[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arutu <arutu arutu arutu[t -, arutu[te arutu[id 01 adj; arutu adv> adj (ilma aruta, rumal, meeletu) értelmetlen, oktalan, esztelen, eszeveszett, ésszerűtlen

hiigla <h'iigla adv, adj>
1. adv (üliväga, tohutult, määratult) rendkívül ♦ hiigla lai rendkívül széles; hiigla hajameelne rendkívül feledékeny; hiigla jäme puu rendkívül vastag fa; hiigla kõhn inimene rendkívül sovány ember; hiigla rumal lugu rendkívül buta eset; see oli hiigla ammu szörnyen rég volt; ärkasin hiigla vara rendkívül korán keltem
2. adj (tohutu, määratu) óriási ♦ hiigla edu óriási siker; ta teadis hiigla hulga laule rettentő sok dalt tud
■LS: hiigla+ ♦ hiiglaehitis óriási építmény; hiiglajõgi óriási folyó; hiiglajõud óriási erő; hiiglakasu óriási haszon; hiiglalinn óriási város; hiiglapikk rendkívül hosszű; hiiglatöö óriási munka

idiootlik <idi'ootl'ik idi'ootliku idi'ootl'ikku idi'ootl'ikku, idi'ootlik/e_&_idi'ootl'ikku[de idi'ootl'ikk/e_&_idi'ootl'ikku[sid 25 adj> (idioodile omane, totter, rumal) gyengeelméjű, idióta, bamba ♦ idiootlik ilme bamba arckifejezés; idiootlik märkus idióta megjegyzés; idiootlikku olukorda sattuma idióta/kínos helyzetbe kerül

jamps <j'amps jampsi j'ampsi j'ampsi, j'ampsi[de j'ampsi[sid_&_j'amps/e 22 s, adj>
1. s (sonimine) ostobaság, lárifári, képzelgés, bolondság ♦ see on hullumeelse jamps ez egy őrült képzegése
2. s kõnek (totrus, narrus, rumal jutt) badarság, butaság, képtelenség ♦ täielik jamps teljes képtelenség; jampsi kokku ajama mindenféle badarságot összehord; peast käib läbi igasugust jampsi mindenféle badarság jár a fejemben
3. (sekeldus, tülin) gond ♦ koerapidamisega on jampsi palju a kutyatartás sok gonddal jár
4. adj (rumal, totter) buta, ostoba, őrültség ♦ see on jamps jutt ostoba beszéd; juhtus jamps lugu buta dolog történt; ega sa jampsiks ole läinud? megőrültél?, csak nem ment el az eszed?, elment az eszed?

jampslik <j'ampsl'ik j'ampsliku j'ampsl'ikku j'ampsl'ikku, j'ampslik/e_&_j'ampsl'ikku[de j'ampsl'ikk/e_&_j'ampsl'ikku[sid 25 adj> (rumal, totter) buta, ostoba, badar ♦ jampslik mõte ostoba gondolat

jant <j'ant jandi j'anti j'anti, j'anti[de j'anti[sid_&_j'ant/e 22 s>
1. (sekeldus, askeldus) bonyodalom ♦ palju janti oli puidu väljaveoga a fa elszállítása sok bonyodalommal járt
2. (tembutus, rumal nali) csíny, móka, komédia ♦ niisugust janti pole enne nähtud ilyen komédiát még nem láttak; mis janti siin tehakse? mi ez a komédia?
3. (naljamäng) komédia

jonn <j'onn jonni j'onni j'onni, j'onni[de j'onni[sid_&_j'onn/e 22 s> csökönyösség, konokság, makacsság, makrancosság, dacosság; (tujukus) szeszélyesség, hisztisség ♦ rumal jonn buta csökönyösség; lapsik jonn gyerekes hiszti; jonni ajama nyafog; ta ei jäta oma jonni makacsul folytatja; ta ei teinud seda lihtsalt jonni pärast nem csak makacsságból tette; poiss on jonni täis a fiú tele van daccal

