[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aade <aade 'aate aade[t -, aade[te 'aate[id 06 s> eszme ♦ kõrged aated magasztos eszmék; vabaduse aade a szabadság eszméje; olümpia-aated az olimpia eszméje; õilsate aadetega inimene nemes eszmék embere; oma aadete maailmas elama a saját elvei szerint él; oma aadetele truuks v ustavaks jääma hű marad az elveihez; suurte aadete luule eszmeköltészet, gondolati líra
■LS: aate+ ♦ aatekaaslane elvbarát; aatemees az elvek embere

aadress <'aadr'ess 'aadressi 'aadr'essi 'aadr'essi, 'aadr'essi[de 'aadr'essi[sid_&_'aadr'ess/e 22 s> cím, címzés ♦ täpne aadress pontos cím; puudulik aadress hiányos címzés; halvasti loetav aadress rosszul olvasható címzés; kodune aadress lakcím; tööaadress, töökoha aadress munkahelyi cím; saatja aadress a feladó címe; saaja aadress a címzett címe; aadressita läkitus cím nélküli küldemény; kiri tuli valel aadressil téves cím; a levél rossz címre jött; märkus oli tehtud valel aadressil téves kézbesítés; kriitika {kelle-mille} aadressil valakinek címzett kritika; anna mulle oma aadress add meg a címedet; kirjutage mulle vanal v endisel aadressil írjon a régi v. az előző címemre
■LS: aadressi+ ♦ aadressimärkmik címtár; aadressiraamat címtár, címgyűjtemény; aadressirada info címsor; aadressiteated címadatok

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastatepikkune <+p'ikkune p'ikkuse p'ikkus[t p'ikkus[se, p'ikkus[te p'ikkus/i_&_p'ikkuse[id 12_&_10 adj> sokévi, sokéves ♦ aastatepikkused kogemused sokéves tapasztalatok; kohtasin oma sõpra pärast aastatepikkust vaheaega v aastatepikkuse vaheaja järel sokéves szünet után újra találkoztam a barátommal

abielu <+elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> házasság ♦ õnnelik abielu boldog házasság; armastusabielu szerelmi házasság; abielu sõlmima házasságot köt; abielu rikkuma házasságtörést követ el; abielus mees nős, nős ember; abielus naine asszony, férjezett nő; abielus olema házas, nős, férjezett; oma abielu lahutama elválik
■LS: abi+elu+ ♦ abielukolmnurk szerelmi háromszög; abielulahutus válás; abieluleping jur házassági szerződés; abielurikkuja házasságtörő; abielupaar házaspár; abielusuhted házastársi kapcsolat, házassági kapcsolat; abielutruudus házastársi hűség; abielutunnistus házasságlevél, házassági anyakönyvi kivonat; abielutõotus házassági ígéret; abieluvoodi hitvesi ágy

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

alibi <alibi alibi alibi[t -, alibi[te alibe[id 01 s> jur alibi ♦ oma alibit tõestama alibijét bizonyítani; mul pole alibit nincs alibim

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alluv <'alluv 'alluva 'alluva[t -, 'alluva[te 'alluva[id 02 adj, s>
1. (partits) alárendelt
2. s alárendelt, alantas, beosztott ♦ ta käitub oma alluvatega halvasti rosszul bánik a beosztottaival; juhatajal on 20 alluvat az igazgatónak 20 beosztottja van

alustama <alusta[ma alusta[da alusta[b alusta[tud 27 v> megkezd, (el)kezd ♦ tööd alustama elkezdi a munkát; õpinguid alustama megkezdi tanulmányait; kõnega alustama pidu(stust) az ünnepélyt beszéddel kezdi; millega tasuks alustada uut aastat? mivel érdemes kezdeni az új évet?; ta alustas jooksupoisina kifutófiúként kezdte; ta alustas oma karjääri tühjalt kohalt pályáját a semmiből kezdte

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

armukadestama <+kadesta[ma kadesta[da kadesta[b kadesta[tud 27 v> féltékenykedik ♦ oma sõpra armukadestama féltékenykedik a barátjára

arusaamine <+s'aamine s'aamise s'aamis[t s'aamis[se, s'aamis[te s'aamis/i_&_s'aamise[id 12_&_10? s> (mõistmine, käsitus) belátás, tisztánlátás, megértés, kép, ítélőképesség, felismerés, felfogóképesség ♦ oma parima arusaamise järgi (a) legjobb tudása szerint

arvamus <'arvamus 'arvamuse 'arvamus[t 'arvamus[se, 'arvamus[te 'arvamus/i 11 s> (seisukoht, mõte) vélemény, nézet, felfogás ♦ avalik arvamus közvélemény; üldine arvamus közvélemény; minu isiklik arvamus egyéni véleményem; eriarvamus különvélemény; valearvamus, väärarvamus téveszme, tévhit; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma arvamust kujundama véleményt alkot vkiről/vmiről; oma arvamust välja ütlema megmondja a véleményét; oma arvamust muutma felülbírálja a véleményét, megváltoztatja a véleményét; arvamusi vahetama véleményt cserél vkivel; toetama kellegi arvamust támogatja vkinek a véleményét; oma arvamust mitte välja ütlema állig begombolkozik

asetama <aseta[ma aseta[da aseta[b aseta[tud 27 v>
1. (horisontaalselt) tesz, (el)helyez, állít; (vertikaalselt) felállít ♦ asetasin asjad kohale helyére tettem a holmikat; aseta oma käsi mu laubale tedd a kezed homlokomra
2. (abstraktse kohta: seadma, panema) feltesz ♦ nii ei saa küsimust asetada így nem lehet feltenni egy kérdést; kõike ühele kaardile asetama/panema mindent egy kockára (fel)tesz

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

austama <'austa[ma 'austa[da 'austa[b 'austa[tud 27 v> tisztel, megtisztel, tiszteletben tart ♦ oma vanemaid austama tiszteli a szüleit; seadust austama tiszteli a törvényt; erinevaid arvamusi austama tiszteletben tartja a véleménykülönbségeket; austatud kuulajad! tisztelt hallgatóság!; väga austatud professor! mélyen tisztelt tanár úr!

autogramm <autogr'amm autogrammi autogr'ammi autogr'ammi, autogr'ammi[de autogr'ammi[sid_&_autogr'amm/e 22 s> (oma käega kirjutatud nimi) aláírás ♦ autogrammide kogumine aláírásgyűjtés

avaldama <avalda[ma avalda[da avalda[b avalda[tud 27 v>
1. (väljendama) nyilvánít, bejelent; (esitama, välja ütlema) kifejez; (teatama, teatavaks tegema) (le)közöl, kihirdet ♦ tänu avaldama meghálál; uudist ajalehes avaldama leközli a hírt az újságban; kaastunnet avaldama részvétét nyilvánítja; kahetsust avaldama sajnálkozik; lootust avaldama reménykedik; rahulolematust avaldama elégedetlenkedik; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma seisukohta avaldama színt vall
2. (publitseerima) közzétesz, kiad, megjelentet, közread ♦ artiklit avaldama cikket megjelentet; uurimust trükis avaldama közzéteszi tanulmányát
3. (ilmutama, osutama) tanúsít ♦ vastupanu avaldama ellenállást tanúsít; huvi avaldama millegi vastu érdeklődést tanúsít vmi iránt
4. mat (avaldisena esitama) kifejez

avaldamine <avaldamine avaldamise avaldamis[t avaldamis[se, avaldamis[te avaldamis/i 12 s>
1. (väljendamine) bejelentés, nyilvánítás; (teatavakstegemine) kihirdetés; (osutamine, ilmutamine) kifejezés ♦ oma arvamuse avaldamine vélemény kifejezése; tänu avaldamine köszönet nyilvánítása; rahulolematuse avaldamine az elégedetlenség kifejezése
2. (publitseerimine) közzététel, kiadás, megjelentetés, közreadás ♦ trükiste avaldamine a nyomtatványok megjelentetése; otsuse avaldamine a határozat közzététele

