[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aed <'aed aia 'aeda 'aeda, 'aeda[de 'aeda[sid_&_'aed/u 22 s>
1. (puuviljaaed) kert, gyümölcsös; (juurviljaaed) veteményes kert ♦ hooletusse jäetud aed rendezetlen kert; botaanikaaed botanikus kert; eesaed előkert, kiskert; iluaed díszkert; lilleaed virágoskert; õunaaed almás
2. (tara) kerítés; (kivi-, metallaed) kőkerítés; fémkerítés; (põimaed) fonott kerítés ♦ traataed drótkerítés; üle aia ronima átmászik a kerítésen; üks räägib aiast, teine aia august elbeszélnek egymás mellett; két malomban őrölnek; kisab/karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg
3. (loomade aedik) bekerített terület ♦ kanaaed tyúkudvar, baromfiudvar; lambaaed elkerített birkalegelő
4. (imikuaed) járóka
■LS: aia+ ♦ aiakujundus kertépítés; aiakäärid kertészolló, kerti olló; aiamuld aiand kertföld; aiamööbel kerti bútor; aiataim kerti vetemény; aiatöö kerti munka; aiavärav kertajtó, kertkapu

ahv <'ahv ahvi 'ahvi 'ahvi, 'ahvi[de 'ahvi[sid_&_'ahv/e 22 s> majom ♦ väle nagu ahv fürge, mint a majom

alati <alati adv> mindig, állandóan ♦ nagu alati mint mindig; mulle on alati meeldinud lugeda mindig szerettem olvasni

arg <'arg ara 'arga 'arga, 'arga[de 'arga[sid_&_'arg/u 22 adj, s>
1. adj gyáva, bátortalan ♦ arg pilk gyáva tekintet; arg nagu jänes gyáva, mint a nyúl; {kelle-mille ees} araks lööma begyáváz
2. s gyáva ♦ aral rahval pole kodumaad gyáva népnek nincs hazája

edev <edev edeva edeva[t -, edeva[te edeva[id 02 adj> (edvistav) hiú, kényes ♦ edev riietus hiú ruha; edev poos hiú testtartás; edev nagu paabulind hiú/kevély, mint a páva

eesel <'eesel 'eesli 'eesli[t -, 'eesli[te 'eesle[id 02 s> zool (Equus asinus) szamár ♦ kangekaelne nagu eesel csökönyös, mint a szamár; põikpäine nagu eesel makacs, mint az öszvér

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

elevant <elev'ant elevandi elev'anti elev'anti, elev'anti[de elev'anti[sid_&_elev'ant/e 22 s> elefánt; (emaelevant) elefánttehén ♦ aafrika elevant zool (Loxodonta africana) afrikai elefánt; india elevant zool (Elephas maximus) indiai elefánt; metsik elevant vadon élő elefánt; elevandi lont az elefánt ormánya; teeb sääsest elevandi bolhából elefántot csinál; nagu elevant potselanipoes mint elefánt a porcelánboltban
■LS: elevandi+ ♦ elevandikari elefántcsorda; elevandikütt elefántvadász

entsüklopeedia <entsüklop'eedia entsüklop'eedia entsüklop'eedia[t -, entsüklop'eedia[te entsüklop'eedia[id 01 s> enciklopédia, lexikon ♦ sa oled nagu kõndiv, rääkiv entsüklopeedia olyan vagy, mint egy sétáló, beszélő enciklopédia

haab <h'aab haava h'aaba h'aaba, h'aaba[de h'aaba[sid_&_h'aab/u 22 s>
1. (puu) nyárfa ♦ [harilik] haab bot (Populus tremula) rezgő nyár, közönséges nyár; väriseb nagu haavaleht reszket, mint a nyárfalevél
2. (puit) nyárfa ♦ tuletikke tehakse haavast a gyufaszál nyárfából készül
■LS: haava+ ♦ haavakoor nyárfakéreg; haavaleht nyárfalevél; haavamets nyárfaerdő; haavapuit nyárfa; haavapuu nyárfa; haavasalu nyárfaliget

hani <hani hane hane -, hane[de hane[sid 20 s> zool (Anser) liba, lúd ♦ emahani anyalúd; hallhani zool (Anser anser) nyári lúd; isahani gúnár; koduhani házilúd; lumehani zool (Anser coerulescens) sarki lúd; metshani vadliba; rabahani zool (Anser fabalis) vetési lúd, lazsnak lúd, téli lúd; ta on paras hani ő egy buta liba; kedagi haneks tõmbama piltl becsapni, lóvá tesz vkit; nagu hane selga vesi piltl mint falra hányt borsó
■LS: hane+ ♦ hanefarm libafarm; hanekari libafalka; hanekarjus libapásztor; hanekasvatus libatenyésztés; hanemuna libatojás, lúdtojás; hanerasv libazsír; hanesulg lúdtoll, libatoll; hanetiib libaszárny; hanetõug libafaj; hanepraad libasült

harakas <harakas haraka haraka[t -, haraka[te haraka[id 02 s> zool (Pica pica) szarka ♦ kädistav harakas csörgő szarka; harakate kädin a szarkák csörgése; nagu harakas kädistama csörög, mint a szarka
■LS: haraka+ ♦ harakakädin szarkacsörgés; harakamuna szarkatojás; harakapoeg szarkafióka; harakapesa szarkafészek

heinakuhi <+kuhi kuhja k'uhja k'uhja, k'uhja[de k'uhja[sid_&_k'uhj/e 24 s> boglya, szénaboglya ♦ heinakuhja tegema szénakazlat rak; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit

hiir1 <h'iir hiire h'iir[t h'iir[de, hiir[te h'iir[i 13 s> egér ♦ koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; juttselghiir zool (Apodemus agrarius) pirókegér; nahkhiir denevér, bőregér; põld-uruhiir mezei pocok; stepihiir güzüegér; hiiri hävitama egeret írt; ta oli vait kui hiir hallgatott, mint a sír, hallgatott, mint a sült hal; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön
■LS: hiire+ ♦ hiireauk egérlyuk; hiirehambad egérfogak; hiirepesa egérfészek; hiiretõrje egérírtás; hiireurg egérlyuk

hirnuma <h'irnu[ma h'irnu[da hirnu[b hirnu[tud 28 v> nyerít, röhög, nyihog ♦ hobused hirnusid koplis a lovak nyerítenek a karámban; mehed hirnuvad täiest kõrist naerda a férfiak teli tüdőből röhögtek; hirnub nagu hobune vigyorog/röhög, mint a fakutya

hobune <hobune hobuse hobus[t -, hobus[te hobuse[id 10 s> ló; zool (perekond Equus) lófélék ♦ ardenni hobune põll ardenni ló; hall hobune szürke ló; kõrb hobune simapej, barna ló; raudjas hobune világospej, gesztenyepej; tuhkur hobune szürke, fakó ló; võik hobune sárga, aranyszőrű ló; posthobune postakocsi ló; raskeveohobune igásló; ratsahobune hátasló; võidusõiduhobune versenyló; võimlemishobune sport tornaló; hobune tõi varsa megellett a ló; hobune hirnub nyerít a ló; hobune puristab prüszköl a ló; hobuse selga istuma felszáll a lóra, lóra száll, lóra ül, felül a lóra; hobuse seljas istuma megüli a lovat; hobuse seljast maha tulema leszáll a lóról; hobuseid rakendama befogni a lovakat; hobust kannustama sarkantyúz; hobust rautama lovat patkol; hobust saduldama felnyergeli a lovat, lovat nyergel; hobust valjastama lovat kantároz; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát; hirnub nagu hobune vigyorog/röhög, mint a fakutya; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; nagu äraaetud hobune öreg, mint az országút
■LS: hobuse+ ♦ hobusearetus lótenyésztés; hobusejõhv lószőr; hobusekasvandus ménes; hobusekasvatus lótenyésztés, mentelmi, méntelep; hobuselaat lóvásár; hobuselakk sörény; hobuselatter lóállás; hobusepabul lócitrom; hobuserakmed, hobuseriistad lószerszám; hobusesaba lófarok; hobusevaras lókötő

