[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

arusaamatu <+saamatu saamatu saamatu[t -, saamatu[te saamatu[id 01 adj> (mittemõistetav, ebaselge) felfoghatatlan, érthetetlen, értetlen ♦ arusaamatu keel halandzsa; arusaamatu käitumine érthetetlen viselkedés; arusaamatu lugu felfoghatatlan eset; arusaamatu, kuidas nii sai juhtuda felfoghatatlan, hogyan történhetett

asetama <aseta[ma aseta[da aseta[b aseta[tud 27 v>
1. (horisontaalselt) tesz, (el)helyez, állít; (vertikaalselt) felállít ♦ asetasin asjad kohale helyére tettem a holmikat; aseta oma käsi mu laubale tedd a kezed homlokomra
2. (abstraktse kohta: seadma, panema) feltesz ♦ nii ei saa küsimust asetada így nem lehet feltenni egy kérdést; kõike ühele kaardile asetama/panema mindent egy kockára (fel)tesz

austaja <'austaja 'austaja 'austaja[t -, 'austaja[te 'austaja[id 01 s> udvarló, hódoló, tisztelő, rajongó ♦ austajad palusid näitlejannalt autogrammi a színésznőtől autogramot kértek rajongói; suure kirjaniku austajad a nagy író hódolói; salajane austaja titkos udvarló; nii ilusal tütarlapsel on kindlasti palju austajaid egy ilyen szép lánynak biztos sok udvarlója van

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

edasi-tagasi <+tagasi adv>
1. (kord ühes, kord teises suunas) előre-hátra, oda-vissza, menet-jövet; (siia-sinna) ide-oda ♦ edasi-tagasi kõndima oda-vissza jár
2. (nii ja teisiti, kaksipidi) ♦ ära räägi edasi-tagasi, ütle otse välja ne beszélj oda-vissza, mondj egyenesen

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

haavuma <h'aavu[ma h'aavu[da h'aavu[b h'aavu[tud 27 v> felháborodik, megsértődik ♦ haavus minu sõnadest megsértődött a szavaimon, megsértődött rám; miks sa nii haavusid? miért sértődtél meg; haavunud ilme sértődött arc; kergesti haavuv könnyen megsértődő

halama <hala[ma hala[da hala[b hala[tud 27 v> siránkozik ♦ ära hala nii palju ne siránkozz annyit; sügistuul halab piltl sírdogál az őszi szél

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hõiskama <h'õiska[ma hõisa[ta h'õiska[b hõisa[tud 29 v>
1. (hüüdma) kiált, elkurjantja magát ♦ rõõmu pärast hõiskama örömében felkiált; hõiskas vaimustatult lelkendezve felkiált; lapsed jooksid hõisates õue a gyerekek kiáltozva kifutottak az udvarra; keegi hõiskas mulle vastu valaki visszakiáltott nekem
2. piltl (rõõmustama, juubeldama) ujjong; (kiitlema) dicsekszik ♦ süda hõiskab rõõmust repes a szívem az örömtől; mille üle sa nii hõiskad? mire vagy olyan büszke?; viljaga pole hõisata a gabona nem ad okot a dicsekvésre; ära hõiska enne õhtut! nyugtával dicsérd a napot!

hädaline <hädaline hädalise hädalis[t hädalis[se, hädalis[te hädalis/i 12 s, adj>
1. adj (kiireloomuline, pakiline) sürgős ♦ hädaline asi sürgős dolog; hädaline töö sürgős munka; aega on, ära ole nii hädaline van idő, ne aggódj
2. adj (hädavajalik) szükséges ♦ võttis kaasa kõige hädalisemad asjad csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával
3. adj (abi vajav) segítségre szoruló; (armetu, vilets) szerencsétlen, szánalmas ♦ ta oli hädalise olemisega szánalmasan néz ki
4. s (hädas olija) bajba jutott ♦ merehädaline hajótörött; näljahädaline éhező; hädalisi aitama segíti a rászorulókat; hädalised on korteri juba saanud a rászorulók már kaptak lakást

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

ilmeksimatu <+'eksimatu 'eksimatu 'eksimatu[t -, 'eksimatu[te 'eksimatu[id 01 adj> tévedhetetlen ♦ peab end ilmeksimatuks tévedhetetlennek hiszi magát; kes meist nii ilmeksimatu on! senki sem tévedhetetlen

ilmselt <'ilmselt adv>, ka ilmsesti (silmanähtavalt, selgesti) valószínűleg, nyilván, bizonyára; (kindlalt) biztosan; (näib) előreláthatóan; (küllap) minden bizonnyal ♦ mees oli ilmselt väsinud a férfi valószínűleg fáradt volt; ta on ilmselt nõus bizonyára egyetért; ilmselt nii see oligi valószínűleg így volt; ilmselt ta ei tule valószínűleg nem jön; ilmselt v ilmsesti on talle saatusest nii määratud bizonyára így rendelte számára a sors

imeasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> csodadolog, csoda ♦ raadio oli imeasi csoda volt a rádió; temast räägitakse imeasju csodákat meséltek róla; ega see nii imeasi olegi nem olyan nagy csoda ez

imelihtne <+l'ihtne l'ihtsa l'ihtsa[t -, l'ihtsa[te l'ihtsa[id 02 adj> rendkívül egyszerű ♦ imelihtne seadis rendkívül egyszerű eszköz; ta ei saanud nii imelihtsast asjast aru nem értette az ilyen rendkívül egyszerű dolgot

isa <isa isa isa -, isa[de isa[sid 17 s>
1. apa, édesapa, fater, atya ♦ armastav isa szerető apa; lihane isa édesapa; kasuisa nevelőapa; linnaisad városatyák; pärisisa édesapa; ristiisa keresztapa; vaarisa dédapa; võõrasisa mostohaapa; kolme lapse isa háromgyermekes apa; isa õpetussõnad atyai intelem; isa poolt sugulane apai ágról rokon; isaks saama apa lesz; poeg on isasse läinud az apjára ütött a fiú; lapsed on isa nägu a gyerekek az apjukra hasonlítanak; puhast tõugu hagijas nii isa kui ka ema poolt apai és anyai ágon fajtiszta véreb; liikumise vaimne isa a mozgalom szellemi atyja; kosmonautika isa az űrhajózás atyja; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja
2. (esivanemad) elődök, ősök ♦ isade õpetuse järgi őseink kanítása szerint; isade traditsioone jätkama elődeink hagyományait folytatva
3. relig (katoliku vaimulik, kaitsevaim) atya, pap ♦ püha isa szentatya; isa Aleksi Aleksi atya; pihiisa gyóntató pap; taevaisa mennyei atya; isa, poja ja püha vaimu nimel az atya, a fiú és a szentlélek nevében
■LS: isa+ (meessoost vanemasse puutuv) ♦ isaarm, isaarmastus apai szeretet; isakodu szülői ház; isakohus apai kötelesség; isamaja apai ház; isatapp apagyilkosság; isatunded apai érzések
isa+ (isane loom) ♦ isahani gúnár; isahunt apafarkas, hím farkas; isajänes bak nyúl; isakala hím hal; isakalkun pulykakakas; isakass kandúr; isalõvi hím oroszlán; isamesilane here; isapart gácsér

isesugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj>
1. (omapärane) sajátos, különös, furcsa ♦ isesugune naer furcsa nevetés; isesugune rahutus különös nyugtalanság; tundsin isesugust kergendust különös megkönnyebülést éreztem; sa oled täna nii isesugune ma olyan különös vagy ma
2. (erinev, erisugune) más ♦ igal lillel on isesugune lõhn minden virágnak más az illata; igal inimesel on isesugune kõnnak minden ember járása más; iga töö on isesugune minden munka más

