[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeglaselt <'aeglaselt adv> lassan ♦ aeglaselt sõitma lassan hajt, lépésben megy; aeglaselt kõndima andalog; aeglaselt rääkima lassan beszél

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

eesti <eesti ag> észt ♦ eesti keel észt (nyelv); eesti kunst észt művészet; eesti rahvariided észt népviselet; eesti keele sõnavara észt szókincs; eesti keeles rääkima észtül beszél

endamisi <'endamisi adv> magában ♦ endamisi rääkima magában beszél; endamisi mõtlema magában gondol

entusiasm <entusi'asm entusiasmi entusi'asmi entusi'asmi, entusi'asmi[de entusi'asmi[sid_&_entusi'asm/e 22 s> lelkesedés ♦ suure entusiasmiga rääkima nagy lelkesedéssel beszél

heietama <heieta[ma heieta[da heieta[b heieta[tud 27 v> (pikalt-laialt rääkima) mesél, regél ♦ juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; mälestusi heietama felidézi emlékeit

igaüks <+'üks ühe 'ühte 'ühte, - - 22 pron>
1. (igamees) mindenki, valahány, ki-ki, egy-egy ♦ igaüks meist mindannyian; igaühega eraldi rääkima mindenkivel külön beszélni; igaühel on oma maitse embere válogatja; igaüks neist jõi klaasi teed mindegyikük megivott egy pohár teát
2. (ükskõik kes) bárki ♦ igaüks meist bárki közülünk; sellega tuleb igaüks toime erre bárki képes

inetus <inetus inetuse inetus[t inetus[se, inetus[te inetus/i 11 s> csúfság; (tegu, nähtus, väljend) csúnya, ronda ♦ inetusi rääkima csúnya dolgokat mond

innukalt <innukalt adv> lekesen, buzgón, nagy igyekezettel ♦ innukalt rääkima lelkesen beszél; innukalt tööd tegema buzgón dolgozik; noogutab innukalt lekesen bólogat; asus innukalt asja kallale nagy igyekezettel fogott a dologhoz

jaburdama <jaburda[ma jaburda[da jaburda[b jaburda[tud 27 v> (rumalusi rääkima) ostobaságot beszél; (rumalalt käituma) ostobán viselkedik, játsza a bolondot ♦ ära jaburda ne bolondozz

jamama <jama[ma jama[da jama[b jama[tud 27 v> kõnek
1. (lobama, joba ajama, mõttetut juttu rääkima) bolondozik, badarságokat beszél ♦ ära jama, räägi inimese moodi ne bolondozz, beszélj ember módra; ärge jamage, jätke ta rahule ne bolondozzatok, hagyjátok (őt) békén
2. (sekeldama, jändama) bonyodalom, vesződség, hőbörgés ♦ väljas jamab maruvihane mees kint hőbörög egy dühös férfi; paar nädalat jamasin selle asjaga, siis tüütas ära pár hétig vesződtem ezzel a dologgal, aztán meguntam; mis temaga jamada, aitab temaga jamamast mit bajlódjunk vele, elegem van a vele való bajlódásból

jumalavallatu <+vallatu vallatu vallatu[t -, vallatu[te vallatu[id 01 adj, s>
1. adj (jumalakartmatu, tavasid pilav) istentelen; (patune) bűnös ♦ jumalavallatu inimene istentelen ember; jumalavallatu jutt istentelen beszéd; jumalavallatud teod istentelen cselekedet; jumalavallatuid sõnu rääkima istentelen dolgokat beszél
2. s (jumalateotaja) istenkáromló; (jumalatu) istentelen; (patune) bűnös

jutustama <jutusta[ma jutusta[da jutusta[b jutusta[tud 27 v>
1. (millestki rääkima) mesél, elmesél, elbeszél, elmond; (paljust, paljudele) elmesél ♦ muinasjuttu jutustama mesét mesél; hommikul jutustas ta mulle oma unenäo reggel elmesélte nekem az álmát; kaasakiskuvalt jutustama magával ragadóan mesél; muistend jutustab järve tekkest a legenda tó keletkezéséről szól; romaan jutustab rannarahva elust a regény a tengerparti emberek életéről szól; ta käed jutustavad raskest tööst piltl kezei nehéz munkáról adnak tanulságot; mida sa siis meile jutustad? na mit mesélsz nekünk?
2. kõnek (vestlema) beszélgetni ♦ jutustasime temaga mitu tundi maast ja ilmast órákig beszélgettünk vele mindenféléről
■LS: jutustamis+ ♦ jutustamisanne mesélőkészség; jutustamislaad beszédstílus; jutustamisoskus mesélő képesség

jõledus <jõledus jõleduse jõledus[t jõledus[se, jõledus[te jõledus/i 11 s> ocsmányság, szörnyűség ♦ teo jõledus a tett szörnyűsége; jõledusi rääkima ocsmányságokat beszél; jõledusi tegema szörnyűségeket tesz; seda jõledust ma ei söö nem eszem ilyen szörnyűséget

jäledus <jäledus jäleduse jäledus[t jäledus[se, jäledus[te jäledus/i 11 s> förtelem, ocsmányság ♦ mitte supp, vaid jäledus ez nem leves, hanem valami förtelem; jäledusi rääkima ocsmányságokat beszél

jälkus <j'älkus j'älkuse j'älkus[t j'älkus[se, j'älkus[te j'älkus/i_&_j'älkuse[id 11_&_09 s> utálat, undor ♦ jälkust tundma utálatot érez; jälkusi rääkima undorító dolgokat mond; pööras jälkusega pea kõrvale undorodva elfordította a fejét; see roog tekitab minus jälkust ez az étel utálatot kelt bennem; jälkus tuleb peale elfogja az utálat

jämedus <jämedus jämeduse jämedus[t jämedus[se, jämedus[te jämedus/i 11 s>
1. (suurus, paksus) durvaság, vastagság, nyerseség, gorombaság ♦ pliiatsi jämedus a ceruza vastagsága
2. (rohmakus, labasus, ebaviisakus, jäme ütlus v käitumine) durvaság, faragatlanság ♦ jämedusi rääkima gorombaságokat beszél
■LS: jämedus+ ♦ jämedusaste mets vastagsági fok

kaasa rääkima (millegi kohta oma arvamust avaldama) beleszól, hozzászól ♦ mul pole siin sõnakestki kaasa rääkida nem szólhatok bele; inimestel peab olema võimalus kaasa rääkida kõikides küsimustes, mis neid mõjutavad az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket minden őket érintő kérdésben

kange <k'ange k'ange k'ange[t -, k'ange[te k'ange[id 01 adj>
1. (paindumatu, jäik) merev; (külmast) a hidegtől dermedt ♦ kangeks jääma v tõmbuma megmerevedik; ta sõrmed on külmast täiesti kanged ujjai egészen merevek a hidegtől; tüdruk jäi hirmust kangeks piltl az ijedségtől dermedt kislány
2. (jõult tugev) erős ♦ spordis on ta minust kangem a sportban nálam erősebb
3. (tugev, äge) erős; (tugevatoimeline) erős ♦ kange peavalu erős fejfájás; kange alkohoolne jook szeszes ital; kange nälg vki nagyon éhes; kange nohu makacs nátha; kange külm v pakane kemény fagy; kange tuul erős szél; kange kohv erős kávé; kange äädikas erős ecet; kange tubakas erős dohány; kange vein erős bor; kanged prillid erős szemüveg; mul on kange janu nagyon szomjas vagyok; joodi kangemat kraami töményt ittak; mul on kange kiire v rutt nagyon sietek
4. (hakkaja, kirglik) kemény ♦ kange ujuja kemény úszó; ta on kange rääkima bőbeszédű; ta on kange joomamees keményen iszik
5. makacs

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

ketrama <k'etra[ma kedra[ta k'etra[b kedra[tud 29 v>
1. (lõnga valmistama) fon ♦ lõnga ketrama fonalat fon; vokiga ketrama fon a rokkán
2. kõnek (palju ja kiiresti rääkima) prézsmitál, papol ♦ {kelle} suu ketrab vahetpidamata jár a nyelve, mint a rokka
3. piltl dorombol ♦ kass ketrab a macska dorombol

kogelema <kogele[ma kogel[da kogele[b kogel[dud 31 v; kogele[ma kogele[da kogele[b kogele[tud 27 v>
1. (kõnetõkestusega rääkima) dadog
2. (takerdudes, ebakindlalt rääkima) hebeg

kurt <k'urt kurdi k'urti k'urti, k'urti[de k'urti[sid_&_k'urt/e 22 adj, s>
1. adj (kuulmisvõimetu) süket; (halvasti kuulev) hallássérült ♦ teisest kõrvast kurt fél fülére süket; teeb, nagu oleks kurt süketnek tetteti magát; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket füleknek beszél
2. s (kuulmisvõimetu inimene) süket, siket; (halvasti kuulev inimene) süket fül

kurtma <k'urt[ma k'urt[a kurda[b kurde[tud, k'urt[is k'urt[ke 34 v> (muretsedes rääkima, kaebama) panaszkodik, panaszol, sopánkodik, kesereg; (kaeblema, halama) siránkozik ♦ ta ei kurtnud kunagi soha nem panaszkodott; haige kurdab peavalu a beteg fejfájásra panaszkodik; vanemad kurtsid, et poeg ei taha õppida a szülők panaszkodtak, hogy a fiuk nem akar tanulni

kurvastama <kurvasta[ma kurvasta[da kurvasta[b kurvasta[tud 27 v>
1. (kurvaks tegema) szomorít, megszomorít, elszomorít, elbúsít ♦ ära kurvasta mu südant ne szomorítsd meg a szívemet; ma ei taha sind kurvastada, aga ma pean sulle selle ära rääkima nem akarlak elszomorítani, de meg kell mondanom
2. (kurb olema) szomorkodik, búsul ♦ ära kurvasta! ne búsulj!

kuulutama <kuuluta[ma kuuluta[da kuuluta[b kuuluta[tud 27 v>
1. (avalikult, ametlikult teatama) (ki)hirdet, üzen, (ki)nyilvánít, hírül ad; (pidulikult) kikiált ♦ kohtuotsust kuulutama kihirdeti az ítéletet; sõda kuulutama megüzeni a háborút, hadat üzen; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állast; riigi iseseisvust välja kuulutama kikiáltja az ország függetlenégét; surnuks kuulutama holtnak nyilvánít; ajalehes kuulutama újságban hirdet; kirik kuulutas ta pühakuks az egyház szentté avatta
2. (rääkima, ütlema, teada andma) kihirdet; (edasi rääkima, kõigile teatama) kikiabál ♦ midagi kogu maailmale kuulutama kikiabál vmit az egész világnak; lõokesed kuulutavad kevade saabumist a pacsirták a tavasz beköszöntét hirdetik
3. (jutlustama) hirdet ♦ ristiusku kuulutama a kereszténységet hirdetni
4. (ennustama) hirdet ♦ kõik märgid kuulutavad vihma a jelek szerint esni fog

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

labasus <labasus labasuse labasus[t labasus[se, labasus[te labasus/i 11 s> közönségesség, durvaság, banalitás ♦ labasusi rääkima durván beszél

lalisema <lalise[ma lalise[da lalise[b lalise[tud 27 v> (imiku häälitsemise kohta, arusaamatult, pudikeelselt rääkima) gagyog, gügyög, gőgicsél

lobisema <lobise[ma lobise[da lobise[b lobise[tud 27 v> (palju rääkima) locsog, fecseg, cseveg

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

läbi rääkima (arvamusi vahetama, nõu pidama) egyeztet, tanácskozik, megtárgyal, megbeszél, értekezik

lühidalt <lühidalt adv> röviden, szóval ♦ lühidalt rääkima röviden beszél; lühidalt öeldes szóval, röviden szólva

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

murre2 <murre m'urde murre[t -, murre[te m'urde[id 06 s> keel (territoriaalne) nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus ♦ Eesti murded észt nyelvjárások; põhjamurre északi nyelvjárás; räägib Palootsi murdes Palóc tájszólásban beszél; murdeid uurima a nyelvjárásokat tanulmányozza; murret rääkima nyelvjárásban beszél
■LS: murde+ ♦ murdeala keel nyelvjárásterület; murdesõna tájszó; murdesõnaraamat tájszótár; murdeuurija nyelvjáráskutató; murdeuurimine keel nyelvjáráskutatás

mäletsema <mäletse[ma mäletse[da mäletse[b mäletse[tud 27 v>
1. (mäletsejate kohta: teistkordselt, põhjalikult mäludes peenestama) kérődzik ♦ lehmad mäletsevad a tehenek kérődznek
2. piltl, hlv (tüütult rääkima, korrutama, nämmutama) kérődzik

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nämmutama <nämmuta[ma nämmuta[da nämmuta[b nämmuta[tud 27 v>
1. ([aeglaselt] mäluma) csámcsog, nyámmog ♦ nämmutab hambutu suuga toitu fogatlan szájjal nyámmogja az ételt
2. (segaselt rääkima, pudrutama) motyog, mormog ♦ purjus mees nämmutas midagi [rääkida] a részeg ember motyogott valamit; räägi selgesti, ära nämmuta! beszélj értelmesen, ne motyogj!; ütles kohmetusest nämmutades zavarában mormogott valamit
3. (targutama, heietama) hajtogat ♦ nämmutab kogu aeg üht ja sama juttu folyton ugyanazt hajtogatja

pasundama <pasunda[ma pasunda[da pasunda[b pasunda[tud 27 v>
1. (kisama, karjuma, röökima) harsog, trombitál, csahol
2. hlv (laialt edasi rääkima) elkiabál

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pehme <p'ehme p'ehme p'ehme[t -, p'ehme[te p'ehme[id 01 adj>
1. (survele kergesti järeleandev, vetruv, painduv, kergesti töödeldav) puha, lágy ♦ pehme pinnas puha talaj; pehme juust lágy sajt; pehme metall lágy fém; kohev, pehme muld puha föld; pehme lumi puha hó; pehme pliiats puha ceruza; pehme muna lágy tojás; pehme puit puhafa; pehme padi puha párna; pehme mööbel ülőgarnitúra; pehmeks keetma puhára főz, megfőz
2. (puudutamisel sile, mittetorkiv, õrn) puha, lágy ♦ pehme näonahk harmatos arcbőr; pehme käsivars puha kar; pehme suulagi anat lágy íny
3. (heasüdamlik, leebe) lágy, szelíd ♦ loomult pehme, pehme loomuga szelíd természetű, engedékeny; pehmed näojooned lágy arcvonások; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél
4. (mahe, tasane) lágy ♦ pehme hääl lágy hang
5. (liigutuste kohta: sujuv, paindlik) puha ♦ pehmed sammud puha lépték
6. (ilmastikunähtuste kohta: soe, mahe) enyhe ♦ pehme talv enyhe tél
7. (vee kohta) lágy ♦ pehme vesi lágy víz
8. kõnek (klusiilide kohta: nõrk) lágy ♦ pehme konsonant lágy mássalhangzó
■LS: pehme+ ♦ pehmesüdameline lágyszívű, vajszívű

pihtima <p'ihti[ma p'ihti[da pihi[b pihi[tud 28 v>
1. relig (patte üles tunnistama) gyónik, (meg)gyón ♦ pihib preestrile meggyón a papnak
2. (ära rääkima, üles tunnistama) gyónik, (meg)gyón

piuksuma <p'iuksu[ma p'iuksu[da piuksu[b piuksu[tud 28 v>
1. (loomade, lindude kohta, muu heli v hääle kohta) nyikkan
2. (hädise, argliku häälega rääkima, laulma vms) nyikkan

purssima <p'urssi[ma p'urssi[da pursi[b pursi[tud 28 v> (mingit keelt viletsalt, vigaselt rääkima) tör, gagyog ♦ prantsuse keelt purssima töri a franciát; mingit keelt purssima kerékbe tör vmely nyelvet

puterdama <puterda[ma puterda[da puterda[b puterda[tud 27 v> (häälduselt segaselt rääkima, pudrutama) dadog, motyog; (sisult segaselt rääkima) érethetetlenül beszél; (midagi segi ajama) összekever

puudutama <puuduta[ma puuduta[da puuduta[b puuduta[tud 27 v>
1. (kergelt katsuma, riivama) (meg)érint, tapint, hozzányúl, hozzáér ♦ kerge tuul puudutab su põski egy szellő megérinti az arcodat; ära puuduta võõrast vara! ne nyúlj más tulajdonához!
2. (põgusalt millestki rääkima, riivamisi käsitlema) érint ♦ puudutas seda teemat vaid möödaminnes ezt a témát csak futólag érintette
3. (mõjutama, tundeid tekitama) megérint ♦ luule puudutab mind a költészet megérint; tundsin ennast puudutatuna v end puudutatud olevat meghatódva éreztem magam; ta sõnad puudutasid mind rängalt a szavai mélyen megérintettek
4. (kelle-mille kohta käima, kellega-millega seoses olema) vonatkozik

ropendama <ropenda[ma ropenda[da ropenda[b ropenda[tud 27 v> (rõvetsema, ropult rääkima) trágárkodik, trágárságokat beszél, disznólkodik

rumal <rumal rumala rumala[t -, rumala[te rumala[id 02 adj, s> (juhm, loll) buta, ostoba; (lihtsameelne) balga, botor ♦ rumal inimene buta ember; rumal tegu ostoba tett; ta on täitsa rumal teljesen hülye; rumalusi rääkima butaságokat beszél

rumalasti <rumalasti adv>, ka rumalalt
1. (arutult, lollisti, narristi) bután, ostobán ♦ käitus rumalasti v rumalalt bután viselkedett
2. (ropult, rõvedalt, siivutult) csúnyán ♦ rumalasti rääkima csúnyákat mond

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

räämas <r'äämas adv, adj> vt ka rääma (kasimata, räpane) el van hanyagolva, elhanyagolt állapotban, ápolatlan ♦ räämas lapsed ápolatlan gyerekek; räämas hooned elhanyagolt épületek

rääsuma <r'ääsu[ma r'ääsu[da r'ääsu[b r'ääsu[tud 27 v>, ka räästuma (riknemisest mõrkjaks minema) avasodik ♦ rasv rääsub avasodik a zsír; rääsunud v räästunud või megavasodott vaj

röökima <r'ööki[ma r'ööki[da röögi[b röögi[tud 28 v> (valjusti karjuma) ordít, üvölt, kurjongat; (kisendades rääkima, hüüdma vms) óbégat, kiabál ♦ röökis valu pärast v valust üvöltött a fájdalomtól; täiest kõrist röökima/karjuma torkaszakadtából üvölt; röögib oma laste peale kiabál a gyerekeire; ülemus hakkas minu peale röökima a főnököm elkezdett velem kiabálni; sead röögivad näljast a disznók visítanak az éhségtől; röögib nagu siga aia vahel üvölt, mint a sakál / mint a fába szorult féreg

seletama <seleta[ma seleta[da seleta[b seleta[tud 27 v>
1. (ära) (meg)magyaráz; (selgeks) tisztáz ♦ seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni ezt a helyzetet neki; kui Jumal oleks olemas, kuidas sa siis nälga, kannatust ja sõda seletad? ha létezik Isten, mivel magyarázod az éhséget, a fájdalmat és a háborút?; seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni neki ezt a helyzetet; seletav sõnaraamat értelmező szótár
2. (tõlgendama) megmagyaráz ♦ ka sa oskad unenägusid seletada? meg tudod magyarázni az álmokat?
3. (rääkima, jutustama, õiendama) dumál ♦ üks tegutseb, teine ainult seletab az egyik cselekszik, a másik csak dumál; ära ühtelugu seleta! ne dumálj annyit!
4. (silmadega, nägemisega, kuulmisega eraldama) érzékel; (silmadega) tisztán lát ♦ silmaga seletame asjade kuju ja värvi szemünkkel érzékeljük a dolgok alakját, színét; jämedat kirja seletab taat ilma prillita a nagybetűs írást az öreg szemüveg nélkül is tisztán látja

siristama <sirista[ma sirista[da sirista[b sirista[tud 27 v>
1. (putukate, lindude kohta: sirinat tekitades häälitsema) ciripel, csiripel, csicsereg ♦ pääsukesed siristavad päikesepaistes a napsütésben fecskék csicseregnek
2. piltl (kiiresti ja rõõmsalt rääkima, laulma vms) csipog, csicsereg ♦ küll tüdruk suudavad palju siristada sokat tudnak csicseregni ezek a kislányok
3. kõnek (kusema) levizel

surnu <s'urnu s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 01 s> (surnud inimene, koolnu) halott, holt; (laip) hulla ♦ elavad ja surnud elevenek és holtak; elusalt või surnult élve vagy halva; surnuks kuulutama holttá nyilvánít; surnuks näljutama halálra éheztet; surnuks piinama halálra kínoz; surnuks vaikima agyonhallgat; end surnuks vihastama halálra idegeskedi magát; surnuist üles tõusma feltámad a halottak közül; aega surnuks lööma agyon üti az időt; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
■LS: surnu+ ♦ surnuhaud sír; surnuitk siralom; surnukahvatu, surnukarva[line] halálsápadt; surnukamber hullaház; surnukirst koporsó; surnukuur hullaház; surnulava ravatalozó; surnuvanker halottaskocsi

susistama <susista[ma susista[da susista[b susista[tud 27 v> (susinal rääkima v häälitsema) selypít; (sosistama) susog ♦ laps ei susista enam rääkides már nem is selypít a gyerek

sädistama <sädista[ma sädista[da sädista[b sädista[tud 27 v>
1. (sädinal häälitsema) csicsereg, csiripel
2. (heleda häälega kiiresti ja palju rääkima) csicsereg, cseveg

taga rääkima (kellestki tagaselja [halvasti] rääkima) kibeszél, suttog, pletykál

tagaselja <+selja adv> (mitte avalikult, seljataga) háta mögött, vki távollétében ♦ tagaselja rääkima szapul

telefon <telefon telefoni telefoni telefoni, telefoni[de telefon/e 19 s>
1. (süsteem inimkõne edastamiseks juhtmete v raadio kaudu) telefon ♦ traadita telefon vezeték nélküli telefon; satelliittelefon műholdas telefon
2. (telefoniaparaat) telefon ♦ klahvidega telefon nyomógombos telefon; lauatelefon vezetékes telefon; mobiiltelefon mobil(telefon); töötelefon munkahelyi telefonszám; telefon on välja lülitatud ki van kapcsolva a telefon; telefoniga rääkima telefonál, telefonon beszél; telefoni teel telefonon; telefon on kinni foglalt a telefon; telefon heliseb csöng a telefon; pane telefon hargile tedd le a kagylót
3. kõnek (telefoninumber) telefon
4. (liitsõna järelosana) (teenustelefonide nimetustes) telefon ♦ nõuandetelefon tanácsadó telefon; usaldustelefon segélyvonal
■LS: telefoni+ ♦ telefoniaparaat telefonkészülék; telefoniarve telefonszámla; telefonikaart telefonkártya; telefonikeskjaam távbeszélőközpont, telefonközpont; telefoniliin telefonvonal; telefoniputka telefonfülke; telefoniraamat telefonkönyv; telefonitoru telefonkagyló; telefonivõrk telefonhálózat; telefoniühendus telefonkapcsolat

teravmeelsus <+m'eelsus m'eelsuse m'eelsus[t m'eelsus[se, m'eelsus[te m'eelsus/i_&_m'eelsuse[id 11_&_09 s> (meeleteravus) élc, elmésség, éleseszűség; (teravmeelne ütlemine) elmésség ♦ teravmeelsusi rääkima elmésségeket mond

tönkama <t'önka[ma tönga[ta t'önka[b tönga[tud 29 v> (vigaselt, konarlikult võõrast keelt rääkima, purssima) tör vmely nyelvet ♦ tönkab väheke saksa keelt [rääkida] töri a németet

usaldama <usalda[ma usalda[da usalda[b usalda[tud 27 v>
1. (kelleski v millegi peale kindel olema) (meg)bízik ♦ kedagi pimesi usaldama vakon bízik vkiben; usaldab oma sõpra megbízik a barátjában; ta usaldas mind megbízott bennem; vananedes võib oma mälu järjest vähem usaldada az öregedéssel az ember egyre kevésbé bízhat a saját emlékezetében
2. (kellegi hoolde jätma v andma) (rá)bíz ♦ selle töö julgen ainult sulle usaldada ezt a munkát csak rád bízhatom; usaldab oma lapse naabri hoolde gyermekét a szomszédra bízza; usaldan selle saladuse ainult sulle csak rád bízom ezt a titkot
3. ([kellelegi] midagi südamelt ära rääkima) kiönti a szívét vkinek

vadistama <vadista[ma vadista[da vadista[b vadista[tud 27 v> (vadinal rääkima, lobisema) csacsog, locsog, fecseg; piltl (lindude ja loomade häälitsuse kohta) csacsog

vahele <vahele postp; vahele adv>
1. postp [gen]; adv (ruumiliselt millegi vahemikku) közé ♦ seina ja kapi vahele a fal és a szekrény közé; jäi kahe silma vahele piltl ezt nem vették észre; kahe tooli vahele istuma piltl két szék között a pad alá esik
2. adv (ühendverbide koostisosana) közbe ♦ vahele segama közbeavatkozik; vahele astuma közbelép; vahele rääkima közbeszól; vahele tulema közbejön; vahele võtma lebuktat

vahutama <vahuta[ma vahuta[da vahuta[b vahuta[tud 27 v>
1. (vahuselt kobrutama) habzik, tajtékzik ♦ seep vahutab hästi a mosószappan jól habzik
2. kõnek (lobisedes v ülespuhutult rääkima) ömleng

vaikima <v'aiki[ma v'aiki[da v'aiki[b v'aiki[tud 27 v>
1. (vait olema, mitte rääkima) hallgat ♦ istub vaikides csendben ül; vaiki, ära räägi neile midagi! hallgass, ne mondj el nekik semmit!; vaikib kui haud piltl hallgat, mint a sír; kui kahurid kõnelevad, siis muusad vaikivad amikor a fegyverek beszélnek, a múzsák hallgatnak; vaikiv enamus a csendes többség
2. (vait jääma) elhallgat ♦ muusika vaikib elhallgat a zene
3. (toimumast lakkama, vaibuma) (el)csendesedik ♦ tuul on vaikinud a szél elcsendesedett
4. (maha vaikima) hallgat
■LS: vaikimis+ ♦ vaikimiskohustus titoktartási kötelezettség; vaikimisvanne némasági fogadalom

valetama <valeta[ma valeta[da valeta[b valeta[tud 27 v> (sihilikult valet rääkima) hazudik, hazudozik; (kokku valetama) összehazudik ♦ ära valeta mulle! ne hazudj nekem!; valetab nii, et suu suitseb úgy hazudik, mintha a könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik

vastu rääkima ellentmond, visszabeszél, felesel

vastu väitma (vastu vaidlema v rääkima v ütlema) ellenvet

veeretama <veereta[ma veereta[da veereta[b veereta[tud 27 v>
1. gurít, gördít ♦ veeretab kivi vette vízbe gurítja a követ; ema veeretas tainast kuklid anyám zsemléket formázott a tésztából
2. piltl (kellelegi teisele siirama v lükkama) (át)hárít ♦ vastutust teise kaela veeretama áthárítja másra a felelősséget
3. piltl (rääkima, heietama, mõtteid mõlgutama) mesél ♦ hakkas oma seiklustest veeretama elkezdett mesélni a kalandjairól; veeretas süngeid mõtteid sötét gondolatokat forgatott a fejében

vestlema <v'estle[ma vestel[da v'estle[b vestel[dud 30 v> (jutlema, juttu ajama, rääkima) beszélget, társalog, cseveg ♦ millest te vestlete? miről beszélgettek?; vestleb vennaga muusikast zenéről beszélget a bátyjával; seltskond vestles valjuhäälselt a társaság hangosan beszélgetett; leidsin nad elavalt vestlemas nagy beszélgetésben találtam őket

vestma1 <v'est[ma v'est[a vesta[b veste[tud, v'est[is v'est[ke 34 v> (jutustama, rääkima) mesél, regél ♦ muinasjuttu vestma mesét mesél

vingerdama <vingerda[ma vingerda[da vingerda[b vingerda[tud 27 v>
1. (vääneldes [edasi] liikuma) tekereg, tekergőzik; (valust) vonaglik ♦ uss vingerdab tekereg a kígyó; vingerdab valu käes v valu pärast v valust vonaglik fajdalomtól
2. (lookeid moodustades kulgema, lookeline olema) kanyarog ♦ jalgrada vingerdab metsa vahel az ösvény az erdőben kanyarog
3. kõnek ([jutuga] laveerima, keerutama) kertel ♦ vingerdamata ära rääkima kertelés nélkül elmond; vingerdab end vastutusest vabaks kivonja magát a felelősség alól

vuristama <vurista[ma vurista[da vurista[b vurista[tud 27 v>
1. (kiiresti ja ühetooniliselt rääkima v lugema) elhadar, eldaral ♦ vuristas luuletuse ette hadarva elszavalta a verset, eldarálta a verset
2. (vurisema panema) járat ♦ vuristab õmblusmasinat járatja a varrógépet

ärevalt <ärevalt adv> zaklatottan, feszülten, izgatottan ♦ ärevalt kuulatama feszülten hallgat; ärevalt rääkima zaklatottan beszél; süda põksub ärevalt izgatottan ver a szíve

ülbitsema <ülbitse[ma ülbitse[da ülbitse[b ülbitse[tud 27 v> (ülbelt käituma v rääkima) elbizakodik, pimaszkodik, hetvenkedik, hepciáskodik, fölényeskedik, fennhéjázik