avama <ava[ma ava[da ava[b ava[tud 27 v> nyit, megnyit, kinyit, kibont, feltár, felnyit, felbont ♦ ust avama ajtót nyit; akent avama kinyitja az ablakot; arvet avama számlát nyit; veinipudelit avama kinyitja a borosüveget; kirja avama felbontja a levelet; nööpe avama kigombol; võti avab luku a kulcs nyitja a lakatot; avas raamatu ja hakkas seda lehitsema felnyitotta a könyvet, és lapozni kezdett benne; pühapäeval avatakse muuseum kell kümme a múzeumot vasárnap tízkor nyitják; uus teater avatakse sügisel az új színházat ősszel nyitják; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; oma kaarte avama színt vall

deklareerima <deklar'eeri[ma deklar'eeri[da deklareeri[b deklareeri[tud 28 v> (avalikult kuulutama, teatavaks tegema) bevall, kimond, deklarál ♦ oma tulusid deklareerima bevallja a jövedelmét

deklasseeruma <deklass'eeru[ma deklass'eeru[da deklass'eeru[b deklass'eeru[tud 27 v> (oma klassi tunnuseid kaotama, moraalselt laostuma) deklasszál, elzüll ♦ deklasseerunud rahvakiht elzüllött népréteg

demonstreerima <demonstr'eeri[ma demonstr'eeri[da demonstreeri[b demonstreeri[tud 28 v> (näitama, esitama) demonstrál, bemutat, tüntet, felmutat ♦ uut filmi demonstreerima új filmet bemutat; oma võimeid demonstreerima bizonyítja a képességeit

doonor <d'oonor d'oonori d'oonori[t -, d'oonori[te d'oonore[id 02 s> (oma vere, rinnapiima, elundi vm andja); füüs (kristallidefekt) donor, véradó

eelistus <eelistus eelistuse eelistus[t eelistus[se, eelistus[te eelistus/i 11 s> preferencia ♦ igaühel on oma sümpaatiad ja eelistused mindenkinek megvan a saját szimpátiája és preferenciája

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

ehitama <ehita[ma ehita[da ehita[b ehita[tud 27 v> épít, rak, építkezik ♦ oma maja ehitama családi házat épít; ehitatakse uut silda új hidat épitenek; lind ehitab pesa a madár fészket rak; õhulosse ehitama légvárakat épít

eitama <'eita[ma 'eita[da 'eita[b 'eita[tud 27 v> tagad, letagad ♦ oma süüd eitama tagadja bűnösségét; keegi ei saa eitada, et {mida} senki sem tagadhatja, hogy

ekspluateerima <ekspluat'eeri[ma ekspluat'eeri[da ekspluateeri[b ekspluateeri[tud 28 v> (oma huvides kasutama, rakendama, käitama) kizsákmányol, kiszipolyoz

elatama <elata[ma elata[da elata[b elata[tud 27 v> (ülal pidama) eltart, fenntart ♦ oma perekonda elatama fenntartja a családját; elatab end käsitööst kézimunkából tartja fenn magát

elatuma <elatu[ma elatu[da elatu[b elatu[tud 27 v> (end ülal pidama) él, megél ♦ oma tööst elatuma a saját munkájából él

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

elulugu <+lugu l'oo lugu l'ukku, lugu[de lugu[sid 18 s> életrajz, biográfia, élettörténet; (enda oma) önéletrajz

elupäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (päev elusolendi elus) életének a napja
2. (pl) (elu, eluaeg) élet, életkor ♦ „Meie elupäevi on seitsekümmend aastat…" „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő…"; oma elupäevade jooksul életem során

energia <en'ergia en'ergia en'ergia[t -, en'ergia[te en'ergia[id 01 s> füüs (mateeria liikumise üldine mõõt, keha võime tööd teha); (tarm, tegutsemisind, aktiivsus) energia ♦ mehaaniline energia mechanikai energia; elektrienergia villamos energia; soojusenergia hőenergia; tuuleenergia szélenergia; tuumaenergia atomenergia; energia jäävuse seadus az energiamegmaradás törvénye; kogu oma energiat uuele ülesandele suunama minden energiáját az új feladatra összpontosítja
■LS: energia+ ♦ energiaallikas energiaforrás; energiaedastus energiatovábbítás; energiajook energiaital; energiahulk energiamennyiség; energiakadu energiaveszteség; energiakriis energiaválság, energiakrízis; energiakulu energiafelhasználás, energiafogyasztás; energiavaru energiatartalék; energiamahutavus a tárolt energia; energiamajandus energiagazdálkodás; energiatarve energiaszükséglet; energiatootja energiatermelő vállalat; energiatoodang energiatermelés; energiatööstus energiaipar; energiavahetus füsiol energiacsere; energiavajadus energiaigény; energiavarustus energiaellátás; energiavõrk energiahálózat; energiatõhusus energiahatékonyság; energiaühik füüs energiaegység

entusiast <entusi'ast entusiasti entusi'asti entusi'asti, entusi'asti[de entusi'asti[sid_&_entusi'ast/e 22 s> rajongó, lelkesedő ♦ oma ala entusiast az ügy lelkes híve

eputama <eputa[ma eputa[da eputa[b eputa[tud 27 v> kérkedik, henceg, dicsekedik, kéreti magát ♦ oma riietega eputama ruhájával henceg; võta vastu, ära eputa! fogadd el, ne kéresd magad!

eriala <+ala ala ala -, ala[de ala[sid_&_al/u 17 s> szakma, szak, szakterület ♦ oma erialal töötama a szakmában dolgozik
■LS: eriala+ ♦ erialakirjandus szakirodalom

erutus <erutus erutuse erutus[t erutus[se, erutus[te erutus/i 11 s> izgalom, izgatottság, nyugtalanság ♦ seksuaalne erutus szexuális izgalom; hingeline erutus érzelmi zavar; ta ei suutnud oma erutust maha suruda nem tudta leküzdeni izgatottságát
■LS: erutus+ ♦ erutusseisund izgalmi állapot

esitus <esitus esituse esitus[t esitus[se, esitus[te esitus/i 11 s>
1. (ettekanne) előadás
2. (edasiandmine, väljendamine) kifejezés, ábrazolás ♦ oma mõtete selge esitus a gondolatok világos kifejezése; geomeetriline esitus mat geometriai ábrázolás

fanaatik <fanaatik fanaatiku fanaatiku[t -, fanaatiku[te fanaatiku[id 02 s> (kirglik kaitsja v harrastaja) fanatikus, megszállott ♦ usufanaatik vallási fanatikus, hitbuzgó; ta on oma ala fanaatik szakbarbár

garderoob <garder'oob garderoobi garder'oobi garder'oobi, garder'oobi[de garder'oobi[sid_&_garder'oob/e 22 s>
1. (rõivistu) gardróbszekrény, öltöző, ruhatár; (teatris) ruhamegőrző ♦ kohviku garderoob a kávézó ruhatára
2. (riided) ruhatár ♦ oma garderoobi uuendama felfrissíti a ruhatárát; oma garderoobi täiendama kiegészíti a ruhatárát

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

haisutama <haisuta[ma haisuta[da haisuta[b haisuta[tud 27 v> (haisu levitama) büdösít ♦ nugis haisutab a görény bűzt áraszt; haisutas oma piibuga kogu maja ära pipájával bebüdösítette az egész házat

halisema <halise[ma halise[da halise[b halise[tud 27 v> (nuttes kaebama) nyüszít, siránkozik, sápítozik, rí; (kurtma) panaszkodik ♦ halises oma elu üle siránkozik az életén; haliseb saatuse pärast siránkozik a sorsán; ära halise iga tühja-tähja pärast ne siránkozz minden apróságon

harilik <haril'ik hariliku haril'ikku haril'ikku, harilik/e_&_haril'ikku[de haril'ikk/e_&_haril'ikku[sid 25 adj> általános, szokványos, szokásos; (igapäevane) mindennapi; (oma rühmas kõige tüüpilisem) közönséges ♦ harilik murd mat közönséges tört; harilik nähtus szokásos jelenség; harilik pliiats ceruza; harilik surelik közönséges halandó; harilik kadakas bot (Juniperus communis) közönséges boróka; harilik haug zool (Esox lucius) csuka; harilikust soojem talv a szokásosnál melegebb téli időszak; täna on harilik tööpäev szokásos hétköznap; täna tuli ta tööle harilikust varem ma a szokásosnál hamarabb jött munkába

harrastama <harrasta[ma harrasta[da harrasta[b harrasta[tud 27 v>
1. foglalkozik vmivel ♦ ta harrastab muusikat zenével foglalkozik; harrastama sporti sportol, sportot űz
2. gyakorol ♦ ta harrastab pitsitegemist gyakorolja a csipkézést
3. kedvtelésből csinál vmit ♦ luuletusi kirjutama (oma lõbuks) kedvtelésből verseket ír

hauakoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (sügav koht veekogus) csendes víz
2. (matmispaik) sírhely ♦ ta ei teadnud oma isa hauakohta nem tudta, hogy hol van az apja sírhelye

heaksarvamine <+'arvamine 'arvamise 'arvamis[t 'arvamis[se, 'arvamis[te 'arvamis/i 12 s> jónaklátás ♦ oma heaksarvamise järgi, oma heaksarvamist mööda kénye-kedve szerint, saját belátása szerint

heameel <+m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>, ka hea meel öröm ♦ heameelt tegema v valmistama örömet szerez, örömet okoz; märkasin seda oma heameeleks boldogan vettem észre; heameelega v hea meelega teen seda ise szívesen csinálom ezt magam

heldimus <h'eldimus h'eldimuse h'eldimus[t h'eldimus[se, h'eldimus[te h'eldimus/i 11 s> meghatódás, elérzékenyülés ♦ ema mõtles heldimusega oma laste peale az anya meghatódva gondolt a gyermekeire; teda valdas heldimus meghatódott, elérzékenyült

hellitama <hellita[ma hellita[da hellita[b hellita[tud 27 v>
1. babusgat, pátyolgat, melenget, kényeztet, elkényeztet, dédelget, becéz; (õrnustega ümbritsema) gyengédséggel vesz körül ♦ vanemad hellitasid oma ainust tütart a szülők elkényeztették egyetlen lányukat; elu ei ole teda hellitanud nem kényeztette el az élet; päike hellitas nägu a nap melengette arcom; hellitatud memmepoeg anyámasszony katonája; hellitav pilk becéző tekintet
2. piltl (meeles kandma) ♦ lootusi hellitama illúziókban ringatja magát

himu <himu himu himu -, himu[de himu[sid 17 s> (tahtmine) sóvárgás, vágyakozás; (kirglik soov) szenvedélyes vágy; (iha) érzéki vágy; (kiim) kéjvágy ♦ meeletu himu csillapíthatatlan vágy; maised himud földi vágyak; naisevõtmise himu nősülési vágy, házasodási vágy; eluhimu életvágy; karjäärihimu rangkórság; kättemaksuhimu bosszúvágy; lugemishimu olvasásvágy; rahahimu pénzvágy; saamahimu haszonvágy; seiklushimu kalandvágy; teadmishimu tudásvágy; viinahimu ivásvágy; õppimishimu tanulásvágy, tanulásszomj; võimuhimu hatalomvágy, uralomvágy; oma himusid rahuldama kielégíti vágyait; {kellelt} himu ära võtma elveszi a kedvét; oma himusid alla suruma elnyomja vágyait; oma himusid talitsema uralkodik a vágyain; himuga sööma étvággyal enni; himu on otsas, himu on täis betelt a kedve; lapsed jooksid oma himu täis a gyerekek kiszaladgálták magukat; ta jõi piima suure himuga nagy étvággyal itta a tejet; oma himude ori (saját) vágyai rabja

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

hoolealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s> gondozott, védenc, pártfogolt ♦ kasvataja kiidab oma hoolealuseid a nevelő dícséri a védenceit

hoolima <h'ooli[ma h'ooli[da hooli[b hooli[tud 28 v>
1. (meeldimust tundma) gondoskodik, törődik; (hoolt kandma) gondoskodik; (kahju olema) sajnál, szán ♦ sa peaksid oma lastest rohkem hoolima többet kellene törődnöd a gyerekeiddel; hea peremees hoolib oma hobusest a jó gazda gondoskodik a lovairól; ta ei hoolinud suurt teiste seltsist nem érdekelte mások társasága; reisimisest hoolin vähe nem érdekel az utazás; ta ei hooli oma tervisest nem törődik az egészségével; ta ei hooli temast karvavõrdki egy szikrát sem törődik vele; teiste heaks ei hoolinud ta ajast ja rahast ha másokról volt szó, sem időt, sem pénzt nem sajnált
2. (tähelepanu pöörama) figyelmet fordít; (arvesse võtma) figyelembe vesz ♦ ma ei hooli sellest mitte põrmugi egyáltalán nem érdekel; poiss hoolis vähe ema nõuannetest a fiút nem érdekelték anyja tanácsai, a fiú nem fordított figyelmet anyja tanácsaira; peremees ei hoolinud sugugi kulutustest a gazdát egyáltalán nem érdekelték a költségek; teiste arvamustest ei tee ta hoolimagi nem érdekli mások véleménye; ta ei hooli eeskirjadest nem tartja be az előírásokat

hoolimatus <h'oolimatus h'oolimatuse h'oolimatus[t h'oolimatus[se, h'oolimatus[te h'oolimatus/i_&_h'oolimatuse[id 11_&_09? s> vigyázatlanság, gondatlanság, pongyolaság, nemtörődömség, figyelmetlenség; (ükskõiksus) közömbösség ♦ pahatahtlik hoolimatus rosszindulatú hanyagsás; äärmine hoolimatus rendkívüli gondatlanság; hoolimatus oma riietuse suhtes nem vigyáz a ruhájára

hoolitsema <hoolitse[ma hoolitse[da hoolitse[b hoolitse[tud 27 v> gondoskodik, ügyel, kezel, istápol, gondoz, ápol, ellát, dajkál; (korras hoidma) rendben tart ♦ {kelle} heaolu eest hoolitsema gondoskodik a jólétéről; perekonna eest hoolitsema gondoskodik a családjáról; oma tervise eest hoolitsema vigyáz az egészségére; oma välimuse eest hoolitsema vigyáz a külsejére; hoolitseb kui oma lapse eest úgy gondoskodik róla, mint saját gyermekéről; haige eest ei hoolitse keegi senki sem gondozza a beteget; mina hoolitsen piletite eest gondoskodom a jegyekről; hoolitsev abikaasa figyelmes házastárs; hoolitsevad käed gondoskodó kezek; hoolitsetud käed ápolt kezek; hoolitsetud välimus ápolt külső

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

hooplema <h'oople[ma hoobel[da h'oople[b hoobel[dud 30 v> dicsekedik, rázza a rongyot, kérkedik, hősködik, hivalkodik, felvág ♦ hoopleb oma varandusega dicsekszik a vagyonával; hooplev toon kérkedő hang

hukk <h'ukk huku h'ukku h'ukku, h'ukku[de h'ukku[sid_&_h'ukk/e 22 s> halál, pusztulás ♦ traagiline hukk tragikus halál; laevahukk hajótörés; loomahukk elpusztul; impeeriumi hukk a birodalom bukása; läks vastu oma hukule szembenézett vesztével

hurmama <h'urma[ma hurma[ta h'urma[b hurma[tud 29 v> (võluma, veetlema) elandalít, lenyűgöz, igéz, hódít, elvarázsol, elragadtat, elbűvöl, elbájol; (joovastama) mámorít ♦ ta hurmas kõiki oma naiselikkusega nőiességével mindenkit elbűvölt; ta oli kergest võidust hurmatud lenyőgözte a könnyen jött győzelem

huvi <huvi huvi huvi -, huvi[de huvi[sid_&_huv/e 17 s>
1. (tähelepanu, harrastamine) érdeklődés, kiváncsiság, kedvtelés ♦ elav huvi élénk érdeklődés; suur huvi nagy érdeklődés; vaimsed huvid szellemi érdeklődés; muusikahuvi zenei érdeklődés; mitmekülgsete huvidega inimene sokoldalú ember; huvi ilmutama {kelle-mille vastu} érdeklődést mutat vki/vmi iránt; huvi kaotama {kelle-mille vastu} elvesztette érdeklődését vki/vmi iránt; huvi pakkuma érdekel, foglalkoztat; huvi tundma {kelle-mille vastu} érdeklődik vki/vmi iránt; huvi äratama {kelle-mille vastu} érdeklődést kelt; lehitsesin raamatut huvi pärast kiváncsiságból lapoztam a könyvet; mul on kadunud huvi töö vastu elvesztettem érdeklődésemet a munka iránt
2. (hrl pl) (tulu, kasu) érdek, haszon ♦ isiklikud huvid személyes érdekek; rahvuslikud huvid nemzetközi érdekek; klassihuvid osztályérdekek; {kelle} huvides kinek az érdekében; {kelle} huve kaitsma vki érdekeit védi; {kelle} huvidest lähtuma vki érdekeiből kiindulva; oma huvide eest võitlema harcol az érdekeiért

hõivama <h'õiva[ma hõiva[ta h'õiva[b hõiva[tud 29 v> (oma käsutusse, võimusesse võtma) bevesz, megszáll, lefoglal, elfoglal, foglal; (väevõimuga) megszáll; (vallutama) bevesz ♦ kõik kohad olid hõivatud minden hely foglalt volt; oleme tööga väga hõivatud nagyon elfoglaltak vagyunk, nagyon lefoglal minket a munka; maalimine hõivas ta täielikult teljesen lefoglalta a festés; oli oma mõtetest hõivatud lefoglalták a gondolatai, elmerült a gondolataiban; vaenlase poolt hõivatud alad az ellenség által elfoglalt területek

hõlm <h'õlm hõlma h'õlma h'õlma, h'õlma[de h'õlma[sid_&_h'õlm/u 22 s>
1. (riietusesemel) ♦ mantli hõlmu lahti tegema kigombolja a kabátját; jope vasak hõlm on kulunud a dzseki bal eleje kopot; pane pintsaku hõlmad kinni gombold be a zakód; tema nimi on vajunud unustuse hõlma piltl feledésbe merült a neve; unustusehõlma vajuma eltűnik a süllyesztőben; uni võttis ta oma hõlma piltl az álom karjai között
2. (adral) ♦ kahe hõlmaga ader kettes eke; vinthõlm kormánylemez

häbenema <häbene[ma häbene[da häbene[b häbene[tud 27 v> (häbelik olema) átall, szégyenkezik, szégyell, restell, restelkedik; (häbi tundma) szégyenkezni ♦ söö, ära häbene egyél, ne szégyenlősködj; mul ei ole midagi häbeneda nincs szégyellni valóm; oma päritolu häbenema szégyelli a múltját; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); häda ei anna häbeneda szükség törvényt bont

häbi <häbi häbi häbi -, häbi[de häbi[sid 17 s> szégyen, gyalázat ♦ häbi tundma restelkedik, elszégyelli magát, elrestelli magát, szégyenkezik, szégyell, restell; kas sul häbi ei ole! nem szégyelled magad?; oma häbiks pean tunnistama, et ... szégyenemre legyen mondva...; mul on häbi tunnistada, et ... szégyellem bevallani, hogy...; punastasin häbi pärast elpirultam szégyenemben, szégyen ég az arcán; häbi vaadata még nézni is szégyen; häbi öelda még kimondani is szégyen; teeb oma vanematele häbi szégyent hoz a szüleire; vajuks häbi pärast maa alla majd elsüllyed szégyenében; vaata, et sa endale häbi ei tee szégyent ne hozz magadra; tal pole häbiraasugi nincs bőr az arcán /a képén; et tal ka häbi pole nincs (hozzá) pofája; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; silmad häbi täis szégyen ide, szégyen oda
■LS: häbi+ ♦ häbiasi szégyen; häbimärk szégyenjegy; häbiplekk szégyenfolt; häbipuna szégyenpír; häbitegu becstelenség; häbitunne szégyenérzet, szeméremérzet

häbistama <häbista[ma häbista[da häbista[b häbista[tud 27 v>
1. (häbi tegema) megszégyenít, meggyaláz, leéget, gyaláz, szégyenbe hoz, dehonesztál; (naise au röövima) meggyaláz ♦ oma head nime häbistama szégyent hoz nevére; oma käitumisega kogu peret häbistama viselkedésével szégyent hoz a családra; neiut häbistama szégyenbe hozta a lányt; olen teotatud ja häbistatud meggyaláztak és megszégyenítettek
2. (hurjutama) rápirít ♦ tüdrukut häbistati lohakuse pärast hanyagsága miatt rápirítottak a lányra

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

hädaoht <+'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély, veszedelem ♦ ähvardav hädaoht fenyegető veszély; hädaohus olema veszélyben forog; hädaohu eest hoiatama figyelmezteti a veszélyre; hädaohtu tundma veszélyt érez; hädaohtu sattuma veszélyben van; hädaoht on möödas elmúlt a veszély; ta on väljaspool hädaohtu nincs veszélyben; ta pani oma elu hädaohtu veszélynek teszi ki magát, veszélybe sodorja az életét

häirima <h'äiri[ma h'äiri[da häiri[b häiri[tud 28 v> (meelerahu rikkuma) alkalmatlankodik, zavar, megzavar, irritál, háborgat, felver, faksznizik, csestet, bosszant, basztat; (rahu, vaikust) zavar ♦ {kelle} rahu häirima vki nyugalmát zavar; teda ei tohi häirida nem szabad zavarni (őt); vaikust häiris ainult kella tiksumine a csendet csak az óra ketyegése zavarta meg; sa häirid mind oma jutuvadaga zavar a fecsegésed; ära lase ennast sellest häirida ne zavartasd magad; häirivad asjaolud zavaró körülmények; häiriv müra bosszantó zaj; häiritud uni nyugtalan alvás

härm2 <h'ärm härmi h'ärmi h'ärmi, h'ärmi[de h'ärmi[sid_&_h'ärm/e 22 s> (meelepaha) bosszúság, harag ♦ tundis oma kohmetuse pärast härmi bosszús volt szégyenlőssége miatt

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

hüve <hüve hüve hüve[t -, hüve[de hüve[sid 16 s> (paremus, kasu) haszon; (heaolu) jólét; (eelis) előny ♦ ainelised hüved anyagi előnyök; maised hüved földi javak; eluhüved élet-javak; kasutas ära oma seisukorra hüved kihasználta állapotának előnyeit

ideaal <ide'aal ideaali ide'aali ide'aali, ide'aali[de ide'aali[sid_&_ide'aal/e 22 s> eszmény, ideál, eszménykép ♦ ülevad ideaalid legfőbb eszmények; kõlbelised ideaalid erkölcsi eszmék; kättesaamatu ideaal elérhetetlen ideálok; juhiideaal ideális vezető; meheideaal ideális férfi; ideaalidest loobumine lemond eszményeiről; oma ideaalide nimel võitlema harcol eszményeiért

idealiseerima <idealis'eeri[ma idealis'eeri[da idealiseeri[b idealiseeri[tud 28 v> (tegelikust paremaks pidama) eszményít, idealizál ♦ minevikku idealiseerima idealizálja a múltat; ta idealiseerib oma meest idealizálja a férjét; idealiseeritud tegelane idealizált karakter

iga1 <iga 'ea iga 'ikka, iga[de iga[sid 18 s> (eluiga) kor ♦ küps iga érett kor; kõrge iga magas kor; pikk iga (1) (eluiga) életkor; (2) (vastupidavus) tartós; keskiga középkorú; kooliiga iskoláskor; kutseiga sõj hadkötles kor; lapseiga gyermekkor; murdeiga kamaszkor; noorukiiga serdülőkor; täisiga felnőttkor; raugaiga aggkor; väikelapseiga kisgyermekkor; oma iga ära elama elhasználódik; pikka iga soovima hosszú életet kíván; pikka iga! hosszú életet!; ta jõudis kõrgesse ikka magas kort élt meg; poiss oli oma ea kohta liiga tõsine a fiú a korához képest túl komoly volt; kõrges eas öregkorban; noores eas fiatalkorban; teie eas az Ön korában; vanas eas öregkorban; vanemas eas naine idősebb nő; ei ole enam selles eas nincs már abban a korban

igavikustama <igavikusta[ma igavikusta[da igavikusta[b igavikusta[tud 27 v> (igaveseks jäädvustama) megörökít ♦ oma nime igavikustama megörökítette nevét

igaüks <+'üks ühe 'ühte 'ühte, - - 22 pron>
1. (igamees) mindenki, valahány, ki-ki, egy-egy ♦ igaüks meist mindannyian; igaühega eraldi rääkima mindenkivel külön beszélni; igaühel on oma maitse embere válogatja; igaüks neist jõi klaasi teed mindegyikük megivott egy pohár teát
2. (ükskõik kes) bárki ♦ igaüks meist bárki közülünk; sellega tuleb igaüks toime erre bárki képes

ihu <ihu ihu ihu 'ihhu, ihu[de ihu[sid 17 s> test ♦ päevitunud ihu napbarnította test; paljas ihu meztelen test; lopsakas ihu telt alak; ihu sügeleb viszket a teste; külmavärin käib üle ihu végigfut a hideg a hátán; särk kleepub ihu külge testéhez ragad az ing; oma särk on ihule kõige lähem minden szentnek maga felé hajlik a keze; ihust ja hingest testestül-lelkestül

ihulik <ihul'ik ihuliku ihul'ikku ihul'ikku, ihulik/e_&_ihul'ikku[de ihul'ikk/e_&_ihul'ikku[sid 25 adj> (kehaline) testi ♦ ihulik puudus testi hiány/fogytékosság; nägin seda oma ihuliku silmaga saját szememmel láttam

ihusilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> szem ♦ {keda} pole ihusilmaga näinud vkit szemével sem lát; igaüks võib seda oma ihusilmaga vaadata mindenki megnézheti a saját szemével

iidol <'iidol 'iidoli 'iidoli[t -, 'iidoli[te 'iidole[id 02 s>
1. (ebajumalakuju, puuslik) bálvány, bálványalak ♦ paganlikud iidolid pogány bálvány
2. piltl (ebajumal) bálvány ♦ nägin oma iidolit láttam a bálványom

illusioon <illusi'oon illusiooni illusi'ooni illusi'ooni, illusi'ooni[de illusi'ooni[sid_&_illusi'oon/e 22 s> (pettekujutlus); psühh (tajueksimus) illúzió ♦ optiline illusioon optikai csalódás; elab oma illusioonide maailmas illúziókban él; hajutas kõik minu illusioonid minden illúzióm szertefoszlott; elu purustas mu illusioonid az élet összetörte az illúzióimat

illustreerima <illustr'eeri[ma illustr'eeri[da illustreeri[b illustreeri[tud 28 v> (piltidega varustama) illusztrál, szemléltet, megvilágít; (näitestama) szemléltet ♦ raamatut illustreerima könyvet illusztrál; oma mõtet illustreerima illusztrálja gondolatait; illustreeritud väljaanne illusztrált kiadvány

ilmutama <ilmuta[ma ilmuta[da ilmuta[b ilmuta[tud 27 v>
1. (tegude v olekuga midagi avaldama, üles v välja näitama) mutat, kiad, előhív ♦ huvi ilmutama érdeklődést mutat; heatahtlikkust ilmutama jóakaratot mutat; hiilgavaid teadmisi ilmutama ragyogó tudást mutat; mehisust ilmutama férfiasságot mutat; rahutust ilmutama nyugtalanságot mutat; elumärki ilmutama életjeleket mutat; leidlikkust ilmutama leleményességet/találékoníságot mutat; ilmutas raskes olukorras meelekindlust határozottságot mutatott a nehéz helyzetben; ilmutasin oma kahtlused sõbrale kifejeztem kétségeimet a barátomnak
2. (üleloomulikul teel teatavaks v nähtavaks tegema) megjelenik
3. (trükis avaldama) kiad ♦ artiklit ajakirjas ilmutama cikket folyóiratban kiadni; uurimistöö tulemused ilmutati ajakirjades a kutatás eredményeit kiadták egy folyóiratban
4. fot (nähtavaks muutma) előhív ♦ filmi ilmutama előhívja a filmet

ilu <ilu ilu ilu -, ilu[de ilu[sid 17 s>
1. (kaunidus, veetlevus) szépség, szép, gyönyörűség, ékesség ♦ klassikaline ilu klasszikus szépség; kirjeldamatu ilu kimondhatatlan szépség; kütkestav ilu hódító szépség; neitsilik ilu szűzies szépség; nõiduslik ilu megbabonázó szépség; seesmine ilu belső szépség; silmipimestav ilu vakító szépség; tagasihoidlik ilu szerény szépség; ilu määratlus a szépség meghatározása; suveöö ilu a nyári éj szépsége; keele ilu a nyelv szépsége; {kelle-mille} ilust võlutud olema megbabonázta vki/vmi szépsége; oma iluga pimestama vakító szépség; oma iluga kütkestama lebilincsel a szépségével; ilu on närbunud elhervadt szépség
2. (ehe, kaunistus) szépség, dísz ♦ ilu pärast, iluks szépségért; vana park on küla ilu ja uhkus az öreg park a falu dísze és büszkesége
3. van (lõbu, lust, pillerkaar) mulatság ♦ pidasime eile suurt ilu nagy mulatságot csaptunk tegnap; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor
■LS: ilu+ (kaunidusse puutuv) ♦ iluideaal szépségideál; ilujanu szépségszomj; ilumeel szépérzék; ilumõiste a szépség fogalma; ilutunne szépérzék
ilu+ (ehtena) ♦ iluköide díszkötés; ilunael díszszeg; ilunööp díszgomb; iluriie díszruha; ilutaim dísznövény

ilustama <ilusta[ma ilusta[da ilusta[b ilusta[tud 27 v>
1. (kaunistama, ehteks olema) díszít, szépít, dekorál, kicsinosít, ékesít ♦ ruumi ilustama feldíszíti a termet; rahvarõivaid ilustatakse tikandiga hímzéssel díszítik a népviseletet; ilustas oma kõnet retooriliste hüüatustega retorikus felkiáltásokkal díszítette beszédét; habe ilustab mehe nägu a szakáll ékesíti a férfi arcát
2. (ilusamana näitama) szépít ♦ tegelikkust ilustama szápíti a valóságot; ilustamata tõde meztelen/puszta igazság; ilustamata kendőzetlen, sallangmentes

imestus <imestus imestuse imestus[t imestus[se, imestus[te imestus/i 11 s> csodálkozás, meglepetés, ámulat, csodálat, bámulat ♦ imestust äratama csodálatot kelt; imestust avaldama {mille üle} elcsodálkozik vmin; minu suureks imestuseks nagy meglepetésemre; silmad imestusest pärani csodálkozástól tágra nyílt szemekkel; ta ei suuda oma imestust varjata nem tudja leplezni meglepetését; kõik vaatavad teda imestusega mindenki csodálkozva nézi őt; jäi imestusest soolasambaks sóbálvánnyá vált az ámulattl
■LS: imestus+ ♦ imestushüüe csodálkozó felkiáltás

immuniteet <immunit'eet immuniteedi immunit'eeti immunit'eeti, immunit'eeti[de immunit'eeti[sid_&_immunit'eet/e 22 s>
1. med, biol (nakkusohutus, tõvekindlus) immunitás, védettség ♦ vitamiinide puudus vähendab organismi immuniteeti a vitaminhiány csökkenti a szervezet ellenálló képességét
2. jur (eriseisund isikupuutumatuse ja seadustele allumise suhtes); aj (feodaali õigus täita oma valdustes mõningaid riigivõimu funktsioone) mentesség ♦ diplomaatiline immuniteet diplomáciai mentesség; riigi immuniteet az állam mentessége

imponeerima <impon'eeri[ma impon'eeri[da imponeeri[b imponeeri[tud 28 v> imponál ♦ kõneleja imponeeris publikule oma sundimatusega a felszólaló természetessége imponált a közönségnek; imponeeriv välimus imponáló külső

individuaalsus <individu'aalsus individu'aalsuse individu'aalsus[t individu'aalsus[se, individu'aalsus[te individu'aalsus/i_&_individu'aalsuse[id 11_&_09 s> (isikupärasus) egyediség ♦ ta kaotas oma individuaalsuse elvesztette egyediségét

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

innustama <innusta[ma innusta[da innusta[b innusta[tud 27 v> ösztönöz, ösztökél, serkent, lelkesít, hevít, fűt, felbuzdít, buzdít, biztat; (vaimustama) lelkesít; (tiivustama) ösztönöz; (ergutama) ösztönöz, serkent; (kaasa kiskuma) magával ragad ♦ oma eeskujuga innustama a saját példájával ösztönöz; poeeti oma iluga innustama szépségével inspirálja a költőt; sõdureid võitluseks innustama harcra buzdítja a katonákat; {mida} tegema innustama vmit megtenni buzdít; innustasin sõpra tagant bíztattam a barátomat; edu innustab igaüht a siker mindenkit ösztönöz; innustav eeskuju lelkesítő példa; innustav tunnustus ösztönző elismerés

ironiseerima <ironis'eeri[ma ironis'eeri[da ironiseeri[b ironiseeri[tud 28 v> ironizál ♦ oma elu üle ironiseerima ironizál saját életén; ironiseeriv märkus ironikus megjegyzés

irratsionaalne <irratsion'aalne irratsion'aalse irratsion'aalse[t -, irratsion'aalse[te irratsion'aalse[id 02 adj> irracionális ♦ irratsionaalne võrrand mat irracionális egyenlet; usk on oma olemuselt irratsionaalne a hit természeténél fogva irracionális
■LS: irratsionaal+ ♦ irratsionaalarv mat irracionális szám; irratsionaalvõrrand mat irracionális egyenlet

isand <isand isanda isanda[t -, isanda[te isanda[id 02 s> úr; (saks) uraság, úriember ♦ olen ise enda isand a magam ura vagyok; oma isanda truu teener ura hű szolgája; soliidne hallipäine isand szolid ősz úriember; isandate villad az urak villái; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni

ise1 <ise adv, adj>
1. adv (iseenesest) maga, önmaga, ön-, saját; kõnek (oma olemuselt, iseenesest) magától ♦ küünal kustus ise a gyertya magától elaludt; hambavalu läks ise üle a fogfájás magától megszűnt
2. adv (iseseisvalt, omal jõul) maga, egyedül ♦ tulen ise toime én magam csinálom; laps oskab juba ise käia a baba már magától jár; õpilane lahendas ülesande täiesti ise a diák teljesen egyedül oldotta meg a feladatot; tulin siia ise, omal vabal tahtel magam jöttem ide, a saját akaratomból; teise maali ostsin ise a másik festményt magam vettem
3. adj (eri, isesugune) külön, más ♦ ise sissekäik külön bejárat; hilinesime tundi ise põhjustel mindenki más okból késett az óráról; me sõime ise lauas külön asztalnál ettünk
■LS: ise+ ♦ isekarastumine tehn önedződés; isekuumenemine önmelegedés; isekülgne mat különböző oldalú; isekülv[umine] bot, mets önvető; iselaadiv öntöltő; iseliikuv önjáró; isemürgistus med autointoxikáció; isenakatus, isenakatumine med autoinfekció; isenäoline különböző; isepuhastus öntisztítás; iseregistreeriv tehn önregisztráló; isesüttimine öngyulladás; isetekkimine ősnemzés; iseterituv önélező, önmagától való keletkezés; isetolmleja bot önmegporzó; isetolmlemine bot önmegporzás; isetühjenev önürítő; isevaruja önbeszerző; iseviljastumine bot önmegtermékenyítés

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

iseseisev <+s'eisev s'eisva s'eisva[t -, s'eisva[te s'eisva[id 02 adj>
1. (sõltumatu) független, önfenntartó, önálló ♦ iseseisev riik önálló állam; iseseisev juhtimisorgan független irányító testület; iseseisvaks riigiks saama független országgá válik; riik kuulutati iseseisvaks az országot függetlenné nyilvánították
2. (teiste abita tehtav, algupärane) önálló ♦ iseseisev arvamus független vélemény; õpilaste iseseisev töö a diákok önálló munkája; noored alustasid iseseisvat elu a fiatalok önálló életet kezdtek; on oma otsustes üpris iseseisev döntéseiben meglehetősen független
3. (omaette) önálló ♦ iseseisev bilanss maj önálló mérleg; andis esimese iseseisva kontserdi első önálló/szóló koncertjét adta

iseseisvus <+s'eisvus s'eisvuse s'eisvus[t s'eisvus[se, s'eisvus[te s'eisvus/i_&_s'eisvuse[id 11_&_09 s> függetlenség, önállóság ♦ poliitiline iseseisvus politikai függetlenség; rahvuslik iseseisvus nemzeti függetlenség; riigi iseseisvus az ország függetlensége; vaadete iseseisvus a vélemények függetlensége; iseseisvust saama önállósul, függetlenedik; oma iseseisvust kaitsma védi a függetlenségét; lapses tuleb kasvatada iseseisvust a gyereket függetlenségre kell nevelni
■LS: ise+seisvus+ ♦ iseseisvuspüüe függetlenségi törekvések; iseseisvussõda függetlenségi háború

isiklik <isikl'ik isikliku isikl'ikku isikl'ikku, isiklik/e_&_isikl'ikku[de isikl'ikk/e_&_isikl'ikku[sid 25 adj>
1. (isikule kuuluv v omane, isikusse puutuv) személyes, individuális, egyéni ♦ isiklikud asjad személyes dolgok; isiklik omand személyi tulajdon; isiklik majapidamine személyes háztartás; isiklik raha személyes pénz; isiklik sõiduauto személygépkocsi; isiklik arvamus magánvélemény, egyéni vélemény; isiklikud muljed személyes benyomások; isiklik veendumus személyes meggyőződés; tema isiklik võlu személyes varázsa; isiklikud dokumendid személyes dokumentumok; isiklik julgeolek személyes biztonság; isiklik heaolu személyes jólét; isiklik huvi magánérdek; isiklik rahulolu személyes elégedettség; isiklik toimik személyi akta; isiklik õnn személyes boldogság; isiklikel põhjustel személyes okokból; isiklikuks minema személyeskedik; see on minu isiklik asi ez az én személyes dolgom; ärge võtke seda isikliku solvamisena ne vegye ezt személyes sértésnek
2. (isikust lähtuv) személyes ♦ isiklik algatus személyes kezdeményezés; isiklik allkiri személyes aláírás; isiklik kohalolek személyes jelenlét; isiklik vastutus személyes felelősség; isiklik tarbimine személyes figyasztás; sportlase isiklik rekord a sportoló személyes erkordja; oma isikliku eeskujuga innustama a saját személyes példéjáva ösztönöz

isikupära <+pära pära pära p'ärra, pära[de pära[sid 17 s> egyéniség, személyiség, sajátosság ♦ kordumatu isikupära egyedi személyiség; helilooja isikupära a zeneszerző személyisége; oma isikupära kaotama elveszti a személyiségét, elveszti az egyéniségét

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

iva <iva iva iva -, iva[de iva[sid 17 s>
1. (seeme, tera) csattanó, szemes, szemernyi, mag ♦ nisuiva búzaszem; odraiva árpaszem; rukkiiva rozsszem; proovis hambaga iva küpsust ráharapott a magra, hogy ellenőrizze érettségét; peotäis ivasid egy marék mag
2. (raas) morzsa, csepp ♦ ma pole ivagi suhu saanud egy morzsányit sem ettem; olime oma toidu viimase ivani ära söönud az utolsó morzsáig megettük az ételünket; selles jutus on oma iva van ebben a történetben valami; temas pole ivagi ausust egy morzányi becsület sincs benne; neis sõnades ei puudu ratsionaalne iva e szavakból nem hiányzika a racionális mozzanat

jaa <j'aa adv; j'aa j'aa j'aa[d -, j'aa[de j'aa[sid 26 s>
1. adv (möönduse, nõusoleku v meenutuse puhul) igen, hogyne, persze ♦ jaa, see juba on midagi igen, ez már valami; jaa, tulen meeleldi persze, szívesen jövök; jaa, aga ole hästi ettevaatlik igen, de légy nagyon óvatos
2. s (jaasõna positiivse otsuse puhul) igen ♦ kas ei või jaa nem vagy igen; jää nõusse, ütle ometi jaa egyezz bele, mondd, hogy igen; ta ütles oma kindla jaa határozottan igent mondott

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jahune <jahune jahuse jahus[t -, jahus[te jahuse[id 10 adj>
1. (jahuga koos v kaetud) lisztes ♦ möldri riided on jahused a molnár ruhája lisztes; pühkis oma jahused käed põlle külge töröld a lsiztes kezed a köténybe; pink sai jahuseks lisztes lett a pad
2. (jahukas, mure) lisztes ♦ jahused kartulid lisztes burgonya

jaokaupa <+k'aupa adv>, ka jao kaupa
1. (osade kaupa) apránként, részenként ♦ ta maksis oma võlad jaokaupa v jao kaupa apránként fizette az adósságát
2. (jaopärast, normeeritult) részenként, beosztással ♦ jaokaupa jagama részenként oszt

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jaoskond <j'aosk'ond j'aoskonna j'aosk'onda j'aosk'onda, j'aosk'onda[de j'aosk'onda[sid_&_j'aosk'ond/i 22 s> részleg, osztály ♦ arstijaoskond körzeti orvosi rendelő; majandusjaoskond gazdasági részleg, gazdasági osztály; politseijaoskond rendőrség, rendőrőrs, kapitányság; sidejaoskond posta; valimisjaoskond szavazóhelyiség, választóhelyiség; kaevanduse jaoskond bányászati osztály; politseinik viis korrarikkuja jaoskonda a rendőr bevitte a rendbontót a rendőrségre/kapitányságra; arst käib oma jaoskonna haigete juures az orvos meglátogatja körzetének betegeit
■LS: jaoskonna+ ♦ jaoskonnaarst körzeti orvos; jaoskonnahaigla körzeti kórház; jaoskonnakohus körzeti bíróság, kerületi bíróság; jaoskonnakomisjon kerületi/körzeti bizottság; jaoskonnaülem osztályparancsnok

jonn <j'onn jonni j'onni j'onni, j'onni[de j'onni[sid_&_j'onn/e 22 s> csökönyösség, konokság, makacsság, makrancosság, dacosság; (tujukus) szeszélyesség, hisztisség ♦ rumal jonn buta csökönyösség; lapsik jonn gyerekes hiszti; jonni ajama nyafog; ta ei jäta oma jonni makacsul folytatja; ta ei teinud seda lihtsalt jonni pärast nem csak makacsságból tette; poiss on jonni täis a fiú tele van daccal

joom2 <j'oom joome j'oome j'oome, j'oome[de j'oome[sid_&_j'oom/i 22 s>
1. (viir, vööt) sugár, csík, barázda; (juga) sugár; (rannamadal, leetseljak) homokzátony ♦ valgus langes kitsa joomena tuppa a fény vékony sugárba esik a szobába; udu valged joomed a köd fehér száli; vesi oli kulutanud kivisse sügavad joomed a víz mély barázdákat vájt a kőbe; taevas veiklesid virmaliste helendavad joomed az égen villogtak a sarki fény világító sugarai; laev jättis veele vahuse joome a hajó fehér habcsíkott húzott maga után; laev on joomele kinni jäänud a hajó megfeneklett a zátonyon
2. (vool, voolus) sodrás, áramlat ♦ joom haaras paadi oma meelevalda a sodrás magával ragadta a csónakot; paat jõudis joomele a csónak elérte az áramlatot

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

juhmus <j'uhmus j'uhmuse j'uhmus[t j'uhmus[se, j'uhmus[te j'uhmus/i_&_j'uhmuse[id 11_&_09 s> eltompultság, lassú/nehézkes észjárás, ostobaság; (taipamatus) meggondolatlanság ♦ juhmuse tipp a hülyeség csúcsa; inimeste juhmusel pole otsa ega äärt az emberi butaság határtalan; oma juhmuses teeks ei tea mida ostobaságában bármire képes

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

julgelt <j'ulgelt adv>
1. bátran; (vapralt) bátran; (mehiselt) férfiasan; (kartmatult) rettenthetetlenül; (hulljulgelt) vakmerőn ♦ avaldab julgelt oma arvamust bátran véleményét nyilvánít
2. (kindlasti, kahtlemata) kétségtelenül, biztosan ♦ siia mahub julgelt kümme inimest itt biztosan elfér tíz ember

julgestama <julgesta[ma julgesta[da julgesta[b julgesta[tud 27 v> biztosít; (turvaliseks tegema) biztosít, fedez, (meg)véd, (meg)óv ♦ alpinisti julgestama hegymászót biztosít; võimlejat julgestas treener az edző védte a tornászt; tuli oma elupaika julgestada biztosítanom kellett az otthonom

julgesti <j'ulgesti adv>
1. bátran; (vapralt) merészen; (kartmatult) rettenthetetlenül ♦ vaatas julgesti õpetajale otsa bátran nézett a tanárra; võitleb julgesti oma õiguste eest merészen harcol a jogaiért; tule julgesti, koer ei hammusta gyere bátran, nem harap a kutya
2. (kindlasti, kahtlemata) biztosan, kétségtelenül ♦ temale võib julgesti loota rá biztosan számíthatsz; ta on julgesti teistest poistest pikem kétségtelenül magasabb, mint a többi fiú

jumaldama <jumalda[ma jumalda[da jumalda[b jumalda[tud 27 v> imád, istenít ♦ isa jumaldab oma poega az apa imádja/isteníti a fiát; ta jumaldab naiseilu isteníti a női szépséget; nad jumaldavad gooti arhitektuuri imádják a gótikus épitészetet; jumaldav imetlus imádó csodálat; jumaldatud näitleja az imádott színész

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

jutti <j'utti adv> kõnek vt ka juttis
1. (joonde, korda) rendbe ♦ ajan ise oma asjad jutti elrendezem a dolgaimat magam; elu hakkab jutti minema kezd rendeződni az élet; dokumendid said õigeks ajaks jutti az okmányok időben rendben voltak
2. (ühtejärge) egyfolytában ♦ kolm päeva jutti három napig egyfolytában

jutustama <jutusta[ma jutusta[da jutusta[b jutusta[tud 27 v>
1. (millestki rääkima) mesél, elmesél, elbeszél, elmond; (paljust, paljudele) elmesél ♦ muinasjuttu jutustama mesét mesél; hommikul jutustas ta mulle oma unenäo reggel elmesélte nekem az álmát; kaasakiskuvalt jutustama magával ragadóan mesél; muistend jutustab järve tekkest a legenda tó keletkezéséről szól; romaan jutustab rannarahva elust a regény a tengerparti emberek életéről szól; ta käed jutustavad raskest tööst piltl kezei nehéz munkáról adnak tanulságot; mida sa siis meile jutustad? na mit mesélsz nekünk?
2. kõnek (vestlema) beszélgetni ♦ jutustasime temaga mitu tundi maast ja ilmast órákig beszélgettünk vele mindenféléről
■LS: jutustamis+ ♦ jutustamisanne mesélőkészség; jutustamislaad beszédstílus; jutustamisoskus mesélő képesség

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

juus <j'uus j'uukse j'uus[t -, j'uus[te j'uukse[id 09 s (hrl pl)> (juuksekarv) hajszál; (juuksed) haj ♦ esimene hall juus első ősz hajszál; hallinev juus, hallinevad juuksed őszülő haj; hallid juuksed ősz haj; heledad juuksed szőke haj; karm juus durva haj; tumedad juuksed sötét haj; punased juuksed vörös haj; tuhkjad juuksed szürkés haj; ruuged juuksed vöröses haj; kohevad juuksed dús haj; hõredad juuksed ritka haj; tihedad juuksed sűrű haj; sirged juuksed egyenes haj; laines juuksed hullámos haj; krussis juuksed göndör haj; lokkis juuksed bodor haj, göndör haj; lühikesed juuksed rövid haj; kuivad juuksed száraz haj; rasused juuksed zsíros haj; pulstis juuksed gubancos haj; salkus juuksed csapzott haj; sassis juuksed kócos haj, kusza haj; juukseid kasvatama megnöveszti a haját; juukseid kammima fésüli a haját; juukseid lõikama hajat nyír; juukseid nulliga maha ajama kopaszra nyír; juukseid lokkima hajat süt; juukseid palmima v palmitsema hajat fon; juustest sakutama megcibálja a haját; juuksed olid kammitud otselahku haja középen volt elválasztva; juuksed hoiavad lokki göndörödik a haja; juuksed on mütsi alt väljas kilóg a haja a sapka alól; pikk juus, lühike aru hosszú haj, rövid ész; oma juukseid katkuma a haját tépi; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
■LS: juukse+ ♦ juukseehe hajdísz; juuksehari hajkefe; juukseharjas sörtehajú; juuksekadu med hajvesztés; juuksekasv hajnövekedés; juuksekrunn konty; juuksekuhelik, juuksekuhil hajtorony; juuksekuivus hajszárazság; juukselint hajpántlika; juukselõhenemus med a hajszálak repedezése; juuksemurduvus med hajtöredezés; juuksepael hajszalag; juuksepahmak[as] hajtömeg; juuksepumat hajkenőcs; juuksepügamine hajnyírás; juuksetort hajcsomó; juukseudemed hajpihék; juuksevesi hajvíz; juuksevihk hajzuhatag; juuksevõrk hajháló, necc; juukseväljalangus med hajhullás; juukseõli hajolaj

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

jõudumööda <+m'ööda adv>, ka jõudu mööda (jõu, võimete kohaselt) képessége szerint; (võimalust mööda) lehetőségeihez mérten ♦ aitab jõudumööda v jõudu mööda segít, ahogy erejéből telik; harrastab jõudumööda tervisesporti lehetőségeihez mérten sportol; ta on oma raamatukogu jõudumööda täiendanud lehetőségeihez mérten kiegészítette könyvtárát

jõukus <j'õukus j'õukuse j'õukus[t j'õukus[se, j'õukus[te j'õukus/i_&_j'õukuse[id 11_&_09 s> jómód, gazdagság, jólét ♦ keskmise jõukusega majand közepes jövedelmű gazdaság; jõukus kasvab növekszik a jólét; jõukus suureneb növekszik a gazdagság; oma jõukust suurendama növeli a vagyonát; jõukuses elama gazdagságban/jómódban él; neil on jõukus majas vagyonosak, gazdag ház; meil ei jätku veel jõukust maja osta még nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy házat vásároljunk

jäljendama <jäljenda[ma jäljenda[da jäljenda[b jäljenda[tud 27 v> imitál, utánoz, másol, lemásol, kifiguráz ♦ teiste liigutusi jäljendama mások mozdulatait utánozza; {kelle} kõnemaneeri jäljendama beszédmódot utánoz; linnulaulu jäljendama madárfüttyöt utánoz; oma sõpra jäljendama utánozza a barátját

jännis <j'ännis adv> vt ka jänni, jännist (kimpus, hädas) bajban, gobdban ♦ olen omadega jännis bajban vagyok; olen oma tööga jännis gondban vagyok a munkámmal

järele <järele postp, adv> vt ka järel
1. postp [gen] (kelle-mille taha, tahapoole) után
2. postp [gen] (osutab soovitud objektile) érte ♦ tulin oma asjade järele jöttem a dolgaimért
3. postp [gen] (osutab uuritavale objektile, teatavale asjaolule) után ♦ mis sa nuhid minu järele? mit kémkedsz utánam?
4. adv (osutab millegi lõppemisele) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom; jäta järele! hagyd abba!, hagyd el!

järele andma
1. (lõdvemale, lahti tulema v minema, varisema) alábbhagy, beadja a derekát, tágul, tágít, ráhagy, oldódik, mérséklődik, megenyhül, feloldódik, felenged, enyhül, engedelmeskedik, enged, behódol
2. (mööndusi tegema, oma otsustest loobuma) ♦ targem annab järele okos enged, szamár szenved
3. (nõrgenema, vaibuma) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom

järjekindel <+k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj> konzekvens, következetes; (visa) kitartó; (kava-, korrakindel) szisztematikus, rendszeres, állandó ♦ järjekindel oma nõudmistes következetes a követeléseiben; järjekindel inimene következetes ember; järjekindel treening rendszeres/kitartó edzés

järk <j'ärk järgu j'ärku j'ärku, j'ärku[de j'ärku[sid_&_j'ärk/e 22 s>
1. (väärtuse v tähtsuse aste, kategooria) stádium, fokozat, rend ♦ küpsusjärk az érettség foka; vanusejärk korosztály; esimese järgu hotell elsőrendű szálloda; kolmanda järgu söökla harmadrendű menza; teise järgu tähtsusega asi másodrendű dolog
2. (piiratud osa, lõik) szakasz ♦ tee viimane järk az út utolsó szakasza; loe meile ette üks järk oma uuest romaanist olvass fel nekünk egy szakaszt az új regényedből
3. (ajajärk, periood, arengu- v teostusaste) időszak, szakasz ♦ elujärk életkor, életkörülmény; ettevalmistusjärk előkészítési szakasz
4. mat fokozat
5. sõj fokozat ♦ esimese järgu kapten első rangú kapitány

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kaaluma <k'aalu[ma k'aalu[da kaalu[b kaalu[tud 28 v>
1. (kaalu omama) nyom ♦ pakk kaalub kolm kilo a csomag három kiló; palju sa kaalud? mennyi a súlyod?
2. (kaalu kindlaks määrama) megmér, lemér; (end) megméri magát; (teatud kogust) kimér ♦ jahu kottidesse kaaluma zsákokba méri a lisztet; olukorda põhjalikult kaaluma alaposan mérlegeli a helyzetet; kaalusin kotti kilo suhkrut kimértem egy kiló cukrot a zsákba
3. (raskusega vajutama) nyom ♦ raamatud kaalusid riiuli looka meggörbült a könyvek súlya alatt a polc
4. (aru pidama) megfontol <{vmit}> ♦ minden lépését megfontolta ta kaalus iga oma sammu

kaart1 <k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s>
1. (maakaart, objektide paiknemise kujutis, mängukaart) térkép, kártya ♦ füüsiline kaart fizikai térkép; geograafiline kaart földrajzi térkép; poliitiline kaart politikai térkép; [auto]teede kaart autóatlasz, autótérkép; ilmakaart, sünoptiline kaart meteor időjárási térkép; kontuurkaart kontúrtérkép, körvonalas térkép; maakaart térkép; merekaart hajózási térkép; mängukaart játékkártya, kártyalap; reljeefkaart geogr domborzati térkép; seinakaart falitérkép; taimkattekaart bot növényzeti térkép; trumpkaart adukártya; eesti murrete kaart az észt nyelvjárások térképe; kaarte mängima kártyázik, zsugázik; kaarte [välja] panema, kaartide järgi ennustama kártyából jósol; kaarte segama megkeveri a kártyát; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; oma kaarte avama színt vall; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel; mindent egy kockára (fel)tesz; mindent egy lapra tesz; õigele/valele kaardile panema jó/rossz lóra tesz; variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár
2. (plank) lap; (postkaart) képeslap ♦ ID-kaart személyazonosító okmány; kataloogikaart katalóguskártya; kutsekaart meghívó; liikmekaart tagkönyv, tagsági igazolvány; lugejakaart olvasókártya; toidukaart maj élelmiszerjegy; uusaastakaart újévi üdvözlőlap; visiitkaart névjegykártya; õnnitluskaart üdvözlőlap
■LS: kaardi+ ♦ kaardimajake piltl kártyavár; kaardimast kártyaszín, szín; kaardipakk kártyacsomag, egy pakli kártya, egy csomag kártya; kaardisüsteem maj jegyrendszer

kaas1 <k'aas kaane k'aan[t k'aan[de, kaan[te k'aas[i 14 s>
1. (anuma kate) fedő, fedél ♦ kasti kaas a láda fedele; poti kaas a fazék fedője; ärakäiv v äravõetav v eemaldatav kaas leemelhető v. felnyitható fedő; klaverikaas a zongora fedele; plastmasskaas műanyag fedő; kaanega korv fedeles kosár; potile kaant peale panema fedőt tesz a fazékra; kaant ära võtma leemeli a fedőt; iga pott leiab oma kaane minden zsák megtalálja/megleli a (maga) foltját
2. (raamatul) borító ♦ hallide kaantega vihik szürke borítós füzet; esikaas előlap; nahkkaaned bőrtokok; tagakaas hátlap; luges raamatu kaanest kaaneni läbi elejétől a végéig elolvasta a könyvet
■LS: kaane+ ♦ kaanepaber trük borítópapír; kaanepilt címlapkép, borítókép; kaaneümbris borító

kaasa elama drukkol, szurkol ♦ oma meeskonnale kaasa elama kedvenc csapatának szurkol

kaasa rääkima (millegi kohta oma arvamust avaldama) beleszól, hozzászól ♦ mul pole siin sõnakestki kaasa rääkida nem szólhatok bele; inimestel peab olema võimalus kaasa rääkida kõikides küsimustes, mis neid mõjutavad az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket minden őket érintő kérdésben

kaebama <k'aeba[ma kaeva[ta k'aeba[b kaeva[tud 29 v> (el)panaszol, spicliskedik, panaszkodik; (kurtma) siránkozik; (kohtusse kaebama) felperel ♦ ta kaebas oma kurva saatuse üle v kurba saatust elpanászolta a bánatát; peale kaebamas käima spicliskedik; ta kaebas naabri kohtusse felperelte a szomszédját