[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eristama <erista[ma erista[da erista[b erista[tud 27 v> (vahet tegema, lahus hoidma) megkülönböztet, különbséget tesz ♦ eristama koopiat originaalist megkülönbözteti az eredetit a másolattól; eristama nisu rukkist megkülönbözteti a búzát a rozstól; tuleb eristada suuri ja väikeseid ettevõtjaid különbséget kell tenni a nagy- és a kisvállalkozások között; eristav tunnus megkülönböztető jegy, azonosító jelölés

küps <k'üps k'üpse k'üpse[t -, k'üpse[te k'üpse[id 02 adj>
1. (toidu kohta) sült ♦ küpsed kartulid sült burgonya; küps liha sült hús
2. (vilja, marjade vms kohta) érett ♦ küps mari érett bogyó; küps rukis érett rozs; küpsed viljapead érett kalászok; raieküps mets mets (vágás)érett erdő; üleküps túlérett; nisu on küps beérett a búza
3. piltl (väljakujunenud, -arenenud) érett ♦ küps kunstnik érett művész; küpses eas naine érett nő; küps otsus érett döntés; suguküps biol nemileg érett, ivarérett

miss <m'iss missi m'issi m'issi, m'issi[de m'issi[sid_&_m'iss/e 22 s>
1. (preili, neiu inglise keele maadel) kisasszony
2. (iluduskuninganna) szépségkirálynő ♦ missivalimised szépségkirálynő-választás

niis <n'iis niie n'ii[t n'ii[de, nii[te n'iis[i 14 s (hrl pl)> etn (kangaspuude seade lõimelõngade vaheliku moodustamiseks) nyüst

niks1 <n'iks niksi n'iksi n'iksi, n'iksi[de n'iksi[sid_&_n'iks/e 22 s> etn (pulk lõnga kerimiseks) spulni

niks2 <n'iks niksu n'iksu n'iksu, n'iksu[de n'iksu[sid_&_n'iks/e 22 s> (kniks) pukedli ♦ tüdruk tänas ja tegi niksu a köszönetet mondott, és pukedlizett; tüdrukud teretasid niksu tehes a lányok pukedlivel köszöntötték

ninanips <+n'ips nipsu n'ipsu n'ipsu, n'ipsu[de n'ipsu[sid_&_n'ips/e 22 s>
1. (nips nina pihta) fricska ♦ poisid lasevad teineteisele ninanipsu a fiúk megfricskázzák egymás orrát; sain talt ninanipsu megfricskázta az orrom
2. (temp) csíny, kópéság, tréfa, huncutság ♦ mängisime emale väikese ninanipsu megtréfáltuk anyát

nips1 <n'ips nipsi n'ipsi n'ipsi, n'ipsi[de n'ipsi[sid_&_n'ips/e 22 adj> (nipsakas) pimasz, szemtelen ♦ nips plika pimasz fruska

nips2 <n'ips nipsu n'ipsu n'ipsu, n'ipsu[de n'ipsu[sid_&_n'ips/e 22 s> (kerge löök) fricska, pöccintés, csettintés, csattanás ♦ andis hobusele piitsaga väikese nipsu megcsapta a lovat az ostorral; lööb v laseb sõrmedega nipsu csettint az ujjával

nisa <nisa nisa nisa -, nisa[de nisa[sid 17 s>
1. (imetajatel) csecs ♦ lehmal on neli nisa a tehénnek négy csecse van
2. kõnek (naise rinnanibu) mellbimbó ♦ laps ripub veel nisa otsas még szopik a gyerek
■LS: nisa+ ♦ nisakanal bimbócsatorna; nisapõletik vet tőgygyulladás

nisu <nisu nisu nisu -, nisu[de nisu[sid 17 s> bot (kõrreline Triticum, selle vili) búza ♦ harilik v pehme nisu bot (Triticum vulgare v aestivum) közönséges búza, kenyérbúza; kõva nisu bot (Triticum durum) durum búza, keményszemű búza; kääbusnisu bot (Triticum compactum) tönkölybúza; suvinisu tavaszi búza; talinisu őszi búza; nisu on küps megérett a búza; nisust jahvatatakse jahu lisztté őrlik a búzát; osta kott nisu vegyél egy zsák lisztet
■LS: nisu+ ♦ nisuaganad a búza pelyvája; nisuhelbed búzapehely; nisujahu (1) búzaliszt; (2) (peen) finomliszt; nisukasvatus búzatermesztés; nisukoristus aratás; nisukõrs (1) (nisutaime vars) búzaszár; (2) (kõrrepõld pärast nisu koristamist) tarló; nisuleib fehér kenyér; nisupea a búza kalásza; nisupõld búzatábla; nisuseeme búza vetőmag; nisusort búzafajta; nisutang[ud] hántolt dara; nisutera búzaszem

näss1 <n'äss nässi n'ässi n'ässi, n'ässi[de n'ässi[sid_&_n'äss/e 22 s, adj>
1. s (keegi v miski väike, nagu kängu jäänud) vakarcs ♦ Mart oli lühike näss Márton egy alacsony vakarcs; sealsed hobused on kõhnad nässid az ottani lovak sovány vakarcsok; tahaksin endale suurt koera, väikesest nässist ei hooli nagy kutyát szeretnék, a kis vakarcsok nem érdekelnek; õunad on nässideks närbunud az almák vakarcsokká asztak
2. adj (vilets, kidur, nässakas) csenevész, ványadt ♦ näss mehike ványadt emberke

näss2 <n'äss nässu n'ässu n'ässu, n'ässu[de n'ässu[sid_&_n'äss/e 22 adj> (pehme, närbunud) fonnyadt, puha ♦ nässud kapsapead fonnyadt káposztafejek; kevadeks on õunad nässuks närtsinud tavaszra megfonnyadnak az almák

piss <p'iss pissi p'issi p'issi, p'issi[de p'issi[sid_&_p'iss/e 22 s> (kusi) pisi ♦ pissil käima pisil; pissile minema pisilni megy

raudkull <+k'ull kulli k'ulli k'ulli, k'ulli[de k'ulli[sid_&_k'ull/e 22 s> zool (Accipiter nisus) karvaly

siss <s'iss sissi s'issi s'issi, s'issi[de s'issi[sid_&_s'iss/e 22 s> (partisan) gerilla
■LS: sissi+ ♦ sissisõda gerillaharc

tiss <t'iss tissi t'issi t'issi, t'issi[de t'issi[sid_&_t'iss/e 22 s> kõnek (rind) cici; (rinnanibu) didi ♦ imik haaras näljaselt tissi järele a csecsemő éhesen kapott a didi után

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tärkama <t'ärka[ma tärga[ta t'ärka[b tärga[tud 29 v>
1. (taimede kohta) (ki)csírázik, (ki)sarjad, kinő, kihajt ♦ nisu tärkab csírázik a búza; muru on tärkamas sarjad a fű
2. piltl (tekkima, sündima, esile tulema) (fel)ébred ♦ mul tärkas hiilgav mõte egy ragyogó ötletem támadt; minus tärkas uudishimu felébredt bennem a kíváncsiság; meis tärkas õrn lootus halvány remény ébredt bennük; tärkav armastus bimbódzó szerelem

valguma <v'algu[ma v'algu[da v'algu[b v'algu[tud 27 v>
1. (vedeliku, peeneteralise aine kohta: allapoole, madalamale voolama) ömlik, omlik, tolul ♦ haavast valgub verd a sebből ömlik a vér; silmist valguvad pisarad a szeméből könnyek omlanak; suu valgus sülge täis a szája megtelt nyállal; nisu valgub kotist välja kiömlik a búza a zsákból; veri valgub näkku piltl vér tolul az arcába
2. (hulgana tulema) áramlik, tolul, tódul, özönlik ♦ rahvahulk valgub väljakule a tömeg a térre tolul
3. ([aegamööda] levima) áramlik ♦ põhjast valguvad meile külmad õhumassid északról hideg légtömegek áramlanak felénk