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

hundilaut <+l'aut lauda l'auta l'auta, l'auta[de l'auta[sid_&_l'aut/u 22 s> (väga külm ruum) jégverem ♦ tuba oli nagu hundilaut olyan ez a szoba, mint a jégverem; külm kui hundilaudas hideg, mint a jégverem

hunnik <hunnik hunniku hunniku[t -, hunniku[te hunniku[id 02 s> csomó, rakás, paksaméta, kupac, halom, halmaz, garmada ♦ kuivanud lehtede hunnik száraz levélkupac; hunnik liiva egy kupac homok; hunnik raha egy rakás pénz; haohunnik rőzsecsomó; kivihunnik kőrakás; kompostihunnik komposzthalom; laastuhunnik forgácshalom; kruusahunnik kavicsdomb; liivahunnik homokcsomó; põhuhunnik szalmacsomó; sõnnikuhunnik ganécsomó, trágyadomb; hunnikusse koguma halomba gyűjt; hunnikusse laduma halomba rak; hunnikusse panema csomóba rak; hunnikusse kogunema csomóba gyűlik; tööd jooksevad hunnikusse felgyűlik a munka; sõitis auto hunnikusse ronccsá törte az autót; nagu õnnetuse hunnik mint egy rakás szerencsétlenség; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

härg <h'ärg härja h'ärga h'ärga, h'ärga[de h'ärga[sid_&_h'ärg/i 22 s> (kastreeritud pull) ökör, bika; (pull) bika ♦ möirgav härg bőgő ökör; kabuhärg, kohihärg ökör; nuumhärg hizlalt ökör; tapahärg vágómarha; veohärg igás ökör; härga ikkesse panema járomba fogja az ökröt; tugev kui härg erős, mint a bika, erős, mint a bivaly; töötab kui härg dolgozik, mint a bivaly; nagu punane rätik härjale olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; terve kui härg egészséges, mint a makk; venib nagu härja ila nyúlik, mint a rétestészta; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: härja+ ♦ härjaajaja ökörhajcsár, ökörhajtó; härjakael piltl bikanyak; härjakari ökörgulya; härjakultus bika-kultusz; härjaliha ökörhús; härjanahk ökörbőr; härjapraad ökörsült; härjarakend ökörfogat

härra <härra härra härra[t -, härra[de härra[sid 16 s> úr, uraságod; (peen mees) finom ember; (isand, käskija) úr, uraság ♦ härra president elnök úr; lugupeetud daamid ja härrad! tisztelt hölgyeim és uraim!; riides nagu tõeline härra úgy öltözik, mint egy igazi úr; elab härra elu úri életet él; armuline härra, lubage lahkuda kegyelmes uram, engedelmével távozom

härrasmees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> úriember ♦ käitub nagu tõeline härrasmees úgy viselkedik, mint egy igazi úriember

ikka <'ikka adv>
1. (alati) mindig ♦ ikka ja alati mindig; ikka ja jälle minduntalan; tal oli õigus nagu ikka igaza volt, mint mindig; ikka ja jälle meelde tuletama újra és újra eszembe jut
2. (veelgi) még ♦ ikka veel valas vihma még mindig esett; ta on ikka veel siin még mindig itt van
3. (aina, üha) egyre ♦ ikka selgemini egyre tisztábban; ta hakkab mulle ikka enam meeldima egyre inkább tetszik nekem
4. (siiski) mégis ♦ tulid ikka mégis eljöttél; vaadata võime ikka megnézhetjük; kuhu tal ikka minna on! mégis hova mehetne
5. (nimelt, muidugi) persze ♦ lähed jalgsi? -- jalgsi ikka gylog mész? perzse, hogyne

ila <ila ila ila -, ila[de ila[sid 17 s> nyál ♦ ila kogunes suhu nyál gyűlt a szájába; imikul valgub suust ila folyik a nyála a csescemőnek; venib nagu härja ila nyúlik, mint az ökörnyál

ime1 <ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> csoda ♦ arhitektuuriime építészeti csoda; looduseime a természet csodája; tehnikaime a technika csodája; ilmamaa ime a világ csodája; seitse maailma imet a világ hét csodája; sündis suur ime nagy csoda történt; mees pääses nagu ime läbi csodával határos módon menekült meg a férfi; arstid teevad vahel lausa imet az orvosok néha csodákat tesznek; see pole mingi ime ez nem csoda; ime veel, et ta ei kukkunud csoda, hogy le nem esett

imetegu <+tegu t'eo tegu -, tegu[de tegu[sid 18 s>
1. (üleloomulik v imetlusväärne tegu) csodás tett ♦ sangarluse imetegu a hős csodás tette
2. kõnek (imekomet, imeasi) csoda ♦ kõik vaatavad teda nagu imetegu mindenki úgy néz rá, mmint vaami csodára; teler oli siis lausa imetegu a televízió akkor még csodaszámba ment

imevägi <+vägi v'äe väge v'äkke, väge[de väge[sid 21 s> (võlujõud) varázserő ♦ sõrmusel oli imevägi a gyűrűnek varázsereje van; mis imevägi tal vastu aitas pidada? milyen varázserő segített neki kitartani?; väsimus kadus nagu imeväel a fáradtság, mintegy varázsütésre eltűnt

immitsema <immitse[ma immitse[da immitse[b immitse[tud 27 v>
1. (nõrgalt imbuma, kuhugi tungima v levima) szivárog, nedve(d)zik; (sisse) beszivárog ♦ kasest immitseb mahla a nyírfából szivárog a lé; haavast ei immitsenud enam verd már nem szivárog vér a sebből; koridorist immitses tuppa nõrka valgust a folyosóról gyenge fény szivárog a szobába; kahtlus immitses hinge lelkébe fészkelte magát a gyanú
2. (vähehaaval hõõguma v põlema) izzik, parázsik ♦ tuli immitseb turbakihis parázslik a tűz tőzegrétegben; viha immitseb nagu tuli tuha all parázslik a harag, mint a tűz a hamu alatt

isa <isa isa isa -, isa[de isa[sid 17 s>
1. apa, édesapa, fater, atya ♦ armastav isa szerető apa; lihane isa édesapa; kasuisa nevelőapa; linnaisad városatyák; pärisisa édesapa; ristiisa keresztapa; vaarisa dédapa; võõrasisa mostohaapa; kolme lapse isa háromgyermekes apa; isa õpetussõnad atyai intelem; isa poolt sugulane apai ágról rokon; isaks saama apa lesz; poeg on isasse läinud az apjára ütött a fiú; lapsed on isa nägu a gyerekek az apjukra hasonlítanak; puhast tõugu hagijas nii isa kui ka ema poolt apai és anyai ágon fajtiszta véreb; liikumise vaimne isa a mozgalom szellemi atyja; kosmonautika isa az űrhajózás atyja; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja
2. (esivanemad) elődök, ősök ♦ isade õpetuse järgi őseink kanítása szerint; isade traditsioone jätkama elődeink hagyományait folytatva
3. relig (katoliku vaimulik, kaitsevaim) atya, pap ♦ püha isa szentatya; isa Aleksi Aleksi atya; pihiisa gyóntató pap; taevaisa mennyei atya; isa, poja ja püha vaimu nimel az atya, a fiú és a szentlélek nevében
■LS: isa+ (meessoost vanemasse puutuv) ♦ isaarm, isaarmastus apai szeretet; isakodu szülői ház; isakohus apai kötelesség; isamaja apai ház; isatapp apagyilkosság; isatunded apai érzések
isa+ (isane loom) ♦ isahani gúnár; isahunt apafarkas, hím farkas; isajänes bak nyúl; isakala hím hal; isakalkun pulykakakas; isakass kandúr; isalõvi hím oroszlán; isamesilane here; isapart gácsér

iseenese sg gen <+- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; iseenda sg gen <+- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron>
1. (rõhutab enesekohasust) maga ♦ iseenese v iseenda üle naerma önmagán nevet; iseennast süüdistama magát hibáztatja, önmagát hibáztatja; jäin iseenesele kindlaks hű maradtam magamhoz; armasta ligimest nagu iseennast szeresd felebarátodat, mint önmagad; iseenda pärast ma ei muretse magam miatt nem aggódom
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ iseenese lõbuks saját örömére; iseenese tarkusest saját tudása szerint; ta on seda iseenese nahal tunda saanud saját bőrén tapasztalta, maga is megtapasztalta

iseenesest <+enesest adv>
1. (spontaanselt) (ön)magától ♦ haigus kadus iseenesest a betegség magától elmúlt; oskused ei tule iseenesest a készség/tudás nem jön magától; kõik lahenes justkui iseenesest minden szinte magától megoldódott
2. (sellisena nagu ta on) önmagában (véve), magától, nyilvánvalóan ♦ töö pole iseenesest keeruline a munka önmagában nem bonyolult; kolm nädalat pole ju iseenesest kuigi pikk aeg önmagában véve három hét nem túl hosszú idő; iseenesest mõistetav magától értetődik/értődik

