[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abi1 <abi abi abi 'appi, abi[de abi[sid 17 s>
1. (aitamine, kasu, kasutamine) segítség, segély, segedelem ♦ appi! segítség!; rahaline abi pénzsegély; esmaabi elsősegély; finantsabi pénzügyi segély; kiirabi mentő; {kelle-mille} abil vkinek a segítségével; {kelle} abita segítség nélkül; {kellelt} abi paluma segítséget kér; {kellele} abi andma v osutama segítséget nyújt; {kellegi} abi vajama segítségre szorul; {kellelegi} appi tulema segítségül jön; {kellelegi} abiks olema a segítségére van vkinek
2. (abiline) segéd ♦ kapteni abi a hajóparancsnok helyettese

abielu <+elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> házasság ♦ õnnelik abielu boldog házasság; armastusabielu szerelmi házasság; abielu sõlmima házasságot köt; abielu rikkuma házasságtörést követ el; abielus mees nős, nős ember; abielus naine asszony, férjezett nő; abielus olema házas, nős, férjezett; oma abielu lahutama elválik
■LS: abi+elu+ ♦ abielukolmnurk szerelmi háromszög; abielulahutus válás; abieluleping jur házassági szerződés; abielurikkuja házasságtörő; abielupaar házaspár; abielusuhted házastársi kapcsolat, házassági kapcsolat; abielutruudus házastársi hűség; abielutunnistus házasságlevél, házassági anyakönyvi kivonat; abielutõotus házassági ígéret; abieluvoodi hitvesi ágy

ajahäda <+häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s> időzavar ♦ ajahädas olema időzavarban van

alasi <alasi alasi alasi[t -, alasi[te alase[id 01 s> üllő ♦ alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

alluma <'allu[ma 'allu[da 'allu[b 'allu[tud 27 v>
1. (ametialaselt) alá tartozik ♦ asutus allub ministeeriumile az intézet a minisztérium alá tartozik
2. (kuuletuma, alistuv olema) engedelmeskedik, aláveti magát, alárendeli magát, behódol ♦ {kelle} tahtele alluma alárendeli magát vki akaratának; käsule alluma engedelmeskedik a parancsnak; korraldustele alluma aláveti magát a rendelkezéseknek; moele alluma behódol a divatnak

alluvus <'alluvus 'alluvuse 'alluvus[t 'alluvus[se, 'alluvus[te 'alluvus/i 11 s> alárendeltség ♦ otsealluvuses olema közvetlen felügyelete alatt; {kelle} alluvuses olema hatásköre alá tartozik

alus <alus aluse alus[t -, alus[te aluse[id 09 s>
1. (eseme toetuspõhi, tugi) alap, lábazat, alátét, alapzat, ágyazat, aljzat ♦ monumendi alus a szobor talapzata; joogiklaasi alus poháralátét
2. (lähtekoht, põhi) alap ♦ seaduslik alus jogalap; hääldusalus keel artikulációs bázis; lepingu alusel a szerződés alapján; vabatahtlikkuse alusel önkéntes alapon; aluseks olema vminek az alapjául szolgál; {millele} alust panema megveti az alapját
3. (pl) (teaduse v ala põhitõed) alap ♦ keemia alused a kémia alapjai
4. (väiksem laev) hajó
5. mat, keem talp (MAT), lúg (KEEM) ♦ kolmnurga alus a háromszög alapja
6. keel alany ♦ alus ja öeldis alany és állítmány
■LS: alus+ ♦ alusharidus kisgyermekkori nevelés; aluskiht alsó réteg; alusseelik alsószoknya, kombiné; alussärk alsóing, trikó, pendely; alustass csészealj

armukade <+kade kadeda kadeda[t -, kadeda[te kadeda[id 02 adj> féltékeny ♦ armukade mees féltékeny férfi; armukade pilk féltékeny tekintet; {kelle pärast, kelle peale, kellele} armukade olema féltékeny vkire; ära ole armukade ne légy féltékeny

armuma <'armu[ma 'armu[da 'armu[b 'armu[tud 27 v> beleszeret ♦ kolleegi armuma beleszeret a kollégájába; armunud paar szerelmes pár; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

avameelitsema <+meelitse[ma meelitse[da meelitse[b meelitse[tud 27 v> (liiga avameelne olema) túl őszintén beszél

dokk <d'okk doki d'okki d'okki, d'okki[de d'okki[sid_&_d'okk/e 22 s> mer (sadamarajatis) dokk ♦ kuivdokk szárazdokk; ujuvdokk úszódokk; dokis olema a dokkban van
■LS: doki+ ♦ dokimaks mer „octroi de mer” adó; dokitööline mer dokkmunkás

domineerima <domin'eeri[ma domin'eeri[da domineeri[b domineeri[tud 28 v> (ülekaalus olema, valitsema) dominál, ural

ebasõbralik <+sõbral'ik sõbraliku sõbral'ikku sõbral'ikku, sõbralik/e_&_sõbral'ikku[de sõbral'ikk/e_&_sõbral'ikku[sid 25 adj> barátságtalan ♦ ebasõbralik suhtumine barátságtalan hozzáállás; ebasõbralik vastuvõtt barátságtalan fogadás; ebasõbralik olema {kelle vastu} barátságtalan (vkivel)

eduseis <+s'eis seisu s'eisu s'eisu, s'eisu[de s'eisu[sid_&_s'eis/e 22 s> sport előny, fölény ♦ eduseisus olema fölényeskedik vkivel

eeluurimine <+'uurimine 'uurimise 'uurimis[t 'uurimis[se, 'uurimis[te 'uurimis/i 12 s> jur nyomozás, előzetes vizsgálat ♦ eeluurimise all olema a nyomozás alatt van

eeskuju <+kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s> példakép, példa, mintakép, minta ♦ eeskuju näitama példát ad/mutat; eeskuju võtma {kellest} példaképének tart vkit; {kelle} eeskujule järgnema, {kelle} eeskuju järgima példát követ; eeskujuks olema példaként szolgál

eesotsas <+otsas adv, postp> adv elöl, az elején, élén ♦ eesotsas olema élén van; eesotsas seisma élén áll

eestkoste <+koste k'oste koste[t -, koste[te k'oste[id 06 s> jur gyámság ♦ kellegi eestkoste all olema vkinek a gyámsága alatt áll; {keda} eestkostele andma gyámság alá helyez vkit

eralduma <eraldu[ma eraldu[da eraldu[b eraldu[tud 27 v>
1. (lahti minema, ära tulema, lahku minema) elkülönül, elszakad, leszakad, különválik, kiválik, elválik, elzárkózik ♦ ta eraldub alati seltskonnast a társaságban mindig elkülönül; karjast eralduma kiválik a tömegből
2. (eristatav olema) kitűnik ♦ maal eraldub tumedast taustast a festmény kitűnik a sötét háttérből
3. (erituma, vabanema) felszabadul, elkülönül ♦ soojendamisel eralduvad mürgised gaasid a melegítés során szabadulnak fel a mérgező gázok

ettekääne <+kääne k'äände kääne[t -, kääne[te k'äände[id 06 s> ürügy, kifogás ♦ ettekäänet leidma ürügyet talál ki; ettekäändeks olema kifogásul szolgál, ürügyül szolgál; {mis} ettekäändel valamilyen ürüggyel

ette vaatama
1. (ettepoole vaatama) előrenéz, előretekint
2. (ettevaatlik, tähelepanelik olema) vigyáz, óvakodik ♦ vaata ette, siin on trepp! vigyázz, itt a lépcső!

