[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kavaler <kavaler kavaleri kavaleri kavaleri, kavaleri[de kavaler/e 19 s>
1. (härrasmees, daami meespartner, ordeniga autasustatu) gavallér ♦ X ordeni kavaler X érdemrend kitüntettje; Georgi Risti kavaler Szent György-kereszt lovagja
2. (meesaustaja, peigmees) udvarló
3. aj (rüütel) lovag

keskmine <k'eskmine k'eskmise k'eskmis[t k'eskmis[se, k'eskmis[te k'eskmis/i_&_k'eskmise[id 12_&_10? adj, s>
1. adj középső, közepes, átlag, átlagos ♦ keskmine sõrm középső újj; keskmine eluiga átlagos életkor, születéskor várható élettartam; keskmine palk átlagkereset; aasta keskmine temperatuur az évi közepes hőmérséklet; keskmine kiirus átlagos sebesség; keskmist kasvu naine középtermetű nő; pere keskmine laps a középső gyerek a családban; Eesti rahvastiku keskmine tihedus Észtország átlagos népsűrűsége; keskmine ungarlane átlagmagyar; keskmine ristik bot (Trifolium medium) tekergős lóhere; alla keskmist átlag alatt, közepesen alul; alla keskmise átlagon aluli; üle keskmise átlagon felüli
2. s mat közép ♦ aritmeetiline keskmine számtani közép; geomeetriline keskmine mértani közép

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

orden <'orden 'ordeni 'ordeni[t -, 'ordeni[te 'ordene[id 02 s> (au-, teenetemärk) érdemrend, rendjel, kitüntetés ♦ Maarjamaa Risti orden Maarjamaa Érdemkereszt; ordeniga autasustama érdemrenddel kitüntet

pruun <pr'uun pruuni pr'uuni pr'uuni, pr'uuni[de pr'uuni[sid_&_pr'uun/e 22 adj, s>
1. adj barna ♦ pruunid silmad barna szem; pruunid juuksed barna haj; pruun ristik bot (Trifolium spadiceum) torzsaszerű here; pruuniks küpsenud lihatükk barnára sült hús; ta nägu on päiksest pruuniks põlenud az arca barnára égett a naptól
2. s (värvus) barna
■LS: pruun+ ♦ pruunpunane barnapiros; pruunsüsi barnaszén; pruunvetikad bot (Phaeophyta) barnamoszatok
pruuni+ ♦ pruunijumeline barnult; pruunilaiguline barnafoltos; pruunisilmaline, pruunisilmne barna szemű

rind <r'ind rinna r'inda r'inda, r'inda[de_&_r'ind/e r'inda[sid_&_r'ind/u 22 s>
1. mell, kebel ♦ sissevajunud rind beesett mell; kanarind tyúkmell; rinna ümbermõõt mellbőség; kannab last rinna all gyermeket hord a szíve alatt; [täie] rinnaga teljes mellbedobással; kleit on rinnust kitsas mellben szűk a ruha; lumi ulatub rinnuni a hó mellkasig ér; käed risti rinnal karba tett kézzel; endale vastu rindu taguma veri a mellét
2. (naiserind) mell ♦ lopsakad v suured v täidlased rinnad nagy mell; parem rind jobb mell; last rinnaga söötma szoptatja a gyereket
3. piltl (tunnete asupaiga ja võrdkujuna) kebel ♦ rind on täis v tulvil rõõmu tágul a keble; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; rind paisub rõõmust dagad a keble/melle boldogságtól; madu oma rinnal soojendama kígyót melenget a keblén
■LS: rinna+ (rindkere ja elunditega seotud) ♦ rinnaangiin koszorúérgörcs, angina pektorisz; rinnahääl mellhang; rinnakorv mellkas; rinnakuju mellszobor; rinnaliha mellhús; rinnalihas mellizom; rinnalüli mellkasi csigolya; rinnanibu mellbimbó, csecs; rinnanääre mellmirigy; rinnapiim anyatej; rinnapilt, rinnaportree mellkép; rinnapump mellszívó; rinnatee melltea; rinnaõõs mellüreg; rinnavalu mellkasi fájdalom
rinna+ (rinnaesise ja rõivaste jms seotud) ♦ rinnakaitse, rinnakilp mellvéd; rinnamärk érem, jelvény; rinnanõel bross(tű), melltű; rinnasilt kitűző; rinnatasku mellzseb, mellényzseb; rinnatükk szegy

rist1 <r'ist risti r'isti r'isti, r'isti[de r'isti[sid_&_r'ist/e 22 s>
1. (lõikuvatest sirgjoontest moodustatud kujund v märk, samakujuline ese) kereszt ♦ hauarist sírkereszt; Andrease rist andráskereszt; Georgi rist Szent György-kereszt; Punane Rist Vöröskereszt; risti ette lööma keresztet vet; risti lööma kedagi keresztre feszít vkit; kuhugi risti tegema felírjuk (korommal / fekete krétával) a kéménybe!
2. (ristumiskoht, ristmik) kereszteződés
3. (kaardimast risti) treff
4. piltl (raskused, mured, häda, nuhtlus) kereszt ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje; elu pole muud kui rist ja viletsus nehéz a keresztje
■LS: risti+ (kujundiga seotud)
risti+ (kristlusega seotud) ♦ ristikirik kereszt alaprajzú templom; ristirahvas kereszténység; ristisurm kereszthalál; ristisõda keresztes háború, keresztes hadjárat
risti+ (ristimisega seotud) ♦ ristiema keresztanya; ristiisa keresztapa; ristilaps keresztgyer(m)ek; ristinimi keresztnév; ristipoeg keresztfiú; ristitütar keresztlány; ristivanemad keresztszülők
risti+ (kaardimastiga seotud)

risti1 <r'isti adv, prep> vt ka ristis (millegi suhtes ristsuunas) keresztbe; ([umbkaudu] täisnurga all) keresztben; (ristamisi, üle üksteise) keresztben ♦ mine risti üle tee menj az úton át; risti vastu olema ellenkezik; käed risti rinnal karba tett kézzel; paneb käed risti összekulcsolja a kezét; risti ja põigiti keresztül-kasul

risti2 <risti risti risti[t -, risti[de risti[sid 16 s> (kaardimast) treff ♦ risti soldat treff bubi; risti on trump treff az adu; lõi ristiga treffel ütött
■LS: risti+ ♦ ristiemand treff dáma

ristik <ristik ristiku ristiku[t -, ristiku[te ristiku[id 02 s>
1. bot, põll (rohttaim Trifolium) lóhere ♦ roosa v rootsi ristik svédhere, korcshere; valge ristik fehérhere; kassiristik tarlóhere; punane ristik vöröshere; kahkjaspunane ristik bíborhere
2. (ristikupõld) here
■LS: ristiku+ ♦ ristikuleht lóherelevél; ristikupõld lóheretábla, hereföld; ristikuseeme heremag

ristikhein <+h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (ristik) here, lóhere

risti lööma keresztre feszít, megfeszít

ristimärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. (rist hrl sakraalse v maagilise märgina) kereszt
2. (õnnistuseks käega tehtav risti otspunkte markeeriv märk) kereszt ♦ ristimärki tegema keresztet vet

ristipidi <+pidi adv> ([pikiteljega] risti, ristisuunas) haránt, keresztben, merőlegesen

ristis <r'istis adv, adj> vt ka risti1 (ristiasendis, ristamisi) keresztben ♦ istub, käed ristis karba tett kézzel ül; istub ristis jalu v jalad ristis keresztbe tett lábbal ül

ristuma <r'istu[ma r'istu[da r'istu[b r'istu[tud 27 v>
1. (üksteisest risti üle v läbi kulgema, ristamisi minema v asetuma) keresztez, kereszteződik ♦ maantee ristub raudteega az országút keresztezi a vasutat
2. biol (geneetiliselt erinevate isendite sugurakkude ühinemise kohta) keresztez, kereszteződik

rätsepaiste <+iste 'iste iste[t -, iste[te 'iste[id 06 s> (isteasend harkis reite ja ristis jalgadega) törökülés

türklane <t'ürklane t'ürklase t'ürklas[t t'ürklas[se, t'ürklas[te t'ürklas/i_&_t'ürklase[id 12_&_10? s> török ♦ Küprose türklased a ciprusi törökök; istus türklase moodi, jalad ristis törökülésben ül

vastupidi <+pidi adv> (täiesti teisiti, ümberpöördult) ellenkezőleg, fordítva, ellentétben ♦ vastupidi oma mehele oli naine praktiline férjével ellentétben az asszony nagyon gyakorlatias volt; enne rääkisid nii ja nüüd risti vastupidi előbb így beszéltél, most pedig pont az ellenkezőjét

äss2 <'äss ässa 'ässa 'ässa, 'ässa[de 'ässa[sid_&_'äss/i 22 s>
1. (masti tugevaim mängukaart) ász ♦ padaäss, potiäss, poti äss pikk ász; ristiäss, risti äss treff ász; ruutuäss, ruutu äss káró ász; trumpäss tromf ász; ässaga käima ászt dob; tappis kuninga ässaga ásszal ütötte a királyt
2. kõnek (tähtis tegelane) király ♦ käib ringi, nina püsti nagu ässal jár-kel, fenn hordja az orrát, mint holmi király