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jaanalind <+l'ind linnu l'indu l'indu, l'indu[de l'indu[sid_&_l'ind/e 22 s> zool (Struthio camelus) strucc ♦ jaanalinnu kombel pead liiva alla peitma strucc módjára homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc
■LS: jaana+linnu+ ♦ jaanalinnumuna strucctojás; jaanalinnupoliitika piltl struccpolitika; jaanalinnusulg strucctoll

jaksama <j'aksa[ma jaksa[ta j'aksa[b jaksa[tud 29 v> bír, győz, van ereje ♦ ta ei jaksa enam tööd teha már nem bír dolgozni; haige jaksab juba voodist tõusta a beteg már fel bír kelni; karjub nagu jaksab ordít, ahogy a torkán kifér; kas jaksate edasi minna? van erőd/erőtök tovább menni?; hobune ei jaksa enam vedada a ló kimerült, a ló már nem bírja tovább húzni; ei jaksa küllakutsele vastu panna a bír/tud ellenállni a meghívásnak; ta ei jaksa osta kallist kasukat nincs pénze drága bundára; ema jaksab veel last kasvatada az anya még képes felnevelni a gyereket

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jeekim <j'eekim j'eekimi j'eekimi[t -, j'eekimi[te j'eekime[id 02 s> kõnek (tont, koll, kuradike) démon, ördög ♦ must nagu jeekim fekete, mint az ördög; sa jeekim, siin on nii pime! az ördögbe, de sötét van itt!

joobnu <j'oobnu j'oobnu j'oobnu[t -, j'oobnu[te j'oobnu[id 01 s> részeg ♦ tuigub nagu joobnu támolyog, mint a részeg

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

joonlaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> vonalzó ♦ mõõtjoonlaud beosztásos vonalzó; mõõtejoonlaud colostok; rööbikjoonlaud, rööpjoonlaud fejes vonalzó; tee on sirge, nagu joonlauaga tõmmatud olyan egyenes az út, mintha vonalzóval húzták volna

jora <jora jora jora -, jora[de jora[sid 17 s>
1. (joru, jorin, madal põrisev hääl) búgás, duruzsol ♦ torupilli jora a duda búgása; tema hääl ei ole mingi madal jora a hangja nem valami csendes duruzsolás
2. kõnek (lora, loba) badarság, ostobaság, sületlenség, fecsegés ♦ ära aja jora ne beszélj ostobaságokat; purjus meeste jora részeg férfiak fecsegése
3. kõnek (irin, torin) zsörötlődés, morgás, dörnögés ♦ teen, nagu heaks arvan, nende jora ei lähe mulle korda úgy csinálom, ahogy jónak látom, nem érdekel a dörmögésük

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jumal <jumal jumala jumala[t -, jumala[te jumala[id 02 s>
1. (kõrgeim üleloomulik olend v jõud) isten; (jumalus) istenség ♦ muistsed jumalad ősi istenek; paganajumalad pogány istenek; peajumal fő istenség; päikesejumal napisten; sõjajumal a háború istene; tulejumal a tűz istene; jumalaid kummardama imája az isteneket; jumalaid appi hüüdma segítségül hívja az isteneket; jumalatele ohverdama az isteneknek áldoz; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; seisab nagu puujumal áll, mint egy faszent; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni
2. (ainsuses) (ristiusu jumal ka suurtäheliselt) Isten; (looja) Teremtő; (Issand) Isten; (kõigeväeline) Mindenható ♦ suur jumal nagy isten; Issand jumal Istenem; mu jumal és istenem; armas jumal, halasta istenem irgalmazz; jumalale lootma Istenre támaszkodik, Istenbe bízik; end jumala hoolde andma Isten kezébe adja magát; jumal olgu neile armuline Isten irgalmazzon nekünk; jumalat eitama megtagadja az istent; jumalat teotama istenkáromló; jumalast taganema hitetlenné válik; jumala nimel paluma az isten nevében kér; jumalast mahajäetud istenhagyta; kunstnik jumala armust művész Isten kegyelmével; annaks jumal, et kõik hästi läheks adja isten, hogy minden jól menjen; iga jumala päev minden istenadta nap; istub jumala rahus úgy ül, mintha semmi sem történt volna; see on jumala õnn, et sa tulid hála istennek, hogy jöttél
■LS: jumala+ ♦ jumalaand isten ajándéka; jumalakoda templom; jumalakuju istenkép; jumalalaps Isten gyermeke; jumalaloomake Isten teremtménye; jumalasõna Isten szava, szentírás; jumalateener Isten szolgája; jumalateotus istenkáromlás, istenkísértés

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

justament <justam'ent adv> kõnek (just, nimelt, täpselt) pontosan, pont ♦ justament nii pontosan így; justament minu mõte pont amire én gondolok; justament nagu meie linn pont mint a mi városunk; justament sind ma otsingi pont téged kereslek

justkui <+k'ui konj, adv>, ka just kui
1. konj (nagu, otsekui) mintegy, mintha, szinte ♦ isu justkui hundil farkasétvágy, étvágya mint a farkasé; elu justkui v just kui filmis olyan az élet, mint a filmekeb; libedasti justkui õlitatult olajozottan; tormab ringi justkui arust ära rohangál, mint az őrült; vastasid justkui ühest suust egyhangúlag válaszoltak; on selleks justkui loodud mintha csak erre teremtették volna; see tuli justkui iseenesest szinte magától jött
2. adv kõnek (erinevate suhtumiste väljendamiseks) mintha, szinte ♦ sadu on justkui hõredamaks jäänud mintha csendesedne az eső; sa justkui varjad midagi mintha titkolnál valamit; sa justkui ei rõõmustagi mintha nem is örülnél; justkui raske uskuda szinte nehéz elhinni; justkui sa ise ei teaks mintha te nem tudnád; pole justkui tahtmist minna mintha nem lenne kedve menni

justnagu <+nagu konj>, ka just nagu mintha, mint ♦ värises justnagu v just nagu haavaleht reszket, mint a nyárfalevél

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

juut <j'uut juudi j'uuti j'uuti, j'uuti[de j'uuti[sid_&_j'uut/e 22 s> izraelita, zsidó; (ihne äritseja) zsidó ♦ Ameerika juudid amerikai zsidók; Iisraeli juudid izraeli zsidók; juutide linnaosa zsidó negyed; kaupleb nagu juut alkudozik, mint a zsidó

jõhv <j'õhv jõhvi j'õhvi j'õhvi, j'õhvi[de j'õhvi[sid_&_j'õhv/e 22 s> lószőr ♦ hobusejõhv lószőr; lakajõhv sörény; madratsijõhv lószőr matrac; sabajõhv lószőr; juuksed olid karmid nagu jõhvid a haja durva volt, mint a lószőr
■LS: jõhv+ ♦ jõhvhari lószőrös partvis; jõhvmadrats lószőr matrac; jõhvnöör lószőr zsinór; jõhvriie szitavászon; jõhvsõel lószőr szita

jõhvipealt <+p'ealt adv> (täpipealt, karvapealt) hajszálpontosan ♦ ta on kõik nagu jõhvipealt välja arvestanud mindent hajszálpontosan kiszámított

jänes <jänes jänese jänes[t -, jänes[te jänese[id 09 s>
1. zool (Lepus) nyúl ♦ halljänes zool (Lepus europaeus) mezei nyúl; valgejänes zool (Lepus timidus) havasi nyúl; jänese saba a nyúl farka; jänestele jahti pidama nyúlra vadászik; arg nagu jänes gyáva, mint a nyúl; lippab nagu jänes fut/szalad, mint a nyúl
2. kõnek (küülik) nyúl ♦ kodujänes házinyúl; jäneseid pidama nyulat tart
3. kõnek (jänese- v küülikunahk karusnahana) nyúlbőr
4. piltl (argpüks, pelgur) gyáva nyúl
5. kõnek (piletita sõitja) potyautas
6. kõnek (valges vahus lainehari) tajték ♦ meri on valgetes jänestes fehéren tajtékzik a tenger
■LS: jänese+ ♦ jänesejaht vadászat nyúlra; jänesemokk kõnek nyúlszáj, nyúlajak

kaart1 <k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s>
1. (maakaart, objektide paiknemise kujutis, mängukaart) térkép, kártya ♦ füüsiline kaart fizikai térkép; geograafiline kaart földrajzi térkép; poliitiline kaart politikai térkép; [auto]teede kaart autóatlasz, autótérkép; ilmakaart, sünoptiline kaart meteor időjárási térkép; kontuurkaart kontúrtérkép, körvonalas térkép; maakaart térkép; merekaart hajózási térkép; mängukaart játékkártya, kártyalap; reljeefkaart geogr domborzati térkép; seinakaart falitérkép; taimkattekaart bot növényzeti térkép; trumpkaart adukártya; eesti murrete kaart az észt nyelvjárások térképe; kaarte mängima kártyázik, zsugázik; kaarte [välja] panema, kaartide järgi ennustama kártyából jósol; kaarte segama megkeveri a kártyát; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; oma kaarte avama színt vall; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel; mindent egy kockára (fel)tesz; mindent egy lapra tesz; õigele/valele kaardile panema jó/rossz lóra tesz; variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár
2. (plank) lap; (postkaart) képeslap ♦ ID-kaart személyazonosító okmány; kataloogikaart katalóguskártya; kutsekaart meghívó; liikmekaart tagkönyv, tagsági igazolvány; lugejakaart olvasókártya; toidukaart maj élelmiszerjegy; uusaastakaart újévi üdvözlőlap; visiitkaart névjegykártya; õnnitluskaart üdvözlőlap
■LS: kaardi+ ♦ kaardimajake piltl kártyavár; kaardimast kártyaszín, szín; kaardipakk kártyacsomag, egy pakli kártya, egy csomag kártya; kaardisüsteem maj jegyrendszer

kaduma <kadu[ma kadu[da k'ao[b k'ao[tud 28 v>
1. (kaotsi minema) elvész, eltűnik ♦ mul on kindad kadunud elveszett a kesztyűm; jäljetult kadunud híre-hamva sincs, szőrén-szálán eltűnt; teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt; ta on kadunud nagu tina tuhka mintha a föld nyelte volna el; (keegi/miski on kadunud) nagu tina tuhka se híre, se hamva (vkinek/vminek); kadus kui tina tuhka eltűnt, mint szürke szamár a ködben; nagu vits vette kaduma köddé válik; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
2. (silmist, silmapiirilt haihtuma) elvész ♦ linn kadus me silmist eltűnt a város a szemünk elől; kuhu sa kadusid? hova tűntél?; kao minema! kõnek tűnj el!; et keegi/miski kaoks minema a pokolba kíván vkit/vmit
3. (olemast lakkama) eltűnik ♦ kadunud traditsioonid elveszett hagyományok; {kellel} tal on söögiisu kadunud elment az étvágya; plekk on kadunud eltűnt a folt; aeg kaob elmúlik az idő; kõik on kadunud minden el van veszve; kadunud lammas elveszett bárány

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kalts <k'alts kaltsu k'altsu k'altsu, k'altsu[de k'altsu[sid_&_k'alts/e 22 s> rongy; (räbaldunud riietusese) cafat ♦ pühi oma kingad selle vana kaltsuga puhtaks töröld meg a cipődet ezzel az ócska ronggyal!; ta mantel on juba täiesti kalts a kabátja már csak rongy; (väsinud) nagu väljaväänatud kalts olyan, mint a mosogatórongy
■LS: kaltsu+ ♦ kaltsunukk rongybaba; kaltsuhunnik rongyhalmaz; kaltsupaber rongypapír; kaltsuvaip rongyszőnyeg

kana <kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kodulind, mitme muu kanalise emaslind) tyúk ♦ must kana fekete tyúk; kirju kana tarka tyúk; hauduja kana kotlóstyúk; hea muneja kana jól/sokat tojó tyúk; poegadega kana tyúkanyó; faasanikana fácántyúk; kodukana (1) házityúk; (2) piltl tyúk; lihakana hústyúk; metsisekana, mõtusekana a fajd tyúkja; kanu kasvatama v pidama tyúkot nevel/tart/tenyészt; kanad kaagutavad v kõõrutavad a tyúkok kotkodácsolnak; kana muneb a tyúk tojik; kana haub [mune] a tyúk kotlik; kanadele meeldib õrrel istuda a tyúkok szeretnek rudakon ülni; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; läheb koos kanadega magama piltl a tyúkokkal fekszik (le); tormab nagu peata kana futkos, mint a kerge birka; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (toiduna) csirke ♦ praetud kana rántott csirke, sült csirke
■LS: kana+ ♦ kanaaed tyúkudvar; kanafarm tyúkfarm; kanafilee kok csirkefilé; kanakarri kok currys csirkeragú; kanasulg tyúktoll; kanakasvatus tyúktenyésztés; kanarinnafilee kok csirkemellfilé; kanamuna tyúktojás; kanapraad sült csirke; kanapuljong tyúkhúsleves; kanarind med tyúkmell; kanakoib csirkecomb; kanasupp tyúkhúsleves; kanasõnnik tyúkszar

kangekaelne <+k'aelne k'aelse k'aelse[t -, k'aelse[te k'aelse[id 02 adj, s> adj nyakas, makacs, csökönyös; (isemeelne) konok; (jonnakas) önfejű ♦ kangekaelne inimene makacs ember; kangekaelne iseloom makacs természet, makacs elszántság; kangekaelne nagu sikk makacs, mint az öszvér

kartma <k'art[ma k'art[a karda[b karde[tud, k'art[is k'art[ke 34 v>
1. (hirmu tundma, pelgama, mitte julgema) fél <{vmitől/vkitől}> ♦ kõrgust kartma fél a magasságtól; pimedust kartma fél a sötétségtől; surma kartma fél a haláltól; ära karda! ne félj!; ärge kartke! ne féljetek!; vihma pole karta eső nem várható; pole midagi karta nincs mitől félni; laps kardab kõdi a gyerek fél a csiklandozástól; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat; jobb félni, mint megijedni; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél; kardab nagu vanapagan välku fél, mint az ördög a tömjéntől, fél tőle mint a tűztől
2. (rahutust tundma, muretsema) félt <{vmit/vkit}> ♦ kardab kõige halvemat a legrosszabbtól tart

kass <k'ass kassi k'assi k'assi, k'assi[de k'assi[sid_&_k'ass/e 22 s>
1. zool (Felis) macska; (isakass) kandúr ♦ hall kass szürke macska; kollane kass vörös macska; vöödiline kass cirmos; hulkuv v kodutu kass kóbor macska; emane kass anyamacska; isane kass kandúr; angoora kass angóramacska; siiami kass sziámi macska; kodukass házimacska; kõrkjakass, rookass zool (Felis chaus) mocsári macska, csausz; luitekass zool (Felis margarita) homoki macska, margaritamacska; tõukass fajtatiszta macska; kass tõi pojad a macska előhozta a kölykeit; kass lööb nurru a macska dorombol; kass näub a macska nyávog; kass turtsub a macska fúj; kass lakub v limpsib piima a macska tejet lefetyel; kass peseb silmi a macska mosakszik; kass küünistab a macska karmol; kass varitseb hiirt a macska lesi az egeret; kass tõmbus kerra a macska összegömbölyödött; kass tõmbas küüru selga a macska fölpúposította a hátát; ära solguta v väntsuta kassi! ne húzd-vond, ne nyaggasd a macskát!; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen, úgy él, mint a molnár tyúkja, él, mint hal a vízben; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
2. (hrl pl) kõnek (saapa külge kinnitatav ronimisvahend alpinistidel) hágóvas

kassipoeg <+p'oeg poja p'oega p'oega, p'oega[de p'oega[sid_&_p'oeg/i 22 s> cica, macskakölyök, kiscica ♦ pehme nagu kassipoeg olyan puha, mint egy kiscica

kellavärk <+v'ärk värgi v'ärki v'ärki, v'ärki[de v'ärki[sid_&_v'ärk/e 22 s> (hrl võrdlustes) kõnek óramű ♦ oled täpne nagu kellavärk pontos vagy, mint az óramű; töötab nagu kellavärk úgy megy, mint a karikacsapás

kibe <kibe kibeda kibeda[t -, kibeda[te kibeda[id 02 adj, s>
1. adj (mõru, viha) keserű ♦ kibe maitse keserű íz; kibe rohi keserű orvosság; kibe nagu koirohi keserű, mint az üröm
2. adj (raske, ebameeldiv taluda) keserű ♦ kibe kaotus keserű veszteség; kibe kogemus keserű tapasztalat; kibe mälestus keserű emlék; kibe naeratus keserű mosoly; kibe nutt keserű sírás; kibe tõde keserű igazság
3. adj (terav, salvav, sapine) csípős ♦ kibe märkus csípős megjegyzés
4. adj (suur, kange) kemény, erős ♦ kibe janu kínzó szomjúság; kibe külm kemény fagy; kibe nälg gyötrő éhség; kibe tuul erős szél; ma olen köögis kibe käsi tehetséges szakács vagyok
5. adj (tegevusrohke, pingeline) kemény ♦ kibe töö kemény munka
6. s kõnek (viin) keserű

kiire <kiire k'iire kiire[t -, kiire[te k'iire[id 06 adj, s; k'iire k'iire k'iire[t -, k'iire[te k'iire[id 01 adj, s>
1. adj (ruttu, hoogsalt kulgev) gyors ♦ kiire jooks gyors futás; kiire areng gyors fejlődés; kiire löök gyors ütés; kiire rütm gyors ritmus; kiire kasv gyors növés
2. adj (kärmas, nobe) sebes, fürge ♦ kiire perenaine szorgos háziasszony; kiire hobune sebes paripa; kiire taibuga poiss fürge észjárású fiú; poisil on kiired jalad a fiúnak gyors lába van; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
3. adj (pakiline) sürgős ♦ kiire töö sürgős munka; kiire ärasõit sürgős elutazás; kiire asi sürgős dolog; asjaga on kiire körmére ég a dolog, sürgős a dolog; mul on väga kiire nagyon sietek
4. s (rutt) sürgős ♦ sellega pole kiiret ez nem sürgős, nem sietős a dolog; mul ei ole kuskile kiiret nem sietek sehova