fookus <f'ookus f'ookuse f'ookus[t f'ookus[se, f'ookus[te f'ookus/i_&_f'ookuse[id 11_&_09 s> füüs, mat (keskpunkt, koondumispunkt, tulipunkt); fot (koht fotoaparaadil, kus pilt tuleb terav v ese on selgesti näha) fókusz, gyújtópont ♦ ellipsi fookus mat az ellipszis fókusza; hüperbooli fookus mat a hiperbola fókusza; fookusest välja libisema kicsúszik a fókuszból; fookuses olema fokuszában van; tähelepanu fookusesse sattuma a figyelem fokuszába kerül
■LS: fookus+ ♦ fookuskaugus füüs fókusztávolság, gyújtótávolság

haamer <h'aamer h'aamri h'aamri[t -, h'aamri[te h'aamre[id 02 s> kalapács ♦ suruõhuhaamer légkalapács; kummihaamer gumikalapács; auruhaamer gőz-légkalapács; kingsepahaamer cipész kalapacs; puusepahaamer ács kalapacs; haamriga taguma v lööma kalapáccsal üt; lõi haamriga naelu seina bevertem a szegeket a kalapáccsal a falba; lõin haamriga näpu pihta a kalapáccsal rácsaptam az ujjamra; haamri vars läks katki eltört a kalapács nyele; haamri alla sattuma dobra kerül, kalapács alá kerül; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

haigusleht <+l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s> betegállomány, beteglap ♦ haiguslehel olema betegállományban van

hapnema <h'apne[ma h'apne[da h'apne[b h'apne[tud 27 v>
1. savanyodik, erjed ♦ hapnema panema eltesz savanyodni; kapsad hapnevad tünnis a hordóban savanyodik a káposzta; kapsad on hapnenud megsavanyodott a káposzta; tainas ei lähe hapnema nem erjed a tészta
2. kõnek (tegevuseta olema) savanyodik ♦ kolkas hapnema vidéken savanyodik

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

hauduma1 <h'audu[ma h'audu[da h'audu[b h'audu[tud 27 v>
1. (loote arenemiseks hautav olema) kikel ♦ munad hauduvad kana all a tojások kikelnek a kotlós alatt; hauduma pandud munad keltetett tojások
2. (kuumuse mõju all olema) párolódik; (kuumutamisel pehmeks minema) gőzölődik, párolódik ♦ puder haudub ahjus kása a kemencében puhul; juurvili on pehmeks haudunud a zöldég puhára párolódott; viht haudub kuumas vees puhul a szaunavirgács a forró vízben
3. (põletikuliseks minema) kipállik ♦ mu jalad läksid kummikutes hauduma kipállott a gumicsizmában a lábam; haudunud nahk kipállott bőrfelület

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

heatahtlik <+t'ahtl'ik t'ahtliku t'ahtl'ikku t'ahtl'ikku, t'ahtlik/e_&_t'ahtl'ikku[de t'ahtl'ikk/e_&_t'ahtl'ikku[sid 25 adj> jóindulatú, jóakaratú ♦ heatahtlik kriitika jóindulatú kritika; kellegi vastu heatahtlik olema jóindulattal van vki iránt

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

hingitsema <hingitse[ma hingitse[da hingitse[b hingitse[tud 27 v>
1. (vaevu hinges olema, vaevaliselt põlema) ♦ küünal hingitses põleda pislákolt a gyertya; südames hingitses lootusesäde szívemben pislákol a remény szikrája
2. (kiratsema, virelema) nyomorog, ínségben szenved
3. (kidurana kasvama) sínylődik, sínylik ♦ rohi hingitseb puude all a fű csak sínylődik a fák alatt

hirmul <hirmul adv> ijedten ♦ hirmul olema fél

hoolima <h'ooli[ma h'ooli[da hooli[b hooli[tud 28 v>
1. (meeldimust tundma) gondoskodik, törődik; (hoolt kandma) gondoskodik; (kahju olema) sajnál, szán ♦ sa peaksid oma lastest rohkem hoolima többet kellene törődnöd a gyerekeiddel; hea peremees hoolib oma hobusest a jó gazda gondoskodik a lovairól; ta ei hoolinud suurt teiste seltsist nem érdekelte mások társasága; reisimisest hoolin vähe nem érdekel az utazás; ta ei hooli oma tervisest nem törődik az egészségével; ta ei hooli temast karvavõrdki egy szikrát sem törődik vele; teiste heaks ei hoolinud ta ajast ja rahast ha másokról volt szó, sem időt, sem pénzt nem sajnált
2. (tähelepanu pöörama) figyelmet fordít; (arvesse võtma) figyelembe vesz ♦ ma ei hooli sellest mitte põrmugi egyáltalán nem érdekel; poiss hoolis vähe ema nõuannetest a fiút nem érdekelték anyja tanácsai, a fiú nem fordított figyelmet anyja tanácsaira; peremees ei hoolinud sugugi kulutustest a gazdát egyáltalán nem érdekelték a költségek; teiste arvamustest ei tee ta hoolimagi nem érdekli mások véleménye; ta ei hooli eeskirjadest nem tartja be az előírásokat

häbenema <häbene[ma häbene[da häbene[b häbene[tud 27 v> (häbelik olema) átall, szégyenkezik, szégyell, restell, restelkedik; (häbi tundma) szégyenkezni ♦ söö, ära häbene egyél, ne szégyenlősködj; mul ei ole midagi häbeneda nincs szégyellni valóm; oma päritolu häbenema szégyelli a múltját; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); häda ei anna häbeneda szükség törvényt bont

hädaoht <+'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély, veszedelem ♦ ähvardav hädaoht fenyegető veszély; hädaohus olema veszélyben forog; hädaohu eest hoiatama figyelmezteti a veszélyre; hädaohtu tundma veszélyt érez; hädaohtu sattuma veszélyben van; hädaoht on möödas elmúlt a veszély; ta on väljaspool hädaohtu nincs veszélyben; ta pani oma elu hädaohtu veszélynek teszi ki magát, veszélybe sodorja az életét

ihne <ihne 'ihne ihne[t -, ihne[te 'ihne[id 06 adj> fukar, zsugori, szűkmarkú, kicsinyes, kapzsi, garasos, fösvény, snassz ♦ ihne inimene zsugori ember; ihne peremees fukar gazda; ihne vanamees fösvény öreg; ihne olema fukar, fösvény, kapzsi, zsugori

ihnutsema <ihnutse[ma ihnutse[da ihnutse[b ihnutse[tud 27 v> (ihne olema) fukarkodik ♦ mis sa ihnutsed mit fukarkodsz

ilatsema <ilatse[ma ilatse[da ilatse[b ilatse[tud 27 v> (ilane olema, ila jooksma) nyála(d)zik ♦ ilatsev suu nyáladzó száj

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

ilu <ilu ilu ilu -, ilu[de ilu[sid 17 s>
1. (kaunidus, veetlevus) szépség, szép, gyönyörűség, ékesség ♦ klassikaline ilu klasszikus szépség; kirjeldamatu ilu kimondhatatlan szépség; kütkestav ilu hódító szépség; neitsilik ilu szűzies szépség; nõiduslik ilu megbabonázó szépség; seesmine ilu belső szépség; silmipimestav ilu vakító szépség; tagasihoidlik ilu szerény szépség; ilu määratlus a szépség meghatározása; suveöö ilu a nyári éj szépsége; keele ilu a nyelv szépsége; {kelle-mille} ilust võlutud olema megbabonázta vki/vmi szépsége; oma iluga pimestama vakító szépség; oma iluga kütkestama lebilincsel a szépségével; ilu on närbunud elhervadt szépség
2. (ehe, kaunistus) szépség, dísz ♦ ilu pärast, iluks szépségért; vana park on küla ilu ja uhkus az öreg park a falu dísze és büszkesége
3. van (lõbu, lust, pillerkaar) mulatság ♦ pidasime eile suurt ilu nagy mulatságot csaptunk tegnap; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor
■LS: ilu+ (kaunidusse puutuv) ♦ iluideaal szépségideál; ilujanu szépségszomj; ilumeel szépérzék; ilumõiste a szépség fogalma; ilutunne szépérzék
ilu+ (ehtena) ♦ iluköide díszkötés; ilunael díszszeg; ilunööp díszgomb; iluriie díszruha; ilutaim dísznövény

ilustama <ilusta[ma ilusta[da ilusta[b ilusta[tud 27 v>
1. (kaunistama, ehteks olema) díszít, szépít, dekorál, kicsinosít, ékesít ♦ ruumi ilustama feldíszíti a termet; rahvarõivaid ilustatakse tikandiga hímzéssel díszítik a népviseletet; ilustas oma kõnet retooriliste hüüatustega retorikus felkiáltásokkal díszítette beszédét; habe ilustab mehe nägu a szakáll ékesíti a férfi arcát
2. (ilusamana näitama) szépít ♦ tegelikkust ilustama szápíti a valóságot; ilustamata tõde meztelen/puszta igazság; ilustamata kendőzetlen, sallangmentes

ind1 <'ind inna 'inda 'inda, 'inda[de 'inda[sid_&_'ind/u 22 s> biol (emaslooma sugukihu) ivarzás, búgás, folyatás, sárlás ♦ innal olema ivarzik; lehm on innal folyat a tehén

innukas <innukas innuka innuka[t -, innuka[te innuka[id 02 adj> buzgó, serény, lelkes, szenvedélyes ♦ innukas kuulaja lelkes hallgató; innukas poolehoidja lekes támogató; innukas maletaja szenvedélyes sakkozó; innukas vaidlus szenvedélyes vita; innukas olema lekes

iseloomustama <+loomusta[ma loomusta[da loomusta[b loomusta[tud 27 v>
1. jellemez ♦ heast küljest iseloomustama pozitív oldalról jellemez; negatiivselt iseloomustama negatívan jellemez; tabavalt iseloomustama találóan jellemez; üldjoontes iseloomustama általánosan jellemez; teda iseloomustati kui head töötajat jó munkásként jellemezték; esimeest iseloomustati kõige paremast küljest az elnököt a legjobb oldalról jellemezték
2. (kellele v millele iseloomulik olema) jellemez ♦ tema käitumist iseloomustab lihtsus viselkedését egyszerűség jellemzi; tema rõivastust iseloomustas hea maitse öltözködését jó izlés jellemezte; seda õppurit iseloomustab visadus ezt a diákot a kitartás jellemzi; iseloomustavad jooned jellemvonások

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jaguma <jagu[ma jagu[da jagu[b jagu[tud 27 v>
1. (jätkuma, piisama) jut ♦ leiba jagus kõigile mindenkinek jutott kenyér; ruumi jagub kogu perele az egyész család számára jut hely; tööd jagub igale mehele minden embernek jut munka
2. mat (jagatav olema) osztódik, osztható ♦ kümme jagub viiega tíz osztható öttel

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jalul olema talpon van

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

johtuma <j'ohtu[ma j'ohtu[da j'ohtu[b j'ohtu[tud 27 v> (tulenema, järelduma, põhjustatud olema) adódik, ered ♦ see johtub võhiklikkusest tudatlanságból ered; sellest põhiveast johtuvad kõik muudki ebből az alapvető hibából ereda többi is; sellest johtub, et ... ebből adódik, hogy...

jommis <j'ommis adv, adj> vt ka jommi kõnek (purjus, vintis) részeg, ittas, becsípett, spicces, pityókás, mámoros, piás ♦ jommis olema részeg; jommis peaga v päi részegen, részeg fejjel, piásan, spiccesen; jommis mees részeg ember/férfi, ittas férfi

jonnima <j'onni[ma j'onni[da jonni[b jonni[tud 28 v> (tujutsema) csökönyösködik, makacskodik, hisztizik; (kangekaelne olema) makacs, konok ♦ ole mõistlik, ära jonni légy okos, ne makacskodj; laps jonnib isaga vähem kui emaga a gyerek kevesebbet hisztizik az apjávalmint az anyjával; ta jonnib -- ei lähe ja kõik csökönyösködik, nem megy, és kész

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jälil <jälil adv, postp> vt ka jälile
1. postp [gen] (järel, kannul) a nyomában, után ♦ poiss jooksis isa jälil a fiú az apja nyomában futott
2. adv (tabamiseks õigel teel) a nyomában ♦ jälil olema a nyomában van

järele jääma
1. (säilima, alles olema) abbamarad, marad ♦ pisut raha jäi veel järele még maradt egy kis pénz; maja põles maha, ainult vundament jäi järele leégett a ház, csak az alapok maradtak
2. (lakkama, üle jääma) abbamarad ♦ vihm jäi järele abbamaradt az eső
3. (kella kohta) késik ♦ kell jääb päevas kaks minutit järele az óra a nap folyamán két percet késik

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kaasa rääkima (millegi kohta oma arvamust avaldama) beleszól, hozzászól ♦ mul pole siin sõnakestki kaasa rääkida nem szólhatok bele; inimestel peab olema võimalus kaasa rääkida kõikides küsimustes, mis neid mõjutavad az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket minden őket érintő kérdésben

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

kade <kade kadeda kadeda[t -, kadeda[te kadeda[id 02 adj, s>
1. adj irigy ♦ kade pilk irigy tekintet; kade iseloom irigy természet; {kelle peale} kade olema irigy vkire; {mille pärast} kade olema irigy vmire; {kellel} on kade meel irigykedik
2. adj (säästlik, kitsi) zsugori, kapzsi, fukar ♦ ära ole kade, anna mulle ka! ne fukarkodjál, add nekem is!
3. s (kade inimene) irigy

kahekesi <kahekesi adv> kettesben, ketten ♦ kahekesi olema kettesben van

kahevahel <+vahel adv> vt ka kahevahele tétova ♦ kahevahel olema ingadozik, habozik, tétovázik; kahevahelolek habozás, határozatlanság

kahtlus <k'ahtlus k'ahtluse k'ahtlus[t k'ahtlus[se, k'ahtlus[te k'ahtlus/i_&_k'ahtluse[id 11_&_09 s> kétség, gyanú ♦ piinav kahtlus kínzó kétség; tekkis kahtlus kétely merült fel, kétségek támadtak; kahtluse alla sattuma gyanúba kerül/keveredik; kahtluse alla seadma kétségbe von, kétség alá von, megkérdőjelez; kahtluse all olema gyanú alatt áll; väljaspool kahtlust olema kétségen kívül van, kétségen felül van; pole vähimatki kahtlust kétség sem férhet hozzá; olukord tekitab tõsiseid kahtlusi, et ... a helyzet komoly kétségeket ébreszt afelől, hogy …; kahtluse korral kétség esetén; kahtlust äratama gyanút ébreszt; selles pole mingit kahtlust semmi kétség; kahtlusi hajutama eloszlatja a kétséget
■LS: kahtluse+ ♦ kahtluseseeme piltl gyanújel; kahtluseuss[ike] piltl a gyanú férge; kahtlusevari a gyanú árnyéka

kaisus olema ölelésben van

kaitse1 <kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> védelem, védekezés ♦ kodumaa kaitse a haza védelme, honvédelem; omandiõiguse kaitse tulajdonjog védelme; autorikaitse szerzői jogi védelem; keskkonnakaitse környezetvédelem; kodanikukaitse polgári védelem; maastikukaitse tájvédelem; lastekaitse gyermekvédelem; looduskaitse természetvédelem; metsakaitse erdővédelem; muinsuskaitse műemlékvédelem; piksekaitse el villámhárító; poolkaitse sport középpályás; rannakaitse sõj parti őrség; releekaitse el relévédelem; tsiviilkaitse polgári védelem; töökaitse munkavédelem; õiguskaitse jogvédelem; seaduse kaitse all a törvény védelmében; kaitset pakkuma védelmet nyújt; {kelle} kaitse all olema védettséget élvez; parim kaitse on rünnak legjobb védekezés a támadás; kaitsest v kaitselt pealetungile v rünnakule minema védekezésből támadásba megy át
■LS: kaitse+ ♦ kaitserajatis védőszerkezet; kaitseekraan képernyővédő; kaitsefunktsioon védelmi funkció; kaitsehekk védősövény; kaitseistandik mets, põll védőültetvény; kaitseingel őrangyal; kaitsekulutused védelmi kiadások; kaitseklaas védőüveg; kaitsekest védőburok; kaitsekiht védőréteg; kaitsekiiver védősisak; kaitsekile védőfólia; kaitsekilp védőpajzs; kaitsekindad védőkesztyű; kaitseklapp tehn biztonsági szelep; kaitsepresent védőponyva; kaitsekreem védő krém; kaitseliin (1) sõj védelmi vonal, védővonal; (2) sport védővonal; kaitsemaandus el földelés; kaitsemets mets véderdő; kaitsemängija sport védekező, védőjátékos; kaitsemüür védőfal; kaitsepolitsei védelmi szolgálat, alkotmányvédelmi hivatal, nemzetbiztonsági szolgálat; kaitsepoliitika védelmi politika; kaitsepositsioon sõj védőállás; kaitseprillid védőszemüveg; kaitseriietus védőruha; kaitsesalk őrizet; kaitseseade védőeszköz; kaitsepühak védőszent; kaitseseisukord statárium; kaitsesõda sõj védelmi háború; kaitsetamm védőgát; kaitsetoll maj védővám; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsetööstus sõj védelmi ipar; kaitsevõrk védőháló; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsevöönd sõj védősáv; kaitseõigus jur védelemhez való jog; kaitseülikond védőöltözet

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kaldu olema félreáll, lejt ♦ kuhupoole riiul on kaldu? merre lejt a polc?

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kannul <kannul adv, postp> vt ka kannule, kannult
1. postp [gen] (ruumiliselt v ajaliselt taga, järel, sabas) sarkában ♦ politsei on tal kannul a rendőrök a sarkában vannak
2. adv (järgnedes v jälitades taga, järel) sarkában, nyomában ♦ kellelgi kannul olema a sarkában van/jár vkinek

karantiin <karant'iin karantiini karant'iini karant'iini, karant'iini[de karant'iini[sid_&_karant'iin/e 22 s> (nakkushaigete v haiguskahtlaste isoleerimine teatud ajaks, maa-ala v asutus selleks) karantén ♦ karantiinis olema karanténba kerül; karantiini panema karantén alá helyez
■LS: karantiini+ ♦ karantiiniaeg karanténidő

kasutus1 <kasutus kasutuse kasutus[t kasutus[se, kasutus[te kasutus/i 11 s> (kasutamine) felhasználás, használat ♦ kõrvalkasutus mellékhasználat; maakasutus földhasználat; veekasutus vízhasználat; ühiskasutus közhasználat; kasutusse võtma használatba vesz; kasutuselt kaduma kimegy a használatból; kasutuses olema használatban van
■LS: kasutus+ ♦ kasutusvõimalus a felhasználási lehetőség; kasutusiga használati élettartam; kasutusjuhend használati utasítás; kasutuspiirang használat korlátozása; kasutustingimused a felhasználás feltételek; kasutusmaks használati díj; kasutusõigus jur a felhasználási jog

keeld <k'eeld keelu k'eeldu k'eeldu, k'eeldu[de k'eeldu[sid_&_k'eeld/e 22 s> tilalom, tiltás ♦ kõva v karm keeld szigorú tilalom; esinemiskeeld fellépési tilalom; jahikeeld vadászati tilalom; impordikeeld behozatali tilalom; võistluskeeld sport eltiltás; väljaveokeeld kiviteli tilalom; keelu alla panema tilalom alá vet; keelu all olema tilalom alatt van; keelust üle astuma tilalmat áthág, megszegi a tilalmat; keelust hoolimata, keelule vaatamata a tiltás ellenére
■LS: keelu+ ♦ keeluala tiltott zóna; keelumärk tilalomjel; keelupiirkond, keelutsoon tilalmi zóna, lezárt övezet/terület; keeluseadus alkoholtilalom

keerdus <k'eerdus adv, adj> vt ka keerdu kajla, kunkorodott ♦ keerdus olema összecsavarodott; keerdus sarvedega lehm kajla szarvú tehén

keppima <k'eppi[ma k'eppi[da kepi[b kepi[tud 28 v> vulg (seksuaalvahekorras olema) baszik, kefél, dug

keskpunkt <+p'unkt punkti p'unkti p'unkti, p'unkti[de p'unkti[sid_&_p'unkt/e 22 s> középpont ♦ ringi keskpunkt a kör középpontja; sündmuste keskpunktis olema az események központjában áll; tähelepanu keskpunktis a figyelem középpontjában

kibelema <kibele[ma kibel[da kibele[b kibel[dud 31 v; kibele[ma kibele[da kibele[b kibele[tud 27 v>
1. (kipitama) viszket ♦ tal kurgus kibeleb viszket a torka
2. (kärsitu olema, kuhugi kippuma) igyekszik, nagyon vár ♦ ta kibeleb meile oma oskusi näitama alig várja, hogy bemutassa ügyességét; miks Jason kibeles oma materjali internetti laadima Jason miért igyekezett annyira feltölteni a saját anyagát; ta kibeleb sinuga kohtuma nagyon szeretne találkozni magával; käed kibelevad töö järele dolgozni szeretne

kihama <kiha[ma kiha[da kiha[b kiha[tud 27 v>
1. (läbisegi liikuma) nyüzsög; (kubisema) hemzseg; (keema, pulbitsema) pezseg ♦ kelder kihab keldrikakanditest hemzseg a pince a pincebogártól; turul kihab elu nyüzsög az élet a piacon; kõikjal kihas elu mindenütt pezsgett az élet
2. piltl (rahutu v elevil olema) zsibong ♦ terve klass hakkas kihama az egész osztály zsibongott

kiimlema <k'iimle[ma kiimel[da k'iimle[b kiimel[dud 30 v> (kiimaline olema) kanos (van)

kiivas2 <kiivas k'iiva kiivas[t -, kiivas[te k'iiva[id 07 adj> (armukade) féltékeny ♦ kiivas naine féltékeny nő; {kellele} kiivas olema féltékeny vkire

kimpus <k'impus adv>, ka kimbus, vt ka kimpu zavarban ♦ kimpus olema zavarban van

kindlalt <k'indlalt adv>
1. (tugevasti, kõvasti) szilárdan ♦ laev oli kindlalt ankrus a hajó szilárdan lehorgonyzott; marjad peavad olema kindlalt varre küljes kinni bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz
2. (vankumatult, vääramatult) határozottan ♦ kindlalt ja ühel häälel reageerima határozottan és egységesen reagálni; tean kindlalt, et határozottan tudom, hogy
3. (kahtlematult, kindlasti) biztosan, bizonyára ♦ ta on kindlalt sinust treenitum bizonyára edzettebb nálad
4. (konkreetselt, selgelt) egyértelműen ♦ ta oli kindlalt otsustanud, et egyértelműen eldöntötte, hogy

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

kinni käima (sulguma) zár; (suletav olema) csukódik ♦ aken ei käi hästi kinni rosszul csukódik az ablak

kinni olema zárva van

kipitama <kipita[ma kipita[da kipita[b kipita[tud 27 v> (kergelt, torkivalt valutama, kibe olema) csíp, bizsereg, sajog; (kurgus) fáj ♦ kurk kipitab fáj/kapar a torkom; tolm pani kõri kipitama a por súrolja a gégét; suits paneb silmad kipitama csípi a szemét a füst; paprika pani keele kipitama ég a szája a paprikától, a paprika csípi a száját; südame peal kipitab midagi piltl sajgó szívvel

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyved ♦ vaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődik ♦ roosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

kleepuma <kl'eepu[ma kl'eepu[da kl'eepu[b kl'eepu[tud 27 v>
1. (millegi külge, kuhugi) ragad, tapad ♦ savi on saabaste külge kleepunud a sár a csizmámra ragadt; särk kleepub ihu külge az ing a hátához tapad
2. (kleepja ainega koos olema) ragad ♦ mu juuksed kleepusid higist laubale a hajam az arcomra tapadt a verejtéktől

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

kohal olema jelen van

kokku elama (vabaabielus olema) együtt él

kollendama <kollenda[ma kollenda[da kollenda[b kollenda[tud 27 v> (kollasena paistma, kollane olema) sárgállik, sárgul

koorem <k'oorem k'oorma k'oorma[t -, k'oorma[te k'oorma[id 02 s>
1. (veos) teher, súly, rakomány; (laadung) teherszállítmány ♦ heinakoorem egy szekér széna; autokoorem autórakomány; puukoorem farakomány; koorem puid egy rakomány fa; koormat peale laadima felrakodik; koormat maha laadima lerakodik; puukoorem läks maanteel ümber farakomány borult az úttestre
2. piltl (raskuste, murede kohta) teher, súly ♦ elukoorem az élet keresztje; häbikoorem a szégyen súlya; maksukoorem adóteher; murekoorem a bánat súlya, a gondok terhe; aastate koorem az évek (esztendők) terhe; {kellele} koormaks [kaelas] olema a terhére van vkinek; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; raske koorem langes südamelt nagy teher esett le a szívéről; kellegi õlult koormat võtma levet vkiről/ vkinek a válláról vmit
■LS: koorma+ ♦ koormaeesel málhás szamár

kooskõla <+kõla kõla kõla k'õlla, kõla[de kõla[sid 17 s>
1. (vastavus, harmoonia) összhang ♦ millegagi kooskõlas olema összhangban van vmivel; huvide kooskõla érdekek összhangja
2. muus (mitme heli samaaegne kõlamine) összhang

korras olema rendben van

korrespondeerima <korrespond'eeri[ma korrespond'eeri[da korrespondeeri[b korrespondeeri[tud 28 v> (kirjavahetuses olema) levelezik

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

kotitama <kotita[ma kotita[da kotita[b kotita[tud 27 v> (riietuse kohta: kotti hoidma, kottis olema) buggyan, megroggyan

kroonima <kr'ooni[ma kr'ooni[da krooni[b krooni[tud 28 v>
1. (valitsejaks) megkoronáz, koronáz ♦ kedagi kuningaks kroonima vkit királlyá koronáz
2. (pärjaga, vanikuga) megkoronáz, betetőz
3. (millegi peal, tipus asetsema) megkoronáz ♦ mäge kroonib vaatetorn a hegyet megkoronázza a kilátó
4. piltl (millegi lõpptulemuseks v haripunktiks olema) koronáz, betetőz ♦ jõupingutusi kroonis edu siker koronázta a fáradozását

kubisema <kubise[ma kubise[da kubise[b kubise[tud 27 v> (tungil täis olema, kihama) hemzseg, zsibong, nyüzsög ♦ tänav kubiseb inimestest a nép hemzseg az utcán; turg kubiseb inimestest nyüzsög a tömeg a piacon; järv kubiseb kaladest a tóban nyüzsögnek a halak; raamat kubiseb vigadest a könyvben nyüzsögnek a hibák

kujutama <kujuta[ma kujuta[da kujuta[b kujuta[tud 27 v>
1. (konkreetsel kujul esitama) ábrázol, képzel, jelent ♦ mida see maal kujutab? mit ábrázol a festmény?; Austria vapil on kujutatud ühepeaga must kotkas Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol; romaan kujutab elu ilu a regény az élet szépségét ábrázolja; meetmed kujutavad endast riigiabi intézkedések az állami támogatást képeznek; need materjalid kujutavad endast ohtu inimese tervisele ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; kujutav kunst képzőművészet
2. (olema, moodustama) képzel, van ♦ mida ta endast kujutab? piltl mit képzel magáról?

kukil <kukil adv, postp> vt ka kukile, kukilt
1. adv (turjal) vállán, nyakában ♦ kukil kandma a nyakában visz; kas ma jäängi teid oma kukil tassima? a hátamon foglak cipelni?; vahendid imikute kandmiseks täiskasvanute kukil eszközök csecsemők szállítására felnőttek vállán; kui me neid ei pigista, on meil terve mässuliste armee kukil ha nem csapunk oda keményen, egy gerillahadsereg lesz a nyomunkban
2. adv; postp [gen] piltl (koormana rõhumas, ahistamas) vállán, nyakában ♦ tal on palju muresid kukil nagy teher van most a vállán; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. postp [gen] (vahetus läheduses) hegyén-hátán ♦ inimesed elavad seal üksteise kukil egymás hegyén-hátán élnek ott az emberek

kulmineeruma <kulmin'eeru[ma kulmin'eeru[da kulmin'eeru[b kulmin'eeru[tud 27 v> (haripunkti jõudma, haripunktis olema) kulminál, eléri a tetőpontját

kulu1 <kulu kulu kulu -, kulu[de kulu[sid 17 s>
1. (väljaminek, kulutus) költség, kiadás ♦ kohtukulud perköltség; avaliku sektori kulud állami kiadások; postikulud postaköltség; reisikulud útiköltség; tootmiskulud termelési költségek; kulusid katma fedezi a költségeket; kulusid hüvitama megtéríti a költségeket; kulude-tulude analüüs költség-haszon elemzés; kellegi kulul vkinek a számlájára; tulud ja kulud peavad olema tasakaalus a kiadásoknak és a bevételeknek egyensúlyban kell lenniük
2. (tarvitus) fogyasztás ♦ energiakulu energiafelhasználás; elektrienergia kulu elektromos áram fogyasztás; kütusekulu üzemanyag-fogyasztás; veekulu vízfogyasztás
■LS: kulu+ ♦ kuluaruanne maj költségelszámolás; kulueelarve maj költség-előirányzat; kuluhüvitis költségtérítés; kulutõhusus maj költséghatékonyság

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kursis olema tájékoz, tájékozott van ♦ ta on hästi kursis millegagi jól van tájékozva vmiben

kurvastama <kurvasta[ma kurvasta[da kurvasta[b kurvasta[tud 27 v>
1. (kurvaks tegema) szomorít, megszomorít, elszomorít, elbúsít ♦ ära kurvasta mu südant ne szomorítsd meg a szívemet; ma ei taha sind kurvastada, aga ma pean sulle selle ära rääkima nem akarlak elszomorítani, de meg kell mondanom
2. (kurb olema) szomorkodik, búsul ♦ ära kurvasta! ne búsulj!

kuulduma <k'uuldu[ma k'uuldu[da k'uuldu[b k'uuldu[tud 27 v (hrl 3. pöördes)> (kuulda olema, kostma) hallatszik ♦ väljast kuuldub lärmi kintről zaj hallatszik; kuuldub kaugele messzire hallatszik; mis [uudist] kuuldub? mi újság?

kuumama <k'uuma[ma kuuma[ta k'uuma[b kuuma[tud 29 v> (kuum olema) izzik ♦ ta laup kuumab izzik a homloka

kõhklema <k'õhkle[ma kõhel[da k'õhkle[b kõhel[dud 30 v> (kahevahel olema) bizonytalankodik, vacillál, tétovázik, ingadozik, habozik ♦ otsusta lõpuks ära, mis sa kõhkled! határozd el végre magad, ne bizonytalankodjál!; vastab kõhklemata habozás nélkül válaszol

kõhutama <kõhuta[ma kõhuta[da kõhuta[b kõhuta[tud 27 v> (kõhuli olema) hason fekszik

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

käharduma <kähardu[ma kähardu[da kähardu[b kähardu[tud 27 v> (lokki minema, krussis olema) felkunkorodik

käibima <k'äibi[ma k'äibi[da k'äibi[b k'äibi[tud 27 v> (käibel olema) forog, forgalomban van ♦ käibiv raha érvényes pénz

käive <käive k'äibe käive[t -, käive[te k'äibe[id 06 s>
1. maj (majandusüksuse läbikäik, ringlus) üzleti forgalom ♦ rahakäive pénzforgalom; ettevõtte käive árbevétel
2. (kasutus, tarvitus) forgalom ♦ käibele laskma forgalomba hoz; käibel olema forgalomban van
■LS: käibe+ maj ♦ käibekapital maj forgótőke, működő tőke; käibevahendid maj forgóeszköz
käibe+ (kasutuse, tarvitusega seotud)

kössitama <kössita[ma kössita[da kössita[b kössita[tud 27 v> (kössis olema) gubbaszt, kussol, kuporog ♦ vankril kössitas eideke anyóka a szekeren kuporgott; kössitab päev otsa toas egész nap a szobában gubbaszt; puuris kössitab kanaarilind a kalitkában egy kanári gubbaszkodik

kükitama <kükita[ma kükita[da kükita[b kükita[tud 27 v>
1. (kükakile laskuma) lekuporodik, leguggol ♦ maha kükitama a földre kuporodik
2. (kükakil olema) guggol, kuporodik; (istuma) lapul ♦ teen end kükitades hästi pisikeseks kicsire összekuporodok; põõsaste vahel kükitama a bokrok közt lapul

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

külitama <külita[ma külita[da külita[b külita[tud 27 v> (külili olema, lesima) oldalán fekszik

küsimärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. keel (kirjavahemärk) kérdőjel
2. piltl (küsimus) kérdőjel; (küsitavus) megkérdőjelezhetőség ♦ {mida} küsimärgi alla panema kérdőjelez; küsimärgi all olema kérdőjellé válik/változik

küürutama <küüruta[ma küüruta[da küüruta[b küüruta[tud 27 v> (kummargile laskuma, kummargil olema) görnyed, összegörnyed, lehajol ♦ küürutab, et võtta maast prügi üles lehajol, hogy felvegye a szemetet a padlóról; valust küürutama összegörnyed a fájdalomtól; küürutab kogu päeva oma raamatute kohal egész nap a könyvei fölé görnyed

küüt1 <k'üüt küüdi k'üüti k'üüti, k'üüti[de k'üüti[sid_&_k'üüt/e 22 s> (sõidutamine, küütimine) fuvar ♦ ma ütlesin, et võtan ta peale kuid tal pidi olema juba küüt mondtam neki, hogy elhozom, de volt neki egy fuvarja; lennujaama küüt egy reptéri fuvar

laager <l'aager l'aagri l'aagri[t -, l'aagri[te l'aagre[id 02 s>
1. (peatus-, puhkepaik) tábor; (rändrahval) tábor; (mustlaste, ümberasujate) tábor ♦ koonduslaager koncentrációs tábor; mustlaslaager cigány tábor; pioneerilaager úttörőtábor; surmalaager piltl haláltábor; suvelaager nyári tábor; telklaager sátortábor; treeninglaager edzőtábor; vangilaager fogolytábor; laagrisse asuma v jääma letáboroz; laagrit üles lööma tábort üt; laagris olema táboroz(ik)
2. tehn (masinaosa) csapágy ♦ kuullaager golyós csapágy; liugelaager csúszó csapágy; rulllaager görgős csapágy; veerelaager gördülő csapágy
■LS: laagri+ (peatuspaigaga seotud) ♦ laagrilõke tábortűz; laagriplats táborhely
laagri+ tehn

laagerdama <laagerda[ma laagerda[da laagerda[b laagerda[tud 27 v>
1. (seista laskma) érlel ♦ juustu laagerdama sajtot érlel; veini laagerdama bort érlel
2. (laagrisse asuma) letáboroz; (laagris olema) táboroz

lahku minema
1. (üksteisest lahkuma, eri suundades eemalduma) különválik, elválik ♦ siin läksid meie teed lahku itt különvált az utunk
2. (abielu [lahutusega] lõpetama) elválik ♦ läks mehest lahku elvált a férjétől
3. (erinema, teistsugune olema) eltér ♦ meie vaated lähevad lahku eltérnek a nézeteink

laine <laine l'aine laine[t -, laine[te l'aine[id 06 s> hullám ♦ helilaine füüs hanghullám; kesklaine raadio középhullám; lööklaine füüs, sõj légnyomás, hangrobbanás; lühilaine raadio rövidhullám; merelaine a tenger hulláma; protestilaine tiltakozási hullám; tõusulaine mer szökőár; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; kellegagi samal laine(pikkuse)l olema azonos hullámhosszon van vkivel
■LS: laine+ ♦ laineala raadio hullámsáv; lainehari hullámhegy, hullám taraja; lainepapp tehn hullámpapír; lainepikkus füüs hullámhossz; laineplekk hullámlemez

leemendama <leemenda[ma leemenda[da leemenda[b leemenda[tud 27 v> (märg olema) izzad; (higist) izzad

leib <l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s>
1. (toiduaine) (barna) kenyér ♦ värske leib friss kenyér; pehme leib lágy kenyér; nätske leib csirizes kenyér, ragacsos kenyér, nyúlós kenyér, keletlen kenyér; nisuleib fehér kenyér; rukkileib rozskenyér, barna kenyér; päts leiba vekni kenyér; käär leiba egy szelet kenyér; leiba küpsetama kenyeret süt; võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre, megvajazza a kenyeret
2. (toit) kenyér; (elatis) megélhetés; (teenistus) alkalmazás ♦ koristajana leiba teenima takarítóként keresi a kenyerét; leiba teenima kenyeret keres; inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember; kellegi leival olema vkinek a kenyerén van; tsirkust ja leiba! cirkuszt és kenyeret!; kellegi leival olema vkinek az asztalánál eszik, vkinek a kenyerét eszi; ega see leiba küsi nem kér enni; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot
■LS: leiva+ ♦ leivaahi sütőkemence; leivajuuretis kovász; leivakorv kenyérkosár, kenyereskosár; leivakäär karéj; leivaküpsetamine kenyérsütés; leivalabidas sütőlapát; leivamasin kenyérsütőgép; leivapala kenyérdarab; leivapaluke szűkös megélhetés; leivapood kenyérbolt; leivaports kõnek kenyérporció; leivapuru kenyérmorzsa, morzsa; leivapuu bot (Artocarpus) kenyérfa; leivapäts vekni; leivaraha kenyérrevaló; leivasisu kenyérbél, kenyérbél; leivatehas kenyérgyár; leivatükk kenyérdarab; leivaviil kenyérszelet, egy szelet kenyér, egy karéj kenyér; leivavili kenyérgabona

leiduma <l'eidu[ma l'eidu[da l'eidu[b l'eidu[tud 27 v> akad, megkerül, előkerül, előfordul; (olemas olema) van, található ♦ milliseid maavarasid Eestis leidub? milyen ásványok találhatók Észtországban?; tööd ei leidu nem akad munka; leidub veel inimesi, kes ... vannak emberek, akik …

lend1 <l'end lennu l'endu l'endu, l'endu[de l'endu[sid_&_l'end/e 22 s>
1. repülés, (légi) járat ♦ vahemaandumiseta lend nonstop repülés; Stockholmi lend on tühistatud a stockholmi járatot törölték; katselend próbarepülés; kosmoselend űrhajózás, űrutazás, űrrepülés; liuglend biol siklórepülés; luurelend sõj felderítő repülés; madallend mélyrepülés; mõttelend elmefuttatás, eszmefuttatás, a gondolat szárnyalása; odavlend fapados járat; pimelend vakrepülés; vigurlend sport műrepülés; lennult v lennust laskma röptében lelő; lendu tõusma felszáll; lind tõuseb lendu elrepül a madár; lühike tähelend pünkösdi királyság
2. piltl (kiire liikumine, liikvel olek) futás, szaladás, rohanás ♦ pidevalt lennus olema állandó rohanásban van
3. (õppeasutuses) évfolyam (egy osztályban érettségizett diákok összefoglaló neve)
■LS: lennu+ ♦ lennuaeg repülési idő; lennubaas légitámaszpont; lennujuhtimine légiforgalmi irányítás; lennukiirus repülősebesség; lennukoridor légi folyosó; lennukõrgus repülőmagasság; lennuliiklus légi forgalom/közlekedés; lennuohutus repülésbiztonság; lennupilet repülőjegy; lennuplaan légiforgalmi menetrend; lennupost légiposta; lennurada röppálya; lennusport repülősport; lennutrass légi útvonal; lennutrajektoor röppálya; lennuõnnetus repülőgépszerencsétlenség, légi katasztrófa, légi baleset; lennuühendus légi összekötetés

leppima <l'eppi[ma l'eppi[da lepi[b lepi[tud 28 v>
1. (rahul olema) belenyugszik, megnyugszik, megbékül, megbékél, megállapodik, megegyezik ♦ olukorraga leppima belenyugszik a körülményekbe, megbékél a körülményekkel
2. (kokku) megállapodik ♦ tasu suhtes kokku leppima megállapodik a fizetésről
3. kõnek (kihla vedama) fogad ♦ mille peale lepime? mibe fogadunk?

liha <liha liha liha l'ihha, liha[de liha[sid 17 s>
1. (toiduainena, toiduna) hús ♦ rasvane liha félkövér hús; lahja liha sovány hús; toores liha nyers hús; kuivatatud liha szárított hús; haneliha libahús; kahuriliha piltl ágyútöltelék; hakkliha fasírt; kanaliha tyúkhús, csirkehús; lambaliha birkahús; loomaliha kõnek marhahús; praeliha (praetud) sült hús; sealiha sertéshús; soolaliha, soolatud liha sós hús; suitsuliha, suitsutatud liha füstölt hús; tailiha, taine liha sovány hús; vasikaliha borjúhús; lihaga supp húsos leves; liha küpsetama v praadima húst süt; liha on pehmeks keenud a hús puhára főtt; liha haudub a hús párol; ei liha ega kala se hús, se hal
2. (elus inimesel v loomal) hús ♦ minu liha ja veri az én vérem; (kellegagi) üks liha, üks veri olema egy hús, egy vér vkivel; luust ja lihast (inimene) hús és vér (ember)
3. (inimese keha, ihu) test
4. (vilja-) gyümölcshús
■LS: liha+ ♦ lihahaamer húsklopfoló; lihakarn van mészárszék, hentesüzlet; lihakaste szószos hús; lihakirves hentesbárd; lihakonserv húskonzerv; lihalõik hússzelet; lihamägi piltl, hlv hústorony; lihanuga henteskés; lihapallid húsgomboc; lihapood hentesüzlet, húsbolt; lihaportsjon húsadag; lihapuljong kok húslé; lihasupp húsleves, raguleves; lihatoit húsétel; lihatoode húskészítmény; lihaturg húspiac; lihatööstus húsipar; lihatäidis hústöltelék; lihatükk húsdarab; lihavasar húsklopfoló; lihaveis húsmarha, szarvasmarha; lihavorm, lihavormiroog kok húsos rakott

looduskaitse <+kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> természetvédelem ♦ looduskaitse all olema természetvédelem alatt van
■LS: loodus+kaitse+ ♦ looduskaitseala természetvédelmi terület; looduskaitsepoliitika természetvédelmi politika

lugema <luge[ma luge[da l'oe[b l'oe[tud 28 v>
1. (teksti) (el)olvas; (aeg-ajalt, vähehaaval) olvasgat ♦ raamatut lugema könyvet olvas, elolvassa a könyvet; palvet lugema áldást mond, elmond egy imát, elmondja az imát; lapsed õpivad lugema a gyerekek megtanulnak olvasni; loeb valjusti v kõvasti kellelegi ette felolvas vkinek; ridade vahelt lugema a sorok között olvas; raskelt loetav nehezen olvasható; kellegi mõtteid lugema olvas vkinek a gondolataiban; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas
2. (märke, märgisüsteeme lahti mõtestama) olvas ♦ nooti lugema kottát olvas
3. (loendama) (meg)számol, (meg)számlál ♦ loe kolmeni ja tegutse! számolj háromig, és vágj bele!; loeb raha pénzt számol; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
4. (arvesse minema, arvestamisele kuuluma) számít ♦ hüpe loeb az ugrás számít; mida see luges? miért számított ez?
5. (arvel olema) ♦ see ei loe se nem oszt, se nem szoroz; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai

lumm <l'umm lumma l'umma l'umma, l'umma[de l'umma[sid_&_l'umm/i 22 s; l'umm lummu l'ummu l'ummu, l'ummu[de l'ummu[sid_&_l'umm/e 22 s> (võlu, nõidus) varázslat, igézet, bűvölet, bűbáj ♦ armastuse lumm szerelem igézete; {kelle} lummas v lummus olema varázslat alatt áll

lustima <l'usti[ma l'usti[da lusti[b lusti[tud 28 v>
1. (tahtmist olema) akar, kíván ♦ tee nii, kuidas [süda v meel] lustib csinálj, amit akarsz!
2. (lõbutsema) szórakozik

lõuna <lõuna l'õuna lõuna[t -, lõuna[te l'õuna[id 06 s>
1. (ilmakaar) dél ♦ tuul on v puhub lõunast délről fúj; maja aknad on lõunasse v lõuna poole v vastu lõunat a ház ablakai délre néznek
2. (lõunapoolsed maad v alad) dél ♦ sõidame talveks lõunasse télen délre utazunk
3. (keskpäev) dél ♦ kell neli pärast lõunat délután négykor; magab lõunani délig alszik
4. (lõunasöök) ebéd; (lõunatund) déli ebédszünet ♦ maitsev lõuna finom ebéd; kolmekäiguline lõuna háromfogásos ebéd; lõunale kutsuma ebédre hív; lõunal olema ebédel; lõuna saab varsti valmis nemsokára kész az ebéd; mis täna lõunaks on? mi lesz ma ebédre?; lähen koju lõunale hazamegyek ebédelni; tasuta lõunaid ei ole Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen
■LS: lõuna+ (ilmakaarega seotud) ♦ lõunaameeriklane dél-amerikai; lõunakallas déli part; lõunalaius geogr déli szélesség, d. sz.; lõunamaa délvidék; lõunamurre keel déli nyelvjárás; lõunanaaber déli szomszéd; lõunanaba déli sark; lõunapaus ebédszünet; Lõunarist geogr a Dél keresztje; lõunapoolkera geogr a déli félteke; lõunapoolus geogr Déli-sark; lõunapöörijoon geogr Baktérítő; lõunatuul déli szél
lõuna+ (keskpäevaga seotud) ♦ lõunapäike déli nap; lõunauinak délutáni szieszta
lõuna+ (söögiga seotud) ♦ lõunapakkumine napi menü/ajánlat; lõunalaud ebéd; lõunaoode tízórai; lõunapaus delelő; lõunaserviis étkészlet; lõunatalong ebédjegy, étkezési jegy

läbi paistma (läbipaistev olema); piltl (aimatav olema) átlátszik, áttetszik

lömitama <lömita[ma lömita[da lömita[b lömita[tud 27 v> piltl (orjameelne, allaheitlik olema) hajlong, meghunyászkodik

lösutama <lösuta[ma lösuta[da lösuta[b lösuta[tud 27 v> (lösakil olema, losutama) heverészik ♦ lösutab tugitoolis a fotelban heverészik

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

magatama <magata[ma magata[da magata[b magata[tud 27 v> (kellegagi seksuaalvahekorras olema) lefekszik

mahtuma <m'ahtu[ma m'ahtu[da mahu[b mahu[tud 28 v> (kellele-millele kusagil ruumi olema) (el)fér, ráfér, odafér, befér, belefér ♦ taskusse mahtuma elfér zsebben; kapp ei mahu uksest sisse a szekrény nem fér be az ajtón; saali mahub sada inimest a teremben 100 fő fér el; bussi peale mahtuma felfér a buszra; riiete sisse ära mahtuma belefér a ruháiba; kingad ei mahu jalga a cipő nem megy a lábára; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember kis helyen is elfér

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék