[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastavahetus <+vahetus vahetuse vahetus[t vahetus[se, vahetus[te vahetus/i 11 s> (aastalõpp, vana-aastapäev) évvége, szilveszter; (aastaalgus) újév ♦ veetsime aastavahetuse sõprade pool a szilvesztert a barátainknál töltöttük

deebet <deebet deebeti deebeti[t -, deebeti[te deebete[id 02 s> maj (konto vasak pool) debit
■LS: deebet+ ♦ deebetkaart betéti kártya; deebetsaldo maj számlaegyenleg

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

ida <ida ida ida 'itta, ida[de ida[sid 17 s>
1. (ilmakaar) kelet, K, napkelet, keleti ♦ ida pool, idas keleten; läänest itta nyugatról keletre; ida poole liikuma kelet felé halad; rong kihutab ida poole a vonat kelet felé száguld; lennujaam asub v asetseb linnast ida pool v idas a repülőtér a várostól keletre fekszik; aknad on itta v ida poole v ida suunas az ablakok keletre néznek; tuul puhub idast keleti szél fúj, keletről fúj a szél
2. (idapoolsed maad v alad) keleti ♦ Lähis-Ida Közel-Kelet
■LS: ida+ (idapoolne) ♦ idaala keleti terület; idakallas keleti part; idanaaber keleti szomszéd; idapiir keleti határ; idapikkus geogr keleti hosszúság, (a) keleti hosszúság, k. h.; idapoolkera geogr keleti félteke; idasuund keleti irány; idatuul keleti szél
ida+ (idamaine) ♦ idakeeled keleti nyelvek; idakultuur keleti kultúra

iga2 <iga iga iga_&_iga[t -, - - 17 pron, s>
1. pron (üks omataoliste hulgast) minden ♦ iga inimene minden ember; igal aastal minden évben; iga aastaga minden évvel; iga kuu, igas kuus minden hónapban; iga minut percenként; iga nädal, igal nädalal hetente, minden héten; iga jumala päev minden istenadta nap; iga tund óránként; iga kahe tunni järel v tagant kétóránként; igal pool mindenfelé, úton-útfélen, széltében-hosszában, mindenütt, mindenhol; igalt poolt mindenfelől, mindenhonnan
2. pron (üks erinevate hulgast) minden ♦ iga vastutulija minden szembejövő; igal ajal mindenkor, mindig; igal asjal on piir mindennek van határa; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül); igal viisil minden módon; igaks juhuks a biztonság kedvéért; igat moodi mindenhogyan, mindenképp(en); igas suunas minden irányban; igast küljest minden oldalról
3. s (igaüks) minden, mindegyik

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jahtima <j'ahti[ma j'ahti[da jahi[b jahi[tud 28 v>
1. (jahti pidama, küttima) hajszol, vadászik ♦ jäneseid jahtima nyulakra vadászik; metsloomi ja linde jahtima vadállatokra és madarakra vadászik; kass jahtis hiiri a macska egerekre vadászott; ristleja jahtis vastase allveelaevu a cirkáló ellenséges tengeralattjárókra vadászott
2. piltl (millegi kättesaamiseks tegutsema) vadászik ♦ haruldasi raamatuid jahtima ritka könyvekre vadászik; kaasavara jahtima hozományvadász; rekordeid jahtima rekordhajhász; tüdrukuid jahtima szoknyavadász; pool tundi jahtisin taksot fél órát vadásztam taxira
3. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódik ♦ jahtis terve päeva mootoriga egész nap a motorral bajlódott; pole mul aega sinuga jahtida nincs időm veled bajlódni

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

jorutama <joruta[ma joruta[da joruta[b joruta[tud 27 v>
1. (jorisedes laulma) kornyikál ♦ jorutas mingit lauluviisi valami dalt kornyikált; teisele laulule jorutab ta juba kaasa a második dalt már megpróbálja együtt énekli
2. (pikalt-laialt kõnelema) locsog, fecseg; (porinal) motyog; (arusaamatult) hadar ♦ jorutab pikalt-laialt maailma asjadest hosszasan fecseg a világ dolgairól
3. (aega viitma v raiskama) fecseg, locsog, hablatyol ♦ pole mõtet kauem jorutada, tuleb tegutseda nincs értelme tovább fecsegi, cselekedni kell; jorutas pool päeva poe juures fél napot hablatyolt a boltnál; hakkame minema, ära joruta! menjünk, ne fecsegj!

juukselõikus <+l'õikus l'õikuse l'õikus[t l'õikus[se, l'õikus[te l'õikus/i_&_l'õikuse[id 11_&_09 s> hajnyírás, hajvágás ♦ juukselõikus võttis pool tundi a hajvágás fél órát vett igénybe

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kannataja <kannataja kannataja kannataja[t -, kannataja[te kannataja[id 01 s, adj>
1. s szenvedő ♦ süütu kannataja ártatlan szenvedő; kannataja ilme szenvedő arckifejezés
2. adj szenvedő ♦ kannataja pool szenvedő fél

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kirre <kirre k'irde kirre[t -, kirre[te k'irde[id 06 s> északkelet, ÉK ♦ kirde pool, kirdes északkeleten; kirde poole v suunas, kirdesse északkeletre; tuul puhub kirdest északkeletről fúj
■LS: kirde+ ♦ kirdemurre északkeleti nyelvjárás; kirdeosa északkeleti rész; kirdepoolne északkeleti; kirdetuul északkeleti szél

kodu <kodu kodu kodu -, kodu[de kodu[sid 17 s>
1. (püsiv eluase) otthon ♦ hubane v mugav kodu kellemes otthon; lapsepõlvekodu gyermekkori otthon; maakodu vidéki otthon; suvekodu nyári otthon; sünnikodu szülőház; vanematekodu (a) szülői ház; koduta hulkur hajléktalan csavargó; kodus küpsetatud leib házi kenyér; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet / útban hazafelé; kodu poole hazafelé; kodust eemal viibima távol az otthonától; lähen homme koju holnap hazamegyek; kodus töötama otthon dolgozik; jäin täna koju ma otthon maradtam; teda ei ole kodus, ta on kodust ära ő nincs itthon; saatis tütarlapse koju hazakisérte a lányt; tundke end nagu kodus érezzétek magatokat úgy, mint otthon; ma olen igal pool kodus piltl én mindenütt otthon vagyok; (keegi) on milleski kodus otthon van vmiben; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
2. (asumisala, esinemispaik) lakóhely
3. (ajutist elu- v puhkepaika andev asutus) otthon ♦ hooldekodu gondozóotthon; lastekodu gyermekotthon, árvaház; puhkekodu üdülő; vanadekodu idősotthon, idősek otthona
■LS: kodu+ ♦ koduabiline bejárónő, háztartási alkalmazott/kisegítő; koduaed konyhakert; koduapteek házipatika; koduarest szobafogság, házi őrizet; koduaiandus házi kertészkedés; koduhaldjas folkl házitündér; koduhani házilúd; koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; koduigatsus honvágy; kodujuust túrószerű sajt, cottage cheese; kodujänes házinyúl; koduloom háziállat; kodukant szülőföld; kodukakk zool (Strix aluco) macskabagoly; kodukass házi macska; kodukindlustus lakásbiztosítás; kodukeel otthon beszélt nyelv; kodukeemia háztartási tisztítószerek; kodukino házimozi(rendszer); kodukirjand házi dolgozat; kodukittel otthonka; kodukleit házi ruha; kodukoer zool (Canis familiaris) kutya; kodukuub házikabát, köntös; koduküla szülőfalu; kodulinn szülőváros; koduleib házi kenyér; koduleht info honlap; kodumaja otthon; kodumajandus (1) (kodune majapidamine) háztartás; (2) ped (kodundus) háztartástan; kodumasinad háztartási gépek; kodupaik lakóhely; koduperenaine háziasszony, háztartásbeli; koduraamatukogu otthoni könyvtár; kodusadam anyakikötő; kodutöö (1) házi munka; (2) (õpilasel) házi feladat, lecke; koduvarblane házi veréb; koduvein házi bor; koduvägivald családon belüli erőszak; koduväljak hazai pálya; koduõlu házi sör; koduõpetaja házitanító; koduõpe otthonoktatás; koduõu otthoni udvar; koduülesanne házi feladat, lecke

kokku jooksma
1. (kokku tulema, koonduma) összeszalad, összefut, összeröffen ♦ pool küla jooksis kokku a fél falu összeröffent
2. (kokkupuutekohta suunduma) összefut ♦ kolm teed jooksid küla keskele kokku három út a falu közepén futott össze
3. (kokku põrkama) összefut ♦ jooksime kokku összefutottunk

koor1 <k'oor koore k'oor[t k'oor[de, koor[te k'oor[i 13 s>
1. (puul) héj, kéreg ♦ apelsinikoor narancshéj; banaanikoor banánhéj; kartulikoored krumplihéj; maakoor geol földkéreg; munakoor tojáshéj; puukoor a fa kérge; pähklikoor dióhéj; sibulakoored hagyma héja; sidrunikoor citromhéj; õunakoor az alma héja; arbuusi koor dinnyehéj; koorega sööma héjastul eszi; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó
2. (piima rasvakiht) tejszín; (hapukoor) tejföl ♦ rõõsk koor tejszín; kohvikoor kávétejszín; vahukoor tejszínhab; pannkoogid [hapu]koorega palacsinta tejföllel
■LS: koore+ mets
koore+ (piima rasvakihiga seotud) ♦ koorejäätis tejszínes fagylalt; koorekohv tejszínes kávé; koorepulber tejszínpor

kreedit <kreedit kreediti kreediti[t -, kreediti[te kreedite[id 02 s> maj (konto parem pool) követel oldal/rovat

kumbki <k'umbki kummagi k'umbagi k'umbagi, k'umba[degi k'umb/igi 00 pron> (jaatuse puhul: nii üks kui teine) mindkét; (mõlemad) mindkettő; (eituse puhul: ei see ega teine) egyik sem ♦ kummaski käes oli tal kohver mindkét kezében egy-egy bőrönd volt; kummalgi pool teed kasvas mets az út mindkét oldalán erdő nőtt; mitte kumbki neist egyikük sem

kuus <k'uus kuue k'uu[t k'uu[de, kuu[te k'uus[i 14 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) hat ♦ kakskümmend kuus huszonhat; kuus tuhat hatezer; kaks korda kolm on kuus kétszer három az hat; null koma kuus nulla egész hat tized; kuus krooni hat korona; kuus inimest hat ember; tal on kuus poega neki hat fia van; meid oli kokku kuus hatan voltunk; kell kuus õhtul este hatkor; kell on pool kuus fél hat van; kell saab kümne minuti pärast kuus tíz perc múlva hat; viis minutit puudub kuuest hat óra előtt öt perccel; me läheme [kella] kuueks kinno hatra megyünk moziba; buss number kuus hatos busz
2. s (number 6, mängukaart) hatos
■LS: kuue+ ♦ kuuejalgne hatlábú; kuuekilomeetrine hatkilométeres; kuuekorruseline ötemeletes; kuuenädalane hathetes; kuuepäevane hatnapos; kuuetoaline hatszobás; kuuetunnine hatórás

kvaasi+ (pool-, eba-) kvázi

kõikjal <k'õikjal adv> vt ka kõikjale, kõikjalt (igal pool) mindenütt, mindenfelé, mindenhol ♦ tal on kõikjal sõpru mindenfelé barátai vannak

kõrge <k'õrge k'õrge k'õrge[t -, k'õrge[te k'õrge[id 01 adj>
1. magas; (kõrguv) magasló ♦ kõrge hoone magas épület; kõrge mägi magas hegy; kõrge pall sport magas labda; kõrge laup boltozatos homlok; kõrge hind magas ár; kõrged nõuded magas követelmények; kõrge palavik magas láz; kõrge vererõhk magas vérnyomás; kõrge sopran magas szoprán; kõrged vokaalid keel magas magánhangzók; kõrgete kontsadega kingad magas sarkú cipő; kõrgeim punkt a legmagasabb pont; kaks meetrit kõrge raamaturiiul két méter magas könyvszekrény; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. (vanuse kohta) magas ♦ kõrge iga magas életkor; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
3. (tähtis, ülim, tasemelt, arengult silmapaistev) magas, magas rangú ♦ kõrgem seltskond a felső tízezer; kõrgem instants felettes hatóság; kõrge ametikoht magas beosztás; kõrgemad vaimulikud vezető egyházi tisztségviselők; kõrgemad ohvitserid magas rangú tisztek; kõrgem ülemjuhatus sõj főparancsnokság; kõrge autasu magas kitüntetés; kõrge elatustase magas életszínvonal; kõrge riskiga piirkond magas kockázatú terület; kõrgem matemaatika felsőbb matematika; kõrgemad loomad biol magasabb rendű állatok; kõrgemad ringkonnad magas körök; kõrgemal pool a legmagasabb szinten
4. (üllas, ülev) magas ♦ kõrge vaimsus magas erkölcsiség; kõrge kunst magas művészet
5. (hrl komparatiivis) (jumalik, taevane) magasabb ♦ kõrgemad väed magasabb erők
■LS: kõrge+ ♦ kõrgepalgaline magas fizetésű

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

kümme <kümme k'ümne kümme[t -, k'ümne[te k'ümne[id 05 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) tíz ♦ kolm korda kümme on kolmkümmend háromszor tíz az harminc; loe ühest kümneni! számolj egytől tízig!; kakssada kümme kétszáztíz; kümme aastat tíz év; kümme käsku relig tízparancsolat; kümme meest tíz ember; kell on kümme ja viis minutit tíz óra múlt öt perccel; kell on veerand kümme negyed tíz van; kell on pool kümme fél tíz van; kell saab viie [minuti] pärast kümme öt perc múlva tíz; magas [kella] kümneni tízig aludt; kell lõi kümme tízet ütött az óra; buss number kümme tízes busz
2. s (kümnend, aastakümme) évtized ♦ ta on jõudnud viiendasse kümnesse betöltötte a negyvenet
3. s (number 10, mängukaart) tízes
■LS: kümme+ ♦ kümmetahukas mat dekaéder, tízlap
kümne+ ♦ kümnekilomeetrine tízkilométeres; kümnekilone tízkilós; kümnekorruseline kilencemeletes; kümnekraadine tízfokos; kümneköiteline tízkötetes; kümneleheküljeline tízoldalas; kümneliitrine tízliteres; kümnemeetrine tízméteres; kümneminuti[li]ne tízperces; kümnepäevane tíznapos; kümnetahuline tízoldalú; kümnetonnine tíztonnás; kümnetunni[li]ne tízórás

leisikas <leisikas leisika leisika[t -, leisika[te leisika[id 02 s> (endisaegne raskusmõõt: pool puuda) fél pud

lohk2 <l'ohk lohu l'ohku l'ohku, l'ohku[de l'ohku[sid_&_l'ohk/e 22 s> (pool, hrl kapsapeast) darab; (paks viil) szelet

lääs <l'ääs lääne l'ään[t l'ään[de, lään[te l'ääs[i 14 s> nyugat ♦ lääne pool, läänes nyugaton; tuul puhub v on läänest nyugatról fúj a szél; Tartust lääne pool Tartutól nyugatra; Metsik Lääs vadnyugat
■LS: lääne+ ♦ läänemaa nyugati ország; läänemaailm nyugati világ; läänemaine nyugati (eredetű); lääneosa nyugati rész; läänepiir nyugati határ(vonal); läänepikkus geogr nyugati hosszúság; läänepoolkera geogr nyugati félteke; läänepoolne nyugati, nyugati oldali; läänerannik nyugati part; lääneriik nyugati állam; läänetuul zefír, nyugati szél

muna <muna muna muna -, muna[de muna[sid_&_mun/e 17 s>
1. (valminud munarakk koos teda ümbritsevate kestadega, linnumuna kui toiduaine) tojás ♦ värsked munad friss tojások; toores muna nyers tojás; keedetud muna főtt tojás; kõvaks keedetud muna keménytojás; pehme muna lágy tojás; kanamuna tyúktojás; mädamuna romlott tojás; pardimuna kacsatojás; praemuna, praetud muna tükörtojás; sipelgamuna hangyatojás; mune vahustama tojást felver habnak; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó; munadel kõndima tojástáncot jár
2. piltl (miski munajas) tojásdad ♦ kastanimuna gubacs; silmamuna anat szemgolyó; šokolaadimuna, šokolaadist muna csokoládétojás, csokitojás
3. kõnek (munand) here
■LS: muna+ ♦ munakollane tojássárgája, a tojás sárgája; munakoor tojáshéj, a tojás héja; munalõikur tojásszeletelő; munapuder kok tojásrántotta; munarakk biol petesejt; munaroog omlett, tojásrántotta; munatoit tojásétel; munatops tojástartó; munavalge tojásfehérje, a tojás fehérje; munavõi (vajas) tojáskrém

naaber <n'aaber n'aabri n'aabri[t -, n'aabri[te n'aabre[id 02 s> szomszéd ♦ idanaaber keleti szomszéd; toanaaber szobatárs; naabrid vastaskorterist a szomszédok a szemben lévő lakásból; läks naabrite juurde v poole a szomszédokhoz ment; olime naabrite pool v naabritel külas a szomszédoknál voltunk; eestlaste naabriteks lõunas on lätlased délen az észtek szomszédai a lettek; kes olid su naabrid pulmalauas? kik voltak a szomszédaid az esküvői asztalnál?
■LS: naaber+ ♦ naaberala szomszédos terület; naaberhoov szomszédos udvar; naaberhõim szomszédos törzs; naaberkeel szomszédos nyelv; naaberkorter a szomszéd lakás; naaberteadused szomszédos tudományok
naabri+ ♦ naabrilaps a szomszéd gyerek

neli <neli nelja n'elja n'elja, n'elja[de n'elja[sid_&_n'elj/u 24 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta) négy, négyes; (hulga puhul: isikut märkivate meessoost sõnadega, mitmuslike sõnadega, isikuliste asesõnade mitmusega ja paarisesemeid märkivate sõnadega) négy ♦ nelikümmend neli negyvennégy; neli tuhat négyezer; neli viiendikku négyötöd; null koma neli nulla egész négy tized; neli korda kolm on kaksteist négyszer három (az) tizenkettő; neli pluss kuus, neljale liita kuus négy plusz hat az tíz; kell pool neli fél négykor; kell on viis minutit neli läbi öt perccel múlt négy óra; neli last négy gyerek; neljad prillid négy szemüveg; neli aastat négy év; neli kuud tagasi négy hónappal ezelőtt; neli päeva kestev v pikk v vana négynapos; laulsime neljal häälel négy szólamban énekeltünk; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába
2. s (number 4, hinne, mängukaart) négy ♦ sai eksamil nelja, tegi eksami nelja peale v neljale négyest kapott a vizsgán, négyesre vizsgázott
■LS: nelja+ ♦ neljaaeruline négyevezős; neljahäälne négyszólamú; neljaistmeline négyüléses; neljakorruseline háromemeletes, háromerű; neljaleheline négyoldalas; neljaliikmeline négytagú; neljameetrine négyméteres; neljanädalane négyhetes, négyheti; neljasilbiline négytagú; neljataktiline tehn négyütemű; neljatoaline négyszobás

ninapidi <+pidi adv>, ka nina pidi
1. (ninast kinni hoides, nina ees, ninaga millegi sees v vastu, nina pidi) orránál fogva, orrával ♦ pistsin v surusin kassipoja ninapidi piima sisse belenyomtam a kismacska orrát a tejbe; kedagi ninapidi vedama orránál fogva vezet vkit
2. (ninaga, näoga millele-kellele õige lähedal[e]) ♦ lapsed on igal pool ninapidi juures a gyerekek mindenbe beleütik az orrukat

null <n'ull nulli n'ulli n'ulli, n'ulli[de n'ulli[sid_&_n'ull/e 22 num, s> nulla, zérus, zéró ♦ nulliga korrutama nullával szorozni; null koma üks nulla egész egy tized; null koma null kaks nulla egész egy század; nulliga lõppev arv nullávla végződő szám; kümme kraadi alla nulli tíz fokkal nulla alatt; kell seitse null null hét óra nulla nulla; kell on null kolmkümmend v pool üks [öösel] fél egy van, nulla óra harminc perc; mõõteriista osuti on nullis a mérőeszköz mutatója a nullán áll; ta pea aeti [number] nulliga paljaks piltl nullás géppel nyírták meg; alustas oma äri nullist piltl a nulláról kezdte az üzletét
■LS: null+ ♦ nulljuhe el nullás vezeték; nullpunkt mélypont, nullpont

nuripool <+p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s> (pahem pool, pahupool) fonákja, rossz oldal ♦ elu päikeseline külg ja nuripool az élet napos és árnyékos oldala; ka headel asjadel on oma nuripool a jó dolgoknak is megvan a rossz oldla

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

omapoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj>
1. (enda poolt lähtuv, omalt poolt tehtav) saját ♦ omapoolsed soovitused, ettepanekud ja nõudmised esitage kirjalikult a javaslatait és követelményeit írásban tegye fel; ma pole selle heaks mingeid omapoolseid pingutusi teinud semmit sem tettem a dolog érdekében
2. (enda pool asuv) a saját oldalán (lévő) ♦ nihuta omapoolset pingiotsa lauale lähemale! húzd közelebb az asztalhoz a pad feléd eső végét

osapool <+p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s> (osalev pool) oldal, fél ♦ lepingu osapooled a szerződés felei; osapoolte v mõlema osapoole kokkuleppel a felek megállapodása

pahempidi <+pidi adv>
1. (sisemine v alumine pool väljapool[e]) kifordítva ♦ tal oli särk pahempidi seljas az ing kifordítva volt rajta
2. (kudumise kohta) ♦ koob parempidi ja pahempidi simát és fordítottat köt
■LS: pahem+pidi+ ♦ pahempidikude tekst (kangal) fordított; pahempidisilm[us] tekst fordított

pahempoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj, s>
1. adj (pahemal pool asetsev, vasakpoolne) bal ♦ pahempoolne uks bal ajtó
2. adj (poliitiliselt vasakpoolne) baloldali ♦ pahempoolsed vaated baloldali nézetek
3. s baloldali

pahupool <+p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s> (pahem pool) fonák, visszája, hátulütő ♦ kanga pahupool a szövet fonákja; suurlinnaelul on oma pahupool a nagyvárosi életnek vannak hátulütői

parem2 <parem parema parema[t -, parema[te parema[id 02 adj, s>
1. adj (komparatiivis) (hinnatavam, kasulikum, mugavam, vastand: halvem) jobb ♦ see on kõige parem kook ez a legjobb sütemény; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb; minél hamarabb, annál jobb; parem maailm jobb világ; ta on paremal järjel több pénze van; ta on matemaatikas minust parem jobb nálam matematikából; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lágy kenyér; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott; ta peab end teistest paremaks többre tartja magát másoknál; parema puudumisel jobb híján; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit
2. adj (paremal pool asuv, parempoolne, vastand: vasak) jobb ♦ parem käsi jobb, jobbkéz; jõe parem kallas a folyó jobb partja; parem pool! jobbra át!; paremat kätt teine maja jobboldalt második ház
■LS: parem+ ♦ paremerakond jobboldali párt; paremkaitsja sport jobbhátvéd; paremsirge sport jobbegyenes; paremäär sport jobbszélső

paremal <paremal adv> vt ka paremale, paremalt (paremal pool) jobboldalt

parempoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj, s>
1. adj (paremal pool v küljel asuv v toimuv) jobb oldali ♦ parempoolne liiklus jobb oldali közlekedés
2. adj (poliitiliselt konservatiivne) jobboldali
3. s jobboldali ♦ parempoolsed jobboldal; parempoolne blokk jobboldali blokk

passiva <passiva passiva passiva[t -, passiva[te passiva[id 01 s> maj (võlad ja kohustused, bilansi parem pool) passzíva

pealehakkamine <+h'akkamine h'akkamise h'akkamis[t h'akkamis[se, h'akkamis[te h'akkamis/i 12 s> (hakkamine, ettevõtlikkus) nekilátás, hozzáfogás ♦ julge pealehakkamine on pool võitu jó kezdet fél siker; próba szerencse; aki mer, az nyer; szemesnek áll a világ

pool1 <p'ool postp, adv>
1. postp [gen], postp [adess] (suunas) oldal, felől, fél ♦ aknad on tänava pool az ablakok az utca felől vannak, az ablakok az utca oldalán vannak; maja on teisel pool jõge a ház a folyó túloldalán van, a ház a folyó másik felén/partján van
2. adv; postp [gen], postp [adess] (kandis, kohas, kellegi juures, kellegi poolel) mellett, -nál/-nél ♦ igal pool mindenütt, mindenhol; elab kuskil Pärnu pool valahol Pärnu táján lakik; ööbisin sugulaste pool a rokonaimnál éjszakáztam; õigus on sinu pool igazad van, az igazság a te oldaladon van
3. adv (liitsõna järelosana) ♦ allpool alatt, lent; eespool előtt, elől, előbb; sealpool ott, másik oldalon, arrafelé; seespool belül, bent
4. adv (pooleldi, osalt) félig ♦ mõnulesin pool tukkudes tugitoolis jól éreztem magam a karosszékben félig bóbiskolva; elas talus pool teenijana, pool kasulapsena félig szolgaként, félig fogadott gyerekként élt a birtokon

pool2 <p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 num, s>
1. num (murdarv üks kahendik) fél; (millegagi võrreldes kaks korda) fele ♦ kaks ja pool két és fél; pool miljonit félmillió; kell on pool kaksteist fél tizenkettő van; rong tuleb poole viie paiku a vonat fél öt körül/táján jön; püksid maksavad poole vähem kui pintsak a nadrág fele annyiba kerül mint a kabát
2. num (hulgalt, koguselt üks kahendik tervikust) fél ♦ pool liitrit piima fél liter tej; pool leiba fél kenyér; viis ja pool aastat öt és fél év; poole koormusega fél megterheléssel; pooltel õpilastel oli töö tegemata a tanulók felének nem lett kész a feladata; töötab poole kohaga fél állású, félállásban dolgozik; parem pool muna kui tühi koor piltl ha ló nincs, a szamár is jó
3. num (keskkoht, keskpaik) fél ♦ lipp on pooles vardas a zászló félárbocon van; poole sääreni seelik féllábszárig érő szoknya; luges poole ööni éjfélig olvasott
4. s (millegi kaheks jaotatava üks osa) rész, fél ♦ suurem ja väiksem pool a nagyobbik és a kisebbik rész; kontserdi teine pool a koncert második része/fele; möödunud sajandi teisel poolel a múlt század második felében; ta andis pool õuna mulle a fele almát nekem adta
5. s (külg, üks vastastest) fél; (ühetaolistest esemetest koosneva eseme üks osa) oldal ♦ tee vasak pool az út bal oldala; poolte kokkulepe jur a felek közös megegyezésével; õigus on meie poolel az igazság a mi oldalunkon van; kahe poolega uks szárnyas ajtó; tugevam pool az erősebb nem

pool3 <p'ool pooli p'ooli p'ooli, p'ooli[de p'ooli[sid_&_p'ool/e 22 s> (niidi, lõnga pealekerimiseks) spulni; (niidi, lõnga, köie, traadi vms pealekerimiseks) orsó ♦ induktiivpool el tekercs; õmblusmasina pool spulni

pool+4 (pooleldi, poolik) fél ♦ poolalasti félmeztelen; poolametlik félhivatalos; poolautomaatne félautomata; poolhaige félig beteg; poolharitlane félművelt ember; poolhull félbolond; pooljuht tehn félvezető; pooljuhuslikult félig-meddig véletlenül; pooljumal félisten; poolkaar félív; poolkaitsja sport középpályás; poolkasukas félbunda; poolkogemata akaratlanul; poolkorrus félemelet; poolkuiv félszáraz; poolkurt félsüket; poolkuuldavalt félhangosan; poolkõrb geogr félsivatag; poolkõva félig főtt; poolküps félérett, közepesen átsütött, médiumra sütött; poolmagus félédes; poolmetall félfém; poolmetsik félvad; poolpaljas hiányos öltözetű, hiányos öltözetben, félig öltözve; poolpilvine mérsékelten felhős; poolpime félig vak; poolraskekaal sport félnehézsúly; poolring félkör; poolsaabas bokacsizma; poolsaar félsziget; poolsegane félőrült; poolsurnud félholt, félhalott; poolsurnuks félholtra; poolsõjaväeline félkatonai; poolteadvusetu félájult; pooltoode félkésztermék; pooltuttav távoli ismerős; pooltõde féligazság; pooltühi félig üres; poolunes félálomban; poolvägisi félig erőszakkal; poolvääriskivi féldrágakő; poolärkvel félálomban

pooleldi <pooleldi adv> (osaliselt, poolest saadik, pool-) (fele)részben, félig ♦ pooleldi haige félig beteg; pooleldi täis klaas félig teli pohár; on pooleldi eestlane, pooleldi venelane félig észt, félig orosz

poolenisti <poolenisti adv> (poolest saaadik, pooleldi, pool-) felerészben, félig, feléig ♦ poolenisti täis klaas félig tele pohár

poolfinaal <+fin'aal finaali fin'aali fin'aali, fin'aali[de fin'aali[sid_&_fin'aal/e 22 s> sport elődöntő, középdöntő ♦ poolfinaali jõudma bejut az elődöntőbe
■LS: pool+finaal+ ♦ poolfinaaljooks sport középfutam

poolik <poolik pooliku pooliku[t -, pooliku[te pooliku[id 02 adj, s>
1. adj fél, részleges; (mittetäielik) csonka, hiányos; (lõpetamata) befejezetlen ♦ poolik koorem részleges szállítmány; poolik tass teed fél csésze tea; poolik lahendus félmegoldás; pooliku haridusega insener félig művelt mérnök; poolik maal befejezetlen festmény
2. s (liitsõna järelosana) (pool) fél ♦ hommikupoolik délelőtt; õhtupoolik délután; õunapoolik fél alma
3. s kõnek (pooleliitrine viinapudel) fél liter vodka

poolne <p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (mille pool küljes v suunas paiknev) felőli ♦ idapoolne keleti; jõepoolne folyó felőli; vasakpoolne baloldali; Valdeku tänava poolne aken Valdek utca felőli ablak
2. (teat omaduste poole kalduv) ♦ kuivapoolne kicsit/kissé száraz; tüsedapoolne kövérkés, kissé kövér; vanapoolne idősebb
3. (kellestki lähtuv, kelleltki pärinev) ♦ Imre on mu emapoolne vanaisa Imre anyai ágon nagyapám; kahepoolsed läbirääkimised kétoldalú tárgyalások; kahepoolne kopsupõletik med kétoldali tüdőgyulladás; Eesti-poolne initsiatiiv észt részről való kezdeményezés

poolteist <p'ool+t'eist p'ool+teise_&_poole+teise p'ool[t+t'eis[t p'ool+t'eise_&_poole+t'eise, - - 12 num> num (üks ja pool) másfél ♦ poolteist liitrit másfél liter; poolteist aastat tagasi másfél évvel ezelőtt
■LS: pool[e]+teise+ ♦ pool[e]teiseaastane másfél éves; pool[e]teisekilone másfél kilós

pooltund <+t'und tunni t'undi t'undi, t'undi[de t'undi[sid_&_t'und/e 22 s> (pool tundi) fél óra

põhi1 <põhi põhja p'õhja p'õhja, p'õhja[de p'õhja[sid_&_p'õhj/u 24 s> (ilmakaar) észak ♦ põhja pool északon
■LS: põhja+ ♦ põhjaida észak-északkelet; põhjamaa észak-európai ország; põhjarahvad északi népek; põhjarand, põhjarannik északi part; põhjatuul északi szél; põhjavalgus sarki fény

põhjapoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj> (põhja pool asuv, põhja poolt pärinev) északi

