[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

amet <amet ameti ameti[t -, ameti[te amete[id 02 s>
1. (teenistus-, töökoht) foglalkozás, hivatás, tiszt; (elukutse) szakma ♦ presidendiamet elnöki tiszt; ameti poolest v ametilt rätsep szakmája (szerint) szabó; ameti tõttu hivatalból; ametit õppima vmilyen szakmát tanul; mingit ametit pidama vmilyen foglalkozást/hivatást űz; ametisse astuma v asuma hivatalba lép; ameti poolest hivatalból; kedagi mingisse ametisse määrama vkit kinevez vminek/vmivé; ametist vabastama elbocsát a szolgálatból; ametist vallandama hivatalból elbocsát; ametist lahkuma megválik a munkájától
2. (tegevus, töö) munka
3. (asutus) hivatal ♦ maksuamet adóhivatal; patendiamet szabadalmi hivatal; perekonnaseisuamet anyakönyvi hivatal; politseiamet rendőrségi hivatal; tolliamet vámhivatal
■LS: ameti+ ♦ ametialandus visszaminősítés; ametiaste rang, hivatali pozíció; ametiasutus közintézmény, hatóság; ametiauto szolgálati jármű, cégautó; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; ametikandja tisztségviselő; ametikohustus hivatali kötelesség; ametikorter szolgálati lakás; ametikäik elintéznivaló, hivatali bejárat, színészbejáró; ametinimetus hivatali rang, hivatali cím; ametioskus szaktudás, szakképzettség; ametipost poszt; ametiredel ranglétra; ametireis szolgálati út, kiküldetés; ametiriietus egyenruha; ametiruum szolgálati helyiség; ametisaladus szakmai titok, hivatali titok; ametiseisund jogállás; ametivõimud hatóságok; ametivanne hivatali eskü, szolgálati eskü

arvama <'arva[ma arva[ta 'arva[b arva[tud 29 v>
1. (tõenäoseks v usutavaks pidama, mõtlema, oletama) vél, hisz, gondol ♦ arvan, et ta eksib szerintem ő téved; arvan, et tal on õigus szerintem igaza van; mida v mis teie arvate? mi a véleménye?; minu arvates azt hiszem, véleményem szerint, szerintem, nézetem szerint
2. (pidama kelleks-milleks, missuguseks) képzel ♦ keda sa arvad end olevat? minek képzeled magad?
3. (ära arvama, mõistatama) kitalál ♦ arva, mis see on találj ki, mi ez?

arve <arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s>
1. számla ♦ tasutud arve kifizetett/kiegyenlített számla; tasumata arve kifizetetlen számla; elektriarve villanyszámla; gaasiarve gázszámla; arvega ostma számlára vásárol vmit; arvet tasuma v maksma kifizeti a számlát; palun arve! kérem a számlát!; külma arvet tegema angolosan távozik
2. (konto) számla, kontó ♦ jooksev arve folyószámla; arveldusarve maj bankszámla; lõpparve végelszámolás; pangas arvet avama számlát nyit a bankban; midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
3. (arvestus) elszámolás ♦ arvet pidama tulude ja kulude üle elszámolást vezet a bevételekről és a kiadásokról; see ei tule arvesse ez nem jön számításba
4. (pl) kõnek (vahekord) számla ♦ arveid klaarima v õiendama {kellega} rendezi a számláját vkivel

dieet <di'eet dieedi di'eeti di'eeti, di'eeti[de di'eeti[sid_&_di'eet/e 22 s> (ravitoitumine) diéta, étrend, fogyókúra ♦ profülaktiline dieet profilaktikus étrend; absoluutdieet, absoluutne dieet abszolút étrend; vaegkalordieet, vaegkaloriline dieet gyenge kalóriatartalmú étrend; dieeti pidama diétázik, diétát tart; {kellele} dieeti määrama diétát előír

duell <du'ell duelli du'elli du'elli, du'elli[de du'elli[sid_&_du'ell/e 22 s> (kahevõitlus) párbaj ♦ sõnaduell szópárbaj; duellile kutsuma párbajra hív ki; duelli pidama párbajt vív, párbajozik

eestpalve <+palve p'alve palve[t -, palve[te p'alve[id 06 s> relig közbenjáró ima ♦ eestpalvet pidama elmondja a közbenjáró imáját

elatama <elata[ma elata[da elata[b elata[tud 27 v> (ülal pidama) eltart, fenntart ♦ oma perekonda elatama fenntartja a családját; elatab end käsitööst kézimunkából tartja fenn magát

elatuma <elatu[ma elatu[da elatu[b elatu[tud 27 v> (end ülal pidama) él, megél ♦ oma tööst elatuma a saját munkájából él

etikett <etik'ett etiketi etik'etti etik'etti, etik'etti[de etik'etti[sid_&_etik'ett/e 22 s>
1. (märgis, nimesedel tootel) címke, etikett ♦ pudelietikett a palack címkéje; tikutoosietikett gyufacímke
2. (käitumisreeglid) etikett ♦ etiketist kinni pidama betartja az etikettet

ettekanne <+kanne k'ande kanne[t -, kanne[te k'ande[id 06 s>
1. (esitamine, esitus) előadás ♦ ettekannet pidama előadást tart
2. (ametlik teade kõrgemale instantsile) jelentés ♦ suuline ettekanne szóbeli jelentés

ettekirjutus <+kirjutus kirjutuse kirjutus[t kirjutus[se, kirjutus[te kirjutus/i 11 s> előírás, utasítás, rendelet ♦ arsti ettekirjutusi täitma orvosi előírásokra tartózkodik; {kelle} ettekirjutustest kinni pidama megtartja az előírást

fetišeerima <fetiš'eeri[ma fetiš'eeri[da fetišeeri[b fetišeeri[tud 28 v> (fetišiks tegema v pidama) fetisizál ♦ fetišeerima minevikku a múltat fetisizálja

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

idealiseerima <idealis'eeri[ma idealis'eeri[da idealiseeri[b idealiseeri[tud 28 v> (tegelikust paremaks pidama) eszményít, idealizál ♦ minevikku idealiseerima idealizálja a múltat; ta idealiseerib oma meest idealizálja a férjét; idealiseeritud tegelane idealizált karakter

ilutsema <ilutse[ma ilutse[da ilutse[b ilutse[tud 27 v>
1. (rõõmu tundma, lusti pidama) vigad, örül ♦ süda ilutseb örül a szívem
2. (ilusana silma paistma); iroon (toretsema) tetszeleg ♦ laual ilutsesid vanaaegsed tassid régimódi csészék tetszelegnek az asztalon; vihikus ilutsesid ainult kahed a füzetben csak kettesek tetszelegnek

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jahtima <j'ahti[ma j'ahti[da jahi[b jahi[tud 28 v>
1. (jahti pidama, küttima) hajszol, vadászik ♦ jäneseid jahtima nyulakra vadászik; metsloomi ja linde jahtima vadállatokra és madarakra vadászik; kass jahtis hiiri a macska egerekre vadászott; ristleja jahtis vastase allveelaevu a cirkáló ellenséges tengeralattjárókra vadászott
2. piltl (millegi kättesaamiseks tegutsema) vadászik ♦ haruldasi raamatuid jahtima ritka könyvekre vadászik; kaasavara jahtima hozományvadász; rekordeid jahtima rekordhajhász; tüdrukuid jahtima szoknyavadász; pool tundi jahtisin taksot fél órát vadásztam taxira
3. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódik ♦ jahtis terve päeva mootoriga egész nap a motorral bajlódott; pole mul aega sinuga jahtida nincs időm veled bajlódni

jumalateenistus <+teenistus teenistuse teenistus[t teenistus[se, teenistus[te teenistus/i 11 s> relig istentisztelet, mise ♦ päevane jumalateenistus nappali istentisztelet; pidulik jumalateenistus ünnepi istentisztelet/mise; hommikujumalateenistus reggeli istentisztelet; jõulujumalateenistus karácsonyi istentisztelet/mise; leinajumalateenistus gyászmise; lihavõttejumalateenistus húsvéti mise/istentisztelet; mälestusjumalateenistus megemlékező istentisztelet; tänujumalateenistus hálaadó istentisztelet; õhtujumalateenistus esti istentisztelet; jumalateenistust pidama istentiszteletet tart

jutlus <j'utlus j'utluse j'utlus[t j'utlus[se, j'utlus[te j'utlus/i_&_j'utluse[id 11_&_09 s>
1. relig igehirdetés, szentbeszéd, prédikáció ♦ pühapäevajutlus vasárnapi prédikáció; mäejutlus hegyi beszéd; jutlust pidama prédikál, szentbeszédet mond, prédikációt mond/tart; kogudus kuulab jutlust a gyülekezet hallgatja a prédikációt
2. piltl (manitsus) prédikáció, intelem ♦ {kellele} pikka jutlust pidama hosszú prédikációt tart; ära mulle jutlust pea, tean ise, mida teen ne tarts nekem prédikációt, magam is tudom, mit csinálok

juurdlema <j'uurdle[ma juurel[da j'uurdle[b juurel[dud 30 v>
1. (pingsalt mõtlema v aru pidama) fontolgat, vizsgálódik, töpreng, rágódik ♦ eluprobleemide üle juurdlema az élet gondjain rágódik; asjaolude üle juurdlema a körülményeken töpreng; juurdlesin ta käitumise üle eltöprengtem a viselkedésén; juurdlev loomus töprengő természet; juurdlev mõistus vizsgálódó elme; juurdlev pilk érdeklődő pillantás, vizsgálódó tekintet
2. jur (juurdlust toimetama) nyomozni

jõul <j'õul jõulu j'õulu j'õulu, j'õulu[de j'õulu[sid_&_j'õul/e 22 s (hrl pl)>
1. (25.--27. detsembrini Kristuse sünnipäevana peetav püha) karácsony ♦ jõuluks, jõuludeks karácsonyra; jõulu[de] esimene püha karácsony első napja; jõulusid v jõule pidama megünnepli a karácsonyt; möödunud jõulu[de] ajal tavaly karácsonykor; häid jõule v jõulusid! kellemes karácsonyt!
2. (21. dets -- 7. jaan talvise pööripäeva tähistamine) téli napforduló ♦ jõulu[de] ajal karácsonykor
■LS: jõulu+ (Kristuse sünnipäevaga seotud) ♦ jõuluehe karácsonyfadísz; jõuluevangeelium relig karácsonyi evangálium; jõuluilm karácsonyi időjárás; jõulujumalateenistus relig karácsonyi istentisztelet; jõulujutlus relig karácsonyi prédikáció; jõulukaart karácsonyi képeslap; jõulukink, jõulukingitus angyalfia, karácsonyi ajándék; jõulukroon etn karácsonyi korona (szalmából vagy nádból készült felfüggeszthető dísz); jõulukuusk fenyőfa, karácsonyfa; jõuluküünal karácsonyi gyertya; jõululaat karácsonyi vásár; jõulunädal karácsony hete; jõulurahu karácsonyi béke; jõulusöök, jõulutoit karácsonyzi ételek; jõuluvaheaeg karácsonyi szünet, karácsonyi szünidő; jõuluvorst karácsonyi véreshurka
jõulu+ (talvise pööripäevaga seotud) ♦ jõulukombestik karácsonyi szokások; jõulumängud karácsonyi játékok

jänes <jänes jänese jänes[t -, jänes[te jänese[id 09 s>
1. zool (Lepus) nyúl ♦ halljänes zool (Lepus europaeus) mezei nyúl; valgejänes zool (Lepus timidus) havasi nyúl; jänese saba a nyúl farka; jänestele jahti pidama nyúlra vadászik; arg nagu jänes gyáva, mint a nyúl; lippab nagu jänes fut/szalad, mint a nyúl
2. kõnek (küülik) nyúl ♦ kodujänes házinyúl; jäneseid pidama nyulat tart
3. kõnek (jänese- v küülikunahk karusnahana) nyúlbőr
4. piltl (argpüks, pelgur) gyáva nyúl
5. kõnek (piletita sõitja) potyautas
6. kõnek (valges vahus lainehari) tajték ♦ meri on valgetes jänestes fehéren tajtékzik a tenger
■LS: jänese+ ♦ jänesejaht vadászat nyúlra; jänesemokk kõnek nyúlszáj, nyúlajak

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

kaaluma <k'aalu[ma k'aalu[da kaalu[b kaalu[tud 28 v>
1. (kaalu omama) nyom ♦ pakk kaalub kolm kilo a csomag három kiló; palju sa kaalud? mennyi a súlyod?
2. (kaalu kindlaks määrama) megmér, lemér; (end) megméri magát; (teatud kogust) kimér ♦ jahu kottidesse kaaluma zsákokba méri a lisztet; olukorda põhjalikult kaaluma alaposan mérlegeli a helyzetet; kaalusin kotti kilo suhkrut kimértem egy kiló cukrot a zsákba
3. (raskusega vajutama) nyom ♦ raamatud kaalusid riiuli looka meggörbült a könyvek súlya alatt a polc
4. (aru pidama) megfontol <{vmit}> ♦ minden lépését megfontolta ta kaalus iga oma sammu

kahevõitlus <+v'õitlus v'õitluse v'õitlus[t v'õitlus[se, v'õitlus[te v'õitlus/i_&_v'õitluse[id 11_&_09 s>
1. (duell) párbaj, párviadal ♦ kahevõitlus püstolitega pisztolyokkal vívott párbaj, pisztolypárbaja; kahevõitlusele kutsuma párbajra hív vkit; kahevõitlust pidama, párbajt vív párbajozik; kahevõitlusel sekundeerima párbajban segédkezik
2. (võitlus, kokkupõrge) párharc ♦ kahevõitlus kahe kuulsa maletaja vahel a két híres sakkozó párharca

kaitsekõne <+kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s> védőbeszéd ♦ kaitsekõnet pidama jur védőbeszédet tart

kalkun <k'alkun k'alkuni k'alkuni[t -, k'alkuni[te k'alkune[id 02 s> pulyka ♦ kodukalkun házi pulyka; isakalkun pulykakakas; metskalkun zool (Meleagris gallopavo) vadpulyka; pronkskalkun bronzpulyka; silmikkalkun zool (Agriocharis ocellata) pávaszemes pulyka; kalkuneid kasvatama v pidama pulykát tenyészt; praetud kalkun sült pulyka

kana <kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kodulind, mitme muu kanalise emaslind) tyúk ♦ must kana fekete tyúk; kirju kana tarka tyúk; hauduja kana kotlóstyúk; hea muneja kana jól/sokat tojó tyúk; poegadega kana tyúkanyó; faasanikana fácántyúk; kodukana (1) házityúk; (2) piltl tyúk; lihakana hústyúk; metsisekana, mõtusekana a fajd tyúkja; kanu kasvatama v pidama tyúkot nevel/tart/tenyészt; kanad kaagutavad v kõõrutavad a tyúkok kotkodácsolnak; kana muneb a tyúk tojik; kana haub [mune] a tyúk kotlik; kanadele meeldib õrrel istuda a tyúkok szeretnek rudakon ülni; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; läheb koos kanadega magama piltl a tyúkokkal fekszik (le); tormab nagu peata kana futkos, mint a kerge birka; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (toiduna) csirke ♦ praetud kana rántott csirke, sült csirke
■LS: kana+ ♦ kanaaed tyúkudvar; kanafarm tyúkfarm; kanafilee kok csirkefilé; kanakarri kok currys csirkeragú; kanasulg tyúktoll; kanakasvatus tyúktenyésztés; kanarinnafilee kok csirkemellfilé; kanamuna tyúktojás; kanapraad sült csirke; kanapuljong tyúkhúsleves; kanarind med tyúkmell; kanakoib csirkecomb; kanasupp tyúkhúsleves; kanasõnnik tyúkszar

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kari2 <kari karja k'arja k'arja, k'arja[de k'arja[sid_&_k'arj/u 24 s>
1. (kariloomad) állatállomány, jószág; (karjatatavad loomad, koos elavate loomade, lindude rühm) csorda, nyáj, falka ♦ hanekari libafalka; hobusekari ménes; hundikari farkasfalka; kitsekari (kecske)nyáj; koerakari kutyafalka; lambakari birkanyáj; lehmakari tehéncsorda, gulya; linnukari baromfi; seakari (disznó)konda; tõukari tenyészállomány; veisekari barom, tehéncsorda, gulya, csorda; karja pidama állatokat tart; karja hoidma nyájat őriz; karjas käima bojtárkodik, pásztorkodik
2. (hulk, summ, parv inimesi) falka ♦ lastekari egy falka gyerek
■LS: karja+ ♦ karjafarm szarvasmarhatartó gazdaság, tehenészet; karjakoer pásztorkutya; karjaõu gazdasági udvar

kartoteek <kartot'eek kartoteegi kartot'eeki kartot'eeki, kartot'eeki[de kartot'eeki[sid_&_kartot'eek/e 22 s> (kaartsedelite kogu) kartoték ♦ tähestikkartoteek ábécérendes kartoték; kartoteeki pidama kartotékol
■LS: kartoteegi+ ♦ kartoteegikaart karton; kartoteegikapp kartotékszekrény; kartoteegisedel kartotéklap

kasulik <kasul'ik kasuliku kasul'ikku kasul'ikku, kasulik/e_&_kasul'ikku[de kasul'ikk/e_&_kasul'ikku[sid 25 adj> hasznos ♦ kasulik investeering hasznos befektetés; kasulik taim hasznos növény; kasulik koormus tehn hasznos teher/terhelés; tervisele kasulik hasznos az egészségnek; midagi kasulikuks pidama hasznosnak talál vmit; kasulikuks osutuma hasznosnak bizonyul; meeldivat kasulikuga ühendama összeköti a kellemest a hasznossal

kasvatama <kasvata[ma kasvata[da kasvata[b kasvata[tud 27 v>
1. termel, tenyészt, nevel; (taimi viljelema) termel, termeszt; (loomi pidama) tenyészt; (pikaks, suureks kasvada laskma) növeszt; (kasvatust andma, õpetama, suunama) nevel ♦ kartulit v kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; hobuseid kasvatama lovakat tenyészt; kõhtu kasvatama pocakot ereszt; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát /háját növeszti; lapsi kasvatama gyermekeket nevel; juukseid kasvatama növeszti a haját
2. (rohkendama, suurendama) növeszt

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kestma <k'est[ma k'est[a kesta[b keste[tud, k'est[is k'est[ke 34 v>
1. (vältama, jätkuma) tart ♦ vahetund kestis kümme minutit a szünet tíz percig tartott; sõit kestab tunni az utazás egy óráig tart; kaua kestma sokáig tart
2. (vastu pidama) eltart ♦ talvemantel kestis kümme aastat tíz esztendeig eltartott a téli kabátja

kihlus <k'ihlus k'ihluse k'ihlus[t k'ihlus[se, k'ihlus[te k'ihlus/i_&_k'ihluse[id 11_&_09 s> eljegyzés ♦ kihlust v kihlusi pidama v tähistama eljegyzést tart/ünnepel; kihlust tühistama felbontja az eljegyzést

kiiduväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> dicséretes, elismerésre méltó, dicséretre méltó ♦ kiiduväärne algatus dicséretes kezdeményezés; kiiduväärseks pidama dicséretesnek talál

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kirjavahetus <+vahetus vahetuse vahetus[t vahetus[se, vahetus[te vahetus/i 11 s> levélváltás, levelezés ♦ ametlik kirjavahetus hivatalos levélváltás; elav kirjavahetus élénk levélváltás; {kellega} kirjavahetust pidama leveleket vált, levelez; {kellega} kirjavahetusse astuma levelezni kezd vkivel

kits <k'its kitse k'itse k'itse, k'itse[de k'itse[sid_&_k'its/i 22 s>
1. (koduloom) kecske ♦ kitsed zool (veislaste perekond Capra) kecskefélék; tiine kits vemhes kecske; kodukits zool (Capra hircus) házikecske; villakits gyapjú kecske; kitsi pidama kecskét tart; kits mökitab a kecske mekeg; kits kärneriks piltl betyárból lesz a legjobb pandúr; kecskére bizza a kaposztát; zsiványból lesz a legjobb pandúr
2. (metskits) őz
3. sport (võimlemisriist) (torna)bak ♦ üle kitse hüppama bakot ugrik
■LS: kitse+ ♦ kitsehabe kecskeszakáll; kitsejalg kõnek kecskeláb; kitsejuust kecskesajt; kitsekari kecskenyáj, egy csapat őz; kitsekarjane, kitsekarjus kecskepásztor; kitsekasvatus kecsketenyésztés; kitseliha kecskehús; kitsepiim kecsketej; kitsevill kecskegyapjú

kodukord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s> (asutuse, organisatsiooni töökord) házirend, rendtartás ♦ kooli kodukord iskla házirendje; Euroopa Parlamendi kodukord az Európai Parlament eljárási szabályzata; kodukorda järgima, kodukorrast kinni pidama ragaszkodik a rendtartáshoz

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

konsulteerima <konsult'eeri[ma konsult'eeri[da konsulteeri[b konsulteeri[tud 28 v> (nõu pidama) konzultál, tanácskozik ♦ ta konsulteeris juristidega jogászokkal tanácskozott

koosolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> értekezlet, gyűlés, ülés ♦ erakorraline koosolek rendkívüli gyűlés; kinnine koosolek zártkörű gyűlés; otsustusvõimeline koosolek határozatképes gyűlés; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; asutamiskoosolek alapító gyűlés; valimiskoosolek tisztújító közgyűlés; üldkoosolek közgyűlés; koosoleku päevakord az értekezlet napirendje, szőnyeg; koosolekut avama az gyűlést megnyitja; koosolekut juhatama a gyűlést vezeti; koosolekut kokku kutsuma gyűlést hív össze; koosolekut pidama értekezletet tart; koosolekutel käima gyűlésezik; koosolekust osa võtma részt vesz a gyűlésen

kostiline <kostiline kostilise kostilis[t kostilis[se, kostilis[te kostilis/i 12 s> (kostil olija) kosztos ♦ kostilisi pidama kosztosokat tart; endale kostilisi võtma kosztosokat fogad

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kummardama <kummarda[ma kummarda[da kummarda[b kummarda[tud 27 v>
1. (kummardust tegema) meghajol ♦ maani kummardama földig hajol
2. (austama) hajol, leborul; (au sees pidama) imád; kõnek (alandlikult paluma) hajlong ♦ tõelist Jumalat kummardama az igaz Istent imádni; ülemuse ees kummardama hajlong a főnöke előtt
3. (kummargile laskma, kallutama) meghajol
4. (kummarduma) lehajol ♦ kummardab, et tõsta maast kast üles lehajol, hogy felvegye a dobozt

kõne <kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (rääkimine); keel (keele tegelik kasutamine, grammatiliste kategooriate nimetustes) beszéd ♦ kaudne kõne keel függő beszéd; otsene kõne keel egyenes beszéd; suuline kõne keel élőszó, élőbeszéd; kõnest arusaamine beszédértés
2. (kõnelus, jutuajamine, arutlus) beszélgetés, megbeszélés ♦ küsimuse kõne alla võtma szóba hozza a dolgot; see ei tule kõne allagi! nem oda Buda!; fityiszt (az orrodra)!; ei tule kõne allagi számba se jön; szó sem lehet róla; eszed tokja/tokját!
3. (avalik ettekanne, jutt) beszéd, előadás ♦ kõnet pidama beszédet tart; avakõne beköszöntő, megnyitóbeszéd; kihutuskõne uszító beszéd; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; lõpukõne záróbeszéd; matusekõne gyászbeszéd; raadiokõne rádióbeszéd; tervituskõne beköszöntő, köszöntő beszéd, üdvözlőbeszéd; troonikõne trónbeszéd
4. (telefoni-) telefonbeszélgetés, (telefon)hívás ♦ kõnet jälitama hívást lenyomoz; sulle on kõne hívásod van; kõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést
■LS: kõne+ (rääkimisega seotud) ♦ kõnedefekt beszédhiba; kõneelund keel beszédszerv; kõnehäire med beszédzavar; kõnekeel keel beszélt nyelv, köznyelv, élőnyelv; kõnekujund kirj szókép, alakzat; kõnemaneer beszédmód; kõneorgan keel beszédszerv; kõnepuue ped beszédhiba; kõnestiil beszédstílus; kõnesüntesaator beszédszintetizátor; kõnevõime beszédkészség; kõnetoon beszédhang; kõnetuvastus info beszédfelismerés
kõne+ (vestlusega seotud) ♦ kõneaine beszédtéma; kõnekoor szavalókórus; kõnekoosolek felolvasásóest; kõnepult emelvény, szónoki emelvény, szószék
kõne+ (telefonikõnega seotud) ♦ kõnepost hangposta; kõnetraat telefon

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

kõnelus <kõnelus kõneluse kõnelus[t kõnelus[se, kõnelus[te kõnelus/i 11 s> (vestlus, jutuajamine) beszélgetés, megbeszélés, tárgyalás ♦ kõnelusi pidama kellegagi millegi üle megbeszélést folytat vkivel vmiről; kahepoolsed kõnelused a kétoldalú megbeszélések

käitama <k'äita[ma k'äita[da k'äita[b k'äita[tud 27 v>
1. (käia laskma, kõnnitama) járat; (hobust pärast sõitu) sétáltat
2. tehn (tegevuses pidama, käigus hoidma) üzemeltet, működtet, vezérel

käituma <k'äitu[ma k'äitu[da k'äitu[b k'äitu[tud 27 v> (end ülal pidama) viselkedik ♦ käitub korralikult jól viselkedik; ta ei oska käituda nem tud viselkedni

küttima <k'ütti[ma k'ütti[da küti[b küti[tud 28 v>
1. (jahti pidama) vadászik ♦ metssigu küttima vaddisznóra vadászik
2. piltl (püüdma, jahtima) vadászik
■LS: küttimis+ ♦ küttimisala vadászterület

küülik <küülik küüliku küüliku[t -, küüliku[te küüliku[id 02 s> zool (Oryctolagus cuniculus) nyúl, üregi nyúl ♦ koduküülik házinyúl; küülikuid pidama nyulat tart; küülikuid kasvatama nyulat tenyészt
■LS: küüliku+ ♦ küülikukasvatus nyúl tenyésztés; küülikuliha nyúlhús; küülikupuur nyúlketrec; küülikutõug nyúlfaj

lahing <lahing lahingu lahingu[t -, lahingu[te lahingu[id 02 s> csata ♦ otsustav lahing döntő csata; Borodino lahing Borogyinói csata; sõnalahing szócsata; õhulahing sõj légi harc; lahingut kaotama elveszti a csatát; lahingut pidama csatáz, csatát vív; lahingusse minema csatába indul/megy/vonul; lahingut võitma csatát nyer; lahingus langema elesik a csatában
■LS: lahingu+ ♦ lahingukaaslane harcostárs; lahingukord sõj csatarend; lahingulaev sõj csatahajó; lahingulennuk sõj harci repülőgép; lahingulipp sõj lobogó; lahingumasin harcjármű; lahingumüra csatazaj; lahingutander harcmező; lahinguvalmidus harci készség; lahinguvalmis (1) (asend) harcra kész; (2) harcképes; lahinguväli csatatér, harctér, hadszíntér

lammas <lammas l'amba lammas[t -, lammas[te l'amba[id 07 s>
1. juh, birka, bárány; zool (Ovis) juh, birka ♦ villalammas põll gyapjas birka; lammas määgib béget a birka; lambaid pidama birkát tart; lambaid pügama v niitma birkát nyír; vagur nagu lammas jámbor, mint a birka; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad; häid lambaid mahub palju ühte lauta sok jó ember is elfér kis helyen; sok jó ember kis helyen is elfér
2. (lambaliha) birkahús; (lambanahk) birkabőr
■LS: lamba+ ♦ lambafarm juhtenyésztő; lambajuust gomolya; lambakarjamaa juhlegelő; lambakasvatus birkatenyésztés; lambalaut akol, juhakol, hodály; lambapraad báránysült; lambapügamine birkanyírás, nyírás; lambarauad birkanyíró; lambatõug juhfajta; lambavill birkagyapjú

loeng <l'oeng l'oengu l'oengu[t -, l'oengu[te l'oengu[id 02 s> előadás ♦ teaduslik loeng tudományos előadás; loengute sari előadássorozat; loengut pidama előadást tart; loengul käima előadásra jár
■LS: loengu+ ♦ loengusaal előadóterem, tanterem; loengusari, loengutsükkel kollégium

lootusetu <l'ootusetu l'ootusetu l'ootusetu[t -, l'ootusetu[te l'ootusetu[id 01 adj> reménytelen; (väljavaatetu) kilátástalan ♦ lootusetu armastus reménytelen szerelem; lootusetu juhtum reménytelen eset; olukorda lootusetuks pidama reménytelennek látja a helyzetet

lugu pidama becsül, tisztel, respektál

lumesõda <+sõda sõja sõda s'õtta, sõda[de sõda[sid_&_sõd/u 18 s> hógolyózás ♦ lumesõda pidama v tegema hógolyózik

läbi rääkima (arvamusi vahetama, nõu pidama) egyeztet, tanácskozik, megtárgyal, megbeszél, értekezik

läbirääkimised pl <+r'ääkimine r'ääkimise r'ääkimis[t r'ääkimis[se, r'ääkimis[te r'ääkimis/i 12 s> (nõupidamine) tárgyalás ♦ palgaläbirääkimised bértárgyalás; läbirääkimiste käigus a tárgyalások folyamatában; rahuläbirääkimised béketárgyalás; läbirääkimiste teel tárgyalásos úton; läbirääkimisi pidama tárgyalásokat folytat vmiről, megbeszélést folytat, tárgyal

majandama <majanda[ma majanda[da majanda[b majanda[tud 27 v> (majandit pidama v juhtima, majapidamist korraldama) gazdálkodik, sáfárkodik

meel <m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>
1. (aistingute vastuvõtu- ja eristamisvõime, tajumisvõime) elme, érzék ♦ haistmismeel szaglás, szaglóérzék; ilumeel szépérzék; maitsmismeel ízérzék, ízlelés; inimese viis meelt az ember öt érzéke; kunstimeel művészi érzék; kuues meel hatodik érzék; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján
2. (meeleolu, tunne, tuju) kedv, hangulat ♦ kurb meel szomorú kedv; heameel örömérzet; tusameel rosszkedv; mul on (selle üle) hea meel örülök (neki); kellegi meele järgi vkinek a szája íze szerint
3. kõnek (aru, mõistus, mälu) ész ♦ meelde tulema eszébe jut; meelt heitma kétségbe esik; meelde tuletama emlékeztet, eszébe juttat; meeles pidama emlékezik, fejben tart; meelest minema elfelejt, kimegy a fejéből
4. (mõte, arvamus, seisukoht) ♦ meelt avaldama tüntet; minu meelest szerintem, véleményem szerint; meelt muutma meggondol; meelt parandama vezekel; meelde jääma megmarad az emékezetben

meeles pidama megemlékezik

miiting <miiting miitingu miitingu[t -, miitingu[te miitingu[id 02 s> gyűlés, gyülekezés ♦ protestimiiting tiltakozó gyűlés; miitingut pidama gyűlést tart

mäletama <mäleta[ma mäleta[da mäleta[b mäleta[tud 27 v> (meeles olema, mälus säilima, meeles pidama, mälus säilitama) emlékszik, emlékezik ♦ kas sa mäletad veel? emlékszel még?; ta ei mäleta oma vanaisa nem emlékszik a nagyapjára; kõige eakamadki ei mäleta niisugust põuda a legöregebbek sem emlékeznek ilyen nagy szárazságra

nimepäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (mingile pühakule pühendatud päev, teatavale eesnimele pühendatud päev) névnap; (riigipea v tähtsa isiku nimepäev) névnap ♦ nimepäeva pidama v tähistama megünnepli névnapját, névnapot tart; see juhtus tema nimepäeval a névnapján történt; õnnitlen nimepäeva puhul köszöntelek névnapod alkalmából

nutt2 <n'utt nutu n'uttu n'uttu, n'uttu[de n'uttu[sid_&_n'utt/e 22 s> (nutmine) könnyhullatás, sírás, pityergés; (vali) zokogás; (tönn) sírás ♦ hääletu nutt néma sírás; taltsutamatu nutt vígasztalhatatlan sírás; nuttu pidama v tagasi hoidma visszatartja a sírást; nutt kipub v tikub v tuleb v tõuseb v tükib peale v kurku elfogja a sírás; silmad on nutust punased pirosak a szemi a sírstól; vappub kramplikust nutust rázkódik a görcsös zokogástól; on oma nutud [ära] nutnud elsírta könnyeit; kõverdab suud ja hakkab nuttu kiskuma legörbül a szája, és sírva fakad
■LS: nutu+ ♦ nutuhoog sírásroham; nutuhääl (1) (nutmise hääl) sírás; (2) (nutune hääl) síró hang; nutukramp sírógörcs; nutumüür siratófal; nutuvesi könny

nõudma <n'õud[ma n'õud[a nõua[b n'õu[tud, n'õud[is n'õud[ke 34 v>
1. (soovi, tahtmist [kategooriliselt] esitama) felszólít, vonz, vindikál, megkövetel, megkíván, megkér, követel, kíván, kiált, feltételez; kõnek (ilmumist kohustavalt kutsuma) követel, kikér; kõnek (tahtma, lootma, ootama) elvár ♦ poiss nõuab isalt raha a fiú pénzt kér/követel az apjától; lastelt nõutakse sõnakuulmist a gyerekektől elvárják, hogy szót fogadjanak; sind nõutakse telefoni juurde téged kérnek a telefonhoz
2. kõnek (tungivalt, pealekäivalt) követel; (kauba v teenuse eest) kér ♦ mis sa nõuad, ma ei tea sulle rohkemat rääkida mit kérlelsz, nem tudok neked többet mondani; kui palju v mis sa maja eest nõudsid? mennyit kértél a házért?; nõuab soolast hinda v hingehinda borsos árat kér; see on väga nõutav toode nagy a kereslet erre a termékre, erre a termékre nagy az igény
3. (tungivalt, vältimatult vajama) kell, szükséges; (eeldama, ette nägema, vajalikuks pidama) elvár, szükségesnek tart ♦ maja nõuab remonti tatarozni kell a házat; haigus nõuab ravi kezelni kell a betegséget; arstikutse nõuab kõrgharidust az orvosi hivatáshoz felsőfokú végzettség szükséges; see töö nõuab täpsust ez a munka pontosságot igényel; linnas elamine nõuab palju raha a városi élethez sok pénz kell; nõudis vaeva, et end püsti hoida nagy erőfeszítésbe igényelt, hogy állva maradjon

nõu pidama értekezik, tárgyal, tanácskozik, megtárgyal

näidustama <näidusta[ma näidusta[da näidusta[b näidusta[tud 27 v> med (haiguse raviks vajalikuks pidama) javasol, javall, előír, elrendelt ♦ ägeda reuma korral pole saun näidustatud akut reuma esetén a szauna nem ajánlott; ühele haigele näidustatud ravim võib teisele olla vastunäidustatud az egyik beteg számára előírt gyógyszer a másik számára ellenjavallt lehet

oksjon <'oksjon 'oksjoni 'oksjoni[t -, 'oksjoni[te 'oksjone[id 02 s> árverés, aukció ♦ raamatuoksjon könyvárverés; oksjonilt ostetud mööbel az árverésen vásárolt bútor; oksjonit pidama árverést tart; oksjonil müüma árverez, árverés útján elad; maja läks oksjonile árverésre került a ház
■LS: oksjoni+ ♦ oksjonihaamer (1) árverező kalapács, árverési kalapács; (2) piltl kalapács alá kerül; oksjonikuulutus árverési hirdetmény; oksjonipidaja kikiáltó

omakohus <+kohus k'ohtu kohu[t -, k'ohtu[te k'ohtu[id 05 s> népítélet, önbíráskodás ♦ omakohut korraldama népítéletet tart; omakohut mõistma v pidama önbíráskodik; hobusevarast ähvardati omakohtuga a lótolvajt népítélettel fenyegették

omistama <omista[ma omista[da omista[b omista[tud 27 v>
1. (kellelegi midagi omaks pidama) betud, tulajdonít ♦ ta ei omistanud riietele mingit tähtsust nem tulajdonított jelentőséget a ruhákna
2. kõnek (omaks andma) oda ítél ♦ talle omistati teaduslik kraad tudományos fokozat ítéltek oda neki

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

paast <p'aast paastu p'aastu p'aastu, p'aastu[de p'aastu[sid_&_p'aast/e 22 s> (paastumine, paastuaeg) böjt ♦ range paast szigorú böjt; paastu pidama megtartja a böjtöt, böjtöl
■LS: paastu+ ♦ paastuaeg böjtidő, nagyböjt; paastunädal böjtös hét; paastupäev böjtnap, böjtös nap; paastutoit böjti étel

paika pidama megállja a helyét

peatama <p'eata[ma p'eata[da p'eata[b p'eata[tud 27 v> (kinni pidama) megállít, leállít ♦ vastutulijat peatama megállítja a szembejövőt; streik peatab töö a sztrájk miatt leáll a munka

pidama1 <pida[ma pida[da p'ea[b -, pid[i - - 28 v> (kohustatud, sunnitud olema) kell ♦ ma pean minema mennem kell; ma pean teadma, mis siin teoksil on tudnom kell, mi folyik itt; temast pidi saama arst orvos kellett volna, hogy legyen; pidi see nüüd juhtuma! minek kellett ennek megtörténnie!, hogy ennek meg kellett történnie!; selle kirja peale peab tingimata vastama erre a levélre feltétlenül válaszolni kell

pidama2 <pida[ma pida[da p'ea[b p'ee[tud, pida[s pida[ge p'ee[takse 28 v>
1. (kusagil v mingis olukorras hoidma) tart, megtart ♦ salajas pidama titkoban tart; pidurid ei pea nem fog a fék; ankur peab a horgony kitart; pea suu! tartsd a szád!
2. (säilitama, alal hoidma) (meg)tart ♦ dieeti pidama diétázik, (szigorú) diétát tart, fogyókúrázik; lubadust pidama megtartja az ígéretét; sõna pidama állja a szavát; sidet pidama kellegagi kapcsolatot tart vkivel; meeles pidama észben tart; aitäh, et mind meeles pidasid! köszönöm, hogy emlékeztél rám!; kellegagi/millegagi sammu pidama lépést tart vkivel/vmivel
3. (vedelikku, soojust mitte läbi laskma) tart ♦ paat peab vett a csónak vízálló
4. (mingi tegevusalaga seoses) tart ♦ peab teenijat szolgálót tart
5. (teatud toimingut sooritama, läbi viima) tart ♦ kõnet pidama beszédet mond/tart; sünnipäeva pidama születéssnapot tart; läbirääkimisi pidama tárgyalásokat lefolytat, megbeszélést folytat, tárgyal; peab loengut előadást tart; konverents peetakse 4.--7. juulini a konferencia július 4.-étől 7.-éig tart; nõu pidama tanácskodik
6. (hooldama, hoolitsema) tart ♦ vanavanemad peavad lambaid a nagyszülők birkákat tartanak
7. (arvama, oletama) tart ♦ tähtsaks pidama fontosnak tart; pidasin sind alguses õpetajaks kezdetben tanárnak hittelek; ära pea mind lolliks ne nézz (engem) madárnak

pidu1 <pidu p'eo_&_pidu pidu p'ittu, pidu[de pidu[sid 18_&_17 s> (pidustus, pidutsemine) ünnepség, ünnepély, buli ♦ aiapidu kerti ünnepély/mulatság/parti, kerti ünnepség; pulmapidu lakodalom, lagzi; soolaleivapidu lakásszentelő, lakásavató; pidu pidama megünnepel; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; kui pidu, siis pidu lõpuni ha (már) lúd, legyen kövér
■LS: peo+ ♦ peokleit estélyi ruha; peokõne ünnepi szónoklat, ünnepi beszéd; peokülaline (1) (ünnepségre meghívott) vendég; (2) díszvendég; peomeeleolu ünnepi hangulat; peorahvas ünneplő emberek; peoriie, peoriietus ünneplő, ünneplőruha; peosaal díszterem; peoseltskond ünneplő közönség; peotuju ünnepi hangulat; peoõhtu esti party

pidutsema <pidutse[ma pidutse[da pidutse[b pidutse[tud 27 v> (pidu pidama) bulizik, ünnepel; (lõbutsema) mulat

piir <p'iir piiri p'iiri p'iiri, p'iiri[de p'iiri[sid_&_p'iir/e 22 s>
1. (territooriume eraldav) határ; (põllu-, krundi-) mezsgye ♦ merepiir tengeri határ; riigipiir államhatár; maakonna piirid megyehatár; Eesti ja Läti vaheline piir az Észtország és Lettország közötti határ; piiri taga a határon túl, külföldönú; piiri ületama átlépi a határt; piiri sulgema lezárja a határt
2. (mõtteline joon, eraldus-, piirjoon) határ, mezsgye ♦ silbi piir keel szótaghatár; kahe sajandi piiril két évszázad határán; elu ja surma piiril az élet s halál mezsgyéjén
3. (ülemmäär) mérték ♦ üle piiri minema tabukat dönt le; üle igasuguste piiride minden mértéken túl; ülempiir maximum, plafon; piiri pidama mértéket tart
4. (pl) (raamid, ulatus) határok
■LS: piir+ ♦ piirnorm határérték; piirväärtus mat határérték
piiri+ ♦ piiriala határmenti terület; piirijõgi határfolyó; piirikaubandus maj határmenti kereskedelem, határkereskedelem; piirikindlus végvár; piirikivi határkő; piirikohtunik sport vonalbíró; piirikokkulepe pol határmegállapodás; piirikontroll határellenőrzés; piirilepung határszerződés; piirilähedane határszéli; piiripunkt átkelőhely, határátkelő(hely); piiririkkumine határsértés; piiritara határkerítés; piiritsoon határövezet; piiritulp (1) határcölöp; (2) határkaró; piiritähistus határjelölés; piiritüli határvillongás; piirivahejuhtum pol határincidens, határeset; piiriületus határátlépés; piirivöönd határsáv, határövezet

plaanitsema <plaanitse[ma plaanitse[da plaanitse[b plaanitse[tud 27 v> (kavatsema, plaani pidama) tervez, akar, szándékozik ♦ plaanitseb puhata pihenni akar; plaanitseb õppima minna tanulni szádékozik

prassima <pr'assi[ma pr'assi[da prassi[b prassi[tud 28 v> (joomapidu pidama) dőzsöl, tobzódik, tivornyázik, dáridózik ♦ prassiv elulaad dőzsölő életmód

pulm <p'ulm pulma p'ulma p'ulma, p'ulma[de p'ulma[sid_&_p'ulm/i 22 s (ka pl)>
1. lakodalom, esküvő ♦ kuldpulm aranylakodalom; pulmi pidama lakodalmat ül, esküvőt tart; pulma-aastapäev házassági évforduló; igas pulmas peiupoiss piltl minden lében kanál
2. (loomade paaritumisaeg) párzási idő
■LS: pulma+ ♦ pulmaisa folkl vőfély; pulmakingitus, pulmakink nászajándék; pulmakleit menyasszonyi ruha; pulmakombed lakodalmi szokások; pulmakülaline esküvői vendég; pulmamaja lakodalmas ház; pulmalend zool (putukate paarituslend) násurepülés; pulmamarss nászinduló; pulmapidu lakodalom, lagzi; pulmapilt esküvői kép; pulmapäev esküvő napja; pulmarahvas násznép, lakodalmas nép; pulmareis nászút; pulmarong esküvői menet, lakodalmi menet, lakodalmas menet; pulmasöök esküvői ebéd/vacsora; pulmatalitus, pulmatseremoonia esküvői szertartás; pulmaöö nászéjszaka; pulmaülikond esküvői ruha

päevik <päevik päeviku päeviku[t -, päeviku[te päeviku[id 02 s> napló ♦ klassipäevik osztálynapló; laevapäevik hajónapló; reisipäevik útinapló; õpilaspäevik diáknapló; päevikut pidama naplót vezet

püha <püha püha püha -, püha[de püha[sid_&_püh/i 17 adj, s>
1. adj relig szent ♦ Isa, Poja ja Püha Vaimu nimel Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében; püha kolmainsus a Szentháromság; püha perekond a szent család; püha neitsi szent szűz; püha isa szentatya; püha Jüri szent György; {keda} pühaks kuulutama szentté avat vkit
2. adj (Jumalaga, jumalateenistusega, kultusega seotud) szent ♦ püha linn szent város; püha maa szent föld; Püha Tool Szentszék; püha õhtusöömaaeg Szentáldozás, az úri szent vacsora; püha öö szent éj
3. adj (ehmatust, imestust, üllatust väljendavates hüüatustes) szent ♦ sa püha taevas! Te szent ég!
4. s ünnep ♦ kirikupüha, kiriklik püha egyházi ünnep; rahvuspüha nemzeti ünnep; riigipüha, riiklik püha állami ünnep(ség); jõulu esimene püha karácsony első napja; pühi pidama (meg)ünnepel; pühade ajal ünnepekkor; häid pühi! kellemes ünnepeket (kívánunk)!

püha pidama ünnepet ül

reegel <r'eegel r'eegli r'eegli[t -, r'eegli[te r'eegle[id 02 s> (juhis, üldistav väide) szabály ♦ matemaatikareegel matematikai szabály; mängureegel játékszabály; põhireegel alapszabály; õigekirjareeglid helyesírási szabályok; parema käe reegel jobbkéz-szabály; [kõigi] reeglite kohaselt szabályok szerint; reeglite vastaselt szabályellenesen; reegleid järgima követi a szabályokat; reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat; reegleid rikkuma megszegi a szabályokat; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt; kirjutamata reegel/seadus iratlan szabály/törvény

register <reg'ister reg'istri reg'istri[t -, reg'istri[te reg'istre[id 02 s> regiszter, nyilvántartás ♦ kõrge register felső regiszter; madal register alsó regiszter; aineregister tárgymutató, index; autoregister gépjármű-nyilvántartás; kinnisvararegister ingatlan-nyilvántartás; nimeregister névmutató; äriregister cégnyilvántartás; registrit pidama millegi kohta nyilvántartást vezet vmiről; oreli alumised registrid az orgona alsó regisztere

respekteerima <respekt'eeri[ma respekt'eeri[da respekteeri[b respekteeri[tud 28 v> (lugu pidama, aukartust tundma; arvestama) respektál

rihm <r'ihm rihma r'ihma r'ihma, r'ihma[de r'ihma[sid_&_r'ihm/u 22 s>
1. (näit pükstel, kellal, rakmetel jne, karistusvahendina) szíj ♦ jalutusrihm póráz; kellarihm óraszíj; püksirihm nadrágszíj; vöörihm szíjöv; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából, szíjjal ver vkit; rihma pingutama rövidebbre/szorosabbra fogja a kantárszárat; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. tehn (ülekandev painduv vaheelement) szíj ♦ kiilrihm ékszíj

ristima <r'isti[ma r'isti[da risti[b risti[tud 28 v>
1. relig (kristlikku kogudusse vastuvõtmisel vett pähe piserdama, niiviisi toimides eesnime andma) (meg)keresztel ♦ tüdruk ristiti Annaks a lányt Anna névre / Annának keresztelték; kas ma peaksin end ristida laskma? megkeresztelkedjek?
2. ([hüüd]nime andma v panema, kelleks-milleks kutsuma v pidama) (el)keresztel ♦ kutsikas ristiti Muriks a kutyakölyköt Murinak keresztelték
■LS: ristimis+ ♦ ristimissakrament, ristimistalitus keresztség; ristimistunnistus, ristimistäht keresztlevél; ristimisvesi keresztvíz

ristsed pl <r'istne r'istse r'istse[t -, r'istse[te r'istse[id 02 s> (varrud, ristimispidu) keresztelő ♦ ristseid pidama keresztelőt tart

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

samastama <samasta[ma samasta[da samasta[b samasta[tud 27 v> (samaks pidama, identifitseerima) azonosít

samm <s'amm sammu s'ammu s'ammu, s'ammu[de s'ammu[sid_&_s'amm/e 22 s>
1. lépés, lépte ♦ pikk samm hosszú lépés; lühike samm rövid lépés; kukesamm tyúklépés; suurte sammudega nagy léptekkel; kaks sammu paremale két lépés jobbra; seisin sealt paari sammu kaugusel tíz lépésre álltam onnan; astus sammu edasi egy lépéssel előbbre lépett; samm-sammult lépésről lépésre
2. (sammumine, käimine) lépés ♦ sammu kiirendama meggyorsítja a lépteit, megkettőzi a lépést; sammu aeglustama lassítja a lépést; sammu marss! lépés, indulj!; kellegagi/millegagi sammu pidama lépést tart vkivel/vmivel
3. piltl (ettevõtmine, tegu) lépés ♦ väärsamm ballépés; kõnealune raport on samm õiges suunas ez a jelentés egy lépést jelent a helyes irányba; vajalikke samme astuma megteszi a szükséges lépéseket

siga <siga s'ea siga -, siga[de siga[sid_&_sig/u 18 s> disznó, sertés ♦ nuumsiga hízó; rasvasiga zsírsertés; sigu pidama disznót tenyészt, sertést tart; sigu nuumama disznót hizlal; siga tapma v veristama disznót vág/öl; ta on [lakku] täis nagu siga részeg, mint a disznó; joob kui siga/veovoorimees iszik, mint a kefekötő; täis kui tina/siga/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök; karjub nagu siga aia vahel ordít, mint a fába szorult féreg; úgy ordít, mint a fába szorult féreg; ruigab nagu siga aia vahel ordít, mintha nyúznák; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya; ta teab asjast sama palju kui siga pühapäevasest päevast úgy/annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez
■LS: sea+ ♦ seafarm disznóhizlalda; seakarjus disznópásztor, kondás, kanász; seakatk sertéspestis; seakoot sertéscomb; seakõrne tepertő; seapekk disznóháj; seapraad disznósült, sertéssült; seapõrsas malac; searasv sertészsír; searibi sertésoldalas; searokk moslék; seasulg disznóól; seasöök sertéstakarmány; seasööt sertéseledel; seasült sertéskocsonya; seatemp disznóság, kitolás

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

silmas pidama ♦ midagi silmas pidama szem előtt tart vmit

suud pidama csukva tartja a száját

suvatsema <suvatse[ma suvatse[da suvatse[b suvatse[tud 27 v>
1. ([armuliselt] heaks arvama) kegyeskedik ♦ kas sa suvatseksid üles tõusta? kegyeskednél felkelni?
2. (lahkesti, armuliselt [millekski] valmis olema, pidama sobivaks [midagi] teha, vaevaks võtma, vaevuma, viitsima) tetszik, szíveskedik, veszi a fáradságot ♦ suvatsege palun vastata tessék válaszolni; ta ei suvatsenud kohalegi ilmuda nem is vette a fáradságot, hogy megjelenjen

sõda pidama háborúskodik, hadakozik

sõdima <sõdi[ma sõdi[da sõdi[b sõdi[tud 27 v>
1. (sõda, relvastatud võitlust pidama) hadakozik, hadat visel, harcol ♦ sõdis vahelduva eduga türklastega v türklaste vastu váltakozó szerencsével hadakozott a törökkel
2. piltl (millegi vastu välja astuma ideoloogilisel v psühholoogilisel tasandil) harcol

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

sõna pidama állja a szavát

südameasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> (asi, töö, tegevus, mida innuga, täie tõsidusega tehakse) szívügy ♦ midagi oma südameasjaks pidama szívügyének tart vmit

sünnipäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (päev, millal keegi on sündinud) születésnap, szülinap
2. (sündimise aastapäev) születésnap ♦ sünnipäeva pidama születésnapot tart; mul on täna sünnipäev születésnapom van ma; palju õnne sünnipäevaks! sok boldogságot kívánok születésnapod alkalmából! / boldog születésnapot!
■LS: sünni+päeva+ ♦ sünnipäevakingitus, sünnipäevakink születésnapi ajándék; sünnipäevalaps (születésnapi) ünnepelt; sünnipäevapidu születésnapi ünnepség; sünnipäevaõnnitlus születésnapi jókívánság

taluma <talu[ma talu[da talu[b talu[tud 27 v> (vastu pidama, [välja] kannatama) áll, visel, tűr, szenved, megtűr, kibír, elvisel, eltűr, elszível, elszenved, elbír, bír, bevesz

taplema <t'aple[ma tapel[da t'aple[b tapel[dud 30 v>
1. (sõitlema, tõrelema, riidlema) veszekszik ♦ päranduse üle taplema az örökségen veszekszenek; nad taplevad iga pisiasja pärast minden csekélység miatt verekednek
2. (sõdima, lahingut pidama) verekedik ♦ purjus noormehed läksid omavahel taplema részeg fiatalemberek verekedni kezdtek egymással

tarvitsema <tarvitse[ma tarvitse[da tarvitse[b tarvitse[tud 27 v> (vajalikuks osutuma, tarvis minema, pruukima) szükséges; (kohustatud olema, pidama) kell ♦ seda ei tarvitse kaks korda öelda nem kell kétszer mondani; sa v sul ei tarvitse tulla neked nem kell jönnöd

teenima <t'eeni[ma t'eeni[da teeni[b teeni[tud 28 v>
1. (elatist hankima, palka vm sissetulekut saama) keres ♦ endale leiba teenima kenyeret keres; elatist teenima megélhetést keres; teenin hästi, kuid tunnen end vaesena jól keresek, de szegénynek érzem magam
2. (ametis v teenistuses olema, jumalateenistust pidama, aega teenima) szolgál ♦ poeg teenib kalalaeval madrusena a fia matrózként szolgál egy halászhajón; aega teenima hadseregben szolgál; missal teenis diakon a misén diakónus teljesítette a szolgálatot; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni
3. (kelleks-milleks kasulik olema, [kultuslikult] austama, mille funktsiooni täitma) (ki)szolgál ♦ õilsat eesmärki teenima jó szolgálatot tesz; see maja on juba mitut põlvkonda teeninud ez a ház már több nemzedéket kiszolgált
4. (midagi pälvima) kiérdemel, megérdemel ♦ ta on rahva usalduse välja teeninud kiérdemelte a nép bizalmát; kurjategija sai teenitud karistuse az elkövető megérdemelt büntetést kapott

traditsioon <traditsi'oon traditsiooni traditsi'ooni traditsi'ooni, traditsi'ooni[de traditsi'ooni[sid_&_traditsi'oon/e 22 s> (tava, pärimus, pärandatud komme v oskus) hagyomány, tradíció ♦ kirjandustraditsioon, kirjanduslik traditsioon irodalmi hagyomány; perekonnatraditsioon, perekonna traditsioon családi hagyomány; traditsioonidest kinni pidama tiszteli a hagyományokat

trallitama <trallita[ma trallita[da trallita[b trallita[tud 27 v>
1. (rõõmsalt, reipalt laulma) trallázik
2. (lusti pidama, pillerkaaritama) mulat

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tõlk <t'õlk tõlgi t'õlki t'õlki, t'õlki[de t'õlki[sid_&_t'õlk/e 22 s> ([suuliselt] tõlkija) tolmács ♦ saksa keele tõlk német nyelvi tolmács; tõlgina töötama tolmácsként dolgozik; tõlgi abiga läbirääkimisi pidama tolmács közvetítésével tárgyal

tõotus <t'õotus t'õotuse t'õotus[t t'õotus[se, t'õotus[te t'õotus/i_&_t'õotuse[id 11_&_09 s> (kindel lubadus, vanne) ígéret, fogadalom ♦ pidulik tõotus ünnepélyes ígéret; abielutõotus házassági ígéret; tõotust murdma v mitte pidama megszegi az ígéretét; tõotust andma ígéretet tesz; tõotust pidama megtartja az ígéretét

tähistama <tähista[ma tähista[da tähista[b tähista[tud 27 v>
1. jelez, (meg)jelöl ♦ Cl tähistab kloori a Cl a klór jele
2. (mingit sündmust [pidulikult, üritusega] meeles pidama, pühitsema) ünnepet ül, (meg)ünnepel ♦ aastapäeva tähistama évfordulót ül

tähtaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> (määratud ajavahemik v ajahetk) határidő ♦ enne tähtaega a határidő előtt; tähtajaks határidőre, záros határidőn belül; tähtaeg saab täis lejár a határidő; tähtajast täpselt kinni pidama a határidőt pontosan megtartja; tähtaeg on möödunud lejárt a határidő

tähtsustama <tähtsusta[ma tähtsusta[da tähtsusta[b tähtsusta[tud 27 v> (tähtsaks pidama) fontosnak tart, fontosságot tulajdonít

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vaht1 <v'aht vahi v'ahti v'ahti, v'ahti[de v'ahti[sid_&_v'aht/e 22 s>
1. (valvur, valvaja) csősz, vadőr; (vahimees) őrszem
2. (valve, valvamine) őrizet ♦ vahi alla võtma letartóztat, őrizetbe vesz; vahi all pidama kedagi őrizetben tart vkit
3. mer (vahikord) fedélzeti őrszolgálat
■LS: vahi+ ♦ vahilaev mer, sõj őrhajó; vahimadrus tengeri kormányos; vahimaja[ke] őrház; vahiputka kõnek őrbódé, faköpönyeg; vahitorn őrtorony

valdama <v'alda[ma valla[ta v'alda[b valla[tud 29 v>
1. (oma võimuses, enda käes pidama) birtokol, rendelkezik, ural ♦ kes seda territooriumi valdab? ki birtokolja ezt a területet?; ma ei valda informatsiooni nem rendelkezem minden információval
2. (oskama, mõistma) tud ♦ ta valdab hästi saksa keelt jól tud németül; ta valdab mitut keelt számos nyelven tud; andekas muusik valdab mitut pilli tehetséges zenész több hangszeren tud játszani
3. (tugevate tundmuste, tunnete kohta: oma võimusesse võtma) elfog, megszáll ♦ neid valdas hirm félelem szállta meg őket; mu südant valdas tohutu rõõm óriási öröm szállta meg a szívemet; teda valdas piinav köhahoog kínzó köhögési roham fogta el

vastu pidama kitart, kibír, elvisel

ülal pidama ellát, fenntart, eltart