[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ahel <ahel ahela ahela[t -, ahela[te ahela[id 02 s> kötelék, láncolat, lánc ♦ orjaahelad rablánc; ahelaisse panema megbilincsel
■LS: ahel+ ♦ ahelreaktsioon füüs, keem láncreakció

ahi <ahi ahju 'ahju 'ahju, 'ahju[de 'ahju[sid_&_'ahj/e 24 s> kályha, kemence ♦ elektriahi villanykályha; kahhelahi, kahhelkividest ahi cserépkályha; kuivatusahi tehn szárító kemence; kuumutusahi tehn hevítő kemence; praeahi sütő; põletusahi tehn égetőkemence; raudahi dobkályha, öntöttvas kályha, vaskályha; sulatusahi tehn olvasztókemence; ahju kütma befűt a kályhába; ahju puid panema fát rak a kályhába; toit on ahjus az étel a sütőben van
■LS: ahju+ ♦ ahjusuu kemenceszáj; ahjutruup kályhacső

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

album <'album 'albumi 'albumi[t -, 'albumi[te 'albume[id 02 s> album ♦ fotoalbum fényképalbum; margialbum bélyegalbum; perekonnaalbum családi fényképalbum; albumisse pilte panema fényképeket rak be az albumba

alla panema alátesz

alus <alus aluse alus[t -, alus[te aluse[id 09 s>
1. (eseme toetuspõhi, tugi) alap, lábazat, alátét, alapzat, ágyazat, aljzat ♦ monumendi alus a szobor talapzata; joogiklaasi alus poháralátét
2. (lähtekoht, põhi) alap ♦ seaduslik alus jogalap; hääldusalus keel artikulációs bázis; lepingu alusel a szerződés alapján; vabatahtlikkuse alusel önkéntes alapon; aluseks olema vminek az alapjául szolgál; {millele} alust panema megveti az alapját
3. (pl) (teaduse v ala põhitõed) alap ♦ keemia alused a kémia alapjai
4. (väiksem laev) hajó
5. mat, keem talp (MAT), lúg (KEEM) ♦ kolmnurga alus a háromszög alapja
6. keel alany ♦ alus ja öeldis alany és állítmány
■LS: alus+ ♦ alusharidus kisgyermekkori nevelés; aluskiht alsó réteg; alusseelik alsószoknya, kombiné; alussärk alsóing, trikó, pendely; alustass csészealj

arestima <ar'esti[ma ar'esti[da aresti[b aresti[tud 28 v> jur (vara aresti alla panema) elkoboz ♦ arestitud vara elkobzott vagyon

arvestama <arvesta[ma arvesta[da arvesta[b arvesta[tud 27 v>
1. figyelembe vesz, számít ♦ kõiki asjaolusid arvestama minden körülményt figyelembe véve; seda mitte arvestades nem számítva (azt); kas lõpueksamite punktisummat arvestatakse? érettségi pontszámokat figyelembe veszik?; arvestades seda, et tekintettel arra, hogy
2. (arvesse v arvele panema) számít
3. (kalkuleerima, kaalutlema) kalkulál, számol ♦ igale sööja koha tuleb arvestada viis võileiba fejenként/ minden személyre öt szendvicset kell számítani
4. kõnek (arvutama) összeszámol

asemele <asemele adv, postp> vt ka asemel
1. postp [gen] helyett, helyére ♦ midagi asemele panema helyére tesz vmit; vana maja asemele tuleb uus régi épület helyére kerül az új
2. adv helyette ♦ vana auto müüsime ära, ostsime uue asemele a régi autót eladtuk, újat vettünk helyette

asetama <aseta[ma aseta[da aseta[b aseta[tud 27 v>
1. (horisontaalselt) tesz, (el)helyez, állít; (vertikaalselt) felállít ♦ asetasin asjad kohale helyére tettem a holmikat; aseta oma käsi mu laubale tedd a kezed homlokomra
2. (abstraktse kohta: seadma, panema) feltesz ♦ nii ei saa küsimust asetada így nem lehet feltenni egy kérdést; kõike ühele kaardile asetama/panema mindent egy kockára (fel)tesz

boikott <boik'ott boikoti boik'otti boik'otti, boik'otti[de boik'otti[sid_&_boik'ott/e 22 s> bojkott ♦ majanduslik boikott gazdasági bojkott; valimiste boikott választási bojkott; boikotti kuulutama {kellele} bojkottot hirdet vki/vmi ellen/szemben; boikoti alla panema bojkottot alkalmaz vki/vmi ellen

broneerima <bron'eeri[ma bron'eeri[da broneeri[b broneeri[tud 28 v> (kinni panema, varuma, turvama) foglal, rendel, lefoglal ♦ pileteid broneerima jegyeket foglalni

diagnoos <diagn'oos diagnoosi diagn'oosi diagn'oosi, diagn'oosi[de diagn'oosi[sid_&_diagn'oos/e 22 s> med, biol, tehn diagnózis ♦ diagnoosi panema v määrama diagnózist felállít

eksponeerima <ekspon'eeri[ma ekspon'eeri[da eksponeeri[b eksponeeri[tud 28 v>
1. (välja panema) exponál, kiállít
2. fot (säritama) exponál

elekter <el'ekter el'ektri el'ektri[t -, el'ektri[te el'ektre[id 02 s>
1. (elektrilaengud, elektrienergia, elektrivalgus) villany, villanyáram, villamosság, elektromosság ♦ elektrit põlema panema felkapcsolja a villanyt
2. piltl (pinge, pinevus) feszültség ♦ õhus on elektrit feszült légkör
■LS: elekter+ ♦ elekterkeevitus tehn elektromos hegesztés, ívhegesztés; elekterravi med elektroterápia
elektri+ ♦ elektriahi el villanykályha; elektriaku el akkumulátor; elektriarve villanyszámla; elektriarvesti el villanyóra; elektriauto tehn elektromos autó, villanyautó; elektriboiler villanybojler; elektrienergia villamos energia; elektrigeneraator el áramgenerátor; elektrigrill elektromos grillsütő; elektrihambahari elektromos fogkefe; elektriinsener elektromérnök, villamosmérnök; elektrijuhe villanyvezeték; elektrikaabel el elektromos kábel; elektrikarjus põll villanypásztor; elektrikeris elektromos szaunakályha; elektrikeeduplaat villanytűzhely lapja; elektrikell villanyóra; elektrikirjutusmasin villanyírógép; elektrikitarr muus elektromos gitár; elektriküte elektromos fűtés, villanyfűtés; elektrilaeng el elektromos töltés; elektrilamp (1) (elektripirn) izzó(lámpa); (2) (valgusti) villanylámpa; elektriliin el villamos vezeték; elektrilöök áramütés; elektrimikser elektromos habverő; elektrimontaaž el villanyszerelés; elektrimontöör villanyszerelő; elektrimootor elektromotor, villanymotor; elektriorel muus elektromos orgona; elektripardel villanyborotva; elektripinge villamos feszültség; elektripirn égő, villanykörte, körte, izzólámpa, izzó; elektripraeahi villanysütő; elektripump tehn elektromos pumpa; elektriradiaator elektromos radiátor, elektromos fűtőtest; elektriraudtee villamosított vasút; elektriravi elektroterápia, elektroterápiás kezelés; elektrisaag villanyfűrész; elektriseade elektromos készülék; elektrisinine acélkék; elektrisäde el elektromos szikra; elektritarbimus áramfogyasztás; elektritool villamosszék; elektrivalgus villany, villanyfény; elektrivalgusti villanylámpa; elektrivalgustus villanyvilágítás; elektrivedur villanymozdony; elektrivool el villamos áram, elektromos áram, elektromos/villamos áram; elektrivõrk villamos hálózat; elektriväli el elektromos tér

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

esitama <esita[ma esita[da esita[b esita[tud 27 v>
1. (väljendama) kifejez, kinyilvánít ♦ protesti esitama megóv, ellenvéleményt jelent be, bejelenti tiltakozását; küsimust esitama kérdést feltesz
2. (otsustamiseks v kontrollimiseks ette näitama) bemutat, megmutat; (midagi kirjalikku üle v sisse andma) benyújt ♦ isikutunnistust esitama bemutatja a személyi igazolványát; süüdistust esitama vádat emel; kaebust esitama reklamál, panaszt emel/tesz, előadja a panaszát; avaldust esitama kérvényt bead
3. (edutamiseks vms ette panema) javasol, állít ♦ kedagi esimeheks esitama elnöknek javasol vkit; kandidaate esitama jelölteket állít
4. (kuulajas-, vaatajaskonnale esinema) előad ♦ tantsu esitama táncot eljár; luuletust esitama verset előad