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

raiskuma <r'aisku[ma r'aisku[da r'aisku[b r'aisku[tud 27 v> (raisku minema, riknema) megromlik, elromlik, kárba megy, kárba vész ♦ raiskunud liha megromlott hús; sügisel raiskus umbes pool õunasaagist az ősszel kárba veszett a fél almatermés

ridaküla <+küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s> geogr (küla, kus majad asetsevad ühel pool teed reas) sorfalu

sahistama <sahista[ma sahista[da sahista[b sahista[tud 27 v>
1. (sahinat tekitama, sahisema panema) zizeg, suhog ♦ tuul sahistab kõrkjates suhog a nádasban a szél
2. (kuulujutuna levitama) susog, rebesget ♦ sahistavad igal pool sellest, et ... mindenfelé arról susognak, hogy ...

sajand <sajand sajandi sajandi[t -, sajandi[te sajande[id 02 s> évszázad, század ♦ pool sajandit fél évszázad; sajandite jooksul v vältel a századok során; möödunud sajandi keskpaiku a múlt század közepén; 15. sajandi teisel poolel XV. század második felében; 20. sajandi esimestel kümnenditel a XX. század első évtizedeiben; 18. sajandi lõpus a XVIII. század vége felé; loss pärineb 16. sajandist a kastély a XVI. századból származik; uue sajandi künnisel az új évszázad küszöbén; sajandeid on süüdistatud välismaalasi kõikides haigustes századokon át az idegeneket okolták minden betegségért
■LS: sajandi+ ♦ sajandialgus a század eleje; sajandilõpp a század vége; sajandivahetus századforduló; sajandivanune százéves
sajandite+ ♦ sajanditepikkune több évszázados; sajanditevanune több száz éves

sealpool <+p'ool adv, prep>
1. (sealses suunas) arra, ott, arrább; (seal kandis) arrafelé
2. (millegi v kellegi suhtes teisel pool) túl ♦ sealpool jõge túl a folyón

seitse <seitse s'eitsme seitse[t -, s'eitsme[te s'eitsme[id 05 num, s>
1. (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja kohta) hét ♦ kakskümmend seitse huszonhét; seitse tuhat hét ezer; seitse kaheksandikku hétnyolcada; null koma seitse nulla egész hét tized; kaks korda seitse on neliteist kétszer hét az tizennégy; seitse kuud hét hónap; seitsme nädala pärast hét hét múlva; tal on seitse poega hét fia van; seitse paari kääre hét olló; seitse surmapattu a hét halálos főbűn; seitse maailmaimet a világ hét csodája; kell seitse õhtul este hétkor; kell on pool seitse fél hét van; kell saab kümne minuti pärast seitse tíz perc múlva hét óra; viis minutit puudub seitsmest öt perc múlva hét óra; kell on viis minutit seitse läbi hét óra múlt öt perccel, hét óra öt perc; pärast [kella] seitset hét óra után; lehekülg seitse hetedik oldal; troll number seitse hetes troli
2. (märgib rohkust, intensiivsust) hét ♦ seitsme luku taga hétpecsétes; seitsmepenikoormasaapad hétmérföldes csizma; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
3. (number 7, mängukaart) hetes ♦ ärtu seitse piros hetes
■LS: seitsme+ ♦ seitsmekilomeetrine hét kilométeres; seitsmeklassiline hét osztályos; seitsmelapseline hét gyermekes; seitsmeliikmeline héttagú; seitsmenädalane héthetes; seitsmeprotsendiline hétszázalékos; seitsmepäevane hétnapos; seitsmetoaline hétszobás; seitsmetunni[li]ne hétórás

siinpool <+p'ool adv, prep>
1. (siinses suunas) errefelé, itt, ezen az oldalon
2. (millegi v kellegi suhtes samal pool) innen ♦ siinpool Tiszat, sealpool Doonaud Tiszán innen, Dunán túl; siinpool jõge a folyó innenső partján

spaleer <spal'eer spaleeri spal'eeri spal'eeri, spal'eeri[de spal'eeri[sid_&_spal'eer/e 22 s>
1. aiand (vormitud võraga puude rivi kahel pool teed, rööptoestik) sorfal
2. (aurivi kahel pool teed) díszsorfal

süüdistus <süüdistus süüdistuse süüdistus[t süüdistus[se, süüdistus[te süüdistus/i 11 s>
1. (süüdistamine) vád, vádaskodás ♦ vastastikused süüdistused kölcsönös vádaskodások; enesesüüdistus önvád; alusetu süüdistus koholt vád; valesüüdistus hamis vád
2. jur (süüdistav pool kohtuprotsessis) vádló
■LS: süüdistus+ ♦ süüdistusakt vádirat; süüdistuskiri vádlevél; süüdistuskõne vádbeszéd

tagapool <+p'ool adv, prep [part]; +p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s>
1. adv (taga) hátul, mögötte ♦ peremees läks ees, koer lonkis tagapool a gazda elöl ment, a kutya pedig hátul kullogott
2. adv (hiljem, allpool[järgnevas tekstis]) később ♦ sellest tuleb juttu tagapool erről később lesz szó
3. prep [part] (kellegi, millegi taga) vmi mögött
4. s (tagumine pool, tagakülg) hátulsó, hátsó rész; (tagumik, taguots) fenék

tagurpidi <+pidi adv>
1. (selg, tagumine pool ees) visszafelé, hátrafelé ♦ vähk liigub tagurpidi a rák hátrafelé megy; seal kus jõgi voolab tagurpidi ahol a folyó visszafelé folyik; mine tagurpidi edasi tolatásban előre
2. (normaalsele asendile vastupidi, valepidi) (ki)fordítva, fordított sorrendben, fejjel lefelé ♦ särk on tagurpidi seljas ki van fordítva az ing

