[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

habras <habras h'apra habras[t -, habras[te h'apra[id 07 adj>
1. törékeny, vékony; (murduv) törékeny; (ebakindel) bizonytalan ♦ habras jää törékeny jég; habras klaas törékeny üveg; haprad oksad vékony ágak; kuivad ja haprad juuksed száraz, törékeny haj; habras neiu törékeny lány; habras kehaehitus vékony testalkat; habras hääl gyenge hang; habras armastus törékeny szerelem
2. (halb, täbar) kedvezőtlen, nehéz, szorult, kellemetlen

hirmus <h'irmus h'irmsa h'irmsa[t -, h'irmsa[te h'irmsa[id 02 adj; h'irmus adv>
1. adj szörnyű, riasztó, rettentő, rettenetes, rémes, rém, irtózatos, irtó ♦ hirmsad karjatused szörnyű kiáltások; hirmus kuritegu szörnyű bűntény; hirmus unenägu rémálom; hirmus ilm szörnyű idő; hirmus argpüks szörnyen gyáva; hirmus joodik szörnyű alkoholista; hirmus kiirus irtózatos sebesség; hirmus korralagedus szörnyű rendetlenség; hirmus pakane rettentő hideg; hirmus hind rémes ár; neiu tundis hirmsat häbi a lány rettenetesen szégyellte magát; mul on hirmus janu rettenetesen szomjas vagyok; te meeldite mulle hirmsal kombel rettenetesen tetszik nekem; tal on hirmsal kombel raha rettentő sok pénze van
2. adj (hüüatustes) szörnyű ♦ otse hirmus, kui saamatu sa oled! szörnyű, milyen szerencsétlen vagy!
3. adv (tohutult, väga) rettentő, szörnyen, rettenetesen ♦ hirmus odav rettentő olcsó; ta räägib hirmus palju szörnyen sokat beszél; mul on hirmus halb rettenetesen rosszul vagyok; olen hirmus väsinud szörnyen fáradt vagyok

jahenema <jahene[ma jahene[da jahene[b jahene[tud 27 v> elhidegül, lehűl, hűvösödik, hűl ♦ vesi jaheneb lehűl a víz; õhk jaheneb lehűl a levegő; ilmad jahenevad lehül az időjárás; nende sõprus jahenes barátságuk elhidegült; ta tunded neiu vastu jahenesid a lány iránti érzései hűvözebbé váltak

joovastama <joovasta[ma joovasta[da joovasta[b joovasta[tud 27 v> bódít, részegít, megrészegít, mámorít ♦ teda joovastas kevadine õhk megrészegítette a tavaszi levegő; alkoholi joovastav toime az alkohol bódító hatása; joovastav rõõm mámorító öröm; neiu joovastav lähedus a lány mámorító közelsége; joovastavad ained mámorító szerek; joovastavad joogid bódító italok

kena <kena kena kena -, kena[de kena[sid_&_ken/i 17 adj>
1. (meeldiva välimusega, nägus) csinos, bájos ♦ kena neiu csinos kisasszony; kena naeratus bájos mosoly; kena kleit csinos ruha
2. (lahke, vastutulelik) szíves, szép, kedves ♦ ta on kõigi vastu kena ő nagyon szíves mindenkihez; olge nii kena legyen olyan szíves; väga kena sinust, et sa tulid igazán szép tőled, hogy eljöttél
3. (olukorra, nähtuse kohta: meeldiv, päris hea) szép, kellemes ♦ tal on kena hääl szép hangja van; kena hommik szép reggel
4. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kena summa takaros összeg; kena palk csinos fizetés

kenake[ne] <kenake_&_kenakene kenakese kenakes[t kenakes[se, kenakes[te kenakes/i 12 adj>
1. (üsna nägus, meeldiv) csinos ♦ tütrest sirgus kenake neiu a lányából csinos kisasszony lett
2. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kenake summa csinos összeg