kirju <kirju kirju kirju[t -, kirju[de kirju[sid 16 adj; k'irju k'irju k'irju[t -, k'irju[te k'irju[id 01 adj>
1. (mitmevärviline) tarka ♦ kirju kleit tarka ruha; kirju hobune tarka ló; kirju kana tarka tyúk; kirju sarikhernes bot (Coronilla varia) tarka koronafürt; lilledest kirju aas a virágoktól tarka rét
2. (mitmekesine, vaheldusrikas) sokszínű, változatos ♦ kirju seltskond sokszínű társaság, szedett-vedett társaság; laulja repertuaar on üsna kirju az énekes repertoárja elég változatos; palju nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne rekeszteni vmivel; Dunát lehetne velük rekeszteni
■LS: kirju+ ♦ kirjuleheline tarkalevelű; kirjusuleline tarkatollú

kirves <kirves k'irve kirves[t -, kirves[te k'irve[id 07 s> fejsze, balta ♦ nüri kirves tompa/életlen fejsze; terav kirves éles fejsze; väike kirves szekerce; jääkirves csákány; kivikirves arheol kőbalta; liha[raiumis]kirves, lihunikukirves hentesbárd, tagló; [puu]lõhkumiskirves favágófejsze; puusepakirves bárd; tahumiskirves faragó fejsze; kirvega puid raiuma fát vág fejszével; kirvest teritama v ihuma élesíti a fejszét; kirvest puusse lööma a fejszét belevágja a fába; kirvele vart taha panema a fejszét a nyélre erősíti; ujub nagu kirves úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; kirvega kurge püüdma ágyúval lő verébre
■LS: kirve+ ♦ kirvetera baltafej

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

kivikuju <+kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s> kőszobor ♦ seisab nagu kivikuju úgy áll, mint egy kőszobor

klaaruma <kl'aaru[ma kl'aaru[da kl'aaru[b kl'aaru[tud 27 v> kõnek
1. (selginema) tisztázódik, kiderül; (vedeliku kohta) kitisztul ♦ taevas klaarub kiderül az ég; meie suhted oleksid nagu klaarumas mintha tisztázódna a viszonyunk
2. (ilmnema, selguma) tisztázódik ♦ olukord on klaarumas a helyzet tisztázódik

kleepima <kl'eepi[ma kl'eepi[da kleebi[b kleebi[tud 28 v>
1. (liimima) ragaszt; (peale, külge) ráragaszt; (sisse) beleragaszt ♦ marki ümbrikule kleepima bélyeget ragaszt a borítékra; plangule kuulutust kleepima plakátot ragaszt a falra; laps kleepis endale vuntsid ette a gyerek bajuszt ragasztott magának; pilte albumisse kleepima képeket ragaszt az albumba; liim kleebib hästi jól fog az enyv; see hüüdnimi jäi talle nagu kleebituna külge rajta ragadt a gúnynév
2. kõnek (kleepuma) ragad, tapad ♦ pori kleepis mu kingade külge a sár a cipőmre ragadt; ta käed kleebivad ragad a keze

kleit <kl'eit kleidi kl'eiti kl'eiti, kl'eiti[de kl'eiti[sid_&_kl'eit/e 22 s> ruha ♦ lilleline kleit virágmintás ruha, virágos ruha; ruuduline kleit kockás ruha; pikk kleit hosszú ruha; liibuv kleit testhezálló ruha; ballikleit báli ruha; kodukleit otthoni ruha; siidkleit selyemruha; suvekleit nyári ruha; õhtukleit nagyestélyi, estélyi ruha; mul pole ühtegi korralikku kleiti nincs egy becsületes ruhám; käisteta kleit ujjatlan ruha; kleiti selga panema felveszi a ruhát; tal oli seljas uus kleit új ruha volta rajta; kleit istub seljas nagu valatult/valatud úgy áll rajta a ruha, mintha ráöntötték volna
■LS: kleidi+ ♦ kleidikäis ruhaujj; kleidimood ruhadivat; kleidilõige ruhaszabás; kleidiriie ruhaanyag

kodu <kodu kodu kodu -, kodu[de kodu[sid 17 s>
1. (püsiv eluase) otthon ♦ hubane v mugav kodu kellemes otthon; lapsepõlvekodu gyermekkori otthon; maakodu vidéki otthon; suvekodu nyári otthon; sünnikodu szülőház; vanematekodu (a) szülői ház; koduta hulkur hajléktalan csavargó; kodus küpsetatud leib házi kenyér; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet / útban hazafelé; kodu poole hazafelé; kodust eemal viibima távol az otthonától; lähen homme koju holnap hazamegyek; kodus töötama otthon dolgozik; jäin täna koju ma otthon maradtam; teda ei ole kodus, ta on kodust ära ő nincs itthon; saatis tütarlapse koju hazakisérte a lányt; tundke end nagu kodus érezzétek magatokat úgy, mint otthon; ma olen igal pool kodus piltl én mindenütt otthon vagyok; (keegi) on milleski kodus otthon van vmiben; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
2. (asumisala, esinemispaik) lakóhely
3. (ajutist elu- v puhkepaika andev asutus) otthon ♦ hooldekodu gondozóotthon; lastekodu gyermekotthon, árvaház; puhkekodu üdülő; vanadekodu idősotthon, idősek otthona
■LS: kodu+ ♦ koduabiline bejárónő, háztartási alkalmazott/kisegítő; koduaed konyhakert; koduapteek házipatika; koduarest szobafogság, házi őrizet; koduaiandus házi kertészkedés; koduhaldjas folkl házitündér; koduhani házilúd; koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; koduigatsus honvágy; kodujuust túrószerű sajt, cottage cheese; kodujänes házinyúl; koduloom háziállat; kodukant szülőföld; kodukakk zool (Strix aluco) macskabagoly; kodukass házi macska; kodukindlustus lakásbiztosítás; kodukeel otthon beszélt nyelv; kodukeemia háztartási tisztítószerek; kodukino házimozi(rendszer); kodukirjand házi dolgozat; kodukittel otthonka; kodukleit házi ruha; kodukoer zool (Canis familiaris) kutya; kodukuub házikabát, köntös; koduküla szülőfalu; kodulinn szülőváros; koduleib házi kenyér; koduleht info honlap; kodumaja otthon; kodumajandus (1) (kodune majapidamine) háztartás; (2) ped (kodundus) háztartástan; kodumasinad háztartási gépek; kodupaik lakóhely; koduperenaine háziasszony, háztartásbeli; koduraamatukogu otthoni könyvtár; kodusadam anyakikötő; kodutöö (1) házi munka; (2) (õpilasel) házi feladat, lecke; koduvarblane házi veréb; koduvein házi bor; koduvägivald családon belüli erőszak; koduväljak hazai pálya; koduõlu házi sör; koduõpetaja házitanító; koduõpe otthonoktatás; koduõu otthoni udvar; koduülesanne házi feladat, lecke

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kohtlema <k'ohtle[ma kohel[da k'ohtle[b kohel[dud 30 v> (kellegagi ümber käima) bánik, kezel ♦ kohtleb teisi inimesi jõhkralt kegyetlenül bánik az emberekkel; kohtle neid nii nagu teisi kezeld úgy őket, mint a többieket

kohus1 <kohus kohuse kohus[t -, kohus[te kohuse[id 09 s>
1. (sisetunde sund) kötelesség ♦ moraalne kohus erkölcsi kötelesség; kodanikukohus állampolgári kötelesség; [oma] kohust täitma kellegi ees teljesíti a kötelességét vkivel szemben; nagu kord ja kohus ahogy a nagy könyvben meg van írva; annak rendje és módja szerint
2. (kohustus, ülesanne) feladat ♦ vanemate kohuseks on kaitsta oma istuvaid lapsi szülők feladata megvédeni netező gyermekeiket; peaminister on esialgu ka presidendi kohustes a miniszterelnök egyelőre látja el az elnök feladatkörét is

koirohi <+rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s> üröm; bot (rohttaim Artemisia absinthium) fehér üröm ♦ kibe nagu koirohi keserű, mint az üröm
■LS: koi+rohu+ ♦ koirohuliköör ürömlikőr; koirohutee ürömtea; koirohutinktuur farm ürömtinktúra; koirohuviin ürömpálinka

kondibukett <+buk'ett buketi buk'etti buk'etti, buk'etti[de buk'etti[sid_&_buk'ett/e 22 s> nlj, kõnek (väga kõhn olend) csontkollekció, gebe ♦ ta on kõhn nagu kondibukett sovány, mint egy gebe

