[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

jokkis <j'okkis adv, adj> vt ka jokki kõnek (purjus, vintis) részeg ♦ parajalt jokkis seltskond eléggé részeg társaság

jommis <j'ommis adv, adj> vt ka jommi kõnek (purjus, vintis) részeg, ittas, becsípett, spicces, pityókás, mámoros, piás ♦ jommis olema részeg; jommis peaga v päi részegen, részeg fejjel, piásan, spiccesen; jommis mees részeg ember/férfi, ittas férfi

joobnud <j'oobnud j'oobnu j'oobnu[t -, j'oobnu[te j'oobnu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (purjus) ittas, részeg ♦ joobnud mees részeg ember; joobnud inimeste lärm ittas/részeg emberek ricsajozása; ta oli kergelt joobnud enyhén ittas volt; tüdisin ta joobnud jutust meguntam hallgatni a részeg beszédét; joobnud jalad ja käed ei kuulanud sõna részegen a kezem és a lábam nem hallgat rám; joobnud olekus részegen; joobnud peast, joobnud peaga részeg fejjel
2. piltl (vaimustunud) ittas, részeg ♦ olin vabadusest joobnud megrészegültem a szabadságtól

jora <jora jora jora -, jora[de jora[sid 17 s>
1. (joru, jorin, madal põrisev hääl) búgás, duruzsol ♦ torupilli jora a duda búgása; tema hääl ei ole mingi madal jora a hangja nem valami csendes duruzsolás
2. kõnek (lora, loba) badarság, ostobaság, sületlenség, fecsegés ♦ ära aja jora ne beszélj ostobaságokat; purjus meeste jora részeg férfiak fecsegése
3. kõnek (irin, torin) zsörötlődés, morgás, dörnögés ♦ teen, nagu heaks arvan, nende jora ei lähe mulle korda úgy csinálom, ahogy jónak látom, nem érdekel a dörmögésük

jõrin <jõrin jõrina jõrina[t -, jõrina[te jõrina[id 02 s>
1. (jäme põrisev hääl) búgás; (undamine) zúgás; (kõmin) dörgés; (lärm) zaj; (möire) üvöltés, bömböl ♦ laevavilede jõrin a hajókürtök búgása; mootori jõrin a motor zúgása/búgása; härgade jõrin a bikák bömbölése; purjus meeste jõrin a részeg férfiak zajongása; jutujõrin beszédzaj
2. (nurisemine, torin) morgás, zúgolódás

jälestama <jälesta[ma jälesta[da jälesta[b jälesta[tud 27 v> irtózik, utál, undorodik ♦ jälestan purjus inimesi utálom a részeg embereket; jälestav grimass undorodó grimasz/fintor

kergelt <k'ergelt adv> (vähese vaevaga) könnyen, könnyedén; (pisut, veidi) enyhén ♦ kergelt silmi ärritav toime enyhén szemirritáló hatás; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon; kergelt alla andma könnyen feladja; võtab asja kergelt könnyen veszi a dolgot; kergelt riietuma könnyen öltözik; kergelt liikuma könnyedén mozog; kergelt naeratama könnyedén elmosolyodik; kergelt purjus külastaja enyhén részeg vendég; kergelt soolane vesi enyhén sós víz; ta on kergelt riides könnyedén van öltözve

korralikult <korralikult adv>
1. (hästi, hoolikalt) rendesen, jól ♦ poiss õpib korralikult a fiú jól tanul; täidab oma ülesandeid korralikult rendesen elvégzi a feladatot
2. (nõuetekohaselt, laitmatult) tisztességesen, rendesen, jól ♦ ta käib korralikult riides jól felöltözik
3. (tublisti, kõvasti) tisztességesen, rendesen, jócskán, jól ♦ teenib korralikult tisztességesen keres; tal on juustes juba korralikult halli jócskán akadnak már a hajában ősz szálak; mehed olid korralikult purjus a férfiak rendesen be voltak rúgva

krillis <kr'illis adv, adj> ((kergelt) purjus, purjusolekust tingitud silmavaate kohta) ♦ ta silm on krillis keresztben áll a szeme

laamendama <laamenda[ma laamenda[da laamenda[b laamenda[tud 27 v> (praalima) garázdálkodik, randalíroz, izgágáskodik ♦ purjus päi laamendama részeg randalíroz(ik)

napsine <napsine napsise napsis[t -, napsis[te napsise[id 10 adj> (veidi purjus) kótyagos, mámoros, szeszes, spicces, pityókos

nokastanud <nokastanud nokastanu nokastanu[t -, nokastanu[te nokastanu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> (veidi purjus, vintis) spicces, becsípett ♦ nokastanud mehed spicces férfiak; külalised olid juba kenasti nokastanud a vendégek már eléggé becsíptek

nämmutama <nämmuta[ma nämmuta[da nämmuta[b nämmuta[tud 27 v>
1. ([aeglaselt] mäluma) csámcsog, nyámmog ♦ nämmutab hambutu suuga toitu fogatlan szájjal nyámmogja az ételt
2. (segaselt rääkima, pudrutama) motyog, mormog ♦ purjus mees nämmutas midagi [rääkida] a részeg ember motyogott valamit; räägi selgesti, ära nämmuta! beszélj értelmesen, ne motyogj!; ütles kohmetusest nämmutades zavarában mormogott valamit
3. (targutama, heietama) hajtogat ♦ nämmutab kogu aeg üht ja sama juttu folyton ugyanazt hajtogatja

ohjeldama <ohjelda[ma ohjelda[da ohjelda[b ohjelda[tud 27 v> fékez, féken tart vkit/vmit, zaboláz, megfékez ♦ oma tundeid ohjeldama féken tarja az érzéseit; raevu ohjeldama megzabolázza indulatait; purjus inimest on raske ohjeldada a részeg/ittas emebert nehéz féken tartani; jõgi on tammiga ohjeldatud a folyót megzabolázza a gát

orikas <orikas orika orika[t -, orika[te orika[id 02 s>
1. (kohitsetud kult) ártány ♦ vana orikas öreg ártány; nuumorikas hízlalt ártány; mees on paks nagu orikas olyan kövér a férfi, mint egy ártány
2. hlv (paksu v purjus inimese kohta) disznó ♦ poriorikas kõnek mocskos disznó

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

purju <p'urju adv> vt ka purjus (alkoholijoobesse, joobnuks) ♦ purju jooma becsíp, beszív, benyal, benyakal; purju jootma eláztat, leitat; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; jääb veinist purju lerészegedik a bortól; end korralikult purju jooma tisztességesen elázik, leissza magát

purjus <p'urjus adv, adj> vt ka purju részeg, szeszes, piás, kótyagos, italos, ittas ♦ kergelt purjus becsípett, spicces, pityókos; ta on kaunikesti purjus tökrészeg; ta on õnnest täiesti purjus egészen kótyagos a boldogságtól, egészen mámoros a boldogságtól

purjuspäi <+p'äi adv> (purjus peaga, joobnult) részegen, részeg fejjel

püsti <p'üsti adv> fel, állva ♦ püsti seisma áll; püsti tõusma feláll; püsti kargama felpattan; püsti hüppama felugrik; tõuse püsti! állj fel!; paneb telgi püsti felállítja a sátrat; jääb püsti magama állva elalszik; pea püsti! fel a fejjel!; paneb peo püsti bulit szervez; juuksed tõusid peas püsti égnek állt a haja; püsti asendis tulistama álló helyzetből lő; vana ait seisab veel püsti a régi kamra még áll; purjus mees püsib vaevu püsti a részeg alig áll a lábán; püsti tõusta, kohus tuleb! felkelni, jön a bíróság!; käib ringi, nina püsti magasan/fenn hordja az orrát; viskab sussid püsti földobja a talpát
■LS: püsti+ (täiesti) ♦ püstihädas nagy bajban van; püstihull teljesen őrült; püstiloll sült/tökéletes bolond; püstirikas dúsgazdag
püsti+ (jalgadel seistes) ♦ püstiasend álló helyzet; püstijalu állva; püstipäi emelt fejjel/fővel; püstilähe, püstistart sport állórajt

taaruma <t'aaru[ma t'aaru[da taaru[b taaru[tud 28 v> ([küljelt küljele] kergelt, pisut kõikuma) dülöngél, imbolyog, támolyog; (tuikuma) tántorog ♦ purjus inimene taarub a részeg ember tántorog; taaruv kõnnak tántorgó járás

taplema <t'aple[ma tapel[da t'aple[b tapel[dud 30 v>
1. (sõitlema, tõrelema, riidlema) veszekszik ♦ päranduse üle taplema az örökségen veszekszenek; nad taplevad iga pisiasja pärast minden csekélység miatt verekednek
2. (sõdima, lahingut pidama) verekedik ♦ purjus noormehed läksid omavahel taplema részeg fiatalemberek verekedni kezdtek egymással

täis1 <t'äis adj, adv>
1. (millegagi täidetud v täidetuks, midagi rohkesti sisaldav[aks]) tele, teljes, egész ♦ täis klaas tele pohár; mul on kõht täis jóllaktam, tele a gyomrom; ta saab varsti 18 aastat täis hamarosan betölti a 18. évét; ta on ennast täis el van telve önmagával, öntelt; püha viha täis piltl haragszik; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; mõõt sai täis betelt a mérték; betelt a pohár (vkinél); kellestki/millestki on mõõt täis tele van a hócipője vkivel/vmivel
2. (rahvapärastes ütlustes: purju, purjus) részeg ♦ jõi end täis leitta magát; maani täis seggrészeg; ta on maani täis el van ázva; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; täis kui siga/tina/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök

vankuma <v'anku[ma v'anku[da vangu[b vangu[tud 28 v> (kõikuma, õõtsuma, tuikuma) tántorog, (meg)inog, imbolyog ♦ purjus mees läks vankudes kodu poole a részeg ember tántorogva ment hazafelé; tuli vankudes meie poole imbolyogva jött felénk; minu usk temasse lõi vankuma megingott a belé vetett hitem; maa vangub mu jalge all inog a föld a lábam alatt; kellegi troon vangub meginog vkinek a trónja

vindine <vindine vindise vindis[t -, vindis[te vindise[id 10 adj> (kergelt purjus, vintis) pityókás, piás, tintás, spicces, részeg

vintis <v'intis adv, adj> kõnek vt ka vinti (purjus) spicces, pityókás, becsípett ♦ mees on vintis az ember be van csípve

ära võtma
1. (enda kasutusse võtma) bevon, megvon, levet, levesz, letesz, kivesz, elvon, elvisz, elvesz, elszed, elsajátít, elragad, elkoboz; (vallutama) bevesz ♦ purjus juhilt võeti luba ära az ittas vezetőtől elvették a jogosítványát; loss võeti tormijooksuga ära a várat rohammal bevették; ega see sul tükki küljest ei võta nem esik le a gyűrű az ujjáról
2. kõnek (abielluma) elvesz ♦ professor oli ühe noore tudengi ära võtnud a professzor elvett egy fiatal diákot
3. (sisse võtma) bevesz; (ära jooma) lenyel, felhajt ♦ võttis tableti ära ja saigi peavalust lahti bevett egy tablettát és megszabault a fejfájástól; võttis pitsikese ära felhajtott egy kupicával