[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arvutama <arvuta[ma arvuta[da arvuta[b arvuta[tud 27 v> számol, kiszámol, kiszámít ♦ peast arvutama fejben számol; näppudel arvutama az ujján számol; arvutage kolmnurga pindala számítsa ki a háromszög területét

haihtuma <h'aihtu[ma h'aihtu[da h'aihtu[b h'aihtu[tud 27 v> (lenduma) elpárolog, elillan; (hajuma) szertefoszlik, eloszlik ♦ lõhn haihtus elszállt az illata; eeter haihtub kergesti az éter könnyen elillan; udu haihtus elszállt a köd; nende unistused haihtusid szertefoszlottak az álmaik; pinge haihtus hetkega a feszültség egy pillanat alatt szertefoszlott; veiniuim haihtus peast a borgőz elszállt a fejéből; õhku haihtuma kámforrá válik

heast peast <adv> (asjata, põhjuseta) csak úgy ♦ abielu ei saa niisama heast peast minema visata a házasságot nem lehet csak úgy eldobni

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

häbenema <häbene[ma häbene[da häbene[b häbene[tud 27 v> (häbelik olema) átall, szégyenkezik, szégyell, restell, restelkedik; (häbi tundma) szégyenkezni ♦ söö, ära häbene egyél, ne szégyenlősködj; mul ei ole midagi häbeneda nincs szégyellni valóm; oma päritolu häbenema szégyelli a múltját; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); häda ei anna häbeneda szükség törvényt bont

jabur <jabur jabura jabura[t -, jabura[te jabura[id 02 adj> (hull, pöörane) badar, kelekótya; (tobe, totter) buta, ostoba ♦ jabur inimene kelekótya ember; jabur mõte buta gondolat; jabur vastus kelekótya válasz; jabur väljamõeldis ostoba kitalálmány; jaburad tembud buta csínyek; jaburat juttu ajama butaságot beszél; läks peast jaburaks elment az esze; ta on suurest õnnest jabur eszét vesztette a boldogságtól

jamps <j'amps jampsi j'ampsi j'ampsi, j'ampsi[de j'ampsi[sid_&_j'amps/e 22 s, adj>
1. s (sonimine) ostobaság, lárifári, képzelgés, bolondság ♦ see on hullumeelse jamps ez egy őrült képzegése
2. s kõnek (totrus, narrus, rumal jutt) badarság, butaság, képtelenség ♦ täielik jamps teljes képtelenség; jampsi kokku ajama mindenféle badarságot összehord; peast käib läbi igasugust jampsi mindenféle badarság jár a fejemben
3. (sekeldus, tülin) gond ♦ koerapidamisega on jampsi palju a kutyatartás sok gonddal jár
4. adj (rumal, totter) buta, ostoba, őrültség ♦ see on jamps jutt ostoba beszéd; juhtus jamps lugu buta dolog történt; ega sa jampsiks ole läinud? megőrültél?, csak nem ment el az eszed?, elment az eszed?

joobnud <j'oobnud j'oobnu j'oobnu[t -, j'oobnu[te j'oobnu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (purjus) ittas, részeg ♦ joobnud mees részeg ember; joobnud inimeste lärm ittas/részeg emberek ricsajozása; ta oli kergelt joobnud enyhén ittas volt; tüdisin ta joobnud jutust meguntam hallgatni a részeg beszédét; joobnud jalad ja käed ei kuulanud sõna részegen a kezem és a lábam nem hallgat rám; joobnud olekus részegen; joobnud peast, joobnud peaga részeg fejjel
2. piltl (vaimustunud) ittas, részeg ♦ olin vabadusest joobnud megrészegültem a szabadságtól

joonistama <joonista[ma joonista[da joonista[b joonista[tud 27 v> rajzol, lerajzol; (mõnda aega) rajzolgat; (ümber v uuesti) átrajzol; (teatud aeg v ajani) rajzol; (kujutama) vázol ♦ joonistasin pildi rajzoltam egy képet; joonistas minust karikatuuri karikatúrát rajzolt rólam; joonistan peast fejből rajzolok; poiss joonistab hästi a fiú jól rajzol; joonistab söega szénnel rajzol; kõneleja joonistas käega õhus ringi a beszélő egy kört írt le a kezével a levegőben; kajakas joonistab taevas ringe a sirály köröket ír le a levegőben; ilmekalt joonistatud tegelaskuju élénken ábrázolt karakter; kirjanik on joonistanud realistlikke elupilte az író realisztikus életképeket ábrázolt

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

kaabu <kaabu kaabu kaabu[t -, kaabu[de kaabu[sid 16 s> férfikalap ♦ must kaabu fekete kalap; silinderkaabu kürtőkalap, cilinder; viltkaabu nemezkalap; õlgkaabu zsirardi, szalmakalap; kaabuga mees kalapos férfi; kaabut kandma kalapot hord; kaabut pähe panema felteszi a kalapot (a fejére); kaabut peast võtma kalapot levesz; kaabu peas kalappal a fején; kaabut kergitama megemeli a kalapját

kaine <kaine k'aine kaine[t -, kaine[te k'aine[id 06 adj; k'aine k'aine k'aine[t -, k'aine[te k'aine[id 01 adj>
1. (mittejoobnud) józan ♦ kaine mees józan férfi; kainest peast, kaine peaga józanul; kaineks tegema kijózanít, józanná tesz
2. (mõistuspärane, asjalik) józan ♦ kaine mõistus józan (paraszti) ész, józan értelem; kaine pilk v vaade elule józan belátás az életre

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

liitma <l'iit[ma l'iit[a liida[b liide[tud, l'iit[is l'iit[ke 34 v>
1. (ühendama) (össze)kapcsol; (ühte sulatama) egybeolvaszt ♦ see territoorium liideti Taaniga ezt a területet Dániához csatolták
2. mat összead ♦ peast liitma fejben összead; liida need arvud add össze ezeket a számokat; viiele v viis liita kaks on seitse öt meg kettő hét

läbi käima
1. (läbi kõndima) átmegy, átsétál, bejár ♦ käisime läbi kõik näitusesaalid meglátogattuk az összes kiállítótermet; ta on terve ilma läbi käinud bejárta az egész világot
2. (millegi kaudu kulgema) vmin keresztül megy; (kusagilt läbi) elmegy
3. (aistingu, tundmuse kohta: läbima) érződik, (meg)érez ♦ valu käis põlvest läbi fájdalmat érez a térdében; peast käis läbi üks mõte eszébe jutott egy gondolat
4. (suhtlema) érintkezik, barátkozik ♦ ta ei käi kellegagi läbi nem érintkezik senkivel

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

nõder <nõder nõdra n'õtra n'õtra, n'õtra[de n'õtra[sid_&_n'õtr/u 24 adj, s>
1. adj (nõrk, jõuetu, väeti, vilets) elesett, rozoga; (vanadusest) gyenge; (tahte ja tunnete kohta) pipogya, határozatlan ♦ ta ihu on veel haigusest nõder a szervezete még gyenge a betegségtől; haige jäi üha nõdremaks a beteg egyre gyengébbé vált; nõder naisterahvas ei jõua puid lõhkuda egy gyenge nő nem bír fát vágni; ta on peast nõder gyengeelméjű; ma ei usalda oma nõtra mälu nem bízom a gyenge memóriámban; {kelle} nägemine on nõdraks jäänud meggyengült a látása; nõdrad taimed satnya növények
2. s (nõrk, väeti inimene) gyenge/erőtlen ember

nõdrameelne <+m'eelne m'eelse m'eelse[t -, m'eelse[te m'eelse[id 02 adj, s>
1. adj (nõdrameelsust põdev, dementne) elmebeteg, háborodott, gyengeelméjű; (hullumeelne, peast segane) őrült ♦ nõdrameelne inimene gyengeelméjű ember; ta tunnistati nõdrameelseks elmebeteggé nyilvánították
2. s (dementne inimene) demenciában szenvedő; (hullumeelne, peast segane inimene) őrült ♦ nõdrameelsete varjupaik elmegyügyintézet

ogar <ogar ogara ogara[t -, ogara[te ogara[id 02 adj, s>
1. adj (nõrgamõistuslik) lökött; (arutu, hull) őrült, eszement; (loll) bolond ♦ läks suurest murest ogaraks belebolondult/beleőrült a nagy aggodalomba; lapsed olid suurest õnnest ogarad a gyerekek eszüket vesztették a nagy örömtől; mis sa teed, läksid peast ogaraks või? mit csinálsz, megőrültél?; selle tüdruku järele on kõik poisid ogarad minden fiú bolondul ezután a lány után; kust sul see ogar mõte tuli? honnan jött ez az őrült ötleted?
2. s őrült, elmebeteg; (lollpea) ostoba, bolond, tökfilkó, dilis, bamba ♦ ega ogaralt saa midagi nõuda egy őrülttől semmit sem lehet megkövetelni; oleksin ogarate ogar, kui sellega nõustuksin futóbolond lennék, ha beleegyeznék

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

peas <p'eas adv> vt ka peast, pähe (1), pea2 (2) kívülről

peast <p'east adv> vt ka peas, pähe (1), pea2 (2) kívülről, fejből

peast arvutama fejben számol

peastarvutamine <+arvutamine arvutamise arvutamis[t arvutamis[se, arvutamis[te arvutamis/i 12 s> (arvutamine peast) fejszámolás

põruma <põru[ma põru[da põru[b põru[tud 27 v> (rappuma, värisema) (meg)rázkódik, döcög, zökken ♦ vanker põrub maanteel sõites döcög a szekér az országúton; eksamil põruma kõnek megbukik (vizsgán); peast põrunud piltl a feje lágyára esett

segane <segane segase segas[t -, segas[te segase[id 10 adj>
1. (ebaselge) zűrzavaros, zavaros, gázos; (hägune, sogane) áttekinthetetlen, homályos; (selgusetu, seosetu) kusza ♦ praegune rahastamisviis on liiga keeruline ja segane a finanszírozás jelenlegi megközelítése túl bonyolult és homályos; segane lugu zavaros história; segane vastus zagyva válasz, zavarba ejtő válasz; segased ajad zavaros idők, zűrzavaros idők; segaste tunnetega vegyes érzelmekkel
2. (mitte täie mõistuse juures) összezavarodva, megzavarodva ♦ hirmust segane a félelemtől össze van zavarodva; õnnest segane a boldogságtól összezavarodva; ta on peast segane meg van zavarodva

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

surnud <s'urnud s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (elamast lakanud, hukkunud) halott, holt, elhunyt; (loomade kohta) elpusztult, döglött ♦ ei elusalt ega surnust peast v surnuna se élve, se halva; surnud kotkas döglött sas
2. (eluavaldusteta, elutu, tühi, vaikne) elhalt; (liikumatu, muutumatu, vahelduseta) holt ♦ surnud hammas elhalt fog; surnud puu kiszáradt fa; surnud ring ördögi kör
3. (toimimast lakanud, kasutu, rakenduseta) holt ♦ surnud keel holt nyelv

sähvatama <sähvata[ma sähvata[da sähvata[b sähvata[tud 27 v>
1. (välgatama) villan, átcikázik ♦ (fotoaparaadi) välk sähvatas vaku villant; hetkeks sähvatas ta pilk minu suunas egy pillanatra tekintete rám villant
2. (järsku meelde tulema, pähe torgatama) (át)villan ♦ hulljulge mõte sähvatas ta peast läbi vakmerő gondolat villant fejébe

teadma <t'ead[ma t'ead[a t'ea[b t'ea[tud, t'ead[is t'ead[ke 34 v>
1. (millestki teadlik olema) tud ♦ kes teab, palju kell on? ki tudja, hány óra van?; ma tean, et ma midagi ei tea tudom, hogy semmit sem tudok; mine tea! ki tudja!; see on teada tudni való; minu teada tudomásom szerint, tudtommal; minu teada mitte tudtommal nem; minu teadmata tudtomon kívül; see jääb meie kahe teada ez köztünk marad; kust ta seda teadma pidi honnan kellett volna tudnia; nagu teada tudvalevő, mint az közismert; pagan seda teab! tudja a manó!; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; mida Juku ei õpi, seda Juhan ei tea tanulj tinó, ökör lesz belőled
2. (tundma, tuttav olema) ismer ♦ enamikku neist tean ma nägupidi a legtöbbjüket az arcról ismerem
3. (oskama) tud ♦ lapsed teavad luuletust peast a gyerekek kívülről tudják a verset

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist borda´ban szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; ta viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ♦ viskab sussid püsti földobja a talpát

äge <äge ägeda ägeda[t -, ägeda[te ägeda[id 02 adj>
1. (äkilise tormaka loomuga) hirtelen, vérmes, vehemens, vad, heves vérmérsékletű, indulatos, heves; (ärritunud, vihane) ingerült; (millegi kohta: tormiline) viharos ♦ ütles seda ägedast peast (hirtelen) indulatból mondta; majas puhkes äge tüli v riid a házban vad vita dúlt; peeti ägedaid kõnesid vehemens beszédeket tartottak; läks ägedaks vaidluseks heves vitába csapott át
2. (tuline, fanaatiline) heves ♦ {mille} äge pooldaja lelkes támogató; äge rahvuslane heves nacionalista; kuningavõimu äge pooldaja a királyi hatalom heves támogatója
3. (hoogne, kiire) lendületes
4. med (akuutne, tormiliselt kulgev) heveny ♦ äge nakkushaigus heveny fertőzés
5. (väljendab intensiivsust: väga tugev, kõva) kemény ♦ äge lahing kemény csata; äge vastupanu kemény ellenállás; äge peavalu erős fejfájás; äge kõhuvalu erős hasfájás; äge köhahoog heves köhögési roham; äge torm tomboló vihar; äge vihmavaling heves esőzés
6. kõnek (tunnustavalt: tore, vägev, vahva) remek ♦ äge pidu klassz buli; ta on äge mees remek ember

ära1 <ära adv>
1. (mujal, eemal, mujale, eemale) el, tova, ne, félre ♦ sõitis õhtul ära este elutazott; mine jalust ära! menj a lábam alól; tõi lapse lasteaiast ära elhozta a gyereket az óvodából; tuul viis kübara peast ära a szél elfújta a kalapot a fejemről
2. (väljendab korrasolust, asjade heast seisust väljas olekut v välja minekut) el, ki ♦ masin on korrast ära a gép elromlott; kübar on moest ära a kalap kiment a divatból; häälest ära klaver lehangolódott zongora; see läks mul meelest ära elfelejtettem; hääl on täitsa ära teljesen elment a hangom; läks tujust ära elment a kedve
3. (ühendverbi osana rõhutab, et tegevus on lõpuni viidud v viiakse lõpule) el, be, meg, ki ♦ lepime ära! béküljünk ki!; jõudsin su ära oodata kivártalak; vili on ära koristatud a termés be van takarítva; vaev tasus ennast ära megérte a fáradtságot; soome keele õppis ta kiiresti ära gyorsan megtanulta a finn nyelvet; lumi läheb kevadel ära a hó tavasszal elolvad; suri ära meghalt; jõi vee ära megitta a vizet; laps minestas ära a gyerek elájult
4. (esineb mitmesugustes ühendverbides) el, meg ♦ andis oma sõbra ära elárulta a barátját; kohtunik on ära ostetud megvesztegették/megvették/lefizették a bírót; abi kulub ära elkel a segítség