[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aatom <'aatom 'aatomi 'aatomi[t -, 'aatomi[te 'aatome[id 02 s> atom ♦ aatomi ehitus az atom felépítése; aatom koosneb tuumast ning elektronkattest az atom atommagból és elektronfelhőből áll
■LS: aatom+ ♦ aatommass keem, füüs atomtömeg; aatomnumber füüs atomszám
aatomi+ ♦ aatomiallveelaev atom-tengeralattjáró; aatomielektrijaam atomerőmű; aatomienergia atomenergia; aatomifüüsika atomfizika; aatomijäälõhkuja atommeghajtású jégtörő; aatomipomm atombomba; aatomireaktor atomreaktor; aatomirelv atomfegyver; aatomiteooria atomelmélet; aatomituum füüs atommag

antikvaarne <antikv'aarne antikv'aarse antikv'aarse[t -, antikv'aarse[te antikv'aarse[id 02 adj> (vana ning väärtuslik) ódon, antikvár ♦ antikvaarsed raamatud antikvár könyvek

asjaajaja <+ajaja ajaja ajaja[t -, ajaja[te ajaja[id 01 s>
1. (teenistuja) ügyvezető, ügyintéző, ügyvivő
2. (asju ajada oskav ning armastav inimene) intéző

devon <devon devoni devoni[t -, devoni[te devone[id 02 s> geol (vanaaegkonna neljas ajastu ning ladestu) devon

esteet <est'eet esteedi est'eeti est'eeti, est'eeti[de est'eeti[sid_&_est'eet/e 22 s> (ilu ja peenuse hindaja ning taotleja) esztéta

jae <j'ae adv> maj (jaoti, väiksemas koguses) kiskereskedelmi, kicsiben ♦ kaupa müüdi jae ning hulgi az árut kicsiben és nagyban adták
■LS: jae+ ♦ jaehind maj kiskereskedelmi ár, bolti ár; jaekaubandus maj kiskereskedelem; jaekaup maj kiskereskedemi áru; jaekäive maj kiskereskedelmi forgalom; jaemüük maj kiskereskedelmi értékesítés, eladás kicsiben; jaevõrk maj kiskereskedelmi hálózat

juura2 <juura juura juura[t -, juura[de juura[sid 16 s> geol (keskaegkonna teine ajastu ning ladestu) jura
■LS: juura+ ♦ juuraajastu geol jura időszak

kambrium <k'ambrium k'ambriumi k'ambriumi k'ambriumi, k'ambriumi[de k'ambrium/e 19 s; k'ambrium k'ambriumi k'ambriumi[t -, k'ambriumi[te k'ambriume[id 02 s> geol (vanaaegkonna vanim ajastu ning ladestu) kambrium ♦ kambriumi ajastu kambrium

lippama <l'ippa[ma lipa[ta l'ippa[b lipa[tud 29 v>
1. (kergelt ning väledasti jooksma) szalad, rohan; (plagama) fut ♦ pean kööki lippama el kell rohannom a konyhába; lippab nagu jänes fut/szalad, mint a nyúl
2. piltl száguld, rohan ♦ aeg lippab rohan az idő; mul kõht lippab kõnek megy a hasam

maailmavalu <+valu valu valu -, valu[de valu[sid 17 s> (maailma ja inimese soovide ning ootuste mittevastavusest johtuv hingevalu) világfájdalom

maha müüma (rõhutab tegevuse lõpetatust ning tulemuslikkust) elad ♦ läätseleeme eest maha müüma / ära andma egy tál lencséért odaad vmit

mehhaniseerima <mehhanis'eeri[ma mehhanis'eeri[da mehhaniseeri[b mehhaniseeri[tud 28 v> (mehhanisme ning masinaid rakendama, nendega varustama) gépesít, mechanizál

ning <n'ing konj> (ja) és, valamint, meg, aztán ♦ külalisi oli Tallinnast ja Tartust ning Võrust a vendégek Tallinnból, Tartuból valamint/és Võruból voltak; aina ta salgas ning valetas egyre csak titkolózott és hazudott; rändurid süütasid lõkke ning heitsid selle ümber pikali a vándorok tüzet raktak, aztán köré feküdtek; ta kordas üht ning sedasama ikka ja jälle egyre csak ugyanazt ismételgette; vihma aga sadas ning sadas az eső csak esett és esett; süüdi on tema ning mitte mina ő a hibás, és nem én

