[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

rabelema <rabele[ma rabel[da rabele[b rabel[dud 31 v; rabele[ma rabele[da rabele[b rabele[tud 27 v>
1. (ägedasti ennast liigutama) kapálózik, vergődik, ficánkol, rúgkapál, izeg-mozog, fészkelődik; (lahti) kiszakítja magát, elszabadul; (tunglema, sebima) törekszik, sürög-forog ♦ rabeleb nagu kala võrgus vergődik mint hal a hálóban; mõtted rabelevad siia-sinna a gondolatok ide-oda csaponganak; laps rabeleb voodis, ei jää magama a gyerek fészkelődik az ágyban, nem tud elaludni; hobune oli ennast rakkest lahti rabelnud a ló kiszabadította magát a hámból; seisa ometi paigal, mis sa rabeled! állj egy helyben, mit izegsz-mozogsz!
2. (rüseldes rammu katsuma) összeméri erejét vkivel, birkózik ♦ poisid rabelesid pisut a fiúk birkóztak egy kicsit; pulmas läksid mehed rabelema a lakodalomban a férfiak kimentek összemérni erejüket
3. (rabama, rühmama) küszködik, vesződik, gürcöl ♦ ema rabeles meeleheitlikult, et peret toita az anya kétségbeesetten küszködött, hogy a családot etetni tudja; rabeleb nagu hull, et kuidagi ära elada őrült módra gürcől, hogy valahogy megéljen
4. (sekeldama, õiendama, askeldama) kapkod ♦ rabeleb ajapuuduses kapkod időhiány miatt; kõike tehti rabeleva rutuga mindent kapkodó sietséggel csináltak; ei maksa nii hirmsasti rabelda, tehke korralikult nem érdemes borzasztóan kapkodni, csinálják meg rendesen

rakkes <r'akkes adv, adj> vt ka rakkesse, rakkest
1. (ees, rakmetes) be van fogva
2. (hõivatud, koormatud) be van fogva ♦ on tööga rakkes tele van munkával

rakkesse <r'akkesse adv> vt ka rakkes, rakkest (veoloomade kohta: rakendatuna ette, rakmetesse, töö, tegevusega kõvasti seotuks) befog ♦ paneb hobuse rakkesse befog lovat

rakkest <r'akkest adv> vt ka rakkes, rakkesse (veoloomade kohta: rakendatud olekust vabaks, rakmetest) kifog ♦ võtab hobuse rakkest [lahti] kifog lovat