jahvatama <jahvata[ma jahvata[da jahvata[b jahvata[tud 27 v>
1. (jahuks tegema) csépel, őröl, megőröl, felőröl, darál, ledarál, megdarál; (peeneks, läbi) átdarál; (mõnda aega) darálgat; (kõike ära) eldarál; (puruks hõõruma, peeneks tegema, pulbristama) felőröl ♦ vilja jahvatama gabonát őröl; tanguks jahvatama darává őröl; pulbriks jahvatama porrá őröl, porrá tör; jahvatatud kohv őrölt kávé
2. piltl (alatasa närima, närides sööma) eszik, rág ♦ jahvatab süüa csak eszik, és eszik, és eszik
3. kõnek (loba ajama) locsog, fecseg, dumál, karattyol ♦ jahvatavad tühja juttu felesleges locsogás; ära jahvata nii palju, ole vait aradj csendben, ne fecsegj annyit

jampsima <j'ampsi[ma j'ampsi[da jampsi[b jampsi[tud 28 v>
1. (sonima) félrebeszél, vacakol ♦ haige hakkas palavikus jampsima a beteg félrebeszél lázában; poiss aina jampsib mootorrattast a fiú egyre csak vacakol a motorral; ära jampsi, nii see küll pole ne beszélj félre, ez nem így van
2. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódni; (lollusi tegema) bolodozni ♦ jampsisin tüdrukutega natuke egy kicsit elbolondoztam a lányokkal; küllalt temaga jampsimast van vele elég baj; ära jampsi tulega ne bolondozz a tűzzel

jeekim <j'eekim j'eekimi j'eekimi[t -, j'eekimi[te j'eekime[id 02 s> kõnek (tont, koll, kuradike) démon, ördög ♦ must nagu jeekim fekete, mint az ördög; sa jeekim, siin on nii pime! az ördögbe, de sötét van itt!

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

justament <justam'ent adv> kõnek (just, nimelt, täpselt) pontosan, pont ♦ justament nii pontosan így; justament minu mõte pont amire én gondolok; justament nagu meie linn pont mint a mi városunk; justament sind ma otsingi pont téged kereslek

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

juurest <juurest postp, adv>
1. postp [gen] (kelle-mille vahetust lähedusest) mellől ♦ tule akna juurest ära gyere el az ablaktól, gyere el az ablak mellől; koer jooksis karjase juurest ära a kutya elfutott a pásztor mellől; võtsin pudeli suu juurest elvettem az üveget a számtól; juuksed hakkavad kõrvade juurest halliks minema őszül a haja a fülénél
2. postp [gen] (kelle asu- v tegutsemiskohast) -tól, -től ♦ ta kolis vanemate juurest ära elköltözött a szüleitől; astun sõbra juurest läbi beugrom a barátomhoz; tulen juuksuri juurest a fodrásztól jövök; see mees on ajalehe juurest ez a férfi az újságtól van
3. adv (vahetust lähedusest) közvetlen közelről, közelről ♦ juurest vaadatuna ei ole see nii ilus, kui eemalt paistab közelről nézve nem is olyan szép ez, mint amilyennek távolról tűnik; harjuta see mood endal juurest [ära]! szokj le erről!

jõlkuma <j'õlku[ma j'õlku[da jõlgu[b jõlgu[tud 28 v> kõnek (lonkima, hulkuma) lődörög, lézeng, ődöng, kószál, csatangol, ténfereg ♦ poisid jõlkusid mööda linna a fiúk a városban lődörögtek; jõlkusime ühest poest teise egyik boltból a másikba kószáltunk; jõlgub arstide vahet egyik orvostól a másikhoz futkos; miks sa veel nii hilja väljas jõlgud? miért kószálsz ilyen későn az utcán?

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jäledalt <jäledalt adv>
1. (vastikult) undorítóan ♦ mis siin nii jäledalt lehkab? mi bűzlik itt ilyen undorítóan?
2. kõnek (väga, tohutult) szörnyen, rettentő ♦ mul on jäledalt vedanud rettentő nagy szerencsém volt; mu kõht on jäledalt tühi szörnyen üres a hasam, szörnyen éhes vagyok

järelemõtlematu <+m'õtlematu m'õtlematu m'õtlematu[t -, m'õtlematu[te m'õtlematu[id 01 adj> meggondolatlan ♦ järelemõtlematu samm meggondolatlan lépés; järelemõtlematu tegu meggondolatlan tett; kuidas sa võisid nii järelemõtlematu olla! hogy lehettél ilyen meggondolatlan!

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kahtlema <k'ahtle[ma kahel[da k'ahtle[b kahel[dud 30 v> kételkedik ♦ {kellegi} aususes kahtlema kételkedik vkinek a becsületében; selles ei kahtle keegi ezt senki nem vitatja; meil pole põhjust selles kahelda nincs okunk kételkedni abban; kahtlen, kas asi ikka on nii kétlem, hogy a dolog tényleg úgy van; ta kahtleb oma võimetes kételkedik a saját képességeiben

kallis <kallis k'alli kallis[t -, kallis[te_&_k'alli[te k'alle[id 07_&_05 adj, s>
1. adj (hinnaline, väärtuslik) drága, költséges ♦ kallid kingitused drága ajándékok; kallid ehted drága ékszerek; kallimaks minema drágul; ostsin kingad kalli raha eest jó drágán vettem meg a cipőt; see on kallis lõbu! ez drága mulatság!
2. adj (armas, südamelähedane) kedves, édes, drága ♦ kallis ema drága édesanyám; kallis sõber drága barátom, kedves barátom!; kallid külalised kedves vendégek
3. adj (vaikne, õnnis, püha) áldott ♦ kallis jõululaupäeva õhtu áldott szenteste; kallist rahu áldott békét
4. s (armastatu, kallim) drágám, kedvesem, kicsim, kincsem
5. adj (hea, lahke, vastutulelik) szíves ♦ olge nii kallis ja öelge, kui palju on kell? legyen szíves és mondja meg, mennyi az idő?

kangesti <k'angesti adv> (väga) nagyon; (ülimal määral) mindenáron; (kõvasti) roppant ♦ kangesti tark poiss nagyon okos fiú; mul on kõht kangesti tühi roppant éhes lettem; kangesti kahju, et nii läks nagyon sajnálom, hogy így történt

kannatamatu <kannatamatu kannatamatu kannatamatu[t -, kannatamatu[te kannatamatu[id 01 adj> türelmetlen ♦ kannatamatu laps türelmetlen gyerek; ära ole nii kannatamatu! ne légy türelmetlen!

karjuma <k'arju[ma k'arju[da karju[b karju[tud 28 v> kiabál, sikoltozik, rákiabál, ordít, kiált; (lõugama) ordibál; (täiest kõrist) üvölt ♦ kõigest väest karjuma torka szakadtából kiabál; täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja/kiordítja a tüdejét; häält ära karjuma rekedtre kiabálja magát; ära karju nii kõvasti ne ordíts úgy; ära karju mu peale ne kiabálj rám, ne üvöltözz velem, ne ordítozz velem; karjuv laps sikoltozó kisgyerek

kauaks <kauaks adv> (pikaks v hulgaks ajaks) sokáig, hosszú időre ♦ ma ei tulnud kauaks nem maradok itt sokáig; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; kui kauaks jääd sinna? meddig maradsz ott?