kord3 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (süsteem, korraldus) rend, rendszer ♦ ühiskondlik kord társadalmi rend; demokraatlik kord demokratikus rend(szer); feodaalkord hűbéri rend; see oli nõukogude korra ajal ez szovjet időkben volt
2. (reeglid, eeskirjad, toimimisnormid) rend, fegyelem ♦ avalik kord közrend; karm v kõva v vali kord szigorú fegyelem; päevakord napirend; nagu kord ja kohus ahogy a nagy könyvben meg van írva; annak rendje és módja szerint
3. (korrasolek) rend ♦ minu isiklik elu on korras a magánéletem rendben van; ta tervis sai korda helyreállt az egészsége

kott2 <k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s>
1. (suletava suuga ese, kotjas moodustis) táska; (suur) zsák; (paberist, kilest) zacskó; (käes kantav) kézitáska ♦ jahukott liszteszsák; magamiskott hálózsák; moonakott kenyérzsák; pisarakott anat könnyzacskó; reisikott útitáska; seljakott hátizsák; soojenduskott villanypárna; turukott cekker, szatyor; õlekott szalmazsák; tal olid väsimusest kotid silmade all szeme alá mély árkot vont a kimerültség; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota/tej; pille kotti panema leteszi a lantot; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz; kivi kotti! jó vadászatot!
2. piltl, kõnek (piiramisrõngas) zsák ♦ kotti jääma/sattuma zsákba kerül

kronu <kronu kronu kronu -, kronu[de kronu[sid 17 s> (vilets hobune, setukas) gebe ♦ olen kõhn nagu vana kronu olyan sovány vagy, mint egy gebe

kröösus <kr'öösus kr'öösuse kr'öösus[t kr'öösus[se, kr'öösus[te kr'öösus/i_&_kr'öösuse[id 11_&_09 s> (väga rikas mees) Krózus, nábob ♦ elab nagu kröösus úgy él, mint egy Krózus

kuidagi <kuidagi adv>
1. (just nagu, otsekui, mingil määral) valahogy ♦ nad käituvad kuidagi eriti kummaliselt valahogy olyan furcsán viselkednek
2. (mingil kombel, moel v viisil) valahogy(an), valamiképp(en) ♦ tahaksin teda kuidagi aidata szeretnék valahogyan segíteni neki
3. (eitusega) (mitte mingil kombel, mitte mingil juhul, üldse mitte) sehogy(an), semmiképp(en) ♦ ma ei suuda seda [mitte] kuidagi mõista ezt sehogy sem értem

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kulutuli <+tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s> futótűz ♦ uudis levis kulutulena v nagu kulutuli futótűzként terjedt a hír

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

kuningas <kuningas kuninga kuninga[t -, kuninga[te kuninga[id 02 s> király ♦ kroonimata kuningas koronázatlan király; asekuningas alkirály; Hispaania kuningas a spanyol király; kuningaks kroonima királlyá koronáz; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; lõvi on loomade kuningas az oroszlán az állatok királya
■LS: kuninga+ ♦ kuningakoda királyi ház; kuningakroon királyi korona; kuningaloss királyi vár; kuningapaar királyi pár; kuningasugu (királyi) ház; kuningatiib sport királyszárny; kuningatroon királyi trón; kuningavõim királyi hatalom

kurt <k'urt kurdi k'urti k'urti, k'urti[de k'urti[sid_&_k'urt/e 22 adj, s>
1. adj (kuulmisvõimetu) süket; (halvasti kuulev) hallássérült ♦ teisest kõrvast kurt fél fülére süket; teeb, nagu oleks kurt süketnek tetteti magát; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket füleknek beszél
2. s (kuulmisvõimetu inimene) süket; (halvasti kuulev inimene) süket fül

kuul <k'uul kuuli k'uuli k'uuli, k'uuli[de k'uuli[sid_&_k'uul/e 22 s>
1. (kerakujuline ese) golyó; sport (heitevahend); aj, sõj (suurtüki-) golyó ♦ keeglikuul tekegolyó; klaaskuul üveggolyó; piljardikuul biliárdgolyó; kuuli tõukama sport súlyt lök
2. (padruni osa) golyó ♦ kahurikuul ágyúgolyó; lumekuul hógolyó; püssikuul puskagolyó; kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
■LS: kuuli+ ♦ kuulihaav lőtt seb; kuulirahe piltl golyózápor

kuulma <k'uul[ma k'uul[da kuule[b k'uul[dud, k'uul[is k'uul[ge 33 v>
1. (helisid tajuma ja eristama) hall, meghall; (hästi, selgelt) tisztán hall; (halvasti) nagyot hall, rosszul hall; (valesti) félrehall ♦ tegi, nagu ta ei kuulekski úgy tett, mintha nem hallaná; kas ma kuulsin valesti? félrehallottam-e?; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani
2. (teada saama) hall ♦ kuulsin seda raadiost hallottam a rádióban; ma pole temast midagi kuulnud nem hallottam róla semmit; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kuule imet! kõnek miket nem hall az ember!
3. (kellegi õpetust, nõuannet, käsku arvestama) meghallgat, hallgat vmire, figyelembe vesz
4. kõnek (kõnetlussõnana: kuule v kuulge) figyel ♦ kuule! figyelj!; kuule ometi! halgass ide!

kädistama <kädista[ma kädista[da kädista[b kädista[tud 27 v> (sädistama) csicsereg, csörög ♦ kädistab nagu harakas csörög, mint a szarka

kärbes <kärbes k'ärbse kärbes[t -, kärbes[te k'ärbse[id 07 s> légy ♦ rootsi kärbes zool (viljakahjur Oscinella) fritlégy; toakärbes zool (Musca domestica) házilégy; ta ei tee kärbselegi liiga piltl a légynek sem vét/árt; inimesi sureb nagu kärbseid az emberek hullanak, mint ősszel a legyek; kaks kärbest ühe hoobiga két legyet üt egy csapásra; tüütu nagu kärbes szemtelen, mint a piaci légy; laisk nagu porikärbes lusta, mint a disznó/dög; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe
■LS: kärbse+ ♦ kärbsemürk légyméreg; kärbseparv legyek légiója; kärbsepiits légycsapó; kärbsevõrk szúnyogháló

käsitama <käsita[ma käsita[da käsita[b käsita[tud 27 v> (aru saama, mõistma) tekint, értelmez ♦ midagi ülesandena käsitama feladatának tekint vmit; käsitan juhtumit nii, nagu én az esetet úgy értelmezem, hogy

käskima <k'äski[ma k'äski[da käsi[b k'äs[tud 28 v> parancsol, megparancsol ♦ tee, mis kästud! azt hajtsd végre, amit parancsoltam; käskis pojal varakult koju tulla megparancsolta a fiának, hogy korán jöjjön haza; mida käsite, peremees? mit parancsol gazd' uram?; toimisin, nagu süda v südametunnistus käskis azt tettem, amit lelkiismeretem parancsolt; käskiv kõneviis keel felszólító mód, imperativus

laisk <l'aisk laisa l'aiska l'aiska, l'aiska[de l'aiska[sid_&_l'aisk/u 22 adj, s>
1. adj lusta ♦ laisk õpilane lusta diák; ta on laisk kirjutama lusta írni; laisk nagu porikärbes lusta, mint a disznó/dög
2. s lusta; (looder) naplopó, semmittevő

lammas <lammas l'amba lammas[t -, lammas[te l'amba[id 07 s>
1. juh, birka, bárány; zool (Ovis) juh, birka ♦ villalammas põll gyapjas birka; lammas määgib béget a birka; lambaid pidama birkát tart; lambaid pügama v niitma birkát nyír; vagur nagu lammas jámbor, mint a birka; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember is elfér kis helyen; sok jó ember kis helyen is elfér
2. (lambaliha) birkahús; (lambanahk) birkabőr
■LS: lamba+ ♦ lambafarm juhtenyésztő; lambajuust gomolya; lambakarjamaa juhlegelő; lambakasvatus birkatenyésztés; lambalaut akol, juhakol, hodály; lambapraad báránysült; lambapügamine birkanyírás, nyírás; lambarauad birkanyíró; lambatõug juhfajta; lambavill birkagyapjú

leht <l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s>
1. bot levél ♦ esileht előlap; kaseleht nyírfalevél; viigileht fügefalevél; puud lähevad lehte kizöldülnek a fák; väriseb nagu haavaleht remeg, mint a kocsonya/nyárfalevél; reszket, mint a nyárfalevél
2. (paberi-, metalli- vms) lap ♦ puhtad lehed tiszta lapok; graafiline leht kunst grafika; lehte välja rebima kuskilt kitép egy lapot vmiből; infoleht értesítő, ismertető, hírlevél; küsitlusleht kérdőív; paberileht papírlap; registreerimisleht jelentkezési lap; sõiduleht, teekonnaleht menetlevél
3. kõnek (ajaleht) újság, lap ♦ bulvarileht bulvárlap; naisteleht női lap; päevaleht napilap; reklaamleht reklámújság; seinaleht faliújság; lehest lugema az újságban olvas
4. kõnek (mängukaart) kártya
■LS: lehe+ bot ♦ lehekroon lombkorona, lombozat; leheroots bot kocsány; lehesadu lombhullás, lombhullató
lehe+ (ajalehe kohta) ♦ lehepoiss újságos fiú; leheputka kõnek újságosbódé
leht+ aiand ♦ lehtkapsas põll, aiand leveles káposzta; lehtköögivili aiand leveles zöldség; lehtmets lombos erdő; lehtpeet aiand mángold; lehtpuit keményfa; lehtsalat aiand tépősaláta; lehttubakas leveles dohány
leht+ tehn ♦ lehtkuld tehn aranyfüst, aranylap; lehtmetall tehn fémlemez; lehtsaag tehn lombfűrész; lehtteras tehn acéllemez; lehtvineer puidut furnér

lepane <lepane lepase lepas[t -, lepas[te lepase[id 10 adj> égerfás ♦ lepased lauad égerfás deszkák; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat

liiv1 <l'iiv liiva l'iiva l'iiva, l'iiva[de l'iiva[sid_&_l'iiv/u 22 s> homok ♦ peen liiv finom homok; neeruliiv med veseföveny; lendliiv futóhomok; tuiskliiv futóhomok; plaan jooksis liiva a terv kútba esett; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc
■LS: liiv+ ♦ liivpinnas geol homoktalaj; liivtarn bot (Carex arenaria) tengerparti sás
liiva+ ♦ liivaauk homokbánya; liivakast homokozó; liivakarjäär homokbánya; liivakell homokóra; liivakiht homokréteg; liivakott homokzsák; liivakõrb homoksivatag; liivaleede homokos ártér; liivaluide homokdűne, bucka; liivamuld kõnek homokos talaj; liivapaber csiszolópapír, dörzspapír, smirgli; liivaprits tehn homokfúvó; liivapõhi homokos fenék; liivarand fövenypart, homokos (tenger)part; liivataigen kok linzertészta; liivatera homokszem; liivatorm homokvihar; liivavall homokzátony

lina <lina lina lina -, lina[de lina[sid_&_lin/u 17 s>
1. bot (taimeperekond Linum) len ♦ aaslina bot (Linum catharticum) békalen
2. (kultuurtaim, selle varred, neist saadav kiud) len ♦ harilik lina bot (Linum usitatissimum) házi len; kiulina põll rostlen; õlilina põll olajlen; lina kasvatama lent termeszt; juuksed valged nagu lina lenszőke haj
3. (laud-) terítő; (voodi-) lepedő ♦ saunalina törölköző
4. (kino-) vászon
■LS: lina+ ♦ linakasvatus lentermelés; linakiud lenrost; linaõli tehn lenolaj

lippama <l'ippa[ma lipa[ta l'ippa[b lipa[tud 29 v>
1. (kergelt ning väledasti jooksma) szalad, rohan; (plagama) fut ♦ pean kööki lippama el kell rohannom a konyhába; lippab nagu jänes fut/szalad, mint a nyúl
2. piltl száguld, rohan ♦ aeg lippab rohan az idő; mul kõht lippab kõnek megy a hasam

loodetavasti <loodetavasti adv> (nagu tahaks loota) remélhetőleg ♦ loodetavasti ta jääb ellu remélhetőleg életben marad

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

mastimänd <+m'änd männi m'ändi m'ändi, m'ändi[de m'ändi[sid_&_m'änd/e 22 s> szálfa ♦ sirge nagu mastimänd egyenes, mint a szálfa

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

mesilane <mesilane mesilase mesilas[t mesilas[se, mesilas[te mesilas/i 12 s> zool (Apis) méh ♦ emamesilane mes anyaméh; hiidmesilane zool (Apis dorsata) óriás méh; isamesilane here; kodumesilane zool (meemesilane Apis mellifera) háziméh; meemesilane zool (kodumesilane Apis mellifera) háziméh; töömesilane mes dolgozó méh; mesilased sumisevad zümmögnek a méhek; usin nagu sipelgas/mesilane szorgalmas, mint a hangya/méh
■LS: mesilas+ ♦ mesilasema mes méhkirálynő, anyaméh; mesilasmürk méhméreg; mesilasparv méhraj; mesilaspiim mes méhpempő; mesilaspiste méhszúrás; mesilassülem raj; mesilastaru méhkas, méhkaptár; mesilasvaha méhviasz
mesilase+ ♦ mesilasehunt zool (putukas Philanthus triangulum) méhfarkas

mesimagus <+magus magusa magusa[t -, magusa[te magusa[id 02 adj>
1. (magus nagu mesi) édeskés, mézes
2. piltl (ülimalt lahke ja mahe) mézesmázos, hízelgő ♦ mesimagus naeratus mézesmázos mosoly

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

mullune <mullune mulluse mullus[t -, mullus[te mulluse[id 10 adj> (möödunudaastane) tavalyi ♦ on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó

mõru <mõru mõru mõru -, mõru[de mõru[sid 17 adj>
1. (viha, kibe) keserű, kesernyés ♦ mõru ravim keserű orvosság; mõru nagu sapp keserű, mint az epe/üröm; mõru šokolaad keserű csokoládé
2. piltl (kibestunud) keserű ♦ mõru naeratus keserű mosoly; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát
■LS: mõru+ ♦ mõrusool farm keserűsó

mängima <m'ängi[ma m'ängi[da mängi[b mängi[tud 28 v>
1. (mänguga tegelema, mängu harrastama) játszik; (aeg-ajalt, vahetevahel) játszadozik; (hasartmängudes vaeseks, paljaks) eljátszik ♦ palli mängima labdázik; peitust mängima bújócskázik, bújócskát játszik; nukkudega mängima babázik; piljardit mängima biliárdozik; raha peale mängima pénzben/pénzért játszik; täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. piltl (muutlikult liikuma v liigutama) játszadozik ♦ tuul mängib tüdruku juustega szellő játszadozik a leány hajával
3. (lavateoses osa täitma, lavateost etendama, muusikariistal esitama, heli üle kandma) játszik ♦ filmis mängima filmezik; peaosa mängima eljátssza a főszerepet; õpib viiulit mängima hegedülni tanul; orkester mängib marssi a zenekar lakodalmas indulót játszik; mängib noodist kottáról játszik; raadio mängib kõnek szól a rádió
4. (end kellena paista laskma, kelle rollis esinema) játszik ♦ ta ainult mängis demokraati csak játszotta a demokratát

naaskel <n'aaskel n'aaskli n'aaskli[t -, n'aaskli[te n'aaskle[id 02 s, adj>
1. s (aukude torkimiseks) ár ♦ sadulsepa naaskel szíjgyártó ár; naaskliga auku tegema lyukat fúr az árral; hüppab nagu naaskliga torgatult püsti felugrik, mint akit árral szúrtak meg, felugrik, mint akit bolha/darázs csípett
2. s piltl (terane, tragi inimene, eriti laps) értelmes ♦ poisinaaskel értelmes fiú
3. adj (terane, tragi) eszes ♦ naaskel poiss eszes fiú

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

nahin <nahin nahina nahina[t -, nahina[te nahina[id 02 s> (kahin, sahin) zörej, zörgés; (nohin) szipogás, szuszogás ♦ oli kuulda magamise nahinat alvók szuszogása hallatszott; elu läheb mis nahin piltl az élet úgy megy, mint az óramű; õppimine läheb nagu nahinal megy a tanulás, mint a karikacsapás

narr <n'arr narri n'arri n'arri, n'arri[de n'arri[sid_&_n'arr/e 22 s, adj>
1. s (ebamõistlik, iseäralik, tobe inimene) bohóc, paprikajancsi, futóbolond, bolondos, bolond; (teatris: kloun) bohóc ♦ ära mängi narri ne játszd a bolondot; käitus nagu narr úgy viselkedett mint egy bolond/bohóc; kedagi narriks tegema lóvá tesz vkit
2. (õukonnas: veiderdaja, pajats) udvari bolond, pojáca ♦ hoovinarr van udvari bolond; laadanarr vásári bolond; õuenarr udvari bolond
3. adj (tobe, lollivõitu) buta, mafla, bamba; (kentsakas, pentsik, naeruväärne) mókás, nevetséges; (ebamugav, piinlik) kellemetlen, kínos; kõnek (kehv, vilets) silány, rossz ♦ narr lugu nevetséges történet; narr mõte buta gondolat; narr olukord kínos helyzet; narr on sellest rääkida butaság erről beszélni
■LS: narri+ ♦ narrimask bohóc maszk; narritemp, narritükk bohóc trükk

needus <n'eedus n'eeduse n'eedus[t n'eedus[se, n'eedus[te n'eedus/i_&_n'eeduse[id 11_&_09 s> átok, kárhozat ♦ needusi karjuma átkokat kiabál; tal lasub nagu mingi needus mintha átok ülne rajta; linnaelu on looduslapsele needus a városi élet átok a természet gyermeke számára

neeger <n'eeger n'eegri n'eegri[t -, n'eegri[te n'eegre[id 02 s> néger ♦ Aafrika neegrid afrikai négerek; poisid olid päikeses mustaks kõrbenud nagu neegrid a fiúk olyan feketére égtek a napon, mint a négerek
■LS: neeger+ ♦ neegerelanikkond néger népesség; neegerlaulja néger énekes
neegri+ ♦ neegrigeto néger gettó; neegrimuusika néger zene; neegrirass antr a fekete faj

