[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asetsema <asetse[ma asetse[da asetse[b asetse[tud 27 v> elhelyezkedik, fekszik ♦ suvila asetseb otse järve kaldal a nyaraló közvetlenül a tóparton helyezkedik el

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

edasi-tagasi <+tagasi adv>
1. (kord ühes, kord teises suunas) előre-hátra, oda-vissza, menet-jövet; (siia-sinna) ide-oda ♦ edasi-tagasi kõndima oda-vissza jár
2. (nii ja teisiti, kaksipidi) ♦ ära räägi edasi-tagasi, ütle otse välja ne beszélj oda-vissza, mondj egyenesen

hirmus <h'irmus h'irmsa h'irmsa[t -, h'irmsa[te h'irmsa[id 02 adj; h'irmus adv>
1. adj szörnyű, riasztó, rettentő, rettenetes, rémes, rém, irtózatos, irtó ♦ hirmsad karjatused szörnyű kiáltások; hirmus kuritegu szörnyű bűntény; hirmus unenägu rémálom; hirmus ilm szörnyű idő; hirmus argpüks szörnyen gyáva; hirmus joodik szörnyű alkoholista; hirmus kiirus irtózatos sebesség; hirmus korralagedus szörnyű rendetlenség; hirmus pakane rettentő hideg; hirmus hind rémes ár; neiu tundis hirmsat häbi a lány rettenetesen szégyellte magát; mul on hirmus janu rettenetesen szomjas vagyok; te meeldite mulle hirmsal kombel rettenetesen tetszik nekem; tal on hirmsal kombel raha rettentő sok pénze van
2. adj (hüüatustes) szörnyű ♦ otse hirmus, kui saamatu sa oled! szörnyű, milyen szerencsétlen vagy!
3. adv (tohutult, väga) rettentő, szörnyen, rettenetesen ♦ hirmus odav rettentő olcsó; ta räägib hirmus palju szörnyen sokat beszél; mul on hirmus halb rettenetesen rosszul vagyok; olen hirmus väsinud szörnyen fáradt vagyok

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

juhmistuma <juhmistu[ma juhmistu[da juhmistu[b juhmistu[tud 27 v> (juhmuma) butul, megbolondul, elkábul, megdöbben ♦ olime ootamatust menust otse juhmistunud tejesen megdöbbentünk a váratlan sikertől

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

lausa <lausa adv> (otse, suisa) egyenesen, egészen, valósággal ♦ ta lausa supleb rahas valósággal fürdik a pénzben; lausa ohtlik egyenesen veszélyes

noolelt <noolelt adv> (otse[joones], noolkiirelt) egyenesen, mint a villám, villámgyorsan ♦ sirge tee lõikub noolelt läbi metsa egy nyílegyenes út vezet át az erdőn; sööstis noolelt uksest välja villámgyorsan kirohant az ajtón

otse <otse adv; otse otse otse[t -, otse[de otse[sid 16 adj>
1. adv (sirgelt, mitte viltu) egyenesen, egyenest; (otsevaates) szemben ♦ kas lähme otse või paremale? egyenesen vagy jobbra menjünk?; hoia pea otse tartsd egyenesen a fejed; kas pildistame teid otse või profiilis? szemből vagy profilból fényképezzük?
2. adv (otsekoheselt) nyíltan; (avameelselt, siiralt) őszintén ♦ öelge otse välja, mida mõtlete mondjátok ki nyíltan, amit gondoltok; otsesele küsimusele vastan ka otse a közvetlen kérdésre közvetlenül válaszolok; ära keeruta, räägi otse ne csűrd-csavard a dolgot, beszélj nyíltan
3. adv (just) éppen, mindjárt; (kohe, vahetult) azonnal, közvetlenül ♦ otse mere kaldal mindjárt a tengerparton; romaan on tõlgitud otse eesti keelest a regény közvetlenül észt nyelvből volt lefordítva; otse sel silmapilgul helises telefon éppen ebben a pillanatban csengett a telefon
4. adv (lausa) teljesen, éppen, épp, egyenesen; (täiesti) egészen ♦ otse vastupidi éppen ellenkezőleg; see on otse uskumatu ez egyenesen hihetetlen; otse nii ma ei öelnud nem egészen így mondtam; pääsesime otse ime läbi a csodával határos módon menekültünk meg
5. adj (sirge, otse minev) egyenes ♦ seadis lipsu otseks megigazította a nyakkendőjét; otsisime otsemat teed egyenesebb utat kerestünk

otsesõnu <+sõnu adv> (otse[koheselt]) egyenes, nyíltan; (kujundlikkuseta) szó szerint ♦ ta ei tahtnud otsesõnu küsida nem akart nyíltan rákérdezni; seda pole otsesõnu lubatud ega keelatud kifejezetten nem engedélyezett vagy tiltott; mõistis öeldut ülearu otsesõnu szú szerint értette a mondottakat

otseühendus <+ühendus ühenduse ühendus[t ühendus[se, ühendus[te ühendus/i 11 s> közvetlen kapcsolat ♦ otseühendus Tallinna ja Helsingi vahel közvetlen kapcsolat Tallinn és Helsinki között; olime otseühenduses Austraalia telekanaliga közvetlen összeköttetésben voltunk az Ausztrál tv csatornával
■LS: otse+ühendus+ ♦ otseühendusrong közvetlen vonat; otseühendusvagun közvetlen vasúti kocsi

pudel <pudel pudeli pudeli[t -, pudeli[te pudele[id 02 s>
1. üveg, palack; (lame) zsebflaska, laposüveg ♦ pooleliitrine pudel félliteres üveg; pudel veini egy üveg bor; klaaspudel, klaasist pudel üvegpalack; lutipudel cumisüveg; lõhnaõlipudel illatszeres üvegcse; rohupudel fiola; õllepudel sörösüveg; teeb v keerab pudeli lahti kibontja az üveget; jõi terve pudeli ära megivott egy üveggel; otse pudelist jooma egyenest az üvegből iszik; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal piltl zabszem van a fenekében
2. kõnek, piltl (alkoholipudel, selle sisuks olev alkohoolne jook) butélia, flaska ♦ teine pudel ei istunud enam a második flaska már nem esett jól; sageli pudeli järele haarama piltl az üveghez nyúl; pudeli põhja vaatama piltl az üveg fenekére néz
pudeli+ ♦ pudelikael üvegnyak; pudelikork üveg dugója, kupak; pudelikorv rekesz; pudeliõlu palackos sör, üveges sör, palackozott sör

ringi <r'ingi adv, postp>
1. (ringjoonekujuliselt (ümber keskme), ringiratast) körbe ♦ karussell käib ringi körbe jár a hinta; lapsed istusid ringi ümber lõkke a gyerekek körben ültek a tűz körül
2. (teistpidi, ümber, ringiga, kaarega, mitte otse, teistmoodi) ♦ pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
3. (siia-sinna, mitmes suunas, ilma selgema sihita) körbe, körül ♦ vaatab tühjas toas ringi körülnéz az üres szobában
4. (kohtlema, ümber käima) bánik
5. postp [nom] (läbi) át ♦ aasta ringi (egész) éven át

sihtima <s'ihti[ma s'ihti[da sihi[b sihi[tud 28 v>
1. (tabamise, pihtasaamise eesmärgil) céloz, szegez, irányul, irányoz ♦ kütt sihib jänest a vadász megcélozza a nyulat; sihib teist kiviga megcélozza kővel a másikat; rünnak oli minu vastu sihitud a támadás ellenem irányult; artikkel on sihitud korruptsiooni vastu a cikk a korrupció ellen irányul; kellele su sõnad on sihitud? kinek célzod a szavaidat?; tema küsimus oli minule sihitud nekem szegezte a kérdést
2. (mingisse suunda näitama, osutama) irányul, törekszik ♦ autolaternad sihivad otse aknasse az autólámpák egyenesen az ablakba világítanak; teletorn sihib kõrgusse a tévétorony a magasba törekszik
3. (mingit sihti, eesmärki taotlema, millegi poole püüdlema) igyekszik, törekszik ♦ ta sihib kapteniks kapitány akar lenni; sihib esimest auhinda igyekszik az első díjat elérni; ta sihib sinu tütart a lányodat nézegeti (magának); ma ei mõista, kuhu sa oma jutuga sihid nem értem, hogy mire célzol
4. (silmitsema, takseerima) szemlél, fürkész, szegeződik ♦ pilk sihib kaugusse a távolba néz; tema pilk oli sihitud ootamatule külalisele a tekintete a váratlan vendégre szegeződött; poiss sihtis üksisilmi õngekorki a fiú fürkészte az úszót; miks sa mind niimoodi sihid? miért bámulsz így engem?; tüdruk sihib poissi väljakutsuvalt a lány kihívóan nézegeti a fiút
5. (millegi sihis minema, kuhugi suunduma) irányul, tart vmerre ♦ hunt sihib üle põllu metsa poole a farkas a mezőn keresztül az erdő felé tart

siis <s'iis adv>
1. (osutab mainitud, teada olevale ajahetkele: sel ajal, sel hetkel) akkor ♦ olime siis kõik noored akkor még mindannyian fiatalok voltunk; mida me nüüd siis teeme? akkor hát mit csinálunk?; see oli siis, kui mu ema veel elas ez akkor volt, amikor anyám még élt
2. (osutab toimuva ajalisele järgnevusele: seejärel, peale seda) aztán, azután, utána, majd ♦ esmalt minge otse, siis keerake paremale menjen egyenesen előre, majd forduljon jobbra
3. (kindla tähenduseta sõnana tugevdab eelnevat v järgnevat sõna v lauseosa v esineb täitesõnana) akkor ♦ vaatame siis! akkor nézzük!; mis siis? hát aztán?

suisa <suisa adv> (otse, lausa) egyenesen, valósággal, sőt, mind, mégpedig

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

tagamõte <+mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s> (otse väljaütlemata mõte, varjatud eesmärk) hátsó szándék, hátsó gondolat

tanker <t'anker t'ankeri t'ankeri[t -, t'ankeri[te t'ankere[id 02 s> mer (vedellasti veolaev, tanklaev) tartályhajó, tankhajó ♦ naftatanker olajszállító tartályhajó; nafta pumbatakse otse tankeritesse az olajat közvetlenül a tartályhajóba vezetik

täht-tähelt <+tähelt adv> (tähthaaval, otse, väga täpselt, üksikasjalikult) betű szerint, betűhíven, betűről betűre

täpne <t'äpne t'äpse t'äpse[t -, t'äpse[te t'äpse[id 02 adj>
1. (täiesti õige, vigadeta) pontos, precíz ♦ täpne aadress pontos postacím; täpne tõlge precíz fordítás; täpne kaal pontos mérleg; täpne saabumisaeg pontos érkezési idő
2. (põhjalik, inimese kohta: oma tegevuses hoolikas) alapos, részletes ♦ täpne kasutusjuhend részletes használati útmutató; täpne raamatupidaja alapos könyvelő
3. (otse sihtmärki tabav) pontos ♦ täpne lask pontos lövés

varas <varas v'arga varas[t -, varas[te v'arga[id 07 s> tolvaj; (pisi-) zsebtolvaj, zsebes ♦ autovaras autótolvaj; hobusevaras lótolvaj; juveelivaras ékszerrabló; korterivaras betörő, besurranó tolvaj; riigivaras közpénztolvaj, sikkasztó; varaste jõuk v kamp tolvajbanda, rablóbanda; vargad tegid v viisid korteri tühjaks a rablók kifosztották/kipakolták/kirámolták a lakást; sattus vargale peale tetten érte a rablót; varas peeti kinni elfogták a rablót; otse teolt tabatud varas tetten ért rabló; hiilib varga kombel v viisil tolvaj módjára lopakodik; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
■LS: varga+ ♦ vargabande, vargajõuk tolvajbanda, rablóbanda

vastas1 <vastas postp; vastas adv>
1. postp [gen]; adv (otse kelle-mille ees, otse teisel pool, millega kohakuti) szemben, szemközt ♦ istub minu vastas velem szemben ül; otse vastas olev maja egyenesen szemben lévő ház; peaaegu kohe meie maja vastas on mets majdnem a házunkkal szemben van az erdő
2. postp [gen] (millega v kellega vahetus kokkupuutes) mellett ♦ ahju vastas on hea seista jó ott állni a kályhának dőlve; nad istuvad külg külje vastas egymás mellett ülnek
3. postp [gen]; adv (seoses kellele-millele vastuminekuga) vár vkit, vár vkire, vki elé megy ♦ on lennujaamas abikaasal vastas a repülőtéren várja a feleségét; ta on mul vastas elém jön

viltu <v'iltu adv>
1. (asendi kohta: kaldu, kaldus, mitte otse) balul, sanda, rézsút, haránt, ferde, féloldalt, dőlt
2. (suuna kohta: õigelt teelt kõrvale, mitte otse) ♦ kõõrdi/viltu vaatama kancsalul / kancsal szemmel néz

ägama <äga[ma äga[da äga[b äga[tud 27 v>
1. (oigama) nyög ♦ haige ägab valu pärast v valu käes v valust v valudes a beteg nyög fájdalmában; haavatud ägasid ainult csak a sebesültek jajgattak; peolaud otse ägab toitude raskuse all piltl az ünnepi asztal roskadozik az ételek súlya alatt; rahvas ägab elukalliduse käes v all piltl nyög a nép a növekvő megélhetési költségek terhe alatt
2. (hädaldama, kaeblema) panaszkodik ♦ muudkui ägatakse ja kirutakse elu egyre panaszkodnak és átkozzák az életet

ära ütlema
1. (keelduma) elhárít, visszamond, elutasít, elmond ♦ ütles ära talle pakutud korterist elutasította a felkínált lakást; uhke tüdruk ütles kõigile kosilastele ära a büszke lány minden kérőnek kosarat adott/kérőt kikosarazott; ega sa ära ei ütle, kui kutsun sind kaasa? ugye nem mondasz nemet, ha magammal hívlak?
2. (sõnades väljendama, välja ütlema) kimond, elmond ♦ ma ütlesin kõik otse ära, mis ma temast arvan őszintén elmondtam mindent, amit róla gondolok
3. kõnek (ära kaebama) megmond ♦ kui mind veel kiusad, ütlen emale ära! ha tovább szekálsz, megmondalak anyának!

ääri-veeri <+veeri adv, adj> (kaude, ümber nurga) közvetve, kerülget ♦ ära räägi ääri-veeri, ütle otse [välja]! ne kerülgesd a dolgot, mondd ki egyenesen!