kaugeltki <k'augeltki adv> (hoopiski, üldsegi, sugugi) messze nem, közel sem, egyáltalán nem ♦ olukord polnud kaugeltki lootusetu a helyzet messze nem olyan reménytelen volt; see pole kaugeltki nii ez közel sem így volt; siiski ei laiene sellised lepingud kaugeltki mitte kõikidele töötajatele azonban messze nem minden munkavállalóra terjednek ki az ilyen megállapodások

keetma <k'eet[ma k'eet[a keeda[b keede[tud, k'eet[is k'eet[ke 34 v> főz, megfőz ♦ putru keetma kasát főz; kohvi keetma kávét főz; madalal tulel keetma lassú tűzön főz; pesu keetma főzik a ruhát; seepi keetma szappant főz; pudruks keedetud kartulid péppé főtt krumpli; keedab tervele perele lõunat v lõunasööki főzi az ebédet egész családjának; keedetud kala főtt hal; pehmeks keedetud liha puhára főtt hús; kõvaks keedetud munad keményre főtt tojás; keedetud vesi főtt víz; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve, micsoda kavarodást okoztál

kehatu <kehatu kehatu kehatu[t -, kehatu[te kehatu[id 01 adj> testetlen ♦ kehatu vaim testetlen szellem; igasugune vara - nii kehaline kui kehatu minden olyan vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei

kena <kena kena kena -, kena[de kena[sid_&_ken/i 17 adj>
1. (meeldiva välimusega, nägus) csinos, bájos ♦ kena neiu csinos kisasszony; kena naeratus bájos mosoly; kena kleit csinos ruha
2. (lahke, vastutulelik) szíves, szép, kedves ♦ ta on kõigi vastu kena ő nagyon szíves mindenkihez; olge nii kena legyen olyan szíves; väga kena sinust, et sa tulid igazán szép tőled, hogy eljöttél
3. (olukorra, nähtuse kohta: meeldiv, päris hea) szép, kellemes ♦ tal on kena hääl szép hangja van; kena hommik szép reggel
4. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kena summa takaros összeg; kena palk csinos fizetés

kipra <k'ipra adv> vt ka kipras (peentesse kortsudesse) töppedt lesz ♦ nägu tõmbab kipra töpörödik; nii ei tõmbu viinamarjad kipra így a szemek nem lesznek töppedtek

kitsi <kitsi kitsi kitsi[t -, kitsi[de kitsi[sid 16 adj>
1. (ihnus) fukar, zsugori, kapzsi, fösvény ♦ kitsi perenaine kapzsi háziasszony; ära ole nii kitsi! ne légy olyan fösvény!
2. piltl (midagi napilt andev) fukar ♦ kitsi pinnas fukar talaj; karm ja kitsi loodus vad és fukar természet
3. (midagi napilt väljendav) szűkmarkú ♦ eestlane on tavaliselt kiidusõnadega kitsi az észt ember általában igen szűkmarkúan bán a dicsérettel

kodar <kodar kodara kodara[t -, kodara[te kodara[id 02 s>
1. (ratta osa) küllő ♦ kellelegi kaikaid kodarasse loopima gáncsot vet vkinek, tőrbe csal/ejt vkit; kellelegi kaikaid kodaratesse loopima akadály(oka)t gördít vki elé/útjába
2. (hrl pl) kõnek (jalg) láb ♦ jookse nüüd nii kiiresti, kui kodarad võtavad fuss, ahogy a lábad bírja
■LS: kodar+ ♦ kodarluu anat orsócsont; kodarratas küllőkerék

kohmitsema <kohmitse[ma kohmitse[da kohmitse[b kohmitse[tud 27 v> kõnek (tasapisi midagi tegema v toimetama) kotlik, piszmog, pepecsel, szuszog, babrál ♦ mis sa kohmitsed selle kallal nii kaua? mit kotlasz rajta olyan sokáig?

kohtlema <k'ohtle[ma kohel[da k'ohtle[b kohel[dud 30 v> (kellegagi ümber käima) bánik, kezel ♦ kohtleb teisi inimesi jõhkralt kegyetlenül bánik az emberekkel; kohtle neid nii nagu teisi kezeld úgy őket, mint a többieket

komme <komme k'ombe komme[t -, komme[te k'ombe[id 06 s>
1. (tava) szokás, mód ♦ jõulukomme karácsonyi szokás; matmiskombed temetkezési szokások; pulmakombed lakodalmi szokások; sel kombel ily módon; kombeid õpetama kellelegi illemre tanít vkit; oh ajad, oh kombed! ó idők, ó erkölcsök!
2. (harjumus) szokás, úzus; (halb) tempó ♦ meil on nii kombeks ez a szokásunk; peres on kombeks saanud tõusta vara a családban úzussá vált a korai kelés; mis komme see on? micsoda tempó ez?; mul on kombeks õhtuti lugeda este olvasni szoktam

kooserdama <kooserda[ma kooserda[da kooserda[b kooserda[tud 27 v> (jõude ringi lonkima) kóborol, kóborog ♦ kus sa nii kaua kooserdasid? hol kóboroltál olyan sokáig?

kord1 <k'ord adv>
1. (ükskord, kunagi, millalgi minevikus) egyszer, valamikor ♦ ka meie olime kord noored valamikor mi is fiatalok voltunk
2. (märgib olukordade vaheldumist) hol ♦ kord nii, kord naa hol így, hol úgy; kord siin, kord seal hol itt, hol ott; sadas kord lund, kord vihma hol havazott, hol esett az eső

kraam <kr'aam kraami kr'aami kr'aami, kr'aami[de kr'aami[sid_&_kr'aam/e 22 s>
1. (igasugused esemed, asjad) holmi, cucc, limlom, cokmok, vacak, kacat ♦ odav kraam olcsó holmi; riidekraam ruhacuccok; miks meil nii palju kraami on? mi ez a sok kacat?
2. (toiduained, söödav) kaja; (joodav) pia

kuhu <kuhu adv> hova, hová, merre, ahova ♦ kuhu sa lähed? hova mész?; kuhu sa võtme panid? hova tetted a kulcsot?; kuhu sa oma kindad jätsid? hol hagytad a kesztyűd?; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ma ei tea, kuhu ta läks nem tudom, merre ment; otsi sealt, kuhu panid ott keresd, ahova tetted; mine kuhu tahes bárhova mehetsz

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuidas <kuidas adv> hogy, hogyan, ahogy ♦ kuidas elate? hogy vagytok?; kuidas läheb? mi újság?; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; tee, kuidas tahad tégy, ahogy akarsz; kuidas su nimi on? hogy hívnak?; kuidas palun? tessék?; kuidas sa julged nii öelda? hogy mondhatsz ilyet?; kuidas võtta ahogy vesszük

kumbki <k'umbki kummagi k'umbagi k'umbagi, k'umba[degi k'umb/igi 00 pron> (jaatuse puhul: nii üks kui teine) mindkét; (mõlemad) mindkettő; (eituse puhul: ei see ega teine) egyik sem ♦ kummaski käes oli tal kohver mindkét kezében egy-egy bőrönd volt; kummalgi pool teed kasvas mets az út mindkét oldalán erdő nőtt; mitte kumbki neist egyikük sem

kõigesööja <+s'ööja s'ööja s'ööja[t -, s'ööja[te s'ööja[id 01 s, adj> zool
1. s (segatoiduline loom) mindenevő
2. adj (nii loom- kui taimtoiduline) mindenevő

kõlama <kõla[ma kõla[da kõla[b kõla[tud 27 v> (kostma, kajama) hangzik, szól ♦ tore, et majas kõlab jälle muusika olyan jó, hogy újra zene szól ebben a házban; vastus kõlab nii a válasz így hangzik; kõlas lask elcsattant egy lövés; tean, et see kõlab jaburalt tudom, bolondságnak hangzik

käsitama <käsita[ma käsita[da käsita[b käsita[tud 27 v> (aru saama, mõistma) tekint, értelmez ♦ midagi ülesandena käsitama feladatának tekint vmit; käsitan juhtumit nii, nagu én az esetet úgy értelmezem, hogy

ladna <ladna adv; ladna ladna ladna[t -, ladna[de ladna[sid 16 adj> adv kõnek (hea küll, olgu) oké ♦ ladna, olgu siis nii! oké, legyen úgy!

lahke <l'ahke l'ahke l'ahke[t -, l'ahke[te l'ahke[id 01 adj> (sõbralik) szívélyes, kedves, szíves; (hea) jósagos; (vastutulelik) készséges; (armastusväärne) nyájas; (heldekäeline) bőkezű ♦ lahke perenaine kedves háziasszony; lahkel käel bőkezűen; olge nii lahke, aidake mind legyen szíves, segítsen nekem; minu vastu lahke kedves hozzám

lahti saama (vabanema) elszabadul, megszabadul ♦ kas sa nii tahadki minust lahti saada? így akarsz megszabadulni tőlem?

lunima <luni[ma luni[da luni[b luni[tud 27 v> (nuruma, manguma) kunyerál, kuncsorog, rimánkodik ♦ raha lunima pénzt kunyerál; nii kaua lunis, kuni saigi sajase addig rimánkodott, míg megdobták egy százassal

lustima <l'usti[ma l'usti[da lusti[b lusti[tud 28 v>
1. (tahtmist olema) akar, kíván ♦ tee nii, kuidas [süda v meel] lustib csinálj, amit akarsz!
2. (lõbutsema) szórakozik

läbematu <läbematu läbematu läbematu[t -, läbematu[te läbematu[id 01 adj> (kannatamatu) türelmetlen ♦ ära ole nii läbematu ne légy olyan türelmetlen

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

naa <n'aa adv, interj>
1. adv (väljendites koos sõnaga nii) úgy, emígy; (eituse puhul) úgy ♦ täna nii ja homme naa ma így, holnap úgy; kord nii, kord naa egyszer így, másszor úgy; ei nii ega naa polnud hea sem így, sem úgy nem volt jó
2. adv kõnek (nii, nõnda) így
3. interj (noo, noh) na ♦ naa, või sina juba tagasi! na, már vissza is jöttél!
4. interj (nõõ) na

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

naeruväärt <+v'äärt adj, adv>
1. adj (naeruväärne) nevetséges, röhejes ♦ naeruväärt mõte nevetséges gondolat
2. adv (naeruväärselt) nevetséges ♦ oleks naeruväärt nii tühise asja pärast tülitsema hakata nevetséges lenne ilyen apróság miatt veszekedni

nagisema <nagise[ma nagise[da nagise[b nagise[tud 27 v> nyikorog, recseg-ropog, recseg, ropog ♦ põrandalauad nagisevad nyikorognak a padlódeszkák; ringutab nii, et kondid nagisevad annyira nyújtózik, hogy ropognak a csontjai

naiivne <na'iivne na'iivse na'iivse[t -, na'iivse[te na'iivse[id 02 adj> (lihtsameelne, lapselik, lapsik) hiszékeny, oktondi, naiv, jóhiszemű, gyermeteg ♦ naiivne inimene hiszékeny ember; naiivne küsimus oktondi kérdés; ära ole nii naiivne, et ta lubadusi usud ne légy olyan naiv, hogy hiszel az ígéreteiben; jutustas naiivse vaimustusega laulupeost naiv lelkesedéssel beszélt a dalosünnepről

naksuma <n'aksu[ma n'aksu[da naksu[b naksu[tud 28 v> recseg, roppan, nyikorog, recseg-ropog ♦ vana puutrepp naksub jalge all a régi falépcső nyikorog a léptek alatt; mastid naksuvad tuules az árbócok nyikorognak a szélben; ringutas nii, et kondid naksusid akkorát nyújtózott, hogy ropogtak a csontjai

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

napp <n'app napi n'appi n'appi, n'appi[de n'appi[sid_&_n'app/e 22 adj> (vähene, kasin, vaevalt piisav) kurta, szűkös, röpke; (ruumi, pinna kohta: kitsas, liiga väike) szűkös, kicsi; (nigel, puudulik) szegényes; (ilma liigseta, ülearuseta) szerény; (lakooniline, napisõnaline) lakónikus; (ajaliselt lühike) rövid, röpke; (toimetuleku poolest kitsas, vaene) szegényes; (pisut vähem kui v hädavaevalt nii- ja niipalju) kicsit kevesebb mint ♦ napp andmestik kevés adat; napp info kevés információ; napp naeratus röpke mosoly; napp sisustus szerény/szegényes berendezés; napp vastus szűkszavú válasz; tuli elada napist pensionist a szűkös nyugdíjból kellet megélni; ajad on napid, tuleb piskuga läbi ajada szűkös idők járnak, kevéssel kell beérni; aega on jäänud napp nädal alig egy hét maradt

narts <n'arts nartsu n'artsu n'artsu, n'artsu[de n'artsu[sid_&_n'arts/e 22 s> (kalts, räbal) cafat, rongy, mosórongy, foszlány; (vanade katkiste rõivaste kohta) rongy; (jalanarts) kapca; (tahtejõuetu, saamatu inimene) tutyimutyi ♦ määrdunud v mustad nartsud koszos rongyok; pühkis õlised käed nartsu sisse puhtaks egy rongyba törölte az olajos kezét; praod on nartsudega kinni topitud repedéseket rongyokkal tömték be; sidus haava puhta nartsuga kinni tiszta ronggyal kötötte be a sebet; mähkis nartsud jala ümber ja tõmbas saapad otsa a kapcát a lába köré tekerte és felhúzta a csizmát; ta on nii ihne, et käib nartsudes olyan zsugori, hogy rongyokban jár; sa oled üks iseloomutu narts egy gerinctelen tutyimutyi vagy

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niikaua <+kaua adv>, ka nii kaua (seni, nii kaua) addig ♦ lehvitas niikaua v nii kaua, kuni auto kadus metsatuka taha addig integetett, míg az autó eltűnt a liget mögött; tee tuli pliidi alla, ma koorin niikaua kartulid ära gyújts be a kályhába, addig én meghámozom a burgonyát

niikaugel <+k'augel adv> vt ka niikaugele (sealmaal, nii kaugel) odáig ♦ ta on õpingutega niikaugel, et teha on veel riigieksam odáig ért a tanulással, hoy már csak az államvizsga maradt hátra; tööga oldi niikaugel, et lõpp paistis odáig értek a munkával, hogy már sejteni lehetett a végét

niikaugele <+k'augele adv> vt ka niikaugel (sinnamaale, nii kaugele) odáig ♦ asi läks niikaugele, et keegi ei tahtnud enam tööd teha odáig fajult a dolog/helyzet, hogy már senki sem akart dolgozni

niimoodi <+m'oodi adv> (nii, selliselt) akként, ily módon, úgy, következőképp(en), így, ekképp(en), efféleképpen, amúgy, akképp(en) ♦ niimoodi ei tohi rääkida nem szabad így beszélni; vaat niimoodi! így!

niipalju <+palju adv> (niivõrd, nii palju) ennyi, annyi ♦ ta polnud niipalju vihane kui õnnetu ne volt annyira dühös mint boldogtalan; püüan aidata, niipalju kui võimalik megpróbálok annyit segíteni, amennyit lehet; niipalju kui mina tean ... amennyire én tudom

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niiviisi <+v'iisi adv> (nii[moodi], sedasi, sedaviisi, selliselt) így, úgy ♦ ära räägi niiviisi ne beszélj így; jah, niiviisi on lood hát így állnak a dolgok; ah niiviisi! vagy úgy!; teeme nüüd niiviisi csináljuk így; tee niiviisi või teistviisi, rahul ei olda ikkagi így vagy úgy csinálod, még sincsenek megelégedve

nii-öelda <+'öelda adv>, ka nii-ütelda (kui nii võib öelda v väljenduda, nõnda-öelda) hogy úgy mondjam ♦ mul on sinuga üks omavaheline nii-öelda v nii-ütelda neljasilmajutt ajada beszédem van veled, hogy úgy mondjam négyszemközti dolog

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

ninaots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> orrhegy ♦ ninaots sügeleb viszket az orra hegye; rohi tärkab, taimed torkavad ninaotsad mullast välja piltl sarjad a fű, a növények kidugják fejüket a földből; ta on nii tähtsust täis, et ei näe oma ninaotsagi piltl olyan nagyra van, hogy nem lát tovább az orránál; kuidas sa küll oma ninaotsast kaugemale ei näe piltl hogy hogy nem látsz tovább az orrod hegyénél; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

nohu <nohu nohu nohu -, nohu[de nohu[sid 17 s>
1. nátha ♦ heinanohu med szénanátha; jäin nohusse, sain nohu náthás lettem; mul on nohu, olen nohus náthás vagyok; luristab oma nohus nina[ga] náthásan szortyog, náthésan szörtyög
2. kõnek (naljaasi, köömes, kukepea) apróság, semmiség ♦ nii väike trahv on talle nohu ilyen kis birság semmiség a számára
■LS: nohu+ ♦ nohurohi megfázás/nátha elleni gyógyszer; nohusalv nátha elleni kenőcs; nohutilgad orrcsepp

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

norisema <norise[ma norise[da norise[b norise[tud 27 v> (norskama) horkol; (aeg-ajalt, kergelt) horkan ♦ magab norisedes horkolva alszik; magab nagu noriseb v nii mis noriseb úgy alszik, csak úgy horkol; ta ei norise magades nem horkol alvás közben

nudima <nudi[ma nudi[da nudi[b nudi[tud 27 v> (nudiks tegema) kopaszít, nyír, levág ♦ kes su nii ära on nudinud? ki kopaszított meg így?; kevadel nuditakse lehmade sarveotsad lühemaks tavasszal a tehenek szarvát rövidebbre vágják; elu on ta iseloomu nudinud piltl az élet megnyirbálta a jellemét; liiga nuditud ilupõõsad túlzottan megnyírt díszcserjék

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nunnu <nunnu nunnu nunnu[t -, nunnu[de nunnu[sid 16 s, adj> lastek
1. s (nuku kohta) baba; (lapse, tita kohta) baba; (vaikne, vempudeta inimene) csendes ember ♦ laps mängib oma nunnudega a gyerek a babáival játszik; suur poiss, ega sa enam nunnu ole! nagy fiú vagy már, nem kisbaba!
2. adj (armsake) aranyos ♦ kassipojad on nii nunnud a kismacskák olyan aranyosak; küll on nunnu kampsun ez igazán aranyos pulóver

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõndaviisi <+v'iisi adv> (nii[moodi], niiviisi) így ♦ ah nõndaviisi on lood hát így áll a dolog; just nõndaviisi ta rääkis éppen így mondta; hellitad mu nõndaviisi ära így el fogsz kényeztetni

nõretama <nõreta[ma nõreta[da nõreta[b nõreta[tud 27 v> (tilkuvalt v niredena voolamiseni märg olema) csurog; (midagi eritama) levedzik, folyik ♦ puud ja põõsad nõretavad vihmaveest a fákról és bokrokról csurog az sővíz; märg nii et nõretab csurom víz; niitjad nõretavad higist a kaszálókról csurog a verejték; haavatud loom nõretab verest a megsebzett állat vérzik; haav nõretab, haavast nõretab levedzik a seb; kuusk nõretab vaiku a fenyőből folyik a gyanta

nõrk <n'õrk nõrga n'õrka n'õrka, n'õrka[de n'õrka[sid_&_n'õrk/u 22 adj, s>
1. adj gyenge, híg, hervadt, halvány, gyér, lanyha, gyarló, elhaló; (mitte tugev, kõva, kindel v vastupidav) gyenge; (jõu poolest) gyenge, erőtlen; (intensiivsuselt, tõhususelt) enyhe; (kehv, vilets, ebarahuldav) silány, satnya ♦ nõrk jää gyenge jég; nõrgad taimed satnya növények; nõrk mälu rossz memória; nõrgad kopsud gyenge tüdő; nõrk tuul gyenge szél; nõrk öökülm enyhe éjszakai fagyás; nõrk lahus híg oldat; nõrk hääl elhaló hang; nõrk valu enyhe fájdalom; nõrk lootus halvány remény; nõrk ujuja rossz úszó; nõrk õpilane gyenge tanuló; nõrk valgus gyér fény; jäi nii nõrgaks, et ei jõudnud käiagi úgy legyengült, hogy járni sem bírt; mees oli viina ja naiste vastu nõrk a férfinak a pálinka és a nők a gyengéje; keedist keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; olen nõrk ärimees csapnivaló üzletember vagyok
2. s (hinne 1, mitterahuldav hinne) elégtelen

nähtavalt <n'ähtavalt adv> (nii, et on näha, märgatavalt) láthatóan ♦ poiss on nähtavalt kosunud a fiú szemmel láthatóan felépült; läks nähtavalt rõõmsamaks láthatóan vidámabb lett

näima <n'äi[ma n'äi[da n'äi[b n'äi[dud, n'äi[s n'äi[ge n'äi[dakse 37 v> (paistma, tunduma) feltűnik, tűnik, mutatkozik, látszik, kinéz ♦ ma näin nendes riietes vist koomiline komikusan nézek ki ebben a ruhában; ta näib väsinud [olevat] v väsinuna fáradtnak tűnik; näib vanemana kui on idősebbnek tűnik a koránál; kõik näisid nii muretud mindenki olyan gondtalannak látszott; lumi näib õhtuvalguses sinakana az esti fényen a hó kéknek látszik; talle näis, nagu oleks käo kukkumist kuulnud úgy rémlett számára, mintha a kakukkolást hallott volna

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

närune <närune näruse närus[t -, närus[te näruse[id 10 adj>
1. (räbaldunud, närudeks muutunud) toprongyos, rongyos, gaz ♦ närune vaip rongyos szőnyeg
2. (armetu, vilets, sant) silány, szánalmas, rossz, nyomorúságos ♦ närune töötasu nevetséges fizetés; elab üsna närustes tingimustes meglehetősen nyomorúságos körülmények között él; nende näruste kopikate v pennide v sentide eest ei tasu rügada ezekért a nyomorult fillérekért nem éri meg/nem érdemes gürcölni; tal pole närust krossigi nincs egy huncut garasa/vasa sem
3. (alatu, autu) alávaló, becstelen, aljas, hitvány, gaz, bitang ♦ närune pealekaebaja aljas besúgó; see mees osutus näruseks argpüksiks ez a férfi alávaló gyáva embernek bizonyult; tal on närune hing hitvány ember; nii toimida on närune így cselekedni alávalóság

närviline <närviline närvilise närvilis[t närvilis[se, närvilis[te närvilis/i 12 adj> izgatott, ideges, idegesítő, feszült ♦ närviline inimene ideges ember; närviline käitumine ideges viselkedés; närvilised liigutused ideges mozdulatok; närviline naer ideges nevetés; närviline töö idegesítő munka; sellises närvilises õhkkonnas ei saa keskenduda ilyen feszült/ideges légkörben nem lehet koncentrálni; ta on viimasel ajal närviliseks läinud az utóbbi időben feszültebb lett; ära ole nii närviline! ne légy olyan ideges!; ära tee mind närviliseks! ne idegesíts!

nätsuma <n'ätsu[ma n'ätsu[da nätsu[b nätsu[tud 28 v> (tuhmilt plaksuma) cuppog ♦ pori nätsub jalge all cuppog a sár a talpam alatt; jalad nätsuvad poris cuppogok a sárban; perenaine sõtkub leiba, nii et tainas nätsub a gazdasszony úgy dagasztja a kenyeret, hogy a tészta csak úgy cuppog

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

odavalt <odavalt adv>, ka odavasti olcsón, jutányos áron ♦ ehitati kiiresti ja odavalt v odavasti gyorsan és olcsón építették; müüb odavalt olcsón/jutányos áron adja; müüa odavalt pooleli maja félkész ház olcsón eladó; nii odavalt sa ei pääse nem úszod meg ilyen olcsón!

ohakane <ohakane ohakase ohakas[t ohakas[se, ohakas[te ohakas/i 12 adj>
1. bogáncsos ♦ ohakane põld bogáncsos mező
2. piltl (tõrjuv, terav) harapós ♦ miks sa nii ohakane oled? miért vagy ilyen harapós kedvedben?
3. piltl (raske, vilets) tövises

okkaline <'okkaline 'okkalise 'okkalis[t 'okkalis[se, 'okkalis[te 'okkalis/i 12 adj> tüskés, tövises, tűlevelű, rögös ♦ okkaline kibuvits tüskés csipkebogyó; okkaline habe szúrós szakáll; miks sa nii okkaline oled? miért vagy ilyen harapós kedvedben?