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisamuti <+samuti adv>
1. (samuti) akárcsak, is, ugyanúgy, ugyanígy ♦ täna niisamuti nagu eilegi tegnap éppúgy, mint ma; kõik lähevad ära, mina niisamuti mindeki elmegy, én is
2. kõnek (niisama, muidu) csak úgy ♦ ei midagi, ma niisamuti küsisin semmi, csak úgy kérdeztem; kas jätan nägemist või teen niisamuti sääred? elköszönjek, vagy lépjek le csak úgy

niisk <n'iisk niisa n'iiska n'iiska, n'iiska[de n'iiska[sid_&_n'iisk/u 22 s> (isaskala seemnesari v -vedelik) haltej ♦ pikk ja peenike poiss nagu niisk hosszú, sovány fiú, mint a giliszta

niitma <n'iit[ma n'iit[a niida[b niide[tud, n'iit[is n'iit[ke 34 v>
1. kaszál, nyír, nyes, levág; (vilja lõikama) kivág; piltl (nagu niidetult kukkuma panema, maha tapma) leüt ♦ heina niitma szénát kaszál; niitis viljapõllu maha learatta a gabonaföldet; niida lauda tagant nõgesed maha kaszáld le az istálló mögött a csalánt; tugev hoop niitis ta pikali az erős ütés leütötte a lábáról
2. (villa, karva pügama) nyír ♦ lambaid niitma bárányt nyír

nimetama <nimeta[ma nimeta[da nimeta[b nimeta[tud 27 v>
1. (kellegi v millegi kohta teatavat nime kasutama) nevez, titulál, szólít, csúfol, mond, hív, elnevez, elmond, elkeresztel ♦ mõned kutsuvad teda Aleksiks, mõned nimetavad Sassiks néhányan Aleksznek hívják, mások Szassznak nevezik; armastab end peremeheks nimetada szereti magát (házi)gazdának nevezni; nimetas mind lihtsameelseks együgyűnek nevezett; nimetage seda kuidas soovite! nevezzétek, ahogy akarjátok!
2. (ametisse määrama) kinevez ♦ ametisse nimetama {keda} vkit kinevez; nimetati riigi esindajad välisriikidesse kinevezték a külföldi képviselőket
3. (mainima, märkima, loetlema) megnevez, említ; (informeerima, teatama) tudat, mond, említ, megemlít ♦ kui sul abi vaja, nimeta ainult ha segítségre van szükséged csak mond; Jaan hommikul nagu nimetas jah, et täna tulevad külalised János reggel mintha megemlítette volna, hogy ma vendégek jönnek; tühine asi, seda ei maksa nimetadagi semmiség, említést sem érdemel; nimetage tuntumaid läti kirjanikke nevezzétek meg az ismertebb lett írókat; kõiki nimetatud soove saab täita minden megnevezett kérés teljesíthető; eespool nimetatud teosed a fent említett művek

ninasarvik <+sarvik sarviku sarviku[t -, sarviku[te sarviku[id 02 s> orrszarvú, rinocérosz ♦ india-ninasarvik, pantserninasarvik zool (Rhinoceros unicornis) indiai orrszarvú; must-ninasarvik, teravmokkninasarvik zool (Diceros bicornis) keskenyszájú orrszarvú; sul on paks nahk nagu ninasarvikul piltl olyan vastag a bőröd, mint az orrszarvúnak

nool <n'ool noole n'ool[t n'ool[de, nool[te n'ool[i 13 s>
1. (vibu-, ammunool) nyíl, nyílvessző ♦ ammunool nyílvessző; kriitikanool a kritika nyilai; mürginool mérgezett nyílvessző; piksenool mennykő; Amori nool Ámor nyila; terava otsaga nool hegyes végű nyíl; nool tungis vaenlasele rindu a nyílvessző az ellenség mellkasába hatolt; tee on sirge nagu nool nyílegyenes az út
2. (kuhugi suunav, osutav märk) nyíl ♦ nooled seinal juhatasid teed väljapääsu poole a falon lévő nyilak a kijárathoz vezettek; nooled skeemil märgivad vägede liikumise suundi az ábrán látható nyilak a csapatok mozgásának irányát jelölik
■LS: nool+ ♦ noolkraana tehn gémes daru; noolsirge nyílegyenes; noolsirgelt nyílegyenesen; noolsulud csúcsos zárójel
noole+ ♦ noolehaav nyílseb; noolemürk nyílméreg; nooleots nyílhegy

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

noorendama <noorenda[ma noorenda[da noorenda[b noorenda[tud 27 v> fiatalít, megfiatalít; (veidi) fiatalít; (ennast) fiatalít ♦ naeratus noorendab su nägu a mosoly fiatalabbá teszi az arcod; püüab end kosmeetikaga noorendada megpróbálja kozmetikumokkal fiatalabbá tenni magát; õunapuud tuleks harvendada ja noorendada aiand az alamafákat ritkítani és frissíteni kellene; hokimeeskonna noorendatud koosseis a jégkorond csapat megujúlt felállásban; poeg on nagu isa noorendatud väljaanne a fiú apja fiatalabb kiadása

norisema <norise[ma norise[da norise[b norise[tud 27 v> (norskama) horkol; (aeg-ajalt, kergelt) horkan ♦ magab norisedes horkolva alszik; magab nagu noriseb v nii mis noriseb úgy alszik, csak úgy horkol; ta ei norise magades nem horkol alvás közben

nott <n'ott noti n'otti n'otti, n'otti[de n'otti[sid_&_n'ott/e 22 s> (puupakk, ront) tuskó; (põlenud) égett tuskó ♦ vettinud notid átnedvesedett tuskó; poolpõlenud notid tuleasemel félig égett hasábok a kályhában; palginott farönk; puunott tönk; magab nagu nott alszik, mint a tej; jalg on paistes nagu nott feldagadt a lábam mint egy tuskó

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nui <n'ui nuia n'uia n'uia, n'uia[de n'uia[sid_&_n'ui/e 22 s> aj (sõjanui, kärp) furkósbot, bunkósbot, fütykös; (nuiad) furkósbotok, fütykösök; (malakas) bot; (rammi[mis]-) verőbak, verőkos; (pesu-) mángorló; (pudru-) krumplitörő, burgonyatörő; (puu-, trummi-) dobverő, ütő; (uhmri-) mozsártörő; (väike) bot, pálca ♦ savi tambiti nuiaga tihedaks az agyagot döngölővel tömörítették; perenaine tampis kartulid nuiaga pudruks a gazdasszony összetörte a burgonyát a burgonyatörővel; trummi ja gongi lüüakse nuiaga a dobot dobverővel a gongot gongütővel verik/ütik; pipart peenestatakse väikeses uhmris erilise nuiaga a borsot különleges mozsártörővel, kis mozsárban törik; midagi ei taipa, oleks nagu nuiaga pähe saanud semmit sem ért, mint akit fejbe vertek; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad

nunn <n'unn nunna n'unna n'unna, n'unna[de n'unna[sid_&_n'unn/i 22 s> (kloostris elav naine) apáca ♦ mungad ja nunnad apátok és apácák; ta pühitseti nunnaks apácává szentelték; läks kloostrisse nunnaks, hakkas nunnaks kolostorba vonult, apácának ment; istub üksi kodus nagu nunn egyedül kuksol otthon, mint az apáca

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

nõelama <n'õela[ma nõela[ta n'õela[b nõela[tud 29 v>
1. (näit mesilase, ussi kohta) csíp, megmar, mar ♦ sain mesilase käest nõelata megcsípett a héh; uss oli lehma nõelanud megmarta a tehenet a kígyó; hüppas nagu [ussist v herilasest] nõelatud püsti úgy ugrott fel, mintha a darázs csípte volna meg
2. piltl (midagi teravalt ning pilkavalt ütlema) szúr ♦ nõelas minu kõige hellemat kohta oda szúrt, ahol a legjobban fáj

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz