[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alumine <alumine alumise alumis[t alumis[se, alumis[te alumis/i 12 adj> alsó, lenti ♦ alumine osa alsó rész; alumine äär alsó szél; alumine huul alsó ajak; alumine korrus alsó szint, földszint; alumine naaber lenti szomszéd; puu alumised oksad a fa alsó/legalsó ágai

avangard <avang'ard avangardi avang'ardi avang'ardi, avang'ardi[de avang'ardi[sid_&_avang'ard/e 22 s> (eesrindlik osa); sõj (eelvägi) avantgárd, előhad, élgárda, élcsapat

bastion <b'astion b'astioni b'astioni b'astioni, b'astioni[de b'astion/e 19 s; b'astion b'astioni b'astioni[t -, b'astioni[te b'astione[id 02 s> sõj (kindluse kaitsetorn, kaitseehitise osa kindluses) bástya

detail <det'ail detaili det'aili det'aili, det'aili[de det'aili[sid_&_det'ail/e 22 s> (üksikasi, peensus, üksikosa); tehn (osa) alkatrész, részlet ♦ ehitusdetail építőelem; valmisdetail előre gyártott építőelem

eend <'eend 'eendi 'eendi[t -, 'eendi[te 'eende[id 02 s> (etteulatuv osa) kiugró

eesmine <'eesmine 'eesmise 'eesmis[t 'eesmis[se, 'eesmis[te 'eesmis/i_&_'eesmise[id 12_&_10? adj> elülső ♦ eesmine osa elülső rész

ekspositsioon <ekspositsi'oon ekspositsiooni ekspositsi'ooni ekspositsi'ooni, ekspositsi'ooni[de ekspositsi'ooni[sid_&_ekspositsi'oon/e 22 s> (väljapanek); kirj, muus (sissejuhatav osa); fot (säritus) expozíció ♦ muuseumi alaline ekspositsioon a múzeumi állandó kiállítása; romaani ekspositsioon kirj a regény expozíciója

element <elem'ent elemendi elem'enti elem'enti, elem'enti[de elem'enti[sid_&_elem'ent/e 22 s>
1. (koostisosa, seadme osa, isik); keem (aine lagundamatu komponent); el (elektrienergia allikas) elem ♦ element filos (ürgalge) életelem; keemiline element kémiai elem; galvaanielement el galvánelem; kuivelement el szárazelem; kütteelement el fűtőelem; neli looduse elementi a világot alkotó négy elem/ősanyag; ta tundis end omas elemendis piltl elemében érezte magát
2. (hrl pl) (suge, alge) elemek

eliit <el'iit eliidi el'iiti el'iiti, el'iiti[de el'iiti[sid_&_el'iit/e 22 s> (paremik, valituim osa) elit, színe-java ♦ vaimueliit, vaimne eliit értelmiség; ühiskonna eliit a társadalom elitje; võimueliit hatalmi elit
■LS: eliit+ ♦ eliitseeme põll elit vetőmag; eliitväeosa sõj elitcsapat

enamjagu <+jagu j'ao jagu -, jagu[de jagu[sid 18 s> (suurem osa, enam jagu) nagyrészt, túlnyomórészt

enklaav <enkl'aav enklaavi enkl'aavi enkl'aavi, enkl'aavi[de enkl'aavi[sid_&_enkl'aav/e 22 s> pol (riik v riigi osa, mida täielikult ümbritseb teine riik) enklávé

eraldama <eralda[ma eralda[da eralda[b eralda[tud 27 v>
1. (osa tervikust) elválaszt, szétválaszt, leválaszt ♦ teri sõkaldest eraldama elválasztja/szétválasztja az ocsút a búzától; {kellele} maad eraldama földet kap
2. (lahutama, isoleerima) elkülönít, elválaszt ♦ haiged eraldati tervetest a betegeket izolálták egészséges személyektől; eraldas väikse nurga köögile egy kis sarkot elkülönített konyhának; meid eraldavad kaugused távolságok választanak el minket
3. (eristama, vahet tegema) megkülönböztet ♦ ta suutis pimedas eraldada esemete kontuure a sötétségben meg tudta különböztetni a tárgyak körvonalait

finiš <finiš finiši finiši[t -, finiši[te finiše[id 02 s> sport (lõpppunkt, distantsi otsustav osa) cél, finis ♦ fotofiniš célfotó; finišisse jõudma finisben van
■LS: finiši+ ♦ finišijoon sport célvonal; finišikohtunik sport célbíró; finišisirge sport célegyenes

fraas <fr'aas fraasi fr'aasi fr'aasi, fr'aasi[de fr'aasi[sid_&_fr'aas/e 22 s> (kõneüksus, kindlakskujunenud väljend, sisutu väljend, sõnakõlks) frázis, elcsépelt szólás, kifejezés, közhely; muus (muusikalise teema osa) frázis ♦ pikk fraas hosszú frázis; kõlav fraas hangzatos frázis; tühi fraas üres kifejezés, szóvirág; kulunud fraas elscsépelt szólás; õõnsad fraasid üres frázis; muusikaline fraas zenei frázis; käibefraas közhely

fragment <fragm'ent fragmendi fragm'enti fragm'enti, fragm'enti[de fragm'enti[sid_&_fragm'ent/e 22 s> (katkend, katke, osa) fragmentum ♦ fragment uuest romaanist részlet az új regényből

fraktsioon <fraktsi'oon fraktsiooni fraktsi'ooni fraktsi'ooni, fraktsi'ooni[de fraktsi'ooni[sid_&_fraktsi'oon/e 22 s> pol (poliitiline rühmitis) frakció, képviselőcsoport; keem (fraktsiooneerimise teel eraldatud osa) frakció ♦ pahempoolne fraktsioon pol baloldali frakció; bensiinifraktsioon keem benzinfrakció; naftafraktsioon keem olajfrakció; parlamendifraktsioon pol képviselőcsoport

fugaato <fugaato fugaato fugaato[t -, fugaato[de fugaato[sid 16 s> muus (fuugataoline helitöö v selle osa) fugató

hari2 <hari harja h'arja h'arja, h'arja[de h'arja[sid_&_h'arj/u 24 s>
1. (kõrgeim, tipmine osa) búb, tollbóbita, taraj, taréj ♦ künka hari dombtető; mägede kõrged harjad a hegy magas tarjai; lainete vahused harjad a hullámok habzó tarajai; kuke punane hari a kakas piros taraja; katusehari gerinc, tetőgerinc; kõrgrõhuhari meteor a magas légnyomás hatása; lainehari hullámhegy, a hullámok taraja; mäehari hegygerinc, a hegy foka; roidepeahari anat (collum costae) bordanyak
2. (haripunkt) csúcs ♦ suvehari a nyár csúcsa
■LS: hari+ ♦ haripalk ehit szelemen
harja+ ♦ harjakivi ehit gerinccserép; harjapärlin ehit gerincszelemen

haru <haru haru haru h'arru, haru[de haru[sid 17 s>
1. (tervikust hargnev iseseisev osa) ág, elágazás ♦ keeleteadusharu nyelvészeti tudományág; hangu kolm haru a villa három ága; jõeharu folyóág; puuharu faág; püksiharu a nadrág szára; raudteeharu vasútelágazás; teeharu útelágazás; teerada lahkneb siin kahte harru az ösvény itt ketté válik
2. (tegevuspiirkonna eri osa) ág, ágazat ♦ kunstiharu művészeti ág; majandusharu gazdasági ágazat; teadusharu tudományág; tootmisharu termelési ág; tööstusharu iparág
■LS: haru+ ♦ harukarp el doboz; harukontor kirendeltség, fiókiroda; harujõgi mellékfolyó

hingepõhi <+põhi põhja p'õhja p'õhja, p'õhja[de p'õhja[sid_&_p'õhj/u 24 s> (sisemaailma varjatuim osa) a lelke mélyén ♦ kahetsen juhtunut hingepõhjast szívből sajnálom, ami történt; ta on hingepõhjani solvunud a lelke mélyéig megsértődött; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát

hingesopp <+s'opp sopi s'oppi s'oppi, s'oppi[de s'oppi[sid_&_s'opp/e 22 s> (hinge varjatuim osa) ♦ näeb mind läbi viimse hingesopini a vesémbe lát

huvitama <huvita[ma huvita[da huvita[b huvita[tud 27 v> érdekel; (köitma) vonz ♦ teda huvitab ajalugu érdekli a történelem; teiste arvamus mind ei huvita nem érdekel mások véleménye; oleme huvitatud uutest töömeetoditest érdekelnek az új munkamódszerek; läbirääkimistest võtsid osa asjast huvitatud isikud a tárgyaláson részt vettek a témában érdekelt személyek

hääleõigus <+'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s>
1. (õigus osa võtta hääletamisest) választójog, szavazati jog ♦ juhatuse valimisel on hääleõigus ainult seltsi liikmetel a vezetőségi választáson csak a társaság tagjainak van szavazati joga; hääleõigusega szavazati joggal; hääleõiguseta szavazati jog nélkül
2. (sõnaõigus) szólásjog ♦ naisel ei ole majas hääleõigust a háznál asz asszonynak nincs szava

isik <isik isiku isiku[t -, isiku[te isiku[id 02 s>
1. (üksik inimene) személy, személyiség, fő, elem, egyén ♦ ajalooline isik történelmi személyiség; kahtlane isik gyanús személy; kuulus isik híresség, híres ember; mõjukas isik befolyásos személy; tähtis isik fontos személy; füüsiline isik jur természetes személy, fizikai személy; juriidiline isik jur jogi személy, közület; puutumatu isik jur sérthetetlen személy; süüdiolev isik bűnös; ebasoovitav isik pol nemkívánatos személy, nemkívánatos személy; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; eraisik, tsiviilisik civil; üksikisik magánszemély; mõlemast soost isikud mindkét nemű személyek; isikut tõendav dokument személyi igazolvány; president ja temaga kaasas olevad ametlikud isikud az elnök és az őt kísérő hivatalos személyek; isiku kindlakstegemine személy azonosítása; isikut kindlaks tegema azonosítja a személyt; isikut tõendama igazolja személyét
2. (isiksus) személy ♦ arsti isik az orvos személye; olulist osa kasvatuses etendab kasvataja isik a nevelésben jelentős szerepet játszik a nevelő személye
3. keel (pööre) személy ♦ esimene isik első/második/harmadik személy; mitmuse kolmandas isikus többes szám harmadik személy
■LS: isiku+ ♦ isikuandmed személyi adatok; isikuasesõnad keel személynévmások; isikukirjeldus jur személyleírás; isikukonto maj személyi számla; isikukultus személyi kultusz

isikupärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> egyéni, egyedi ♦ isikupärased jooned egyéni vonások; loomingu isikupärasem osa az alkotás legegyedibb része; see teos on väga isikupärane ez a mű nagyon egyéni

istung <istung istungi istungi[t -, istungi[te istunge[id 02 s> értekezlet, ülés, tárgyalás ♦ erakorraline istung rendkívüli ülés; korraline istung soros ülés; päevane istung napi értekezlet; ühine istung közös ülés; avalik kohtuistung nyílt bírósági tárgyalás; lõppistung záró ülés; plenaaristung plenáris ülés; väljasõiduistung vándorgyűlés; parlamendi istung parlamenti ülés; komisjoni istung bizottsági ülés; istungi protokoll az ülés jegyzőkönyve; istungi avamine az ülés megnyitása; istungist osa võtma részt vesz az ülésen; istungit juhatama vezeti az ülést; istungeid peeti teatrisaalis a színházteremen tartották az üléseket; esinesin istungil sõnavõtuga felszólaltam az ülésen; valitsus kogunes korralisele istungile a kormány soros ülésre gyűlt össze
■LS: istungi+ ♦ istungisaal ülésterem

isukalt <isukalt adv>
1. (jó) étvággyal ♦ isukalt sööma (jó) étvággyal eszik, falatozik
2. (innukalt) kedvvel, mohón ♦ poiss kuulas isukalt meeste kõnelust a fiú mohón hallgata a férfiak beszédét; ta võttis isukalt jutust osa aktívan részt vett a beszélgetésben

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagamatu <jagamatu jagamatu jagamatu[t -, jagamatu[te jagamatu[id 01 adj> oszthatatlan, eloszthatatlan, feloszthatatlan ♦ jagamatu osa oszthatalan rész; jagamatu vara oszthatalan vagyon; jagamatu võim oszthatatlan hatalom; jagamatu fond maj oszthatatlan alapítvány

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jaole <j'aole adv> vt ka jaol, jaolt (osa saama, kohale, juurde) ott van, helyben van ♦ jaole juhtuma v sattuma épp ott voltam; poisid, jaole, toit on laual fiúk ide, asztalon az étel; vargale ei saadud jaole nem kapták el a tolvajt; juhtusin õigel ajal jaole épp jókor voltam ott

juhtiv <j'uhtiv j'uhtiva j'uhtiva[t -, j'uhtiva[te j'uhtiva[id 02 adj>
1. élvonalbeli, vezető, irányító; (tähtsuselt määrav, tooniandev) döntő; (eesrindlik) élenjáró, haladó, progrsszív ♦ juhtiv töötaja vezető alkalmazott; juhtiv ametnik ügyvezető; juhtiv ametikoht vezetői állás; riigi juhtivad ringkonnad az ország vezető körei; {mille} juhtiv osa vmi vezető része; juhtiv tööstusharu vezető iparág; juhtiv teadus élenjáró tudomány
2. vezérlő, vezető ♦ juhtiv süsteem tehn vezérlőrendszer; juhtiv toime el vezetőként működik

jupstükk <+t'ükk tüki t'ükki t'ükki, t'ükki[de t'ükki[sid_&_t'ükk/e 22 s> kõnek (osa, jublakas) darab

juurikas <juurikas juurika juurika[t -, juurika[te juurika[id 02 s>
1. bot (maa-alune vars) rizóma, gyöktörzs ♦ kalmuse juurikas a kálmos gyöktörzse
2. (tugev, jäme juur) rizóma; (säilitusjuur juurviljadel) raktározó gyökér; (elundi osa) gyökér ♦ hambajuurikas foggyökér; jorjenijuurikas dália gumó; puujuurikas fa gyökér; supijuurikad leveszöldség, gyökérnövények a leveshez; söödajuurikad gyökér takarmány; porgandid ja muud juurikad sárgarépa és más gyökerek
3. piltl (jässakas inimene) vaskos, zömök; (isepäine inimene) makacs ♦ jõujuurikas erős ember; mehejuurikas makacs ember; vanapoisijuurikas makacs agglegény

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

järk <j'ärk järgu j'ärku j'ärku, j'ärku[de j'ärku[sid_&_j'ärk/e 22 s>
1. (väärtuse v tähtsuse aste, kategooria) stádium, fokozat, rend ♦ küpsusjärk az érettség foka; vanusejärk korosztály; esimese järgu hotell elsőrendű szálloda; kolmanda järgu söökla harmadrendű menza; teise järgu tähtsusega asi másodrendű dolog
2. (piiratud osa, lõik) szakasz ♦ tee viimane järk az út utolsó szakasza; loe meile ette üks järk oma uuest romaanist olvass fel nekünk egy szakaszt az új regényedből
3. (ajajärk, periood, arengu- v teostusaste) időszak, szakasz ♦ elujärk életkor, életkörülmény; ettevalmistusjärk előkészítési szakasz
4. mat fokozat
5. sõj fokozat ♦ esimese järgu kapten első rangú kapitány

jätk <j'ätk jätku j'ätku j'ätku, j'ätku[de j'ätku[sid_&_j'ätk/e 22 s>
1. (pikendus, lisa) folytatás, toldalék ♦ kett on lühike, vaja jätk otsa panna rövid a lánc, ki kell toldani; Põhja-Atlandi hoovus on Golfi hoovuse jätk az Észak-Atlanti-áramlat a Golf-áramlat folytatása
2. (jätkukoht) csatlakozás ♦ vaguni ühetooniline lõksumine rööbaste jätkude kohal a vasúti kocsi egyhangú zakatolása a sínek csatlakozásán
3. (osa, lüli) perc ♦ sõrme jätkud ujjpercek

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

kaheksas <kaheksas kaheksanda kaheksanda[t -, kaheksanda[te kaheksanda[id 02 num> nyolcadik, nyolcas ♦ vasakult kaheksas uks balra a nyolcadik ajtó; kaheksas jaanuar január nyolcadika; kaheksandal jaanuaril január nyolcadikán; kaheksandaks jaanuariks január nyolcadikára; kaheksandast juunist kuni kaheksanda septembrini június nyolcadikáról szeptember nyolcadikáig; kaheksas osa nyolcad

kand <k'and kanna k'anda k'anda, k'anda[de k'anda[sid_&_k'and/u 22 s> (inimesel, tagumine v alumine osa) sarok ♦ jalakand lábsarok; kingakand cipősarok; sokikand zoknisarok; sukk on kannast katki a harisnya lyukas a sarkán; kandu kokku lööma összeüti a sarkát; sokile uut kanda kuduma új sarkat köt zoknira; kanna pealt ümber pöörama sarkon fordul; kellegi kannul käima vkinek a sarkában jár; kuskil kanda kinnitama megveti a lábát vhol

karakteristik <karakter`istik karakter`istiku karakter`istiku[t -, karakter`istiku[te karakter`istiku[id 02 s> (tunnusjoon); mat (kümnendlogaritmi täisarvuline osa) jellemző, mutató

karburaator <karbur'aator karbur'aatori karbur'aatori[t -, karbur'aatori[te karbur'aatore[id 02 s> tehn (sisepõlemismootori osa) karburátor, porlasztó

kelk <k'elk kelgu k'elku k'elku, k'elku[de k'elku[sid_&_k'elk/e 22 s>
1. szánkó, ródli ♦ soome kelk fakutya, taposószán; kahekelk sport kettes szánkó; koerakelk kutyaszán; plastmasskelk műanyag szánkó; tõukekelk fakutya, taposószán; ühekelk sport egyes szánkó; kelguga sõitma szánkózik; kelguga mäest alla laskma szánkózik a dombon; last kelgu peal vedama stánkón húzza a gyereket
2. tehn (masina, seadme juhikutel libisev osa) sín, szán
■LS: kelgu+ ♦ kelgujalased szántalpak; kelgumägi szánko(zó)domb; kelgurada sport szánkópálya, ródlipálya; kelgusport szánkózás

kere <kere kere kere[t k'erre, kere[de kere[sid 16 s>
1. (keha) test, törzs ♦ inimkeha osad on pea, kere ja jäsemed az emberi test részei: a fej, a törzs és a végtagok; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. (hoone, liiklusvahendi keskne osa) törzs, vázszerkezet ♦ autokere, auto kere karosszéria; laevakere, laeva kere a hajó törzse; lennukikere, lennuki kere repülőgéptörzs, a repülőgép törzse
■LS: kere+ (kehasse puutuv) ♦ kereharjutus sport törzsgyakorlat; kerepainutus sport törzshajlítás; kerepööre sport törzsfordítás
kere+ (hoonesse, liiklusvahendisse puutuv) ♦ kerenumber alvázszám

kineskoop <kinesk'oop kineskoobi kinesk'oopi kinesk'oopi, kinesk'oopi[de kinesk'oopi[sid_&_kinesk'oop/e 22 s> (televiisori osa) katódsugárcső ♦ must-valge kineskoop fekete-fehér katódsugárcső; värvuskineskoop színes katódsugárcső

kints <k'ints kintsu k'intsu k'intsu, k'intsu[de k'intsu[sid_&_k'ints/e 22 s> (reis) comb; (looma tagajala ülemine, jämedam osa toiduna) comb ♦ paksud kintsud kövér comb; kanakints csirkecomb; seakints sertéscomb

kodar <kodar kodara kodara[t -, kodara[te kodara[id 02 s>
1. (ratta osa) küllő ♦ kellelegi kaikaid kodarasse loopima gáncsot vet vkinek, tőrbe csal/ejt vkit; kellelegi kaikaid kodaratesse loopima akadály(oka)t gördít vki elé/útjába
2. (hrl pl) kõnek (jalg) láb ♦ jookse nüüd nii kiiresti, kui kodarad võtavad fuss, ahogy a lábad bírja
■LS: kodar+ ♦ kodarluu anat orsócsont; kodarratas küllőkerék

koht <k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (piirkond, maaala, paik, asukoht) hely ♦ avalik koht nyilvános hely, közterület; koha peal a helyszínen; kuriteokoht tetthely, tettleges; maakoht vidék; matmiskoht temetési hely; parkimiskoht parkolóhely; pesitsuskoht költőhely; puhkekoht pihenőhely, üdülőhely; sihtkoht célpont; sündmuskoht helyszín, színtér, színhely; sünnikoht szülőhely; õnnetuskoht a baleset helyszíne, a baleset színhelye; ülekäigukoht átkelőhely; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán
2. (paik istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik, katkend) hely ♦ aukoht díszhely; haiglakoht kórházi férőhely; magamiskoht alvóhely, fekhely; seisukoht álláspont
3. (ameti-, teenistus-, töökoht) állás; (vaba töökoht) szabad munkahely; (tähtis, vastutusrikas amet) felelős állás ♦ põhikoht főállás; õpetajakoht tanári állás
4. (asend, seisund, positsioon) hely, pozíció ♦ liidrikoht vezető szerep; esimese koha pärast võitlema harcol az első helyért
5. (maa ja majapidamine) gazdaság ♦ väike koht kis tanya
■LS: koht+ ♦ kohtvalgustus helyi világítás; kohtvõrk helyi hálózat

kolle <kolle k'olde kolle[t -, kolle[te k'olde[id 06 s>
1. (ahju, pliidi osa, keedukoht reheahju suu esisel) tűzhely; (kütte-) kályha
2. (tekkekoht, keskus) góc(pont), fészek ♦ haiguskolle kitörés, a betegség góca; nakkuskolle fertőzés; taudikolle járványfészek
3. piltl (kodu) otthon ♦ pole mul ei oma kollet ega peret nincs otthonom, se családom
■LS: kolde+ ♦ kolderest tehn rostély

kolmandik <kolmand'ik kolmandiku kolmand'ikku kolmand'ikku, kolmandik/e_&_kolmand'ikku[de kolmand'ikk/e_&_kolmand'ikku[sid 25 num, s>
1. num egyharmad, harmad ♦ kaks kolmandikku kétharmad
2. s (vastav osa millestki) harmadrész

konkureerima <konkur'eeri[ma konkur'eeri[da konkureeri[b konkureeri[tud 28 v>
1. (võistlema) konkurál, versenyez; (millegi saavutamiseks v võitmiseks) verseng ♦ esikoha pärast konkureerima az első helyért versenyez; konkureeriv firma versengő/konkurens cég
2. (konkursist osa võtma) pályázik ♦ sellele kohale konkureerisid paljud erre az állásra sokan pályáztak

konkurss <k'onk'urss k'onkursi k'onk'urssi k'onk'urssi, k'onk'urssi[de k'onk'urssi[sid_&_k'onk'urss/e 22 s>
1. (võistlus parima selgitamiseks kunstis, teaduses vms) pályázat ♦ fotokonkurss fotópályázat; konkursist osa võtma pályázaton vesz részt
2. jur (kohtumenetlus pankrotistunud võlgniku vara jaotamiseks) csődeljárás

kontakt <kont'akt kontakti kont'akti kont'akti, kont'akti[de kont'akti[sid_&_kont'akt/e 22 s> (ühendus, kokkupuude, vastastikune mõistmine); el (lülitusseadme osa) kapcsolat, kontaktus, érintkezés, érintés ♦ rahvusvahelised kontaktid nemzetközi kapcsolatok; füüsiline kontakt fizikai kapcsolat; keelekontaktid nyelvi érintkezések; kultuurikontaktid kulturális érintkezések; seinakontakt el konnektor; kontakti looma kapcsolatot létesít; ilma füüsilise kontaktita érintés nélkül; kontakti võtma felveszi a kontaktust; kontakti astuma kontaktusba lép
■LS: kontakt+ ♦ kontaktjuhe el kontakt vezeték; kontaktliin el felsővezeték; kontaktpind el érintkező felület, érintkezési felület

koorekiht <+k'iht kihi k'ihti k'ihti, k'ihti[de k'ihti[sid_&_k'iht/e 22 s>
1. (piimal) föl
2. piltl (esinduslikum osa) színe-java, krém ♦ ühiskonna koorekiht a társadalom krémje

koosolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> értekezlet, gyűlés, ülés ♦ erakorraline koosolek rendkívüli gyűlés; kinnine koosolek zártkörű gyűlés; otsustusvõimeline koosolek határozatképes gyűlés; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; asutamiskoosolek alapító gyűlés; valimiskoosolek tisztújító közgyűlés; üldkoosolek közgyűlés; koosoleku päevakord az értekezlet napirendje, szőnyeg; koosolekut avama az gyűlést megnyitja; koosolekut juhatama a gyűlést vezeti; koosolekut kokku kutsuma gyűlést hív össze; koosolekut pidama értekezletet tart; koosolekutel käima gyűlésezik; koosolekust osa võtma részt vesz a gyűlésen

kopp2 <k'opp kopa k'oppa k'oppa, k'oppa[de k'oppa[sid_&_k'opp/i 22 s> (tõsteanum, ekskavaatori vms osa, metallivaluanum) rakodókanál ♦ veekopp merítő kanál
■LS: kopp+ ♦ koppekskavaator tehn kanalas kotró, kotrógép, markológép; kopplaadur tehn kanalas rakodó

korp1 <k'orp korba k'orpa k'orpa, k'orpa[de k'orpa[sid_&_k'orp/i 22 s>
1. bot (puukoore väline surnud osa) kéreg
2. (haava koorik, kärn) var ♦ haava pealt tuli korp lahti sebhelyről levált a var; lapse peanahk on korbaga kaetud a gyereknek var van a fején

kroon <kr'oon krooni kr'ooni kr'ooni, kr'ooni[de kr'ooni[sid_&_kr'oon/e 22 s>
1. (riigivalitseja peaehe, monarhistlik valitsus) korona, párta ♦ kuldkroon arany korona; kuningakroon királyi korona; kroonist loobuma lemond a koronáról
2. (rahaühik) korona ♦ Eesti kroon észt korona; Rootsi kroon svéd korona
3. piltl (tippsaavutus, kõrg- v haripunkt) korona ♦ looduse kroon a teremtés koronája
4. (võra) korona ♦ puu kroon on hästi tihe a fa koronája nagyon sűrű
5. bot (õie-) párta
6. anat (hamba ülemine osa) korona; med (hambaprotees) korona ♦ kuldkroon, kullast kroon aranykorona; hambaarst pani talle kaks krooni a fogorvos két koronát tett be neki
7. astr (Päikese atmosfääri välimine osa) korona
8. etn (õlgedest, roost vms laekaunistus) szalmadísz ♦ jõulukroon mennyezetre függeszthető karácsonyi szalmadísz

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kupong <kup'ong kupongi kup'ongi kup'ongi, kup'ongi[de kup'ongi[sid_&_kup'ong/e 22 s> (dokumendi äralõigatav v -rebitav osa, kangatükk millegi õmblemiseks) kupon, szelvény, utalvány ♦ toidukupong élelmiszerjegy

kutsuma <k'utsu[ma k'utsu[da kutsu[b kutsu[tud 28 v>
1. (kuhugi, millestki osa võtma v midagi tegema) meghív, elhív, kihív; (tuppa/sisse) behív; (õhutama, agiteerima) felhív, buzdít ♦ appi kutsuma segítségül hív; külla kutsuma vendégségbe hív; kiirabi kutsuma kihívja a mentőket; kinno kutsuma elhív moziba; töötajaid kokku kutsuma összehívja a dolgozókat; kohustused kutsuvad hív a kötelesség; tantsule kutsuma táncba hív; kutsu ta tagasi hívd vissza!; duellile kutsuma párbajra hív vkit; kohtusse tunnistajaks kutsuma beidéz vkit tanúnak; ajateenistusse kutsuma katonai szolgálatra behív; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég
2. piltl (ahvatlema, ligi tõmbama) hív ♦ meri kutsub mind hív a tenger
3. (nimetama, hüüdma) szólít, hív, nevez ♦ teda kutsutakse Robiks Robinak hívják; kuidas teda kutsutakse? hogy hívják?

kuues <kuues kuuenda kuuenda[t -, kuuenda[te kuuenda[id 02 num> hatodik ♦ kuues laps perekonnas hatodik gyerek a családban; viiekümne kuues ötvenhatodik; kuues osa hatodik rész; elan kuuendal korrusel ötödik emeleten lakom; ta elab siin kuuendat aastat hatodik éve itt lakik

kuul <k'uul kuuli k'uuli k'uuli, k'uuli[de k'uuli[sid_&_k'uul/e 22 s>
1. (kerakujuline ese) golyó; sport (heitevahend); aj, sõj (suurtüki-) golyó ♦ keeglikuul tekegolyó; klaaskuul üveggolyó; piljardikuul biliárdgolyó; kuuli tõukama sport súlyt lök
2. (padruni osa) golyó ♦ kahurikuul ágyúgolyó; lumekuul hógolyó; püssikuul puskagolyó; kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
■LS: kuuli+ ♦ kuulihaav lőtt seb; kuulirahe piltl golyózápor

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrvale jääma (mitte osa võtma, eemale jääma) félreesik

käpp <k'äpp käpa k'äppa k'äppa, k'äppa[de k'äppa[sid_&_k'äpp/i 22 s>
1. (looma jala osa); tehn (tööriista v masina osa); kõnek (käsi, pihk) mancs, tappancs, pracli ♦ esikäpp, esimene käpp mellső mancs; tagakäpp hátsó mancs; võta oma käpad siit ära! kõnek vedd el innen a mancsodat!
2. bot (rohttaim Orchis) kosbor ♦ hall käpp bot (Orchis militaris) vitéz kosbor; kahkjaspunane käpp bot (Orchis latifolia) széleslevelű ujjaskosbor; jumalakäpp bot (Orchis mascula) füles kosbor; kuradikäpp bot (Orchis maculata) foltos ujjaskosbor

käsivars <+v'ars varre v'ar[t v'ar[de, var[te v'ars[i 14 s> (käe osa randmest õlanukini) kar ♦ kõhnad käsivarred sovány kar; lihaselised käsivarred izmos kar

käänis <käänis käänise käänis[t -, käänis[te käänise[id 09 s> (tagasi-, mahakeeratav osa) hajtóka, kihajtó, felhajtás

köide1 <köide k'öite köide[t -, köide[te k'öite[id 06 s>
1. (raamatul) kötés ♦ ehisköide, iluköide díszkötés; kalingurköide egészvászon kötés; nahkköide bőrkötés
2. (raamat, koguteose osa) kötet ♦ Tammsaare kogutud teoste esimene köide Tammsaare összes műveinek első kötete

lahutamatu <lahutamatu lahutamatu lahutamatu[t -, lahutamatu[te lahutamatu[id 01 adj> elválaszthatatlan ♦ lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; {mille} lahutamatu osa vminek szerves része; käesoleva lepingu lisad on selle lahutamatu osa e megállapodás mellékletei a megállapodás elválaszthatatlan részét képezik

lible <lible lible lible[t -, lible[de lible[sid 16 s>
1. (õhuke leheke v helves) levelecske ♦ rohulible fűszál
2. bot (kõrreliste pähiku osa) kalászpelyva
3. füsiol (vere-) vérsejt ♦ punalibled vörösvérsejtek; valgelibled fehérvérsejtek

logistika <log`istika log`istika log`istika[t -, log`istika[te log`istika[id 01 s> maj (toote ja tooteteabe kulgu hõlmav turustuse osa) logisztika

lõik <l'õik lõigu l'õiku l'õiku, l'õiku[de l'õiku[sid_&_l'õik/e 22 s>
1. (viil) szelet; (lõigatud tükk, eraldatud osa) cikk ♦ apelsinilõik egy cikk narancs; sidrunilõik citromszelet, citromkarika; tordilõik tortaszelet
2. (osa, segment, sektor) szakasz ♦ ajalõik szak; tähtis elulõik az élet fontos szakásza; filmilõik filmszakadás; rannalõik partszakasz; teelõik útszakasz
3. mat (sirg-) szakasz
4. (teksti-) bekezdés

lõug <l'õug lõua l'õuga l'õuga, l'õuga[de l'õuga[sid_&_l'õug/u 22 s>
1. (näo osa) áll ♦ terav lõug hegyes áll; ümar lõug kerek áll; puhtaks v siledaks raseeritud lõug csupasz áll; sügab lõuga dörzsöli az állát; (ta) lõug väriseb remeg az álla
2. (hrl pl) (selgroogsete pea osad) állkapocs; vulg (inimese suu kohta) pofa ♦ alalõug, alumine lõug anat alsó állkapocs; ülalõug, ülemine lõug anat felső állkapocs; pea lõuad! vulg pofa be!, fogd be a pofád!; lõugu lõksutama járatja a pofáját
3. piltl (tööriistal, mehhanismil) pofa
■LS: lõua+ ♦ lõuahaak felütés; lõuahabe állszakáll; lõualott állebenye; lõualuu állkapocscsont; lõuarihm állszíj

lõõts <l'õõts lõõtsa l'õõtsa l'õõtsa, l'õõtsa[de l'õõtsa[sid_&_l'õõts/u 22 s>
1. (laiade tõmmatavate voltis seintega seadis, selle osa) fújtató ♦ sepalõõts kovácsfújtató; lõõtsaga buss, lõõtsbuss csuklós autóbusz
2. (lõõtspill) harmonika

lüli <lüli lüli lüli -, lüli[de lüli[sid 17 s>
1. (järk, osa) láncszem ♦ keti tugevuse määrab selle nõrgim lüli a lánc is csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszem
2. anat, zool csigolya ♦ kaelalüli anat nyakcsigolya; nimmelüli anat ágyéki csigolya; selgroolüli hátcsigolya; sõrmelüli anat ujjízület; varbalüli anat lábujjízület; õndralüli anat farkcsigolya
3. bot (kõrre sõlmevahe) szártag, íz
■LS: lüli+ ♦ lülijalgsed zool (Arthopoda) ízeltlábúak

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

maapealne <+p'ealne p'ealse p'ealse[t -, p'ealse[te p'ealse[id 02 adj>
1. (maapinna peal asuv v toimuv) föld feletti ♦ taime maapealne osa a növény föld feletti része; maapealne personal a földi személyzet
2. (maine) földi ♦ maapealne põrgu földi pokol

maapõu <+p'õu põue p'õue p'õue, p'õue[de p'õue[sid 22 s> (pealispinna alune maakoore osa) a föld méhe ♦ maapõues a föld méhében
■LS: maa+põue+ ♦ maapõuevarad altalaj erőforrások

majakas <majakas majaka majaka[t -, majaka[te majaka[id 02 s> (tuletorn); ehit (ettelaotav müüri osa, ettekrohvitav krohviriba) világítótorony

meetrika <meetrika meetrika meetrika[t -, meetrika[te meetrika[id 01 s> kirj (värsiõpetuse osa, antiikkirjanduses värsiõpetus) metrika

menuett <menu'ett menueti menu'etti menu'etti, menu'etti[de menu'etti[sid_&_menu'ett/e 22 s> muus (prantsuse tants, muusikateose selline osa) menüett

metaloogika <+loogika loogika loogika[t -, loogika[te loogika[id 01 s> loog (loogika osa, käsitleb loogikasüsteemide struktuuri) metalogika

mets <m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s>
1. (maastiku osa ja taimekooslus) erdő ♦ tihe v paks mets sűrű erdő; hõre mets ritkás erdő; kaitsemets védőerdő; kasemets nyírfaerdő; kuusemets fenyőerdő; kõrgmets, kõrgetüveline mets mets szálerdő; leht[puu]mets lombos erdő; okas[puu]mets tűlevelű erdő; parkmets parkerdő, parkett; segamets vegyes erdő; tammemets tölgyerdő; vihmamets esőerdő; ürgmets őserdő, vadon; mine metsa! piltl eredj a pokolba!; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt
2. (metsapuude, metsamaterjali, puidu kohta) fa
■LS: metsa+ ♦ metsaistutamine, metsaistutus erdőtelepítés; metsakahjur mets erdei kártevő; metsakaitse erdővédelem; metsakasutus erdőhasznosítás; metsakasvatus erdőgazdálkodás; metsakorraldus mets erdőrendezés; metsalagendik erdei tisztás; metsalill vadvirág; metsamaa erdőállomány; metsamassiiv erdőség; metsamaterjal faanyag; metsaomand erdőtulajdon; metsapark parkerdő, parkett; metsaraie, metsaraiumine erdőirtás, fakivágás, erdővágás; metsariba erdősáv; metsasaadus erdei/erdészeti termék; metsaseadus jur erdészeti törvény; metsaserv az erdő szegélye; metsatee földút, erdei út; metsatehnik erdész; metsatulekahju erdőégés, erdőtűz; metsatöötlemine famegmunkálás; metsaökoloogia erdőökológia; metsaühistu erdőszövetkezet

miski <m'iski millegi midagi -, - - 00 pron; m'iski m'iski m'iski[t -, m'iski[te m'iske[id 01 pron>
1. (substantiivselt jaatavas lauses) (märgib teadmata v lähemalt määratlemata eset, nähtust, asjaolu ehk teadmata v ebamäärase suurusega osa) valami ♦ sööksin midagi ennék valamit; miski teeb talle muret valami aggasztja őt; midagi ta ju teadis valamit tudott
2. (substantiivselt eitavas lauses) (mitte ükski asi v asjaolu) semmi ♦ miski ei aita semmi sem segít; sellest ei tule midagi välja semmi sem lesz belőle; kõik või mitte midagi mindent vagy semmit
3. (adjektiivselt jaatavas lauses) kõnek (mingi, mingisugune) valami

moto1 <moto moto moto[t -, moto[de moto[sid 16 s> (juhtlause, -salm teose v selle osa algul) jelige, mottó; (juhtlause) jelmondat

mugulsibul <+sibul sibula sibula[t -, sibula[te sibula[id 02 s> bot (sibul, mille säilitusained kogunevad sibulakanda) gumó; (üldkeeles hariliku sibula maa all kasvav osa) hagymafej

murdosa <+osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s> (üliväike osa tervikust) töredék, törtrész

mõtteline <m'õtteline m'õttelise m'õttelis[t m'õttelis[se, m'õttelis[te m'õttelis/i 12 adj>
1. (mõtet, sisu puudutav) gondolati ♦ mõtteline sisu gondolati tartalom
2. (mõttes sooritatav, mõttes eksisteeriv) eszmei ♦ mõtteline osa jur eszmei hányadrész
3. (liitsõna järelosa) (teatud laadi mõtet omav, teatud mõttega) értelmű ♦ sügavamõtteline mély értelmű

mängima <m'ängi[ma m'ängi[da mängi[b mängi[tud 28 v>
1. (mänguga tegelema, mängu harrastama) játszik; (aeg-ajalt, vahetevahel) játszadozik; (hasartmängudes vaeseks, paljaks) eljátszik ♦ palli mängima labdázik; peitust mängima bújócskázik, bújócskát játszik; nukkudega mängima babázik; piljardit mängima biliárdozik; raha peale mängima pénzben/pénzért játszik; täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. piltl (muutlikult liikuma v liigutama) játszadozik ♦ tuul mängib tüdruku juustega szellő játszadozik a leány hajával
3. (lavateoses osa täitma, lavateost etendama, muusikariistal esitama, heli üle kandma) játszik ♦ filmis mängima filmezik; peaosa mängima eljátssza a főszerepet; õpib viiulit mängima hegedülni tanul; orkester mängib marssi a zenekar lakodalmas indulót játszik; mängib noodist kottáról játszik; raadio mängib kõnek szól a rádió
4. (end kellena paista laskma, kelle rollis esinema) játszik ♦ ta ainult mängis demokraati csak játszotta a demokratát

mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült

naine <naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s> (naisisik) hitves, nő, némber, neje, -né ♦ pikk naine magas nő; sale v sihvakas naine karcsú nő; laiapuusaline naine széles csípőjű nő; keskealine naine középkorú nő; võluv naine bájos nő; külm naine rideg nő; kergemeelne naine céda; abielus naine asszony, férjezett; üksik naine szingli; vallaline naine férjezetlen, hajadon; lahutatud naine elvált asszony, elvált feleség; lesestunud naine megözvegyült nő; käima peal v kandja naine terhes nő; langenud naine bukott nő; raisus naine romlott nő; avalik naine lotyó, céda; linnanaine városi nő; lüpsinaine kõnek fejőnő; maanaine vidéki/falusi nő; mustlasnaine cigány nő; neegrinaine néger nő, színesbőrű nő; pesunaine mosónő; talunaine parasztasszony; töölisnaine munkásnő; ärinaine üzletasszony; naiste odavise női gerelyhajítás; suurem osa õpetajaist on naised a tanítók nagyobb része nő; ajab naisi taga fut a nők után
■LS: naise+ ♦ naisevend sógor; naiseõde sógornő
naiste+ ♦ naistearst nőgyógyász; naistejuuksur női fodrász; naistepäev nőnap; naisterätsep női szabó

neem <n'eem neeme n'eeme n'eeme, n'eeme[de n'eeme[sid_&_n'eem/i 22 s> geogr (merre v järve ulatuv maismaa osa) fok, földnyelv

neljandik <neljand'ik neljandiku neljand'ikku neljand'ikku, neljandik/e_&_neljand'ikku[de neljand'ikk/e_&_neljand'ikku[sid 25 num, s>
1. num negyed, negyedrész ♦ üks neljandik egynegyed; kolm neljandikku háromnegyed; toodang suurenes neljandiku võrra a termelés a negyedével megnőtt
2. s (vastav osa millestki) negyed ♦ teekonna esimene neljandik az utelső negyede
3. s kõnek (neljanda klassi õpilane) negyedikes ♦ neljandikud läksid matkama a negyedikesek túrázni mentek

neljas <neljas neljanda neljanda[t -, neljanda[te neljanda[id 02 num> negyedik ♦ neljas klass negyedik osztály; neljas osa negyedik rész; neljandal aprillil április 4-én; täna on neljas mai ma május 4-ike van; laps käib neljandat a gyerek három éves

niin <n'iin niine n'iin[t n'iin[de, niin[te n'iin[i 13 s>
1. bot (taime koore alumine osa) faháncs, rafia, háncs ♦ niinest korv hánycskosár
2. kõnek (niinepuu, pärn) hársfa

nimme2 <nimme n'imme nimme[t -, nimme[te n'imme[id 06 s> anat (ristluu ja rindkere vaheline osa seljast) ágyék ♦ selg on nimme[i]st valus fáj a dereka; hõõrub valutavaid nimmeid dörzsölgeti a fájós derekát
■LS: nimme+ ♦ nimmekoht ágyék; nimmelüli anat ágyékcsigolya; nimmepiirkond ágyéktáj; nimmevalu[d] lumbágó, derékfájás

nokk <n'okk noka n'okka n'okka, n'okka[de n'okka[sid_&_n'okk/i 22 s>
1. (linnul, nokkloomal) csőr ♦ pikk nokk hosszú csőr; lame nokk lapos csőr; kõver nokk görbe csőr; varblane haaras leivatüki noka vahele v nokka a veréb csőre közé kapta a kenyérdarabot; rähn toksib nokaga puud a harkály a fán kopácsol; toonekurg plagistab nokka kelepel a gólya
2. (nokaliste pistmis-imemiselund) szívóka, szipóka ♦ sääse nokk a szúnyog szívókája; lutika nokk a poloska szipókája
3. (mütsi sirm) simléder, szemellenző ♦ läikiva nokaga müts fényes simléderű sapka; nokata müts simléder nélküli sapka
4. piltl (millegi eenduv osa) csőr, gém ♦ kohvikannu nokk a kávéskanna csőre; kraanade nooled ja nokad a daruk horga és gémje
5. kõnek (nina) orr ♦ pühi nokk puhtaks töröld meg az orrod; sai vastu nokka orrba vágták; naised pistsid nokad kokku ja hakkasid sosistama a nők összedugták a fejüket és sugdolózni kezdtek
6. hlv (nolk, naga) taknyos ♦ mis sa, nokk, õiendad! mit piszkálódsz, te taknyos!

novell <nov'ell novelli nov'elli nov'elli, nov'elli[de nov'elli[sid_&_nov'ell/e 22 s>
1. kirj (lühijutt, uudisjutt) elbeszélés, novella
2. jur (uus seadus kehtiva täienduseks v osa asenduseks) novella
■LS: novelli+ ♦ novellikogumik novellás gyűjtemény; novellimeister novella mester; novellivalimik válogatott novellák; novellivõistlus novella-verseny

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nukk2 <n'ukk nuki n'ukki n'ukki, n'ukki[de n'ukki[sid_&_n'ukk/e 22 s>
1. (kõrgem v eenduv osa, kühm, ots) csúcs; (maanina) földnyelv; (väike neem) fok; (pätsi ots, kannikas) csücsök ♦ kaljunukk szirt, sziklacsúcs; müürinukk falpárkány; saianukk a kenyér csücske; puu juured ulatuvad nukkidena maa seest välja a fa gyökerei kiállnak a földből; lõikas endale krõbeda nuki leszelte magának a kenyér ropogós csücskét
2. (muhkjas liigesekoht: sõrmel) bütyök; (jalal) bütyök; (põsenukk) arccsont ♦ nukid valutavad pikast kõndimisest a hosszú gyaloglástól fájnak a bütykei; põseluu nukid tungivad teravalt esile az arccsontjai élesen kiállnak

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nõupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tárgyalás, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet, értekezés; (erialane) ankét ♦ kiirnõupidamine gyors értekezlet; tippnõupidamine csúcstalálkozó; kutsuti kokku nõupidamine ülést hívtak össze; osakonnajuhatajad on direktori juures nõupidamisel a művezetők az igazgatónál vannak megbeszélésen; ta ei võtnud nõupidamisest osa nem vett részt az értekezleten; polnud enam aega nõupidamiseks nem volt idő értekezni
■LS: nõu+pidamis+ ♦ nõupidamiskoht a tárgyalás/értekezlet/megbeszélés helye; nõupidamissaal tanácsterem

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

objektiiv <objekt'iiv objektiivi objekt'iivi objekt'iivi, objekt'iivi[de objekt'iivi[sid_&_objekt'iiv/e 22 s> (optikariista osa) objektív ♦ lainurkobjektiiv széles látószögű lencse; teleobjektiiv teleobjektív; teleskoobi objektiiv távcső lencse

ookean <'ookean 'ookeani 'ookeani 'ookeani, 'ookeani[de 'ookean/e 19 s>
1. (maailmamere suurim, mandreid eraldav osa) óceán ♦ Vaikne ookean Csendes-óceán; Atlandi ookean Atlanti-óceán
2. piltl (millegi mõõtmatult suure ja avara kohta) óceán ♦ ajaookean az idő óceánja
■LS: ookeani+ ♦ ookeanikala óceáni hal; ookeanikalandus óceáni halászat; ookeanikliima óceáni éghajlat; ookeanipõhi az óceán feneke; ookeanireis óceán utazás; ookeanitagune tengerentúli

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

osakaupa <+k'aupa adv>, ka osa kaupa (osade kaupa) részletekben, apránként ♦ tasus võla osakaupa v osa kaupa apránként fizette vissza a tartozását

osalema <osale[ma osale[da osale[b osale[tud 27 v> (osa võtma) résztvesz; (kaasa tegema) közreműködik ♦ osaleb aktiivselt näiteringis aktívan részt vesz az amatőr színjátszócsoport munkájában; osales koosolekul részt vett a megbeszélésen; keeldus intriigis osalemast megtagadta, hogy részt vegyen a cselszövésben

osamaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s>
1. maj részlet, részösszeg, részletfizetés, ráta
2. ([regulaarselt tasutav] kindel osa maksta tulevast summast) részlet ♦ ehituslaenu osamaksude tähtajad az építési kölcsön részleteinek határideje; igakuine osamaks järelmaksuga ostetud kauba eest a részletre vásárolt áru havi törlesztőrészletei
3. (kellegi makstav osa rahaliste kulutustega seotud ühisürituses osalemiseks) hozzájárulás ♦ juubelikingi osamaks on 25 krooni inimese kohta a jubileumi ajándék hozzájárulása 25 korona/fő; tasusin õmbluskursuse osamaksu befizettem a varrótanfolyam részletét

osa saama részesül, részesedik

osa võtma részt vesz, indul

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsa <'otsa postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisele pinnale, ülemise v otsmise osa peale) rá; (külge, peale) -rá/-ré ♦ kahvli otsa a villára; ronis puu otsa felmászott a fára; komistas kivi otsa kőbe botlott; pane mantel konksu otsa! akaszd a kabátot a kampóra; pani lapse rinna otsa mellére vette a gyermeket; kiirrong sõitis kaubarongile otsa a gyorsvonat összeütközött a tehervonattal; ähvardas majale tule otsa panna v pista v torgata azzal fenyegetett, hogy felgyújtja a házat; vaatas küsivalt mulle otsa kérdően nézett rám
2. postp [gen]; adv (lisaks, juurde) ♦ tegi ühe vea teise otsa egyik hibát a másik után követte el; aina üks häda teise otsa egyik baj a másik után; tants tantsu otsa tánc táncot követ
3. postp [nom] (teat. aja jooksul, vältel, kestel) ♦ öö otsa sadas vihma egész éjjel esett az eső; päevad otsa istuti toas naphosszat a szobában ültek; tegi talv otsa metsatööd egész télen fakitermeléssel foglalkozott
4. adv (lõpule, läbi) vége ♦ otsa saama (1) vége, elfogyott; (2) (suremise, hukkumise kohta) meghal, elhuny, eltávozik; otsa lõppema (1) vége; (2) (ülemäära kõhnuma) lesoványodik; raha sai otsa elfogyott a pénz; aeg sai v lõppes otsa elfogyott az idő; jõud lõppes otsa elfogyott az erő

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

otsija <'otsija 'otsija 'otsija[t -, 'otsija[te 'otsija[id 01 s, adj>
1. s kereső ♦ aardeotsija kincskereső; abiotsija segítséget kereső; tööotsija munkakereső; tõe ja õiguse otsija az igazság és az igazságosság keresője
2. s (otsiv seade v seadme osa) kereső ♦ metalliotsija fémkereső
3. adj (otsiv) kereső, kutató ♦ otsija vaimuga tüdruk kutató szellemű lány

otsik <otsik otsiku otsiku[t -, otsiku[te otsiku[id 02 s>
1. (otsiv seade v seadme osa) kereső
2. etn koszorú
3. (otsak) szórófej, vég

paik1 <p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s>
1. (piirkond, maa-ala, koht) hely; (maakoht) helység ♦ kohtumispaik találkahely, találkozóhely; laagripaik táborhely; sündmuspaik színhely, tettleges, tetthely; sünnipaik szülőhely; tegevuspaik színhely, színtér; varitsuspaik les; rändab paigast paika v ühest paigast teise egyik helyről a másikra vándorol
2. (kindel koht istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik) hely ♦ istepaik ülőhely; lamamispaik fekvőhely
3. (ameti-, töö-, teenistuskoht, tegutsemiskoht, ametiala) hely
4. (ainsuse kohakäänetes adverbilaadselt: kohal, kohale, kohalt) hely

paragrahv <paragr'ahv paragrahvi paragr'ahvi paragr'ahvi, paragr'ahvi[de paragr'ahvi[sid_&_paragr'ahv/e 22 s> (õigusakti teksti osa) paragrafus, bekezdés

paremik <parem'ik paremiku parem'ikku parem'ikku, paremik/e_&_parem'ikku[de parem'ikk/e_&_parem'ikku[sid 25 s> (parem osa, parimad) legjobb, legjava ♦ see on tema loomingu paremik ez a legjava annak, ami termett; laulude paremik a legjobb dalok

parlamentarism <parlamentar'ism parlamentarismi parlamentar'ismi parlamentar'ismi, parlamentar'ismi[de parlamentar'ismi[sid_&_parlamentar'ism/e 22 s> pol (riigikord, kus põhiseaduse järgi juhtiv osa riigis kuulub parlamendile) parlamentarizmus

partii <part'ii part'ii part'ii[d -, part'ii[de part'ii[sid 26 s>
1. (kaubasaadetis, tulus abielu) parti ♦ kaubapartii árutétel, áruszállítmány; viiulipartii a hegedű szólama
2. sport (üks mäng) játszma, parti
3. muus (ühe hääle v pilli osa mitmehäälses helitöös) szólam

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pealt vaatama (mingit tegevust v olukorda sellest ise osa võtmata jälgima) megnéz, megfigyel

peatükk <+t'ükk tüki t'ükki t'ükki, t'ükki[de t'ükki[sid_&_t'ükk/e 22 s> (raamatu jaotus, õigusakti teksti osa) fejezet

perifeeria <perif'eeria perif'eeria perif'eeria[t -, perif'eeria[te perif'eeria[id 01 s> (ääremaa, provints, ääre-, piiriala, väline osa) periféria

periood <peri'ood perioodi peri'oodi peri'oodi, peri'oodi[de peri'oodi[sid_&_peri'ood/e 22 s> (ajajärk v -vahemik, korduv osa v järk); keel (lausestik); muus (suhteliselt lõpetatud muusikaline mõte) periódus, időszak ♦ kütteperiood a fűtési szezon; vihmaperiood, vihmade periood esős évszak

plaat <pl'aat plaadi pl'aati pl'aati, pl'aati[de pl'aati[sid_&_pl'aat/e 22 s>
1. (katmiseks) lemez ♦ keraamilised plaadid kéramialapok, kerámia burkolatok; betoonplaat betonlap; kiltkiviplaat kőtábla, kőlap; kõnniteeplaat járdalap; kipsplaat gipszkarton; puitlaastplaat faforgácslap, forgácslemez; põrandaplaat padlólap; saepuruplaat farostlemez; vineerplaat rétegelt lemez
2. (eseme osa) lap; (silt) tábla ♦ lauaplaat asztallap; pliidiplaat főzőlap
3. (heli-) (hang)lemez ♦ CD-plaat CD lemez; vaheta plaati piltl másik lemezt tedd fel
4. (küpsetus-) sütőlap
5. (trükivorm) ♦ trükiplaat sablon
■LS: plaadi+ (heliplaatidega seotud) ♦ plaadifirma lemezkiadó; plaadikogu hanglemez gyűjtemény; plaadimängija lemezjátszó
plaadi+ (küpsetamisega seotud) ♦ plaadikook lepény

plokk <pl'okk ploki pl'okki pl'okki, pl'okki[de pl'okki[sid_&_pl'okk/e 22 s>
1. (ühtne risttahukakujuline tervik, hoonete v ruumide rühm); tehn (tõsteseadme osa, konstruktsioonilt terviklik seadiste, detailide vm kogum) tömb, elem ♦ betoonplokk betontömb; toiteplokk tehn tápegység; plokkidest maja elemekből épített ház
2. (märkmik) jegyzettömb

pool2 <p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 num, s>
1. num (murdarv üks kahendik) fél; (millegagi võrreldes kaks korda) fele ♦ kaks ja pool két és fél; pool miljonit félmillió; kell on pool kaksteist fél tizenkettő van; rong tuleb poole viie paiku a vonat fél öt körül/táján jön; püksid maksavad poole vähem kui pintsak a nadrág fele annyiba kerül mint a kabát
2. num (hulgalt, koguselt üks kahendik tervikust) fél ♦ pool liitrit piima fél liter tej; pool leiba fél kenyér; viis ja pool aastat öt és fél év; poole koormusega fél megterheléssel; pooltel õpilastel oli töö tegemata a tanulók felének nem lett kész a feladata; töötab poole kohaga fél állású, félállásban dolgozik; parem pool muna kui tühi koor piltl ha ló nincs, a szamár is jó
3. num (keskkoht, keskpaik) fél ♦ lipp on pooles vardas a zászló félárbocon van; poole sääreni seelik féllábszárig érő szoknya; luges poole ööni éjfélig olvasott
4. s (millegi kaheks jaotatava üks osa) rész, fél ♦ suurem ja väiksem pool a nagyobbik és a kisebbik rész; kontserdi teine pool a koncert második része/fele; möödunud sajandi teisel poolel a múlt század második felében; ta andis pool õuna mulle a fele almát nekem adta
5. s (külg, üks vastastest) fél; (ühetaolistest esemetest koosneva eseme üks osa) oldal ♦ tee vasak pool az út bal oldala; poolte kokkulepe jur a felek közös megegyezésével; õigus on meie poolel az igazság a mi oldalunkon van; kahe poolega uks szárnyas ajtó; tugevam pool az erősebb nem

pugu <pugu pugu pugu p'ukku, pugu[de pugu[sid 17 s>
1. zool (söögitoru lai osa) begy ♦ kana pugu a tyúk begye
2. kõnek (kõht) begy ♦ topib pugu täis teletömi a begyét

puhv <p'uhv puhvi p'uhvi p'uhvi, p'uhvi[de p'uhvi[sid_&_p'uhv/e 22 s> (krookides saadud puhevil osa rõival) puff

punkt2 <p'unkt punkti p'unkti p'unkti, p'unkti[de p'unkti[sid_&_p'unkt/e 22 s>
1. (täpp, täpikujuline graafiline [kirjavahe]märk) pont ♦ punktid ja kriipsud pontok és kötőjelek; i-le punkti peale panema piltl felteszi a pontot az i-re; paneb vestlusele punkti piltl pontot tesz a beszélgetés végére
2. ([väiksem] koht, [piiratud] ala, paik) pont ♦ piiripunkt átkelőhely, határátkelő(hely); pöördepunkt fordulópont; toetuspunkt, tugipunkt támpont, támaszpont; valupunkt fájdalmas pont; infopunkt információs pont; koordinaatpunktid koordinátapontok; kriitiline punkt kritikus pont; surnud punktis olema piltl holtponton van; tundlik punkt érzékeny pont; kahe punkti vaheline kaugus mat két pont közötti távolság
3. (dokumendi v teksti alajaotus, lõik, osa) pont ♦ lepingu kolmas punkt a megállapodás harmadik pontja
4. (hindamissüsteemi ühik) pont; (spordis) pont
■LS: punkt+ ♦ punktkeevitus tehn ponthegesztés
punkti+ ♦ punktikaotus sport pontozásos vereség; punktiarvestus sport pontszámlálás; punktiseis sport pontállás; punktisüsteem pontrendszer; punktivõit pontozásos győzelem

põhi2 <põhi põhja p'õhja p'õhja, p'õhja[de p'õhja[sid_&_p'õhj/u 24 s>
1. (eseme alumine v keskne osa) fenék ♦ paadipõhi csónakfenék; silmapõhi szemfenék; joob pitsi põhjani fenékig kiissza a kupát; toit kõrbeb põhja leég az étel
2. (looduslike moodustiste alumine pind v kõige madalam osa) fenék, alja vminek ♦ liivapõhi, liivane põhi föveny; merepõhi a tenger feneke; orupõhi a völgy alja; tassi põhi a csésze álja; laev läks põhja a hajó elsüllyedt; vaga vesi, sügav põhi piltl lassú víz partot mos
3. (millegi aluseks olev, kandev pind v kiht) alap ♦ püramiidi põhi a gúla alapja; tordipõhi tortalap
4. (taust, foon) alap ♦ sinised lilled mustal põhjal kék virágok fekete alapon
5. (kõige suuremal määral, läbini, lõpuni) alap ♦ hoiab gaasipedaali põhjas padlógázzal száguld; näpud on põhjas elfogyott a pénz
■LS: põhja+ ♦ põhjakiht alsóréteg, söpredék; põhjamuda fenékiszap; põhjavesi talajvíz

põhjaosa2 <+osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s> (põhjapoolne osa) északi rész

pärisosa <+osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s> (saatusest määratud osa) örökség

päästik <päästik päästiku päästiku[t -, päästiku[te päästiku[id 02 s>
1. (käsitulirelval: trikkel) ravasz ♦ päästikule vajutama meghúzza a ravaszt
2. (mõne muu aparaadi vedru vabastava osa kohta) kioldó (gomb)

päästma <p'ääst[ma p'ääst[a päästa[b pääste[tud, p'ääst[is p'ääst[ke 34 v>
1. (eluga, tervena pääseda aitama) (meg)ment, kiment ♦ {keda} surmasuust päästma halál torkából ment; tulest õnnestus päästa vaid osa loomi az állatok egy részét sikerült csak a tűzből megmenteni; operatsioon päästis ta elu a műtét megmentette az életét; kedagi uppumast päästma kimenti a fuldoklót a vízből
2. (midagi halba ära hoidma) (meg)ment ♦ päästis oma firma pankrotist megmenti a céget a csődtől; oma nahka päästma piltl menti a bőrét, menti az irháját; see käik ei päästa musta kaotusest a fekete bábú lépése nem menti meg őt a vereségtől; päästab veel, mis päästa annab piltl legalább a nyele maradjon meg a veszett fejszének
3. (kütkest, haardest lahti laskma, vabastama) enged, szabadít ♦ päästis hobuse lasipuu küljest v lasipuust [lahti] elengedte a lovat; päästke koer lahti! engedjétek szabadon a kutyát!; päästsin patsid lahti kibontottam a hajamat; viin päästis tema keelepaelad lahti v valla a pálinka feloldotta a nyelvét; päästa mind hädast välja! szabadíts meg a bajból!, húzz ki a csávából!

pöial <pöial p'öidla pöial[t -, pöial[de p'öidla[id 08 s>
1. hüvelykujj ♦ Pöial-Liisi Hüvelyk Panna; pöialt hoidma kellelegi piltl szurkol/drukkol vkinek
2. (vastav kinda osa) hüvelykujj

pöid <p'öid pöia p'öida p'öida, p'öida[de p'öida[sid_&_p'öid/i 22 s>
1. anat (kanna ja varvaste vaheline jala osa) lábközép; (jalg, jalalaba) lábfej
2. (sukal, sokil) harisnyafej

raamat <raamat raamatu raamatu[t -, raamatu[te raamatu[id 02 s>
1. könyv; (väike) könyvecske ♦ haruldane raamat ritka könyv; ingliskeelne raamat angol nyelvű kőnyv; paks raamat vastag könyv, vaskos könyv; populaarteaduslik raamat ismeretterjesztő könyv; kokaraamat szakácskönyv; kooliraamat tankönyv; kunstiraamat művészeti könyv; lasteraamat gyerekkönyv; mälestusteraamat memoár; palveraamat imakönyv; pildiraamat képeskönyv; audioraamat, heliraamat hangoskönyv; sõnaraamat szótár; telefoniraamat telefonkönyv; raamatute raamat a könyvek könyve; raamatu tiitelleht könyv címoldala
2. (teose suurem alajaotus, piibli osa) könyv ♦ Neljas Moosese raamat Mózes negyedik könyve
3. (ülestähenduste vihik, kogum kviitungeid, talonge vms) ♦ märkmeraamat jegyzetfüzet; päevaraamat napló; taskuraamat zsebkönyv
4. (nimestik, register) nyilvántartás, jegyzék ♦ majaraamat lakónyilvántartó könyv; meetrikaraamat egyházi anyakönyv; registreerimisraamat nyilvántartás, törzskönyv, jegyzékkönyv
■LS: raamatu+ ♦ raamatuillustraator könyvillusztrátor; raamatukaas könyvborító; raamatukapp könyvszekrény; raamatukauplus könyvesbolt; raamatunäitus könyvkiállítás; raamatumess könyvvásár; raamaturiiul könyvespolc; raamatutrükkimine könyvnyomtatás; raamatututvustus könyvismertetés; raamatuäri könyvkereskedelem, könyvkereskedés

rahvapärimus <+pärimus pärimuse pärimus[t pärimus[se, pärimus[te pärimus/i 11 s> folkl (rahvaloomingu mittekunstiline osa) néphagyomány

rinnak <rinnak rinnaku rinnaku[t -, rinnaku[te rinnaku[id 02 s>
1. (mäenõlv) lejtő; (kõrgendik, ette v kõrgemale ulatuv osa) rézsü
2. anat (rinnaluu) szegycsont

ristirüütel <+r'üütel r'üütli r'üütli[t -, r'üütli[te r'üütle[id 02 s> aj (ristisõjast v -retkest osa võtnud rüütel) keresztes, keresztes lovag

roll <r'oll rolli r'olli r'olli, r'olli[de r'olli[sid_&_r'oll/e 22 s>
1. (osa [eriti näitlejal]) szerep ♦ juhtiv roll vezető szerep; väike roll kis szerep; draamaroll drámai szerep; filmiroll filmszerep; kõrvalroll mellékszerep; nimiroll címszerep; pearoll főszerep; võtmeroll kulcsszerep
2. piltl (tegevus, osakaal, [osa]tähtsus) szerep ♦ juhtroll vezérszerep; mesilaste roll lillede tolmeldamises a méhek szerepe a virág beporzásában; minulgi oli oma roll selles, et... nekem is volt szerepem abban, hogy...; mängis ajaloolist rolli betöltötte történelmi szerepét; teatud rolli mängima/etendama bizonyos szerepet játszik
■LS: rolli+ ♦ rollimäng szerepjáték; rolliteadvus szereptudás

roop <r'oop roobi r'oopi r'oopi, r'oopi[de r'oopi[sid_&_r'oop/e 22 s>
1. (ahjuroop) piszkavas
2. muus (keelpilli osa) húrláb

rubriik <rubr'iik rubriigi rubr'iiki rubr'iiki, rubr'iiki[de rubr'iiki[sid_&_rubr'iik/e 22 s> (lahter, ainejaotis, osa, lõik) rovat