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

omakorda <+k'orda adv>
1. ([ise] samuti, [ise] ka) szintén, viszont ♦ vastas küsimustele ja küsis omakorda válaszolt a kérdésre, és visszakérdezett
2. (uuesti, järgnevalt taas, omalt poolt) újra, aztán (ismét) ♦ liigid jagunevad omakorda alaliikideks a fajok aztán alfajokra oszlanak
3. (seevastu, jällegi) de, viszont, azonban, másrészről ♦ mina omakorda mõtlen hoopis nii én azonban úgy gondolom; teised käisid mööda poode, tema omakorda otsis muuseume míg a többiek a boltokat járták, ő viszont a múzeumokat kereste

omane <omane omase omas[t -, omas[te omase[id 10 adj, s>
1. adj (iseloomulik, tüüpiline) jellemző ♦ kunstnikule omane stiil a művészre jellemző stílus; see ei ole eesti keelele omane ez nem jellemző az észt nyelvre
2. adj (tuttav, nagu oma) ismerős, közeli ♦ siin on kõik nii omane nagu kodus itt minden olyan ismerős, mint otthon; omaseks saanud paigad közeivé vált helyek; oled mulle omane nagu vend olyan közeli vagy számomra, mintha az öcsém/ a bátyám lennél; südamele v hingele omane keel a szívnek kedves nyelv
3. s (omas, oma) közeli, közüle ♦ tal pole siin omaseid itt nincsenek hozzátartozói; poiss oli peres nagu omane családtagként tekintettek a fiúra; oled omane või võõras? közülünk való vagy, vagy idegen

oskama <'oska[ma osa[ta 'oska[b osa[tud 29 v> tud, ért; (millekski võimeline olema) képes; (keelt) tud ♦ oskab joonistada tud rajzolni; oskab ennast valitseda tud magán uralkodni; oskab hiina keelt tud kínaiul; oskab mitut pilli mängida több hangszeren tud játszani; kas sa oskad mulle öelda, millal ...? meg tudod mondani mikor...?; ei oska öelda nem tudom; poleks osanud arvata nem gondoltam volna; kus sa oled osanud ennast nii ära määrida? hol tudtad magad így összekenni?

otsast <otsast postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealt, küljest) -ról, -ről ♦ võttis mantli varna otsast levette a kabátot a fogasról; raamat kukkus kapi otsast a könyv leesett a szekrényről; lõi jääkamakal tüki otsast ära leütött egy darabot a jégtömbről
2. adv (osalt) részben, részint ♦ toitu oli nii palju, et kippus otsast halvaks minema annyi étel volt, hogy részben már kezdett megromlani; tütred on neil otsast juba mehel idősebb lányaik már házasok

otse <otse adv; otse otse otse[t -, otse[de otse[sid 16 adj>
1. adv (sirgelt, mitte viltu) egyenesen, egyenest; (otsevaates) szemben ♦ kas lähme otse või paremale? egyenesen vagy jobbra menjünk?; hoia pea otse tartsd egyenesen a fejed; kas pildistame teid otse või profiilis? szemből vagy profilból fényképezzük?
2. adv (otsekoheselt) nyíltan; (avameelselt, siiralt) őszintén ♦ öelge otse välja, mida mõtlete mondjátok ki nyíltan, amit gondoltok; otsesele küsimusele vastan ka otse a közvetlen kérdésre közvetlenül válaszolok; ära keeruta, räägi otse ne csűrd-csavard a dolgot, beszélj nyíltan
3. adv (just) éppen, mindjárt; (kohe, vahetult) azonnal, közvetlenül ♦ otse mere kaldal mindjárt a tengerparton; romaan on tõlgitud otse eesti keelest a regény közvetlenül észt nyelvből volt lefordítva; otse sel silmapilgul helises telefon éppen ebben a pillanatban csengett a telefon
4. adv (lausa) teljesen, éppen, épp, egyenesen; (täiesti) egészen ♦ otse vastupidi éppen ellenkezőleg; see on otse uskumatu ez egyenesen hihetetlen; otse nii ma ei öelnud nem egészen így mondtam; pääsesime otse ime läbi a csodával határos módon menekültünk meg
5. adj (sirge, otse minev) egyenes ♦ seadis lipsu otseks megigazította a nyakkendőjét; otsisime otsemat teed egyenesebb utat kerestünk

otsekohe <+kohe adv>
1. (kohe, jalamaid) azonmód, azon frissiben, azon nyomban, tüstént, rögvest, rögtön, nyomban, mindjárt, máris, ízibe(n), egyből, azonnal ♦ tema lahkumist märgati otsekohe távozását azonnal észrevették; tulge otsekohe gyertek azon nyomban; laps uinus otsekohe a gyerek rögtön elaludt
2. kõnek (lausa) valósággal, egyenesen; (päris) meglehetősen, léggé, teljesen ♦ otsekohe vale see jutt ei ole nem beszéd nem teljesen téves
3. kõnek (otseselt) egyenesen; (vahetult) közvetlenül ♦ otsekohe Inglismaalt tellitud tööriistad egyenesen Angliából rendelt szerszámok
4. kõnek (otsekoheselt) egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén; (kavaldamata) ravaszság nélkül ♦ ma ütlen otsekohe, te meeldite mulle megmondom őszintén, hogy kedvelem magát; neist asjadest ei kõlba nii otsekohe rääkida ezekről a dolgokról nem illik ilyen nyíltan beszélni
5. kõnek (otsesuunas) egyenesen, légvonalban ♦ alguses mine otsekohe, siis pööra paremale először menj egyenesen, majd fordulj jobbra; linna on siit otsekohe kümme kilomeetrit a város légvonalban tíz kilométerre van

pahur <pahur pahura pahura[t -, pahura[te pahura[id 02 adj> (ebalahke) rosszkedvű, mogorva, nyűgös, zsémbes; (sünge, morn) mord; (rahulolematu, pahane) fanyalgó; (tujust ära) morcos ♦ pahur pilk mord tekintet; pahur laps morcos gyerek; ära ole nii pahur ne légy ilyen mogorva

paks <p'aks paksu p'aksu p'aksu, p'aksu[de p'aksu[sid_&_p'aks/e 22 adj, s>
1. adj (suure ristlõikepinnaga) vastag ♦ paks sein vastag fal; see tekitab paksu verd rossz vért szül
2. adj (täidlane, tüse) kövér ♦ paks laps kövér gyerek; paksuks minema meghízik
3. adj (tihe) sűrű ♦ paksud juuksed sűrű haj; paks udu sűrű köd; (keegi) on paksu nahaga fát vághatnak a hátán; (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne)
4. adj (halvasti voolav, püdel) sűrű ♦ paks puder sűrű kása
5. adj (trükikirja, joone kohta) zsíros
6. s (puderjas mass, tahke jääk) üledék
■LS: paksu+ (suure-)
paksu+ (täidlase-)
paksu+ (tiheda-)

palju <palju adv; palju palju palju[t -, palju[de palju[sid 16 pron>
1. adv (suurel määral, arvul v hulgal, rohkesti) jóval, csomóan, sokkal, soká, sok ♦ palju õnne! isten éltesse(n)!, jó szerencsét!, sok szerencsét!; väga palju nagyon sok, töméntelen; palju rohkem sokkal jobban, jóval több; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok
2. adv kõnek (kui palju, nii palju kui) mennyibe ♦ palju see maksab? mennyibe kerül ez?
3. pron (substantiivselt) sok ♦ paljud arvavad nii sokan így gondolják
4. pron (adjektiivselt) sok ♦ paljud inimesed sokan; paljudel juhtudel sok esetben, számos esetben
■LS: palju+ ♦ paljuhäälne sokhangú; paljukordne többszörös; paljukorruseline többemeletes; paljulubav kecsegtető, sokat ígérő; paljurahvuseline multinacionális, soknemzetiségű; paljusõnaline bőszavú, bőbeszédű, beszédes; paljutahuline piltl összetett, sokrétű, sokoldalú; paljutõotav ígéretes; paljutähendav jelentőségteljes; paljutähenduslik sokat jelentő; paljuütlev sokatmondó

pealegi <p'ealegi adv>
1. (väljendab nõustumist, möönmist) hát ♦ olgu siis pealegi nii hát úgy legyen; hakkame pealegi minema gyerünk, indulás!
2. (peale selle) azonkívül, ezen kívül, ezen túlmenően, ráadásul ♦ Emma on tark tüdruk ja ilus pealegi Emma okos lány, ráadásul szép is

pikeerima1 <pik'eeri[ma pik'eeri[da pikeeri[b pikeeri[tud 28 v> (järsult alla lendama, nii ründama) zuhanórepülésbe megy át

pintseldama <pintselda[ma pintselda[da pintselda[b pintselda[tud 27 v> (värvimise kohta) pamacsol, ecsetel; (võõpama) pingál; (määrima) bemázol ♦ ära pintselda selle pildi kallal enam nii palju! már annyit azon a képen!; kurku pintseldama ecsetelik a torkát

puhas <puhas p'uhta puhas[t -, puhas[te p'uhta[id 07 adj, s>
1. adj (määrdumata, mustuseta) tiszta ♦ puhas käterätik tiszta törölköző; puhas vesi tiszta víz; puhtaks pesema tisztára mos; pesen oma käed puhtaks lemosom a kezem; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön; piinlikult puhas tiszta, mint a patyolat
2. adj (aus, siiras, laitmatu) tiszta ♦ puhta südamega tiszta szívvel; puhas südametunnistus tiszta lelkiismeret; räägib su puhtaks kertelés nélkül kimond
3. adj (lisanditeta, segamata, sajaprotsendiline) tiszta ♦ puhas kuld tiszta arany; puhas piiritus finomszesz; puhast tõugu v tõupuhas täkk telivér csődör/mén; puhast sorti v sordipuhas seeme fajtatiszta vetőmag; puhas kunst öncélú művészet; tehniliselt puhas magneesiumhüdroksiid technikai tisztaságú magnézium-hidroxid
4. adj (täielik, ehtne, päris, selge, pelk) tiszta, puszta ♦ puhas juhus, et nii läks tiszta véletlen volt, hogy így történt; puhtaks kirjutama letisztáz; see on puhas pettus ez tiszta csalás; poiss räägib puhast tõtt a fiú tiszta igazat mond; kaks päeva oli siin puhas põrgu ezek tiszta szerencsejátékok; puhta kullana võtma készpénznek vesz
■LS: puhas+ ♦ puhaskaal tiszta/nettó súly; puhaskultuur põll, biol tiszta kultúra; puhastuba tiszta szoba; puhastulu maj tiszta bevétel
puhta+ ♦ puhtatõuline telivér; puhtaveeline tiszta vizű

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

raatsima <r'aatsi[ma r'aatsi[da raatsi[b raatsi[tud 28 v> (hrl koos eitusega: näit kahjutundest, peenetundelisusest v kitsidusest tingituna valmis midagi tegema) van szíve, van lelke, ráviszi a lélek, bír vmit csinálni, meg tud tenni vmit ♦ öö on nii ilus, et ei raatsi magada olyan szép az éjszaka, hogy nem lehet aludni; nad ei raatsinud teineteisest päevakski lahku minna nem bírtak egymástól egy napra sem elválni; kuidas ta raatsis? hogy volt szíve hozzá?, hogy tudta megtenni?; ei raatsi midagi ära visata nem képes semmit eldobni

rabandus <rabandus rabanduse rabandus[t rabandus[se, rabandus[te rabandus/i 11 s> (järsk eluohtlik haigussööst) gutaütés, szélütés, infarktus ♦ südamerabandus szívbénulás, szívszélhűdés, szívinfarktus; vanaema surma põhjuseks oli rabandus a nagymama halálának oka infarktus volt; suri ootamatult rabandusse infarktusban halt meg váratlanul; ehmus nii, et oleks peaaegu rabanduse saanud majdnem frászt kapott

rabelema <rabele[ma rabel[da rabele[b rabel[dud 31 v; rabele[ma rabele[da rabele[b rabele[tud 27 v>
1. (ägedasti ennast liigutama) kapálózik, vergődik, ficánkol, rúgkapál, izeg-mozog, fészkelődik; (lahti) kiszakítja magát, elszabadul; (tunglema, sebima) törekszik, sürög-forog ♦ rabeleb nagu kala võrgus vergődik mint hal a hálóban; mõtted rabelevad siia-sinna a gondolatok ide-oda csaponganak; laps rabeleb voodis, ei jää magama a gyerek fészkelődik az ágyban, nem tud elaludni; hobune oli ennast rakkest lahti rabelnud a ló kiszabadította magát a hámból; seisa ometi paigal, mis sa rabeled! állj egy helyben, mit izegsz-mozogsz!
2. (rüseldes rammu katsuma) összeméri erejét vkivel, birkózik ♦ poisid rabelesid pisut a fiúk birkóztak egy kicsit; pulmas läksid mehed rabelema a lakodalomban a férfiak kimentek összemérni erejüket
3. (rabama, rühmama) küszködik, vesződik, gürcöl ♦ ema rabeles meeleheitlikult, et peret toita az anya kétségbeesetten küszködött, hogy a családot etetni tudja; rabeleb nagu hull, et kuidagi ära elada őrült módra gürcől, hogy valahogy megéljen
4. (sekeldama, õiendama, askeldama) kapkod ♦ rabeleb ajapuuduses kapkod időhiány miatt; kõike tehti rabeleva rutuga mindent kapkodó sietséggel csináltak; ei maksa nii hirmsasti rabelda, tehke korralikult nem érdemes borzasztóan kapkodni, csinálják meg rendesen

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

rahvuseepos <+'eepos 'eepose 'eepos[t 'eepos[se, 'eepos[te 'eepos/i_&_'eepose[id 11_&_09 s> kirj (nii rahva- kui ka kunsteepos) nemzeti eposz ♦ Eesti rahvuseepos „Kalevipoeg“ „Kalevipoeg“ az észt nemzeti eposz

ribi <ribi ribi ribi -, ribi[de ribi[sid 17 s>
1. (roie, küljeluu) borda; (ribiliha) borda ♦ searibi sertéskaraj; ta kukkus nii õnnetult, et murdis kaks ribi kõnek oly szerencsétlenül esett el, hogy két bordája eltörött
2. tehn (pinnast välja ulatuv tarindielement) borda; lenn (lennuki tiival) repülőborda
■LS: ribi+ (roidega seotud) ♦ ribikont bordacsont; ribiliha, ribitükk karaj
ribi+ tehn, ehit

rippuma <r'ippu[ma r'ippu[da ripu[b ripu[tud 28 v>
1. (oma raskuse mõjul allapoole langema, nii õhus püsima, kasvades allapoole kaarduma) lóg, csüng, függ, fityeg ♦ laes v laest ripub lamp a lámpa a plafonon függ; puhas pesu ripub nööril tiszta ruha lóg a kötélen; rippuvate okstega leinapaju csüngő ágú szomorúfűz; rippuvad kõrvarõngad függő fülbevaló; ema seelikusabas rippuma az anyja szoknyáján ül; miski ripub juuksekarva otsas csak az imádság tart össze/egyben
2. van (sõltuma, olenema) függ ♦ kõik ripub ainuüksi sinust minden csak tőled függ

röögatama <röögata[ma röögata[da röögata[b röögata[tud 27 v> (korraks, lühidalt röökima) felordít, felüvölt, kiált, kurjant; (midagi järsku v valjusti karjudes hüüdma) felkiált ♦ röögatas täiest kõrist teli torokból kiáltott; nii valus oli, et ma röögatasin annyira fájt, hogy felüvöltöttem

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

seni <seni adv>
1. (selle ajani, siiani) eddig, addig, mindaddig, mindezidáig; (tänini) máig, mostanáig
2. (nii kaua) mindaddig ♦ ...seni, kuni......mindaddig, amíg...
3. (sel ajal, vahepeal) eközben, aközben, ezalatt ♦ sa puhka, ma teen seni toidu valmis te pihenj, aközben én elkészítem a kaját

setu2 <setu s'etme setu[t -, s'etme[te s'etme[id 05 pron> (nii mitu, nii palju) több

sobilik <sobil'ik sobiliku sobil'ikku sobil'ikku, sobilik/e_&_sobil'ikku[de sobil'ikk/e_&_sobil'ikku[sid 25 adj> (kohane, paras) megfelelő, alkalmas, helyénvaló; (sünnis) illendő ♦ kõige sobilikum inimene selleks tööks ő a legmegfelelőbb ember arra a munkára; nii hilja pole sobilik helistada ilyen későn nem illik telefonálni

soh <s'oh interj> (no nii, olgu) na ♦ soh, tänaseks aitab na, mára elég!

soiguma <s'oigu[ma s'oigu[da soiu[b soiu[tud 28 v; s'oigu[ma s'oigu[da s'oigu[b s'oigu[tud 27 v> (tasa oigama) nyöszörög, nyög, nyögdécsel; (kaeblema, halisema) nyavalyog, siránkozik ♦ haige soiub tasa a beteg csendesen nyöszörög; oli nii valus, et soigusin úgy fájt, hogy nyögtem; mis sa soiud! mit nyavalyogsz!

sugugi <sugugi adv> (eitusega: üldse[gi], põrmugi) egyáltalán nem ♦ see pole sugugi nii egyáltalán nem igaz

suitsema <s'uitse[ma s'uitse[da suitse[b suitse[tud 28 v>
1. (suitsu levitama) füstöl, füstölög; (merel, metsas vms: aurama) füstöl ♦ tehase korsten suitseb füstöl a gyárkémény; mootor suitseb a motor füstöl; meri suitseb füstöl a tenger; valetab v luiskab, nii et suu suitseb hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje
2. (suitsuma) füstöl ♦ riputas singid suitsema felakasztotta a sonkát a füstölőbe

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

suurune <s'uurune s'uuruse s'uurus[t -, s'uurus[te s'uuruse[id_&_s'uurus/i 12_&_10 adj> (nii suur kui, teatud suurusega) nagyságú, méretű ♦ hektarisuurune hektáros; kanamunasuurune akkora, mint egy tojás; minusuurune akkora, mint én

suutma <s'uut[ma s'uut[a suuda[b suude[tud, s'uut[is s'uut[ke 34 v> (võima, jaksama) bír; (toime tulema, midagi oskama v saavutama) tud, képes/képtelen vmire/-ni ♦ haige ei suuda istuda a beteg nem tud ülni; jooksin nii kiiresti, kui suutsin futottam, amilyen gyorsan csak tudtam; ohver suudab juba rääkida az áldozat már képes beszélni; ma ei suuda enam nem bírom tovább; teen, mis suudan megteszem, amit tudok; ma ei suuda meenutada nem vagyok képes visszaemlékezni; vaevu suudab pidurdada alig bírja fékezni

sööma <s'öö[ma s'üü[a s'öö[b s'öö[dud, s'õ[i söö[ge süü[akse 38 v>
1. (meg)eszik ♦ isu täis sööma teleeszi magát; hommikust sööma reggelizik; õhtust sööma vacsorázik; leiba sööma kenyeret eszik; lõunat sööma ebédel; kellegi peo pealt (peost) sööma piltl vkinek a tenyeréből eszik; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; susi teda söögu! hadd hulljon a férgese!; susi sind söögu! vigye el a manó!; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; oma sõnu sööma megszegi az ígéretét
2. (parasiitputukate kohta: purema, hammustama, närima) mar; (auklikuks) rág ♦ koid söövad riide sisse augud a molyok lyukakat rágnak a szövetbe
3. (esemete, ainete, olukordade kohta: närima, uuristama, kulutama) (meg)eszik; (söövitades kahjustama, hävitama) mar ♦ rooste sööb rauda a rozsda marja/megeszi a vasat; närve sööv olukord idegtépő helyzet

tagasihoidlik <+h'oidl'ik h'oidliku h'oidl'ikku h'oidl'ikku, h'oidlik/e_&_h'oidl'ikku[de h'oidl'ikk/e_&_h'oidl'ikku[sid 25 adj>
1. (iseloomult, käitumiselt vaoshoitud, tasane) szerény, tartózkodó, szemérmes ♦ tagasihoidlik tütarlaps szerény kislány; tagasihoidlik pilk szemérmes pillantás; ära ole nii tagasihoidlik! ne légy ilyen szerény!
2. (lihtne, vähenõudlik, liialdusteta, mõõdukas) igénytelen, egyszerű, szerény ♦ tagasihoidlik korter egyszerű lakás; tagasihoidlikud nõudmised szerény igények; tagasihoidlik sissetulek szerény jövedelem

taguma <tagu[ma tagu[da t'ao[b t'ao[tud 28 v>
1. (lööma) ver; (nüpeldama) püföl ♦ taob rusikaga vastu lauda az öklével veri az asztalt; taob rusikaga vastu ust az öklével veri az ajtót; peaga v pead vastu maad taguma a padlóhoz üti a fejét; vihm taob vastu akent az eső veri az ablakot
2. (kuuma metalli vasaralöökidega töötlema, sepistama) kovácsol, kalapál, üt ♦ küünlajalga taguma gyertyatartót kovácsol; siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks kardjaikból ezért kapákat kovacsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; vikatit taguma kaszát kalapál; tao rauda, kuni raud on kuum piltl addig üsd a vasat, amíg meleg
3. (hoogsalt, intensiivselt midagi tegema) ver; (mängima) ver; kõnek (meeldejätmist, õppimist tähistavates verbides) ver ♦ poisid tagusid vutti a fiúk fociztak; vanamehed taovad kaarte az öregek zsugáznak; trummi taguma veri a dobot; tao see endale pähe! verd ezt a fejedbe!; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; endale vastu rindu taguma veri a mellét
4. (tugevasti tuksuma, pulseerima) kalapál, kalimpál, ver, dobban, zakatol ♦ (ta) süda taob kalapál a szíve; meelekohtades taob zakatol a feje; su süda taob nii kiiresti nagyon gyorsan ver a szíved

tahtma <t'aht[ma t'aht[a taha[b tahe[tud, t'aht[is t'aht[ke 34 v> akar ♦ tahan koju haza akarok menni; tahab vahetpidamata magada folyamatosan aludni akar; kes tahab kohvi? ki kér kávét?; kas sa tahaksid süüa? szeretnél enni?; ma ei tea, mis ta minust tahab nem tudom, mit akar tőlem; ma tahan sind näha látni akarlak; kui sa just teada tahad ha éppen tudni akarod; tahan sind aidata segíteni akarok rajtad; saatus tahtis nii a sors úgy akarta; tahab kõigile head jót akar mindenkinek; mida sa must tahad? mit akarsz tőlem?; tee, mida tahad! csinálj, amit akarsz!; uks ei taha avaneda az ajtó nem akar kinyílni; ta tahab saada arstiks orvos szeretne lenni; tahaksin puhata pihenni szeretnék; koer tahab välja a kutya ki akar menni; ma ei taha sellest rääkida nem szeretnék beszélni róla; kas see tahab Suzuki olla? ez Suzuki akar lenni?; tahes või tahtmata akarva-akaratlan

teisiti <teisiti adv> (teistmoodi, teistviisi) másként, másképp ♦ ta hindab olukorda teisiti kui mina másként ítéli meg a dolgot, mint én; see töö tuleb nii või teisiti ära teha ezt a munkát mindenképpen el kell végezni

tuju <tuju tuju tuju t'ujju, tuju[de tuju[sid 17 s> (meeleolu) kedv, hangulat, (lelki)állapot ♦ kõrgendatud tuju emelkedett hangulat; norutuju lehangolt lelkiállapot; tusatuju komorság; töötuju munkakedv; ta on heas tujus jó kedve van; miks sa nii heas tujus oled? miért vagy ilyen jó hangulatban?; mul pole tuju, ma olen tujust ära v halvas v pahas tujus semmi kedvem nincs, rossz kedvem van; mul läks tuju ära elment a kedvem; tuju rikkuma elrontja a kedvet

tunglema <t'ungle[ma tungel[da t'ungle[b tungel[dud 30 v>
1. (trügima, tõuklema, nii liikuma) tolong, csődül ♦ tänaval tungleb rahvahulk az utcán tolong a nép
2. (püüdlema) tör ♦ vabadusele tunglev rahvas a szabadságra törő nép