[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastatepikkune <+p'ikkune p'ikkuse p'ikkus[t p'ikkus[se, p'ikkus[te p'ikkus/i_&_p'ikkuse[id 12_&_10 adj> sokévi, sokéves ♦ aastatepikkused kogemused sokéves tapasztalatok; kohtasin oma sõpra pärast aastatepikkust vaheaega v aastatepikkuse vaheaja järel sokéves szünet után újra találkoztam a barátommal

diskvalifitseerima <diskvalifits'eeri[ma diskvalifits'eeri[da diskvalifitseeri[b diskvalifitseeri[tud 28 v> diszkvalifikál, leléptet, kizár ♦ sportlane diskvalifitseeriti dopingu pärast a sportolót kizárták dopping miatt

edevus <edevus edevuse edevus[t edevus[se, edevus[te edevus/i 11 s> hiúság; (auahnus) nagyravágyás ♦ {kelle} edevust kõditama piltl csiklandozza a hiúságát; ilma edevuseta hiúság nélkül; edevuse pärast hiúság miatt; ta ajab edevust taga, käib kaabuga űzi a hiúságot, kalapban jár

elustuma <elustu[ma elustu[da elustu[b elustu[tud 27 v> éled, újjáéled, feléled, felélénkül, felelevenedik ♦ kevadel loodus elustub tavasszal éled a természet; muru elustus pärast vihma a fű felélénkült az esőtől; mitmed vanad kombed on elustumas felelevenednek a régi szokások

haigus <h'aigus h'aiguse h'aigus[t h'aigus[se, h'aigus[te h'aigus/i_&_h'aiguse[id 11_&_09 s> betegség, kór ♦ krooniline haigus krónikus betegség; kurnav haigus megviselő betegség; pikaajaline haigus hosszadalmas betegség; pärilikud haigused örökletes betegségek; raske v ränk haigus súlyos betegség; ravimatu haigus gyógyíthatatlan betegség; äge v akuutne haigus akut betegség, heveny betegség; kurguhaigus torokbetegség; külmetushaigus megfázás, meghűlés; merehaigus tengeri betegség; nakkushaigus fertőző betegség; viirushaigus vírusos betegség; haigust hooletusse jätma elhanyagolja betegségét; haigust ravima betegséget gyógyít; haigust ära hoidma betegséget elkerül; haiguse pärast v tõttu puuduma betegség miatt hiányzik; mis haigusse ta suri? milyen betegségben halt meg?; mis haigusi te olete põdenud? milyen betegségekben szenvedett?
■LS: haigus+ ♦ haigushoog roham; haigusjuht[um] eset, megbetegedés; haiguskindlustus betegbiztosítás; haiguskolle kitörés; haiguslugu kórtörténet; haigusnäht betegség jele; haiguspilt kórkép; haiguspäev táppénzes nap; haigustoetus táppénz

halisema <halise[ma halise[da halise[b halise[tud 27 v> (nuttes kaebama) nyüszít, siránkozik, sápítozik, rí; (kurtma) panaszkodik ♦ halises oma elu üle siránkozik az életén; haliseb saatuse pärast siránkozik a sorsán; ära halise iga tühja-tähja pärast ne siránkozz minden apróságon

halvustama <halvusta[ma halvusta[da halvusta[b halvusta[tud 27 v> ócsárol, lekicsinyel, becsmérel, megvet ♦ keegi ärgu halvustagu sind su noore ea pärast senki meg ne vessen ifjú korod miatt; halvustav märkus becsmérlő megjegyzés, lekicsinylő megjegyzés; halvustav kriitika becsmérlő kritika; halvustav pilk becsmérlő arckifejezés; halvustav suhtumine lekicsinylő magatartás

haugutama <hauguta[ma hauguta[da hauguta[b hauguta[tud 27 v> (sõitlema, näägutama) szidalmaz, szid ♦ tüdrukut haugutati lohakuse pärast a lányt megszidták gondatlanságáért; mis sa teda iga tühja asja pärast haugutad miért szidod minden apró-cseprő dologért; isa haugutas poisi naha täis az apa összeszidta fiát

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

headus <h'eadus h'eaduse h'eadus[t h'eadus[se, h'eadus[te h'eadus/i_&_h'eaduse[id 11_&_09 s>
1. (lahkus, heatahtlikkus) jóság ♦ armastasin vanaema ta headuse pärast a jóságáért szerettem a nagymamámat; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal; headus võidab kurjuse a jó győzedelmeskedik a rossz felett
2. (väärtus, kvaliteet) jóság, minőség ♦ materjali headus az anyag minősége; kauba headus az árú jósága, minősége

heitlema <h'eitle[ma heidel[da h'eitle[b heidel[dud 30 v>
1. (võitlema) viaskodik ♦ pisaratega heitlema a könnyeivel küzd; unega heitlema küzd az álmossággal; esikoha pärast heitlema az első helyért küzdeni; surmaga heitlema haláltusa, halálküzdelem
2. (küütlema) villog ♦ tuli heitleb tuule käes lobog a tűz a szélben

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hurjutama <hurjuta[ma hurjuta[da hurjuta[b hurjuta[tud 27 v>
1. (näägutama, ette heitma) szid, dorgál, korhol; (häbistades noomima) leckéztet ♦ ema hurjutas poega az anya megdorgálta a fiát; mind hurjutati saamatuse pärast megszidtak ügyetlenségemért
2. (eemale peletama) elzavar, elkerget ♦ hurjutas koera eemale elkergette a kutyát

huvi <huvi huvi huvi -, huvi[de huvi[sid_&_huv/e 17 s>
1. (tähelepanu, harrastamine) érdeklődés, kiváncsiság, kedvtelés ♦ elav huvi élénk érdeklődés; suur huvi nagy érdeklődés; vaimsed huvid szellemi érdeklődés; muusikahuvi zenei érdeklődés; mitmekülgsete huvidega inimene sokoldalú ember; huvi ilmutama {kelle-mille vastu} érdeklődést mutat vki/vmi iránt; huvi kaotama {kelle-mille vastu} elvesztette érdeklődését vki/vmi iránt; huvi pakkuma érdekel, foglalkoztat; huvi tundma {kelle-mille vastu} érdeklődik vki/vmi iránt; huvi äratama {kelle-mille vastu} érdeklődést kelt; lehitsesin raamatut huvi pärast kiváncsiságból lapoztam a könyvet; mul on kadunud huvi töö vastu elvesztettem érdeklődésemet a munka iránt
2. (hrl pl) (tulu, kasu) érdek, haszon ♦ isiklikud huvid személyes érdekek; rahvuslikud huvid nemzetközi érdekek; klassihuvid osztályérdekek; {kelle} huvides kinek az érdekében; {kelle} huve kaitsma vki érdekeit védi; {kelle} huvidest lähtuma vki érdekeiből kiindulva; oma huvide eest võitlema harcol az érdekeiért

hõiskama <h'õiska[ma hõisa[ta h'õiska[b hõisa[tud 29 v>
1. (hüüdma) kiált, elkurjantja magát ♦ rõõmu pärast hõiskama örömében felkiált; hõiskas vaimustatult lelkendezve felkiált; lapsed jooksid hõisates õue a gyerekek kiáltozva kifutottak az udvarra; keegi hõiskas mulle vastu valaki visszakiáltott nekem
2. piltl (rõõmustama, juubeldama) ujjong; (kiitlema) dicsekszik ♦ süda hõiskab rõõmust repes a szívem az örömtől; mille üle sa nii hõiskad? mire vagy olyan büszke?; viljaga pole hõisata a gabona nem ad okot a dicsekvésre; ära hõiska enne õhtut! nyugtával dicsérd a napot!

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

häbi <häbi häbi häbi -, häbi[de häbi[sid 17 s> szégyen, gyalázat ♦ häbi tundma restelkedik, elszégyelli magát, elrestelli magát, szégyenkezik, szégyell, restell; kas sul häbi ei ole! nem szégyelled magad?; oma häbiks pean tunnistama, et ... szégyenemre legyen mondva...; mul on häbi tunnistada, et ... szégyellem bevallani, hogy...; punastasin häbi pärast elpirultam szégyenemben, szégyen ég az arcán; häbi vaadata még nézni is szégyen; häbi öelda még kimondani is szégyen; teeb oma vanematele häbi szégyent hoz a szüleire; vajuks häbi pärast maa alla majd elsüllyed szégyenében; vaata, et sa endale häbi ei tee szégyent ne hozz magadra; tal pole häbiraasugi nincs bőr az arcán /a képén; et tal ka häbi pole nincs (hozzá) pofája; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; silmad häbi täis szégyen ide, szégyen oda
■LS: häbi+ ♦ häbiasi szégyen; häbimärk szégyenjegy; häbiplekk szégyenfolt; häbipuna szégyenpír; häbitegu becstelenség; häbitunne szégyenérzet, szeméremérzet

häbistama <häbista[ma häbista[da häbista[b häbista[tud 27 v>
1. (häbi tegema) megszégyenít, meggyaláz, leéget, gyaláz, szégyenbe hoz, dehonesztál; (naise au röövima) meggyaláz ♦ oma head nime häbistama szégyent hoz nevére; oma käitumisega kogu peret häbistama viselkedésével szégyent hoz a családra; neiut häbistama szégyenbe hozta a lányt; olen teotatud ja häbistatud meggyaláztak és megszégyenítettek
2. (hurjutama) rápirít ♦ tüdrukut häbistati lohakuse pärast hanyagsága miatt rápirítottak a lányra