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

miss <m'iss missi m'issi m'issi, m'issi[de m'issi[sid_&_m'iss/e 22 s>
1. (preili, neiu inglise keele maadel) kisasszony
2. (iluduskuninganna) szépségkirálynő ♦ missivalimised szépségkirálynő-választás

naima <n'ai[ma n'ai[da n'ai[b n'ai[dud, n'ai[s nai[ge n'ai[dakse 37 v> (naiseks võtma) elvesz; (naist võtma) megházasodik ♦ nais naabertalu neiu a szomszéd tanyáról nősült; ta on juba nainud mees már nős ember

neid <n'eid neiu n'eidu n'eidu, n'eidu[de n'eidu[sid_&_n'eid/e 22 s>
1. (hrl poeetilisemas stiilis: neiu) leány, leányzó ♦ võluv neid vonzó leányzó. Vrd neiu
2. sport (naissoost juunior) lány ♦ neidude korvpalliturniir lány(csapatok) kosárlabda versenye

neitsi <n'eitsi n'eitsi n'eitsi[t -, n'eitsi[te n'eitse[id 01 s>
1. (süütu tüdruk v naine) szűz, érintetlen leány ♦ puutumatu v süütu neitsi szűz
2. van (neiu) lány

neiu <neiu neiu neiu[t -, neiu[de neiu[sid 16 s> fruska, leányzó, kisasszony ♦ kütkestav neiu magával ragadó lány; Anna Sild, neiuna Lind Sild Anna, leánykori nevén Lind. Vrd neid (1)

nobe <nobe nobeda nobeda[t -, nobeda[te nobeda[id 02 adj> (kärme, väle) fürge, serény, gyors ♦ nobe perenaine serény gazdasszony; nobedad käed serény kezek; nobeda sulega kirjamees fórge tollú író; tal on nobedad jalad gyorsak a lábai; näputööd tegema v näputöös on ta minust nobedam gyorsabb a kézimunkában, mint én; neiu oli nobe kui nirk a lány fürge volt, mint a nyúl; mees astus nobeda sammuga v nobedal sammul a férfi gyors léptekkel ment; heitis mulle nobeda pilgu gyors pillantást vetett rám

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

näitsik <näitsik näitsiku näitsiku[t -, näitsiku[te näitsiku[id 02 s> (neiu, tütarlaps) lány

näkineid <+n'eid neiu n'eidu n'eidu, n'eidu[de n'eidu[sid_&_n'eid/e 22 s>, ka näkineiu folkl (kauni neiu kujul esinev näkk) sellő, vízi tündér, hableány ♦ laulev näkineid v näkineiu püüdis noormehi vette meelitada az éneklő sellő megpróbálta a vízbe csábítani a fiúkat. Vrd näkk1

paarima1 <p'aari[ma p'aari[da paari[b paari[tud 28 v>
1. (paarituma) párzik ♦ konnad paarivad kevadel a békák tavasszal párzanak
2. piltl (koos esinema) párosul ♦ neiu ilu paarib tarkusega a lány szépsége bölcsességgel párosul
■LS: paarimis+ ♦ paarimisaeg (1) (loomadel) párzási idő; (2) (lindudel) párzási idő; paarimislaul párzási ének

preili <preili preili preili[t -, preili[de preili[sid 16 s> (neiu, vallaline naine) kisasszony

tibu <tibu tibu tibu -, tibu[de tibu[sid 17 s>
1. ([udusulis] kanapoeg) csibe ♦ hanetibu libacsibe; ühepäevased tibud naposcsibék; tibusid loetakse sügisel piltl ne igyunk előre a medve bőrére
2. (pl) (pajutibud) barka
3. (lapse kohta) csibe; (neiu kohta) pipi, csibe ♦ sa mu väike tibu! édes csibém!

tütarlaps <+l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> (tüdruk) lány; (neiu) leányzó

uje <uje ujeda ujeda[t -, ujeda[te ujeda[id 02 adj> (arglik, häbelik) szégyenlős, szemérmes, félénk ♦ uje neiu szégyenlős kisasszony; uje naeratus szemérmes mosoly

õbluke[ne] <õbluke_&_õblukene õblukese õblukes[t õblukes[se, õblukes[te õblukes/i 12 adj> (peenike, habras) sovány, törekény ♦ õbluke neiu törekény lány; õbluke värsikogu vékonyka verseskötet; kõik kohustused on naise õblukestel õlgadel minden kötelesség a nő törekény vállán nyugszik

äärmiselt <'äärmiselt adv> (ülimalt, väga) felettébb, túlontúl, szerfölött, roppant, rendkívül, igen ♦ äärmiselt tähtis teade rendkívül/igen fontos üzenet; äärmiselt hea mälu rendkívül jó memória; äärmiselt kena neiu igen szép lány; tänavu oli lund äärmiselt vähe az idén rendkívül kevés hó volt