[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

et <'et konj>
1. (üldistab, väljendab viisi ja tagajärge) hogy ♦ tore, et sa tuled de jó, hogy eljössz; vaata, et sa ei kahetse vigyázz, nehogy megbánd; vabandust, et ma segan elnézést a zavarásért
2. (väljendab otstarvet) hogy ♦ tulime siia, et teid aidata mi idejöttünk, hogy segítsünk nektek
3. (väljendab põhjust) mivel, mert ♦ et meil raha kaasas ei olnud, jäi raamat ostmata mivel nem volt nálunk pénz, nem vettük meg a könyvet; ütlesin seda sellepärast, et mul oli õigus azért mondtam ezt, mert igazam volt

foliant <foli'ant foliandi foli'anti foli'anti, foli'anti[de foli'anti[sid_&_foli'ant/e 22 s> bibl (foolioformaadis raamat, mahukas suure formaadiga raamat) fóliáns

haruldane <haruldane haruldase haruldas[t haruldas[se, haruldas[te haruldas/i 12 adj> (harva esinev) ritka; (ebatavaline) szokatlan; (erandlik) kivételes ♦ haruldane käsikiri ritka kézirat; haruldane leid ritka lelet; haruldane võimalus ritka lehetőség, kivételes alkalom; haruldane loom ritka állat; haruldased muldmetallid ritkaföldfémek; haruldane mälu rendkívüli emlékezet; haruldane nimi ritka név; haruldane nähtus ritka jelenség; haruldane raamat ritka könyv; haruldane tagasihoidlikkus szokatlan szerénység; haruldane sündmus szokatlan esemény; haruldane ilm szokatlan időjárás

hiljuti <hiljuti adv> minap, a közelmúltban, újonnan, nemrég(en), mostanában ♦ hiljuti ilmunud raamat a közelmúltban megjelent könyv; majad olid hiljuti värvitud a házakat nemrég festették

hullupööra <+p'ööra adv>, ka hullumoodi kõnek (üliväga) nagyon, őrülten, rettenetesen, szörnyen, rettentően ♦ hullupööra huvitav raamat rettenetesen érdekes könyv; ta on hullupööra armunud fülig szerelmes; mul on hullupööra igav nagyon unatkozom; tahan hullupööra magada nagyon szeretnék aludni

huvitav <huvitav huvitava huvitava[t -, huvitava[te huvitava[id 02 adj> érdekes, szórakoztató; (köitev) lebilincselő ♦ huvitav ajaviide érdekes időtöltés; huvitav eeskava érdekes előadás; huvitav fakt érdekes tény; huvitav raamat érdekes/lebilincselő könyv; huvitav vaatepilt érdekes látvány; huvitavad tähelepanekud érdekes megfigyelések; huvitav, kas ta on juba tagasi tulnud? érdekes, vajon visszajött már?

igav <igav igava igava[t -, igava[te igava[id 02 adj> unalmas, nem (valami) izgalmas, se íze, se bűze, fád, terjengős, sótlan ♦ igav töö unalmas munka; igav näidend unalmas színdarab; igav jutuajamine unalmas beszélgetés; igav elu unalmas élet; igav tegevus unalmas tevékenység; igav raamat unalmas könyv; väljakannatamatult v talumatult igav loeng elviselhetetlenül unalmas előadás; töö on talle igavaks läinud megunta a munkát

igavesti <igavesti adv>
1. (ajaliselt lõputult, aina, pidevalt) mindörökké, ítéletnapig, mindörökre ♦ igavesti sinu örökre a tied; igavesti muutuv maailm örökké változó világ; miski ei kesta igavesti semmi sem tart örökké; igavesti kestev armastus örökké tartó szerelem
2. (väga, tohutult) nagyon, szörnyen ♦ igavesti vana maja nagyon régi ház; igavesti huvitav raamat nagyon érdekes könyv; olime igavesti väsinud szörnyen fáradtak voltunk

ilmtingimata <+t'ingimata adv> (kindlasti) feltétlenül, okvetlen(ül), mindenképp(en), biztosan ♦ ilmtingimata ma tulen mindenképpen jövök; see raamat peab ilmtingimata ilmuma feltétlenül meg kell jelenjen ez a könyv

ilmuma <'ilmu[ma 'ilmu[da 'ilmu[b 'ilmu[tud 27 v>
1. (määratud punkti tulema v saabuma) megjelenik, tűnik, terem, beállít, előkerül, jelentkezik ♦ kutse peale ilmuma hívásra megjelenik; ta on kohustatud õigeks ajaks ilmuma köteles pontos időben megjelenni; ta ilmus otsekohe azonnal megjelent; tunnistaja polnud kohtusse ilmunud a tanú nem jelent meg a tárgyaláson
2. (nähtavaks v märgatavaks saama, tekkima) feltűnik, megjelenik; (esile kerkima) előbukkan ♦ silmapiirile ilmuma feltűnik a láthatáron; näole ilmus naeratus mosoly jelent meg az arcán; pisarad ilmusid silma könnyek szöktek a szemébe; silmapiirile ilmus laev egy hajó jelent meg a láthatáron; taevasse ilmusid esimesed tähed feljöttek az első csillagok; pimedusest ilmus nähtavale maja a sötétben feltűnt egy ház; kauguses ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek váltak láthatóvá; nahale ilmus lööve kiütések jelentkeztek a bőrén; müügile ilmus uus sõnaraamat megjelent egy új szótár; ilmus äkki hilja õhtul meile késő este hirtelen beállított; ilmus teab kust a csoda tudja honnan került elő
3. (trükiste kohta) megjelenik, kijön ♦ {kelle} sulest ilmuma vki tollából mgejelenik; ajalehed ilmuvad regulaarselt az újságok rendszeresen megjelennek; varsti ilmub huvitav raamat hamarosan megjelenik egy érdekes könyv; sõnum ilmus ajakirjanduses az üzenet megjelent a lapokban; see ajakiri ilmub inglise keeles ez a magazin angolul jelenik meg

ingliskeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> angol nyelvű ♦ ingliskeelne raamat angol nyelvű könyv

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

juhus <juhus juhuse juhus[t -, juhus[te juhuse[id 09 s> alkalom, véletlen; (paras v sobiv võimalus) lehetőség ♦ sobiv juhus megfelelő alkalom; ootamatu juhus váratlan alkalom; õnnelik juhus szerencsés véletlen; rumal juhus buta véletlen; haruldane juhus ritka alkalom; see pole paljas juhus ez nem véletlen; ootan parajat juhust a megfelelő alkalomra várok; juhus ei lasknud end oodata az alkalom nem váratott magára; kasutasin juhust kihasználtam az alkalmat, megragadtam a lehetőséget; ta jäi juhusele lootma a jószerencsére várt, a véletlenben bízott; ta pääses vaid juhuse läbi csak a véletlenen múlt az élete; juhus viis nad jälle kokku a véletlen újra összehozta őket; polnud juhust temaga rääkida nem volt alkalma beszélni vele; see on juhuse asi ez a véletlen műve; lasksin juhuse mööda elszalasztottam az alkalmat; nüüd avanes juhus saata sulle see raamat most lehetőségem volt rá, hogy elküldjem neked ezt a könyvet

juhuslik <juhusl'ik juhusliku juhusl'ikku juhusl'ikku, juhuslik/e_&_juhusl'ikku[de juhusl'ikk/e_&_juhusl'ikku[sid 25 adj> alkalmi, véletlen, szedett-vedett, esetleges; (tahtmatu) önkéntelen ♦ juhuslik nähtus véletlen jelenség; juhuslik kokkusattumus véletlen egybeesés; juhuslik tutvus véletlen ismeretség; juhuslik möödamineja véletlen járókelő; juhuslik kohtumine véletlen találkozás; juhuslik külaline véletlen vendég; juhuslik mõttevälgatus véletlen gondolat; sai surma juhuslikust kuulist egy véletlen golyó okozta a halálát; avage raamat juhuslikult leheküljelt nyissák ki a könyvet egy véletlenszerű oldalon; sõitsime kohale juhusliku autoga alkalmi autóval utaztunk a heyszínre; kas see on juhuslik? véletlen ez?

kaaslane <k'aaslane k'aaslase k'aaslas[t k'aaslas[se, k'aaslas[te k'aaslas/i_&_k'aaslase[id 12_&_10? s> társ, partner, pajtás, kísérő ♦ klassikaaslane osztálytárs; kursusekaaslane évfolyamtárs; reisikaaslane útitárs; teekaaslane útitárs; raamat on ta parim kaaslane a könyv a legjobb barát; Maa kaaslane on Kuu A Föld társa a Hold

kaebus <k'aebus k'aebuse k'aebus[t k'aebus[se, k'aebus[te k'aebus/i_&_k'aebuse[id 11_&_09 s>
1. (kaebamine, kaeblemine) panasz
2. (süüdistus) panasz ♦ edasikaebus jur fellebbezés; kassatsioonikaebus jur megsemmisítési panasz; salakaebus besúgás; valekaebus hamis vád; kaebuste ja ettepanekute raamat panaszok könyve; {kelle peale} kaebust esitama panaszt tesz vki ellen

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kapsas <kapsas k'apsa kapsas[t -, kapsas[te k'apsa[id 07 s>
1. (köögivilja- ja söödataim, toiduna) káposzta; bot (Brassica oleracea) vadkáposzta ♦ värske kapsas nyers káposzta; hautatud kapsad párolt káposzta; hapukapsas savanyú káposzta; lehtkapsas kelkáposzta; lillkapsas karfiol; nuikapsas karalábé; peakapsas fejes káposzta; rooskapsas bimbós kel, kelbimbó; spargelkapsas brokkoli; söödakapsas takarmánykáposzta; kapsaid hapendama káposztát savanyít; kapsaid riivima v särvima káposztát gyalul
2. kõnek (kulunud v katkine raamat, vihik) szamárfül ♦ kapsaks loetud raamat a könyv tele van szamárfülekkel
■LS: kapsa+ ♦ kapsahaigus aiand káposzta betegség; kapsaistik aiand káposztapalánta; kapsaleht káposztalevél; kapsaliblikas zool (Pieris brassicae) káposztalepke; kapsapirukas káposztás rétes; kapsapõld káposztaföld; kapsasalat káposztasaláta; kapsaseeme káposztamag; kapsasort káposztafajta; kapsataim káposztapalánta; kapsauss fehérlepke hernyója; kapsavorm, kapsavormiroog rakott káposzta; kapsaväli káposztaföld

kapsastuma <kapsastu[ma kapsastu[da kapsastu[b kapsastu[tud 27 v> kõnek (raamatute, vihikute kohta: kuluma v katki minema) ♦ raamat on kapsastunud a könyv tele van szamárfülekkel

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kehv <k'ehv kehva k'ehva k'ehva, k'ehva[de k'ehva[sid_&_k'ehv/i 22 adj, s> adj (vilets) gyenge, gyatra; (halb) vacak; (vaene, napp) pocsék ♦ kehv tervis gyenge egészség; kehv kuulmine gyenge hallás; kehv nägemine gyenge látás; kehv jooksja rossz futó; kehv luuletaja vacak költő; kehv söök vacak kaja; kehv film gyenge film; kehv raamat vacak könyv; kehv korter vacak lakás; kehv tulemus gyatra eredmény; kehv suvi gyatra nyár

koomiks <koomiks koomiksi koomiksi[t -, koomiksi[te koomikse[id 02 s> (napi tekstiga pildisari, raamat) képregény

kubisema <kubise[ma kubise[da kubise[b kubise[tud 27 v> (tungil täis olema, kihama) hemzseg, zsibong, nyüzsög ♦ tänav kubiseb inimestest a nép hemzseg az utcán; turg kubiseb inimestest nyüzsög a tömeg a piacon; järv kubiseb kaladest a tóban nyüzsögnek a halak; raamat kubiseb vigadest a könyvben nyüzsögnek a hibák

kõnetama <kõneta[ma kõneta[da kõneta[b kõneta[tud 27 v> megszólít, szólít, szól ♦ ma ei söandanud teda kõnetada nem mertem beszélni hozzá; vastutulijat kõnetama megszólítja a szembejövőt; nad kõnetasid üksteist sõnaga „seltsimees“ egymást „elvtársnak” szólították; see raamat ei kõnetanud mind ez a könyv nem hozzám szólt

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

köide1 <köide k'öite köide[t -, köide[te k'öite[id 06 s>
1. (raamatul) kötés ♦ ehisköide, iluköide díszkötés; kalingurköide egészvászon kötés; nahkköide bőrkötés
2. (raamat, koguteose osa) kötet ♦ Tammsaare kogutud teoste esimene köide Tammsaare összes műveinek első kötete

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

mina1 <mina minu m'in[d -, minu[sse minu[s minu[st minu[le minu[l minu[lt minu[ks minu[ni minu[na minu[ta minu[ga; pl meie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; ma <m'a_&_ma m'u_&_mu m'in[d -, m'u[sse m'u[s m'u[st m'u[lle m'u[l m'u[lt mu[ga; pl me 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> én ♦ mina ja tema én és ő; aita mind! segíts nekem!; mul on kakas tütart két lányom van; see raamat on minu oma ez a könyv az enyém; mind ei olnud kodus nem voltam otthon; minu meelest oled sa nutikas szerintem okos vagy; anna mulle! add (ide) nekem!; kas sa helistad mulle? felhívsz engem?; mu daamid ja härrad! hölgyeim és uraim!

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

müüma <m'üü[ma m'üü[a m'üü[b m'üü[dud, m'üü[s müü[ge müü[akse 38 v> elad, árusít, árul ♦ sularaha eest müüma készpénzért árul; soodsalt müüma kedvezményesen árul; kasumiga müüma nyereséggel ad el; odavalt müüma elkótyavetyél, olcsón ad el; raamat on läbi müüdud a könyv elkelt; tootjad müüvad õunu 200 forintit kilo a nyári almát kilónként 200 forintért adják a termelők; müüa väike maja kis ház eladó; ennast müüma magát árulja; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omajagu <+jagu adv> (mõnel määral, parasjagu, küllaltki) elég, eléggé, meglehetősen, bőven ♦ omajagu huvitav raamat elég érdekes könyv; temaga on omajagu tegemist bőven van vele munka; tal on omajagu kangust elég makacs; see töö võtab omajagu aega ez a munka elég sok időbe telik; olen omajagu väsinud meglehetősen fáradt vagyok; nägime omajagu vaeva keményen megdolgoztunk (vele)

oraakel <or'aakel or'aakli or'aakli[t -, or'aakli[te or'aakle[id 02 s> (ennustaja, ettekuulutaja, ennustus, ennustuskoht iidsel ajal); van (ennustuste raamat) jóshely, orákulum ♦ oraakli ettekuulutus az orákulum jóslata; kuulus Delfi oraakel a híres delphi orákulum

otsast <otsast postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealt, küljest) -ról, -ről ♦ võttis mantli varna otsast levette a kabátot a fogasról; raamat kukkus kapi otsast a könyv leesett a szekrényről; lõi jääkamakal tüki otsast ära leütött egy darabot a jégtömbről
2. adv (osalt) részben, részint ♦ toitu oli nii palju, et kippus otsast halvaks minema annyi étel volt, hogy részben már kezdett megromlani; tütred on neil otsast juba mehel idősebb lányaik már házasok

otsemaid <+m'aid adv> (jalamaid, kohe) azonnal, rögtön, nyomban, tüstént, rögvest, haladéktalanul ♦ tule otsemaid siia! azonnal gyere ide!; anna raamat otsemaid tagasi! azonnal add vissza a könyvet!

pitser <p'itser p'itseri p'itseri[t -, p'itseri[te p'itsere[id 02 s>
1. (pitsatijälg) pecsét ♦ vahapitser viaszpecsét; millelegi pitserit alla lööma lepecsétel vmit
2. piltl (varjund, jälg) bélyeg ♦ kurbuse pitser szomorúság bélyege; raamat kannab aja pitserit a könyv az idő bélyegét viseli; kellelegi/millelegi oma pitserit vajutama/jätma rányomja a bélyegét vkire/vmire
■LS: pitseri+ ♦ pitserivaha pecsétviasz

raamat <raamat raamatu raamatu[t -, raamatu[te raamatu[id 02 s>
1. könyv; (väike) könyvecske ♦ haruldane raamat ritka könyv; ingliskeelne raamat angol nyelvű kőnyv; paks raamat vastag könyv, vaskos könyv; populaarteaduslik raamat ismeretterjesztő könyv; kokaraamat szakácskönyv; kooliraamat tankönyv; kunstiraamat művészeti könyv; lasteraamat gyerekkönyv; mälestusteraamat memoár; palveraamat imakönyv; pildiraamat képeskönyv; audioraamat, heliraamat hangoskönyv; sõnaraamat szótár; telefoniraamat telefonkönyv; raamatute raamat a könyvek könyve; raamatu tiitelleht könyv címoldala
2. (teose suurem alajaotus, piibli osa) könyv ♦ Neljas Moosese raamat Mózes negyedik könyve
3. (ülestähenduste vihik, kogum kviitungeid, talonge vms) ♦ märkmeraamat jegyzetfüzet; päevaraamat napló; taskuraamat zsebkönyv
4. (nimestik, register) nyilvántartás, jegyzék ♦ majaraamat lakónyilvántartó könyv; meetrikaraamat egyházi anyakönyv; registreerimisraamat nyilvántartás, törzskönyv, jegyzékkönyv
■LS: raamatu+ ♦ raamatuillustraator könyvillusztrátor; raamatukaas könyvborító; raamatukapp könyvszekrény; raamatukauplus könyvesbolt; raamatunäitus könyvkiállítás; raamatumess könyvvásár; raamaturiiul könyvespolc; raamatutrükkimine könyvnyomtatás; raamatututvustus könyvismertetés; raamatuäri könyvkereskedelem, könyvkereskedés

saksakeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> német nyelvű ♦ saksakeelne raamat német nyelvű könyv; saksakeelne maa német nyelvű ország

salv1 <s'alv salve s'alve s'alve, s'alve[de s'alve[sid_&_s'alv/i 22 s>
1. (vilja-, jahu- vm) tár, tárház ♦ viljasalv gabonatartály; see raamat on teadmiste varasalv ez a könyv az ismeretek tárháza; varasalv kincsesbánya, tárház
2. (kaevul) kútgyűrű
3. (padruni-) tár ♦ padrunisalv tölténytár

sattuma <s'attu[ma s'attu[da satu[b satu[tud 28 v; s'attu[ma s'attu[da s'attu[b s'attu[tud 27 v> (juhuslikult kuhugi tulema v mingisse olukorda jõudma) kerül ♦ kuidas te siia sattusite? hogy kerültetek ide?; haiglasse sattuma kórházba kerül; kokku sattuma egybeesik; piinlikku olukorda sattuma kínos helyzetbe kerül; hätta sattuma bajba kerül; ära rohkem minu silma alla satu! többé ne kerülj a szemem elé!; kellegi mõju alla sattuma vkinek a befolyása alá kerül; ta sattus võlgadesse adósságba került, adósságokba keveredett; kuidas see raamat sinu kätte sattus? hogyan került hozzád ez a könyv?; poiss sattus segadusse a fiú összezavarodott; haamri alla sattuma piltl dobra kerül, kalapács alá kerül; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!; sattus supi sisse piltl (bele)került, mint Pilátus a krédóba

soomekeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> finn nyelvű ♦ soomekeelne raamat finn nyelvű könyv; soomekeelne põliselanikkond finn nyelvű őslakosság

surmavalt <s'urmavalt adv>
1. (surma toovalt) halálosan
2. piltl (väga, ülimalt) halálosan ♦ surmavalt igav raamat halálosan unalmas könyv

sõber <sõber sõbra s'õpra s'õpra, s'õpra[de s'õpra[sid_&_s'õpr/u 24 s, adj>
1. barát ♦ lähedane sõber közeli barát; lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; lapsepõlvesõber gyermekkori barát; noorpõlvesõber ifjúkori barát; nad on parimad sõbrad nagyon jó barátok; head sõbrad! kedves barátaim!; mu vana sõber a régi barátom; sõpradeks saama összebarátkozik; parim sõber on raamat a könyv a legjobb barát; koer on inimese parim sõber a kutya az ember legjobb barátja; ütle mulle, kes on su sõber, ja ma ütlen, kes sa ise oled madarat tolláról, embert barátjáról
2. (poolehoidja, pooldaja, millegi austaja) barát ♦ jalgpallisõber focibarát; muusikasõber zenebarát; kunstisõber műbarát; looduse sõber természetbarát; hea toidu sõber a finom ételek barátja

tolmuma <t'olmu[ma t'olmu[da t'olmu[b t'olmu[tud 27 v> (tolmuga kattuma, tolmuseks saama) porosodik ♦ raamat tolmub laual a könyv a polcon porosodik

vahva <v'ahva v'ahva v'ahva[t -, v'ahva[te v'ahva[id 01 adj> (suurepärane) remek, derék, klassz, tök jó ♦ vahva poiss derék fiú; vahva! klassz!; vahva vaatepilt klassz látvány; vahva raamat tök jó könyv; vahva sõdur Švejk Švejk, egy derék katona

varamu <varamu varamu varamu[t -, varamu[te varamu[id 01 s> (varapaik, varaait, varakamber) kincstár, tárház, forrás ♦ geenivaramu génbank; raamat on teadmiste varamu a könyv a tudás tárháza

vestern <vestern vesterni vesterni[t -, vesterni[te vesterne[id 02 s; v'est'ern v'esterni v'est'erni v'est'erni, v'est'erni[de v'est'erni[sid_&_v'est'ern/e 22 s> (film, ka raamat vm teos elust Metsikus Läänes) western(film)

äratama <ärata[ma ärata[da ärata[b ärata[tud 27 v>
1. (virguma panema, üles ajama) ébreszt, költ, kelt, felkelt, felébreszt, éleszt ♦ ärata mind hommikul vara kelts/ébressz fel korán reggel; magajad äratati üles az alvókat felkeltették; talveunest äratatud karu téli álmából felébresztett medve
2. (ärksaks muutma, teadvusele tooma) ébreszt, kelt; (mingit tunnet, suhtumist esile kutsuma) kivált, gerjeszt ♦ kevadpäike äratas putukad talvetardumusest a tavaszi nap felébresztette a rovarokat téli álmukból; raamat äratas tähelepanu a könyv nagy figyelmet keltett; püüdis teistes enda vastu kaastunnet äratada megpróbált másokban szimpátiát kelteni maga iránt; see ei ärata usaldust ez nem kelt bizalmat; aukartust äratav vanus tiszteletreméltó kor

äsja <äsja adv> (nüüdsama, natukese aja eest) imént, az előbb, újonnan, nemrég(en), mostanában, minap, frissen ♦ äsja valminud maja újonnan épült ház; äsja ametisse astunud vallavanem újonnan kinevezett polgármester; äsja valitud professor frissen megválasztott professzor; äsja ilmunud raamat frissen kiadott regény; äsja küpsetatud leib frissen sült kenyér; sirel on äsja õitsemise lõpetanud az orgona nemrég virágzott