[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ametivõimud pl <+v'õim võimu v'õimu v'õimu, v'õimu[de v'õimu[sid_&_v'õim/e 22 s> (võimuorganid, neid esindavad ametiisikud) hatóságok ♦ ametivõimude poole pöörduma az illetékes hatósághoz fordul

jaatama <j'aata[ma j'aata[da j'aata[b j'aata[tud 27 v> (jaatavalt vastama) igenel; (nõustuma) elfogad, egyetért; (tunnustama, heaks kiitma) jóváhagy, elismer ♦ poiss noogutab jaatades pead a fiú igenlően bólogat; ta jaatab neid põhimõtteid (ő) egyetért ezekkel az elvekkel

jubedus <jubedus jubeduse jubedus[t jubedus[se, jubedus[te jubedus/i 11 s> iszony, utálat, szörnyűség, iszonyat; (jubedustunne) rémület, félelem ♦ jubedust tundma elszörnyed; jubedust tekitama v peale ajama megrémít, megijeszt; jubedus tuleb peale elfogja a rémület; teda haaras jubedus elfogta a rémület; kuidas sa talud neid jubedusi? hogy bírod elviselni ezeket a szörnyűségeket?

kaasa rääkima (millegi kohta oma arvamust avaldama) beleszól, hozzászól ♦ mul pole siin sõnakestki kaasa rääkida nem szólhatok bele; inimestel peab olema võimalus kaasa rääkida kõikides küsimustes, mis neid mõjutavad az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket minden őket érintő kérdésben

kirju <kirju kirju kirju[t -, kirju[de kirju[sid 16 adj; k'irju k'irju k'irju[t -, k'irju[te k'irju[id 01 adj>
1. (mitmevärviline) tarka ♦ kirju kleit tarka ruha; kirju hobune tarka ló; kirju kana tarka tyúk; kirju sarikhernes bot (Coronilla varia) tarka koronafürt; lilledest kirju aas a virágoktól tarka rét
2. (mitmekesine, vaheldusrikas) sokszínű, változatos ♦ kirju seltskond sokszínű társaság, szedett-vedett társaság; laulja repertuaar on üsna kirju az énekes repertoárja elég változatos; palju nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne rekeszteni vmivel; Dunát lehetne velük rekeszteni
■LS: kirju+ ♦ kirjuleheline tarkalevelű; kirjusuleline tarkatollú

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kohtlema <k'ohtle[ma kohel[da k'ohtle[b kohel[dud 30 v> (kellegagi ümber käima) bánik, kezel ♦ kohtleb teisi inimesi jõhkralt kegyetlenül bánik az emberekkel; kohtle neid nii nagu teisi kezeld úgy őket, mint a többieket

kukil <kukil adv, postp> vt ka kukile, kukilt
1. adv (turjal) vállán, nyakában ♦ kukil kandma a nyakában visz; kas ma jäängi teid oma kukil tassima? a hátamon foglak cipelni?; vahendid imikute kandmiseks täiskasvanute kukil eszközök csecsemők szállítására felnőttek vállán; kui me neid ei pigista, on meil terve mässuliste armee kukil ha nem csapunk oda keményen, egy gerillahadsereg lesz a nyomunkban
2. adv; postp [gen] piltl (koormana rõhumas, ahistamas) vállán, nyakában ♦ tal on palju muresid kukil nagy teher van most a vállán; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. postp [gen] (vahetus läheduses) hegyén-hátán ♦ inimesed elavad seal üksteise kukil egymás hegyén-hátán élnek ott az emberek

mitmekülgne <+k'ülgne k'ülgse k'ülgse[t -, k'ülgse[te k'ülgse[id 02 adj> (paljudest aladest v probleemidest huvitunud, neid harrastav) sokoldalú, többoldalú ♦ mitmekülgne inimene sokoldalú ember

naeruväärselt <+v'äärselt adv> nevetségesen ♦ neid oli naeruväärselt vähe nevetségesen kevesen voltak

neid <n'eid neiu n'eidu n'eidu, n'eidu[de n'eidu[sid_&_n'eid/e 22 s>
1. (hrl poeetilisemas stiilis: neiu) leány, leányzó ♦ võluv neid vonzó leányzó. Vrd neiu
2. sport (naissoost juunior) lány ♦ neidude korvpalliturniir lány(csapatok) kosárlabda versenye

nemad pl <nema[d nen[de n'e[id, nen[desse nen[des nen[dest nen[dele nen[del nen[delt nen[deks nen[deni nen[dena nen[deta nen[dega; sg tema 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; nad pl <n'a[d nen[de n'e[id, n'e[isse n'e[is n'e[ist n'e[ile n'e[il n'e[ilt n'e[iks; sg ta 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> ők ♦ nemad kolmekesi ők hárman; nad on kõik siin mind itt vannak; see pole nende asi nem az ő dolguk; ma pole nende peale pahane nem vagyok mérges rájuk; nende arvates szerintük; ma usaldan neid megbízom bennük; olen neis pettunud csalódtam bennük; tahtsin nendele v neile rõõmu valmistada örömet akartam szerezni nekik; neil tuleb minema hakata menniük kell; küsi neilt nõu kérj tőlük tanácsot; ilma nendeta ma ei lähe nélkülük nem megyek; töötan nendega koos együtt dolgozom velük

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

piiluma <p'iilu[ma p'iilu[da piilu[b piilu[tud 28 v> (salamahti vaatama, piidlema) kukucskál, (meg)les ♦ keegi piilus neid kardina tagant valaki a függöny mögül leste őket; aknast sisse piiluma bekukucskál az ablakon

pühitsema <pühitse[ma pühitse[da pühitse[b pühitse[tud 27 v>
1. (tähistama) ünnepet ül, (meg)ünnepel
2. (midagi pühaks tegema, tunnistama v kuulutama) felszentel; (kedagi pühaks kuulutama) felavat ♦ kirikut pühitsema fölszenteli a templomot; ta õnnistab ja pühitseb neid, kes otsustavad tulla Tema juurde megáldja és megszenteli azokat, akik úgy döntenek, hogy Hozzá térnek; noviits pühitsetakse nunnaks a novíciát meg apácává szentelik; eesmärk/otstarve pühitseb abinõu a cél szentesíti az eszközt; pühitsetud vesi szenteltvíz; pühitsetud olgu sinu nimi szenteltessék meg a te neved

valdama <v'alda[ma valla[ta v'alda[b valla[tud 29 v>
1. (oma võimuses, enda käes pidama) birtokol, rendelkezik, ural ♦ kes seda territooriumi valdab? ki birtokolja ezt a területet?; ma ei valda informatsiooni nem rendelkezem minden információval
2. (oskama, mõistma) tud ♦ ta valdab hästi saksa keelt jól tud németül; ta valdab mitut keelt számos nyelven tud; andekas muusik valdab mitut pilli tehetséges zenész több hangszeren tud játszani
3. (tugevate tundmuste, tunnete kohta: oma võimusesse võtma) elfog, megszáll ♦ neid valdas hirm félelem szállta meg őket; mu südant valdas tohutu rõõm óriási öröm szállta meg a szívemet; teda valdas piinav köhahoog kínzó köhögési roham fogta el

varitsema <varitse[ma varitse[da varitse[b varitse[tud 27 v> les, lesben áll, megles, leskelődik, leselkedik ♦ ta varitses neid kardina taga a függöny mögül leste őket; teda varitses hädaoht veszély leselkedett rá