[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aastakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. bibl (perioodikaväljaande ilmumise aastajärjenumber alates ilmumise algusest) évfolyam, évjárat ♦ ajakirja esimesed aastakäigud a folyóirat első évfolyamai; mitmes aastakäik sellel ajakirjal nüüd juba on? hány évfolyama van ennek az újságnak?
2. (vanuserühm) évfolyam ♦ ühe aastakäigu poisid azonos korú, egyívású fiúk

abielluma <+'ellu[ma 'ellu[da 'ellu[b 'ellu[tud 27 v> megházasodik; (omavahel) összeházasodik; (naise kohta) férjez megy; (mehe kohta) megnősül ♦ sellest on nüüd kakas aastat, kui ta abiellus két éve, hogy megnősült

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

edaspidi <+pidi adv>
1. (tulevikus) legközelebb, a továbbiakban, továbbra ♦ edaspidi ole ettevaatlikum legyen óvatosabb a jövőben; nüüd ja edaspidi most és a jövőben
2. (pärisuunas) ♦ aeg liigub edaspidi halad előre az idő

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

haprasti <h'aprasti adv> kõnek (halvasti, pahasti) rosszul ♦ nüüd läheb sul küll haprasti most pórul jársz

harva <h'arva adv> ritkán ♦ seda juhtub harva ritkán fordul elő; nüüd kohtume palju harvemini mostanában egyre ritkábban találkozunk

iial <iial adv>
1. (ei kunagi) soha ♦ ei iial sohasem; nüüd või iial most vagy soha; noorus ei tule iial tagasi a fiatalásg sohasem tér vissza
2. (iganes) bárhova, akárhova ♦ kuhu ta iial läks, võeti teda sõbralikult vastu bárhova ment, mindenütt barátsággal fogadták

joom1 <j'oom jooma j'ooma j'ooma, j'ooma[de j'ooma[sid_&_j'oom/i 22 s>
1. (joomine, joomapidu) ivászat ♦ nüüd läheb joomaks ivászat lesz; tehti suured joomad nagy ivászatot rendeztek
2. (jook) ital ♦ söömad-joomad on laual étel, ital az asztalon. Vrd sööm
■LS: jooma+ ♦ joomahullus med fehér láz, alkoholos delírium; joomakaaslane ivó cimbora; joomapidu dáridó; joomatõbi alkoholizmus

juhus <juhus juhuse juhus[t -, juhus[te juhuse[id 09 s> alkalom, véletlen; (paras v sobiv võimalus) lehetőség ♦ sobiv juhus megfelelő alkalom; ootamatu juhus váratlan alkalom; õnnelik juhus szerencsés véletlen; rumal juhus buta véletlen; haruldane juhus ritka alkalom; see pole paljas juhus ez nem véletlen; ootan parajat juhust a megfelelő alkalomra várok; juhus ei lasknud end oodata az alkalom nem váratott magára; kasutasin juhust kihasználtam az alkalmat, megragadtam a lehetőséget; ta jäi juhusele lootma a jószerencsére várt, a véletlenben bízott; ta pääses vaid juhuse läbi csak a véletlenen múlt az élete; juhus viis nad jälle kokku a véletlen újra összehozta őket; polnud juhust temaga rääkida nem volt alkalma beszélni vele; see on juhuse asi ez a véletlen műve; lasksin juhuse mööda elszalasztottam az alkalmat; nüüd avanes juhus saata sulle see raamat most lehetőségem volt rá, hogy elküldjem neked ezt a könyvet

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kodar <kodar kodara kodara[t -, kodara[te kodara[id 02 s>
1. (ratta osa) küllő ♦ kellelegi kaikaid kodarasse loopima gáncsot vet vkinek, tőrbe csal/ejt vkit; kellelegi kaikaid kodaratesse loopima akadály(oka)t gördít vki elé/útjába
2. (hrl pl) kõnek (jalg) láb ♦ jookse nüüd nii kiiresti, kui kodarad võtavad fuss, ahogy a lábad bírja
■LS: kodar+ ♦ kodarluu anat orsócsont; kodarratas küllőkerék

kuuldavasti <k'uuldavasti adv> (kuulu järgi) állítólag, a mendemonda szerint ♦ kuuldavasti elab ta nüüd Tartus állítólag most Tartuban lakik

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

looja1 <l'ooja l'ooja l'ooja[t -, l'ooja[te l'ooja[id 01 s>
1. (jumala kohta, ka suurtäheliselt) alkotó, teremtő ♦ Looja silmis olete nüüd mees ja naine a Teremtő szemében mostantól férj és feleség vagytok; universumi Looja az univerzum Alkotója
2. (inimese kohta) szerző, alkotó, létrehozó ♦ moelooja divattervező

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

naga <naga naga naga -, naga[de naga[sid 17 s>
1. (puust prunt, punn) dugó ♦ vaadi naga dugó
2. kõnek (poisinolk, nagamann) dugó, tökmag, taknyos, kölyök ♦ nooremate klasside nagad a kis dugók, az alsóbb osztályokból; nüüd on igal nagal mootorratas istumise all ma már minden taknyosnak motor van a feneke alatt

niiviisi <+v'iisi adv> (nii[moodi], sedasi, sedaviisi, selliselt) így, úgy ♦ ära räägi niiviisi ne beszélj így; jah, niiviisi on lood hát így állnak a dolgok; ah niiviisi! vagy úgy!; teeme nüüd niiviisi csináljuk így; tee niiviisi või teistviisi, rahul ei olda ikkagi így vagy úgy csinálod, még sincsenek megelégedve

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nöök <n'öök nöögi n'ööki n'ööki, n'ööki[de n'ööki[sid_&_n'öök/e 22 s>
1. (nöökamine, nöökimine) gúny, csúfolódás ♦ neil käib omavahel vaimukas nöök szellemes csúfolódás folyik közöttük; ei saa aru, kas öeldu oli tunnustus või nöök nem érti, elismerés volt-e vagy gúny
2. (kius[amine], kimbatus) gúny, irónia ♦ lihtsalt nöök, et nüüd sadama hakkas csak irónia, hogy éppen most kezdett el esni; see on saatuse nöök ez a sors iróniája

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

ohkama <'ohka[ma oha[ta 'ohka[b oha[tud 29 v>
1. felsóhajt, sóhajt ♦ raskelt ohkama nehezet sóhajt; murelikult ohkama aggódva felsóhajt; ohkas kergendatult megkönnyebbülve felsóhajt; haige ajas end ohates püsti a beteg sóhajtozva felállt; tasa ohates loksuvad lained randa piltl a hullámok csendesen sóhajtozva nyaldossák a partot
2. (kurtma, hädaldama) sopánkodik, panaszkodik ♦ „Mis küll nüüd saab!“ ohkas ema „Mi lesz most!“ sopánkodott anyám; ohati halbade ilmade pärast panaszkodtak a rossz idő miatt; vanaisa ohkas oma halba tervist a nagyapa rossz egészségi állapotáról panaszkodott

pidama1 <pida[ma pida[da p'ea[b -, pid[i - - 28 v> (kohustatud, sunnitud olema) kell ♦ ma pean minema mennem kell; ma pean teadma, mis siin teoksil on tudnom kell, mi folyik itt; temast pidi saama arst orvos kellett volna, hogy legyen; pidi see nüüd juhtuma! minek kellett ennek megtörténnie!, hogy ennek meg kellett történnie!; selle kirja peale peab tingimata vastama erre a levélre feltétlenül válaszolni kell

praegu <pr'aegu adv> jelenleg; (nüüd) most; (praegusel ajal) mostanában, manapság ♦ just praegu éppen most

puhuma <puhu[ma puhu[da puhu[b puhu[tud 27 v> fúj; (sisse) belefúj ♦ tuul puhub fúj a szél; puhub küünla ära elfújja a gyertyát; klaasi puhuma üveget fúj; seebimulle puhuma szappanbuborékokat fúj; pandi politseireidil puhuma bele kellett fújnia az alkoholszondába a közúti ellenőrzésen; õhupalli täis puhuma felfújja a léggömböt; puhutakse pasunaid megfújják a harsonákat; pole vaja seda asja suureks puhuda piltl nem szükséges nagy ügyet csinálni belőle; elu sisse puhuma millelegi piltl életet lehel vmibe; ministeeriumis puhuvad nüüd teised v uued tuuled piltl a minisztériumban most más szelek fújnak; ta teab, kust tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél

põli <põli põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 24 s> (elu, elamine-olemine, põlv, hea elu) élet, lét, korszak ♦ temal on nüüd hea põli neki most jó dolga/sora van

põrgu <p'õrgu p'õrgu p'õrgu[t p'õrgu, p'õrgu[te p'õrgu[id 01 s>
1. s (surnute ja pahade vaimude asupaik, allmaailm, ristiusus patuste surmajärgne karistuspaik) pokol ♦ pärapõrgu isten háta mögött; mis põrgu siin lahti on? mi a fene folyik itt?; varsti läheb põrgu lahti a pokol összes tüze el fog szabadulni; nüüd on põrgu lahti kezdődik a haddelhadd; kellegi/kellelgi elu põrguks tegema pokollá teszi vkinek az életét; põrgu päralt, kus sa oled olnud? hol a pokolban voltál?; keri põrgu[sse]! eredj a pokolba!; käi põrgu! menj a pokolba!, menj a francba!; kust põrgu[st] mina selle raha nüüd võtan? honnan a pokolból vegyek most pénzt?
2. adj kõnek (pöörane, metsik, põrgulik) pokoli ♦ mu õlg valutab põrgu moodi pokoli módon fáj a vállam
3. s (mingi paheline koht v asutus) ♦ mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang
■LS: põrgu+ ♦ põrgukivi kõnek (tahke hõbenitraat) pokolkő; põrgulärm bábeli zűrzavar, pokoli zaj/lárma; põrgupiin a pokol kínja, pokoli kín/gyötrelem; põrgutuli relig pokoltűz; põrguväravad a pokol kapui

põrutama <põruta[ma põruta[da põruta[b põruta[tud 27 v>
1. (põruma panema, põrumist esile kutsuma) döccen ♦ küll vanker põrutab nagyot döccen a szekér
2. (tugevasti lööma, virutama) üt, csap; (jalaga) dobbant; (mida hooga kuskile lööma v paiskama) (be)csap, bevág ♦ mees põrutas vihaselt rusikaga lauale v vastu lauda a férfi dühösen az asztalra ütött az öklével; jalaga v jalga vastu maad põrutama lábával dobbant; põrutas ukse paukudes v pauguga kinni bevágta az ajtót
3. (kehavigastusena) ráz ♦ ta sai autoõnnetuses põrutada autóbalesetben agyrázkódást szenvedett; põrutasin oma pea kukkudes ära csak beütöttem a fejem esés közben
4. piltl (rabama, jahmatama panema v üllatama, vapustama, [tugevasti] puudutama) meghökkent ♦ põrutav uudis meghökkentő hír
5. kõnek (laskma, tulistama) lő ♦ põrutas põgenikule kuuli jalga eltalálta a golyóval a szökevény lábát
6. kõnek (kihutama, kuhugi kiiresti minema) siet, rohan, vágódik ♦ kuhu sa nüüd põrutad? most hova rohansz?; istus autosse ja põrutas vastu tugiseina beült a kocsijába és nekihajtott egy támfalnak

rahu1 <rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s; rahu adv>
1. (riikide vahekord, kus kumbki riik ei rakenda teise suhtes vägivalda) béke ♦ rahu kestis 30 aastat a béke 30 évig tartott; see juhtus rahu ajal békeidőben történt
2. (rahusõlmimine, rahutegemine) békekötés; (rahuleping) békeszerződés ♦ relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; vaherahu ideiglenes béke(kötés); rahu sobitama békét közvetít
3. (rahulikkus, meelerahu, vaenu puudumine, leplikkus) nyugalom, béke(sség), nyugodtság, nyugodalom, nyugta, csend ♦ perekondlik rahu családi béke; rahu naabrite vahel békesség a szomszédok között; elame rahus, kellegagi tülitsemata békességben élünk, senkivel sem veszekszünk; ta ei saa enne rahu, kui ... nem nyugszik meg, mielőtt...; minu hinges valitses rahu lelkemben nyugalom lakozott; rahu, ainult rahu! csak szép nyugodtan!
4. (rahulik ümbrus, häirimata olukord) béke, nyugalom; (hüvastijätusoovides elavale v surnule) béke; (vaikus) csend ♦ igavene rahu örök béke; hambavalu ei anna rahu a fogfájás nem hagy nyugton; ma ei taha su rahu rikkuda! nem akarom megzavarni a nyugalmadat; puhka rahus, kallis isa! nyugodj békében, édesapám!; rahu tema põrmule! béke poraira!
5. kõnek (rahulikult, paigal, rahule, tülitamata) nyugodtan, nyugton, békében ♦ ole nüüd natuke rahu! maradj nyugton egy kicsit; jäta mind rahu! hagyj békén
■LS: rahu+ ♦ rahuaeg békeidő; rahuettepanek békejobb, békejavaslat; rahuingel békeangyal; rahukohtunik békebíró; rahukonverents békekonferencia; rahumeelsus békesség; rahuolek elégedettség; rahupoliitika békepolitika; rahupreemia békedíj; rahurikkuja békeszegő, rendzavaró, rendbontó; rahurikkumine békeszegés, rendbontás; rahuvõitleja békeharcos; rahuvõitlus békeharc

rahul <rahul adv>
1. (rahuloluga v rahuldustundega suhtuv) elégedett ♦ rahul olema {kellega-millega} elégedett vkivel/vmivel; ma olen oma eluga väga rahul nagyon elégedett vagyok az életemmel; millega sa nüüd rahul ei ole? most mivel nem vagy elégedett?, most mivel nem vagy megelégedve; peremees on minuga rahul a gazda elégedett velem; ta polnud kohtuotsusega rahul ja kaebas edasi nem volt elégedett a bíróság ítéletével és fellebbezett
2. kõnek (rahus, rahulikult) békén, békében, nyugodtan, nyugton ♦ siingi ei lase sa mind rahul olla itt sem hagysz nyugton/békén; ta käed ei püsinud hetkekski rahul a keze egy pillanatra sem maradt nyugodtan/nyugton

siis <s'iis adv>
1. (osutab mainitud, teada olevale ajahetkele: sel ajal, sel hetkel) akkor ♦ olime siis kõik noored akkor még mindannyian fiatalok voltunk; mida me nüüd siis teeme? akkor hát mit csinálunk?; see oli siis, kui mu ema veel elas ez akkor volt, amikor anyám még élt
2. (osutab toimuva ajalisele järgnevusele: seejärel, peale seda) aztán, azután, utána, majd ♦ esmalt minge otse, siis keerake paremale menjen egyenesen előre, majd forduljon jobbra
3. (kindla tähenduseta sõnana tugevdab eelnevat v järgnevat sõna v lauseosa v esineb täitesõnana) akkor ♦ vaatame siis! akkor nézzük!; mis siis? hát aztán?

taevas <taevas t'aeva taevas[t -, taevas[te t'aeva[id 07 s>
1. ég; (taevalaotus, taevavõlv) égív, égbolt, mennybolt ♦ põhjatu taevas feneketlen ég; selge taevas tiszta ég; tinane v tinahall taevas borús ég; koidutaevas hajnali égbolt; loojangutaevas naplemente égbolt; tähistaevas csillagos ég; lahtise taeva all szabad ég alatt; taevas on tähti täis az ég tele van csillagokkal; ega talv taeva[sse] jää nem eszi meg a farkas/kutya a telet; taevani ülistama az egekig dicsér; taeva luugid avanevad megerednek/megnyílnak az ég csatornái; sadagu taevast või pussnuge még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; (nagu) välk selgest taevast derült égből villámcsapás; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat igér; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; nagu taevast kukkunud mintha az égből pottyant volna; ta tunneb end seitsmendas taevas a hetedik mennyországban érzi magát
2. (jumala asupaik, paradiis, taevariik) menny(ország); (hüüatustes) ég ♦ tänu taevale! hála az égnek!; [oh sa] püha taevas! te szent ég!, jóságos ég!; taevas temaga! ég vele!; taeva pärast! az ég szerelmére!; taevas teab, kus ta nüüd on a jó ég tudja, most hol van
■LS: taeva+ ♦ taevaingel mennyei angyal; taevaisa, Taevaisa mennyei Atya; taevakanal műholdas csatorna; taevakeha égitest; taevalaotus égbolt, mennybolt; taevamanna mennyei manna; taevaminek mennybemenetel; taevasina az ég kékje; taevataat, Taevataat mennyei Atya, Úristen

taipama <t'aipa[ma taiba[ta t'aipa[b taiba[tud 29 v>
1. (aru saama, mõistma) felfog, (meg)ért, feleszmél ♦ ta ei taipa mõhkugi v tuhkagi nem ért semmit; taipas alles hiljem, milline löök teda oli tabanud csak később fogta fel, hogy mekkora csapás érte; taipas liiga hilja későn eszmélt fel; nüüd ma alles taipan most már értem
2. (millegi peale tulema, midagi teha märkama) észrevesz, rájön ♦ taipas, et tal pole kuhugi minna rájött, hogy nincs hová mennie

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

umbusklik <+'uskl'ik 'uskliku 'uskl'ikku 'uskl'ikku, 'usklik/e_&_'uskl'ikku[de 'uskl'ikk/e_&_'uskl'ikku[sid 25 adj> (usaldamatu, umbusaldav) bizalmatlan, hitetlen; (haiglaselt kahtlustav) gyanakvó ♦ ta oli nüüd juba vähem umbusklik most már kevésbé hitetlenkedett

vastupidi <+pidi adv> (täiesti teisiti, ümberpöördult) ellenkezőleg, fordítva, ellentétben ♦ vastupidi oma mehele oli naine praktiline férjével ellentétben az asszony nagyon gyakorlatias volt; enne rääkisid nii ja nüüd risti vastupidi előbb így beszéltél, most pedig pont az ellenkezőjét