juhm <j'uhm juhmi j'uhmi j'uhmi, j'uhmi[de j'uhmi[sid_&_j'uhm/e 22 adj, s> (rumal, kohtlane) balek, nehéz felfogású, ostoba, kuka, kába, gyengeelméjű, botor, bárhogy(an), bárgyú; (vähese taibuga) buta, nehéz felfogású; (ogar, juhmistunud) ostoba, hülye ♦ harukordselt juhm rendkívül ostoba; juhm pilk bamba arc; suurest rõõmust pisut juhm elvesztette az eszét a nagy örömtől; jäin juhmina seisma döbbenten álltam ott

juhus <juhus juhuse juhus[t -, juhus[te juhuse[id 09 s> alkalom, véletlen; (paras v sobiv võimalus) lehetőség ♦ sobiv juhus megfelelő alkalom; ootamatu juhus váratlan alkalom; õnnelik juhus szerencsés véletlen; rumal juhus buta véletlen; haruldane juhus ritka alkalom; see pole paljas juhus ez nem véletlen; ootan parajat juhust a megfelelő alkalomra várok; juhus ei lasknud end oodata az alkalom nem váratott magára; kasutasin juhust kihasználtam az alkalmat, megragadtam a lehetőséget; ta jäi juhusele lootma a jószerencsére várt, a véletlenben bízott; ta pääses vaid juhuse läbi csak a véletlenen múlt az élete; juhus viis nad jälle kokku a véletlen újra összehozta őket; polnud juhust temaga rääkida nem volt alkalma beszélni vele; see on juhuse asi ez a véletlen műve; lasksin juhuse mööda elszalasztottam az alkalmat; nüüd avanes juhus saata sulle see raamat most lehetőségem volt rá, hogy elküldjem neked ezt a könyvet

kilplane <k'ilplane k'ilplase k'ilplas[t k'ilplas[se, k'ilplas[te k'ilplas/i_&_k'ilplase[id 12_&_10? s> (rumal inimene) buta

kõlupea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> kõnek (rumal inimene) üresfejű

küsimus <küsimus küsimuse küsimus[t küsimus[se, küsimus[te küsimus/i 11 s>
1. kérdés ♦ suuline küsimus szóbeli kérdés; kirjalik küsimus írásbeli kérdés; otsene küsimus egyenes kérdés; rumal küsimus buta kérdés; suunav küsimus kisegítő/mentő kérdés; eksamiküsimus tétel, vizsgatétel; lisaküsimus kiegészítendő kérdés; elu ja surma küsimus létkérdés, élet-halál kérdése; küsimusi esitama kérdezget, kikérdez; küsimustele vastama kérdésekre válaszól/megfelel; pöördus küsimustega minu poole a kérdésekkel hozzám foldult; kedagi küsimustega pommitama/ründama kérdésekkel megrohamoz vkit
2. (aruteldav asi, probleem) kérdés, ügy ♦ põhimõtteline küsimus elvi kérdés; tõsine küsimus komoly dologról van szó; auküsimus becsületbeli kérdés; haridusküsimus tanügy; maaküsimus földkérdés; majandusküsimus gazdasági kérdés; naisküsimus nőkérdés; personaalküsimus személyzeti ügy; rahvusküsimus nemzetiségi kérdés; võtmeküsimus kulcskérdés; küsimust püstitama v üles seadma v tõstatama feltesz kérdést; see on tundide küsimus ez órák kérdése
■LS: küsimuste+ ♦ küsimusterahe kérdésroham; küsimustering kérdéskör

