[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

armuma <'armu[ma 'armu[da 'armu[b 'armu[tud 27 v> beleszeret ♦ kolleegi armuma beleszeret a kollégájába; armunud paar szerelmes pár; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe

edasi pääsema (edasi liikuda saama) továbbjut ♦ ootasime jaamas paar tundi, enne kui edasi pääsesime vártunk az állomáson pár órát, mielőtt továbbjutottunk

hõikama <h'õika[ma hõiga[ta h'õika[b hõiga[tud 29 v> (hüüdma) kiált; (nimepidi hüüdma) hív ♦ hõikasin talle paar sõna järele utána kiáltottam pár szót; hõikas täiest jõust teljes erőből kiáltottam; hõika ta tagasi hívd vissza; metsast hõigati meile vastu az erdőből odakiáltottak nekünk

jamama <jama[ma jama[da jama[b jama[tud 27 v> kõnek
1. (lobama, joba ajama, mõttetut juttu rääkima) bolondozik, badarságokat beszél ♦ ära jama, räägi inimese moodi ne bolondozz, beszélj ember módra; ärge jamage, jätke ta rahule ne bolondozzatok, hagyjátok (őt) békén
2. (sekeldama, jändama) bonyodalom, vesződség, hőbörgés ♦ väljas jamab maruvihane mees kint hőbörög egy dühös férfi; paar nädalat jamasin selle asjaga, siis tüütas ära pár hétig vesződtem ezzel a dologgal, aztán meguntam; mis temaga jamada, aitab temaga jamamast mit bajlódjunk vele, elegem van a vele való bajlódásból

jonks <j'onks jonksu j'onksu j'onksu, j'onksu[de j'onksu[sid_&_j'onks/e 22 s> (kõverus) kanyar; (nõksak, jõnks, võnks) kanyarulat, görbület ♦ teerada tegi põõsaste pärast paar jonksu pár kanyart tett az út a bokrok miatt; ta neelatas jonksuga hangosan nyelt egyet

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

jõnks <j'õnks jõnksu j'õnksu j'õnksu, j'õnksu[de j'õnksu[sid_&_j'õnks/e 22 s>
1. (tõmmak, nõksak) zökkenő, rántás, rándulás ♦ järsk jõnks hirtelen zökkenő; hobune tõmbas paar jõnksu a ló rántott egy párat; õngenöör tegi jõnksu megrándult a horgászzsinór; südame alt käis jõnks läbi megremegett a szíve
2. (kõverus) kanyar ♦ tee teeb jõnksu bekanyarodik az út

kohmama <k'ohma[ma kohma[ta k'ohma[b kohma[tud 29 v> (ühmama) kibök ♦ kohmama paar sõna kibök néhány szó

kritseldama <kritselda[ma kritselda[da kritselda[b kritselda[tud 27 v>
1. kõnek (kiiruga, lohakalt, konarlikult kirjutama) firkál, irkál, firkant, irkafirkál ♦ kritseldas rutuga paberile paar rida sebtében néhány sort firkantott a papírra
2. (kriipse, konkse vedama) firkál ♦ laps kritseldab päev läbi a gyerek egész nap firkál

liuglema <l'iugle[ma liuel[da l'iugle[b liuel[dud 30 v> (pinda mööda) siklik; (õhus) libeg, lebeg ♦ iluuisutajate paar liugleb kergelt jääl egy korcsolyázó pár szépen siklik együtt a jégen; õhus liugleb lumehelbeid hópelyhek lebegnek a levegőben

lusikatäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (lusikakaha täitev kogus) kanálnyi ♦ kuhjaga lusikatäis púpozott kanál; paar lusikatäit hapukoort néhány evőkanál tejföl

lükkuma <l'ükku[ma l'ükku[da l'ükku[b l'ükku[tud 27 v> (ajaliselt edasi nihkuma) (el)halasztódik ♦ koosolek lükkub paar nädalat v paari nädala võrra edasi a találkozót elhalasztják pár héttel; koroona tõttu lükkub sõit edasi koronavírus miatt halasztódik az utazás

madalal <madalal adv> vt ka madalale, madalalt
1. (mingile pinnale suhteliselt lähedal) alacsonyan ♦ päike on juba üsna madalal már egészen alacsonyan jár a nap
2. (komparatiivis: millegi kõrgemal asuva suhtes allpool, tasemelt v määralt kellest-millest all- v tagapool) lejjebb ♦ paar korrust madalamal pár emelettel lejjebb

naksama <n'aksa[ma naksa[ta n'aksa[b naksa[tud 29 v>
1. (naksuga lööma, lõikama, tõmbama vms) lecsap, megcsap, átvág, elvág, kihúz, megtör ♦ naksas kirvega paar kuuseoksa lecsapott a baltával pár fenyőágat; naksas näpitsatega traadi läbi átvágta a fogóval a drótot; pähkel naksa haamriga katki törd meg a kalapáccsal a mogyorót; naksas paar pikaks kasvanud kulmukarva välja kihúzott pár hosszúra nőtt szőrszálat a szemöldökéből; naksas hobust piitsaga megcsapta az ostorral a lovat
2. (näksama) belekap; (pigistama) megcsíp ♦ tige koer naksas säärest kinni a hamis kutya belekapott a lába szárába; vähk võib oma sõrgadega valusasti naksata a rák fájdalmasat csíphet az ollóival; hobune püüab tee äärest rohtu naksata a ló megpróbál az út széléről füvet csípni; külm naksas põsest kinni piltl megcsípte a hideg az arcát

naps <n'aps napsi n'apsi n'apsi, n'apsi[de n'apsi[sid_&_n'aps/e 22 s; n'aps napsu n'apsu n'apsu, n'apsu[de n'apsu[sid_&_n'aps/e 22 s>
1. interj; adv (annab edasi haaramist vm kiiret liigutust) hopp, ham ♦ lapsed pistavad marju naps ja naps suhu a gyerekek ham, bekapják a bogyókat
2. s (kange alkohoolne jook, kärakas) itóka, pálinka ♦ kadakanaps borókapálinka; pipranaps percovka; pudel valget napsu v napsi egy üveg lálinka; ta napsi ei pruugi nem iszik alkoholt/pálinkát; naps hakkab pähe fejébe szállt az ital
3. s (napsiklaasitäis sellist alkohoolset jooki) kupica, stampedli, pohárka ♦ naps viina egy kupica pálinka; tegime väikesed napsud megittunk pár pohárkával; võtsime v viskasime paar kiiret napsu felhajtottunk pár kupicával

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

nipsama <n'ipsa[ma nipsa[ta n'ipsa[b nipsa[tud 29 v>
1. (kergelt lööma, nipsu laskma) legyint, fricskáz, pöccint ♦ ma kõvasti ei löönud, paar korda nipsasin nem ütöttem erősen, csak párszor meglegyintettem; nipsab sõrmega sigareti otsast tuhka lepöccintette a cigarettáról a hamut
2. (nipsakalt ütlema) visszavág ♦ nipsas mulle teravalt vastu v vastuseks élesen visszavágott nekem
3. (ära näpsama) csíp, kap ♦ tihane nipsas seemne peopesalt a cinke elcsípte a markomból a magot; koer nipsas mul sardelli käest a kutya elkapta a kezemből a virslit

nuuksatama <nuuksata[ma nuuksata[da nuuksata[b nuuksata[tud 27 v> (korraks nuuksuma) szipog ♦ nuuksatas ja puhkes nutma egyet szipogott, és sírva fakadt; nuuksatas paar korda läbi une szipogott párszor alvás közben

nähvakas <nähvakas nähvaka nähvaka[t -, nähvaka[te nähvaka[id 02 s, adj>, ka nähvak
1. s (vitsa- v piitsalöök, nähvak) csapás, legyintés ♦ paar nähvakat vitsaga pár vesszőcsapás; andis hobusele nähvaka meglegyintette a lovakat; sai vitsaga nähvaku vastu näppe az ujjára csaptak a vesszővel
2. adj (nähvates ütlev, terav) éles ♦ nähvaka keelega v ütlemisega naisterahvas éles nyelvű nőszemély

näljane <näljane näljase näljas[t -, näljas[te näljase[id 10 adj, s>
1. adj (nälga tundev, nälgiv) éhes, kiéhezett ♦ näljased lapsed éhes gyerekek; näljane nagu hunt farkaséhes, éhes, mint a farkas; näljased huuled éhsóvár ajkak; kuulsus[e]näljane, näljane kuulsuse järele hírsóvár; õhtuks olime väsinud ja näljased estére elfáradtunk és megéheztünk; lapsed vaatasid näljaste silmadega toitu a gyerekek éhező szemekkel nézték az ételt
2. adj kõnek (vilets, armetu) szánalmas, szegényes, nyomorúságos ♦ paar näljast koogikest pár szánalmas sütemény; näljane toapugerik szegényes szobácska; sai hindeks näljase kolme egy nyomorúságos hármast kapott
3. s éhező ♦ täissöönu ei mõista näljast a jóllakott nem érti az éhezőt

näts <n'äts interj, adv; n'äts nätsu n'ätsu n'ätsu, n'ätsu[de n'ätsu[sid_&_n'äts/e 22 s>
1. interj; adv (annab edasi hoobi nätsumise heli) csitt-csatt ♦ lööb teisele näts vastu nägu arcul csapja a másikat, csitt-csatt
2. s (hoop millegi pehme vastu) ütés ♦ andis talle paar nätsu vastu nägu párszor arcul ütötte
3. s (närimiskummi) rágó(gumi) ♦ maasikanäts epres rágógumi; osta nätsu vegyél rágót

paar <p'aar paari p'aari p'aari, p'aari[de p'aari[sid_&_p'aar/e 22 pron, s>
1. s (kaks kokkukuuluvat ühesugust v ühelaadilist eset v olendit) pár, egy-két ♦ kindapaar, paar kindaid egy pár kesztyű; suusapaar, paar suuski egy pár sí; paar säravaid silmi csillogó szempár; need sokid on eri paarist ezek a zoknik különböző párból valók; töötati paaridena v paarides v paaris párban dolgoztak; tüdrukud jalutasid paaridena a lányok párban sétáltak; võtke paaridesse! alkossatok párokat!; nad on paras paar, paar parajaid hlv egyik kutya, másik eb, egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz
2. s (kaks eri sugupoolde kuuluvat inimest v looma, tantsupaar) pár ♦ armastajapaar szerelmespár; vanapaar idős pár; armunute paar szerelmespár; vanale paarile pakuti istet helyel kínálták az idős párt; nad on nagu loodud paar mintha egymásnak lennének teremtve; kured elavad paaridena a darvak párban élnek; põrandal keerlesid tantsivad paarid táncospárok keringtek a parketten
3. pron (mõni) pár, egypár ♦ paar pakki võid pár csomag vajat; paari kilomeetri kaugusel pár kilométerre; helistas paar korda v paaril korral párszor csengetett/telefonált; jäi paariks päevaks pár napig maradt; ajame paar sõna juttu beszélgessünk pár szót; vend on minust paar aastat vanem a bátyám pár évvel idősebb nálam; ärasõiduni on jäänud paar tundi az utazásig pár óra maradt; lähen paariks-kolmeks nädalaks maale két-három hétre vidékre utazom
■LS: paari+ ♦ paarikilomeetrine párkilométeres; paarikilone párkilós; paarikraadine párfokos; paarimeetrine párméteres; paariminuti[li]ne párperces; paaritonnine pártonnás; paaritunni[li]ne párórás

paariaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj>
1. (paari aasta vanune) páréves ♦ paariaastane laps páréves gyerek
2. (paar aastat kestnud v kestev, paari aasta pikkune) páréves ♦ paariaastane vaheaeg õppimises páréves szünet a tanulásban

paarikuuline <+k'uuline k'uulise k'uulis[t k'uulis[se, k'uulis[te k'uulis/i_&_k'uulise[id 12_&_10? adj> (paar kuud kestev) pár hónapos, pár hónapig tartó ♦ paarikuulised kursused pár hónapos tanfolyamok

paarikuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>
1. (paari kuu vanune) pár hónapos ♦ paarikuune laps pár hónapos baba
2. (paar kuud kestev v kestnud) pár hónapos ♦ paarikuune lähetus pár hónapos üzleti út; vastus saabus paarikuuse hilinemisega a válasz pár hónapos késéssel érkezett

paaripäevane <+päevane päevase päevas[t -, päevas[te päevase[id 10 adj>
1. (paari päeva vanune) pár napos ♦ paaripäevased lambatalled pár napos kisbárányok
2. (paar päeva kestev v kestnud) pár napos ♦ paaripäevane nõupidamine pár napos találkozó; paaripäevane toidutagavara pár napi élelmiszer

pipar <pipar p'ipra pipar[t -, pipar[de p'ipra[id 08 s>
1. bot (ronitaim Piper) bors ♦ must pipar bot (Piper nigrum) feketebors; pikk pipar bot (Piper longum) hosszúbors
2. (paprika, punapipar) paprika
3. (maitseainena) bors ♦ must pipar feketebors; teraline pipar szemes bors; peenpipar, jahvatatud must pipar őrölt fekete bors; paar tera pipart pár szem fekete bors
■LS: pipra+ ♦ pipratera borsszem; pipratoos borsszóró; pipraveski borsdaráló

poetama <p'oeta[ma p'oeta[da p'oeta[b p'oeta[tud 27 v>
1. (pistma) belop ♦ poetas kirja lauasahtlisse belopta a levelet az asztalfiókba
2. (pillama) (le)ejt ♦ poetab midagi põrandale leejt vmit a padlóra
3. (pudistama) szór ♦ pilv poetab vihma az eső cseperegni kezd
4. (lüdima) (ki)fejt ♦ poeta herned ära! fejtsd ki a borsót
5. (märkamatult kuhugi pugema) belopódzik
6. (möödaminnes midagi ütlema) kibök ♦ poetab paar sõna kibök néhány szót

puuduma <p'uudu[ma p'uudu[da p'uudu[b p'uudu[tud 27 v> hiányzik ♦ paar õpilast puudub täna néhány diák hiányzik ma; särgi eest puudub üks nööp az ingről hiányzik egy gomb; tal puudub emapaatiavõime hiányzik belőle a beleérző-képesség; kolmest puudub kümme minutit tíz perc múlva három; palju ei puudunud, et ta oleks kukkunud kis híja, hogy el nem esett; see veel puudus! már csak ez hiányzott!

raks <r'aks interj, adv; r'aks raksu r'aksu r'aksu, r'aksu[de r'aksu[sid_&_r'aks/e 22 s>
1. reccs
2. (raksatus) reccsenés, roppanás
3. kõnek (kord, puhk) ♦ poisid jäid paar raksu kooli hiljaks a fiúk párszor elkéstek az iskolából; ühe raksuga egy mozdulattal/csapásra

rops <r'ops interj, adv; r'ops ropsu r'opsu r'opsu, r'opsu[de r'opsu[sid_&_r'ops/e 22 s>
1. (järsk, kiire hoop, tõmme vm liigutus) ütés, csapás ♦ ühe ropsuga egy csapásra/csapással
2. kõnek (kord, puhk) íz, eset, alkalom ♦ lühikese ajaga tuli paar ropsu vihma két ízben rövid ideig esett az eső
3. kõnek (okse) okadék

seadma <s'ead[ma s'ead[a s'ea[b s'ea[tud, s'ead[is s'ead[ke 34 v>
1. (kuhugi v mingisse asendisse panema, asetama) helyez, tesz ♦ seadis toolid seina äärde ritta sorba helyezte a székeket a fal mellé; seadis kõik asjad oma kohale mindent a helyére tett; perenaine seab taldrikuid lauale a háziasszony a tányérokat az asztalra teszi; ritta seadma sorba állít; ta seati fakti ette a tények elé állították; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
2. feldolgoz, átír; hangszerel ♦ näidendit lavale seadma a színdarabot színpadra viszi; helilooja seadis paar rahvalaulu orkestrile a zeneszerző népdalokat dolgozott fel zenekarra
3. (millekski valmistuma) (el)készül, készülődik ♦ külalised seavad lahkuma a vendégek távozni készülnek; sea end valmis, tulen sulle kümne minuti pärast järele! készülj el, tíz perc múlva jövök érted; seab pilli häälde felhangolja a hangszert; seab sajule v vihmale v sadama esőre áll az idő

suusk <s'uusk suusa s'uuska s'uuska, s'uuska[de s'uuska[sid_&_s'uusk/i 22 s> síléc ♦ paar suuski egy pár sí
■LS: suusa+ ♦ suusahooaeg síszezon; suusakepp síbot; suusakuninganna síkirálynő; suusakuningas síkirály; suusamaraton símaraton; suusamatk sítúra; suusamääre síviasz; suusamüts sísapka; suusanina síléc hegye; suusapaar egy pár sí; suusapüksid sínadrág; suusariietus, suusarõivad síruha; suusatõstuk sífelvonó; suusavarustus sífelszerelés

taanduma <t'aandu[ma t'aandu[da t'aandu[b t'aandu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, taganema) visszavonul, visszalép, hátrál ♦ taandus paar sammu hátrált néhány lépést; armee taandus itta a hadsereg kelet felé vonult vissza; tulvavesi on taandunud az árvíz levonult
2. (nõrgenema, järele andma [ja kaduma]) csökken, megszűnik, enyhül ♦ paistetus taandub a duzzadás lohad/apad; hirm taandus a félelem csökkent; enamasti need tunded taanduvad ezek az érzések többnyire alábbhagynak; pakane taandub enyhül a fagy
3. (kõrvale tõmbuma) félrehúzódik, visszavonul; (loobuma, lahti ütlema) visszalép ♦ tõenäoliselt taandub ta oma varasemast nõudmisest valószínűleg visszalép korábbi követelésétől; poliitikast taanduma visszavonul a politikától

taganema <tagane[ma tagane[da tagane[b tagane[tud 27 v>
1. (tahapoole, tagasi liikuma, eemalduma, tagasi tõmbuma, taanduma) visszavonul, visszalép, retirál, (meg)hátrál ♦ armee taganeb a hadsereg visszavonul; talvekülm taganeb visszavonul a téli hideg; taganes paar sammu kettőt visszalépett
2. (loobuma, lahti ütlema, ära salgama) eláll, visszalép, visszakozik ♦ oma nõudmistest taganema eláll a követeléseitől; riik taganeb lepingust az állam visszalép a megállapodásból

tegema <tege[ma teh[a t'ee[b tee[vad t'eh[tud, teg[i t'eh[ke teh[akse tei[nud 28 v>
1. (midagi valmistama, looma, tekitama) csinál, tesz, (el)készít ♦ mis sa teed? mit csinálsz?; süüa tegema főz; pannkooke tegema palacsintát süt; leiba tegema kenyeret süt; täna lõunaks teeme suppi ma ebédre levest készítünk; kas teen kohvi või teed? kávét vagy teát főzök?; haiget tegema megbánt; kahju tegema kárt okoz; õnnelikuks tegema boldoggá tesz; märkust tegema megjegyzést tesz; märkmeid tegema feljegyzéseket készít; enesetappu tegema öngyilkosságot követ el; kellelegi järeleandmisi tegema engedményeket tesz vkinek; tegemata jätma nem csinál meg; romaanist on tehtud mitu tõlget a regényt többször is lefordították; see ei ole minu teha ez nem rajtam áll/múlik; otsust polnud kerge teha nem volt könnyű meghozni a döntést; mis teha! nincs mit tenni!; kedagi naerualuseks tegema majmot csinál vkiből
2. (kehaliste liigutuste kohta ja seoses ühest paigast teise liikumisega, mitmesuguste tööde, toimingute, ettevõtmiste kohta) végez ♦ teeb hommik[u]võimlemist reggeli tornázik; tähelepanekuid tegema megfigyeléseket végez; teeme paar tantsu! táncoljunk egy kicsit!; minekut tegema indulófélben van; külalised ei mõelnudki minekut teha a vendégeknek eszükbe sem jutott távozni; tööd tegema dolgozik, dolgozgat, végzi a munkáját, munkálkodik; rügab v vihub v lõhub tööd teha melózik; füüsilist tööd tegema fizikai munkát végez; sisseoste tegema bevásárol; sain oma ostud tehtud elvégeztem a bevásárlást; teeme ühe õlle! igyunk egy sört!; taksojuht tegi avarii a taxis karambolozott
3. (mingit ala harrastama, viljelema) űz ♦ sporti tegema sportol, sportot űz

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

vaid <v'aid adv, konj>
1. adv (ainult, üksnes, kõigest) csak ♦ see kestab vaid paar minutit csak pár percig tart
2. adv (rõhuadverbina: ainult) bárcsak ♦ kui vaid talv saaks läbi! bárcsak elmúlna a tél!
3. konj (osutab otsesele vastandusele) hanem ♦ tähtis pole mitte vorm, vaid sisu nem a forma számít, hanem a tartalom
4. konj (ühendsidesõna osana) hanem ♦ mitte ainult lapsed, vaid ka täiskasvanud nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is