[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

jokki <j'okki adv> vt ka jokkis kõnek (purju, vinti) részeg ♦ jokki jääma berúg, lerészegedik; mehed jäid lõpuks päris jokki végül a férfiak teljesen berúgtak

jommi <j'ommi adv> vt ka jommis kõnek (purju, vinti, jokki) berúg, beszeszel, elázik ♦ end jommi võtma leissza magát; jommi jääma berúg, elázik

joobuma <j'oobu[ma j'oobu[da j'oobu[b j'oobu[tud 27 v> (joobnuks v purju jääma); piltl (vaimustuma) elbódul, megkótyagosodik, megrészegül, mámorosodik ♦ veinist joobuma megrészegül a bortól; vennad jõid ja joobusid a testvérek ittak és megrészegültek; joobusin jasmiinide uimastavast lõhnast megrészegített a jázminok bódító illata; ta joobub õnnest megrészegült a boldogságtól; armastusest joobunud megbódult a szerelemtől

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kergesti <k'ergesti adv> (hõlpsasti) könnyen; (lihtsasti) könnyedén ♦ kergesti arusaadavas keeles könnyen érthető nyelven; kergesti puhastatav könnyen tisztítható; kergesti kontrollitav könnyedén ellenőrizhető; kergesti edasikanduv viirus könnyen terjeszthető vírus; kergesti seeditav toit könnyen emészthető étel; kergesti solvuv inimene könnyen megsértődő ember; kergesti omastatavad süsivesikud könnyen hozzáférhető szénhidrátok; ta punastab kergesti könnyedén elpirul; ta jääb kergesti purju könnyen berúg

padujoomine <+j'oomine j'oomise j'oomis[t j'oomis[se, j'oomis[te j'oomis/i_&_j'oomise[id 12_&_10? s> kõnek (tugevasti purju joomine) nagyivás

purju <p'urju adv> vt ka purjus (alkoholijoobesse, joobnuks) ♦ purju jooma becsíp, beszív, benyal, benyakal; purju jootma eláztat, leitat; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; jääb veinist purju lerészegedik a bortól; end korralikult purju jooma tisztességesen elázik, leissza magát

purjus <p'urjus adv, adj> vt ka purju részeg, szeszes, piás, kótyagos, italos, ittas ♦ kergelt purjus becsípett, spicces, pityókos; ta on kaunikesti purjus tökrészeg; ta on õnnest täiesti purjus egészen kótyagos a boldogságtól, egészen mámoros a boldogságtól

täis1 <t'äis adj, adv>
1. (millegagi täidetud v täidetuks, midagi rohkesti sisaldav[aks]) tele, teljes, egész ♦ täis klaas tele pohár; mul on kõht täis jóllaktam, tele a gyomrom; ta saab varsti 18 aastat täis hamarosan betölti a 18. évét; ta on ennast täis el van telve önmagával, öntelt; püha viha täis piltl haragszik; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; mõõt sai täis betelt a mérték; betelt a pohár (vkinél); kellestki/millestki on mõõt täis tele van a hócipője vkivel/vmivel
2. (rahvapärastes ütlustes: purju, purjus) részeg ♦ jõi end täis leitta magát; maani täis seggrészeg; ta on maani täis el van ázva; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; täis kui siga/tina/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök