[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hingus <h'ingus h'inguse h'ingus[t h'ingus[se, h'ingus[te h'ingus/i_&_h'inguse[id 11_&_09 s>
1. (hingeõhk, hingamine) lélegzet, lehelet ♦ tema kuum hingus hoovas mulle näkku forró lehelete arcomba áramlott
2. (õhuhoovus) ♦ mere soolane hingus a tenger sós lehelete; tuulehingus szellő; õhus oli tunda kevade hingust a tavasz illalata lengett a levegőben

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

näkineid <+n'eid neiu n'eidu n'eidu, n'eidu[de n'eidu[sid_&_n'eid/e 22 s>, ka näkineiu folkl (kauni neiu kujul esinev näkk) sellő, vízi tündér, hableány ♦ laulev näkineid v näkineiu püüdis noormehi vette meelitada az éneklő sellő megpróbálta a vízbe csábítani a fiúkat. Vrd näkk1

näkk1 <n'äkk näki n'äkki n'äkki, n'äkki[de n'äkki[sid_&_n'äkk/e 22 s> folkl (kuri veehaldjas) szirén, vízi tündér, sellő ♦ kalasabaga näkk halfarkú sellő. Vrd näkineid

näkk2 <n'äkk näka n'äkka n'äkka, n'äkka[de n'äkka[sid_&_n'äkk/i 22 s; n'äkk näki n'äkki n'äkki, n'äkki[de n'äkki[sid_&_n'äkk/e 22 s> (tuhar) far, fenék ♦ näpistas tüdrukut näkist megcsípte a lány fenekét; toetus ühe näkaga toolile fél fenékkel ült a széken

näkkama <n'äkka[ma näka[ta n'äkka[b näka[tud 29 v>
1. (õnge hakkama) kap ♦ hommikul näkkab [kala] hästi reggelente jó a kapás; forell ei näkka ilma vihmaussita nem akad horogra a lazac giliszta nélkül
2. kõnek (õnnestuma, vedama) szerencse ♦ mul näkkas eksamil piletiga szerencsém volt a tétellel a vizsgán; meil näkkas ilmadega szerencsénk volt az időjrással; otsin sobivat tööd, aga ei näkka kuskilt megfelelő munkát keresek, de nincs szerencsém

rabama <raba[ma raba[da raba[b raba[tud 27 v>
1. (hooga v järsku lööma, paiskama) csap, lesújt, odavág ♦ ta rabas mulle näkku arcomba vágott
2. (järsku kahju tehes v hävitades tabama) eltalál, elfog, ér, elér ♦ raske rusikalöök rabas mu lõuga nehéz ökőlcsapás érte az államat; suurt kaske rabas pikselöök a nagy nyírfát villámcsapás érte; teda rabas ääretu meeleheide végtelen kétségbeesés fogta el
3. piltl (tugevat muljet avaldama, vapustama) megdöbbent, meglep, meghökkent ♦ tema sõnad rabasid kõiki a szavai mindenkit megdöbbentettek; see teade ei rabanud kedagi az a hír nem lepett meg senkit
4. (kellegi käest v eest, ära) megragad
5. (kõigest jõust tööd tegema, rühmama) gürcöl, keményen dolgozik

säde <säde sädeme säde[t -, sädeme[te sädeme[id 04 s>
1. (põleva aine lendav osake) szikra, sziporka ♦ tulesäde a tűz szikrája; tõrvikutest pudenevad sädemed a fáklyák szikrája
2. (silmades, pilgus esineva tundevälgatuse kohta) csillag ♦ ta silmis on hetkeks kahtlusesäde a szemében egy pillanatra kétség villan át; ta sai sellise hoobi näkku, et silmist lõi sädemeid úgy pofon ütötték, hogy szikrázott a szeme; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme

valetama <valeta[ma valeta[da valeta[b valeta[tud 27 v> (sihilikult valet rääkima) hazudik, hazudozik; (kokku valetama) összehazudik ♦ ära valeta mulle! ne hazudj nekem!; valetab nii, et suu suitseb úgy hazudik, mintha a könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik

valguma <v'algu[ma v'algu[da v'algu[b v'algu[tud 27 v>
1. (vedeliku, peeneteralise aine kohta: allapoole, madalamale voolama) ömlik, omlik, tolul ♦ haavast valgub verd a sebből ömlik a vér; silmist valguvad pisarad a szeméből könnyek omlanak; suu valgus sülge täis a szája megtelt nyállal; nisu valgub kotist välja kiömlik a búza a zsákból; veri valgub näkku piltl vér tolul az arcába
2. (hulgana tulema) áramlik, tolul, tódul, özönlik ♦ rahvahulk valgub väljakule a tömeg a térre tolul
3. ([aegamööda] levima) áramlik ♦ põhjast valguvad meile külmad õhumassid északról hideg légtömegek áramlanak felénk

veri <veri vere v'er[d v'erre, vere[de vere[sid 20 s>
1. vér ♦ veri voolab a vér áramlik; verd andma/loovutama vért ad; vere valgelibled fehér vérsejtek; haavast purskab verd a sebből vér fakad; veri tõuseb näkku elvörösödik; mu veri tardus soontes meghűlt/megfagyott bennem / az ereimben a vér; see on tal veres ez neki a vérében van; tema soontes voolab ungari veri magyar vér folyik az ereiben; veresugulane vér szerinti rokon; mu süda jookseb verd piltl vérzik a szívem; veri on paksem kui vesi piltl (a) vér nem válik vízzé; veri tardub kellegi soontes piltl vkinek megfagy/meghűl a vér az ereiben; hammas on verel kellegi/millegi järele piltl fáj/vásik a foga vkire/vmire; minu liha ja veri piltl az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema piltl egy hús, egy vér vkivel; see tekitab paksu verd piltl rossz vért szül
2. (tapmisele, haavamisele, vägivaldsele surmale osutavates väljendites) vér ♦ verd valama vért ont; midagi verre uputama vérbe fojt vmit; viimse veretilgani võitlema az utolsó csepp véréig harcol
■LS: vere+ ♦ vereanalüüs vérvizsgálat; vereandja véradó; veredoonor véradó; veregrupp füsiol vércsoport; verehaigus vérbetegség; verehimu vérszomj; verehimuline vérszomjas; verejanu vérszomj; verejanuline vérszomjas; verekaan (1) (verelaskmiseks) pióca; (2) hlv (kurnaja, vereimeja) vérszívó; verekaotus vérveszteség; verekarva, verekarvaline vérvörös; vereklomp vérrög; vereköhimine vérköhögés; verelible füsiol vérsejt; veremürgi[s]tus med vérmérgezés; verepank vérbank; verepiisk vércsepp; verepilastus jur vérfertőzés; verepilt med, vet vérkép; vereplasma füsiol vérplazma; vereplekk vérfolt; vereproov kõnek (vereanalüüs) vérminta; vererakk vérsejt; veresaun piltl vérfürdő; vereseerum füsiol vérszérum; veresete füsiol vérsejtsüllyedés; veresidemed vérségi kötelék; veresugulane vérrokon; veresugulus vérrokonság; veresuhkur füsiol vércukor; veretilk vércsepp; veretung vértolulás; veretöö véres tett; verevahetus med vércsere; verevalamine vérontás; verevanne vérszerződés; verevarustus füsiol vérellátás; verevendlus vértestvérség; verevool (vere ringvool) véráram(lás); verevähk fehérvérűség; verevärskendus vérfrissítés; vereülekanne med vérátömlesztés
veri+ ♦ veriapelsin vérnarancs; verikusesus med, vet vérvizelés; verikäkk véres palacsinta, gömböc; verilill bot (Haemanthus) vérvirág; veriroe med szurokszéklet; veritasu vérbosszú, vérdíj; verivill vérhólyag; verinoor újszülött; verivaenlane halálos ellenség