loll <l'oll lolli l'olli l'olli, l'olli[de l'olli[sid_&_l'oll/e 22 adj, s>
1. adj (rumal, taipamatu) buta, ostoba, hülye ♦ loll tegu ostoba tett; loll inimene buta ember; loll juhtum buta eset
2. adj kõnek (hull, poole aruga, napakas) bolond ♦ ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; kedagi lolliks tegema a bolondját járatja vkivel, bolonddá tesz vkit; ära pea mind lolliks ne nézz (engem) madárnak
3. s (rumal inimene) buta; (lollus) butaság ♦ ära mängi lolli ne legyen már ostoba; loll, kes usub hiszi a piszi; loll kui saabas buta, mint az ágyú / a csizmatalp / a tök; buta, mint a föld; okos, mint a tavalyi/tordai kos; buta, mint a segg

möga <möga möga möga -, möga[de möga[sid 17 s> hlv (rumal, mõttetu jutt, jama, joba) blabla

nõme <nõme nõmeda nõmeda[t -, nõmeda[te nõmeda[id 02 adj> (rumal, teadmisteta, ignorantne) műveletlen, buta, tahó, tudatlan; (totter, loll) ostoba, idétlen, hülye ♦ nõme arvustaja tahó kritikus; õpi, muidu jääd nõmedaks! tanulj, mert buta maradsz!; oleks nõme temalt rohkem nõuda ostobaság lenne többet tövetelni tőle; jätke nõmedad naljad hagyjátok abba a hülye vicceket

närima <näri[ma näri[da näri[b näri[tud 27 v>
1. rág, összerág, rágcsál, elemészt, megesz, mardos, mar, lerág, harapdál, furdal, fennakad, felőröl, emészt, elrágódik; (ümbertringi, pealt) lerág, körülrág; (katki, tükkideks) elrág, szétrág; (ära, puhtaks) lerág ♦ koorukesi närima kenyérhéjat rágcsál; porgandit närima sárgarépát rágcsál; tal pole hambaid, millega närida nincs foga, amivel rágjon; toit tuleb hästi peeneks närida az ételt jól/alaposan meg kell rágni; tal on rumal komme küüsi närida az a rossz szokása, hogy rágja a körmét; koer närib konti a kutya csontot rág; närib kondi ümbert liha v kondi lihast puhtaks lerágja a csontról a húst; jänesed on õunapuudelt koore ära närinud a nyulak lerágták az almafák kérgét; rotid on põrandasse augu närinud a patkányok lyukat rágtak a padlóba; hobune närib suuraudu a ló rágja a zablát; rooste närib rauda piltl a rozsda marja a vasat; näris raamatu läbi, näris end raamatust läbi piltl átrágta magát a könyvön; ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén
2. piltl (kehvasti lõikama) nyiszál; (küljest) lenyiszál ♦ närib nüri noaga leiva küljest viilaku egy tompa késsel lenyiszált egy szeletet a kenyérből; lasi juuksed ära närida lenyiszáltatta a haját
3. piltl (etteheidete, süüdistustega kiusama) zaklat ♦ mis sa tast kogu aeg närid? mit zaklatod folyton?
4. piltl (piinama, vaevama: valu kohta) kínoz, fáj, sajog; (tunnete, mõtete kohta) emészt ♦ kontides närib sajognak a csontjaim; mind närib kahtlus emészt a gyanú; reuma närib luid-liikmeid kínoz a csúz, fájnak a csontjaim és az ízületeim; tuim näriv valu tompa fájdalom

ogarus <ogarus ogaruse ogarus[t ogarus[se, ogarus[te ogarus/i 11 s> (nõrgamõistuslikkus) esztelenség; (arutus) őrültség; (lollus) bolondság; (arutu, rumal tegu v mõte) butaság, ostobaság ♦ sinu plaan on täielik ogarus a terved színtiszta őrültség; poiss on ogaruseni armunud a fiú őrülten szerelmes; jäta oma ogarused! hagyd már az ostobaságaidat!

opakas <opakas opaka opaka[t -, opaka[te opaka[id 02 adj, s>
1. adj (rumal, loll, tobe) buta, ütődött, félnótás, ostoba ♦ ta on natukene opakas (ő) egy kissé ostoba; andis opakaid vastuseid ostoba válaszokat adott
2. s (löök, hoop) ütés, csapás; (rusikaga) ütés (ököllel) ♦ andis mulle sellise opaka, et ... akkorát behúzott nekem, hogy ...

