[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

austaja <'austaja 'austaja 'austaja[t -, 'austaja[te 'austaja[id 01 s> udvarló, hódoló, tisztelő, rajongó ♦ austajad palusid näitlejannalt autogrammi a színésznőtől autogramot kértek rajongói; suure kirjaniku austajad a nagy író hódolói; salajane austaja titkos udvarló; nii ilusal tütarlapsel on kindlasti palju austajaid egy ilyen szép lánynak biztos sok udvarlója van

eri1 <eri adj>
1. (erinev, lahkuminev, erisugune) különböző, különféle, eltérő, más ♦ palju eri arvamusi sok különböző vélemény; eri liiki tekstid különféle típusú szövegek; see on eri küsimus ez más kérdés; eri keeli kõnelev különböző nyelveken beszélő; kaks eri asja két különböző dolog; eri aegadel különböző időpontokban
2. (omaette, iseseisev) külön
■LS: eri+ (erisugune) ♦ eriarst szakorvos; eriarvamus különvélemény, különálló vélemény; eriauhind különdíj; erijuhtum különleges eset; erikaal fajsúly; erikirjasaatja különtudósító; erikomisjon különbizottság; erikool kisegítő iskola; erikursus szakkollegium; erimaks különadó; eriluba külön engedély; erinumber különszám; erinimi tulajdonnév; eriolukord szükségállapot, vészhelyzet; erioskus speciális tudás; eripakkumine akció; eripedagoogika gyógypedagógia; erisoodustus különleges mentesség, juttatás; eritingimus fenntartás; eritrükk különlenyomat; eriväljaanne különkiadás

eriti <eriti adv> különösen, rendkívül, pláne ♦ eriti palju különösen sok; see kleit on õhuke, eriti sellise külmaga ez a ruha vékony, pláne ilyen hidegben; eriti ohtlikud töötingimused különösen veszélyes munkakörülmények

halama <hala[ma hala[da hala[b hala[tud 27 v> siránkozik ♦ ära hala nii palju ne siránkozz annyit; sügistuul halab piltl sírdogál az őszi szél

harjutus <harjutus harjutuse harjutus[t harjutus[se, harjutus[te harjutus/i 11 s>
1. gyakorlat, feladat ♦ kehaline harjutus testgyakorlat; kirjalik harjutus írásbeli feladat; mäluharjutus memóriagyakorlat; suuline harjutus szóbeli feladat; harjutused rööbaspuudel sport korlátgyakorlat; harjutused rõngastel sport gyűrűgyakorlat; grammatikaharjutus nyelvtani gyakorlat; hingamisharjutus légzésgyakorlat, légzőgyakorlat; kordamisharjutus ismétlő feladat; tõlkeharjutus fordítási gyakorlat; hüpitsaharjutus sport ugróköteles gyakorlat; koordinatsiooniharjutus koordinációs gyakorlat; poomiharjutus sport gerendagyakorlat; riistharjutus sport szergyakorlat; tasakaaluharjutus egyensúlygyakorlat; vabaharjutus sport talajgyakorlat; harjutuses oli palju vigu a feladatban több hiba volt
2. (proov) próba ♦ laulukoori harjutus énekkari próba; orkestriharjutus zenekari próba
■LS: harjutus+ (harjutamine) ♦ harjutusväljak edzőpálya
harjutus+ (proov) ♦ harjutussaal próbaterem; orkestri harjutusruum a zenekar próbaterme

harva <h'arva adv> ritkán ♦ seda juhtub harva ritkán fordul elő; nüüd kohtume palju harvemini mostanában egyre ritkábban találkozunk

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hilp <h'ilp hilbu h'ilpu h'ilpu, h'ilpu[de h'ilpu[sid_&_h'ilp/e 22 s (hrl pl)>
1. (kulunud riietusese) rongy, gönc ♦ vanad hilbud ócska rongyok; viletsad hilbud elnyűtt ruha(nemű); käib lausa hilpudes ringi rongyokban jár
2. hlv (naise riietus) rongy, gönc ♦ odavad hilbud olcsó rongyok; ta kulutab liiga palju hilpude peale túl sokat költ göncökre; pane mõni puhtam hilp selga vegyél fel valami tisztább rongyot
3. (riidelapp, riideräbal) rongy ♦ kirjutest hilpudest tekk takaró tarka rongyokból

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hirmus <h'irmus h'irmsa h'irmsa[t -, h'irmsa[te h'irmsa[id 02 adj; h'irmus adv>
1. adj szörnyű, riasztó, rettentő, rettenetes, rémes, rém, irtózatos, irtó ♦ hirmsad karjatused szörnyű kiáltások; hirmus kuritegu szörnyű bűntény; hirmus unenägu rémálom; hirmus ilm szörnyű idő; hirmus argpüks szörnyen gyáva; hirmus joodik szörnyű alkoholista; hirmus kiirus irtózatos sebesség; hirmus korralagedus szörnyű rendetlenség; hirmus pakane rettentő hideg; hirmus hind rémes ár; neiu tundis hirmsat häbi a lány rettenetesen szégyellte magát; mul on hirmus janu rettenetesen szomjas vagyok; te meeldite mulle hirmsal kombel rettenetesen tetszik nekem; tal on hirmsal kombel raha rettentő sok pénze van
2. adj (hüüatustes) szörnyű ♦ otse hirmus, kui saamatu sa oled! szörnyű, milyen szerencsétlen vagy!
3. adv (tohutult, väga) rettentő, szörnyen, rettenetesen ♦ hirmus odav rettentő olcsó; ta räägib hirmus palju szörnyen sokat beszél; mul on hirmus halb rettenetesen rosszul vagyok; olen hirmus väsinud szörnyen fáradt vagyok

hoolimata <h'oolimata prep [elat], postp [elat]> dacára, ellenére ♦ hoolimata kõrgest east nägi ta hea välja magas kora ellenére jól nézett ki; keelust hoolimata läksid lapsed jääle a tilalom ellenére a jégre menek a gyerekek; kõigest hoolimata on meil palju ühist mindennek ellenére sok közös van bennünk; sellest hoolimata et dacára annak hogy

hukka <h'ukka adv> vt ka hukas (hukatusse, moraalselt allakäinuks, käest ära, taunitavaks, raisku, määrituks) odavesz, életét veszti, elpusztul, züllik, elítél, romlik, tönkremegy, tönkretesz ♦ tormis sai mitu laeva hukka a viharban sok hajó a tengerbe veszett; ta sai mõõga läbi hukka kard által veszette életét; palju loomi sai hukka sok állat pusztult el; noormees on päris hukka läinud a fiatalember teljesen elzüllött; mõistan tema käitumise hukka elítélem a viselkedését; liha on hukka läinud megromlott a hús; saapad said poriga hukka tönkretette a csizmát a sár

hukkuma <h'ukku[ma h'ukku[da h'ukku[b h'ukku[tud 27 v; h'ukku[ma h'ukku[da huku[b huku[tud 28 v> életét veszti, meghal, pusztul, elpusztul, belepusztul ♦ lennuõnnetusel hukkuma repülőszerencsétlenségben meghal; nälja tõttu hukkuma éhen hal; lahingus hukkuma életét veszti a cstában; pakasega hukkub palju linde a fagyban sok madár elhull; laev hukkus suure tormi ajal elsülyedt a hajó a nagy viharban; kogu viljasaak hukkus az egész gabonatermés odaveszett

hukutama <hukuta[ma hukuta[da hukuta[b hukuta[tud 27 v>
1. (hukka, hävingusse saatma) sírba visz, elpusztít ♦ külm hukutas palju metsloomi a fagy sok vadállatot elpusztított; viin hukutas noormehe a pálinka vitte a fiatalembert a sírba
2. (halvale tegevusele ahvatlema) rosszra csábít, rossz útra visz ♦ kuriteole hukutama bűncselekményre csábít; patule hukutama bűnbe visz

hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

igavlema <igavle[ma igavle[da igavle[b igavle[tud 27 v> unatkozik; (mõnda aega) unatkozik ♦ tööd on palju, pole aega igavleda sok a munka, nincs idő unatkozni; vaatab igavledes aknast välja unottan bámul ki az ablakon; igavlev pilk unatkozó tekintet

ikkagi <'ikkagi adv> ámde, mindazonáltal, mindamellett, mégiscsak, mégis, bezzeg ♦ tööd pole palju, aga koju tulles oled ikkagi väsinud nincs sok munka, haaérve mégis fáradt vagy; ma ei suuda seda ikkagi uskuda mégsem tudom elhinni; pole nali, ikkagi tuhat krooni! nem vicc ez, mégiscsak száz korona!

ilmatu1 <ilmatu adv> kõnek rengeteg, roppant ♦ ilmatu palju rengeteg; ilmatu palju asjaajamist rengeteg intéznivaló

isegi <isegi adv>
1. (koguni, lisaks kõigele, vastupidi ootustele) akár, még .. is, sőt, mégpedig, méghozzá, bezzeg ♦ isegi tema ei tea még ő sem tudja; isegi haavalehed ei värisenud még a nyárfalevelek sem reszketnek; isegi kodus ei saa rahu még otthon sincs nyugtom; kõik olid kokku tulnud, isegi vanaätid mindenki eljött, még öregek is
2. (niigi, selletagi) anélkül, enélkül, így is, úgyis ♦ tal on tööd isegi palju így is sok munkája van már; neil on vara isegi küllalt úgyis elég vagyonosak már

istutama <istuta[ma istuta[da istuta[b istuta[tud 27 v>
1. ültet, telepít, palántáz, palántál; (palju) beültet; (eraldi, lahku) szétültet; (täis) teleültet; (välja, maha) elültet ♦ kapsaid istutama káposztát ültet; taimi avamaale istutama kiülteti a növényeket; istutasin peenra lilli täis beültettem az ágyást virágokkal; metsa istutama erdősít; istutasin kõikjale lilli mindenhováavirágot ültettem; tänavate äärde on istutatud paplid az utak mentét beültették nyárfákkal
2. (istuma panema) leültet; (end) leül ♦ istutas noormehe enda kõrvale maga mellé ültette a fiatalembert; istutas sõbra toolile székre ültette barátját; mehed istutasid end trepile a férfiak leültek a lépcsőre
3. piltl (sisendama) ültet, plántál ♦ mõtet istutama gondolatot ültet; ausust istutama {kellesse} becsületességet plántál vkibe; see istutas meisse ärevust aggodlommal töltötte be lekünket
4. med (siirdama) átültet ♦ nahka istutama bőrátültetés

jahvatama <jahvata[ma jahvata[da jahvata[b jahvata[tud 27 v>
1. (jahuks tegema) csépel, őröl, megőröl, felőröl, darál, ledarál, megdarál; (peeneks, läbi) átdarál; (mõnda aega) darálgat; (kõike ära) eldarál; (puruks hõõruma, peeneks tegema, pulbristama) felőröl ♦ vilja jahvatama gabonát őröl; tanguks jahvatama darává őröl; pulbriks jahvatama porrá őröl, porrá tör; jahvatatud kohv őrölt kávé
2. piltl (alatasa närima, närides sööma) eszik, rág ♦ jahvatab süüa csak eszik, és eszik, és eszik
3. kõnek (loba ajama) locsog, fecseg, dumál, karattyol ♦ jahvatavad tühja juttu felesleges locsogás; ära jahvata nii palju, ole vait aradj csendben, ne fecsegj annyit

jaks <j'aks jaksu j'aksu j'aksu, j'aksu[de j'aksu[sid_&_j'aks/e 22 s> (jõud, suutmine) erő, kepesség ♦ vähe jaksu kevés erő; palju jaksu sok erő; jaksu koguma erőt gyűjt; jaksu on tal tublisti elég erős, bőven van ereje; jaks käib meil sellest veel üle még megbirkózunk vele; tal on veel jaksu tööd teha még van ereje dolgozni; kätest kadus jaks karjaiból elszállt az erő; jaks on otsas ereje elfogyott; pole enam endist jaksu ereje már nem a régi; {kelle} jaks tuleb tagasi vki ereje visszatér; inimestel pole enam jaksu az emberek kimerültek, már nincs erje az embereknek; pole jaksu joosta nincs ereje futni; häälel on jaksu erős hang; karu möirgas, mis jaks kandis bömbölt a medve, ahogy a torkán kifért

jama <jama jama jama -, jama[de jama[sid 17 s> kõnek
1. (loba, lora, mõttetu v jabur jutt, rumalus) blabla, zöldség, zagyvaság, sületlenség, smafu, slamasztika, mizéria, lárifári, kulimász, fakszni, értelmetlenség, ciki ♦ lapsik jama gyerekes zagyvaság; täielik jama tiszta gáz; jama ajama tücsköt-bogarat összebeszél; ajab jama [suust välja] sületlenségeket beszél; hakkas jama ajama sületlenségeket beszélt
2. (segadus, jant) kavarodás, cirkusz, galiba; (sekeldus, tülin) baj, bonyodalom, kellemetlenség ♦ õige jama alles algab az igazi bonyodalom még csak most kezdődik; remondiga on igavene jama a felújítással csak a baj van; jama kui palju! mennyi bonyodalom

jamps <j'amps jampsi j'ampsi j'ampsi, j'ampsi[de j'ampsi[sid_&_j'amps/e 22 s, adj>
1. s (sonimine) ostobaság, lárifári, képzelgés, bolondság ♦ see on hullumeelse jamps ez egy őrült képzegése
2. s kõnek (totrus, narrus, rumal jutt) badarság, butaság, képtelenség ♦ täielik jamps teljes képtelenség; jampsi kokku ajama mindenféle badarságot összehord; peast käib läbi igasugust jampsi mindenféle badarság jár a fejemben
3. (sekeldus, tülin) gond ♦ koerapidamisega on jampsi palju a kutyatartás sok gonddal jár
4. adj (rumal, totter) buta, ostoba, őrültség ♦ see on jamps jutt ostoba beszéd; juhtus jamps lugu buta dolog történt; ega sa jampsiks ole läinud? megőrültél?, csak nem ment el az eszed?, elment az eszed?

jant <j'ant jandi j'anti j'anti, j'anti[de j'anti[sid_&_j'ant/e 22 s>
1. (sekeldus, askeldus) bonyodalom ♦ palju janti oli puidu väljaveoga a fa elszállítása sok bonyodalommal járt
2. (tembutus, rumal nali) csíny, móka, komédia ♦ niisugust janti pole enne nähtud ilyen komédiát még nem láttak; mis janti siin tehakse? mi ez a komédia?
3. (naljamäng) komédia

jessake <j'essake interj> istenem, istenkém ♦ oi jessake, see ajas judinad peale jaj istenkém, ettől kirázott a hideg; jessake, kui palju lilli! istenem, de sok virág!

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jube <jube jubeda jubeda[t -, jubeda[te jubeda[id 02 adj; jube adv>
1. adj borzalmas, utálatos, szörnyű, rút, rettenetes, rémes, kísérteties, iszonyú, iszonyatos, ijesztő, hátborzongató, félelmes, éktelen; (välimuse kohta) szörnyű, rút ♦ jube lugu borzalmas dolog; jube vaatepilt szörnyű látvány; jube kisa iszonyú kiabálás; jube mööbel rémes bútor; jube hais iszonyatos bűz; jube jama szörnyű baj; jube ilm borzalmas időjárás; ja mis kõige jubedam ... és ami a legszörnyűbb...; peremees oli jube ihnuskoi a házigazda iszonyúan fösvény volt; jube mõeldagi még rágondolni is szörnyű; kõigil hakkas veidi jube mindenki megijedt egy kissé
2. adv kõnek (väga, tohutult) szörnyű, rettentő ♦ jube vastik lugu szörnyen csúnya dolog; jube maru film szörnyen jó film; jube ilus tüdruk rettentő szép lány; jube palju rengeteg; tal läheb jube hästi szörnyen jól megy neki

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

kaaluma <k'aalu[ma k'aalu[da kaalu[b kaalu[tud 28 v>
1. (kaalu omama) nyom ♦ pakk kaalub kolm kilo a csomag három kiló; palju sa kaalud? mennyi a súlyod?
2. (kaalu kindlaks määrama) megmér, lemér; (end) megméri magát; (teatud kogust) kimér ♦ jahu kottidesse kaaluma zsákokba méri a lisztet; olukorda põhjalikult kaaluma alaposan mérlegeli a helyzetet; kaalusin kotti kilo suhkrut kimértem egy kiló cukrot a zsákba
3. (raskusega vajutama) nyom ♦ raamatud kaalusid riiuli looka meggörbült a könyvek súlya alatt a polc
4. (aru pidama) megfontol <{vmit}> ♦ minden lépését megfontolta ta kaalus iga oma sammu

kallis <kallis k'alli kallis[t -, kallis[te_&_k'alli[te k'alle[id 07_&_05 adj, s>
1. adj (hinnaline, väärtuslik) drága, költséges ♦ kallid kingitused drága ajándékok; kallid ehted drága ékszerek; kallimaks minema drágul; ostsin kingad kalli raha eest jó drágán vettem meg a cipőt; see on kallis lõbu! ez drága mulatság!
2. adj (armas, südamelähedane) kedves, édes, drága ♦ kallis ema drága édesanyám; kallis sõber drága barátom, kedves barátom!; kallid külalised kedves vendégek
3. adj (vaikne, õnnis, püha) áldott ♦ kallis jõululaupäeva õhtu áldott szenteste; kallist rahu áldott békét
4. s (armastatu, kallim) drágám, kedvesem, kicsim, kincsem
5. adj (hea, lahke, vastutulelik) szíves ♦ olge nii kallis ja öelge, kui palju on kell? legyen szíves és mondja meg, mennyi az idő?

kapp1 <k'app kapi k'appi k'appi, k'appi[de k'appi[sid_&_k'app/e 22 s> (mööbliese) szekrény ♦ tammepuust kapp tölgyfa szekrény; apteegikapp gyógyszerszekrény; baarikapp bárszekrény; kassakapp széf; klaaskapp üveges szekrény; köögikapp konyhaszekrény; külm[utus]kapp hűtőszekrény; raamatukapp könyvszekrény; riidekapp ruhásszekrény; seinakapp faliszekrény, szekrényfal; sektsioonkapp szekrénysor; tõmbekapp keem szagelszívó; tal on palju luukeresid kapis sok tarka macskája van; kapist välja tulema felvállalja másságát

kasu1 <kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> haszon; (tulu) nyereség, profit ♦ aineline kasu anyagi haszon; mõlemapoolne v vastastikune kasu kölcsönös haszon; rahaline kasu pénzügyi haszon; puhaskasu tiszta haszon; kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji; kasu saama hasznot húz; kasu tooma hasznot hajt; kasudega kauplema profitál; vestlusest oli palju kasu nagy haszna volt a megbeszélésnek; mis kasu sellest on? mi annak a haszna?; aeg töötab meie kasuks az idő nekünk dolgozik; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája

kaugelt <k'augelt adv> vt ka kaugel, kaugele
1. messziről, messze ♦ lähedalt ja kaugelt közelről és távolról; tundsin ta juba kaugelt ära már messziről megismertem; kaugeltki mitte közel sem, messze nem, egyáltalán nem; kaugelt sugulane távoli rokon
2. (tunduvalt, märksa, palju) jóval, sokkal ♦ see naine on kaugelt üle viiekümne ez a nő jóval idősebb, mint ötven; see oli kaugelt kõige populaarsem az messze a legnépszerűbb

kaunidus <k'aunidus k'auniduse k'aunidus[t k'aunidus[se, k'aunidus[te k'aunidus/i 11 s>
1. (ilu) szépség ♦ looduse kaunidus a természet szépsége
2. (kaunis asi vms) szépség ♦ kui palju ilusaid asju on ilmas mennyi szépség van a világon

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kenakesti <kenakesti adv>
1. (küllalt palju, üsna tublisti) elég ♦ remont läks kenakesti maksma elég sokba került a felújítás
2. (üsna ilusasti v hästi) meglehetősen ♦ nad elavad praegu üsna kenakesti most meglehetősen jól élnek

kenasti <kenasti adv>
1. (ilusasti, meeldivalt, hästi, korralikult) szépen ♦ kenasti riides käima szépen öltözik; kana on kenasti küpsenud szépen megsült a csirke; nad elavad üsna kenasti elég szépen élnek
2. (üsna palju, tublisti) elég jól ♦ teenin praegu kenasti mostanában elég jól keresek

ketrama <k'etra[ma kedra[ta k'etra[b kedra[tud 29 v>
1. (lõnga valmistama) fon ♦ lõnga ketrama fonalat fon; vokiga ketrama fon a rokkán
2. kõnek (palju ja kiiresti rääkima) prézsmitál, papol ♦ {kelle} suu ketrab vahetpidamata jár a nyelve, mint a rokka
3. piltl dorombol ♦ kass ketrab a macska dorombol

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kinnistuma <kinnistu[ma kinnistu[da kinnistu[b kinnistu[tud 27 v> berögződik, rögzül, állandósul, megszilárdul ♦ negatiivne kinnistub inimestes palju kergemini kui positiivne a negatív sokkal jobban berögződik az emberekbe, mint a pozitívum

kirju <kirju kirju kirju[t -, kirju[de kirju[sid 16 adj; k'irju k'irju k'irju[t -, k'irju[te k'irju[id 01 adj>
1. (mitmevärviline) tarka ♦ kirju kleit tarka ruha; kirju hobune tarka ló; kirju kana tarka tyúk; kirju sarikhernes bot (Coronilla varia) tarka koronafürt; lilledest kirju aas a virágoktól tarka rét
2. (mitmekesine, vaheldusrikas) sokszínű, változatos ♦ kirju seltskond sokszínű társaság, szedett-vedett társaság; laulja repertuaar on üsna kirju az énekes repertoárja elég változatos; palju nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne rekeszteni vmivel; Dunát lehetne velük rekeszteni
■LS: kirju+ ♦ kirjuleheline tarkalevelű; kirjusuleline tarkatollú

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kisa1 <kisa kisa kisa -, kisa[de kisa[sid 17 s> (karjumine) kiabálás, zűr, lárma, ricsaj, ribillió; (lärm, kära) zaj ♦ kõrvulukustav kisa fülsértő zaj; rõõmukisa örömrivalgás; kajakate kisa a sirályok sivítása; kisa tegema lármát csap; kisa tõstma ricsajt/zajt csap; lapsed teevad kõva kisa a gyerekek nagy ricsajt csapnak; palju kisa, vähe villa sok beszédnek sok az alja

kogunema <kogune[ma kogune[da kogune[b kogune[tud 27 v>
1. (kokku tulema) összegyűlik, gyülekezik, összeül; (kobarasse, parve, troppi) (össze)gyűlik ♦ stardipaika kogunema az indulás helyén gyülekezik; sündmuskohale kogunenud rahvamass a helyszínen összegyűlt néptömeg; pere kogunes lõunale a család összegyűlt ebédelni; komisjon koguneb összeül a bizottság
2. (korjuma, kuhjuma) felhalmozódik ♦ ta hinge oli kogunenud palju kibedust sok keserűség halmozódott fel a lelkében; viimasel ajal on kogunenud palju tegemata töid rengeteg elintézetlen ügy halmozódott fel az utóbbi időben
■LS: kogunemis+ ♦ kogunemiskoht, kogunemispaik (inimeste puhul) gyülekezőhely, gyülekezési hely

koletu <koletu adv; koletu koletu koletu[t -, koletu[te koletu[id 01 adj>
1. adv (väga, tohutult) szörnyen, szörnyű ♦ väljas on koletult külm szörnyen hideg van odakint; koletu palju räägib szörnyű sokat beszél
2. adj (hirmus, kohutav) szörnyű ♦ koletu piin szörnyű kín; koletu ebaõiglus szörnyű igazságtalanság

kraam <kr'aam kraami kr'aami kr'aami, kr'aami[de kr'aami[sid_&_kr'aam/e 22 s>
1. (igasugused esemed, asjad) holmi, cucc, limlom, cokmok, vacak, kacat ♦ odav kraam olcsó holmi; riidekraam ruhacuccok; miks meil nii palju kraami on? mi ez a sok kacat?
2. (toiduained, söödav) kaja; (joodav) pia

kubinal <kubinal adv> (sagivatest elusolenditest tungil, esemete, nähtuste kohta: palju) tele vmivel ♦ metsa all on seeni kubinal az erdő tele van gombákkal

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuivõrd <+v'õrd adv, konj>
1. adv (mil määral, kui palju) mennyire
2. konj (sest, kuna, et) mivel
3. konj (eitavas lauses vastandamisel: kui just) nem annyira .. hanem

kukil <kukil adv, postp> vt ka kukile, kukilt
1. adv (turjal) vállán, nyakában ♦ kukil kandma a nyakában visz; kas ma jäängi teid oma kukil tassima? a hátamon foglak cipelni?; vahendid imikute kandmiseks täiskasvanute kukil eszközök csecsemők szállítására felnőttek vállán; kui me neid ei pigista, on meil terve mässuliste armee kukil ha nem csapunk oda keményen, egy gerillahadsereg lesz a nyomunkban
2. adv; postp [gen] piltl (koormana rõhumas, ahistamas) vállán, nyakában ♦ tal on palju muresid kukil nagy teher van most a vállán; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. postp [gen] (vahetus läheduses) hegyén-hátán ♦ inimesed elavad seal üksteise kukil egymás hegyén-hátán élnek ott az emberek

kulutama <kuluta[ma kuluta[da kuluta[b kuluta[tud 27 v>
1. (hõõrumisega, nühkimisega) (el)koptat; (ära kandma) elhsznál ♦ kingataldu kulutama elkoptatja a cipőtalpat; närve kulutav töö idegtörlő munka
2. (tarvitama, raiskama) (el)költ, (el)fogyaszt ♦ raha kulutama rákölt; raha viina peale kulutama a pénzét alkoholra költi; kui palju bensiini keskmiselt üks auto kulutab? mennyi benzint fogyaszt leggyakrabban egy kocsi?; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
3. (veetma, mööda saatma) (el)tölt ♦ kulutab oma õhtud restoranis az estéket a kocsmában tölti

kustsaadik <+saadik adv>
1. (kustpeale) mióta
2. (kuhumaani, kui palju) meddig

kõmu <kõmu kõmu kõmu -, kõmu[de kõmu[sid 17 s> (kuuldused) pletyka, szóbeszéd, hallomás, fáma; (sensatsioon) szenzáció ♦ palju kõmu tekitama nagy port kavar
■LS: kõmu+ ♦ kõmujutt szenzációs ügy; kõmuleht bulvárlap, szenzációéhes újság

kõvasti <kõvasti adv>
1. (tugevasti, kindlalt) keményen
2. (jõuliselt, jõuga, tugevasti) erősen
3. (valjusti) hangosan ♦ räägi kõvemini! beszélj hangosabban!
4. kõnek (palju, rohkesti) keményen
5. kõnek (väga, kangesti) nagyon; (tugevasti) erősen

kära <kära kära kära -, kära[de kära[sid 17 s> (müra) hűhó, zsivaj, zajongás, zaj, ricsaj; (lärm, läbisegi häälitsemine) lárma ♦ kära tegema/tõstma hűhót csap; palju kära ei millestki sok hűhó semmiért; palju kära, vähe villa sok beszédnek sok az alja, nagyobb a füstje, mint a lángja

lammas <lammas l'amba lammas[t -, lammas[te l'amba[id 07 s>
1. juh, birka, bárány; zool (Ovis) juh, birka ♦ villalammas põll gyapjas birka; lammas määgib béget a birka; lambaid pidama birkát tart; lambaid pügama v niitma birkát nyír; vagur nagu lammas jámbor, mint a birka; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember is elfér kis helyen; sok jó ember kis helyen is elfér
2. (lambaliha) birkahús; (lambanahk) birkabőr
■LS: lamba+ ♦ lambafarm juhtenyésztő; lambajuust gomolya; lambakarjamaa juhlegelő; lambakasvatus birkatenyésztés; lambalaut akol, juhakol, hodály; lambapraad báránysült; lambapügamine birkanyírás, nyírás; lambarauad birkanyíró; lambatõug juhfajta; lambavill birkagyapjú

laut <l'aut lauda l'auta l'auta, l'auta[de l'auta[sid_&_l'aut/u 22 s> istálló ♦ lambalaut akol, juhakol, hodály; lehmalaut tehénistálló; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember is elfér kis helyen; sok jó ember kis helyen is elfér

lobisema <lobise[ma lobise[da lobise[b lobise[tud 27 v> (palju rääkima) locsog, fecseg, cseveg

loetav <l'oetav l'oetava l'oetava[t -, l'oetava[te l'oetava[id 02 adj, s>
1. s (see, mida loetakse) olvasmány, olvasnivaló
2. adj (selge, arusaadav) olvasható ♦ loetav käekiri olvasható kézírás
3. adj (palju-, lugemisväärne) olvasott ♦ kõige loetavam ajaleht a legolvasottabb újság

luukere <+kere kere kere[t k'erre, kere[de kere[sid 16 s> (luustik, skelett) csontváz ♦ mammuti luukere egy mammut csontváza; tal on palju luukeresid kapis sok tarka macskája van

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

mahtuma <m'ahtu[ma m'ahtu[da mahu[b mahu[tud 28 v> (kellele-millele kusagil ruumi olema) (el)fér, ráfér, odafér, befér, belefér ♦ taskusse mahtuma elfér zsebben; kapp ei mahu uksest sisse a szekrény nem fér be az ajtón; saali mahub sada inimest a teremben 100 fő fér el; bussi peale mahtuma felfér a buszra; riiete sisse ära mahtuma belefér a ruháiba; kingad ei mahu jalga a cipő nem megy a lábára; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember kis helyen is elfér

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

neetult <n'eetult adv> kõnek (väga, hirmus, tohutult) átkozottul, szörnyen, rettentő ♦ neetult külm szörnyen hideg; neetult ilus naine rettentő szép nő; kui neetult hästi ta tantsib milyen átkozottul jól táncol; mul on neetult palju tegemist szörnyen sok a dolgom

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

niipalju <+palju adv> (niivõrd, nii palju) ennyi, annyi ♦ ta polnud niipalju vihane kui õnnetu ne volt annyira dühös mint boldogtalan; püüan aidata, niipalju kui võimalik megpróbálok annyit segíteni, amennyit lehet; niipalju kui mina tean ... amennyire én tudom

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

norralane <norralane norralase norralas[t norralas[se, norralas[te norralas/i 12 s>, ka norrakas norvég ♦ Saaremaa ralli võitis norralane norvég nyerte meg a Saarema ralit; reisijate hulgas oli palju norrakaid az utasok között sok norvég volt

nutunaine <+naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s>
1. folkl (itkude laulja, palgaline nutja) siratóasszony ♦ nutunaiste halavad itkud a siratóasszony gyászos éneke
2. piltl (kergesti nutma hakkav inimene) sírós; (palju nuttev ja hädaldav inimene) siránkozó

nuumama <n'uuma[ma nuuma[ta n'uuma[b nuuma[tud 29 v>
1. põll felhizlal, töm, meghizlal, hizlal, feltáplál ♦ sigu nuumama disznót hizlal; loomad nuumatakse lihavaks ja viiakse tapamajja az állatokat felhizlalják, és elviszik a vágóhídra; põrsas nuumati jõulupraeks karácsonyi sültnek hizlalták a malacot
2. kõnek (inimese kohta: liiga rikkalikult toitma) túltáplál; (liiga palju sööma) zabál; (liigsöömisega endale kõhtu ette v rasva peale kasvatama) meghízik ♦ lapsi ei tohi liialt nuumata a gyerekeket nem szabad túltáplálni; nuumab ennast vahukoorega tejszínnel hizlalja magát; on ennast paksuks v rasva nuumanud dagadtra ette magát

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõudlik <n'õudl'ik n'õudliku n'õudl'ikku n'õudl'ikku, n'õudlik/e_&_n'õudl'ikku[de n'õudl'ikk/e_&_n'õudl'ikku[sid 25 adj> (palju nõudev, suurte nõudmistega) igényes, válogatós, szerénytelen, kényes; (meisterlikkust nõudev, keeruline, komplitseeritud) igényes ♦ nõudlik ostja igényes vevő; nõudlik õpetaja szigorú taanár; nõudlik taim igényes növény; nõudlik töö igényes munka; kui oled liiga nõudlik, võid vanatüdrukuks jääda ha túl válogatós vagy, vénlány maradsz

nõudma <n'õud[ma n'õud[a nõua[b n'õu[tud, n'õud[is n'õud[ke 34 v>
1. (soovi, tahtmist [kategooriliselt] esitama) felszólít, vonz, vindikál, megkövetel, megkíván, megkér, követel, kíván, kiált, feltételez; kõnek (ilmumist kohustavalt kutsuma) követel, kikér; kõnek (tahtma, lootma, ootama) elvár ♦ poiss nõuab isalt raha a fiú pénzt kér/követel az apjától; lastelt nõutakse sõnakuulmist a gyerekektől elvárják, hogy szót fogadjanak; sind nõutakse telefoni juurde téged kérnek a telefonhoz
2. kõnek (tungivalt, pealekäivalt) követel; (kauba v teenuse eest) kér ♦ mis sa nõuad, ma ei tea sulle rohkemat rääkida mit kérlelsz, nem tudok neked többet mondani; kui palju v mis sa maja eest nõudsid? mennyit kértél a házért?; nõuab soolast hinda v hingehinda borsos árat kér; see on väga nõutav toode nagy a kereslet erre a termékre, erre a termékre nagy az igény
3. (tungivalt, vältimatult vajama) kell, szükséges; (eeldama, ette nägema, vajalikuks pidama) elvár, szükségesnek tart ♦ maja nõuab remonti tatarozni kell a házat; haigus nõuab ravi kezelni kell a betegséget; arstikutse nõuab kõrgharidust az orvosi hivatáshoz felsőfokú végzettség szükséges; see töö nõuab täpsust ez a munka pontosságot igényel; linnas elamine nõuab palju raha a városi élethez sok pénz kell; nõudis vaeva, et end püsti hoida nagy erőfeszítésbe igényelt, hogy állva maradjon

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

oi <'oi interj>
1. (rõõmu, vaimustuse, imestuse väljendamisel) ó ♦ oi kui tore! ó, de jó!; oi kui palju rahvast! ó, mennyi ember!; oi aeg, mis juhtus? ó jaj, mi történt?
2. (igatsuse, soovi väljendamisel) ó ♦ oi, jõuaksime kord koju! ó, bárcsak hazaérnénk már!
3. (kurtmise, ehmatuse, kohkumise väljendamisel) ó, jaj ♦ oi häda! ó,a mindenit!; oi, keegi tuleb! ó, valaki jön!; oi teid vaesekesi! ó, ti szegények!; oi kuidas pea valutab! jaj, hogy fáj a fejem!
4. (pahameele, viha, kahjurõõmu väljendamisel) ej; (kirumisel) ej, ejnye ♦ oi sa pagan! ejnye, az ördögbe!
5. (nõustumise, möönmise väljendamisel) ó ♦ oi, miks mitte ó, miért is ne; oi, muidugi ó hogyne, persze!

olenema <olene[ma olene[da olene[b olene[tud 27 v> (millestki või kellestki sõltuma) függ, múlik, áll ♦ see oleneb ilmast az időtől függ; tema arvamusest oleneb palju sok múlik a véleményétől; olenemata sellest ettől függetlenül

otsast <otsast postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealt, küljest) -ról, -ről ♦ võttis mantli varna otsast levette a kabátot a fogasról; raamat kukkus kapi otsast a könyv leesett a szekrényről; lõi jääkamakal tüki otsast ära leütött egy darabot a jégtömbről
2. adv (osalt) részben, részint ♦ toitu oli nii palju, et kippus otsast halvaks minema annyi étel volt, hogy részben már kezdett megromlani; tütred on neil otsast juba mehel idősebb lányaik már házasok

pahandus <pahandus pahanduse pahandus[t pahandus[se, pahandus[te pahandus/i 11 s>
1. (pahategu, kahjutegu) kellemetlenség, baj, rosszalkodás ♦ pahandust tegema bajt okoz, rosszalkodik, rosszaságot követ el; rahe tegi palju pahandust a jégeső sok kárt okozott; poiss on koolis jälle pahandust teinud a fiú megint rosszalkodott az iskolában
2. (ebameeldivus) kellemetlenség
3. (mure, tülin) baj, gond ♦ ega tal mingeid pahandusi pole? ugye nem keveredett semmiféle bajba?

palju <palju adv; palju palju palju[t -, palju[de palju[sid 16 pron>
1. adv (suurel määral, arvul v hulgal, rohkesti) jóval, csomóan, sokkal, soká, sok ♦ palju õnne! isten éltesse(n)!, jó szerencsét!, sok szerencsét!; väga palju nagyon sok, töméntelen; palju rohkem sokkal jobban, jóval több; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok
2. adv kõnek (kui palju, nii palju kui) mennyibe ♦ palju see maksab? mennyibe kerül ez?
3. pron (substantiivselt) sok ♦ paljud arvavad nii sokan így gondolják
4. pron (adjektiivselt) sok ♦ paljud inimesed sokan; paljudel juhtudel sok esetben, számos esetben
■LS: palju+ ♦ paljuhäälne sokhangú; paljukordne többszörös; paljukorruseline többemeletes; paljulubav kecsegtető, sokat ígérő; paljurahvuseline multinacionális, soknemzetiségű; paljusõnaline bőszavú, bőbeszédű, beszédes; paljutahuline piltl összetett, sokrétű, sokoldalú; paljutõotav ígéretes; paljutähendav jelentőségteljes; paljutähenduslik sokat jelentő; paljuütlev sokatmondó

parasjagu <+jagu adv>
1. (parajalt, vajalikul määral) elég ♦ tänavune sügis on parasjagu kuiv ez az ősz elég száraz
2. (kaunikesti, küllaltki [palju]) elég ♦ olime juba parasjagu unised már elég álmosak voltunk
3. (just praegu, just sel ajal) épp(en)

pintseldama <pintselda[ma pintselda[da pintselda[b pintselda[tud 27 v> (värvimise kohta) pamacsol, ecsetel; (võõpama) pingál; (määrima) bemázol ♦ ära pintselda selle pildi kallal enam nii palju! már annyit azon a képen!; kurku pintseldama ecsetelik a torkát

poiss <p'oiss poisi p'oissi p'oissi, pois[te_&_p'oissi[de p'oissi[sid_&_p'oiss/e 23_&_22? s>
1. (poeglaps) fiú ♦ poiss ja tüdruk fiú és lány; mu poiss on neljane a fiam négy éves
2. (kaardimängus) púb, bubi
3. (tunnustus-, imestus-, üllatushüüatus) gyerek ♦ oh sa poiss, kui palju seeni! hű, gyerekek! milyen sok gomba!
4. (loomapoja kohta) kölyök, fióka
■LS: poisi+ ♦ poisijõmpsikas suhanc, suttyó; poisinaaskel lurkó; poisinaga suhanc; poisinolk kölyök; poisipõnn kölyök
poiste+ ♦ poistekoor fiúkórus

pruukima <pr'uuki[ma pr'uuki[da pruugi[b pruugi[tud 28 v>
1. (tarvitsema) kell ♦ sul ei pruugi muretseda neked nem kell aggodnod; oote tekitatav oht ei pruugi realiseeruda a termékben rejlő veszély valószínűleg nem valósul meg
2. (kasutama) használ; (tarbima) fogyaszt ♦ soomlased pruugivad palju kohvi a finnek sok kávét fogyasztanak; suud pruukima száját járatja

puhul <puhul postp [gen]> (korral, juhul) alkalmából, vmi esetében, vmi esetén ♦ palju õnne sünnipäeva puhul gratulálok a születésnap alkalmából

puudu <p'uudu adv> hiányzik, nincs ♦ meil tuleb rahast puudu nincs annyi pénzünk; laeval on madruseid puudu nincs elég tengerész a hajón; palju polnud puudu, et oleksin kukkunud közel voltam a leeséshez

puuduma <p'uudu[ma p'uudu[da p'uudu[b p'uudu[tud 27 v> hiányzik ♦ paar õpilast puudub täna néhány diák hiányzik ma; särgi eest puudub üks nööp az ingről hiányzik egy gomb; tal puudub emapaatiavõime hiányzik belőle a beleérző-képesség; kolmest puudub kümme minutit tíz perc múlva három; palju ei puudunud, et ta oleks kukkunud kis híja, hogy el nem esett; see veel puudus! már csak ez hiányzott!

puudus <p'uudus p'uuduse p'uudus[t p'uudus[se, p'uudus[te p'uudus/i_&_p'uuduse[id 11_&_09 s>
1. (puudumine, nappus) hiány, hiányzás, szűkösség ♦ ajapuudus időhiány; huvipuudus érdektelenség; unepuudus alváshiány; toidupuudus élelmiszerhiány; puudust tundma kellestki vki hiányzik
2. (kehvus, kitsikus) nyomor, ínség ♦ puudust kannatama v tundma nyomorog, hiányt szenved, nélkülöz; elasime puuduses nyomorban éltünk
3. (ebakoht, viga, defekt) fogyatékosság, hiányosság, hátrány ♦ uuel autol on palju puudusi az új autónak számos hátránya van

pälvima <p'älvi[ma p'älvi[da pälvi[b pälvi[tud 28 v> (millegi vääriline olema, midagi ära teenima) (meg)érdemel ♦ palju tähelepanu pälvinud film nagy figyelmet keltett film; olen pälvinud nende usalduse most már megbíznak bennem; pälvib kiitust dicséretet érdemel; meie võistkond pälvis kuldmedali a mi csapatunk nyerte meg az aranyérmet; karistust pälvima büntetést érdemel

pühapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> vasárnap ♦ möödunud pühapäeval múlt vasárnap; tuleval pühapäeval jövő vasárnap; pühapäeva pärastlõunal vasárnap délután; pühapäeviti vasárnaponként; iga päev ei ole pühapäev piltl egyszer volt Budán kutyavásár; ta teab asjast sama palju kui siga pühapäevasest päevast piltl úgy/annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez
■LS: püha+päeva+ (nädalapäevaga seotud) ♦ pühapäevahommik vasárnap reggel; pühapäevakool vasárnapi iskola; pühapäevaõhtu vasárnap este
püha+päeva+ (pidulike riiete kohta) ♦ pühapäevariie, pühapäevariietus, pühapäevarõivas vasárnapi ruha
püha+päeva+ (harrastus-) ♦ pühapäevasuitsetaja kocadohányos

pühapäevane <+päevane päevase päevas[t -, päevas[te päevase[id 10 adj> (pühapäeval toimuv) vasárnapi ♦ pühapäevane sõiduplaan vasárnapi menetrend; pühapäevane missa vasárnapi mise; pühapäevane päev vasárnapi nap; ta teab asjast sama palju kui siga pühapäevasest päevast úgy/annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez

rahulolematu <+olematu olematu olematu[t -, olematu[te olematu[id 01 adj, s>
1. (millegagi v kellegagi mitte rahul olev) elégedetlen, méltatlankodó ♦ oma eluga rahulolematu inimene életével elégedetlen ember; vastas rahulolematul toonil méltatlankodó hangnemben válaszolt; ta on alati tujust ära ja rahulolematu mindig rossz kedve van és elégedetlen
2. (selline inimene) ♦ rahulolematute nurinast palju ei hoolitud az elégedetlenek zúgolódásaival nem sokat törődtek

raud <r'aud raua r'auda r'auda, r'auda[de r'auda[sid_&_r'aud/u 22 s>
1. vas ♦ puhas v ehe raud tiszta vas; vanaraud fémhulladék, ócskavas; rauda taguma v sepistama vasat kovácsol; maksas on palju rauda a májban sok vas van; raud kattub roostega v roostetab kiiresti a vas gyorsan rozsdásodik; tao rauda, kuni raud on kuum addig üsd a vasat, amíg meleg/tüzes; tal on rauast tervis makkegészséges; tal on mitu rauda korraga tules egyszerre több vasat tart a tűzben
2. (pl) (vangiraudade, ahelate kohta) bilincs ♦ {keda} kedagi raudu panema megbilincsel vkit
3. (hrl pl) (püünise kohta) tőr, csapda ♦ rebast raudadega püüdma rókát fog tőrrel
■LS: raua+ (metalliga seotud) ♦ rauaaeg vaskor; rauakaevandus vasbánya; rauapuru vasreszelék; rauasulatus vaskohászat
raua+ (esemetega seotud) ♦ rauakaup vasáru; rauakauplus vaskereskedés; rauapood vasbolt; rauatoode vastermék
raud+ ♦ raudahi vaskályha; raudeesriie vasfüggöny; raudkang emelővas, vasrúd; raudnael vasszeg, vasszög; raudrüü páncélzat; raudtraat vasdrót, vashuzal; rauduks vasajtó; raudvitriol zöldgálic; raudvits pántvas; raudvoodi vaságy

rida <rida r'ea rida r'itta, rida[de rida[sid_&_rid/u 18 s>
1. sor ♦ aknarida ablakok sora; teine rida, viies koht második sor, ötös hely; talle meeldib kinos viimastes ridades istuda a moziban a hátulsó sorokban szeret ülni; raamatuid ritta seadma sorba rakja a könyveket
2. (sõnajärgnevus, teksti rida) sor ♦ algusrida kezdősor; luulerida verssor; lõpprida, lõpurida végző sor; ridade vahelt lugema a sorok között olvas
3. (mitu, palju) sor ♦ [terve] rida dokumente egy sor irat
4. (kogum) sor ♦ vaenlase ridades az ellenség soraiban
5. kõnek (kohustus, ülesanne, ala) reszort ♦ see pole minu rida ez nem az én reszortom
■LS: rea+ (ridadega seotud)
rea+ (liht-, tavaline) ♦ reakoosseis sorállomány

riskima <r'iski[ma r'iski[da riski[b riski[tud 28 v>, ka riskeerima (õnne katsuma, [liiga] palju julgema) kockáztat, reszkíroz ♦ riskib eluga életét kockáztatja; ma ei saa oma mainega riskida nem kockáztathatom a hírnevemet

roheline <roheline rohelise rohelis[t rohelis[se, rohelis[te rohelis/i 12 adj, s>
1. zöld ♦ roheline muru zöld gyep; roheline kleit zöld ruha; roheline laine zöldhullám; roheline seep zöld szappan; roheliseks värvima zöldre fest; joob rohelist teed zöld teát iszik; näitab rohelist tuld millelegi zöld utat enged vminek
2. piltl (kahvatu, haiglane, mullakarva) zöld ♦ olin merehaiguse pärast näost roheline zöld volt az arcom a tengeribetegségtől; läheb kadedusest roheliseks sárga az irigységtől // elsárgul az irigységtől
3. (küpsemata, toores) éretlen, tapasztalatlan, kezdő ♦ rohelised maasikad éretlen eper; ta on veel roheline sel alal zöldfülű ezen a területen; ta on veel noor ja roheline hátán van még a tojáshéj
4. (roheline värv[us] v värvaine) zöld ♦ ta oli üleni rohelises egészen zöldben volt
5. (rohelised aedviljad ja maitseained) zöldség
6. (loodus, mets, haljastus) zöld ♦ väljasõit rohelisse kirándulás a zöldbe; rohelisse sõitma a zöldbe kirándul; selles linnas on palju rohelist sok zöld van ebben a városban
7. (hrl pl) pol (keskkonnakaitsjad) a zöldek ♦ rohepööre zöld átállás; roheline mõtteviis zöld gondolkodás

rohkesti <r'ohkesti adv>, ka rohkelt (palju, hulgaliselt, ohtralt) bőségesen, bőven, bővében ♦ tal on rohkesti raha bőven van pénze; ta andis rohkesti jootraha bőven adott borravalót

ruum <r'uum ruumi r'uumi r'uumi, r'uumi[de r'uumi[sid_&_r'uum/e 22 s>
1. (see kolmemõõtmeline ja lõputu, kus kõik eksisteeriv paikneb ja toimub) tér ♦ avalik ruum közterület; kolmemõõtmeline ruum háromdimenziós tér; meetriline ruum metrikus tér; maailmaruum (világ)űr; õhuruum légtér
2. (hoone, ehitise, sõiduki vms sisemus v selle osa) helyiség, terem ♦ abiruum háztartási helyiség; klassiruum tanterem, osztályterem; kõrvalruum mellékhelyiség; masinaruum gépház, gépterem; puhkeruum pihenőhelyiség; tööruum munkahelyiség
3. (mahtumiseks piisav v vajalik vaba koht) hely ♦ siin ei ole ruumi itt kevés a hely; kapp võtab toas palju ruumi a szekrény sok helyet foglal a szobában; siin on vaba ruumi laialt itt bőven van szabad hely
4. kõnek (ruumimeeter) köbméter ♦ kaks ruumi puid két köbméter fa
ruumi+ ♦ ruuminurk térszög; ruumitaju térérzék

rõhk <r'õhk rõhu r'õhku r'õhku, r'õhku[de r'õhku[sid_&_r'õhk/e 22 s>
1. füüs nyomás ♦ madal rõhk alacsony nyomás; õhurõhk légnyomás; vererõhk vérnyomás; rõhku mõõtma nyomást mér; rõhk langeb csökken a nyomás
2. keel hangsúly ♦ lauserõhk, loogiline rõhk logikai hangsúly; pearõhk főhangsúly; sõnarõhk szóhangsúly; ungari keeles on rõhk alati esimesel silbil a magyarban a hangsúly rendszerint az első szótagra esik
3. (millegi esiletõstmine, ilmestav detail) hangsúly ♦ paneb oma välimusele [palju] rõhku külsejére helyezi a hangsúlyt
■LS: rõhu+ füüs ♦ rõhumõõtur nyomásmérő
rõhu+ (esiletõstmise kohta) ♦ rõhuasetus hangsúly, nyomaték; rõhumärk ékezet

räbal <räbal räbala räbala[t -, räbala[te räbala[id 02 s, adj> (näru, kalts) rongy, cafat, foszlány ♦ räbalaiks kandma {mida} rongyossá visel vmit; räbalaiks kuluma elrongyolódik; räbalais ringi käima rongyokban jár; koer rebis püksid räbalateks a kutya a nadrágot cafatokra tépte; küll kulutab räbalate peale palju! de sokat költ rongyra!

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sama1 <sama adv> kõnek (võrdluses: niisama) ugyanolyan, ugyanúgy, ugyanaz ♦ sama lai ugyanolyan széles; roose oli sama palju kui nelke ugyanannyi rózsa volt, mint szegfű

selline <selline sellise sellis[t -, sellis[te sellise[id 10 pron> (niisugune, seesugune) ilyen, olyan, ilyenféle, olyanféle; (halvustav) ilyenfajta, efféle ♦ kui palju selline kübar maksab? mennyibe kerül egy ilyen kalap?

setu2 <setu s'etme setu[t -, s'etme[te s'etme[id 05 pron> (nii mitu, nii palju) több

siga <siga s'ea siga -, siga[de siga[sid_&_sig/u 18 s> disznó, sertés ♦ nuumsiga hízó; rasvasiga zsírsertés; sigu pidama disznót tenyészt, sertést tart; sigu nuumama disznót hizlal; siga tapma v veristama disznót vág/öl; ta on [lakku] täis nagu siga részeg, mint a disznó; joob kui siga/veovoorimees iszik, mint a kefekötő; täis kui tina/siga/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök; karjub nagu siga aia vahel ordít, mint a fába szorult féreg; úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya; ta teab asjast sama palju kui siga pühapäevasest päevast úgy/annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez
■LS: sea+ ♦ seafarm disznóhizlalda; seakarjus disznópásztor, kondás, kanász; seakatk sertéspestis; seakoot sertéscomb; seakõrne tepertő; seapekk disznóháj; seapraad disznósült, sertéssült; seapõrsas malac; searasv sertészsír; searibi sertésoldalas; searokk moslék; seasulg disznóól; seasöök sertéstakarmány; seasööt sertéseledel; seasült sertéskocsonya; seatemp disznóság, kitolás

siristama <sirista[ma sirista[da sirista[b sirista[tud 27 v>
1. (putukate, lindude kohta: sirinat tekitades häälitsema) ciripel, csiripel, csicsereg ♦ pääsukesed siristavad päikesepaistes a napsütésben fecskék csicseregnek
2. piltl (kiiresti ja rõõmsalt rääkima, laulma vms) csipog, csicsereg ♦ küll tüdruk suudavad palju siristada sokat tudnak csicseregni ezek a kislányok
3. kõnek (kusema) levizel

suitsetama <suitseta[ma suitseta[da suitseta[b suitseta[tud 27 v>
1. (sigarette, tubakat vms tarvitama) dohányzik, szív ♦ palju suitsetama sokat dohányzik; sigaretti suitsetama cigarettázik, cigizik; piipu suitsetama pipázik; kanepit suitsetama kannabiszt szív; suitsetab vähe v harva ritkán/keveset dohányzik; suitsetab nagu korsten dohányzik, mint a kémény
2. kõnek (suitsutama) (meg)füstöl
■LS: suitsetamis+ ♦ suitsetamiskeeld dohányzási tilalom; suitsetamiskoht, suitsetamispaik dohányzohely; suitsetamisruum, suitsetamistuba dohányzó (fülke)

suudlema <s'uudle[ma suudel[da s'uudle[b suudel[dud 30 v> (meg)csókol; (tugevasti, palju) csókoló(d)zik ♦ kellelgi kätt suudlema kezet csókol vkinek; kedagi huultele v suule suudlema szájon csókol vkit; tuul suudleb meie nägu cskolja arcunkat a szellő

suuresti <suuresti adv> (suurel määral, tublisti, äärmiselt, palju, väga) nagymértékben, nagyrészt

sõit <s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s>
1. (sõitmine) utazás, út ♦ autosõit autózás, kocsiút, autóút, kocsikázás; lennukisõit repülőút; tagasisõit visszautazás; ärasõit indulás
2. (reis, teekond) utazás, út ♦ meresõit tengeri hajózás; sõidu eest tasuma kifizeti a fuvart; meil on pikk sõit ees hosszú út áll előttünk; sinna pole palju maad, umbes pooletunnine sõit nincs messze, körülbelül félórás út
3. sport ♦ mitmepäevane többnapos; jalgrattasõit kerékpározás; paadisõit csónakázás; lumelauasõit snowbordozás; suusasõit sífutás; naiste teatesõit női síváltó; üksiksõit egyéni; naiste 10 kilomeetri klassikalises stiilis sõit a nők 10 km-es klasszikus stílusú sífutóversenye
■LS: sõidu+ ♦ sõiduaeg utazási idő, az utazás időtartama; sõidueesõigus elsőbbség; sõidugraafik menetrend; sõiduhind menetdíj; sõidukiirus menetsebesség; sõidukulud útiköltség; sõiduleht menetlevél; sõidupilet menetjegy, vonaljegy; sõiduplaan menetrend; sõidurada forgalmi sáv; sõiduraha útiköltség, viteldíj; sõidusuund útirány; sõidutehnika vezetéstechnika; sõiduvahend jármű, közlekedési eszköz; sõiduvalmis menetkész, indulásra kész

sädistama <sädista[ma sädista[da sädista[b sädista[tud 27 v>
1. (sädinal häälitsema) csicsereg, csiripel
2. (heleda häälega kiiresti ja palju rääkima) csicsereg, cseveg

sünnipäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (päev, millal keegi on sündinud) születésnap, szülinap
2. (sündimise aastapäev) születésnap ♦ sünnipäeva pidama születésnapot tart; mul on täna sünnipäev születésnapom van ma; palju õnne sünnipäevaks! sok boldogságot kívánok születésnapod alkalmából! / boldog születésnapot!
■LS: sünni+päeva+ ♦ sünnipäevakingitus, sünnipäevakink születésnapi ajándék; sünnipäevalaps (születésnapi) ünnepelt; sünnipäevapidu születésnapi ünnepség; sünnipäevaõnnitlus születésnapi jókívánság

sünnitama <sünnita[ma sünnita[da sünnita[b sünnita[tud 27 v>
1. (naise, emaslooma kohta: järglasi ilmale tooma) szül, világra hoz vkit ♦ kaksikuid sünnitama ikreket szül
2. (tekitama, põhjustama, esile kutsuma, looma) szül ♦ keelepeks sünnitab palju vihkamist a pletyka sok gyűlölködést szül

tagantjärele <+järele adv> utólag ♦ tagantjärele tarku palju eső után köpönyeg

tarbima <t'arbi[ma t'arbi[da t'arbi[b t'arbi[tud 27 v> fogyaszt ♦ palju üks arvuti elektrit tarbib? mennyit fogyaszt egy számítógép?

tark <t'ark targa t'arka t'arka, t'arka[de t'arka[sid_&_t'ark/u 22 adj, s>
1. bölcs, okos ♦ tark laps okos gyerek; tark otsus bölcs döntés; targad mõtted értelmes gondolatok; tark tegu bölcs tett; pidas targemaks vaikida bölcs módjára hallgatott; tagantjärele tark utólag okos; targem annab järele okos enged, szamár szenved; tagantjärele tarku palju eső után köpönyeg
2. (selline inimene) bölcs; (rahvaarst) kuruzsló ♦ kolm hommikumaa tarka háromkirályok, a napkeleti bölcsek; tarkade kivi a bölcsek köve

teadma <t'ead[ma t'ead[a t'ea[b t'ea[tud, t'ead[is t'ead[ke 34 v>
1. (millestki teadlik olema) tud ♦ kes teab, palju kell on? ki tudja, hány óra van?; ma tean, et ma midagi ei tea tudom, hogy semmit sem tudok; mine tea! ki tudja!; see on teada tudni való; minu teada tudomásom szerint, tudtommal; minu teada mitte tudtommal nem; minu teadmata tudtomon kívül; see jääb meie kahe teada ez köztünk marad; kust ta seda teadma pidi honnan kellett volna tudnia; nagu teada tudvalevő, mint az közismert; pagan seda teab! tudja a manó!; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; mida Juku ei õpi, seda Juhan ei tea tanulj tinó, ökör lesz belőled
2. (tundma, tuttav olema) ismer ♦ enamikku neist tean ma nägupidi a legtöbbjüket az arcról ismerem
3. (oskama) tud ♦ lapsed teavad luuletust peast a gyerekek kívülről tudják a verset

tervis <t'ervis t'ervise t'ervis[t -, t'ervis[te t'ervise[id_&_t'ervis/i 11_&_09 s; tervis tervise tervis[t -, tervis[te tervise[id 09 s>
1. egészség ♦ kehaline tervis testi egészség; vaimne tervis lelki egészség; tervist kahjustav töö egészségkárosító munka; tervisest õhetama v pakatama duzzad az egészségtől; hoolitse oma tervise eest! vigyázz az egészségedre!; pane pärlid kaela ja kanna terviseks! vedd fel a gyöngyöket, és viseld egészséggel!
2. (tervitus) üdvözlet ♦ vii talle minu poolt palju tervisi! add át az üdvözletemet neki
3. (tervitussõna) szia(sztok), üdvözlet, heló ♦ no tervist! üdvözlet!
4. (millegi tähistamisel, kellegi austamisel: kellegi v millegi auks, hüvanguks) egészség ♦ teie terviseks! (kedves) egészségetekre!; Teie terviseks! (kedves) egészségére!; sinu terviseks! (kedves) egészségedre!
■LS: tervise+ ♦ tervisehäire egészségügyi rendellenesség; tervisejooks kocogás; tervisekaitse egészségvédelem; tervisekasvatus egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás; tervisekindlustus társadalombiztosítás, egészségbiztosítás; tervisekindlustussüsteem társadalombiztosítási rendszer; tervisekontroll orvosi vizsgálat; tervisenaps üdvözlő kupica pálinka; terviserike egészségügyi zavar; terviserisk egészségügyi kockázat; tervisevesi gyógyvíz; tervisevõimlemine svédtorna; terviseõpetus egészségtan

tohutult <tohutult adv> (väga suurel määral, määratult) roppant, irdatlan, rengeteg ♦ tohutult suur roppant nagy; tohutult pime mets irdatlan sötét erdő; linn on viimaste aastate jooksul tohutult arenenud a város óriásit fejlődött az elmúlt években; ta räägib tohutult palju mérhetetlenül sokat beszél; tohutult palju raha rengeteg sok pénz

tublisti <tublisti adv> ([üsna] suurel määral, suuresti, kaunikesti, palju, rohkesti) jócskán ♦ juustes on tublisti halli v hõbedat jócskán akadnak már a hajában ősz szálak

tugevasti <tugevasti adv>
1. (jõuliselt, suure jõuga, kõvasti) erősen
2. (vastupidavalt, kindlalt, kõvasti, püsivalt) erősen ♦ tugevasti kokkuhoidev perekond erősen összetartó család
3. (kangesti, kõvasti, palju) erősen ♦ higistasin tugevasti erősen izzadtam

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tulevikulootus <+l'ootus l'ootuse l'ootus[t l'ootus[se, l'ootus[te l'ootus/i_&_l'ootuse[id 11_&_09 s>
1. (tulevikule rajatud lootus[ed]) remény a jövőre nézve
2. piltl (isiku kohta, kellest tulevikus loodetakse väga palju) a jövő reménysége

tunduvalt <t'unduvalt adv> (märgatavalt, märksa, palju) jelentősen, számottevően ♦ tunduvalt lihtsam jelentősen egyszerűbb; tunduvalt targem on investeerida praegu tulevikku sokkal bölcsebb dolog most befektetni a jövőbe

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

tüli <tüli tüli tüli t'ülli, tüli[de tüli[sid 17 s>
1. (riid, tülitsemine) veszekedés, vita, civódás, viszály ♦ sõpradevaheline tüli a barátok veszekedése; perekonnatüli családi veszekedés; piiritüli határvita; pisitüli kisebb civódás; töötüli munkaügyi vita; tüli kiskuma v norima v otsima vitát provokál, ujjat húz vkivel; tülis olema viszályban van; tülli minema összeveszik; tüli külvama elhinti a viszály magvát, konkolyt hint (a tiszta búza közé); kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel
2. (vaev, raskus, tülin) tehér, fáradozás ♦ lastega on palju tüli a gyerekekkel sok a gond; luban, et ma ei tee teile tüli ígérem, nem leszek a terhére; ma ei tahaks teile tüli teha nem akarlak terhelni; olen siin kõigile tüliks ees v jalus itt mindenkinek a terhére vagyok

uhke <'uhke 'uhke 'uhke[t -, 'uhke[te 'uhke[id 01 adj>
1. (väärikas ja iseteadev, kellegi v millegi üle uhkust tundev) büszke ♦ uhke rahvas büszke nép; uhke olema millegi üle büszke vmire; su isa on väga uhke su üle apád nagyon büszke rád
2. (endast [liiga] palju pidav, ennast täis olev) elbizakodott, önhitt, gőgös, kevély ♦ uhke oma varanduse üle kevély a vagyonára; uhkeks minema elbizakodik, beképzelt lesz; ta on uhkeks läinud el van bizakodva
3. (tore, suurejooneline, suursugune) pompás, fényes, nagyszabású ♦ uhke loss pompás kastély; uhked ratsud pompás lovak; uhked pulmad fényes esküvő

unekott <+k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s> piltl (väga palju magaja) álomszuszék, hétalvó, mormota

unimüts <+m'üts mütsi m'ütsi m'ütsi, m'ütsi[de m'ütsi[sid_&_m'üts/e 22 s> piltl (palju magaja) hétalvó, álomszuszék, mormota

vaenlane <v'aenlane v'aenlase v'aenlas[t v'aenlas[se, v'aenlas[te v'aenlas/i_&_v'aenlase[id 12_&_10? s> ellenség ♦ ohtlik vaenlane veszélyes ellenség; sisevaenlane belső ellenség; verivaenlane ádáz ellenség; vaenlase rünnakuid tõrjuma visszaveri az ellenség támadásait; ta on endale palju vaenlasi soetanud sok ellenséget szerzett magának; ma ei soovi seda oma vaenlaselegi mitte ellenségemnek sem kívánom

valgus <v'algus v'alguse v'algus[t v'algus[se, v'algus[te v'algus/i_&_v'alguse[id 11_&_09 s> fény, világosság ♦ ere valgus erős fény; pimestav valgus vakító fény; elektrivalgus villany(fény); kuuvalgus holdfény, holdvilág; laevalgus lámpafény; päikesevalgus napfény; küünlavalgus gyertyafény; tähevalgus csillagfény; kunstlik valgus mesterséges fény; valgus ja vari fény és árnyék; valguse murdumine fénytörés, a fény törése; palju valgust vajav taim sok fényt igénylő növény; vaatab paberit vastu valgust a világosság felé tartva nézi a papírt; valgus kustub a fény elalszik; näeb juhtunut uues valguses új megvilágításban látja a történetet
■LS: valgus+ ♦ valgusaasta astr fényév; valgusallikas fényforrás; valgusefekt fényhatás; valgusfilter füüs, fot fényszűrő; valguskiir fénysugár; valguspliiats info fényceruza; valgusreklaam fényreklám; valgussignaal fényjelzés; valgustara fot fényudvar; valgustugevus füüs fényerősség; valgustundlik fényérzékeny; valgusvihk fénycsóva, fénynyaláb, fénykéve; valgusvoog füüs fényár; valgusõpetus füüs fénytan

viga <viga v'ea viga -, viga[de viga[sid_&_vig/u 18 s>
1. (eksimus reegli, normi vms vastu) hiba ♦ jäme viga súlyos hiba; arvutusviga számítási hiba; grammatikaviga nyelvtani hiba; kirjaviga elírás, íráshiba; topeltviga sport kettőshiba; trükiviga gépelési hiba; topeltviga sport kettős hiba; õigekirjaviga helyesírási hiba; tahtlik viga szándékos hiba; palju vigu sok hiba; vigu tegema hibát követ el, hibázik; viga parandama kijavítja a hibát
2. (haigus, tõbi, häda) baj ♦ kehaviga testi fogyatékosság
3. (puudus, puudujääk) baj ♦ raamatu head ja vead a könyv érdemei és hibái; autol on midagi viga valami baj van a kocsival; mis sul viga on? mi bajod van?
■LS: vea+ ♦ veateade info hibaüzenet

vill1 <v'ill villa v'illa v'illa, v'illa[de v'illa[sid_&_v'ill/u 22 s> (kitse, lamba, kaameli jmt karvad, nendest saadav kiud) gyapjú, hólyag ♦ lambavill birkagyapjú; palju kära/kisa, vähe villa sok beszédnek sok az alja, nagyobb a füstje, mint a lángja
villa+ ♦ villalammas põll gyapjas birka; villataoline gyapjas; villavabrik fonoda

õnnetu <õnnetu õnnetu õnnetu[t -, õnnetu[te õnnetu[id 01 adj> (rõõmutu, kurb, selline, kus palju kurba) áldatlan, szerencsétlen, szegény, peches, istenadta, gyászos, boldogtalan, bánatos