[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

alumine <alumine alumise alumis[t alumis[se, alumis[te alumis/i 12 adj> alsó, lenti ♦ alumine osa alsó rész; alumine äär alsó szél; alumine huul alsó ajak; alumine korrus alsó szint, földszint; alumine naaber lenti szomszéd; puu alumised oksad a fa alsó/legalsó ágai

baobab <b'aobab b'aobabi b'aobabi b'aobabi, b'aobabi[de b'aobab/e 19 s> bot (troopiline puu Adansonia digitata) majomkenyérfa

dendroloogia <dendrol'oogia dendrol'oogia dendrol'oogia[t -, dendrol'oogia[te dendrol'oogia[id 01 s> bot (puu- ja põõsateadus) dendrológia

dendromeeter <dendrom'eeter dendrom'eetri dendrom'eetri[t -, dendrom'eetri[te dendrom'eetre[id 02 s> mets (riist puu läbimõõdu ja kõrguse mõõtmiseks) dendrométer, famérő

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

emapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. mets, aiand (paljundamiseks valitud puu) anyafa
2. mer (kiil, andur) hajógerinc

haab <h'aab haava h'aaba h'aaba, h'aaba[de h'aaba[sid_&_h'aab/u 22 s>
1. (puu) nyárfa ♦ [harilik] haab bot (Populus tremula) rezgő nyár, közönséges nyár; väriseb nagu haavaleht reszket, mint a nyárfalevél
2. (puit) nyárfa ♦ tuletikke tehakse haavast a gyufaszál nyárfából készül
■LS: haava+ ♦ haavakoor nyárfakéreg; haavaleht nyárfalevél; haavamets nyárfaerdő; haavapuit nyárfa; haavapuu nyárfa; haavasalu nyárfaliget

haraline <haraline haralise haralis[t haralis[se, haralis[te haralis/i 12 adj> villás, szétálló ♦ haraline oks villás ág; haraline puu szétálló ágú fa; haraliste sarvedega põder villás agancsú gímbika; haraline ploomipuu bot (Prunus cerasifera) cseresznyeszilva, mirabolán

hargnema <h'argne[ma h'argne[da h'argne[b h'argne[tud 27 v>
1. (harudeks jagunema) ágazik, elágazik; (omaette haruks) leválik; (kaheks jagunema) kettéágazik ♦ raudtee hargneb kaheks a vasútvonal kettéágazik; parkla juures hargneb tee kahte suunda a parkolónál kétfelé ágazik az út; puu hargneb tüvest a fa tőből elágazik; hargnenud ahelaga süsivseinikud elágazó láncú szénhidrogének; meie eluteed hargnesid az életútjaink szétváltak
2. (eri suundadesse laiali liikuma) különválik ♦ meil oleks tark hargneda úgy az ésszerű, ha különválunk
3. (lahti tulema, harunema) foszlik; (sõlme kohta) oldódik; (kudumi kohta) bomlik; (õmblustest lahti) feslik ♦ sukk on hargnenud felszaladt a harisnya; õmblused on hargnenud kibomlott a varrás
4. (edenema, arenema) alakul

haruline <haruline harulise harulis[t harulis[se, harulis[te harulis/i 12 adj> (harudega) elágazó ♦ haruline puu elágazó fa; põdra harulised sarved a szarvas elágazó agancsa

harunema <harune[ma harune[da harune[b harune[tud 27 v>
1. (harudeks jagunema) ágazik, elágazik; (kaheks jagunema) kettéágazik, kettéválik ♦ jõgi haruneb kaheks a folyó kettéágazik; puu harunenud tüvi a fa elágazott töve
2. (lahti tulema, hargnema) felfeslik; (punutise kohta) kibomlik ♦ kangaserv on harunenud az anyag széle felfeslik

heitlehine <+lehine lehise lehis[t -, lehis[te lehise[id 10 adj> lombhullató ♦ heitlehine puu bot lombhullató fa

hiigla <h'iigla adv, adj>
1. adv (üliväga, tohutult, määratult) rendkívül ♦ hiigla lai rendkívül széles; hiigla hajameelne rendkívül feledékeny; hiigla jäme puu rendkívül vastag fa; hiigla kõhn inimene rendkívül sovány ember; hiigla rumal lugu rendkívül buta eset; see oli hiigla ammu szörnyen rég volt; ärkasin hiigla vara rendkívül korán keltem
2. adj (tohutu, määratu) óriási ♦ hiigla edu óriási siker; ta teadis hiigla hulga laule rettentő sok dalt tud
■LS: hiigla+ ♦ hiiglaehitis óriási építmény; hiiglajõgi óriási folyó; hiiglajõud óriási erő; hiiglakasu óriási haszon; hiiglalinn óriási város; hiiglapikk rendkívül hosszű; hiiglatöö óriási munka

hiiglaslik <h'iiglasl'ik h'iiglasliku h'iiglasl'ikku h'iiglasl'ikku, h'iiglaslik/e_&_h'iiglasl'ikku[de h'iiglasl'ikk/e_&_h'iiglasl'ikku[sid 25 adj> óriási ♦ hiiglaslik puu óriási fa; hiiglaslikud plaanid óriási tervek; hiiglaslikud jõupingutused óriási erőfeszítések

hõlpsasti <h'õlpsasti adv>, ka hõlpsalt (kergesti, vähese vaevaga) könnyen, egyszerűen ♦ kuiv puu võtab hõlpsasti v hõlpsalt tuld a száraz fa könnyen megyullad; pimedas võib hõlpsasti ära eksida a sötétben könnyű eltévedni; hõlpsasti kõrvaldatavad puudused könnyen kiküszöbölhető hiányosságok

hõre <hõre hõreda hõreda[t -, hõreda[te hõreda[id 02 adj>
1. gyér, ritka, ritkás ♦ hõre habe gyér szakáll; hõredad juuksed ritka haj; hõre kamm bontófésű; hõre külv ritka vetés; hõre mets ritka erdő; hõre riie ritka szövet; hõre sõel ritka rosta; hõre taimkate gyér nyövényzet; kõrgmäestiku hõre õhk a magaslati ritka levegő; hõreda võraga puu ritka lombkoronájú fa; hõreda liiklusega tänav alacsony forgalmú utca; hõredamaks minema ritkul; hõredamaks tegema ritkít, megritkít; saalist kostis hõredat plaksutamist gyenge taps hallatszott a teremből; meie read jäävad iga aastaga hõredamaks soraink minden évvel egyre ritkábbak
2. piltl (vähepakkuv, pinnapealne) felszínes ♦ hõre kirjutis felszínes iromány
■LS: hõreda+ ♦ hõredahambuline ritkafogú; hõredajuukseline ritkahajú; hõredakoeline riie ritkaszövésű anyag

jahutus <jahutus jahutuse jahutus[t jahutus[se, jahutus[te jahutus/i 11 s> (jahutamine) hűtés; (jahedus) hűvösség ♦ loomulik jahutus természetes hűtés; kaudjahutus közvetett hűtés; tehisjahutus mesterséges hűtés; vedelikjahutus folyadékhűtés; vesijahutus vízhűtés; õhkjahutus léghűtés; mootori jahutus a motor hűtése; vesi on soe, jahutust sellest ei saa meleg a víz, ez nem hűsít; otsisin puu varjus jahutust a fa árnyékában kerestem egy kis hűvösséget
■LS: jahutus+ ♦ jahutusaine tehn hűtőanyag; jahutuskapp tehn hűtőszekrény; jahutuskiirus hűtési sebesség; jahutuspind tehn hűtőfelület; jahutusribi tehn hűtőborda; jahutusseade hűtőberendezés; jahutussegu keem hűtő keverék; jahutussilinder paberit hűtőhenger; jahutussärk tehn hűtőköpeny; jahutussüsteem tehn hűtőrendszer; jahutustemperatuur tehn hűtési hőmérséklet; jahutustiik hűtőtó; jahutustorn tehn hűtőtorony; jahutusvedelik tehn hűtőfolyadék; jahutusvesi tehn hűtővíz

jupsima <j'upsi[ma j'upsi[da jupsi[b jupsi[tud 28 v> kõnek
1. (jukerdama) vacakol ♦ auto mootor kipub jupsima vacakol az autó motorja; süda jupsib vacakol a szívem
2. (jändama) vesződik, bíbelődik, bajlódik, piszmog ♦ selle puu kallal ei tasu kirvega jupsidagi ennél a fánál nincs értelme fejszével bíbelődni

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

jändrik <j'ändr'ik j'ändriku j'ändr'ikku j'ändr'ikku, j'ändrik/e_&_j'ändr'ikku[de j'ändr'ikk/e_&_j'ändr'ikku[sid 25 adj, s>
1. adj vaskos, zömök ♦ tugev jändrik kehaehitus erős zömök termet; jändrikud jalad vaskos lábak
2. s (tüüakas puu) vastag; (jässakas inimene) zömök ♦ juurejändrik vastag gyökér; taadijändrik zömök öreg

jässakas <jässakas jässaka jässaka[t -, jässaka[te jässaka[id 02 adj> köpcös, vaskos, tömzsi, tagbaszakadt, zömök, mokány ♦ jässakas puu vaskos fa; lühikesed jässakad jalad rövid, tömzsi lábak; jässakas noormees zömök fiatalember

kaldu <k'aldu adv> vt ka kaldus dőlt, rézsút, dűlő ♦ puu oli jõe poole kaldu a fa a folyó felé dőlött

kerakujuline <+kujuline kujulise kujulis[t kujulis[se, kujulis[te kujulis/i 12 adj> gömbölyű ♦ kerakujuline puu gömbölyű fa

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyved ♦ vaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődik ♦ roosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

koorima <k'oori[ma k'oori[da koori[b koori[tud 28 v>
1. (puu-, juurvilju) hántol, hámoz, lefejt; (puud, teri) hánt ♦ apelsini koorima lefejti a narancs héját; kartuleid koorima meghámozza a krumplit; koori ja tükelda hámozza meg, szurkálja meg; nahka koorima radírozza a bőrt
2. (piima) lefölöz ♦ piima koorima lefölözi a tejet
3. kõnek (riideid seljast võtma) levetközik
4. piltl (nöörima, tüssama) megnyúz, lefölöz ♦ (kelleltki) mitu nahka koorima/nülgima/võtma egy rókáról két bőrt nyúz le

kroon <kr'oon krooni kr'ooni kr'ooni, kr'ooni[de kr'ooni[sid_&_kr'oon/e 22 s>
1. (riigivalitseja peaehe, monarhistlik valitsus) korona, párta ♦ kuldkroon arany korona; kuningakroon királyi korona; kroonist loobuma lemond a koronáról
2. (rahaühik) korona ♦ Eesti kroon észt korona; Rootsi kroon svéd korona
3. piltl (tippsaavutus, kõrg- v haripunkt) korona ♦ looduse kroon a teremtés koronája
4. (võra) korona ♦ puu kroon on hästi tihe a fa koronája nagyon sűrű
5. bot (õie-) párta
6. anat (hamba ülemine osa) korona; med (hambaprotees) korona ♦ kuldkroon, kullast kroon aranykorona; hambaarst pani talle kaks krooni a fogorvos két koronát tett be neki
7. astr (Päikese atmosfääri välimine osa) korona
8. etn (õlgedest, roost vms laekaunistus) szalmadísz ♦ jõulukroon mennyezetre függeszthető karácsonyi szalmadísz

kummipuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (kummimahla andev puu) fikusz
2. bot (kummi-viigipuu Ficus elastica) szobafikusz

kuusk <k'uusk kuuse k'uuske k'uuske, k'uuske[de k'uuske[sid_&_k'uusk/i 22 s>
1. (puu) lucfenyő ♦ harilik kuusk bot (Picea abies) közönséges lucfenyő; kanada kuusk bot (Picea glauca) cukorsüveg fenyő; torkav kuusk bot (Picea pungens) szúrós luc; kõrge kuusk magas lucfenyő
2. (jõulu-, nääri-) karácsonyfa ♦ kuuske ehtima feldíszíti a karácsonyfát
3. (puit) fenyő ♦ kuusest tehtud fenyőből készült
■LS: kuuse+ (puuga seotud) ♦ kuusehalg fenyőhasáb; kuusehekk fenyősövény; kuusekäbi fenyőtoboz; kuusekänd fenyőtuskó; kuuselaud fenyődeszka; kuusemets fenyőerdő; kuuseoks fenyőág; kuusepalk fenyőrönk; kuusepuu fenyőfa; kuusetaim fenyőcsemete
kuuse+ (jõulu- v nääripuuga seotud) ♦ kuuseehe karácsonyfadísz; kuusejalg karácsonyfatalp

känd <k'änd kännu k'ändu k'ändu, k'ändu[de k'ändu[sid_&_k'änd/e 22 s>
1. (puu langetamisel jääv tüveosa) fatönk, tönk, tuskó ♦ kändude mõõtmine a tönkök mérése; kände juurima v kaaluma tuskót kitép; istub kännu otsas egy tönkön ül; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. piltl (vana inimene) vén tuskó
■LS: kännu+ ♦ kännujuurimine csonkgyökerezés; kännuraha mets a fakivágási díj

küttepuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s (hrl pl)> (tarbepuuks kõlbmatu, kütmiseks kasutatav puu) tűzifa

lehis <lehis lehise lehis[t -, lehis[te lehise[id 09 s> bot (puu Larix) vörösfenyő ♦ euroopa lehis bot (Larix decidua) európai vörösfenyő; siberi lehis bot (Larix sibirica) szibériai vörösfenyő
■LS: lehise+ ♦ lehisemets vörösfenyő erdő

mooruspuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (Morus) eper(fa) ♦ valge mooruspuu bot (Morus alba) fehér eper(fa); must mooruspuu bot (Morus nigra) fekete eper(fa)
■LS: moorus+puu+ ♦ mooruspuumari fekete/fehér eper

mustama <m'usta[ma musta[ta m'usta[b musta[tud 29 v>
1. (mustendama) feketül; (hakkama) feketedik ♦ murelid mustavad puu otsas a meggy feketül a fákon
2. (mustaks, räpaseks tegema näit tahmaga) piszkít
3. piltl (laimama, teotama) befeketít, pocskondiáz ♦ kellegi nime mustama befeketíti vkinek a nevét

napsti <n'apsti adv, interj> (napsates, napsuga) hopp ♦ tõmbab puu otsast napsti õuna hopp, leszakított egy almát a fáról

nui <n'ui nuia n'uia n'uia, n'uia[de n'uia[sid_&_n'ui/e 22 s> aj (sõjanui, kärp) furkósbot, bunkósbot, fütykös; (nuiad) furkósbotok, fütykösök; (malakas) bot; (rammi[mis]-) verőbak, verőkos; (pesu-) mángorló; (pudru-) krumplitörő, burgonyatörő; (puu-, trummi-) dobverő, ütő; (uhmri-) mozsártörő; (väike) bot, pálca ♦ savi tambiti nuiaga tihedaks az agyagot döngölővel tömörítették; perenaine tampis kartulid nuiaga pudruks a gazdasszony összetörte a burgonyát a burgonyatörővel; trummi ja gongi lüüakse nuiaga a dobot dobverővel a gongot gongütővel verik/ütik; pipart peenestatakse väikeses uhmris erilise nuiaga a borsot különleges mozsártörővel, kis mozsárban törik; midagi ei taipa, oleks nagu nuiaga pähe saanud semmit sem ért, mint akit fejbe vertek; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad

nukk2 <n'ukk nuki n'ukki n'ukki, n'ukki[de n'ukki[sid_&_n'ukk/e 22 s>
1. (kõrgem v eenduv osa, kühm, ots) csúcs; (maanina) földnyelv; (väike neem) fok; (pätsi ots, kannikas) csücsök ♦ kaljunukk szirt, sziklacsúcs; müürinukk falpárkány; saianukk a kenyér csücske; puu juured ulatuvad nukkidena maa seest välja a fa gyökerei kiállnak a földből; lõikas endale krõbeda nuki leszelte magának a kenyér ropogós csücskét
2. (muhkjas liigesekoht: sõrmel) bütyök; (jalal) bütyök; (põsenukk) arccsont ♦ nukid valutavad pikast kõndimisest a hosszú gyaloglástól fájnak a bütykei; põseluu nukid tungivad teravalt esile az arccsontjai élesen kiállnak

nõialuud <+l'uud luua l'uuda l'uuda, l'uuda[de l'uuda[sid_&_l'uud/i 22 s> (puu võras tekkinud tihe oksapõimik, tuuleluud) boszorkány seprű

nöörima <n'ööri[ma n'ööri[da nööri[b nööri[tud 28 v>
1. (nööri[de]ga siduma) megkötöz; (kokku tõmbama) összehúz; (kinga-, saapapaelu kinni panema) megköt, befűz ♦ saapaid nöörima befűzte a csizmáját; nööris end kõvasti korsetti erősen meghúzta a fűzőt; mees nööriti puu külge kinni a fához kötözték a férfit; lõdvalt nööritud komps lazán bekötött batyu; nööritavad saapad fűzős csizma
2. (soonima) vág; piltl (kokku pigistama) összeszorít ♦ seljakoti rihmad nöörivad õlgadesse a hátizsák pántja vágja a vállam; pisarad nöörivad kurku fojtogat a sírás; hirm nöörib südant a félelem összeszorítja a szívét; ahastus nööris kurku fojtogatja a kétségbeesés
3. piltl (liigkasu võtma) nyerészkedik, kihasznál ♦ kaupmees nööris ostjaid a kereskedő a vásárlókon nyerészkedett; nööris kõrge hinnaga a magas árral nyerészkedett

okaspuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> tűlevelű fa
■LS: okas+puu+ ♦ okaspuuliik tűlevelű; okaspuumets tűlevelű erdő; okaspuuvaik fenyőgyanta

osav <osav osava osava[t -, osava[te osava[id 02 adj> ügyes, ördöngös, belevaló, életrevaló, élelmes; (meisterlik) mesteri; (taibukas) értelmes, eszes; (kaval) ravasz ♦ osav diplomaat ügyes diplomata; osav kõnemees mesteri szónok; osav laskur mesterlövész; osav pettus ravasz csalás; osav ratsutaja ügyes lovas; osav rätsep ügyes szabó; osav hüpe ügyes ugrás; osavad käed ügyes kezek; poiss on osav puu otsa ronima a fiú ügyesen mászik a fára

osavus <osavus osavuse osavus[t osavus[se, osavus[te osavus/i 11 s> (oskuslikkus) ügyesség; (meisterlikkus) mesteri ♦ käeosavus, käteosavus kézügyesség; mänguosavus játéügyesség; ronis ahvi osavusel puu otsa egy majom ügyességével mászott a fára
■LS: osavus+ ♦ osavusmäng ügyességi játék

otsa <'otsa postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisele pinnale, ülemise v otsmise osa peale) rá; (külge, peale) -rá/-ré ♦ kahvli otsa a villára; ronis puu otsa felmászott a fára; komistas kivi otsa kőbe botlott; pane mantel konksu otsa! akaszd a kabátot a kampóra; pani lapse rinna otsa mellére vette a gyermeket; kiirrong sõitis kaubarongile otsa a gyorsvonat összeütközött a tehervonattal; ähvardas majale tule otsa panna v pista v torgata azzal fenyegetett, hogy felgyújtja a házat; vaatas küsivalt mulle otsa kérdően nézett rám
2. postp [gen]; adv (lisaks, juurde) ♦ tegi ühe vea teise otsa egyik hibát a másik után követte el; aina üks häda teise otsa egyik baj a másik után; tants tantsu otsa tánc táncot követ
3. postp [nom] (teat. aja jooksul, vältel, kestel) ♦ öö otsa sadas vihma egész éjjel esett az eső; päevad otsa istuti toas naphosszat a szobában ültek; tegi talv otsa metsatööd egész télen fakitermeléssel foglalkozott
4. adv (lõpule, läbi) vége ♦ otsa saama (1) vége, elfogyott; (2) (suremise, hukkumise kohta) meghal, elhuny, eltávozik; otsa lõppema (1) vége; (2) (ülemäära kõhnuma) lesoványodik; raha sai otsa elfogyott a pénz; aeg sai v lõppes otsa elfogyott az idő; jõud lõppes otsa elfogyott az erő

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

pakk1 <p'akk paku p'akku p'akku, p'akku[de p'akku[sid_&_p'akk/e 22 s> (puu-, raie-) tuskó, rönk ♦ tammepakk tölgyfa rönk

pidi <pidi postp [part]>
1. (mööda mingit pinda v mingi ala piires liikumise kohta) hosszában, végig ♦ läks tänavat pidi ment végig az utcán; kõnnib tuba pidi föl-alá járkál a szobában; jookseb poode pidi boltból boltba fut; asjad arenevad loomulikku rada pidi piltl a dolgok a természetes úton haladnak
2. (millegi külge kinnitatuna, millestki kinni hoides) vminél fogva ♦ köis on üht otsa pidi puu külge seotud a kötél egyik vége a fához van kötve; tirib tüdrukut juukseid pidi a hajánal fogva húzza a lányt
3. (millegi toimumise viisi ja laadi märkimisel väljendites ja liitsõnades) ♦ kõikepidi mindenféleképpen; vastupidi fordítva
4. (millegi põhjal, järgi) ♦ tunnen teda nägupidi arcról ismerős nekem, látásból ismerem

poom <p'oom poomi p'oomi p'oomi, p'oomi[de p'oomi[sid_&_p'oom/e 22 s>
1. mer (puu, mille külge kinnitatakse purje alumine serv) alsó vitorlafa
2. sport (võimlemisriist) gerenda ♦ poomil võimlema gerendán tornázik

puit <p'uit puidu p'uitu p'uitu, p'uitu[de p'uitu[sid_&_p'uit/e 22 s>
1. (puu ainena) fa ♦ lülipuit bélfa; tüvepuit törzsfa
2. (langetatud puu kui materjal) fa ♦ haavapuit nyárfa; okaspuit fenyőfa; paberipuit cellulózfa; ümarpuit gömbfa
■LS: puidu+ ♦ puidukiri erezet; puiduliik fafajta; puidusüsi faszén; puidutõrv fakátrány; puidutööstus faipar
puit+ ♦ puitehitis faépület; puitmaterjal faanyag; puittaim félcserje; puittarind faszerkezet; puitvill fagyapot

pukspuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (igihaljas lehtpõõsas v -puu Buxus) puszpáng ♦ harilik pukspuu bot (Buxus sempervirens) örökzöld puszpáng
■LS: puks+puu+ ♦ pukspuuhekk puszpángsövény

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

puusepp <+s'epp sepa s'eppa s'eppa, s'eppa[de s'eppa[sid_&_s'epp/i 22 s> ács, asztalos
■LS: puu+sepa+ ♦ puusepakirves ácsfejsze; puusepatööriist ácsszerszám

puutöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s> ácsmunka, ácsmesterség, ácsolás; (puidutöö) famegmunkalás, asztalosmunka ♦ puutööd tegema (1) fúr-farag; (2) (tisleritööd tegema) ácsol
■LS: puu+töö+ ♦ puutöökoda ácsműhely, asztalosmúhely

puuvili <+vili vilja v'ilja v'ilja, v'ilja[de v'ilja[sid_&_v'ilj/u 24 s> gyümölcs ♦ küps puuvili érett gyümölcs; lõunamaised v lõunamaa puuviljad egzotikus gyümölcsök
■LS: puu+vilja+ ♦ puuviljaaed gyümölcsös(kert); puuviljakasvatus aiand gyümölcstermesztés; puuviljamahl gyümölcslé; puuviljasuhkur gyümölcscukor; puuviljatort gyümölcstorta

puuvill <+v'ill villa v'illa v'illa, v'illa[de v'illa[sid_&_v'ill/u 22 s>
1. (puuvillakiud) pamut ♦ toorpuuvill nyers pamut
2. (puuvillapõõsas) gyapot(cserje), pamutcserje ♦ puuvilla kasvatama gyapotot termeszt
■LS: puu+vill+ ♦ puuvillkangas, puuvillriie pamutszövet
puu+villa+ ♦ puuvillakasvatus gyapottermesztés; puuvillakiud pamutszál; puuvillakoristus gyapotszüret, gyapotszedés; puuvillapõld gyapotföld; puuvillapõõsas bot (Gossypium) gyapot(cserje); puuvillaseeme gyapotmag; puuvillatööstus gyapotipar; puuvillavabrik pamutgyár, gyapotgyár

pähklipuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. bot (Juglans) diófa
2. (selle puit) diófa ♦ pähklipuust mööbel diófa bútor
3. kõnek (sarapuu) mogyoróbokor
■LS: pähkli+puu+ ♦ pähklipuuvineer diófurnér

raksatama <raksata[ma raksata[da raksata[b raksata[tud 27 v> durran, roppan, reccsen, (el)dördül, recseg-ropog ♦ oks raksatas jalge all az ág megreccsent a lábak alatt; puu murdub raksatades a fa recsegve-ropogva kidől; püss raksatab a puska eldördül

raugastuma <raugastu[ma raugastu[da raugastu[b raugastu[tud 27 v> (meg)vénül ♦ raugastuv puu vénülő fa

saagima <s'aagi[ma s'aagi[da s'ae[b s'ae[tud 28 v> fűrészel; (katki, tükkideks) szétfűrészel; (pooleks, läbi, katki) kettéfűrészel; (küljest, ära, maha) lefűrészel ♦ saeb langetatud puu viieks tükiks a kidöntött fát öt darabra fűrészeli; saeb oksa, millel istub piltl maga alatt vágja a fát

sarapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. bot (Corylus) mogyoró ♦ harilik sarapuu közönséges/európai mogyoró
2. (puit) mogyorófa
■LS: sara+puu+ ♦ sarapuukepp mogyorópálca; sarapuupõõsas mogyoróbokor; sarapuupähkel mogyoró; sarapuuurvad mogyoróbarka

sile <sile sileda sileda[t -, sileda[te sileda[id 02 adj> (täiesti tasane, ilma väljaulatuvate osadeta, kortsudeta, juuste, karva kohta: mitte krässus) sima ♦ sile pind sima felület; sile lõug csupasz arc; sileda tüvega puu simatörzsű fa; sile tööpind sík munkafelület; siledaks lihvima simára csiszol; meri on sile kui peegel a tenger sima, mint a tükör; tema keha oli valge ja sile teste fehér volt és sima
■LS: sile+ ♦ silelihas simaizom; sileraudne (püss) sörétes (puska)
sileda+ ♦ siledakarvaline simaszőrű; siledakooreline simahéjú; siledapinnaline sima felületű; siledatüveline simatörzsű

surnud <s'urnud s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 02 adj (eestäiendina indekl)>
1. (elamast lakanud, hukkunud) halott, holt, elhunyt; (loomade kohta) elpusztult, döglött ♦ ei elusalt ega surnust peast v surnuna se élve, se halva; surnud kotkas döglött sas
2. (eluavaldusteta, elutu, tühi, vaikne) elhalt; (liikumatu, muutumatu, vahelduseta) holt ♦ surnud hammas elhalt fog; surnud puu kiszáradt fa; surnud ring ördögi kör
3. (toimimast lakanud, kasutu, rakenduseta) holt ♦ surnud keel holt nyelv

süü1 <s'üü s'üü s'üü[d -, s'üü[de s'üü[sid 26 s> ([puu, sarve] toim, tekstuur) erezet ♦ puidusüü, puidu süü a deszka erezete

takistama <takista[ma takista[da takista[b takista[tud 27 v> (millegi toimumist v kellegi tegevust võimatuks tegema, häirima, pidurdama, segama, kedagi tagasi v midagi ära hoidma) (meg)akadályoz, (meg)gátol ♦ ära takista teiste tööd v töötamist v teisi töötamast v töötamisel v töös! ne akadályozd mások munkáját!; teele langenud puu takistab liiklust az útra kidőlt fa gátolja a közlekedést; kõnelemine on halvatuse tõttu takistatud a beszédet a bénulás akadályozza

teatav <t'eatav t'eatava t'eatava[t -, t'eatava[te t'eatava[id 02 adj>
1. (lähemalt määratlemata, mõningane) bizonyos, egyes ♦ teataval määral bizonyos mértékben; teatavatel juhtudel bizonyos esetekben; teatavate puu- ja köögiviljade hind az egyes gyümölcs- és zöldségfélék ára
2. (translatiivis märgib millegi saamist teadaolevaks, avalikuks) ♦ teatavaks tegema bemond, nyilvánosságra hoz, kiértesít, közöl; teatavaks saama ismertté válik; teatavaks võtma tudomásul vesz

tegemine <tegemine tegemise tegemis[t tegemis[se, tegemis[te tegemis/i 12 s>
1. végzés, készítés ♦ otsuste tegemine döntéshozatal
2. (vaevanägemine, jändamine, sekeldus, tüli[n]) dolog, tennivaló ♦ puu otsa ronida oli kerge, allasaamisega oli rohkem tegemist a fára felmászni könnyű volt, inkább a lemászás volt a feladat
3. (sg partitiivis: kellegi v millegi kohta, kokkupuude, läbikäimine) kapcsolat ♦ siin on tegemist rahaga itt pénzről van szó; kas sa üldse tead, kellega sul tegemist on? tudod egyáltalán, hogy kivel állsz szemben?; mul pole sellega mingit tegemist semmi közöm hozzá

tikksirge <+s'irge s'irge s'irge[t -, s'irge[te s'irge[id 01 adj> (väga sirge) egyenes, sudär ♦ tikksirge puu sudár fa; seisab tikksirgelt áll, mint a cövek

tuhkpuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (puu v põõsas, Cotoneaster) madárbirs

tuulepesa <+pesa pesa pesa p'essa, pesa[de pesa[sid_&_pes/i 17 s> (puu võras tekkinud tihe oksapõimik, tuuleluud, nõialuud) boszorkányseprű, bábaseprő

tüvi <tüvi tüve tüve t'üvve, tüve[de tüve[sid 20 s>
1. (puu peavars, muude tüvelaadsete taimevarte kohta) törzs ♦ jändrik tüvi korhadt/göcsörtös törzs
2. keel (sõna muuteliideteta koostisosa) szótő ♦ verbitüvi igető
■LS: tüve+ ♦ tüvehäälik tőhangzó

vari <vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s>
1. (tume kujutis) árnyék, árny, árnykép ♦ puu vari a fa árnya; inimese vari az ember árnyéka; ööpimeduse varjus az éj leple alatt; varjude riik az árnyak országa; kedagi varjuna saatma árnyékként követ vkit; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; tema süüs ei saa olla kahtluse varjugi bűnösségéhez a kétség sem fér; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa piltl aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; kellegi varju jääma vkinek az árnyékában marad
2. (pime ja jahe koht, vilu) árnyék, árny ♦ istub varjus árnyékban ül; puude varjus a fák árnyékában; varju otsivad mardikad az árnyat kereső bogarak
3. (kaitse, kate) fedél, tető ♦ varjule panema elrejt, eldug; tänu esivanematele on meil vari pea kohal hála az ősöknek van tető a fejünk felett
4. (sirm) ernyő ♦ lambivari lámpaernyő; langevari ejtőernyő
■LS: vari+ ♦ varifirma fedőcég; variisik stróman; varikatus védőtető, eresz; varimajandus árnyékgazdaság, feketegazdaság; varivalitsus árnyékkormány
varju+ ♦ varjualune fedett (tároló)helyiség, eresz; varjukannike fokföldi ibolya, pármai ibolya; varjukoht (1) (varjuline koht) árnyékos hely; (2) (peidukoht) rejtékhely; varjukülg árnyoldal; varjupoks árnyékbokszolás; varjupool árnyékos oldal; varjuriik az árnyak birodalma; varjusurm tetszhalál; varjusurnu tetszhalott; varjutaim árnyékkedvelő növény; varjuteater árnyékszínház

viinapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (Vitis) szőlő, bortermő szőlő
■LS: viina+puu+ ♦ viinapuuväät szőlőtőke, a szőlő indája

viljapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> gyümölcsfa
■LS: vilja+puu+ ♦ viljapuuaed gyümölcsös, gyümölcsöskert

õõnes <õõnes 'õõnsa õõnes[t_&_'õõnsa[t -, 'õõnsa[te 'õõnsa[id 05_&_03 adj> (seest tühi) hangzatos, üregi, üreges, odvas ♦ õõnes puu odvas fa

äbarik <äbar'ik äbariku äbar'ikku äbar'ikku, äbarik/e_&_äbar'ikku[de äbar'ikk/e_&_äbar'ikku[sid 25 adj, s>
1. adj (kehv, kidur, armetu, hädine) nyeszlett, nyiszlett, csenevész ♦ äbarik puu csenevész fa; äbarik laps nyeszlett/csenevész gyerek; hilissuve äbarikud linnupojad késő nári csenevész madárfiókák
2. s (olend) csenevész