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

ette panema (ettepanekut tegema) javasol, proponál, indítványoz ♦ pani meile ette kinno minna azt javasolta, hogy menjünk el moziba

ette tellima
1. (raamatute vms eeltellimust vormistama) előfizet ♦ ettetellitavad ajakirjad előfizethető folyóiratok
2. (kinni panema, reserveerima) előrendel, előre rendel, előzetesen rendel, foglal ♦ restoranis on võimalik laudu ette tellida az étteremben lehet asztalt foglalni

gaasitorbik <+torbik torbiku torbiku[t -, torbiku[te torbiku[id 02 s> gázálarc ♦ gaasitorbikut pähe panema felvenni a gázálarcot

hakk2 <h'akk haki h'akki h'akki, h'akki[de h'akki[sid_&_h'akk/e 22 s> (hakkjalg, koonusjalt asetatud esemed) asztag ♦ viljavihke hakki v hakkidesse panema asztagba rak

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hapnema <h'apne[ma h'apne[da h'apne[b h'apne[tud 27 v>
1. savanyodik, erjed ♦ hapnema panema eltesz savanyodni; kapsad hapnevad tünnis a hordóban savanyodik a káposzta; kapsad on hapnenud megsavanyodott a káposzta; tainas ei lähe hapnema nem erjed a tészta
2. kõnek (tegevuseta olema) savanyodik ♦ kolkas hapnema vidéken savanyodik

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

helistama <helista[ma helista[da helista[b helista[tud 27 v> (helisema panema, telefoonima) csenget, telefonál, penget, hív, felhív; (telefoonima) telefonál; (pikalt, pidevalt) hosszan csenget ♦ helistasin uksekella megnyomtam az ajtócsengőt, becsengettem; teadetebüroosse helistama felhíja a tudakozót; kellukest helistama felcsenget; helistage sellel numbril hívjon fel ezen a számon; helistasin läbi kõik tuttavad felhívtam minden ismerősömet; helistage kiirabi välja hívják ki a mentőt

hinne <hinne h'inde hinne[t -, hinne[te h'inde[id 06 s> érdemjegy, osztályzat, minősítés, jegy ♦ rahuldav hinne elégséges, közepes; aastahinne év végi osztályzat; eksamihinne vizsgaeredmény; kirjandushinne irodalom osztályzat; koondhinne összesített osztályzat; käitumishinne magatartás; veerandihinne negyedévi osztályzat; hinnet panema osztályoz; sain kirjandi eest hea hinde jó jegyet kaptam a fogalmazásért; tegi eksami hindele „väga hea“ jelesen/jelesre vizsgázott
■LS: hinde+ ♦ hindekomisjon maj értékelő bizottság

hoomama <h'ooma[ma hooma[ta h'ooma[b hooma[tud 29 v> (märkama, tähele panema) észrevenni; (tajuma) érzékelni, érezni ♦ hoomasin, kuidas poisi käsi värahtas észre vettem, hogy a fiú keze megremegett; mees hoomas hädaohtu a férfi veszélyt érzett

hunnik <hunnik hunniku hunniku[t -, hunniku[te hunniku[id 02 s> csomó, rakás, paksaméta, kupac, halom, halmaz, garmada ♦ kuivanud lehtede hunnik száraz levélkupac; hunnik liiva egy kupac homok; hunnik raha egy rakás pénz; haohunnik rőzsecsomó; kivihunnik kőrakás; kompostihunnik komposzthalom; laastuhunnik forgácshalom; kruusahunnik kavicsdomb; liivahunnik homokcsomó; põhuhunnik szalmacsomó; sõnnikuhunnik ganécsomó, trágyadomb; hunnikusse koguma halomba gyűjt; hunnikusse laduma halomba rak; hunnikusse panema csomóba rak; hunnikusse kogunema csomóba gyűlik; tööd jooksevad hunnikusse felgyűlik a munka; sõitis auto hunnikusse ronccsá törte az autót; nagu õnnetuse hunnik mint egy rakás szerencsétlenség; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

härg <h'ärg härja h'ärga h'ärga, h'ärga[de h'ärga[sid_&_h'ärg/i 22 s> (kastreeritud pull) ökör, bika; (pull) bika ♦ möirgav härg bőgő ökör; kabuhärg, kohihärg ökör; nuumhärg hizlalt ökör; tapahärg vágómarha; veohärg igás ökör; härga ikkesse panema járomba fogja az ökröt; tugev kui härg erős, mint a bika, erős, mint a bivaly; töötab kui härg dolgozik, mint a bivaly; nagu punane rätik härjale olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; terve kui härg egészséges, mint a makk; venib nagu härja ila nyúlik, mint a rétestészta; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: härja+ ♦ härjaajaja ökörhajcsár, ökörhajtó; härjakael piltl bikanyak; härjakari ökörgulya; härjakultus bika-kultusz; härjaliha ökörhús; härjanahk ökörbőr; härjapraad ökörsült; härjarakend ökörfogat

hüüdnimi <+nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> becenév, ragadványnév, csúfnév ♦ teravmeelne hüüdnimi találékony becenév; hüüdnime panema becenevet ad, csúfnevet ad; hüüdnime saama csúfnevet kap

ike <ike 'ikke ike[t -, ike[te 'ikke[id 06 s>
1. etn (veopuu) iga, járom ♦ ikkesse panema igába fog/hajt
2. (orjus) iga

ikestama <ikesta[ma ikesta[da ikesta[b ikesta[tud 27 v>
1. (veolooma ikkesse panema) leigáz, igába fog/hajt
2. (orjastama) rabság ♦ ikestatud rahvas leigázott népek

imestama <imesta[ma imesta[da imesta[b imesta[tud 27 v> csodálkozik, csodál, elcsodálkozik, álmélkodik, furcsáll, bámul, ámul ♦ imestama panema bámulatba ejt; imestan su kannatlikkust csodálom a türelmed; siin pole midagi imestada nincs itt min csodálkozni; ta ei jõudnud poisi osavust ära imestada nem győzött csodálkozni a fiú ügyességén

intress <'intr'ess 'intressi 'intr'essi 'intr'essi, 'intr'essi[de 'intr'essi[sid_&_'intr'ess/e 22 s> maj (kasvik, laenu v hoiuse protsendid) kamat ♦ intressita laen kamatmentes kölcsön; intressi arvutama kiszámítja a kamatot; raha intressi peale panema beteszi a pénzt kamatra

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

istutama <istuta[ma istuta[da istuta[b istuta[tud 27 v>
1. ültet, telepít, palántáz, palántál; (palju) beültet; (eraldi, lahku) szétültet; (täis) teleültet; (välja, maha) elültet ♦ kapsaid istutama káposztát ültet; taimi avamaale istutama kiülteti a növényeket; istutasin peenra lilli täis beültettem az ágyást virágokkal; metsa istutama erdősít; istutasin kõikjale lilli mindenhováavirágot ültettem; tänavate äärde on istutatud paplid az utak mentét beültették nyárfákkal
2. (istuma panema) leültet; (end) leül ♦ istutas noormehe enda kõrvale maga mellé ültette a fiatalembert; istutas sõbra toolile székre ültette barátját; mehed istutasid end trepile a férfiak leültek a lépcsőre
3. piltl (sisendama) ültet, plántál ♦ mõtet istutama gondolatot ültet; ausust istutama {kellesse} becsületességet plántál vkibe; see istutas meisse ärevust aggodlommal töltötte be lekünket
4. med (siirdama) átültet ♦ nahka istutama bőrátültetés

jahmatama <jahmata[ma jahmata[da jahmata[b jahmata[tud 27 v>
1. (jahmuma panema, ehmatama) döbbent, meghökkent, megdöbbent, elképeszt ♦ uudis jahmatas meid a hír megdöbbentett minket; jahmatav sündmus megdöbbentő esemény
2. (jahmuma) meglepődik; (ehmuma) megijed ♦ olin ootamatust kohtumisest jahmatanud meglepődtem a váratlan találkozástól; poiss jahmatas ega saanud sõnagi suust a fiú meglepődött, és szóhoz sem jutott; jahmatas kaameks elsápadt az ijedségtől; jahmatama panev teade megdöbbentő üzenet

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

judisema <judise[ma judise[da judise[b judise[tud 27 v> (värisema, võbisema, lõdisema) didereg, reszket; (kergelt) remeg ♦ külmast judisema reszket a hidegtől; poiss judises vihma käes a fiú reszketett az esőben; judisema panema megremegtet; erutusest judisema remeg az izgalomtól

judistama <judista[ma judista[da judista[b judista[tud 27 v> (judisema panema, väristama) megremegtet, megráz ♦ õlgu judistades megrázta a vállát; hobune judistab turja a ló megrázta a marját; mees judistab põlvi a férfinak remeg a térde

jutumärgid pl <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> idézőjel, macskaköröm, félidézőjel ♦ jutumärkidesse panema idézőjelbe tesz; jutumärgid algavad ja lõpevad nyitó és berekesztő idézőjel; ta on mu sõber jutumärkides piltl az idézőjelbe vett barátom

juurduma <j'uurdu[ma j'uurdu[da j'uurdu[b j'uurdu[tud 27 v> (juuri ajama) állandósul, meghonosodik, meggyökerezik, megfogamzik; (juurtega kinnituma) meggyökerezik ♦ istikuid juurduma panema gyökerezteti a palántákat; kapsataimed on hästi juurdunud megfogantak a káposzta palánták; halvad harjumused juurduvad kiiresti a rossz szokások gyorsan rögzülnek; kirjakeeles juurdunud uudissõnad az írott nyelven gyorsan meghonosodott új szavak; juurdunud tava állandósult szokás

jõud <j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu[de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s>
1. (kehaline jaks, vaimne suutlikkus, mõju[võim], intensiivsus, maksvus, kehtivus) erély, hatalom, erő; (võimsus) teljesítőképesség; (jaks) erő ♦ hiiglaslik jõud hatalmas erő; kehaline v füüsiline jõud testi vagy fizikai erő; kohutav jõud rettenetes erő; loov v loominguline jõud kreatív erő; moraalne jõud erkölcsi erő; ebatavaline jõud szokatlan erő, különös erő; määratu jõud hatalmas erő; nõrk jõud gyenge erő; salapärane jõud titokzatos erő; toores jõud nyers erőszak; vaimne jõud szellemi erő; aurujõud tehn gőzerő; elastsusjõud füüs rugalmassági erő; elujõud életerő; hingejõud, hingeline jõud lelkierő; hobujõud füüs lóerő; horisontaaljõud füüs vízszintes irányú erő; hõõrdejõud füüs súrlódási erő; inimjõud emberanyag; kesktõmbejõud füüs centripetális erő; kesktõukejõud füüs centrifugális erő; kätejõud kézi erő; külgetõmbejõud füüs vonzóerő; lihasejõud izomerő; loodusjõud az elemek, természeti erő, a természet erői, elemi csapás; loomejõud teremtő erő, kreatív erő; lõhkejõud robbanóerő; mõjujõud hatóerő; [raha] ostujõud (a pénz) vsárlóereje; raskusjõud füüs nehézségi erő, nehézkedés; rõhtjõud füüs vízszintes erő; seadusjõud hatályos; tahtejõud akaraterő; veenmisjõud meggyőzőerő; veojõud vonóerő; võlujõud varázserő; tuule jõud szélerő; harjumuse jõud a szokás hatalma; täies jõus mees ereje teljében lévő férfi; ühisel jõul együttes erővel; jõudu mööda erejéhez mérten; üle jõu erején felül; jõudu säästmata fáradságot nem kímélve; üle jõu töötama erején felül dolgozik; oma jõudu proovile panema próbára teszi erejét; jõudu kasutama erőszakot alkalmaz; jõudu tarvitusele võtma erőt alkalmaz, erőszakot alkalmaz; kõigest jõust pingutama minden erejét megfeszítve; jõuga võtma erővel elvesz; mul ei jätku jõudu seda teha nincs hozzá erőm, hogy megtegyem; {kellel} on jõud otsas elfogyott az ereje; tuul võtab aina jõudu a szél egyre erősödik; seaduse tagasiulatuv jõud a törvény visszamenőleges hatálya; määrusel on seaduse jõud a rendelet törvényerejű; seadus on kaotanud oma jõu a törvény hatályát vesztette; jõudu katsuma összemérik a kardjukat; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; ühenduses peitub jõud sok lúd disznót győz; teadmistes peitub jõud a tudás hatalom
2. (rühmitis ühiskonnas, mingil alal töötaja v tegutseja, sõjavägi) erő ♦ ühiskonna edumeelsed jõud, progressijõud progresszív társadalmi erők; tagurlikud jõud reakciós erők; ühiskonna tootlikud jõud a társadalom termelői erői; teatri loomingulised jõud színházi erők; abijõud segédcsapat, segédlet, segéderő; kaitsejõud sõj védelmi erők; lavajõud színházi erők; löögijõud sõj fegyveres erők; merejõud sõj tengeri erők; rahujõud békeerők; relvajõud fegyveres erők; tuumajõud sõj nukleáris erők; õhujõud sõj légierők; ta on näiteringi kandev jõud ő a színjátszókör lelke; tehas vajab kvalifitseeritud jõude az üzemnek képzett személyzetre van szüksége; värsked jõud paisati lahingusse friss csapatokat küldtek a csatába
3. kõnek (majanduslik suutlikkus, varaline seis) lehetőség ♦ aineline jõud anyagi lehetőségek; rahaline jõud anyagi lehetőség; üle jõu käivad kulutused túlzott kölségek, lehetőségeket meghaladó kiadások; sellest summast käib mu jõud üle ezt az összeget megengedhetem magamnak; vanematel ei olnud jõudu laste koolitamiseks a szülőknek nem volt lehetősége a gyerekeket taníttatni
■LS: jõu+ ♦ jõuandur el erőmérő; jõugaas tehn hajtógáz; jõuharjutus sport erőgyakorlat; jõujaam erőmű; jõujoon füüs erővonal; jõukaabel el kábel; jõukaotus erővesztés; jõukulu energiafogyasztás; jõuküllus energiatúltengés; jõumajandus tehn, maj energiaágazat; jõumasin tehn erőgép; jõupoliitika hatalmi politika; jõuseade erőmű; jõuvaru erőtartalék; jõuväli füüs erőtér; jõuühik füüs az erő mértékegysége; jõuülekanne tehn erőátvitel, áttétel

jõustama <j'õusta[ma j'õusta[da j'õusta[b j'õusta[tud 27 v> jur (seadusjõudu andma, kehtima panema) érvényesít, hatályba léptet ♦ seadust jõustama hatályba lépteti a törvényt

järjehoidja <+h'oidja h'oidja h'oidja[t -, h'oidja[te h'oidja[id 01 s> jelölőcimke, olvasójel, könyvjelző ♦ raamatule järjehoidjat vahele panema beteszi a könyvjelzőt a könyvbe

kaabu <kaabu kaabu kaabu[t -, kaabu[de kaabu[sid 16 s> férfikalap ♦ must kaabu fekete kalap; silinderkaabu kürtőkalap, cilinder; viltkaabu nemezkalap; õlgkaabu zsirardi, szalmakalap; kaabuga mees kalapos férfi; kaabut kandma kalapot hord; kaabut pähe panema felteszi a kalapot (a fejére); kaabut peast võtma kalapot levesz; kaabu peas kalappal a fején; kaabut kergitama megemeli a kalapját

kaan <k'aan kaani k'aani k'aani, k'aani[de k'aani[sid_&_k'aan/e 22 s> pióca, nadály ♦ kaanid zool (Hirudinea) piocák; apteegikaan zool (Hirudo medicinalis) orvosi pióca; kaane panema {kellele} piócát felhelyez vmire; kaan imes end jala külge pióca ragadt a lábába

kaart1 <k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s>
1. (maakaart, objektide paiknemise kujutis, mängukaart) térkép, kártya ♦ füüsiline kaart fizikai térkép; geograafiline kaart földrajzi térkép; poliitiline kaart politikai térkép; [auto]teede kaart autóatlasz, autótérkép; ilmakaart, sünoptiline kaart meteor időjárási térkép; kontuurkaart kontúrtérkép, körvonalas térkép; maakaart térkép; merekaart hajózási térkép; mängukaart játékkártya, kártyalap; reljeefkaart geogr domborzati térkép; seinakaart falitérkép; taimkattekaart bot növényzeti térkép; trumpkaart adukártya; eesti murrete kaart az észt nyelvjárások térképe; kaarte mängima kártyázik, zsugázik; kaarte [välja] panema, kaartide järgi ennustama kártyából jósol; kaarte segama megkeveri a kártyát; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; oma kaarte avama színt vall; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel; mindent egy kockára (fel)tesz; mindent egy lapra tesz; õigele/valele kaardile panema jó/rossz lóra tesz; variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár
2. (plank) lap; (postkaart) képeslap ♦ ID-kaart személyazonosító okmány; kataloogikaart katalóguskártya; kutsekaart meghívó; liikmekaart tagkönyv, tagsági igazolvány; lugejakaart olvasókártya; toidukaart maj élelmiszerjegy; uusaastakaart újévi üdvözlőlap; visiitkaart névjegykártya; õnnitluskaart üdvözlőlap
■LS: kaardi+ ♦ kaardimajake piltl kártyavár; kaardimast kártyaszín, szín; kaardipakk kártyacsomag, egy pakli kártya, egy csomag kártya; kaardisüsteem maj jegyrendszer

kaas1 <k'aas kaane k'aan[t k'aan[de, kaan[te k'aas[i 14 s>
1. (anuma kate) fedő, fedél ♦ kasti kaas a láda fedele; poti kaas a fazék fedője; ärakäiv v äravõetav v eemaldatav kaas leemelhető v. felnyitható fedő; klaverikaas a zongora fedele; plastmasskaas műanyag fedő; kaanega korv fedeles kosár; potile kaant peale panema fedőt tesz a fazékra; kaant ära võtma leemeli a fedőt; iga pott leiab oma kaane minden zsák megtalálja/megleli a (maga) foltját
2. (raamatul) borító ♦ hallide kaantega vihik szürke borítós füzet; esikaas előlap; nahkkaaned bőrtokok; tagakaas hátlap; luges raamatu kaanest kaaneni läbi elejétől a végéig elolvasta a könyvet
■LS: kaane+ ♦ kaanepaber trük borítópapír; kaanepilt címlapkép, borítókép; kaaneümbris borító

kaelaside <+side sideme side[t -, sideme[te sideme[id 04 s> nyakkendő ♦ kaelasidet kandma nyakkendőt visel; kaelasidet kaela v ette panema megköti a nyakkendőt; kaelasidet kohendama leigazítja a nyakkendőt; kaelasidet siduma megköti a nyakkendőt

kahistama <kahista[ma kahista[da kahista[b kahista[tud 27 v> (kahinat tekitama, kahisema panema) zizegtet ♦ tuul kahistab okstes v oksi az ágakat zizegteti a szél

kalev2 <kalev kalevi kalevi[t -, kalevi[te kaleve[id 02 s> tekst (riidesort) posztó ♦ ta mantel on tugevast kalevist kabátja erős posztóból készült; kalevist ülikond posztóruha; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
■LS: kalevi+ ♦ kalevimanufaktuur aj posztómanufaktúra; kalevivabrik posztógyár; kalevivanutus tekst a posztó kallózása

kammits <kammits kammitsa kammitsa[t -, kammitsa[te kammitsa[id 02 s> béklyó ♦ hobust kammitsasse panema fölteszi a béklyót a ló lábára; hobust kammitsast v kammitsaist vabastama v lahti võtma leveszi/leveri a béklyót a ló lábáról; hobune on kammitsas béklyó van a ló lábán

kammitsema <kammitse[ma kammitse[da kammitse[b kammitse[tud 27 v> (kammitsasse panema) megbéklyóz ♦ hobust kammitsema megbéklyózza a lovat; õnnestu abielu kammitses teda szerencsétlen házassága megbéklyózta

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kannatus <kannatus kannatuse kannatus[t kannatus[se, kannatus[te kannatus/i 11 s>
1. (valu, vaev, piin) szenvedés ♦ hingelised kannatused lelki szenvedés; kannatusi põhjustada szenvedést okoz; kellegi kannatusi lõpetama véget vet vki szenvedéseinek
2. (kannatlikkus, vastupidavus) türelem ♦ kannatust kaotama elveszti a türelmét; {kelle} kannatust proovile panema próbára teszi vkinek a türelmét; tal on kõva kannatus nagy türelemmel van megáldva; {kelle} kannatus katkes elfogy a türelme; tal katkeb kannatus nem győzi cérnával (türelemmel)

karantiin <karant'iin karantiini karant'iini karant'iini, karant'iini[de karant'iini[sid_&_karant'iin/e 22 s> (nakkushaigete v haiguskahtlaste isoleerimine teatud ajaks, maa-ala v asutus selleks) karantén ♦ karantiinis olema karanténba kerül; karantiini panema karantén alá helyez
■LS: karantiini+ ♦ karantiiniaeg karanténidő

kartser <k'artser k'artseri k'artseri[t -, k'artseri[te k'artsere[id 02 s> (arestiruum) áristom ♦ kartserisse panema áristomot kap

kartul <k'artul k'artuli k'artuli[t -, k'artuli[te k'artule[id 02 s> bot (üheaastane kultuurtaim Solanum tuberosum) burgonya, krumpli ♦ hiline kartul késői krumpli; varane kartul korai krumpli; värsked kartulid újkrumpli; toored kartulid nyers krumpli; keedetud kartulid főtt krumpli; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; praetud kartulid sült krumpli; friikartulid hasábburgonya, rósejbni; seemnekartul vetőburgonya; kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; kartuleid koorima burgonyát tisztít, krumplit hámoz; kartuleid [maha] panema krumplit ültet; kartuleid [üles] võtma krumplit szed
■LS: kartuli+ ♦ kartulihunnik krumplihegy; kartuliidu krumplicsíra; kartulijahu burgonyaliszt; kartulimardikas põll krumplibogár, burgonyabogár; kartulikast krumplis láda; kartulikasvatus krumplitermesztés; kartulikelder burgonyaverem, krumpliverem; kartulikombain szedőgép; kartulikoobas krumpliverem; kartulikoored krumplihéj; kartulikoristus krumpliszüret; kartulikorv krumplis kosár; kartulikuhi egy rakás krumpli; kartulipanek krumplivetés, burgonyaültetés; kartulipuder krumplipüré, burgonyapüré; kartulipõld krumpliföld; kartulipüree burgonyapüré, krumplipüré; kartulisaak krumplitermés; kartulisalat krumplisaláta; kartulisort krumpli fajta; kartulisupp krumplileves; kartulitärklis burgonyakeményítő; kartulivarred krumpliszár; kartulivorm, kartulivormiroog kok rakott krumpli, rakott burgonya; kartulivõtmine krumpliszedés; kartulivähk põll burgonyarák; kartuliõis krumplivirág

kastma <k'ast[ma k'ast[a kasta[b kaste[tud, k'ast[is k'ast[ke 34 v>
1. (meg)öntöz, (meg)locsol ♦ aeda kastma a kertet öntözi; lilli kastma megöntözi a virágokat; muru kastma megöntözi a gyepet; suvel kastetakse linnatänavaid nyáron öntözik a városi utcákat
2. (märjaks tegema) márt; (märjaks tegemiseks vedeliku sisse panema) márt ♦ sulge tindipotti kastma tintatartóba mártja a tollat; jalgu vette kastma lábát a vízbe mártja
3. (tainast sõtkuma) gyúr, kigyúr ♦ tainast kastma tésztát gyúr
■LS: kastmis+ ♦ kastmisauto locsolókocsi, öntözőkocsi; kastmisvesi öntözővíz; kastmisvoolik öntözőcső

kaup <k'aup kauba k'aupa k'aupa, k'aupa[de k'aupa[sid_&_k'aup/u 22 s>
1. áru ♦ allahinnatud kaup engedményes áru; eksportkaup exportáru; hooajakaup idénycikk, szezonáru; kangaskaup méteráru; karusnahakaup szőrmeáru; keemiakaup kémiai termék; lihakaup húsáru; salakaup csempészáru; rauakaup vasáru; tarbekaup használati cikk; toidukaup élelmiszer, élelmiszer termék; tööstuskaup iparcikk; tükikaup darabáru; kaupa alla hindama leértékel; kaupa pakkuma áruba bocsát; kaupa välja panema kirakodik
2. (tehing) kereskedés; (kokkulepe) üzlet ♦ kaupa tegema v sobitama üzletet köt
■LS: kauba+ ♦ kaubaauto teherjármű, kereskedelmi jármű; kaubabörs árutőzsde; kaubajaam teherpályaudvar; kaubakrediit maj kereskedelmi hitel; kaubaladu áruraktár, közraktár; kaubalaev teherhajó, kereskedelmi hajó; kaubalaevastik kereskedelmi flotta; kaubaleping maj árumegállapodás; kaubalift teherfelvonó, teherlift; kaubamärk védjegy; kaubanäidis áruminta; kaubavahetus maj árucsere; kaubarong tehervonat; kaubatagavara készlet; kaubatee kereskedelmi út, kereskedelmi útvonal; kaubavagun teherkocsi, tehervagon; kaubavaru árukészlet; kaubavedu áruforgalom, teherforgalom, áruszállítás; kaubavalik áruválaszték

keeld <k'eeld keelu k'eeldu k'eeldu, k'eeldu[de k'eeldu[sid_&_k'eeld/e 22 s> tilalom, tiltás ♦ kõva v karm keeld szigorú tilalom; esinemiskeeld fellépési tilalom; jahikeeld vadászati tilalom; impordikeeld behozatali tilalom; võistluskeeld sport eltiltás; väljaveokeeld kiviteli tilalom; keelu alla panema tilalom alá vet; keelu all olema tilalom alatt van; keelust üle astuma tilalmat áthág, megszegi a tilalmat; keelust hoolimata, keelule vaatamata a tiltás ellenére
■LS: keelu+ ♦ keeluala tiltott zóna; keelumärk tilalomjel; keelupiirkond, keelutsoon tilalmi zóna, lezárt övezet/terület; keeluseadus alkoholtilalom

keerutama <keeruta[ma keeruta[da keeruta[b keeruta[tud 27 v>
1. (keerlema panema, korduvalt keerama) forgat, pörget, perdít ♦ kedervart keerutama pörgeti az orsót; keerutab tüdrukut tantsuhoos pörgeti a lányt a táncban; ratast keerutama kereket forgat; ära keeruta [end]! ne forgasd magad!; tolmu üles keerutama, tähelepanu äratama nagy port ver fel
2. (ringe v keerde tegema) forgat ♦ tantsu keerutama forgatja a táncot
3. (rulli v rõngasse keerama) sodor ♦ tubakat keerutama dohánylevelet sodor; keerutamata lõng sodratlan fonal
4. piltl (jutuga laveerima) ♦ räägi keerutamata! beszélj érthetően/egyértelműen!; pikemalt keerutamata asja juurde asuma ajtóstul rohan/ront a házba

kehtima <k'ehti[ma k'ehti[da k'ehti[b k'ehti[tud 27 v> érvényben van ♦ kehtima hakkama érvénybe lép, hatályba lép; kehtima panema {mida} érvénybe léptet vmit; pilet on kehtiv kolm päeva három napra érvényes jegy

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

keskele <k'eskele adv, postp> vt ka keskel, keskelt
1. postp [gen] (keskpaika) vmi közepére ♦ linna keskele a város közepére; ujusime järve keskele úsztunk a tó közepére
2. postp [gen] (sekka, hulka) vmi/vki közé ♦ rahvamassi keskele a tömeg közé; tulge meie keskele! gyertek közénk!
3. adv középre ♦ keskele panema középre tesz; istu sa siia keskele, meie vahele ülj ide közénk

ketitama <ketita[ma ketita[da ketita[b ketita[tud 27 v> (ketti panema) láncol

kett1 <k'ett keti k'etti k'etti, k'etti[de k'etti[sid_&_k'ett/e 22 s> lánc; (väike, peenike) vékony lánc ♦ ajamikett tehn hajtólánc; ankrukett mer horgonylánc; liigendkett tehn csuklós lánc; rehvikett hólánc; hotellikett szállodalánc; uksekett ajtólánc; uurikett óralánc; metallist kett fémlánc; jõuülekandekett erőátviteli lánc; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera ketis hoidma láncon tartja a kutyát; koer on ketis a kutya láncon van; ketti moodustama láncot alkot
■LS: keti+ ♦ ketikoer láncos kutya; ketilüli láncszem; ketiratas tehn lánckerék
kett+ ♦ kettkonveier el láncos szállító; kettpiste tekst láncöltés; kettsaag láncfűrész; kettülekanne tehn lánchajtás

king <k'ing kinga k'inga k'inga, k'inga[de k'inga[sid_&_k'ing/i 22 s> (jalats) cipő ♦ kõrge kontsaga kingad magas sarkú cipő; madala kontsaga kingad alacsony sarkú cipő; lahtised kingad nyitott cipő; lahtise kannaga kingad hátul nyitott cipő; lastekingad gyerekcipő; meestekingad férfi cipő; naistekingad női cipő; balletikingad balettcipő; kummikingad gumicipő; lakkkingad lakkcipő; nahkkingad bőrcipő; puukingad facipő; riidekingad, tekstiilkingad vászoncipő; varvaskingad spicc cipő; suvekingad nyári cipő; toakingad házicipő; tänavakingad utcai cipő; (endale) kingi jalga panema felhúzza a cipőt; kingi jalast võtma cipőt levesz; kingad hõõruvad dörzsöl a cipő; kingad pigistavad szorít a cipő; kingad on suured túl nagy a cipő; {kellel} on kingad jalas cipő van a lábán; teab, kust king pigistab (tudja,) hol szorít a cipő; king pigistab szorul a kapca / kapcája; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
■LS: kinga+ ♦ kingahari cipőkefe; kingaliist sámfa; kingakarp cipődoboz; kingakonts cipősarok; kingalusikas cipőkanál; kingaviks cipőkrém; kinganina cipőorr; kinganumber cipőméret; kinganöör, kingapael cipőfűző; kingapaar pár cipő; kingapood cipőbolt; kingatald cipőtalp

kinnastama <kinnasta[ma kinnasta[da kinnasta[b kinnasta[tud 27 v> (kindaid kätte panema) kesztyűt húz a kezére

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kips <k'ips kipsi k'ipsi k'ipsi, k'ipsi[de k'ipsi[sid_&_k'ips/e 22 s>
1. (mineraal, settekivim) gipsz
2. (kipslahas) gipsz ♦ kätt kipsi panema begipszeli a kezet; tal on jalg kipsis be van gipszelve a lába
■LS: kips+ ♦ kipsbetoon ehit gipszbeton; kipskrohv ehit stukkógipsz; kipskuju gipszszobor; kipslahas med gipszkötés; kipsplaat ehit gipszkarton
kipsi+ ♦ kipsipulber gipszpor

kiri <kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. keel (graafiliste märkide süsteem) írás ♦ foiniikia kiri főniciai írás; gooti kiri gót írás; ladina kiri latin(betűs) írás; slaavi kiri cirill(betűs) írás; poolpaks kiri trük félkövér írás; kapitaalkiri trük verzál(is); kapiteelkiri trük kiskapitális; kursiivkiri trük dőlt írás; mõistekiri fogalomírás; noodikiri muus kottaírás; piltkiri képírás; ruunikiri rovásírás; silpkiri szótagírás; salakiri titkos írás; trükikiri nyomtatott írás
2. (käsitsi kirjutamise viis) írás; (käekiri) kézírás ♦ tal on ilus kiri szép írása van
3. (kirjamärkidest koosnev tekst) írás ♦ kiri on tuhmiks muutunud az írás elfakul; kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
4. (postisaadetis) levél ♦ ametikiri hatosági átirat; avalik kiri nyílt levél; anonüümkiri névtelen levél; tähitud kiri ajánlott levél; armastuskiri szerelmes levél; kaaskiri kísérőlevél; seletuskiri jelentés, indokolás, magyarázó megjegyzések; soovituskiri ajánlólevél; tähtkiri ajánlott levél; vabanduskiri bocsánatkérő levél; vastuskiri válaszlevél; kirja teel levélben; kirja kirjutama levelet ír; kirja saama levelet kap; kirjale vastama válaszol a levélre; kirja posti panema postázza a levelet; avalikku kirja kirjutama kellelegi nyílt levelet intéz vkihez; kirja lahti tegema felbontja a levelet; ootan sinult kirja várok a leveledre
5. (dokument, ametlik paber) levél, írás ♦ garantiikiri jur garancialevél; tagatiskiri jur garancialevél; turbekiri aj menlevél; võlakiri kötvény
6. kõnek (nimekiri) lista ♦ teda ei ole meie kooli õpilaste kirjas ő nem szerepel az iskolánk diákjainak a listáján
7. (muster) minta ♦ kindakiri kesztyű minta; lillkiri virágminta; puidukiri mets erezet
■LS: kiri+ (postisaadetise vahendusel toimuv) ♦ kirimale levelezési sakk, távsakk
kiri+ (mustriga) ♦ kirikinnas hímzett kesztyű
kirja+ (postisaadetisse puutuv) ♦ kirjakandja postás, levélkézbesítő; kirjakast levélszekrény; kirjaklamber gemkapocs, kapocs; kirjamark levélbélyeg; kirjaplokk blokk, jegyzetfüzet, írótömb; kirjapress levélnehezék; kirjatuvi postagalamb; kirjasõber levelezőpartner, levelezőtárs; kirjatäht írott betű; kirjatükk cikk
kirja+ (õigekirjutustavasse puutuv) ♦ kirjaviga elírás, sajtóhiba, íráshiba

kirikuvanne <+vanne v'ande vanne[t -, vanne[te v'ande[id 06 s> átok ♦ {keda} kirikuvande alla panema egyházi átok alá helyez

kirja panema írásba foglal, megír, feljegyez

kirjavahemärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> keel írásjel ♦ kirjavahemärkide reeglid az írásjelek szabályai; kirjavahemärke panema kiteszi az írásjeleket

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kirves <kirves k'irve kirves[t -, kirves[te k'irve[id 07 s> fejsze, balta ♦ nüri kirves tompa/életlen fejsze; terav kirves éles fejsze; väike kirves szekerce; jääkirves csákány; kivikirves arheol kőbalta; liha[raiumis]kirves, lihunikukirves hentesbárd, tagló; [puu]lõhkumiskirves favágófejsze; puusepakirves bárd; tahumiskirves faragó fejsze; kirvega puid raiuma fát vág fejszével; kirvest teritama v ihuma élesíti a fejszét; kirvest puusse lööma a fejszét belevágja a fába; kirvele vart taha panema a fejszét a nyélre erősíti; ujub nagu kirves úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; kirvega kurge püüdma ágyúval lő verébre
■LS: kirve+ ♦ kirvetera baltafej

kittel <k'ittel k'itli k'itli[t -, k'itli[te k'itle[id 02 s> köpeny ♦ eest nööbitav kittel elöl gombolós köpeny; arstikittel orvosi köpeny; haiglakittel kórházi köpeny; töökittel zubbony, munkaköpeny; kitlit selga panema felveszi a köpenyét

kiusatus <kiusatus kiusatuse kiusatus[t kiusatus[se, kiusatus[te kiusatus/i 11 s> (ahvatlus) kísértés, csábítás ♦ kiusatusest jagu/võitu saama legyőz kísértést; kiusatusse sattuma kísértésbe esik; kiusatusele vastu panema/seisma ellenáll a kísértésnek; ära anna kiusatusele järele! ne engedj a kísértésnek!; kaupluste vaateaknad on täis kiusatusi a kirakat tele van csábítónál/csábítóbbnál csábítóbb holmikkal

kleit <kl'eit kleidi kl'eiti kl'eiti, kl'eiti[de kl'eiti[sid_&_kl'eit/e 22 s> ruha ♦ lilleline kleit virágmintás ruha, virágos ruha; ruuduline kleit kockás ruha; pikk kleit hosszú ruha; liibuv kleit testhezálló ruha; ballikleit báli ruha; kodukleit otthoni ruha; siidkleit selyemruha; suvekleit nyári ruha; õhtukleit nagyestélyi, estélyi ruha; mul pole ühtegi korralikku kleiti nincs egy becsületes ruhám; käisteta kleit ujjatlan ruha; kleiti selga panema felveszi a ruhát; tal oli seljas uus kleit új ruha volta rajta; kleit istub seljas nagu valatult/valatud úgy áll rajta a ruha, mintha ráöntötték volna
■LS: kleidi+ ♦ kleidikäis ruhaujj; kleidimood ruhadivat; kleidilõige ruhaszabás; kleidiriie ruhaanyag

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kohale panema elrak, helyretesz

kokku <k'okku adv>
1. (ühtekokku, koguhulgana) összesen ♦ meid oli kokku kümme inimest összesen tízen voltunk
2. (ühte kohta, üheks rühmaks, teineteise vastu v lähedale, üheks tervikuks) egybe, össze ♦ kokku koguma egybegyújt; kokku kirjutama egybeír; kokku kutsuma összehív; kokku põrkama millegagi összeütközik vmivel; arve kokku arvutama mat összeadja a számokat; kokku sattuma/juhtuma kellegagi összetalálkozik vkivel; kaks autot põrkasid kokku két autó összeütközött; kokku panema összerak; klaase kokku lööma koccint
3. (koomale) össze ♦ kokku pakkima összepakol; kokku hoidma (omavahel) összetart; pesus kokku minema összemegy
4. (hukkumise, hävimise, kahanemise puhul) össze ♦ kokku langema egybeesik
5. (ühisele otsusele jõudmist märkivates ühendites) meg- ♦ kokku leppima megegyezik
6. (kooskõla, sobivust väljendavais ühendeis) össze ♦ nad sobivad kokku összeillenek

kokku panema (koondama, ühendama, kompaktsemaks muutma) kirak, összetesz, összeszerel, összerak, összedug, összecsuk, összeállít, szerkeszt ♦ päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket

kokku saama
1. (kokku panema) összehoz ♦ raske oli sellist raha kokku saada nehéz volt összehoznia a pénzt
2. (kohtuma) találkozik, elkap vkit ♦ kus me kokku saame? hol találkozunk?
3. (millegagi määrduma) beszennyeződik, bepiszkolódik

koma <koma koma koma -, koma[de koma[sid 17 s> vessző ♦ koma panema kiteszi a vesszőt; osalauseid komaga eraldama elválasztja vesszővel a tagmondatoat; null koma viis nulla egész öt tized

kott2 <k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s>
1. (suletava suuga ese, kotjas moodustis) táska; (suur) zsák; (paberist, kilest) zacskó; (käes kantav) kézitáska ♦ jahukott liszteszsák; magamiskott hálózsák; moonakott kenyérzsák; pisarakott anat könnyzacskó; reisikott útitáska; seljakott hátizsák; soojenduskott villanypárna; turukott cekker, szatyor; õlekott szalmazsák; tal olid väsimusest kotid silmade all szeme alá mély árkot vont a kimerültség; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota/tej; pille kotti panema leteszi a lantot; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz; kivi kotti! jó vadászatot!
2. piltl, kõnek (piiramisrõngas) zsák ♦ kotti jääma/sattuma zsákba kerül

kraamima <kr'aami[ma kr'aami[da kraami[b kraami[tud 28 v>
1. (koristama) kitakarít ♦ tuba kraamima kitakarítja a szobát
2. kõnek (kuskile paigutama, panema) eltesz
3. kõnek (kuskilt võtma, välja otsima) elővesz

kräunutama <kräunuta[ma kräunuta[da kräunuta[b kräunuta[tud 27 v> (kräunuma panema) nyávogtat, nyervogtat ♦ ära kräunuta kassi! ne nyávogtasd a macskát!

kuhilas <kuhilas kuhila kuhila[t -, kuhila[te kuhila[id 02 s> (väike viljakuhi, kuhelik) asztag ♦ kuhilasse panema asztagba rak

kupp <k'upp kupu k'uppu k'uppu, k'uppu[de k'uppu[sid_&_k'upp/e 22 s>
1. (muhk, nupp) göb; (kubel) hólyag ♦ nõgese kõrvetusest tekkisid käe peale kupud a csalán hólyagot húzott a kezén
2. med (kupuklaas) köpöly ♦ kuppe panema köpölyöz

kuritegu <+tegu t'eo tegu -, tegu[de tegu[sid 18 s> jur bűncselekmény, bűntény, bűntett ♦ raske kuritegu súlyos bűncselekmény; koletu kuritegu rettenetes bűncselekmény; isikuvastane kuritegu személy elleni bűncselekmény; inimsusvastane kuritegu, kuritegu inimsuse vastu emberiség elleni bűncselekmény; varavastane kuritegu vagyon elleni bűncselekmény; murdvaras põgeneb kuriteo sündmuskohalt a rabló elmenekül a bűntett helyszínéről; kuritegu toime panema / sooritama bűntényt követ el
■LS: kuri+teo+ ♦ kuriteokatse jur bűntett kísérlete; kuriteokoosseis jur bűnjel; kuriteopaik a tett színhelye

kursiiv <kurs'iiv kursiivi kurs'iivi kurs'iivi, kurs'iivi[de kurs'iivi[sid_&_kurs'iiv/e 22 s> trük (kaldkiri) kurzív, dőlt ♦ kursiivi panema kurzivál

kuub <k'uub kuue k'uube k'uube, k'uube[de k'uube[sid_&_k'uub/i 22 s> (pintsak) kiskabát, zakó, szűr; (pikem ülerõivas) kabát ♦ kaherealine kuub kétszoros zakó; üherealine kuub egyszoros zakó; nahkkuub, nahast kuub bőrkabát; vormikuub zubbony; kuube selga panema fölveszia kabátját
■LS: kuue+ ♦ kuuekaelus a kabát gallérja; kuuekäis kabátujj; kuuenööp kabátgomb; kuuesiil a kabát szárnya; kuuetasku a kabát zsebe, kabátzseb; kuuevarrukas a kabát ujja

kuulutus <kuulutus kuulutuse kuulutus[t kuulutus[se, kuulutus[te kuulutus/i 11 s>
1. (kirjalik teadaanne) hirdetés, hirdetmény ♦ ajalehekuulutus újsághirdetés; korterikuulutus lakáshirdetés; ma alles panin kuulutuse üles az imént függesztettem ki a hirdetményt; kuulutust lehte panema hirdetményt közzétesz
2. (ennustus) hirdetés
■LS: kuulutus+ ♦ kuulutustahvel hirdetési tábla; kuulutustulp hirdetőoszlop

kõigutama <kõiguta[ma kõiguta[da kõiguta[b kõiguta[tud 27 v> (edasi-tagasi liigutama) (meg)ingat, megrendít, himbál; (kõlgutama) lóbál; piltl (vankuma panema) eltántorít ♦ tuul kõigutab pilliroogu a szél ingatja a nádszálakat; lained kõigutavad paati a hullámok himbálják a csónakot; maavärin kõigutas hoonet a földrengés megrendítette az épületet; meie usku ei saa kõigutada nem inoghatunk meg a hitünkben; jalga kõigutama lóbálja a lábát

kõlistama <kõlista[ma kõlista[da kõlista[b kõlista[tud 27 v>
1. (helisema panema) csörget; (metalli puhul) penget; (helinaga märku andma) csenget ♦ kannuseid kõlistama megpendíti a sarkantyúját; kõlistasin ukse taga kolm korda háromszor csengettem az ajtón
2. kõnek (telefoniga helistama) felhív ♦ kõlistas sõbrannale felhívtam a barátnőmet

kõlksutama <kõlksuta[ma kõlksuta[da kõlksuta[b kõlksuta[tud 27 v> (kõlksuma panema, kõlksudes taguma) csörömpöl

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrvale <kõrvale postp, adv> vt ka kõrval1, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juurde, ligidale, äärde) mellé ♦ istu minu kõrvale ülj le mellém
2. adv; postp [gen] (kellele-millele lisaks, samaaegselt) mellé ♦ prae kõrvale anti kapsasalatit a sült mellé káposztasalátát tálaltak
3. adv (otsesuunast küljele, eemale) félre ♦ kõrvale vaatama eltekint, félrenéz; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz

käivitama <käivita[ma käivita[da käivita[b käivita[tud 27 v> (käima, tööle panema) beindít, elindít ♦ mootorit käivitama beindítja a motort

kängitsema <kängitse[ma kängitse[da kängitse[b kängitse[tud 27 v> (jalatseid jalga panema) cipőt felvesz

kärakas <kärakas käraka käraka[t -, käraka[te käraka[id 02 s> kõnek (viin) pia; (klõmakas, suutäis alkoholi) korty ♦ kärakat panema v viskama piázik

kärbes <kärbes k'ärbse kärbes[t -, kärbes[te k'ärbse[id 07 s> légy ♦ rootsi kärbes zool (viljakahjur Oscinella) fritlégy; toakärbes zool (Musca domestica) házilégy; ta ei tee kärbselegi liiga piltl a légynek sem vét/árt; inimesi sureb nagu kärbseid az emberek hullanak, mint ősszel a legyek; kaks kärbest ühe hoobiga két legyet üt egy csapásra; tüütu nagu kärbes szemtelen, mint a piaci légy; laisk nagu porikärbes lusta, mint a disznó/dög; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe
■LS: kärbse+ ♦ kärbsemürk légyméreg; kärbseparv legyek légiója; kärbsepiits légycsapó; kärbsevõrk szúnyogháló

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

kääritama1 <käärita[ma käärita[da käärita[b käärita[tud 27 v> (käärima panema) erjeszt ♦ õlut kääritama sört erjeszt

küsimärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. keel (kirjavahemärk) kérdőjel
2. piltl (küsimus) kérdőjel; (küsitavus) megkérdőjelezhetőség ♦ {mida} küsimärgi alla panema kérdőjelez; küsimärgi all olema kérdőjellé válik/változik

laadima1 <l'aadi[ma l'aadi[da laadi[b laadi[tud 28 v>
1. rak; (täis, peale, sisse) megrak; (peale) felrak; (maha, välja) lerak; (ümber, uuesti) átrak ♦ konteinereid laadima konténereket rakod
2. kõnek (toppima, panema) betölt
■LS: laad+ ♦ laadruum raktér
laadimis+ ♦ laadimisjaam töltőállomás; laadimisplats kirakodó, rakodóhely; laadimispunkt töltőpont; laadimistööd rakománykezelés

ladustama <ladusta[ma ladusta[da ladusta[b ladusta[tud 27 v> (lattu panema v andma) beraktároz, raktároz, elraktároz

lahastama <lahasta[ma lahasta[da lahasta[b lahasta[tud 27 v> med (lahasesse panema) sínbe rak/tesz ♦ jalga lahastama a lábát sínbe rakja

lappama <l'appa[ma lapa[ta l'appa[b lapa[tud 29 v>
1. (kokku panema v lahti andma) hajtogat
2. (sirvima, lehitsema) lapozik

laskma <l'ask[ma l'as[ta lase[b l'as[tud, l'ask[is_&_las[i l'as[ke 34 v>
1. (lubama) (el)enged, kienged, hagy ♦ vabaks laskma szabadon enged; koera õue laskma kiengedi a kutyát az udvarra; ma ei lase teistel sulle halba teha nem hagyom, hogy a többiek bántsanak; ta lasti haiglast koju hazaengedték a kórházból; kedagi eksamilt läbi laskma átenged vkit a vizsgán; midagi turule laskma piacra bocsát vmit
2. (voolama panema, jooksetama) ereszt ♦ kraanist vett laskma vizet ereszt a csapból; auru välja laskma kiereszti a gőzt
3. (tegema, sooritama) ♦ kukerpalli laskma bukfencet hány, bukfencet vet
4. (kiiresti liikuma v toimetama) ♦ jalga laskma elemenekül; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!
5. (midagi teha paluma v käskima) ♦ teha laskma megcsináltat; õmmelda laskma megvarrat
6. (tulistama) lő ♦ maha laskma lelő, agyonlő; kedagi/midagi sõelapõhjaks laskma szitává lő vkit/vmit

lehvitama <lehvita[ma lehvita[da lehvita[b lehvita[tud 27 v> (viibutama) int, integet, legyez; (lehvima panema) lenget ♦ kätt v käega lehvitama integet; lipuga lehvitama lengeti a zászlót

ligu <ligu l'eo ligu l'ikku, ligu[de ligu[sid 18 s (hrl sisekohakäänetes)> (ligunemine, leotamine) áztatás ♦ likku panema beáztat

liigutama <liiguta[ma liiguta[da liiguta[b liiguta[tud 27 v>
1. (liikuma panema) (meg)mozgat, (meg)mozdít, megindít; (ennast) megmozdul, mozog, megmoccan ♦ kätt liigutama megmozgatja a karját; ära liiguta! ne mozdulj!; ta ei liigutagi mitte meg sem moccan; istuva töö järel on hea end natuke liigutada ülő munka után jó egy kicsit mozogni; ta ei liiguta sõrmegi/lillegi a kisujját sem mozdítja; kõiki hoobasid liigutama minden követ megmozgat
2. (heldima, härduma panema) meghat ♦ see liigutas mind pisarateni könnyekig meghatott

lill <l'ill lille l'ille l'ille, l'ille[de l'ille[sid_&_l'ill/i 22 s> (taim) virág ♦ aasalill réti virág; aialill kerti virág; kunstlill művirág; lõikelill vágott virág; metsalill vadvirág; paberlill papírvirág; põllulill mezei virág; õlelill szalmavirág; lilli kastma meglocsolja a virágot; lilli vaasi panema virágot tesz a vázába; ta ei liiguta sõrmegi/lillegi kisujját sem mozdítja
lille+ ♦ lillekast virágláda; lillekast virágláda, balkonláda; lillekimp bokréta, egy csokor virág, virágcsokor; lillekorv virágkosár; lillelaud virágasztal; lillelõhn virágillat; lillemüüja virágárus; lillepeenar virágágy; lillepood virágüzlet, virágbolt; lillepostament virágállvány; lillesibul virághagyma; lilletaim virágpalánta; lillevaas virágváza; lillevanik virágfüzér, girland; lillevars virágszál

litereerima <liter'eeri[ma liter'eeri[da litereeri[b litereeri[tud 28 v> (teksti helilindilt kirja panema) átír

lukk2 <l'ukk luku l'ukku l'ukku, l'ukku[de l'ukku[sid_&_l'ukk/e 22 s>
1. zár ♦ tabalukk lakat; uks käib lukku az ajtó zárra jár; lukku keerama kulcsra zár; lukku avama kinyitja a zárat; torkas v pistis võtme lukku betette a kulcsot a zárba; ust lukku panema bezárja az ajtót; uks on lukus az ajtó be van zárva; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle
2. (tõmb-) zippzár
■LS: luku+ ♦ lukuauk kulcslyuk; lukukeel zárnyelv

lukku <l'ukku adv> vt ka lukus, lukkus ♦ kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára

lukustama <lukusta[ma lukusta[da lukusta[b lukusta[tud 27 v> (lukku v luku taha panema) lelakatol, kulcsra zár vmit

lõks2 <l'õks lõksu l'õksu l'õksu, l'õksu[de l'õksu[sid_&_l'õks/e 22 s>
1. (püünis) csapda, kelepce, tőr ♦ hiirelõks egérfogó; rotilõks patkányfogó; lõksu üles seadma v panema csapdát állít; lõksu meelitama tőrbe csal; lõksu sattuma csapdába kerül; lõksu langema csapdába esik; lõksu minema belesétál a csapdába
2. (kinnitusvahend) csat ♦ juukselõks hajcsat; pesulõks ruhacsipesz

lõõg <l'õõg l'õa l'õõga l'õõga, l'õõga[de l'õõga[sid_&_l'õõg/u 22 s> (ohelik, kütke) pányva ♦ lehmad on laudas lõas a tehenek be vannak kötve az istállóba(n); lõõga panema pányvára köt

läbi lööma
1. (löökidega läbi suruma, mulgustama) átver ♦ lööb naela lauast läbi átveri a szöget a deszkán
2. (end maksma panema, edu, tunnustust saavutama) áttörést hajt végre, érvényesül ♦ keeleoskusega läbi lööma nyelvismeretével jól érvényesül
3. kõnek (ära raiskama, maha laristama) (el)pazarol, elpocsékol

maandama <m'aanda[ma m'aanda[da m'aanda[b m'aanda[tud 27 v>
1. (laskuma v maanduma panema) lehoz, leszállít ♦ piloot maandas lennuki bravuuriga a pilóta bravúrosan lehozta a gépet
2. el (le)földel
3. piltl (lõdvendama, lõõgastama) csökkent, old ♦ uus keskkond maandab närvipinget az új környezet csökkenti az idegfeszültséget

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

maha panema
1. elvet, letesz, lerak, lepakol, lefektet
2. (taimede kohta) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet

maha tegema
1. (kasvama panema, maha panema) agyonüt, ócsárol, levág, leszól, lepocskondiáz, lehúz, lefest, becsmérel, ágostai
2. kõnek (maha kirjutama) puskázik

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

maksustama <maksusta[ma maksusta[da maksusta[b maksusta[tud 27 v> (makse määrama, peale panema) adóztat, megadóztat ♦ maksustatud käive maj adóköteles árbevétel

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

meenutama <meenuta[ma meenuta[da meenuta[b meenuta[tud 27 v>
1. (endale mällu äratama, mälus esile kutsuma) visszaidéz, visszagondol, visszaemlékezik, emlékeztet
2. (kellelegi meenuma panema, meelde tooma) felidéz
3. (sarnasuse põhjal võrreldav v kõrvutatav olema) hasonlít

mehele panema házasít

mineerima <min'eeri[ma min'eeri[da mineeri[b mineeri[tud 28 v> (miine panema) aknásít, elaknásít

monteerima <mont'eeri[ma mont'eeri[da monteeri[b monteeri[tud 28 v> tehn, ehit, film (montaaži teostama) szerel; (kokku panema, koostama) összeszerel ♦ filmi monteerima összevág

mootor <m'ootor m'ootori m'ootori[t -, m'ootori[te m'ootore[id 02 s> motor ♦ bensiinimootor benzinmotor; diiselmootor dízelmotor; elektrimootor elektromotor, villanymotor; lennuk[i]mootor a repülőgép motorja; sisepõlemismootor belső égésű motor; kahetaktiline mootor kétütemű motor; neljataktiline mootor négyütemű motor; mootorit käima panema v käivitama begyújtja/indítja a motort; mootorit seiskama megállítja a motort; mootor ei käivitu nem gyújt a motor; mootor turtsub köhög a motor; mootor undab zúg a motor
■LS: mootor+ ♦ mootorsaag motoros fűrész; mootorsõiduk gépjármű, motoros jármű
mootori+ ♦ mootorikütus üzemanyag; mootoriruum motorház; mootoritööstus motorgyártás; mootoriõli motorolaj

must <m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. adj (nõe, tõrva värvi, tume, tõmmu) fekete ♦ must värv fekete; must mantel fekete kabát; must pipar fekete bors; must hobune sötét ló; must kalamari fekete halikra; must kohv fekete, feketekávé; must leib fekete kenyér; must sõstar bot (Ribes nigrum) fekete ribizli/ribizke; must valgel feketén-fehéren; naine mustas feketébe öltözött nő; mustad rõuged med fekete/hólyagos himlő; must surm piltl fekete halál; must auk astr fekete lyuk; must kast lenn feketedoboz; pigimust szurokfekete; süsimust szénfekete; silme eest läks mustaks elsötétült előtte a világ; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; must kui pigi fekete, mint a szurok
2. adj (valgustuseta, pime) sötét
3. adj (tumedanahaline, tume) fekete
4. adj (määrdunud, pesemata, kasimata) koszos, piszkos, mosdatlan ♦ käed on mustad piszkos a keze; must vesi szennyvíz
5. adj piltl (sünge, morn) fekete; (raske, lootusetu, rõõmutu) sötét ♦ must huumor fekete humor; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz
6. adj piltl (süüga koormatud, häbiväärne, kuritegelik) fekete ♦ must südametunnistus fekete lelkiismeret; tal on südametunnistus must vaj van a fején / a füle mögött; must turg feketepiac; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
7. adj piltl (nõidusega seotud) ♦ must maagia bűvészet
8. s (mustus) kosz, szenny
9. s (must värv v värvus) fekete
10. s kõnek (neeger vm tõmmu inimene) fekete
11. s (must loom, hrl hobune) sötét
12. s (must malend) fekete
musta+ ♦ mustajuukseline barna hajú

mädandama <mädanda[ma mädanda[da mädanda[b mädanda[tud 27 v> (mädanema panema) rothaszt

mäng <m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (tegevus meelelahutuseks, lõbustuseks, võistluslik tegevus, mängimiseks vajalikud vahendid) játék ♦ hasartmäng hazárdjáték, szerencsejáték; kaardimäng kártyajáték; paarismäng sport páros; pallimäng labdajáték; pandimäng zálogosdi; peitusemäng ipi(cs)apacs; pimesikumäng szembekötősdi; rollimäng szerepjáték; treeningmäng edzőmérkőzés; täringumäng kockajáték; õnnemäng szerencsejáték; üksikmäng sport szingli, egyes; mäng lõppes viigiga a mérkőzés döntetlenül végződött / döntetlennel ért véget / zárult a játék; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi; mänguga kaasa minema veszi a lapot; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti
2. (pl) (spordipidustused, suured võistlused) játékok ♦ olümpiamängud olimpiai játékok
3. piltl (naljategemine, vigurdamine, mitmesuguste vahelduste, liikumiste, muutumiste, varieerumiste kohta) játék ♦ poliitiline mäng politikai játék
4. (osatäitmine lavastuses, pillimäng) ♦ publik tänas aplausiga näitlejate mängu a közönség tapssal köszönte meg a művészek játékát; orelimäng orgonajáték
5. zool (loomade käitumisviis paarimisajal) játék
■LS: mängu+ (lõbustuse, mängimise ja võistlemisega seotud) ♦ mänguautomaat flipper, pénznyerő automata, nyerőgép, játékautomata; mängufilm játékfilm, művészfilm; mänguhimuline játékos; mängujuht játékmester, játékvezető; mängukaart játékkártya, kártyalap; mängukirg játékszenvedély; mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang; mängureegel játékszabály; mänguseis a játék állása; mänguseltsiline játszótárs; mänguväljak játéktér, mezőny, játszótér
mängu+ (mänguasjade kohta) ♦ mängukaru maci, játék mackó, mackó

märkama <m'ärka[ma märga[ta m'ärka[b märga[tud 29 v> (täheldama, tähele panema, millestki teadlikuks saama) észrevesz, észlel, megfigyel; (nägema, silmama) megpillant

märkima <m'ärki[ma m'ärki[da märgi[b märgi[tud 28 v>
1. (tähistamiseks märki tegema v panema) (meg)jelöl; (ära, ette) megjegyez; (tähistama) kitűz ♦ tuleb märkida meg kell jegyezni; majad on märgitud numbritega a házakat számokkal jelölték meg
2. (tähiseks olema, tähendama, tähistama) megjelöl
3. (nentima, mainima) (meg)említ, megjegyez ♦ peab märkima, et ... meg kell jegyezni, hogy ...
4. kõnek (hüüatusena väljendab imestust, üllatust v kinnitust) mond

müristama <mürista[ma mürista[da mürista[b mürista[tud 27 v> (mürisema panema, mürisevalt kõlama panema) dörren, mennydörög, dörög

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

naeruks panema kinevet

naerutama <naeruta[ma naeruta[da naeruta[b naeruta[tud 27 v> (naerma ajama v panema) megnevettet; (mõnda aega) nevettet ♦ oskab naisi oma naljadega naerutada meg tudja nevettetni a nőket a vicceivel