähmastu[ma ähmastu[da ähmastu[b ähmastu[tud 27 v> (ähmaseks muutuma) elhomályosodik, halványodik, fakul, elmosódik, elhomályosult ♦ õhtuhämaruses ähmastuvad majade piirjooned az esti félhomyályban almosódnaka házak körvonalai; ajapikku ähmastusid mälestused idővel elhomályosultak az emlékek

ärrituma <ärritu[ma ärritu[da ärritu[b ärritu[tud 27 v>
1. füsiol (ärritaja mõjule reaktsiooniga vastama) irritálódó ♦ kergesti ärrituv nahk könnyen irritálódó bőr
2. (närviliseks muutuma, närvi minema) ideges; (vihastuma) indulatba jön, feldühödik, dühbe gurul, méregbe gurul, begurul, felkapja a vizet ♦ ärritus ja kaotas enesevalitsemise méregbe gurult, és elveszette önuralmát; iga tühja asja pärast pole mõtet ärrituda minden apróság miatt nincs értelme dühbe gurulni

ühtlustuma <ühtlustu[ma ühtlustu[da ühtlustu[b ühtlustu[tud 27 v> (ühtlaseks, ühesuguseks muutuma) egységesül