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

hädaldama <hädalda[ma hädalda[da hädalda[b hädalda[tud 27 v> jajgat, sopánkodik, siránkozik, sír, sápítozik, nyűgösködik, nyavalyog, jajveszékel ♦ mille üle sa hädaldad? miért siránkozol?; mis sa hädaldad iga tühja asja pärast miért sírsz minden apróság miatt

härm2 <h'ärm härmi h'ärmi h'ärmi, h'ärmi[de h'ärmi[sid_&_h'ärm/e 22 s> (meelepaha) bosszúság, harag ♦ tundis oma kohmetuse pärast härmi bosszús volt szégyenlőssége miatt

ihuüksi <+üksi adv>, ka ihuüksinda egyes-egyedül ♦ ihuüksi kodus egyedül otton; väikest last ei tohi kauaks ihuüksi jätta a kisgyermeket nem szabad sokáig egyedül hagyni; poisike jäi pärast vanemate surma maailma ihuüksi szülei halála után a kisfiú teljesen egydül maradt a világban; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam

ilu <ilu ilu ilu -, ilu[de ilu[sid 17 s>
1. (kaunidus, veetlevus) szépség, szép, gyönyörűség, ékesség ♦ klassikaline ilu klasszikus szépség; kirjeldamatu ilu kimondhatatlan szépség; kütkestav ilu hódító szépség; neitsilik ilu szűzies szépség; nõiduslik ilu megbabonázó szépség; seesmine ilu belső szépség; silmipimestav ilu vakító szépség; tagasihoidlik ilu szerény szépség; ilu määratlus a szépség meghatározása; suveöö ilu a nyári éj szépsége; keele ilu a nyelv szépsége; {kelle-mille} ilust võlutud olema megbabonázta vki/vmi szépsége; oma iluga pimestama vakító szépség; oma iluga kütkestama lebilincsel a szépségével; ilu on närbunud elhervadt szépség
2. (ehe, kaunistus) szépség, dísz ♦ ilu pärast, iluks szépségért; vana park on küla ilu ja uhkus az öreg park a falu dísze és büszkesége
3. van (lõbu, lust, pillerkaar) mulatság ♦ pidasime eile suurt ilu nagy mulatságot csaptunk tegnap; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor
■LS: ilu+ (kaunidusse puutuv) ♦ iluideaal szépségideál; ilujanu szépségszomj; ilumeel szépérzék; ilumõiste a szépség fogalma; ilutunne szépérzék
ilu+ (ehtena) ♦ iluköide díszkötés; ilunael díszszeg; ilunööp díszgomb; iluriie díszruha; ilutaim dísznövény

inisema <inise[ma inise[da inise[b inise[tud 27 v>
1. (veiste kohta) bőg ♦ lehm iniseb vaikselt a tehén csendesen bőg
2. hlv (inimese kohta) nyafog ♦ kõneleb iniseva häälega nyafogó hangon beszél; valu pärast inisema nyafog a fájdalom miatt

iseenese sg gen <+- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; iseenda sg gen <+- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron>
1. (rõhutab enesekohasust) maga ♦ iseenese v iseenda üle naerma önmagán nevet; iseennast süüdistama magát hibáztatja, önmagát hibáztatja; jäin iseenesele kindlaks hű maradtam magamhoz; armasta ligimest nagu iseennast szeresd felebarátodat, mint önmagad; iseenda pärast ma ei muretse magam miatt nem aggódom
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ iseenese lõbuks saját örömére; iseenese tarkusest saját tudása szerint; ta on seda iseenese nahal tunda saanud saját bőrén tapasztalta, maga is megtapasztalta

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

jagelema <jagele[ma jagel[da jagele[b jagel[dud 31 v; jagele[ma jagele[da jagele[b jagele[tud 27 v> (riidlema, tülitsema) civakodik, marakodik; (nägelema) veszekszik; (tühja-tähja pärast) zsörtölődik ♦ iga päev jagelevad omavahel minden nap civakodnak; jagelevad ilmast ilma folyton marakodnak

jalakeerutus <+keerutus keerutuse keerutus[t keerutus[se, keerutus[te keerutus/i 11 s> kõnek tánc, csörgés, rázás ♦ pärast kõnet algas jalakeerutus a beszéd után kezdődött a tánc

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalutus1 <jalutus jalutuse jalutus[t jalutus[se, jalutus[te jalutus/i 11 s> séta ♦ mõni minut jalutust ja olemegi kohal néhány perc séta, és ott vagyunk; pärast hommikusööki on jalutus reggeli után séta jön

jonks <j'onks jonksu j'onksu j'onksu, j'onksu[de j'onksu[sid_&_j'onks/e 22 s> (kõverus) kanyar; (nõksak, jõnks, võnks) kanyarulat, görbület ♦ teerada tegi põõsaste pärast paar jonksu pár kanyart tett az út a bokrok miatt; ta neelatas jonksuga hangosan nyelt egyet

jonn <j'onn jonni j'onni j'onni, j'onni[de j'onni[sid_&_j'onn/e 22 s> csökönyösség, konokság, makacsság, makrancosság, dacosság; (tujukus) szeszélyesség, hisztisség ♦ rumal jonn buta csökönyösség; lapsik jonn gyerekes hiszti; jonni ajama nyafog; ta ei jäta oma jonni makacsul folytatja; ta ei teinud seda lihtsalt jonni pärast nem csak makacsságból tette; poiss on jonni täis a fiú tele van daccal

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jumalapärast <+pärast adv>, ka jumala pärast az ég szerelmére, az isten szerelmére ♦ ära sellest jumala pärast v jumalapärast kellelegi räägi az ég szerelmére, el ne mondd senkinek

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jällekuulmine <+k'uulmine k'uulmise k'uulmis[t k'uulmis[se, k'uulmis[te k'uulmis/i_&_k'uulmise[id 12_&_10? s> (väljendites hüvastijätuks raadiosaate v telefonikõne lõpul) viszonthallás ♦ jällekuulmist homme! a holnapi viszonthallásig!; saade on lõppenud, jällekuulmiseni nädala pärast a műsor véget ért, viszonthallásra egy hét múlva

jätkuma <j'ätku[ma j'ätku[da j'ätku[b j'ätku[tud 27 v>
1. (pidevalt kestma) eltart, folytatódik, kitelik, kitart, kikerül, gyűrűzik, telik; (taas jätkuma) megújul ♦ võitlus jätkub folytatódik a harc; pärast lõunavaheaega konverents jätkub az ebédszünet után folytatódik a konferencia
2. (piisama) elég, bőséges, jut ♦ tööd jätkub kuhjaga munka van bőven; meil jätkub toitu paariks päevaks pár napra elég ételünk van; mul jätkub aega kõigeks mindenre jut időm; kõigile ei jätkunud leiba nem jutott mindenkinek kenyér

kaklema <k'akle[ma kakel[da k'akle[b kakel[dud 30 v> veszekszik, veszekedik, verekedik; (tülitsema) összetűz ♦ tühiste asjade pärast kaklema minden semmiségen veszekednek

karjatama2 <karjata[ma karjata[da karjata[b karjata[tud 27 v> (fel)sikolt, (fel)sikít ♦ hirmust karjatama felsikolt rémületében; ehmatusest karjatama ijedtében sikít; karjatas valu pärast nagyot sikított fájdalmában

kauplema <k'auple[ma kaubel[da k'auple[b kaubel[dud 30 v>
1. (kaupu müüma) kereskedik, árul; (äri ajama) árusít ♦ kahjumiga kauplema veszteséggel árul; suure kasumiga kauplema nagy haszonnal árusít
2. (tingima) alkudozik, alkuszik; (hinnas alla, nuruma) alkuszik az árúból ♦ kaupleb iga sendi pärast minden centen alkuszik
■LS: kauplemis+ ♦ kauplemisaeg kereskedési idő; kauplemiskoht árusítóhely; kauplemisluba kereskedelmi engedély

keema <k'ee[ma k'ee[da k'ee[b k'ee[dud, k'ee[s kee[ge k'ee[dakse 37 v>
1. (vedeliku kohta) fő, forr ♦ liha keeb pajas a fazékban fő a hús; liha on pehmeks keenud puhára főtt a hús; pada keeb forr a fazék; pesu keeb tasasel tulel lassú tűzön fő a ruha mosáskor; keev vesi forró víz
2. piltl (tegevusest, liikumisest kihama, pulbitsema, mäslema) forr, pezseg ♦ elu keeb meie ümber pezseg körülöttünk az élet; veri keeb tal forr a vére; ta kees juba vihast v viha pärast már forrt a haragtól
■LS: keemis+ ♦ keemispunkt füüs forráspont; keemissoojus füüs forráshő; keemistemperatuur füüs forráspont

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kemplema <k'emple[ma kembel[da k'emple[b kembel[dud 30 v>
1. (jõudu proovima) szkanderezik; (vaidlema, jagelema) vitatkozik ♦ raha pärast kemplema pénzért szkanderezik
2. (hooplema, ärplema) dicsekszik

kesköö <+'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éjfél ♦ kesköö ajal, keskööl éjfélkor, az éjszaka (kellős) közepén; enne keskööd éjfél előtt; kesköö on käes itt az éjfél; kesköö paiku éjféltájban; pärast keskööd éjfél után; aeg läheneb keskööle hamarosan éjfél, hamarosan beköszönt az éjfél
■LS: kesk+öö+ ♦ keskööpäike astr éjféli nap; kesköötund éjféli óra

kiharduma <kihardu[ma kihardu[da kihardu[b kihardu[tud 27 v> göndörödik, göndörül ♦ pärast pesu ta juuksed kiharduvad kenasti mosás után jobban göndörödik a haja

kilkama <k'ilka[ma kilga[ta k'ilka[b kilga[tud 29 v>
1. (heledalt häälitsema) sikít, rikolt ♦ tüdruk kilkab rõõmust v rõõmu pärast az örömtől sikít a lány
2. kõnek (kelkima) henceg

king <k'ing kinga k'inga k'inga, k'inga[de k'inga[sid_&_k'ing/i 22 s> (jalats) cipő ♦ kõrge kontsaga kingad magas sarkú cipő; madala kontsaga kingad alacsony sarkú cipő; lahtised kingad nyitott cipő; lahtise kannaga kingad hátul nyitott cipő; lastekingad gyerekcipő; meestekingad férfi cipő; naistekingad női cipő; balletikingad balettcipő; kummikingad gumicipő; lakkkingad lakkcipő; nahkkingad bőrcipő; puukingad facipő; riidekingad, tekstiilkingad vászoncipő; varvaskingad spicc cipő; suvekingad nyári cipő; toakingad házicipő; tänavakingad utcai cipő; (endale) kingi jalga panema felhúzza a cipőt; kingi jalast võtma cipőt levesz; kingad hõõruvad dörzsöl a cipő; kingad pigistavad szorít a cipő; kingad on suured túl nagy a cipő; {kellel} on kingad jalas cipő van a lábán; teab, kust king pigistab (tudja,) hol szorít a cipő; king pigistab szorul a kapca / kapcája; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
■LS: kinga+ ♦ kingahari cipőkefe; kingaliist sámfa; kingakarp cipődoboz; kingakonts cipősarok; kingalusikas cipőkanál; kingaviks cipőkrém; kinganina cipőorr; kinganumber cipőméret; kinganöör, kingapael cipőfűző; kingapaar pár cipő; kingapood cipőbolt; kingatald cipőtalp

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

kirtsutama <kirtsuta[ma kirtsuta[da kirtsuta[b kirtsuta[tud 27 v> (el)fintorít, fintort vág ♦ nina kirtsutama (1) elfintorítja az orrát; (2) piltl (peenutsema) fintorít; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért

kisklema <k'iskle[ma kisel[da k'iskle[b kisel[dud 30 v> (kaklema) verekedik; (tülitsema) veszekedik ♦ lapsed kisklevad pidevalt omavahel a gyerekek folyton verekednek egymással; kaks koera kisklevad kondi pärast két kutya veszekedik a csonton

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

koduloom <+l'oom looma l'ooma l'ooma, l'ooma[de l'ooma[sid_&_l'oom/i 22 s> haszonállat (kasu pärast peetav), háziállat (lemmikloomana peetav)

koht <k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (piirkond, maaala, paik, asukoht) hely ♦ avalik koht nyilvános hely, közterület; koha peal a helyszínen; kuriteokoht tetthely, tettleges; maakoht vidék; matmiskoht temetési hely; parkimiskoht parkolóhely; pesitsuskoht költőhely; puhkekoht pihenőhely, üdülőhely; sihtkoht célpont; sündmuskoht helyszín, színtér, színhely; sünnikoht szülőhely; õnnetuskoht a baleset helyszíne, a baleset színhelye; ülekäigukoht átkelőhely; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán
2. (paik istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik, katkend) hely ♦ aukoht díszhely; haiglakoht kórházi férőhely; magamiskoht alvóhely, fekhely; seisukoht álláspont
3. (ameti-, teenistus-, töökoht) állás; (vaba töökoht) szabad munkahely; (tähtis, vastutusrikas amet) felelős állás ♦ põhikoht főállás; õpetajakoht tanári állás
4. (asend, seisund, positsioon) hely, pozíció ♦ liidrikoht vezető szerep; esimese koha pärast võitlema harcol az első helyért
5. (maa ja majapidamine) gazdaság ♦ väike koht kis tanya
■LS: koht+ ♦ kohtvalgustus helyi világítás; kohtvõrk helyi hálózat

kokkupõrge <+põrge p'õrke põrge[t -, põrge[te p'õrke[id 06 s>
1. (üksteise vastu põrkamine) ütközés, összeütközés ♦ rongide kokkupõrge vonatok összeütközése
2. (konflikt) ütközés ♦ huvide kokkupõrge az érdekek ütközése
3. (riid, sõnavahetus) összetűzés, összeütközés ♦ pärast kokkupõrget rahunesid mõlemad osapooled az összetűzés után megint kibékülnek a felek; mul oli temaga väike kokkupõrge volt egy kis összeütközésünk, volt köztünk egy kis összeütközés
4. (lööming, kaklus, võitlus, lahing) összecsapás, összeütközés, összetűzés ♦ relvastatud kokkupõrge fegyveres összecsapás

kolmekäiguline <+käiguline käigulise käigulis[t käigulis[se, käigulis[te käigulis/i 12 adj>
1. (kolmest käigust koosnev, kolme käigu pärast järgnev) hárommlépéses ♦ kolmekäiguline matt sport háromlépéses matt
2. (kolmeroaline) háromfogásos ♦ kolmekäiguline lõuna háromfogásos ebéd, három tál étel

konkureerima <konkur'eeri[ma konkur'eeri[da konkureeri[b konkureeri[tud 28 v>
1. (võistlema) konkurál, versenyez; (millegi saavutamiseks v võitmiseks) verseng ♦ esikoha pärast konkureerima az első helyért versenyez; konkureeriv firma versengő/konkurens cég
2. (konkursist osa võtma) pályázik ♦ sellele kohale konkureerisid paljud erre az állásra sokan pályáztak

konkurents <konkur'ents konkurentsi konkur'entsi konkur'entsi, konkur'entsi[de konkur'entsi[sid_&_konkur'ents/e 22 s>
1. (võistlus) verseny, konkurencia ♦ aus konkurents tisztességes verseny
2. maj (võistlus suurema kasumi pärast); biol (olelusvõitluse vorme) verseny ♦ vaba konkurents maj szabad verseny

kooku <k'ooku adv> vt ka kookus (kõverasse) görbévé, hajlottá ♦ tõmbus valu pärast kooku összegörnyedt a fájdalomtól

krill <kr'ill krilli kr'illi kr'illi, kr'illi[de kr'illi[sid_&_kr'ill/e 22 s> kõnek (vihavimm) neheztelés ♦ kellegagi krilli ajama v vedama millegi pärast vki neheztel vkire vmiért

kulutama <kuluta[ma kuluta[da kuluta[b kuluta[tud 27 v>
1. (hõõrumisega, nühkimisega) (el)koptat; (ära kandma) elhsznál ♦ kingataldu kulutama elkoptatja a cipőtalpat; närve kulutav töö idegtörlő munka
2. (tarvitama, raiskama) (el)költ, (el)fogyaszt ♦ raha kulutama rákölt; raha viina peale kulutama a pénzét alkoholra költi; kui palju bensiini keskmiselt üks auto kulutab? mennyi benzint fogyaszt leggyakrabban egy kocsi?; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
3. (veetma, mööda saatma) (el)tölt ♦ kulutab oma õhtud restoranis az estéket a kocsmában tölti

kuus <k'uus kuue k'uu[t k'uu[de, kuu[te k'uus[i 14 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) hat ♦ kakskümmend kuus huszonhat; kuus tuhat hatezer; kaks korda kolm on kuus kétszer három az hat; null koma kuus nulla egész hat tized; kuus krooni hat korona; kuus inimest hat ember; tal on kuus poega neki hat fia van; meid oli kokku kuus hatan voltunk; kell kuus õhtul este hatkor; kell on pool kuus fél hat van; kell saab kümne minuti pärast kuus tíz perc múlva hat; viis minutit puudub kuuest hat óra előtt öt perccel; me läheme [kella] kuueks kinno hatra megyünk moziba; buss number kuus hatos busz
2. s (number 6, mängukaart) hatos
■LS: kuue+ ♦ kuuejalgne hatlábú; kuuekilomeetrine hatkilométeres; kuuekorruseline ötemeletes; kuuenädalane hathetes; kuuepäevane hatnapos; kuuetoaline hatszobás; kuuetunnine hatórás

kõhklus <k'õhklus k'õhkluse k'õhklus[t k'õhklus[se, k'õhklus[te k'õhklus/i_&_k'õhkluse[id 11_&_09 s> (kahevahelolek) tétovázás, ingadozás, habozás, aggály, bizonytalankodás ♦ tegi otsuse pärast pikki kõhklusi hosszas habozás után döntötte el; ilma igasuguste kõhklusteta minden tétovázás nélkül

kõnevõime <+võime v'õime võime[t -, võime[te v'õime[id 06 s> beszélőképesség, beszédképesség, beszédkészség ♦ kõnevõime kaotus beszédképtelenség; lõpuks sain oma kõnevõime tagasi végül visszanyertem a beszédképességemet; pärast operatsiooni kaotavad nad mõneks kuuks oma kõnevõime pár hónappal az operáció után, elveszítik a beszédkészségüket

käitama <k'äita[ma k'äita[da k'äita[b k'äita[tud 27 v>
1. (käia laskma, kõnnitama) járat; (hobust pärast sõitu) sétáltat
2. tehn (tegevuses pidama, käigus hoidma) üzemeltet, működtet, vezérel

kümme <kümme k'ümne kümme[t -, k'ümne[te k'ümne[id 05 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) tíz ♦ kolm korda kümme on kolmkümmend háromszor tíz az harminc; loe ühest kümneni! számolj egytől tízig!; kakssada kümme kétszáztíz; kümme aastat tíz év; kümme käsku relig tízparancsolat; kümme meest tíz ember; kell on kümme ja viis minutit tíz óra múlt öt perccel; kell on veerand kümme negyed tíz van; kell on pool kümme fél tíz van; kell saab viie [minuti] pärast kümme öt perc múlva tíz; magas [kella] kümneni tízig aludt; kell lõi kümme tízet ütött az óra; buss number kümme tízes busz
2. s (kümnend, aastakümme) évtized ♦ ta on jõudnud viiendasse kümnesse betöltötte a negyvenet
3. s (number 10, mängukaart) tízes
■LS: kümme+ ♦ kümmetahukas mat dekaéder, tízlap
kümne+ ♦ kümnekilomeetrine tízkilométeres; kümnekilone tízkilós; kümnekorruseline kilencemeletes; kümnekraadine tízfokos; kümneköiteline tízkötetes; kümneleheküljeline tízoldalas; kümneliitrine tízliteres; kümnemeetrine tízméteres; kümneminuti[li]ne tízperces; kümnepäevane tíznapos; kümnetahuline tízoldalú; kümnetonnine tíztonnás; kümnetunni[li]ne tízórás

kümmekond <kümmek'ond kümmekonna kümmek'onda kümmek'onda, kümmek'onda[de kümmek'onda[sid_&_kümmek'ond/i 22 num> (umbes kümme) körülbelül tíz ♦ kümnekonna minuti pärast körülbelül tíz perc múlva

lõuna <lõuna l'õuna lõuna[t -, lõuna[te l'õuna[id 06 s>
1. (ilmakaar) dél ♦ tuul on v puhub lõunast délről fúj; maja aknad on lõunasse v lõuna poole v vastu lõunat a ház ablakai délre néznek
2. (lõunapoolsed maad v alad) dél ♦ sõidame talveks lõunasse télen délre utazunk
3. (keskpäev) dél ♦ kell neli pärast lõunat délután négykor; magab lõunani délig alszik
4. (lõunasöök) ebéd; (lõunatund) déli ebédszünet ♦ maitsev lõuna finom ebéd; kolmekäiguline lõuna háromfogásos ebéd; lõunale kutsuma ebédre hív; lõunal olema ebédel; lõuna saab varsti valmis nemsokára kész az ebéd; mis täna lõunaks on? mi lesz ma ebédre?; lähen koju lõunale hazamegyek ebédelni; tasuta lõunaid ei ole Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen
■LS: lõuna+ (ilmakaarega seotud) ♦ lõunaameeriklane dél-amerikai; lõunakallas déli part; lõunalaius geogr déli szélesség, d. sz.; lõunamaa délvidék; lõunamurre keel déli nyelvjárás; lõunanaaber déli szomszéd; lõunanaba déli sark; lõunapaus ebédszünet; Lõunarist geogr a Dél keresztje; lõunapoolkera geogr a déli félteke; lõunapoolus geogr Déli-sark; lõunapöörijoon geogr Baktérítő; lõunatuul déli szél
lõuna+ (keskpäevaga seotud) ♦ lõunapäike déli nap; lõunauinak délutáni szieszta
lõuna+ (söögiga seotud) ♦ lõunapakkumine napi menü/ajánlat; lõunalaud ebéd; lõunaoode tízórai; lõunapaus delelő; lõunaserviis étkészlet; lõunatalong ebédjegy, étkezési jegy

misjaoks <+j'aoks adv> kõnek (mille jaoks, mille pärast, mis põhjusel) minek ♦ misjaoks sulle seda raha vaja on? minek neked ez a pénz?; misjaoks jälle mina? minek megint én?

mistõttu <+t'õttu adv>
1. (mille pärast, mille tõttu) miért ♦ mistõttu ta tulemata jäi? miért nem jött?
2. (kõrvallause alguses) ezért

moepärast <+pärast adv> (moe pärast, ainult vormi täiteks, mulje jätmiseks) a látszat kedvéért

naaklema <n'aakle[ma naagel[da n'aakle[b naagel[dud 30 v> (nääklema) összetűzés, civakodás, veszekedés ♦ mis te tühja asja pärast naaklete mit civakodtok ilyen semmiségen; poisid läksid omavahel naaklema a fiúk összevesztek

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

naeruväärt <+v'äärt adj, adv>
1. adj (naeruväärne) nevetséges, röhejes ♦ naeruväärt mõte nevetséges gondolat
2. adv (naeruväärselt) nevetséges ♦ oleks naeruväärt nii tühise asja pärast tülitsema hakata nevetséges lenne ilyen apróság miatt veszekedni

nagistama <nagista[ma nagista[da nagista[b nagista[tud 27 v>
1. nyikorgat, nyikorogtat, cincog, ropogtat ♦ ärge nagistage toole v toolidega ne nyikorgtassátok a székeket; tuul nagistab ukse kallal v uksega nyikorgatja a szél az ajtót; hiired nagistavad põranda all cincognak az egerek a padló alatt; orav nagistab käbi kallal v käbi närida a mókus ropogtatja a tobozt; nagistavad päevalilleseemneid süüa napraforgómagot ropogtatnak
2. (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, veszekszik, veszekedik ♦ mille pärast v mille üle te nagistasite? min vitatkoztok?; me ei ole kunagi [omavahel] nagistanud sosem veszekedtünk

naituma <n'aitu[ma n'aitu[da n'aitu[b n'aitu[tud 27 v> (naist võtma) nősülni; (mehele minema) férjhez menni; (omavahel abielluma) összeházasodik ♦ pärast lühikest lesepõlve naitus isa uuesti rövid özvegység után apám újra megnősült; ta kavatseb naituda selle mehega össze akar házasodni ezzel a férfival; Jüri ja Mari naitusid Jüri és Mari összeházasodtak

naljapärast <+pärast adv>, ka nalja pärast kõnek (naljaks) viccből ♦ ütles seda niisama naljapärast v nalja pärast csak úgy viccből mondta

natuke[ne]1 <natuke[ne] adv; natuke_&_natukene natukese natukes[t natukes[se, natukes[te natukes/i 12 s>
1. adv (veidi, pisut) kicsit ♦ natuke[ne] väsinud kicsit fáradt; natuke[ne] rohkem või vähem kicsit többet vagy kevesebbet; nad on natuke[ne] ühte nägu (ők) egy kicsit hasonlóak; kannata natuke[ne] tűrj egy kicsit; oota natuke[ne]! várj egy kicsit!
2. s (vähene hulk, kübeke) kevés, kevéske, édeskevés, kis ♦ seda natukest ikka leidub egy kevés biztos van; tahavad mul sellegi natukese käest ära võtta ezt a keveset is el akarják venni tőlem; natukese aja eest nem sokkal ezelőtt; natukese aja pärast kisvártatva; astusin natukeseks ajaks sisse bejöttem egy kis időre; ta ei tahtnud mind natukestki aidata egy kicsit sem akart nekem segíteni

navigatsioon <navigatsi'oon navigatsiooni navigatsi'ooni navigatsi'ooni, navigatsi'ooni[de navigatsi'ooni[sid_&_navigatsi'oon/e 22 s>
1. mer (mere-, laevasõit, laevandus) hajózás, navigáció ♦ kohe pärast jääminekut algab navigatsioon amint elmegy a jég, kezdődik a hajózás
2. mer, lenn (laeva v õhusõiduki juhtimist käsitlev teadusharu) navigáció ♦ aeronavigatsioon léginavigáció; kosmosenavigatsioon űrnavigáció; lennunavigatsioon légiirányítás
■LS: navigatsiooni+ ♦ navigatsioonihooaeg navigációs szezon; navigatsioonimärk navigációs jel

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

nimme1 <n'imme adv> kõnek (nimelt, meelega, sihilikult) szándékosan, készakarva; (kiuste, jonni pärast) készakarva; (ekstra, just nimelt, tingimata) okvetlenül ♦ kas sa unustasid ukse lahti või jätsid nimme? nyitva felejtetted az ajtót vagy szándékosan hagytad nyitva?; jonnakas laps teeb nimme seda, mida keelatakse a makacs gyermek szándékosan azt teszi, amit megtiltottak; laskis meid nimme oodata szándékosan váratott minket; ja nimme temaga pidi see juhtuma okvetlenül vele kellett ennek történnie

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nisu <nisu nisu nisu -, nisu[de nisu[sid 17 s> bot (kõrreline Triticum, selle vili) búza ♦ harilik v pehme nisu bot (Triticum vulgare v aestivum) közönséges búza, kenyérbúza; kõva nisu bot (Triticum durum) durum búza, keményszemű búza; kääbusnisu bot (Triticum compactum) tönkölybúza; suvinisu tavaszi búza; talinisu őszi búza; nisu on küps megérett a búza; nisust jahvatatakse jahu lisztté őrlik a búzát; osta kott nisu vegyél egy zsák lisztet
■LS: nisu+ ♦ nisuaganad a búza pelyvája; nisuhelbed búzapehely; nisujahu (1) búzaliszt; (2) (peen) finomliszt; nisukasvatus búzatermesztés; nisukoristus aratás; nisukõrs (1) (nisutaime vars) búzaszár; (2) (kõrrepõld pärast nisu koristamist) tarló; nisuleib fehér kenyér; nisupea a búza kalásza; nisupõld búzatábla; nisuseeme búza vetőmag; nisusort búzafajta; nisutang[ud] hántolt dara; nisutera búzaszem

noomima <n'oomi[ma n'oomi[da noomi[b noomi[tud 28 v> (etteheiteid tegema, manitsema) dorgál, rendreutasít, megszid, megró, megint, megfedd, megdorgál, leszid, lekap, leckéztet, lebarnít, korhol, kárhoztat, fedd, elővesz; (pehmelt) pirongat ♦ poiss sai isa käest v isalt koerustükkide pärast noomida a fiút megdorgálta apja a csíntalanságokért; vanadel ei maksaks noori igal sammul noomida nem kellene az időseknek a fiatalokat folyton dorgálniuk; ema noomis tihti tütart, et see on laisk az anya gyakran megszidta lányát lustaságáért; teda noomiti liigse tagasihoidlikkuse pärast megpirongatták túlzott visszafogottságáért

norgu <n'orgu adv> vt ka norgus (lonti, ripakile, rõhutud meeleollu) ♦ enne vihma langevad nelgiõied norgu eső előtt lekonyulnak a szegfű virágai; pea vajub pettumusest norgu csalódásában lógatja a fejét; ära kaotuse pärast nina norgu lase ne lógasd az orrod a veszteség miatt; pead norgu laskma lógatja a fejét

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nurjatu <nurjatu nurjatu nurjatu[t -, nurjatu[te nurjatu[id 01 adj, s>
1. adj (alatu, häbitu, jultunud) alávaló, utolsó, rongy, nyomorult, komisz, gaz, galád, elvetemült, cudar ♦ nurjatu laim alávaló rágalom; nurjatu tegu gaztett; langes nurjatu pettuse ohvriks alávaló csalás áldozata lett; oh te nurjatud jõmpsikad, või poriste jalgadega tuppa! ej ti kis bitang kölykök, sáros lábbal a szobában!
2. s (nurjatu, alatu inimene) galád, bitang, elvetemült; (lapse kohta) komisz ♦ ühe nurjatu pärast peavad teised kannatama egy galád ember miatta kell a többieknek szenvedni; küll ma sellele nurjatule alles näitan! na, majd megmutatom én annak a komisz kölyöknek!

nurr <n'urr interj; n'urr nurri n'urri n'urri, n'urri[de n'urri[sid_&_n'urr/e 22 s; n'urr nurru n'urru n'urru, n'urru[de n'urru[sid_&_n'urr/e 22 s>
1. interj (kassi häälitsuse kohta) dorombolás ♦ nurr-nurr ketras kass mõnuledes a macska dorombot örömében
2. s lastek (kass) cica ♦ tee nurrile pai simogasd meg a cicát
3. s (nurrumine, nurrulöömine) dorombolás ♦ kass ajab v laseb v lööb nurru dorombol a macska; pärast sööki on mõnus natuke nurru lasta v väikest nurru teha piltl evés után jól esik egy kicsit szunyókálni

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

nutria <n'utria n'utria n'utria[t -, n'utria[te n'utria[id 01 s>
1. zool (kobrasrott Myocastor coypus) hódpatkány, nutria ♦ nutriaid kasvatatakse karusnaha ja liha pärast a nutriát bundájáért és húsáért tenyésztik
2. (karusnahk) prém, szőrme ♦ nutriast müts nutria sapka
■LS: nutria+ ♦ nutriafarm nutriatelep; nutriakasukas nutriabunda; nutrialiha nutriahús; nutrianahk nutriaprém

nõrgavõitu <+v'õitu adj> (nõrga poole kalduv) gyenge ♦ kehalt nõrgavõitu gyenge fizikumu, nyiszlett; ta on kätest nõrgavõitu gyengék a kezei; puhub nõrgavõitu tuul enyhe szél fúj; ta on nõrgavõitu tervisega gyenge az egészsége; ta oli pärast haigust veel nõrgavõitu még nem épült fel teljesen; koolis oli ta nõrgavõitu õpilane gyenge tanuló volt az iskolában

nädal <nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> hét ♦ suur v vaikne nädal relig nagyhét; raamatunädal könyvhét; töönädal munkahét; möödunud nädalal a múlt héten, az elmúlt héten; tuleval nädalal a jövő héten; kaheks nädalaks két hétre; umbes nädala või paari pärast úgy egy-két hét múlva; paari nädala eest pár hete; mitu nädalat tagasi több hete, több héttel ezelőtt; [täna] nädala pärast mához egy hétre; umbes nädal kb. egy hét; aprilli esimesel nädalal április első hetén; nädal aega v otsa lamasin voodis egy hétig feküdtem ágyban; kevad tuli järsku: nädala ajaga v nädalaga oli kõik roheline hirtelen jött a tavasz, egy hét alatt minden kizöldült
■LS: nädala+ ♦ nädalaaruanne heti beszámoló; nädalakaupa hetente, hetenként; nädalaleht hetilap; nädalapalk, nädalateenistus hetibér; nädalateviisi hetek óta

nägelema <nägele[ma nägel[da nägele[b nägel[dud 31 v; nägele[ma nägele[da nägele[b nägele[tud 27 v> (jagelema, naaklema, nääklema) civakodik, vitatkozik; (tühja-tähja pärast) veszekszik, vitatkozik; (riidlema, tülitsema) veszekszik, civakodik ♦ mis te tühja asja pärast nägelete miért vitatkoztok/civakodtok ilyen semmiség miatt; nad nägelevad kogu aeg [omavahel] folyton civakodnak/veszekednek; poisid nägelesid, kumb peaks voodi üles tegema a fiúk azon vitatkoztak, ki vesse be az ágyat; lähevad kergesti nägelema könnyen összevesznek

närv <n'ärv närvi n'ärvi n'ärvi, n'ärvi[de n'ärvi[sid_&_n'ärv/e 22 s>
1. (hrl pl) anat ideg ♦ karastatud närvid edzett idegzet; kõvad närvid kemény idegek; nõrgad närvid gyenge idegzet; raudsed närvid acélidegek, acél idegzet; terasest närvid vasból vannak az idegei; tugevad närvid erős idegzet; sa käid mulle närvide peale v närvidele idegesítessz, az idegeimre mégy; närvid on läbi v mokas v nahas v nässus v korrast ära tönkrementek az idegei; mu närvid ütlevad üles felmondják az idegeim a szolgálatot; ära kaota närve ne veszítsd el a fejed; ära iga tühja asja pärast närvi mine ne idegeskedj minden apróság miatt; ta on hirmsasti närvis szörnyen ideges; filmis on närve kõditavaid stseene a filmben idegfeszítő jelenetek vannk; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi; tal on raudsed närvid kötélből vannak az idegei; kellelgi on raudsed närvid vkinek vasból vannak az idegei
2. kõnek (millekski vajalik kutsumus, anne) véna, adottság, elhivatottság, hajlam; (püsi, kannatlikkus) türelem ♦ ajakirjanikunärv újságírói véna; näitlejanärv színészi hajlam; igaühel pole selleks tööks närvi nincs ehhez a munkához mindenkinek idege/adottsága; ega kirjanikuks saa õppida, kui selleks pole närvi írónak nem lehet tanulni, ha nincs hozzá adottsága
■LS: närvi+ ♦ närvigaas ideggáz; närvihaige idegbeteg; närvikava (1) (närvisüsteem) idegrendszer; (2) kõnek (närvid, psüühika) idegzet; närvipinge idegfeszültség; närvipõletik med ideggyulladás; närvirakk anat idegsejt; närvisõlm anat dúc; närvisüsteem anat idegzet, idegrendszer; närvišokk idegroham; närvitõmblus idegrángás; närvivalu idegzsába, zsába; närvivapustus ideg-összeroppanás

närveerima <närv'eeri[ma närv'eeri[da närveeri[b närveeri[tud 28 v> (närvitsema, närveldama) idegeskedik ♦ närveerib teateid oodates idegeskedik a hírekre várva; ära närveeri, katsu rahuneda ne idegeskedj, próbálj meg megnyugodni; muretseb ja närveerib iga asja pärast aggódik és idegeskedik minden dolog miatt

näärid pl <n'äär nääri n'ääri n'ääri, n'ääri[de n'ääri[sid_&_n'äär/e 22 s> (uusaastapüha[d]) újév ♦ varsti on näärid käes nemsokára itt az újév; pärast nääri v nääre szilveszter után; nääri[de]ks tuleb ehk lumi maha újévre talán leesik a hó
■LS: nääri+ ♦ näärieelne újév előtt; näärikombestik újévi szokások; nääripüha[d] újév ünnepe; nääritoit szilveszteri, újévi ételek; nääriöö szilveszter éhszakája

nüüdsama <+sama adv>
1. (väga vähe aega tagasi) imént ♦ just nüüdsama oli ta siin éppen az imént volt itt; nüüdsama rääkisime sinust éppen az imént beszéltünk erről; ma alles nüüdsama kuulsin, et ... éppen az imént hallottam, hogy ...
2. (väga vähese aja pärast, otsekohe) azonnal ♦ külalised on nüüdsama tulemas a vendégek azonnal jönnek

ohkama <'ohka[ma oha[ta 'ohka[b oha[tud 29 v>
1. felsóhajt, sóhajt ♦ raskelt ohkama nehezet sóhajt; murelikult ohkama aggódva felsóhajt; ohkas kergendatult megkönnyebbülve felsóhajt; haige ajas end ohates püsti a beteg sóhajtozva felállt; tasa ohates loksuvad lained randa piltl a hullámok csendesen sóhajtozva nyaldossák a partot
2. (kurtma, hädaldama) sopánkodik, panaszkodik ♦ „Mis küll nüüd saab!“ ohkas ema „Mi lesz most!“ sopánkodott anyám; ohati halbade ilmade pärast panaszkodtak a rossz idő miatt; vanaisa ohkas oma halba tervist a nagyapa rossz egészségi állapotáról panaszkodott

ohter <'ohter 'ohtra 'ohtra[t -, 'ohtra[te 'ohtra[id 02 adj> bőséges, gazdag; (külluslik) bőséges ♦ ohtrad sademed bőséges csapadék; ohter saak bőséges termés; pärast ohtrat lõunasööki a gazdag ebéd után; ta sai ohtrat tasu busásan megfizették; silmist voolasid ohtrad pisarad záporoztak a könnyei; ta on ohtra jutuga bőbeszédű

oigama <'oiga[ma oia[ta 'oiga[b oia[tud 29 v> (kaeblikult häälitsema) jajdul, nyöszörög, nyög, jajgat; (kurtma, hädaldama) panaszkodik ♦ haige oigas vaikselt a beteg csendesen nyöszörög; oigab valudes v valu käes v valu pärast jajgat fájdalmában; ajas end oiates püsti nyögve felállt; mis sa oigad ja hädaldad! mit jajgatsz és panaszkodsz!; väljas oigas raju kint bőg a vihar; puud oigavad tuule käes jajgatnak a fák a szélben

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

omakasu <+kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> önérdek ♦ omakasu taga ajama v sihtima v püüdma v taotlema a saját hasznát nézi; teeb seda omakasu pärast v huvides önérdekből teszi; on omakasu peal väljas a maga hasznát nézi; temas lõi välja omakasu kitört belőle az önérdek

osatama <osata[ma osata[da osata[b osata[tud 27 v>
1. ([haiget kohta] puudutama v liigutama, sellega ärritama) sért ♦ haava osatama megsérti a sebet; {kelle} uhkust osatama megsérti büszkeségét; osatatud herilaspesa ärev sumin a megsértett darázsfészek nyugtalan zümmögése
2. (jutu sees puudutama) említ ♦ oleksid võinud mulle sellest varem osatada említhetted volna ezt a témát korábban
3. (ärritama, õrritama) irritál, ingerel, sért, cukkol, ugrat, szekíroz ♦ ta hääl osatab kõrva ja riietus silma hangja sérti a fület, öltözködése a szemet; teda osatati ta punaste juuste pärast szekírozták a vörös haja miatt
4. (kedagi mõnitavalt kordama v imiteerima) kifiguráz, kigúnyol ♦ osatab kõnelejat kifigurázza a beszélőt

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

otsustama <otsusta[ma otsusta[da otsusta[b otsusta[tud 27 v>
1. (otsust tegema) dönt, felteszi magában, eltökéli magát, elszánja magát, határoz, eltökél, elrendel, elhatároz, eldönt ♦ otsustage kiiresti döntsön gyorsan; pärast keskkooli lõpetamist otsustas ta edasi õppida úgy döntött, tovább tanul a középiskola után; tuleb otsustada, kas minna või mitte el kell dönteni, hogy menjek vagy sem
2. (arvama, oletama, hinnangut andma) vél, megítél, feltételez, értékel ♦ raamatu üle otsustama dönteni a könyvről; silma järgi otsustama szemre; sa otsustad tema üle teiste jutu järgi mások elmondásai alapján döntesz róla; välimuse järgi otsustades a külső alapján ítélve
3. (määrama) dönt ♦ homne mäng otsustab medalisaajad a holnapi játék dönti el az érmeseket; minu sõna ei otsusta midagi az én szavam nem döntő

paarsada <p'aar+sada paari+saja p'aari+sada_&_p'aari+sada[t -, paari+sada[de paari+sada[sid 18 num, pron> (umbes kakssada) pár száz ♦ paarsada meetrit kaugemal pár száz kilométerrel távolabb; paarisaja aasta pärast pár száz év múlva; mul on ainult paarsada krooni csak pár száz koronám van
■LS: paari+saja+ ♦ paarisajagrammine pár száz grammos; paarisajaleheküljeline pár száz oldalas; paarisajameetrine pár száz méteres

pabistama <pabista[ma pabista[da pabista[b pabista[tud 27 v> (pabinas olema, närvitsema) drukkol, szurkol, izgul ♦ pabistavad eksami pärast drukkol, hogy sikerüljön a vizsga; ära pabista! ne drukkkolj!; mis sa tühja pärast pabistad! ne drukkolj, nem lesz semmi baj!

pagan <pagan pagana pagana[t -, pagana[te pagana[id 02 s>
1. (mitteristiusuline) pogány
2. (kurat, vanapagan) ördög
3. (kirumissõna) fene, rosseb, manó, patvar ♦ mis pagan[at] v mida pagan[at] te seal teete? mi a rossebet csináltok ott?; mis pagana pärast? mi végből?; pagana raske dögnehéz; pagana moodi igav dögunalmas; pagan seda teab! tudja a manó!, a fene tudja!, tudja a patvar!; pagan võtku! a mindenségit!; pagan võtaks! a fene egye meg!, a rosseb egyen meg!

pakitsema <pakitse[ma pakitse[da pakitse[b pakitse[tud 27 v>
1. (tuikama) sajog ♦ ta hammas pakitseb ikka veel még mindig sajog a foga; süda pakitseb kellegi/millegi pärast sajog a szíve vkiért/vmiért
2. (millestki tulvil) tele van vmivel
3. (kiirustama, ruttama) siet ♦ mis sa pakitsed, aega on! hova sietsz, van még idő

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

piinama <p'iina[ma piina[ta p'iina[b piina[tud 29 v> kínoz, gyötör ♦ vange piinama kínozza a foglyokat; see mõte piinab teda a gondolat gyötri őt; ära piina seda vaest looma! ne gyötörd azt a szegény állatot!; ära piina ennast selle tühja-tähja pärast! ne gyötörd magad ilyen semmiségért!; kedagi surnuks piinama halálra gyötör vkit; südametunnistus piinab teda lelkiismeret-furdalás kínozza; ära piina seda viiulit! piltl ne kínozd azt a hegedűt!

pikk <p'ikk pika p'ikka p'ikka, p'ikka[de p'ikka[sid_&_p'ikk/i 22 adj>
1. (ruumiliselt) hosszú; (kasvult) magas ♦ pikk noormees magas fiatalember; pikk järjekord hosszú sor; pikkade juustega tüdruk hosszú hajú lány; pikk kleit hosszú ruha; pikk artikkel hosszú cikk; pikk vokaal keel hosszú magánhangzó; ta on kaks meetrit pikk két méter magas; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra
2. (ajaliselt) hosszú ♦ pikk reis hosszú út; pikk tööpäev hosszú munkanap; pikk ootus hosszú várakozás; pikk romaan hosszú regény; pärast pikka haigust hosszú betegség után; kohtuma üle pika aja hosszú idő után találkozik; õhtu venis pikaks elhúzódott az este; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
■LS: pika+ ♦ pikahabemeline hosszú szakállú; pikakarvaline hosszú szőrű; pikakasvuline hórihorgas; pikakoivaline égimeszelő, nyakigláb; pikasääreline hosszú combú

poolest <poolest postp, adv>
1. postp [gen] (seisukohast, tõttu, pärast) tekintve, tekintetében, nézve, -ilag/-ileg ♦ välimuse poolest külsejére nézve; maitse poolest ízlését tekintve; kvaliteedi poolest minőségileg; hoiatan sind sõbramehe poolest figyelmeztetlek mint barát, barátilag figyelmeztetlek
2. adv (liitsõna järelosa) felől, részéről ♦ minugipoolest felőlem, részemről; õigupoolest tulajdonképpen

põhimõte <+mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s> (juhtmõte, printsiip) (alap)elv, princípium ♦ eetilised põhimõtted erkölcsi elvek; jääb oma põhimõtetele truuks kitart elvei mellett, hű marad elveihez; teeb midagi põhimõtte pärast elvből csinál vmit

põhimõtteliselt <+m'õtteliselt adv> (põhimõtetelt, põhimõtte poolest, põhimõtte pärast) elvileg, elvben ♦ põhimõtteliselt on tal õigus neki elvben igaza van

põhjus <p'õhjus p'õhjuse p'õhjus[t p'õhjus[se, p'õhjus[te p'õhjus/i_&_p'õhjuse[id 11_&_09 s> (asjaolu, mis kutsub esile mingi teise asjaolu, teo vms) ok; (seik, mille pärast midagi toimub v tehakse, ettekääne, ajend) indok, ürügy ♦ mõjuv põhjus nyomós ok; tulekahju põhjus oli hooletu suitsetamine a tüzet gondatlan dohányzás okozta; põhjuseta puudumine igazolatlan hiányzás; põhjus ja tagajärg ok és okozat; virisemiseks pole põhjust nincs ok a nyavalygásra; mis põhjusel? milyen okból?; põhjuste analüüs az okok elemzése; tervislikel põhjustel egészségi okokból; ilma põhjuseta ok nélkül; on põhjust pöörduda arsti poole tanácsos orvoshoz fordulni; millekski põhjust andma okot ad vmire

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

rahustama <rahusta[ma rahusta[da rahusta[b rahusta[tud 27 v>
1. (kellegi erutust, ärevust, hirmu vms vaigistama) nyugtat, megnyugtat, békít, megbékít; (kärsitut, püsimatut) lecsillapít; (käratsejat maha) elcsendesít; (tundeid) lenyugtat ♦ ema püüdis nutvat last rahustada az anya próbálta megnyugtatni a síró gyermeket; tülitsejaid ei ole kerge rahustada a veszekedőket nem könnyű megbékíteni; nurisejaid rahustati lubadustega az elégedetlenkedőket igéretekkel csillapították le; oma südametunnistust ei ole kerge rahustada a lelkiismeretét nem könnyű megnyugtatni; rahustav hääl nyugtató/megnyugtató hang
2. kõnek (tõrkumist, vastuhakku äärmise julmusega maha suruma) elnyom, lever ♦ pärast ülestõusu rahustati Põhja-Eestit tule ja mõõgaga a felkelés után Észak-Észtországot tűzzel-vassal pusztították

rakku <r'akku adv> vt ka rakkus (vesivilli) ♦ mu jalad läksid käimisest rakku a gyaloglástól hólyagos lett a lábám; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)

retsidiiv <retsid'iiv retsidiivi retsid'iivi retsid'iivi, retsid'iivi[de retsid'iivi[sid_&_retsid'iiv/e 22 s>
1. jur (uue kuriteo toimepanek pärast karistamist) visszaesés
2. med (haiguse taaspuhkemine) visszaesés

retsidivist <retsidiv'ist retsidivisti retsidiv'isti retsidiv'isti, retsidiv'isti[de retsidiv'isti[sid_&_retsidiv'ist/e 22 s> jur (pärast karistamist uue kuriteo toime pannud isik) visszaeső bűnöző

roheline <roheline rohelise rohelis[t rohelis[se, rohelis[te rohelis/i 12 adj, s>
1. zöld ♦ roheline muru zöld gyep; roheline kleit zöld ruha; roheline laine zöldhullám; roheline seep zöld szappan; roheliseks värvima zöldre fest; joob rohelist teed zöld teát iszik; näitab rohelist tuld millelegi zöld utat enged vminek
2. piltl (kahvatu, haiglane, mullakarva) zöld ♦ olin merehaiguse pärast näost roheline zöld volt az arcom a tengeribetegségtől; läheb kadedusest roheliseks sárga az irigységtől // elsárgul az irigységtől
3. (küpsemata, toores) éretlen, tapasztalatlan, kezdő ♦ rohelised maasikad éretlen eper; ta on veel roheline sel alal zöldfülű ezen a területen; ta on veel noor ja roheline hátán van még a tojáshéj
4. (roheline värv[us] v värvaine) zöld ♦ ta oli üleni rohelises egészen zöldben volt
5. (rohelised aedviljad ja maitseained) zöldség
6. (loodus, mets, haljastus) zöld ♦ väljasõit rohelisse kirándulás a zöldbe; rohelisse sõitma a zöldbe kirándul; selles linnas on palju rohelist sok zöld van ebben a városban
7. (hrl pl) pol (keskkonnakaitsjad) a zöldek ♦ rohepööre zöld átállás; roheline mõtteviis zöld gondolkodás

rõõm <r'õõm rõõmu r'õõmu r'õõmu, r'õõmu[de r'õõmu[sid_&_r'õõm/e 22 s> öröm ♦ tõeline rõõm igazi öröm; emarõõm anyai öröm; rõõm kohtuda! örvendek a találkozásra!; {kellele} rõõmu tegema v valmistama örömöt szerez vkinek; rõõmust hõiskama lelkendez; tunneb rõõmu millegi üle v millestki kiélvez vmit; nõustub rõõmuga örömmel hozzájárul (a dologhoz); nutab rõõmust v rõõmu pärast sír örömében; ta nägu särab rõõmust, ta silmist paistab v kiirgab rõõm az arca ragyog az örömtől, az arca sugárzik az örömtől; lugemine on tema ainus rõõm az olvasás az egyetlen öröme; laps on vanemate[le] rõõmuks szüleinek öröme ez a gyerek; kellegi rind paisub rõõmust dagad a melle az örömtől; ta hüppaks rõõmust lakke ugrándozik örömében; kahjurõõm on suurim rõõm legszebb öröm a káröröm
■LS: rõõmu+ ♦ rõõmuhõise, rõõmuhüüe, rõõmukarjatus, rõõmukilge, rõõmukiljatus, rõõmukilje, rõõmukisa örömrivalgás, üdvrivalgás, örömkiáltás, örömujjongás; rõõmupisarad örömkönny; rõõmupuhang örömujjongás; rõõmurikas, rõõmurohke örömteli; rõõmusõnum örömhír; rõõmutunne örömérzet

röökima <r'ööki[ma r'ööki[da röögi[b röögi[tud 28 v> (valjusti karjuma) ordít, üvölt, kurjongat; (kisendades rääkima, hüüdma vms) óbégat, kiabál ♦ röökis valu pärast v valust üvöltött a fájdalomtól; täiest kõrist röökima/karjuma torkaszakadtából üvölt; röögib oma laste peale kiabál a gyerekeire; ülemus hakkas minu peale röökima a főnököm elkezdett velem kiabálni; sead röögivad näljast a disznók visítanak az éhségtől; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg

seadma <s'ead[ma s'ead[a s'ea[b s'ea[tud, s'ead[is s'ead[ke 34 v>
1. (kuhugi v mingisse asendisse panema, asetama) helyez, tesz ♦ seadis toolid seina äärde ritta sorba helyezte a székeket a fal mellé; seadis kõik asjad oma kohale mindent a helyére tett; perenaine seab taldrikuid lauale a háziasszony a tányérokat az asztalra teszi; ritta seadma sorba állít; ta seati fakti ette a tények elé állították; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
2. feldolgoz, átír; hangszerel ♦ näidendit lavale seadma a színdarabot színpadra viszi; helilooja seadis paar rahvalaulu orkestrile a zeneszerző népdalokat dolgozott fel zenekarra
3. (millekski valmistuma) (el)készül, készülődik ♦ külalised seavad lahkuma a vendégek távozni készülnek; sea end valmis, tulen sulle kümne minuti pärast järele! készülj el, tíz perc múlva jövök érted; seab pilli häälde felhangolja a hangszert; seab sajule v vihmale v sadama esőre áll az idő

seejärel <+järel adv> (selle järel, pärast seda) aztán, utána, ezután

seeläbi <+läbi adv> (selle tõttu, selle pärast) ezáltal

seen <s'een seene s'een[t s'een[de, seen[te s'een[i 13 s> gomba ♦ mittesöödavad seened ehetetlen gomba; kuivatatud seened szárított gomba; marineeritud seened pácolt gomba; küüneseen körömgomba; mürkseened, mürgised seened mérges gomba; soolaseened sózott gomba; sukaseen, sukanõelumise seen stoppolófa; söögiseened, söödavad seened ehető gomba; seenelkäik gombaszedés; seene kübar a gomba kalapja; seene jalg a gomba tönkje; seeni korjama gombát szed; seenel käima gombászik; seenele minema gombászni megy; lisandub, nagu seeni pärast vihma gomba módra szaporodik; sõida seenele! menj a fenébe!
■LS: seene+ ♦ seenekaste gombamártás; seenekübar kalap; seenekotlett gombafasírt; seenemürgitus gombamérgezés; seeneniidistik micélium, gombaszövedék; seenesaak gombatermés; seenesalat gombasaláta; seenesupp gombaleves; seenetaoline gomba alakú; seenevihm szemerkélő/csepergő eső

seepeale <+p'eale adv>
1. (selle peale) arra, ezután
2. (seejärel, pärast seda) utána

seitse <seitse s'eitsme seitse[t -, s'eitsme[te s'eitsme[id 05 num, s>
1. (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja kohta) hét ♦ kakskümmend seitse huszonhét; seitse tuhat hét ezer; seitse kaheksandikku hétnyolcada; null koma seitse nulla egész hét tized; kaks korda seitse on neliteist kétszer hét az tizennégy; seitse kuud hét hónap; seitsme nädala pärast hét hét múlva; tal on seitse poega hét fia van; seitse paari kääre hét olló; seitse surmapattu a hét halálos főbűn; seitse maailmaimet a világ hét csodája; kell seitse õhtul este hétkor; kell on pool seitse fél hét van; kell saab kümne minuti pärast seitse tíz perc múlva hét óra; viis minutit puudub seitsmest öt perc múlva hét óra; kell on viis minutit seitse läbi hét óra múlt öt perccel, hét óra öt perc; pärast [kella] seitset hét óra után; lehekülg seitse hetedik oldal; troll number seitse hetes troli
2. (märgib rohkust, intensiivsust) hét ♦ seitsme luku taga hétpecsétes; seitsmepenikoormasaapad hétmérföldes csizma; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
3. (number 7, mängukaart) hetes ♦ ärtu seitse piros hetes
■LS: seitsme+ ♦ seitsmekilomeetrine hét kilométeres; seitsmeklassiline hét osztályos; seitsmelapseline hét gyermekes; seitsmeliikmeline héttagú; seitsmenädalane héthetes; seitsmeprotsendiline hétszázalékos; seitsmepäevane hétnapos; seitsmetoaline hétszobás; seitsmetunni[li]ne hétórás

sellepärast <+pärast adv>, ka selle pärast
1. (seepärast, seetõttu, selle tõttu) azért, emiatt ♦ sellepärast et azért, mert
2. (sellegipoolest, ikkagi) ezért ♦ sellepärast ma siin olengi de épp ezért jöttem

siirduma <s'iirdu[ma s'iirdu[da s'iirdu[b s'iirdu[tud 27 v>
1. (ühest kohast teise minema) átmegy, elmegy, vonul ♦ pärast laulatust siirduti aeda az esküvő után átmentek a kertbe; pärast eksamit siirdusime kohvikusse a vizsga után elmentünk egy kávézóba
2. (mujale elama asuma) költözik ♦ noored siirduvad maalt linna a fiatalok vidékről városba költöznek
3. (üle minema) átáll, (át)lép, átér, vonul ♦ suveajale siirduma átáll a nyári időszámításra; pensionile siirduma nyugdíjba vonul; opositsiooni siirduma ellenzékbe vonul

sõidutama <sõiduta[ma sõiduta[da sõiduta[b sõiduta[tud 27 v> (el)visz; (kuhugi edasi toimetama) fuvaroz; (lõbu pärast) (meg)utaztat ♦ lapsi kelguga sõidutama szánkóztatja a gyerekeket; suur tänu sõidutamast! nagyon köszönöm a fuvart!; poisid sõidutavad veelombis paberist laevu a fiúk papírhajókat úsztatnak a pocsolyában

söök <s'öök söögi s'ööki s'ööki, s'ööki[de s'ööki[sid_&_s'öök/e 22 s>
1. (söök, toit) étel, ennivaló; (looma-) eledel ♦ maitsev söök ízletes étel; seasöök moslék; sööki tegema v valmistama főz; sööki soojendama ételt melegít; kiirustage, söök jahtub ära! siessetek, elhűl az étel!
2. (söömine) evés; (söögikord) étkezés ♦ hommikusöök reggeli; õhtusöök vacsora; söögi ajal étkezés közben; pärast sööki étkezés után
■LS: söögi+ ♦ söögikraam élelmiszer, ennivaló; söögikõlblik ehető; söögikõlbmatu ehetetlen; söögimoon elemózsia; sööginõud étkeszlet; söögipalve asztali áldás; söögipoolis ennivaló; söögipulgad evőpálcika; söögiraha kosztpénz; söögiriist evőeszköz; söögisaal ebédlő; söögisooda szódabikarbóna; söögisool konyhasó; söögitegemine főzés; söögitoru nyelőcső; söögivahetund kajaszünet; söögiõli étolaj; söögiäädikas ételecet

taastama <t'aasta[ma t'aasta[da t'aasta[b t'aasta[tud 27 v> helyreállít, visszaállít; (uuesti üles ehitama) újjáépít ♦ diplomaatilisi suhteid taastama helyreállítják a diplomácia kapcsolatokat; tervist taastama helyreállítja az egészségét; pärast sõda taastasime kõik oma sillad a háború után újjáépítettük hídjainkat; korda taastama visszaállítja a rendet

taevas <taevas t'aeva taevas[t -, taevas[te t'aeva[id 07 s>
1. ég; (taevalaotus, taevavõlv) égív, égbolt, mennybolt ♦ põhjatu taevas feneketlen ég; selge taevas tiszta ég; tinane v tinahall taevas borús ég; koidutaevas hajnali égbolt; loojangutaevas naplemente égbolt; tähistaevas csillagos ég; lahtise taeva all szabad ég alatt; taevas on tähti täis az ég tele van csillagokkal; ega talv taeva[sse] jää nem eszi meg a farkas/kutya a telet; taevani ülistama az egekig dicsér; taeva luugid avanevad megerednek/megnyílnak az ég csatornái; sadagu taevast või pussnuge még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; (nagu) välk selgest taevast derült égből villámcsapás; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat igér; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; nagu taevast kukkunud mintha az égből pottyant volna; ta tunneb end seitsmendas taevas a hetedik mennyországban érzi magát
2. (jumala asupaik, paradiis, taevariik) menny(ország); (hüüatustes) ég ♦ tänu taevale! hála az égnek!; [oh sa] püha taevas! te szent ég!, jóságos ég!; taevas temaga! ég vele!; taeva pärast! az ég szerelmére!; taevas teab, kus ta nüüd on a jó ég tudja, most hol van
■LS: taeva+ ♦ taevaingel mennyei angyal; taevaisa, Taevaisa mennyei Atya; taevakanal műholdas csatorna; taevakeha égitest; taevalaotus égbolt, mennybolt; taevamanna mennyei manna; taevaminek mennybemenetel; taevasina az ég kékje; taevataat, Taevataat mennyei Atya, Úristen

taplema <t'aple[ma tapel[da t'aple[b tapel[dud 30 v>
1. (sõitlema, tõrelema, riidlema) veszekszik ♦ päranduse üle taplema az örökségen veszekszenek; nad taplevad iga pisiasja pärast minden csekélység miatt verekednek
2. (sõdima, lahingut pidama) verekedik ♦ purjus noormehed läksid omavahel taplema részeg fiatalemberek verekedni kezdtek egymással

tingima <t'ingi[ma t'ingi[da tingi[b tingi[tud 28 v> (tehingu, lepingu tingimuste üle kauplema) alkuszik, alkudozik ♦ tingib hinna pärast v hinna üle alkuszik az árra/áron

trots <tr'ots trotsi tr'otsi tr'otsi, tr'otsi[de tr'otsi[sid_&_tr'ots/e 22 s> (kangekaelne, järeleandmatu tahe kedagi v midagi mitte arvestada, kellegi v millegi kiuste midagi teha) dac ♦ tema hääles on trotsi dacos a hangja; tegi seda trotsi pärast ezt dacból tette

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tund <t'und tunni t'undi t'undi, t'undi[de t'undi[sid_&_t'und/e 22 s>
1. óra ♦ kolm tundi három óra; kord tunnis óránként egyszer; veerand tundi negyedóra; kahe tunni pärast két óra múlva; neli tundi tagasi négy órával ezelőtt; tunni [aja] jooksul egy óra alatt, egy órán belül; varastel tundidel a hajnali órákban; tundide kaupa ootama órák hosszat vár; tund tunnilt óráról órára; kellegi viimne tund on tulnud piltl ütött vkinek az utolsó/ a végső órája
2. (koolitund) óra ♦ ajalootund törzénelemóra; eratund magánóra; piiblitund bibliaóra; näidistund, lahtine tund próbatanítás, bemutató óra/tanítás; hilines tundi vähemalt viis minutit legalább öt percet késett az óráról; ladina keele tunde andma latin órákat tart; tunde võtma órákat vesz
■LS: tunni+ ♦ tunnihind óradíj; tunnikiirus óránkénti sebesség; tunniosuti óramutató; tunnipalk órabér; tunnipikkune egyórai, egyórás; tunnitasu órabér; tunnitasuline órabéres
tunni+ ♦ tunnikonspekt ped óravázlat; tunnikontroll röpdolgozat

tõsiselt <tõsiselt adv> komolyan ♦ räägid sa tõsiselt või teed nalja? komolyan mondod vagy csak viccelsz?; olen tema pärast tõsiselt mures komolyan aggódom miatta; ta jäi taas tõsiselt haigeks megint nagyon beteg lett

tõttu <t'õttu postp [gen]> (osutab põhjusele, kelle-mille pärast) miatt ♦ haiguse tõttu betegség miatt; teatud asjaolude tõttu bizonyos okok miatt; udu tõttu a köd miatt; väsimuse tõttu a fáradtság miatt; kauplus on remondi tõttu suletud az üzlet felújítás miatt zárva van

täna <täna adv> (käesoleval päeval) ma ♦ täna hommikul ma reggel; täna nädala pärast mához egy hétre; ta ei ole täna sündinud piltl nem mai csirke
■LS: täna+ ♦ tänahommikune ma reggeli; tänaõhtune ma esti

tükk <t'ükk tüki t'ükki t'ükki, t'ükki[de t'ükki[sid_&_t'ükk/e 22 s>
1. darab ♦ juustutükk, tükk juustu sajtdarab, egy darab sajt; klaasitükk üvegdarab; leivatükk kenyérdarab; lihatükk húsdarab; maatükk földdarab; puutükk fadarab; suhkrutükk cukordarab; tüki aja pärast jó darab idő múlva; nad läksid tükk maad koos jó darabot mentek együtt; ega see sul tükki küljest ei võta piltl nem esik le a karikagyűrű az ujjádról; kasvõi tükid taga piltl ha törik, ha szakad
2. kõnek (lavatükk, näidend) színdarab; kõnek (muusikapala) zenedarab ♦ tükil on suur menu a darabnak nagy sikere van; menutükk sikerdarab
3. kõnek (koolitükk, õppetükk) lecke
■LS: tüki+ ♦ tükihind darabár, egységár; tükikaup (kokkulepe, et makstakse tükitöö alusel) darabáru; tükipalk maj teljesítménybér, darabbér
tükk+ ♦ tükkhaaval darabonként; tükksuhkur kockacukor

vabandus <vabandus vabanduse vabandus[t vabandus[se, vabandus[te vabandus/i 11 s>
1. (andestus) bocsánat, bocsánatkérés, elnézés ♦ [palun] vabandust! elnézést!, bocsánat!; kelleltki millegi pärast v eest vabandust paluma bocsánatot kér vkitől vmiért; vabandust, poisid! sajnálom, srácok!
2. (õigustus) mentegető(d)zés
■LS: vabandus+ ♦ vabanduskiri bocsánatkérő levél

vabisema <vabise[ma vabise[da vabise[b vabise[tud 27 v> (värisema) reszket, remeg ♦ käed vabisevad remeg a keze; hirmu pärast vabisema reszket a félelemtől; vabiseva häälega remegő hangon

valutama <valuta[ma valuta[da valuta[b valuta[tud 27 v> fáj ♦ mu selg valutab fáj a hátam; mu pea hakkas valutama fájni kezdett a fejem; mu süda valutab laste pärast piltl fáj a szivem a gyerekekért