teie1 pl <teie teie t'e[id, teie[ks teie[ni teie[na teie[ta teie[ga; sg sina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; te pl <t'e_&_te t'e_&_te t'e[id -, t'e[isse t'e[is t'e[ist t'e[ile t'e[il t'e[ilt t'e[iks; sg sa 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab kahele v enamale isikule, kellest vähemalt üks on kuulaja) ti (mitu sinatatavat) ♦ teie ja meie ti és mi; teie kolmekesi ti hárman; ma tunnen teid ismerlek titeket; ilma teieta ma ei lähe nélkületek nem megyek; käisime teie pool nálatok jártunk; teie maja a ti házatok; täname teid! köszönet nektek!; teil on uus auto új autótok van
2. (kelle oma) tiétek ♦ kas see on teie auto? tiétek ez a kocsi?
3. (pöördumisel võõra v vähem tuttava inimese poole osutab ühele kuulajale, kirjalikul pöördumisel hrl suure algustähega) maga/maguk (argine teie), Ön/Önök (viisakas Teie); (kelle oma) Öné, Önöké ♦ Teie, härra professor Ön, professzor úr; Teie Kuninglik Kõrgus tisztelt királyi fenség; Teie loal engedelmével/engedelmükkel; Teil on õigus Önnek igaza van, Önöknek igazuk van
■LS: teie+ ♦ teievanune Önnel/Önökkel/veletek egykorú

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

teispoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj> (teisel pool asuv) túlsó

tugev <tugev tugeva tugeva[t -, tugeva[te tugeva[id 02 adj>
1. (suure jõuga) erős ♦ tugev noormees erőteljes ifjú; tugev käepigistus erős kézfogás; tugevad musklid erős izmok; tugev perekond erős család; tugevam (sugu)pool az erősebb nem
2. (suure intensiivsuse v mõjujõuga: kange, kõva, vali, terav) erős ♦ tugev pakane erős fagy; tugev tuul erős szél; tugevad prillid erős szemüveg; tugev valu erős fájdalom; tugev mulje erős benyomás; tugev hirm erős félelem
3. (vastupidav, kindel, kõva, sitke) erős ♦ tugev riie erős vászon; tugev tervis erős egészség; tugev kord szigorú rend
4. (silmapaistev, kõva, kõrgetasemeline, hea, tubli mingil alal) erős ♦ tugev romaan erős regény; ta on tugev matemaatikas ő erős a matematikában
5. ([mõõtmeilt, mahult] suur, toekas, [hulgalt, määralt] tubli, korralik, kõva) nagy, erős ♦ tugev portsjon suppi nagy adag leves; tugeva kehaehitusega inimene erős testalkatú személy; euro on praegu tugevam kui dollar az euró jelenleg erősebb a dollárnál

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

vasak <vasak vasaku vasaku[t -, vasaku[te vasaku[id 02 adj> (vasakpoolne, pahem) bal ♦ vasak käsi bal kéz; vasak külg a bal oldal; vasak pool! balra át!; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel
■LS: vasak+ ♦ vasakerakond baloldali párt; vasakhaak sport balhorog; vasakkaitsja sport balhátvéd; vasakpartei balpárt; vasakpööre balraát; vasakradikaal szélsőbaloldali; vasaksirge sport balegyenes; vasaktiib pol baloldali szárny, balszárny; vasakäär sport a balszélső csatár

vasakpoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj, s>
1. adj (vasakul pool v küljel asuv v toimuv) baloldali ♦ vasakpoolne liiklus baloldali közlekedés
2. adj (poliitiliselt pahempoolne) baloldali ♦ vasakpoolsed vaated baloldali nézetek
3. s baloldali ♦ vasakpoolsed ja tsentristid a baloldaliak és centristák

vasakul <vasakul adv> vt ka vasakule, vasakult (vasakul pool) balra, a bal oldalon

vastas1 <vastas postp; vastas adv>
1. postp [gen]; adv (otse kelle-mille ees, otse teisel pool, millega kohakuti) szemben, szemközt ♦ istub minu vastas velem szemben ül; otse vastas olev maja egyenesen szemben lévő ház; peaaegu kohe meie maja vastas on mets majdnem a házunkkal szemben van az erdő
2. postp [gen] (millega v kellega vahetus kokkupuutes) mellett ♦ ahju vastas on hea seista jó ott állni a kályhának dőlve; nad istuvad külg külje vastas egymás mellett ülnek
3. postp [gen]; adv (seoses kellele-millele vastuminekuga) vár vkit, vár vkire, vki elé megy ♦ on lennujaamas abikaasal vastas a repülőtéren várja a feleségét; ta on mul vastas elém jön

õhtupoolik <+poolik pooliku pooliku[t -, pooliku[te pooliku[id 02 s> (õhtune pool päevast) délután

äärepoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj> (ääre pool olev) oldalsó, szélső ♦ äärepoolne aken szélső ablak

ööbima <'ööbi[ma 'ööbi[da 'ööbi[b 'ööbi[tud 27 v> (ööd olema) alszik, megszáll, megalszik, hál, éjszakázik ♦ tuttavate pool ööbima ismerősöknél éjszakázik; rännumehed ööbisid lageda taeva all a vándorok a csillagos ég alatt éjszakáztak
■LS: ööbimis+ ♦ ööbimiskoht szállás