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

nukiline <nukiline nukilise nukilis[t nukilis[se, nukilis[te nukilis/i 12 adj> (nukkidega) bütykös, szögletes ♦ nukilised põlved szögletes térdek; sarnakas ning nukiline nägu kiálló arccsontú szögletes arc

nukleiinhape <+hape h'appe hape[t -, hape[te h'appe[id 06 s> keem, biol (geneetilist informatsiooni salvestav ning edasiandev kõrgmolekulaarne ühend) nukleinsav ♦ desoksüribonukleiinhape, DNA DNS; ribonukleiinhape, RNA ribonukleinsav, RNS

nurgatagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj, s>
1. adj (nurga taga asuv) zegzug; piltl (salajane, ebaaus, ebaseaduslikult tegutsev) titkos, sötét, kétes ügy ♦ nurgatagused kaubitsejad zugárus, feketéző; nurgatagusel teel saadud varandus kétes úton szerzett; tuli kasutada tutvusi ning nurgataguseid teid ismeretséget és kétes utakat is kellett használni
2. s zegzug ♦ otsis kõik nurgatagused läbi minden zegzugot átkutatott

nutsak <nutsak nutsaku nutsaku[t -, nutsaku[te nutsaku[id 02 s> (väike kokkukägardatud mütsak) labda, galacsin; (kokkuseotud) csomó ♦ paberinutsak papírgalacsin; nutsak takku kóc, csepű; nutsakusse v nutsakuks kägardatud paber labdává gyűrt papír; sidus asjad nutsakusse csomóba kötötte a dolgokat; narmad on nutsakusse pulstunud a rojtok csomókba gubancolódtak; võtab nutsaku heinu ning pühib sellega poriseid saapaid vett egy csomó szénát, és megtörölte vele sáros csizmáját

nõelama <n'õela[ma nõela[ta n'õela[b nõela[tud 29 v>
1. (näit mesilase, ussi kohta) csíp, megmar, mar ♦ sain mesilase käest nõelata megcsípett a héh; uss oli lehma nõelanud megmarta a tehenet a kígyó; hüppas nagu [ussist v herilasest] nõelatud püsti úgy ugrott fel, mintha a darázs csípte volna meg
2. piltl (midagi teravalt ning pilkavalt ütlema) szúr ♦ nõelas minu kõige hellemat kohta oda szúrt, ahol a legjobban fáj

nõristama <nõrista[ma nõrista[da nõrista[b nõrista[tud 27 v>
1. (niristama) csorgat; (pealt) rácsorgat; (pigistades) facsar ♦ kartulid on keenud, nõrista vesi pealt ära megfőtt a burgonya, öntsd le róla a vizet; pese viinamarjad ära ning nõrista kuivaks mosd meg a szőlőt, és csorgasd le; nõristab [pigistades] sidrunist mahla kifacsarja a citromból a levet
2. füsiol (nõret eritama) termel, elválaszt ♦ maks nõristab sappi a máj epét termel; limanäärmed nõristavad lima a nyálmirigyek nyálat választanak ki

paskvill <paskv'ill paskvilli paskv'illi paskv'illi, paskv'illi[de paskv'illi[sid_&_paskv'ill/e 22 s> (teotav pilke- ning laimukirjutis) gúnyirat, paszkvillus

spiiker <sp'iiker sp'iikri sp'iikri[t -, sp'iikri[te sp'iikre[id 02 s> (Suurbritannia jt riikide parlamentide ning USA esindajatekoja juhataja) a parlament elnöke

taglas <taglas taglase taglas[t -, taglas[te taglase[id 09 s> mer (peelestik ning tema ja purjede seadmiseks vajalikud trossid) kötélzet

trapets <trapets trapetsi trapetsi[t -, trapetsi[te trapetse[id 02 s> mat (nelinurk, mille kaks külge on paralleelsed ning kaks mitte); sport (rippkang); mer (paatide ja kergete jahtide tugisüsteem) trapéz ♦ võrdhaarne trapets mat rgyenlő szárú trapéz
■LS: trapets+ ♦ trapetslihas anat trapézizom, csuklyás izom

vallatu <vallatu vallatu vallatu[t -, vallatu[te vallatu[id 01 adj> (lõbus, ülemeelik ning elav) huncut, pajzán, pajkos, dévaj, hamiskás ♦ vallatud lapsed huncut gyerekek; vallatu pilk pajkos tekintet

ühtne <'ühtne 'ühtse 'ühtse[t -, 'ühtse[te 'ühtse[id 02 adj> (üks ning sama, terviklik) egységes, konzisztens