[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

algus <'algus 'alguse 'algus[t 'algus[se, 'algus[te 'algus/i_&_'alguse[id 11_&_09 s> kezdet, eleje ♦ paljutõotav algus ígéretes kezdet; aasta algus évkezdet; raamatu algus a könyv eleje; alguses kezdetben; järgmise aasta alguses a jövő év elején; kohe alguses rögtön az elején; algusest lõpuni elejétől a végéig, töviről hegyire; algusest peale kezdettől fogva; iga algus on raske minden kezdet nehéz
■LS: algus+ ♦ algusperiood kezdeti szakasz; alguspunkt kezdőpont, kiindulópont; algustäht kezdőbetű

and <'and anni 'andi 'andi, 'andi[de 'andi[sid_&_'and/e 22 s>
1. (kink, annetus) ajándék; (almus) adomány, alamizsna ♦ loodusand, looduse and természeti adomány, a természet adománya; mereannid tenger gyümölcsei; ohvriand az áldozati felajánlás; andidest elama alamizsnából él
2. (anne, talent, andekus) tehetség ♦ loomupärane and természetes tehetség; muusikaand zenetehetség; kellelgi on millegi peale andi tehetséges vmiben

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

astuma <'astu[ma 'astu[da astu[b astu[tud 28 v>
1. (mõne sammu võrra liikuma, sammuma, kõndima) ballag, rálép, rááll, lépked, lépdel, lép, hág, bocsátkozik, belép ♦ rongi astuma vontara száll; {kelle} jala peale astuma vkinek a lábára lép; naela otsa astuma belelép egy szögbe; avalikkuse ette astuma a nyilvánosság elé lép; kodu poole astuma hazafelé sétál; palun astuge edasi! tessék befáradni!; pori sisse astuma sárba lép; astu üks samm vasakule, kaks paremale! egyet lépj balra, kettőt jobbra!; pika sammuga astuma hosszúkat lép; altari ette astuma oltár elé lép; kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére lép
2. (tegevust alustama, mille juurde asuma, organisatsiooni liikmeks hakkama) lép ♦ võitlusse astuma harcra kel; ametisse astuma hivatalba lép; kirjavahetusse astuma levelezésbe lép; jõusse astuma életbe/érvénybe lép; abiellu v abielusse astuma házasságra lép; seltsi liikmeks astuma az egyesület tagjai közé lép; ülikooli astuma egyetemre beiratkozik, egyetemre jelentkezik; tegevusse astuma akcióba lép
3. piltl (saabuma, tulema, jõudma) lép ♦ uude aastasse astuma átlép/átlépked az új évbe

eilne <'eilne 'eilse 'eilse[t -, 'eilse[te 'eilse[id 02 adj, s>
1. adj tegnapi ♦ eilne ajaleht tegnapi újság; eilne kontsert tegnapi koncert; ega ma eilne pole láttam én már karón varjút
2. s tegnap ♦ eilsest peale tegnap óta; ööl vastu eilset tegnapra virradó éjjel

elevile <elevile adv> vt ka elevil izgatott ♦ elevile minema izgatott lesz; ta läks selle uudise peale elevile erre a hírre izgatott lett

enam <enam adv; enam enama enama[t -, enama[te enama[id 02 pron, adj>
1. adv (rohkem v üle ettenähtud määra v hulga) több; (pigem) inkább, jobban ♦ kümme korda enam kui tízszer több, mint; kõige enam legesleginkább; enam-vähem többé-kevésbe
2. adv (eitavas lauses) (sellest peale, edaspidi, lisaks) már, többé, többet ♦ ei ole enam aega nincs már idő; ma ei ela enam siin nem lakom már itt; ma ei nuta enam többé nem sírok; sa pole enam laps nem vagy már gyerek; ei enam iialgi soha többé; ei enam sõnagi többet egy szót se
3. pron; adj (rohkem) több ♦ loodeti enamat többet vártak; enamikul juhtudel több esetben

erutuma <erutu[ma erutu[da erutu[b erutu[tud 27 v> felizgul, lázba jön, izgalomba jön, indulatba jön, izgatott lesz, felindul ♦ alasti piltide peale erutuma felizgul a meztelen képektől

hakkaja <h'akkaja h'akkaja h'akkaja[t -, h'akkaja[te h'akkaja[id 01 s, adj> (agar) lelkes, talpraesett; (tragi) karakán; (ettevõtlik) vállalkozó szellemű ♦ hakkaja noormees talpraesett fiatalember; iga töö peale hakkaja minden munkára kapható; ta on peres kõige hakkajam ő a legtalpraesettebb a családban

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

halastama <halasta[ma halasta[da halasta[b halasta[tud 27 v> (härdusest) irgalmaz, kegyelmez, megkímél, könyörül; (armu heitma) megkegyelmez; (säästma) megkímél ♦ õnnetule halastama megkegyelmez a szerencsétlennek; halasta mu peale könyörülj rajtam; ehk keegi halastab ja võtab sind õpipoisiks valaki majd csak megszán, és felvesz tanoncnak; Issand, halasta meile! Uram, irgalmazz nekünk!

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

haukama <h'auka[ma hauga[ta h'auka[b hauga[tud 29 v> (hammustama) harap ♦ haukas suure tüki õuna küljest nagyot harapott az almából; jõi õlut ja haukas kurki peale sört ivott, és uborkát harapott hozzá

haukuma <h'auku[ma h'auku[da haugu[b haugu[tud 28 v> ugat ♦ kellegi peale haukuma megugat vkit, ugat vkire; koer hakkas haukuma a kutya ugatni kezdett; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána

heitlus <h'eitlus h'eitluse h'eitlus[t h'eitlus[se, h'eitlus[te h'eitlus/i_&_h'eitluse[id 11_&_09 s> viadal, tusa, küzdelem ♦ raevukas heitlus ádáz viadal; verine heitlus véres küzdelem; põnev sportlik heitlus izgalmas (sport)küzdelem; käsitsiheitlus kézitusa; siseheitlus lelki tusa; surmaheitlus haláltusa, haldoklás; heitlus elu ja surma peale élet-halál küzdelem

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

heldimus <h'eldimus h'eldimuse h'eldimus[t h'eldimus[se, h'eldimus[te h'eldimus/i 11 s> meghatódás, elérzékenyülés ♦ ema mõtles heldimusega oma laste peale az anya meghatódva gondolt a gyermekeire; teda valdas heldimus meghatódott, elérzékenyült

hilja <hilja adv>
1. adv késő ♦ hilja õhtul késő este, öreg este; hilja öösel késő éjjel; on juba päris hilja elég késő van már; abi saabus liiga hilja túl későn érkezett a segítség; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. adj; s késő ♦ jäime hilja peale istuma későre maradtunk, sokáig elidőztünk; olime seal hilja õhtuni késő estig ott voltunk; hilja aja eest nemrég, mostanában

hilp <h'ilp hilbu h'ilpu h'ilpu, h'ilpu[de h'ilpu[sid_&_h'ilp/e 22 s (hrl pl)>
1. (kulunud riietusese) rongy, gönc ♦ vanad hilbud ócska rongyok; viletsad hilbud elnyűtt ruha(nemű); käib lausa hilpudes ringi rongyokban jár
2. hlv (naise riietus) rongy, gönc ♦ odavad hilbud olcsó rongyok; ta kulutab liiga palju hilpude peale túl sokat költ göncökre; pane mõni puhtam hilp selga vegyél fel valami tisztább rongyot
3. (riidelapp, riideräbal) rongy ♦ kirjutest hilpudest tekk takaró tarka rongyokból

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hommik <hommik hommiku hommiku[t -, hommiku[te hommiku[id 02 s>
1. (päeva algusosa) reggel ♦ ilus hommik szép reggel; udune hommik ködös reggel; varajane hommik kora reggel; eluhommik piltl az élet reggele; kevadhommik tavaszi reggel; maihommik májusi reggel; täna hommikul ma reggel; hommikul vara korán reggel; kell viis hommikul reggel ötkor; hommiku eel, vastu hommikut reggelre; hommikust alates, hommikust peale, hommikust saadik reggeltől; koidab hommik reggeledik; päev on alles hommikus még csak reggel van; hommik on õhtust targem aludjunk rá egyet
2. (hommikupoolikul toimuv etendus, kontsert) reggeli ♦ kirjandushommik irodalmi reggel
3. kõnek (ida) kelet ♦ aknad on hommiku poole az ablakok keletre néznek
■LS: hommiku+ (päeva algusosa) ♦ hommikuhämarus hajnali homály; hommikukaste hajnali harmat; hommikukohv reggeli kávé
hommiku+ (ida) ♦ hommikumaa napkelet; hommikumaine keleti

homne <h'omne h'omse h'omse[t -, h'omse[te h'omse[id 02 adj, s>
1. adj holnapi ♦ homne kuupäev a holnapi dátum; homne päev holnapi nap
2. s ♦ homsest alates, homsest peale holnaptól; oota homseni! várj holnapig; leppisime homse peale kokku holnapra beszéltük meg

hoonestama <hoonesta[ma hoonesta[da hoonesta[b hoonesta[tud 27 v> (hooneid peale ehitama) beépít ♦ see ala hoonestatakse viiekorruseliste majadega ezt a területet ötemeletes házakkal építik be; tihedasti hoonestatud asum sűrűn beépített lakóövezet; hoonestamata maa-ala beépítetlen (föld)terület

hõige <hõige h'õike hõige[t -, hõige[te h'õike[id 06 s> kiáltás, kurjantás, rikoltás ♦ rõõmuhõige örömkiáltás, ujjongás; koer tuli hõike peale a kiáltásra odajött a kutya

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

hävitama <hävita[ma hävita[da hävita[b hävita[tud 27 v> (olematuks v lõppu peale tegema) tönkretesz, szétzúz, roncsol, rombol, pusztít, megsemmisít, letarol, kipusztít, kinyír, kiirt, irt, felmorzsol, elver, eltöröl, elemészt, dúl; (purustama) összetör; (välja juurima) kiirt ♦ metsa hävitama kiirtani az erdőt; umbrohtu hävitama gyomot irt; vastase väed hävitati täielikult megsemmisítették az ellenséges csapatokat; külm hävitas talivilja a fagy elpusztította a téli vetést; sa hävitasid mu plaanid tönkretetted a terveimet; hävitav kriitika megsemmisítő bírálat/kritika; hävitav sõda pusztító háború; hävitav orkaan pusztító orkán; hävitav pilk gyilkos pillantás; hävita löök megsemmisítő ütés

häälestama <häälesta[ma häälesta[da häälesta[b häälesta[tud 27 v>
1. muus (muusikariista häälde seadma); tehn (kohandama) beállít, összehangol, hangol, felhangol ♦ klaverit häälestama zongorát hangol; kitarr tuleb ümber häälestada át kell hangolni a gitárt; raadiovastuvõtja ei ole täpselt jaama peale häälestatud a rádióadóvevő nincs pontosan az állomásra állítva; häälestatud antenn raadio beállított antenna
2. (meelsust, arvamust mõjutama, meeleolu kujundama) ♦ sa häälestad kõiki minu vastu mindenkit ellenem hangolsz; mugav ümbrus häälestab puhkuseks a kényelmes környezet pihenésre hangol; optimistlikult häälestatud inimesed optimista beállítottságú emberek; ta on minu suhtes heatahtlikult häälestatud jóindulattal van irántam

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

hüüd <h'üüd hüüu h'üüdu h'üüdu, h'üüdu[de h'üüdu[sid_&_h'üüd/e 22 s> kiáltás, hívó szó; (kutse) hívás ♦ heakskiitev hüüd jóváhagyó kiáltás; lõbus hüüd vidám kiáltás; appihüüd segélykiáltás; kutsehüüd hívó kiáltás; sõjahüüd hrci kiältäs; jahisarve hüüd a vadászkürt jelzése; hüüu peale tulema kiáltásra jön

igavus <igavus igavuse igavus[t igavus[se, igavus[te igavus/i 11 s> unalom ♦ talumatu igavus elviselhetetlen unalom; piinav igavus kínzó unalom; tappev igavus gyilkos unalom; igavust tundma unatkozik; igavust peletama unalmat elűz; ta haigutas igavusest ásít unalmában; tema jutt ajab igavuse peale untat a beszéde

igiaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s (hrl pl)> ősidő ♦ igiaegadest peale ősidők óta

igipõline <+põline põlise põlis[t -, põlis[te põlise[id 10 adj> tősgyökeres, ősi ♦ igipõlised Eesti alad ősi észt területek; igipõline tüli ősi viszály; igipõline tamm ősi tölgy; igipõlised sõbrad örök barátok; igipõline tava ősi szokás; igipõlistest aegadest peale ősidőktől fogva

ihuma <ihu[ma ihu[da ihu[b ihu[tud 27 v>
1. (teritama) fen, élez, megköszörül, köszörül ♦ teravaks ihuma kiköszörül; kirvest ihuma baltát élez; teravaks ihutud nuga élesre fent kés; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire
2. (siledaks hõõruma) csiszol, fen ♦ jääst ihutud rahnud jégcsiszolta sziklák; lind ihub nokka a madár feni a csőrét

iiveldus <iiveldus iivelduse iiveldus[t iiveldus[se, iiveldus[te iiveldus/i 11 s> csömör, hányinger, émelygés ♦ iiveldus tuli peale rá jött a hányinger; tundis iiveldust hányingert érzett

ilmuma <'ilmu[ma 'ilmu[da 'ilmu[b 'ilmu[tud 27 v>
1. (määratud punkti tulema v saabuma) megjelenik, tűnik, terem, beállít, előkerül, jelentkezik ♦ kutse peale ilmuma hívásra megjelenik; ta on kohustatud õigeks ajaks ilmuma köteles pontos időben megjelenni; ta ilmus otsekohe azonnal megjelent; tunnistaja polnud kohtusse ilmunud a tanú nem jelent meg a tárgyaláson
2. (nähtavaks v märgatavaks saama, tekkima) feltűnik, megjelenik; (esile kerkima) előbukkan ♦ silmapiirile ilmuma feltűnik a láthatáron; näole ilmus naeratus mosoly jelent meg az arcán; pisarad ilmusid silma könnyek szöktek a szemébe; silmapiirile ilmus laev egy hajó jelent meg a láthatáron; taevasse ilmusid esimesed tähed feljöttek az első csillagok; pimedusest ilmus nähtavale maja a sötétben feltűnt egy ház; kauguses ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek váltak láthatóvá; nahale ilmus lööve kiütések jelentkeztek a bőrén; müügile ilmus uus sõnaraamat megjelent egy új szótár; ilmus äkki hilja õhtul meile késő este hirtelen beállított; ilmus teab kust a csoda tudja honnan került elő
3. (trükiste kohta) megjelenik, kijön ♦ {kelle} sulest ilmuma vki tollából mgejelenik; ajalehed ilmuvad regulaarselt az újságok rendszeresen megjelennek; varsti ilmub huvitav raamat hamarosan megjelenik egy érdekes könyv; sõnum ilmus ajakirjanduses az üzenet megjelent a lapokban; see ajakiri ilmub inglise keeles ez a magazin angolul jelenik meg

ilu <ilu ilu ilu -, ilu[de ilu[sid 17 s>
1. (kaunidus, veetlevus) szépség, szép, gyönyörűség, ékesség ♦ klassikaline ilu klasszikus szépség; kirjeldamatu ilu kimondhatatlan szépség; kütkestav ilu hódító szépség; neitsilik ilu szűzies szépség; nõiduslik ilu megbabonázó szépség; seesmine ilu belső szépség; silmipimestav ilu vakító szépség; tagasihoidlik ilu szerény szépség; ilu määratlus a szépség meghatározása; suveöö ilu a nyári éj szépsége; keele ilu a nyelv szépsége; {kelle-mille} ilust võlutud olema megbabonázta vki/vmi szépsége; oma iluga pimestama vakító szépség; oma iluga kütkestama lebilincsel a szépségével; ilu on närbunud elhervadt szépség
2. (ehe, kaunistus) szépség, dísz ♦ ilu pärast, iluks szépségért; vana park on küla ilu ja uhkus az öreg park a falu dísze és büszkesége
3. van (lõbu, lust, pillerkaar) mulatság ♦ pidasime eile suurt ilu nagy mulatságot csaptunk tegnap; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor
■LS: ilu+ (kaunidusse puutuv) ♦ iluideaal szépségideál; ilujanu szépségszomj; ilumeel szépérzék; ilumõiste a szépség fogalma; ilutunne szépérzék
ilu+ (ehtena) ♦ iluköide díszkötés; ilunael díszszeg; ilunööp díszgomb; iluriie díszruha; ilutaim dísznövény

intress <'intr'ess 'intressi 'intr'essi 'intr'essi, 'intr'essi[de 'intr'essi[sid_&_'intr'ess/e 22 s> maj (kasvik, laenu v hoiuse protsendid) kamat ♦ intressita laen kamatmentes kölcsön; intressi arvutama kiszámítja a kamatot; raha intressi peale panema beteszi a pénzt kamatra

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jessake <j'essake interj> istenem, istenkém ♦ oi jessake, see ajas judinad peale jaj istenkém, ettől kirázott a hideg; jessake, kui palju lilli! istenem, de sok virág!

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

jubedus <jubedus jubeduse jubedus[t jubedus[se, jubedus[te jubedus/i 11 s> iszony, utálat, szörnyűség, iszonyat; (jubedustunne) rémület, félelem ♦ jubedust tundma elszörnyed; jubedust tekitama v peale ajama megrémít, megijeszt; jubedus tuleb peale elfogja a rémület; teda haaras jubedus elfogta a rémület; kuidas sa talud neid jubedusi? hogy bírod elviselni ezeket a szörnyűségeket?

jõllitama <jõllita[ma jõllita[da jõllita[b jõllita[tud 27 v> (silmi jõlli ajama) szájtátva bámul, kimereszti a szemét, eltátja a száját, rámered, rácsodálkozik, rábámul, bámészkodik; (jõllis silmadega ainiti vahtima) meredt szemmel bámul ♦ silmi jõllitama mereszti a szemét; ära jõllita mu peale! ne bámulj!

jälestus <jälestus jälestuse jälestus[t jälestus[se, jälestus[te jälestus/i 11 s> (jälestamine, jäledustunne) undor, utálat ♦ jälestust tundma {kelle-mille vastu} undort/utálatot érez vki iránt; jälestust tekitama undorít, undort kelt; jälestusest võitu saama legyőzi undorát; pööras näo jälestuses kõrvale undorodva elfordította az arcát; {keda} haaras jälestus, {kellele} tuli jälestus peale elfogta az undor/utálat

jälkus <j'älkus j'älkuse j'älkus[t j'älkus[se, j'älkus[te j'älkus/i_&_j'älkuse[id 11_&_09 s> utálat, undor ♦ jälkust tundma utálatot érez; jälkusi rääkima undorító dolgokat mond; pööras jälkusega pea kõrvale undorodva elfordította a fejét; see roog tekitab minus jälkust ez az étel utálatot kelt bennem; jälkus tuleb peale elfogja az utálat

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kaas1 <k'aas kaane k'aan[t k'aan[de, kaan[te k'aas[i 14 s>
1. (anuma kate) fedő, fedél ♦ kasti kaas a láda fedele; poti kaas a fazék fedője; ärakäiv v äravõetav v eemaldatav kaas leemelhető v. felnyitható fedő; klaverikaas a zongora fedele; plastmasskaas műanyag fedő; kaanega korv fedeles kosár; potile kaant peale panema fedőt tesz a fazékra; kaant ära võtma leemeli a fedőt; iga pott leiab oma kaane minden zsák megtalálja/megleli a (maga) foltját
2. (raamatul) borító ♦ hallide kaantega vihik szürke borítós füzet; esikaas előlap; nahkkaaned bőrtokok; tagakaas hátlap; luges raamatu kaanest kaaneni läbi elejétől a végéig elolvasta a könyvet
■LS: kaane+ ♦ kaanepaber trük borítópapír; kaanepilt címlapkép, borítókép; kaaneümbris borító

kabuhirm <+h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s> páni félelem, pánik ♦ talle v tal tuli kabuhirm peale pánikba esett; kabuhirmus jooksma v pagema pánikban menekül

kaebama <k'aeba[ma kaeva[ta k'aeba[b kaeva[tud 29 v> (el)panaszol, spicliskedik, panaszkodik; (kurtma) siránkozik; (kohtusse kaebama) felperel ♦ ta kaebas oma kurva saatuse üle v kurba saatust elpanászolta a bánatát; peale kaebamas käima spicliskedik; ta kaebas naabri kohtusse felperelte a szomszédját

kahasse <kahasse adv> vt ka kahas (ühiselt kahe peale) együtt ♦ {kellega} kahasse töötama együtt dolgozik vkivel; nad kirjutasid artikli kahasse együtt írták a cikket

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

karjuma <k'arju[ma k'arju[da karju[b karju[tud 28 v> kiabál, sikoltozik, rákiabál, ordít, kiált; (lõugama) ordibál; (täiest kõrist) üvölt ♦ kõigest väest karjuma torka szakadtából kiabál; täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja/kiordítja a tüdejét; häält ära karjuma rekedtre kiabálja magát; ära karju nii kõvasti ne ordíts úgy; ära karju mu peale ne kiabálj rám, ne üvöltözz velem, ne ordítozz velem; karjuv laps sikoltozó kisgyerek

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kere <kere kere kere[t k'erre, kere[de kere[sid 16 s>
1. (keha) test, törzs ♦ inimkeha osad on pea, kere ja jäsemed az emberi test részei: a fej, a törzs és a végtagok; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. (hoone, liiklusvahendi keskne osa) törzs, vázszerkezet ♦ autokere, auto kere karosszéria; laevakere, laeva kere a hajó törzse; lennukikere, lennuki kere repülőgéptörzs, a repülőgép törzse
■LS: kere+ (kehasse puutuv) ♦ kereharjutus sport törzsgyakorlat; kerepainutus sport törzshajlítás; kerepööre sport törzsfordítás
kere+ (hoonesse, liiklusvahendisse puutuv) ♦ kerenumber alvázszám

keskelt <k'eskelt adv, postp> vt ka keskele, keskel
1. postp [gen] (keskpaigast) vmi közepétől ♦ 2018. aasta mai keskelt alates 2018. május közepétől; sajab juba juuni keskelt peale már június közepétől kezdve esik
2. postp [gen] (seast, hulgast) vki közül ♦ minge ära nende keskelt jöjjetek ki közülük
3. adv középről, középen ♦ keskelt väljapoole belülről kifelé; vilja läbimõõt keskelt on vähemalt 50 mm a gyümölcs középen mért átmérője legalább 50 mm

kihla vedama fogad, fogadást köt vmire ♦ saja euro peale kihla vedama száz euróban fogad

kihlvedu <+vedu v'eo vedu v'ettu, vedu[de vedu[sid 18 s> fogadás ♦ kihlvedu sõlmima millegi peale fogadást köt vmire; kihlvedu kaotama elveszíti a fogadást; kihlvedu võitma megnyeri a fogadást

kihvatama <kihvata[ma kihvata[da kihvata[b kihvata[tud 27 v>
1. (järsku vihaseks saama) felfortyan, hörcsögösködik ♦ iga tühja-tähja peale kihvatama minden semmiségért felfortyan
2. (vihaselt ütlema, nähvama) felfortyan

kippuma <k'ippu[ma k'ippu[da kipu[b kipu[tud 28 v>
1. (tikkuma, tükkima) igyekszik; (kellegi juurde, sõbraks, külla) törekszik ♦ koju kippuma haza igyekszik; kõrgele kippuma felfelé törekszik; {kelle juurde} ta kipub mulle külla mindenáron ide akar jönni; {kelle} elu kallale kippuma megtámad vkit, rátámad vkire; need sindrid kipuvad toitja kätt hammustama ezek a dögök hajlamosak beleharapni a kézbe, amelyik eteti őket; jalgrattaturistid ei kipu reisima riikidesse, mida nad peavad ohtlikuks a kerékpáros turisták ritkábban mennek olyan országokba, amelyeket nem tartanak biztonságosnak; need vestlused kipuvad kiiresti kalduma veidrale pinnale az ilyen beszélgetések gyorsan fura irányba szoktak terelődni
2. (kalduma) hajlamos csinálni ♦ päev kipub õhtusse esteledik; ta kipub teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; naer kipub peale rá akar jönni a nevetés; ta kipub muretsema hajlamos ok nélkül aggódni

kisendama <kisenda[ma kisenda[da kisenda[b kisenda[tud 27 v>
1. (karjuma) ordít, sikolt, kiált, sikít; (röövlindude kohta) vijjog ♦ kajakad kisendavad tormi eel a sirályok vijjognak a vihar beállta előtt; ta kisendas hirmust sikított az ijedtségtől; ära kisenda mu peale! ne kiálts rám!
2. piltl (hädasti vajama v nõudma, teraval kujul ilmnema) kiált ♦ need värvid kisendavad ezek a színek kiáltanak; abi järele kisendama segítségért kiált; kisendav vaesus a kiáltó szegénység; kisendav ülekohus az égbe kiáltó igaztalanság

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

kleepima <kl'eepi[ma kl'eepi[da kleebi[b kleebi[tud 28 v>
1. (liimima) ragaszt; (peale, külge) ráragaszt; (sisse) beleragaszt ♦ marki ümbrikule kleepima bélyeget ragaszt a borítékra; plangule kuulutust kleepima plakátot ragaszt a falra; laps kleepis endale vuntsid ette a gyerek bajuszt ragasztott magának; pilte albumisse kleepima képeket ragaszt az albumba; liim kleebib hästi jól fog az enyv; see hüüdnimi jäi talle nagu kleebituna külge rajta ragadt a gúnynév
2. kõnek (kleepuma) ragad, tapad ♦ pori kleepis mu kingade külge a sár a cipőmre ragadt; ta käed kleebivad ragad a keze

klähvima <kl'ähvi[ma kl'ähvi[da klähvi[b klähvi[tud 28 v> (haukuma) csahol ♦ koer klähvis kassi peale a kutya ugatja a macskát; vaata välja, miks koer klähvib haukuda nézz ki, miért csahol a kutya!; las kadedad klähvivad hadd csaholjanak az irigyek; mis sa klähvid! kõnek ugyan mit csaholsz?

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

kohtuotsus <+otsus otsuse otsus[t -, otsus[te otsuse[id 09 s> jur (kriminaalasjas) ítélet, bírósági végzés ♦ kohtuotsuse tegemine ítélethozatal; kohtuotsuse täitmine ítélet végrehajtása; kohtuotsust ette lugema kihirdeti az ítéletet; kohtuotsuse peale edasi kaebama fellebbez az ítélet ellen

kolkima <k'olki[ma k'olki[da kolgi[b kolgi[tud 28 v>
1. (taguma, lööma) dögönyöz, ütlegel, ver ♦ kolgi mu selja peale dögönyözd csak a hátamat; kolgib rusikaga vastu ust öklével veri az ajtót
2. (peksma, nüpeldama) (el)ver

kolks <k'olks interj, adv; k'olks kolksu k'olksu k'olksu, k'olksu[de k'olksu[sid_&_k'olks/e 22 s>
1. interj; adv kopp
2. s (kolksatus) zörgés; (tugev) csapodás, koppanás ♦ ta kaaslane ärkas kolksu peale üles társa zörgésére felébredt

kolm <k'olm kolme k'olme k'olme, k'olme[de k'olme[sid_&_k'olm/i 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta) három ♦ kolmkümmend kolm harminchárom; kolm tuhat háromezer; kolm viiendikku háromötöd; null koma kolm nulla egész három tized; kolm aastat három év; kolm last három gyerek; kolmed püksid, kolm paari pükse három nadrág; meid oli kolm hárman voltunk; kolm korda rohkem háromszor több; kolm korda kolm on üheksa háromszor három az kilenc; kell on kolm három óra van; kell on veerand kolm negyed három (van); kella kolme paiku három tájt; kolme inimese tuba háromágyas szoba; buss number kolm siin ei peatu hármas busz nem áll meg itt; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
2. s (number 3, hinne, mängukaart) hármas ♦ õpilane vastas kolme peale a tanuló hármasra felelt; poti kolm pikk hármas
■LS: kolme+ ♦ kolmefaasiline háromfázisú; kolmehäälne muus háromszólámú; kolmejalgne háromlábú; kolmekohaline háromszemélyes; kolmekohaline arv háromjegyű szám; kolmekilone háromkilós; kolmekorruseline háromszintes, kétemeletes; kolmeliitrine háromliteres; kolmelööviline kirik ehit háromhajós templom; kolmeminuti[li]ne háromperces; kolmemõõtmeline háromdimenziós; kolmenädalane háromhetes; kolmeosaline háromrészes; kolmepäevane háromnapos; kolmetolline három colos; kolmetunnine háromórás; kolmetärnihotell háromcsillagos szálloda

konnasilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> (nahapaksend jalal) tyúkszem ♦ kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére hág/lép/tapos

koorem <k'oorem k'oorma k'oorma[t -, k'oorma[te k'oorma[id 02 s>
1. (veos) teher, súly, rakomány; (laadung) teherszállítmány ♦ heinakoorem egy szekér széna; autokoorem autórakomány; puukoorem farakomány; koorem puid egy rakomány fa; koormat peale laadima felrakodik; koormat maha laadima lerakodik; puukoorem läks maanteel ümber farakomány borult az úttestre
2. piltl (raskuste, murede kohta) teher, súly ♦ elukoorem az élet keresztje; häbikoorem a szégyen súlya; maksukoorem adóteher; murekoorem a bánat súlya, a gondok terhe; aastate koorem az évek (esztendők) terhe; {kellele} koormaks [kaelas] olema a terhére van vkinek; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; raske koorem langes südamelt nagy teher esett le a szívéről; kellegi õlult koormat võtma levet vkiről/ vkinek a válláról vmit
■LS: koorma+ ♦ koormaeesel málhás szamár

koorik <koorik kooriku kooriku[t -, kooriku[te kooriku[id 02 s>
1. (koor, kooruke) héj, kéreg, hártya; (haaval) var, heg ♦ jääkoorik jéghártya, jégkéreg; leivakoorik kenyérhéj; soolakoorik sókéreg; öökülm tõmbas lumele kooriku peale az éjszakai fagytól kéreg lett a havon; tardumisel tekib laavale koorik ahogy hűl a láva, megkérgesedik; haavale on tekkinud koorik var keletkezett a seben
2. zool (kitiinkest) kitinpáncél
3. tehn, ehit (kõverpinnaline tarind) héjszerkezet ♦ võlvkoorik ehit boltozat, íves héjszerkezet; koorikute teooria héjelmélet, membránelmélet, héjszerkezetek elmélete

koputama <koputa[ma koputa[da koputa[b koputa[tud 27 v>
1. (millelegi kergelt lööma) kopog; (aeg-ajalt) kopogtat; (uksele, aknale) bekopog ♦ uksele koputama kopog az ajtón; õlale koputama vállat megvereget; ta astus koputamata sisse kopogtatás nélkül belépett; tohter kontrollis koputades kopsu kõnek az orvos kopogtatással vizsgálta a tüdejét; kellegi südametunnistusele koputama vkinek a lelkére beszél
2. kõnek (omade peale kaebama) besúg, spicliskedik

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

krediit <kred'iit krediidi kred'iiti kred'iiti, kred'iiti[de kred'iiti[sid_&_kred'iit/e 22 s> maj (laen) hitel, kredit ♦ krediidi peale ostma hitelre vásárol; pangakrediit bankhitel; tarbimiskrediit fogyasztási hitel; krediiti andma hitelez, hitelt hagy jóvá vkinek, hitelt nyújt
■LS: krediidi+ ♦ krediidiasutus hitelintézet; krediidiabi maj hitelnyújtás; krediidipoliitika maj hitelpolitika; krediidivõime maj hitelképesség; krediidiühistu hitelszövetkezet

krimpsutama <krimpsuta[ma krimpsuta[da krimpsuta[b krimpsuta[tud 27 v> fintorít ♦ nägua krimpsutama fintorítja az arcát; iga asja peale nina krimpsutama mindenre az orrát fintorítja

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kulutama <kuluta[ma kuluta[da kuluta[b kuluta[tud 27 v>
1. (hõõrumisega, nühkimisega) (el)koptat; (ära kandma) elhsznál ♦ kingataldu kulutama elkoptatja a cipőtalpat; närve kulutav töö idegtörlő munka
2. (tarvitama, raiskama) (el)költ, (el)fogyaszt ♦ raha kulutama rákölt; raha viina peale kulutama a pénzét alkoholra költi; kui palju bensiini keskmiselt üks auto kulutab? mennyi benzint fogyaszt leggyakrabban egy kocsi?; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
3. (veetma, mööda saatma) (el)tölt ♦ kulutab oma õhtud restoranis az estéket a kocsmában tölti

kummitama <kummita[ma kummita[da kummita[b kummita[tud 27 v>
1. (kummitusena ilmuma, kollitama) kísért ♦ lossis kummitab kísértet járkál a várban, a kastélyban kísért
2. piltl (peale tükkima, painama) kísért ♦ mälestus kummitab mind unedes az emlék álmaiban kísért; see laul kummitab mul peas ez a dal jár a fejemben

kupp <k'upp kupu k'uppu k'uppu, k'uppu[de k'uppu[sid_&_k'upp/e 22 s>
1. (muhk, nupp) göb; (kubel) hólyag ♦ nõgese kõrvetusest tekkisid käe peale kupud a csalán hólyagot húzott a kezén
2. med (kupuklaas) köpöly ♦ kuppe panema köpölyöz

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

kõditama <kõdita[ma kõdita[da kõdita[b kõdita[tud 27 v> (kõdi tegema) csiklandoz, csikiz ♦ last kaenla alt kõditama csikizi a gyerek hónalját; jala talla alt kõditama csiklandozza a talpát; ta ehmus selle peale, et miski kõditas ta nina arra riadt fel, hogy valami birizgálja az orrát

käratama <kärata[ma kärata[da kärata[b kärata[tud 27 v> (kurja häälega ütlema) mordul, ráförmed, rivall, ripakodik ♦ käratas koerale peale mordult a kutyára

külili <külili adv>, ka küliti (külje peale) oldalt, oldalra (dőlve) ♦ keerab haige külili oldalt fekteti a beteget

küüt1 <k'üüt küüdi k'üüti k'üüti, k'üüti[de k'üüti[sid_&_k'üüt/e 22 s> (sõidutamine, küütimine) fuvar ♦ ma ütlesin, et võtan ta peale kuid tal pidi olema juba küüt mondtam neki, hogy elhozom, de volt neki egy fuvarja; lennujaama küüt egy reptéri fuvar

laadima1 <l'aadi[ma l'aadi[da laadi[b laadi[tud 28 v>
1. rak; (täis, peale, sisse) megrak; (peale) felrak; (maha, välja) lerak; (ümber, uuesti) átrak ♦ konteinereid laadima konténereket rakod
2. kõnek (toppima, panema) betölt
■LS: laad+ ♦ laadruum raktér
laadimis+ ♦ laadimisjaam töltőállomás; laadimisplats kirakodó, rakodóhely; laadimispunkt töltőpont; laadimistööd rakománykezelés

lapsepõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s>, ka lapsepõli gyerekkor, gyermekkor ♦ muretu lapsepõlv v lapsepõli gondtalan gyerekkor; õnnelik lapsepõlv boldog gyerekkor; lapsepõlvest alates v peale v saadik gyerekkor óta
■LS: lapse+põlve+ ♦ lapsepõlvearmastus gyermekkori szerelem; lapsepõlvesõber gyermekkori barát

leib <l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s>
1. (toiduaine) (barna) kenyér ♦ värske leib friss kenyér; pehme leib lágy kenyér; nätske leib csirizes kenyér, ragacsos kenyér, nyúlós kenyér, keletlen kenyér; nisuleib fehér kenyér; rukkileib rozskenyér, barna kenyér; päts leiba vekni kenyér; käär leiba egy szelet kenyér; leiba küpsetama kenyeret süt; võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre, megvajazza a kenyeret
2. (toit) kenyér; (elatis) megélhetés; (teenistus) alkalmazás ♦ koristajana leiba teenima takarítóként keresi a kenyerét; leiba teenima kenyeret keres; inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember; kellegi leival olema vkinek a kenyerén van; tsirkust ja leiba! cirkuszt és kenyeret!; kellegi leival olema vkinek az asztalánál eszik, vkinek a kenyerét eszi; ega see leiba küsi nem kér enni; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot
■LS: leiva+ ♦ leivaahi sütőkemence; leivajuuretis kovász; leivakorv kenyérkosár, kenyereskosár; leivakäär karéj; leivaküpsetamine kenyérsütés; leivalabidas sütőlapát; leivamasin kenyérsütőgép; leivapala kenyérdarab; leivapaluke szűkös megélhetés; leivapood kenyérbolt; leivaports kõnek kenyérporció; leivapuru kenyérmorzsa, morzsa; leivapuu bot (Artocarpus) kenyérfa; leivapäts vekni; leivaraha kenyérrevaló; leivasisu kenyérbél, kenyérbél; leivatehas kenyérgyár; leivatükk kenyérdarab; leivaviil kenyérszelet, egy szelet kenyér, egy karéj kenyér; leivavili kenyérgabona

leppima <l'eppi[ma l'eppi[da lepi[b lepi[tud 28 v>
1. (rahul olema) belenyugszik, megnyugszik, megbékül, megbékél, megállapodik, megegyezik ♦ olukorraga leppima belenyugszik a körülményekbe, megbékél a körülményekkel
2. (kokku) megállapodik ♦ tasu suhtes kokku leppima megállapodik a fizetésről
3. kõnek (kihla vedama) fogad ♦ mille peale lepime? mibe fogadunk?

litsuma <l'itsu[ma l'itsu[da litsu[b litsu[tud 28 v> (suruma, vajutama) nyom; (peale) szorít; (laiaks) laposra nyom; (kokku) összezúz ♦ king litsub konnasilma peale a cipő nyomja a tyúkszemét; nad litsusid ta vastu seina a falhoz nyomták

lootma <l'oot[ma l'oot[a looda[b loode[tud, l'oot[is l'oot[ke 34 v> remél, reménykedik, (meg)bízik ♦ õigustatult lootma jogosan remél; loodame kõige paremat! reméljük a legjobb(ak)at!; minu peale võid loota bennem megbízhatsz; ära tühja looda! ne reménykedj!

lugema <luge[ma luge[da l'oe[b l'oe[tud 28 v>
1. (teksti) (el)olvas; (aeg-ajalt, vähehaaval) olvasgat ♦ raamatut lugema könyvet olvas, elolvassa a könyvet; palvet lugema áldást mond, elmond egy imát, elmondja az imát; lapsed õpivad lugema a gyerekek megtanulnak olvasni; loeb valjusti v kõvasti kellelegi ette felolvas vkinek; ridade vahelt lugema a sorok között olvas; raskelt loetav nehezen olvasható; kellegi mõtteid lugema olvas vkinek a gondolataiban; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas
2. (märke, märgisüsteeme lahti mõtestama) olvas ♦ nooti lugema kottát olvas
3. (loendama) (meg)számol, (meg)számlál ♦ loe kolmeni ja tegutse! számolj háromig, és vágj bele!; loeb raha pénzt számol; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
4. (arvesse minema, arvestamisele kuuluma) számít ♦ hüpe loeb az ugrás számít; mida see luges? miért számított ez?
5. (arvel olema) ♦ see ei loe se nem oszt, se nem szoroz; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai

lõugama <l'õuga[ma lõua[ta l'õuga[b lõua[tud 29 v> hlv (karjuma, röökima) óbégat, üvölt(öz); (kellegi peale) ordít ♦ täiest v kõigest kõrist lõugama teli torokból üvölt; lõugab endal hääle kähedaks rekedtre ordítja magát

läbi kriipsutama (kirjutatule kriipsu peale tõmbama) áthúz, keresztülhúz

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

mahtuma <m'ahtu[ma m'ahtu[da mahu[b mahu[tud 28 v> (kellele-millele kusagil ruumi olema) (el)fér, ráfér, odafér, befér, belefér ♦ taskusse mahtuma elfér zsebben; kapp ei mahu uksest sisse a szekrény nem fér be az ajtón; saali mahub sada inimest a teremben 100 fő fér el; bussi peale mahtuma felfér a buszra; riiete sisse ära mahtuma belefér a ruháiba; kingad ei mahu jalga a cipő nem megy a lábára; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember kis helyen is elfér

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

maksustama <maksusta[ma maksusta[da maksusta[b maksusta[tud 27 v> (makse määrama, peale panema) adóztat, megadóztat ♦ maksustatud käive maj adóköteles árbevétel

margistama <margista[ma margista[da margista[b margista[tud 27 v> (marki peale kleepima, margiga varustama) bélyegez, felbélyegez

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

mesi <mesi m'ee m'e[tt m'e[tte, me[te mesi 15 s> méz ♦ kärjemesi lépes méz; pärnamesi hársméz; õiemesi virágméz; magus kui mesi édes, mint a méz; ta vurritab mett mézet perget; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; justkui mett määritaks moka peale mintha hájjal kenegetnék
■LS: mee+ ♦ meehõng mézillat; meemesilane zool (kodumesilane Apis mellifera) méh; meepott mézes csupor; meepräänik mézeskalács, mézes puszedli; meesaak mézhozam; meetilk mézcsepp; meetoodang méztermés; meevaha méhviasz; meevurr aiand mézpergető; meevõtmine mézszüret
mesi+ ♦ mesikaste bot mézharmat

mihkel <m'ihkel m'ihkli m'ihkli[t -, m'ihkli[te m'ihkle[id 02 s, adj> kõnek
1. s (mihklipäev) Mihály, Mihály-nap
2. adj (millegi peale hakkaja, tragi) ezermester
3. s (välgumihkel) öngyújtó

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

mispeale <+p'eale adv>
1. (millest põhjustatuna, mille tõttu, mis põhjusel, mille peale) mire
2. (kõrvallause algul: millele vastuseks) amire

mokk <m'okk moka m'okka m'okka, m'okka[de m'okka[sid_&_m'okk/i 22 s>
1. kõnek (huul) ajak ♦ alumine mokk alsó ajak; ülemine mokk felső ajak; jänesemokk kõnek nyúlszáj, nyúlajak; mokk maha! kuss!, fogd be!; hoidsin moka maas befogtam a számat; justkui mett määritaks moka peale mintha hájjal kenegetnék
2. (looma suu lihaseline äär); (millegi huuli meenutava kohta) ajak ♦ häbememokk anat szeméremajak; hobuse pehmed mokad a ló puha ajka(i)

mõtlema <m'õtle[ma mõtel[da_&_m'õel[da m'õtle[b mõtel[dud_&_m'õel[dud 30 v>
1. (keeruka ajutegevuse kohta) gondolkodik, gondolkozik, gondol; (kellegi-millegi peale mõtlema) vkin/vmin gondolkodik; (järele) utána gondol, átgondol; (ümber) meggondolja magát; (läbi) megfontol; (välja) kigondol, kitalál ♦ loogiliselt mõtlema logikusan gondolkodik; teisiti mõtlema másképp gondolkodik; ta mõtleb valjusti hangosan gondolkodik; mis siin mõelda! mit kell ezen gondolkodni!; läbi mõtlema megfontol
2. (kavatsema, plaanitsema) szándékozik ♦ mida te mõtlete teha? mit szándékozik tenni?
3. (kujutlema) elképzel ♦ mõtle, kell juba kaks! kõnek képzeld el, már két óra van!

mängima <m'ängi[ma m'ängi[da mängi[b mängi[tud 28 v>
1. (mänguga tegelema, mängu harrastama) játszik; (aeg-ajalt, vahetevahel) játszadozik; (hasartmängudes vaeseks, paljaks) eljátszik ♦ palli mängima labdázik; peitust mängima bújócskázik, bújócskát játszik; nukkudega mängima babázik; piljardit mängima biliárdozik; raha peale mängima pénzben/pénzért játszik; täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. piltl (muutlikult liikuma v liigutama) játszadozik ♦ tuul mängib tüdruku juustega szellő játszadozik a leány hajával
3. (lavateoses osa täitma, lavateost etendama, muusikariistal esitama, heli üle kandma) játszik ♦ filmis mängima filmezik; peaosa mängima eljátssza a főszerepet; õpib viiulit mängima hegedülni tanul; orkester mängib marssi a zenekar lakodalmas indulót játszik; mängib noodist kottáról játszik; raadio mängib kõnek szól a rádió
4. (end kellena paista laskma, kelle rollis esinema) játszik ♦ ta ainult mängis demokraati csak játszotta a demokratát

mürk1 <m'ürk mürgi m'ürki m'ürki, m'ürki[de m'ürki[sid_&_m'ürk/e 22 s> méreg ♦ tugev mürk erős méreg; surmav mürk halálos méreg; kiiresti mõjuv mürk gyorsan ható méreg; maomürk kígyóméreg; putukamürk rovarirtó; rotimürk patkányméreg; vastumürk ellenméreg; mürki võtma mérget vesz be; selle peale võid mürki võtta erra mérget vehetsz
■LS: mürgi+ ♦ mürgiannus méregadag; mürgihammas zool méregfog; mürginool (mürgiga immutatud otsaga nool) mérgezett nyíl; mürginõel kõnek méregtű; mürgiseen kõnek bolondgomba, mérges gomba
mürk+ ♦ mürkaine méreganyag; mürkgaas mérges gáz; mürkmadu mérges kígyó

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

naer <n'aer naeru n'aeru n'aeru, n'aeru[de n'aeru[sid_&_n'aer/e 22 s>
1. (naermine) nevetés; (vali) hangos nevetés ♦ hele naer hangos nevetés; kaasakiskuv naer magával ragadó nevetés; mürisev v rõkkav naer falrengető nevetés; pahatahtlik naer kárörvendő nevetés; pilkav naer gúnyos nevetés; naer läbi pisarate szomorú nevetés; vaevalt pidasime naeru kinni alig bírtuk visszatartani a nevetést; naer kipub v tükib v tuleb [vägisi] peale rájön a nevetés; olime naerust hingetud kifulladtunk a nevetéstől; ära aja mulle naeru peale ne nevettes; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; naerust lõhkema dől/gurul/ majd kipukkad a nevetéstől
2. (hääletu naer, muie) mosoly ♦ {kellel} nägu laia naeru täis széles mosollyal az arcán; {kelle} huuled kiskusid virilale naerule ajka fanyar mosolyra húzódott
3. (tögamine, pilkamine) gúnyol, csúfol; (pilkealune) nevetség tárgya ♦ sattus sõprade naeru alla barátai kigúnyolták; tegi end ilmarahva naeruks nevetségessé tette magát
■LS: naeru+ ♦ naerugaas nevetőgáz; naeruhelk könnyű mosoly; naeruhoog nevetőroham; naerukahin csendes nevetés; naerukihin vihogás; naerukramp nevetőgörcs; naerulohk gödröcske; naerupurse kitörő nevetés; naerurõkatus mennydörgő nevetés; naeruturtse felnevetés; naeruvine könnyű mosoly

naerutuju <+tuju tuju tuju t'ujju, tuju[de tuju[sid 17 s> nevethetnék ♦ naerutuju on peal {kellel} rájött a nevethetnék; mul ei ole naerutuju nincs nevethetnékem; vahel tuleb naerutuju peale {kellele} néha nevethetnéke támad

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

naks <n'aks interj, adv>
1. interj; adv (annab edasi järsu vajutamise, murdmise heli) reccs ♦ hammustab pähkleid naks ja naks katki elharapja a mogyorókat, reccs-reccs
2. s kopp, reccs ♦ vajutas purgile kaane naksuga peale rápattintotta az üvegre a fedelét; öises majas on iga naks ja krõps kuulda az éjszaka csöndjében a házban minden reccsenést és koppanást lehet hallani; kondid teevad naksu ropognak a csontjai

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

neli <neli nelja n'elja n'elja, n'elja[de n'elja[sid_&_n'elj/u 24 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) négy, négyes; (hulga puhul: isikut märkivate meessoost sõnadega, mitmuslike sõnadega, isikuliste asesõnade mitmusega ja paarisesemeid märkivate sõnadega) négy ♦ nelikümmend neli negyvennégy; neli tuhat négyezer; neli viiendikku négyötöd; null koma neli nulla egész négy tized; neli korda kolm on kaksteist négyszer három (az) tizenkettő; neli pluss kuus, neljale liita kuus négy plusz hat az tíz; kell pool neli fél négykor; kell on viis minutit neli läbi öt perccel múlt négy óra; neli last négy gyerek; neljad prillid négy szemüveg; neli aastat négy év; neli kuud tagasi négy hónappal ezelőtt; neli päeva kestev v pikk v vana négynapos; laulsime neljal häälel négy szólamban énekeltünk; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába
2. s (number 4, hinne, mängukaart) négy ♦ sai eksamil nelja, tegi eksami nelja peale v neljale négyest kapott a vizsgán, négyesre vizsgázott
■LS: nelja+ ♦ neljaaeruline négyevezős; neljahäälne négyszólamú; neljaistmeline négyüléses; neljakorruseline háromemeletes, háromerű; neljaleheline négyoldalas; neljaliikmeline négytagú; neljameetrine négyméteres; neljanädalane négyhetes, négyheti; neljasilbiline négytagú; neljataktiline tehn négyütemű; neljatoaline négyszobás

nemad pl <nema[d nen[de n'e[id, nen[desse nen[des nen[dest nen[dele nen[del nen[delt nen[deks nen[deni nen[dena nen[deta nen[dega; sg tema 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; nad pl <n'a[d nen[de n'e[id, n'e[isse n'e[is n'e[ist n'e[ile n'e[il n'e[ilt n'e[iks; sg ta 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> ők ♦ nemad kolmekesi ők hárman; nad on kõik siin mind itt vannak; see pole nende asi nem az ő dolguk; ma pole nende peale pahane nem vagyok mérges rájuk; nende arvates szerintük; ma usaldan neid megbízom bennük; olen neis pettunud csalódtam bennük; tahtsin nendele v neile rõõmu valmistada örömet akartam szerezni nekik; neil tuleb minema hakata menniük kell; küsi neilt nõu kérj tőlük tanácsot; ilma nendeta ma ei lähe nélkülük nem megyek; töötan nendega koos együtt dolgozom velük

nihverdama <nihverda[ma nihverda[da nihverda[b nihverda[tud 27 v> kõnek
1. (nihelema) fészkelődik ♦ seisa paigal, ära nihverda! állj a helyeden, ne fészkelődj
2. (kombineerima, hankima) ügyeskedik ♦ nihverdas enda sooja koha peale jó helyre ügyeskedte be magát

niiskuma <n'iisku[ma n'iisku[da n'iisku[b n'iisku[tud 27 v> (niiske[ma]ks muutuma) nedvesedik, nyirkosodik; (niiskusest v niiskusega läbi imbuma) átnedvesedik ♦ aknaklaasid niiskuvad aurust megnedvesedik az üveg a párától; silmad niiskuvad, nutt kipub peale könnyes a szemem, rámjön a sírás; niiskunud hein nedves széna; niiskunud püssirohi nedves puskapor; niiskunud tulehakatis nedves gerjesztő

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

ninali <ninali adv> (näo, nina peale maha v maas) orra ♦ kukkusin v käisin ninali orra estem; lamas ninali maas hasalt a földön

nipe-näpe <nipe-näpe n'ippe-n'äppe nipe[t-näpe[t -, nipe[te-näpe[te n'ippe[id-n'äppe[id 06 s> (pisiasjad, pudi-padi) apróság, apró-cseprő ♦ ostis kokku nipet-näpet összevásárolt mindenféle apróságot; taskuraha kulus märkamatult nippe-näppe peale v nippeks-näppeks v nippele-näppele a zsebpénz észrevétlenül elment apró-cseprő dolgokra; ma ei armasta nippeid-näppeid kummuti peal nem szeretem az apró dolgokat a komódon; kogu varandus koosnes nippest-näppest az egész vagyon apró-cseprő dolgokból állt

nokatäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s>
1. (nokaga võetav, noka vahele mahtuv kogus) csőrnyi ♦ varblased haaravad tuvide eest nokatäisi a verebek el-elcsípnek egy csőrnyi (eledelt) a galambok elől
2. (natuke, veidike) csipet ♦ tal on nokatäis varandust egy csipetnyi vagyona van; anti palake leiba ja nokatäis võid peale egy harapás kenyeret adtak és rá egy csipet vajat

norg <n'org noru n'orgu n'orgu, n'orgu[de n'orgu[sid_&_n'org/e 22 s> (norutunne, rõhutus, nukrus) bánat, szomorúság ♦ tal tuli norg peale rátört a szomorúság; püüa end norust lahti rebida v norgu peletada próbáld meg elkergetni a bánatot

norsatus <norsatus norsatuse norsatus[t norsatus[se, norsatus[te norsatus/i 11 s> (norsatamine) horkantás ♦ hobuste norsatused a lovak horkantásai; ärkas oma valju norsatuse peale saját hangos horkantására ébredt

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

nukrus <n'ukrus n'ukruse n'ukrus[t n'ukrus[se, n'ukrus[te n'ukrus/i_&_n'ukruse[id 11_&_09 s> kedvetlenség, szomorúság, mélabú ♦ üksildusnukrus mélabús magány; nukrus tuleb peale {kellele} elszomorodik; nukrus tikub ligi {kellele} rátör a szomorúság; nukrus poeb põue v hinge {kellele} a szomorúság belopódzik a lelkébe; püüan nukrusest üle saada v nukrust peletada igyekszem elhessegetni a szomorúságot
■LS: nukrus+ ♦ nukrushetk szomorú pillanat

nupukas <nupukas nupuka nupuka[t -, nupuka[te nupuka[id 02 adj> (taibukas, arukas) okos, eszes; (kavalalt leidlik) ravasz, furfangos ♦ lugenud mees, aga nupukaks ei saa teda pidada olvasott ember, de okosnak nem mondható; poiss on kõige peale nupukas eszes fiú; põgeneja osutus nupukamaks kui jälitaja a menekülő ravaszabbnak bizonyult, mint követője; pagana nupukas plaan ördögien ravasz terv

nutt2 <n'utt nutu n'uttu n'uttu, n'uttu[de n'uttu[sid_&_n'utt/e 22 s> (nutmine) könnyhullatás, sírás, pityergés; (vali) zokogás; (tönn) sírás ♦ hääletu nutt néma sírás; taltsutamatu nutt vígasztalhatatlan sírás; nuttu pidama v tagasi hoidma visszatartja a sírást; nutt kipub v tikub v tuleb v tõuseb v tükib peale v kurku elfogja a sírás; silmad on nutust punased pirosak a szemi a sírstól; vappub kramplikust nutust rázkódik a görcsös zokogástól; on oma nutud [ära] nutnud elsírta könnyeit; kõverdab suud ja hakkab nuttu kiskuma legörbül a szája, és sírva fakad
■LS: nutu+ ♦ nutuhoog sírásroham; nutuhääl (1) (nutmise hääl) sírás; (2) (nutune hääl) síró hang; nutukramp sírógörcs; nutumüür siratófal; nutuvesi könny

nuum <n'uum nuuma n'uuma n'uuma, n'uuma[de n'uuma[sid_&_n'uum/i 22 s>, ka nuumamine põll hizlalás ♦ rasvanuum zsírsertés; noorpullid pandi nuuma peale v nuumale sőrére fogták a bikákat; siga on nuumal hizlalják a sertést/disznót; ostsin nuumaks v nuumamiseks hanesid libákat vettem hízlalásra
■LS: nuum+ ♦ nuumhani hízott liba; nuumkari sőre; nuumorikas hízó
nuuma+ ♦ nuumafarm põll hizlalda; nuumajõudlus põll hizlalási hatékonyság; nuumaperiood põll hizlalás

nuumama <n'uuma[ma nuuma[ta n'uuma[b nuuma[tud 29 v>
1. põll felhizlal, töm, meghizlal, hizlal, feltáplál ♦ sigu nuumama disznót hizlal; loomad nuumatakse lihavaks ja viiakse tapamajja az állatokat felhizlalják, és elviszik a vágóhídra; põrsas nuumati jõulupraeks karácsonyi sültnek hizlalták a malacot
2. kõnek (inimese kohta: liiga rikkalikult toitma) túltáplál; (liiga palju sööma) zabál; (liigsöömisega endale kõhtu ette v rasva peale kasvatama) meghízik ♦ lapsi ei tohi liialt nuumata a gyerekeket nem szabad túltáplálni; nuumab ennast vahukoorega tejszínnel hizlalja magát; on ennast paksuks v rasva nuumanud dagadtra ette magát

nõudmine <n'õudmine n'õudmise n'õudmis[t n'õudmis[se, n'õudmis[te n'õudmis/i_&_n'õudmise[id 12_&_10? s> felszólítás, követelmény, követelés, igénylés, igény, felszólító; maj (nõudlus) kereslet ♦ majanduslikud nõudmised gazdasági követelések; ema nõudmise peale rääkis poiss kõik ära az anyja követelésére a fiú mindent elmondott; mul ei ole kellegi vastu v kellelegi mingeid nõudmisi nincsen követelésem senkivel szemben; selle kauba järele ei ole nõudmist erre az árura nincs igény

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

närakas <närakas näraka näraka[t -, näraka[te näraka[id 02 s, adj>
1. s (kalts) rongy, lafanc; (kaltsud) rongyok; (vanad riided) ócska ruha ♦ kleidinärakas ócska ruha; mantlinärakas rongyos kabát; vanu närakaid ei tasu enam paigata a régi rongyokat nincs értelme megfoltozni
2. s (alatu inimene) gazember ♦ varganärakas gaz tolvaj; keegi närakas on tema peale kaebamas käinud valami gazember panaszt tett rá
3. adj (närune, näru, armetu) rongyos, lafancos ♦ närakas mantel rongyos kabát
4. adj (alatu) aljas ♦ närakas mees aljas férfi

närv <n'ärv närvi n'ärvi n'ärvi, n'ärvi[de n'ärvi[sid_&_n'ärv/e 22 s>
1. (hrl pl) anat ideg ♦ karastatud närvid edzett idegzet; kõvad närvid kemény idegek; nõrgad närvid gyenge idegzet; raudsed närvid acélidegek, acél idegzet; terasest närvid vasból vannak az idegei; tugevad närvid erős idegzet; sa käid mulle närvide peale v närvidele idegesítessz, az idegeimre mégy; närvid on läbi v mokas v nahas v nässus v korrast ära tönkrementek az idegei; mu närvid ütlevad üles felmondják az idegeim a szolgálatot; ära kaota närve ne veszítsd el a fejed; ära iga tühja asja pärast närvi mine ne idegeskedj minden apróság miatt; ta on hirmsasti närvis szörnyen ideges; filmis on närve kõditavaid stseene a filmben idegfeszítő jelenetek vannk; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi; tal on raudsed närvid kötélből vannak az idegei; kellelgi on raudsed närvid vkinek vasból vannak az idegei
2. kõnek (millekski vajalik kutsumus, anne) véna, adottság, elhivatottság, hajlam; (püsi, kannatlikkus) türelem ♦ ajakirjanikunärv újságírói véna; näitlejanärv színészi hajlam; igaühel pole selleks tööks närvi nincs ehhez a munkához mindenkinek idege/adottsága; ega kirjanikuks saa õppida, kui selleks pole närvi írónak nem lehet tanulni, ha nincs hozzá adottsága
■LS: närvi+ ♦ närvigaas ideggáz; närvihaige idegbeteg; närvikava (1) (närvisüsteem) idegrendszer; (2) kõnek (närvid, psüühika) idegzet; närvipinge idegfeszültség; närvipõletik med ideggyulladás; närvirakk anat idegsejt; närvisõlm anat dúc; närvisüsteem anat idegzet, idegrendszer; närvišokk idegroham; närvitõmblus idegrángás; närvivalu idegzsába, zsába; närvivapustus ideg-összeroppanás

näsima <näsi[ma näsi[da näsi[b näsi[tud 27 v> (vähehaaval v pikkamööda sööma) összerág; (aeglaselt närima) rágcsál; (loomade kohta) rág ♦ näsib koorikut kenyérhéjat rágcsál; rüüpa teed peale, mis sa kuivalt näsid igyál hozzá teat, miért rágod szárazon; põder näsib sammalt a jávorszarvas rágja a mohát

nüüdne <n'üüdne n'üüdse n'üüdse[t -, n'üüdse[te n'üüdse[id 02 adj> (praegune, tänapäevane) jelenlegi, mostani ♦ nüüdne põlvkond a jelenlegi nemzedék; nüüdsel ajal manapság; maja nüüdsed elanikud a ház mostani lakói; nüüdsest peale v nüüdsest alates mától fogva, ezentúl; nüüdseks peaks töö valmis olema mostanra kész kell, hogy legyen a munka; nüüdsest peale hakkan korralikuks mostantól rendes leszek

orjus <'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s>
1. (orja seisund) rabiga, szolgaság, rabszolgaság, rabság; (iseseisvusetus) függőség; (orjapidamine) rabszolgaság ♦ teoorjus robot, úrdolga; orjuse kaotamine a rabszolgaság eltörlése; orjuses hoidma rabságban tart; {kelle} orjuses olema rabságban van; orjusesse sattuma v langema rabságba esik/kerül; {keda} orjusesse heitma leigáz
2. piltl (raske töökohustus) teher; (kohustus, vaev) kötelezettség, teher ♦ kooliorjus iskolakötelezettség; tööorjus munkakötelezettség; mina niisugust orjust küll enda peale ei võta én már nem veszek a nyakamba ilyen terhet

oskaja <'oskaja 'oskaja 'oskaja[t -, 'oskaja[te 'oskaja[id 01 s, adj>
1. s profi, tudó ♦ käsitööoskaja kézműves; ta on hea prantsuse keele oskaja ő jól ismeri a francia nyelvet
2. adj (oskav) ügyes, jártas ♦ oskajad mehed ügyes férfiak; iga asja peale oskaja inimene minden dologban jártas

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsa <'otsa postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisele pinnale, ülemise v otsmise osa peale) rá; (külge, peale) -rá/-ré ♦ kahvli otsa a villára; ronis puu otsa felmászott a fára; komistas kivi otsa kőbe botlott; pane mantel konksu otsa! akaszd a kabátot a kampóra; pani lapse rinna otsa mellére vette a gyermeket; kiirrong sõitis kaubarongile otsa a gyorsvonat összeütközött a tehervonattal; ähvardas majale tule otsa panna v pista v torgata azzal fenyegetett, hogy felgyújtja a házat; vaatas küsivalt mulle otsa kérdően nézett rám
2. postp [gen]; adv (lisaks, juurde) ♦ tegi ühe vea teise otsa egyik hibát a másik után követte el; aina üks häda teise otsa egyik baj a másik után; tants tantsu otsa tánc táncot követ
3. postp [nom] (teat. aja jooksul, vältel, kestel) ♦ öö otsa sadas vihma egész éjjel esett az eső; päevad otsa istuti toas naphosszat a szobában ültek; tegi talv otsa metsatööd egész télen fakitermeléssel foglalkozott
4. adv (lõpule, läbi) vége ♦ otsa saama (1) vége, elfogyott; (2) (suremise, hukkumise kohta) meghal, elhuny, eltávozik; otsa lõppema (1) vége; (2) (ülemäära kõhnuma) lesoványodik; raha sai otsa elfogyott a pénz; aeg sai v lõppes otsa elfogyott az idő; jõud lõppes otsa elfogyott az erő

otsus <otsus otsuse otsus[t -, otsus[te otsuse[id 09 s> döntés, végzés, ítélet, határozat, elrendelés, elhatározás ♦ jaatav otsus igenlő döntés; kindel otsus határozott döntés; õige otsus helyes döntés; ekspertide otsus a szakértők döntése; otsuse tegemine jur ítélet; otsuse peale edasi kaebama jur fellebbezés a határozat ellen; otsuse vastu olema a döntés ellen van; mingile otsusele tulema valamilyen elhatározásra jut; võtsin otsuseks suitsetamine maha jätta eldöntöttem, hogy lemondok a dohányzásról