rumal <rumal rumala rumala[t -, rumala[te rumala[id 02 adj, s> (juhm, loll) buta, ostoba; (lihtsameelne) balga, botor ♦ rumal inimene buta ember; rumal tegu ostoba tett; ta on täitsa rumal teljesen hülye; rumalusi rääkima butaságokat beszél

saabas <saabas s'aapa saabas[t -, saabas[te s'aapa[id 07 s>
1. csizma ♦ naiste saapad női csizma; matkasaapad bakancs; sõdurisaapad katonai bakancs; säärsaapad magas szárú csizma; paneb saapad jalga felhúzza a csizmát; võtab v tõmbab saapad jalast leveti a csizmát; käivad koos nagu sukk ja saabas piltl sülve-főve együtt járnak/vannak, egy húron pendülnek; kellelgi läheb süda saapasäärde piltl vkinek inába száll a bátorsága, savóvá vált a vére
2. piltl (taipamatu, rumal inimene) ♦ loll kui saabas buta, mint az ágyú / a csizmatalp / a tök; buta, mint a föld; okos, mint a tavalyi/tordai kos; buta, mint a segg
■LS: saapa+ ♦ saapakonts csizmasarok; saapaliist sámfa; saapanina csizmaorr; saapapaelad cipőfűző; saapapuhastaja cipőtisztító; saapasulane csizmahúzó, fakutya; saapasäär csizmaszár; saapatald csizmatalp

sõge <sõge sõgeda sõgeda[t -, sõgeda[te sõgeda[id 02 adj, s>
1. (loll, rumal, segane, taipamatu) ostoba, esztelen; (tegude, jutu jms kohta) őrült ♦ see oli sõge mõte ez egy őrült ötlet volt
2. (mõistust mitte arvestav, arutu, meeletu) vak ♦ sõge armukadedus vak féltékenység
3. (kerge kirumissõna: hullvaim, pimeloom, põrguline) őrült ♦ oodake, sõgedad, mind ka! várjatok, őrültek, engem is!
4. (pime, nägemisvõimetu inimene) vak

teadmatu <t'eadmatu t'eadmatu t'eadmatu[t -, t'eadmatu[te t'eadmatu[id 01 adj>
1. (selline, keda v mida ei teata, tundmatu) ismeretlen
2. (ilma teadmisteta, rumal) tudatlan
3. (ebateadlik, tahtmatu) tudatlan, akaratlan ♦ teadmatud liigutused akaratlan mozdulatok

tohman <t'ohman t'ohmani t'ohmani[t -, t'ohmani[te t'ohmane[id 02 s> kõnek (rumal, juhm inimene, ohmu) fajankó, tökfilkó

tolgus <tolgus tolguse tolgus[t -, tolgus[te tolguse[id 09 s> hlv (rumal inimene, tola, tobu) balek

totakas <totakas totaka totaka[t -, totaka[te totaka[id 02 adj, s>
1. adj (inimese kohta: rumal, napakas) ostoba, hülye, gyüge
2. adj (eseme, nähtuse, olukorra kohta: arutult veider, rumal, jabur, tobe) muris ♦ totakas müts muris sapka; totakad naljad ostoba viccek

tumba1 <tumba tumba tumba[t -, tumba[de tumba[sid 16 s>
1. (väike pehme seljatoeta iste) puff
2. kõnek (rumal inimene) buta, hülye

turakas <turakas turaka turaka[t -, turaka[te turaka[id 02 adj, s>
1. adj (loll, tobu) ostoba
2. s (rumal inimene) tökfilkó

vanapagan <+pagan pagana pagana[t -, pagana[te pagana[id 02 s> (eufemistlikult: vanakurat); folkl (ka suurtäheliselt: kuradiga segunenud loodushiid v nn rumal kurat) ördög ♦ kardab nagu vanapagan välku fél, mint az ördög a tömjéntől