[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

heameel <+m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>, ka hea meel öröm ♦ heameelt tegema v valmistama örömet szerez, örömet okoz; märkasin seda oma heameeleks boldogan vettem észre; heameelega v hea meelega teen seda ise szívesen csinálom ezt magam

herpes <herpes herpese herpes[t -, herpes[te herpese[id 09 s> med (ohatis) sömör, övsömör

jupp <j'upp jupi j'uppi j'uppi, j'uppi[de j'uppi[sid_&_j'upp/e 22 s>
1. (tükk) darab, vég; (rebitud) letépett darab; (raiutud) levágott darab; (murtud) töredék; (saetud) lefűrészelt darab; (näritud) megrágott darab; (põlenud) csonk, vég; (lõigatud) levágott darab ♦ jupp nööri egy darab madzag; käbijupp toboz darab; köiejupp kötéldarab; küünlajupp gyertyacsonk; lauajupp deszkadarab; mõttejupp gondolattöredék; palgijupp rönkdarab; pliiatsijupp ceruzavég; sabajupp farkinca; sigarijupp szivarcsonk; teejupp útrész; torujupp csődarab; vorstijupp kolbászdarab; juppideks lõikama darabokra vág; puud saeti poolemeetristeks juppideks a fát félméteres darabokra fűrészelték; jupp riiet jäi üle megmaradt egy darab szövet; juppidest kokkusõlmitud lõng darabokból összekötözött fonal; jupp maad on juba käidud jókora utat megtettünk már, hosszú utat megtettünk már; mul läheb veel jupp aega még sok időre van szükségem
2. kõnek (masinaosa, jublakas) alkatrész, darab ♦ mõned jupid on puudu néhány darab hiányzik
3. kõnek (midagi väikest, lühikest, alamõõdulist) kurta, pöttöm, tökmag ♦ kasukajupp rövid/kurta bunda; mehejupp tökmag ember; selliseid juppe korvpallimeeskonda ei võeta ilyen tökmagokat nem vesznek be a kosárlabda csapatba

koirohi <+rohi rohu r'ohtu r'ohtu, r'ohtu[de r'ohtu[sid_&_r'oht/e 24 s> üröm; bot (rohttaim Artemisia absinthium) fehér üröm ♦ kibe nagu koirohi keserű, mint az üröm
■LS: koi+rohu+ ♦ koirohuliköör ürömlikőr; koirohutee ürömtea; koirohutinktuur farm ürömtinktúra; koirohuviin ürömpálinka

küünemust <+m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 s>
1. (küünealune mustus) a köröm feketéje
2. (adverbilähedaselt, eitavalt väga vähese määra kohta) ♦ pole küüne mustagi väärt nem ér egy fületlen gombot sem

küüs <k'üüs küüne k'üün[t k'üün[de, küün[te k'üüs[i 14 s>
1. (inimesel) köröm ♦ varbaküüs lábköröm; küüsi lõikama körmöt vág; küüsi viilima körmöt reszel; küüsi närima lerágja a körmét; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (küünis) karom ♦ kassi küüned a macska körme
3. kõnek (küüslaugu sibulake) gerezd
■LS: küüne+ ♦ küünealumik anat körömágy; küünehari körömkefe; küünejuur anat körömgyökér; küünekäärid körömolló; küünelakk körömlakk; küünetangid körömcsipesz; küüneplaat anat körömtányér, körömlemez; küüneseen körömgomba; küünevall anat körömsánc, körömbarázda; küüneviil körömreszelő

lust <l'ust lusti l'usti l'usti, l'usti[de l'usti[sid_&_l'ust/e 22 s>
1. (lõbu) vidámság; (mõnu) élvezet; (rõõm) öröm ♦ elulust életkedv; lust vaadata öröm nézni
2. (himu, tahtmine) kedv ♦ töölust munkakedv; eks sa mine, kui sul lusti on elmehetsz, ha van kedved

lõbu <lõbu lõbu lõbu -, lõbu[de lõbu[sid 17 s> (mõnu) élvezet; (lust) vidámság; (meelelahutus) szórakozás; (lõbustus, lustipidu) mulatság; (rõõm, meelehea) öröm ♦ see on kallis lõbu! ez drága mulatság!
■LS: lõbu+ ♦ lõbujanu piltl érzéki vágy; lõbureis kéjutazás, kiruccanás

nauding <nauding naudingu naudingu[t -, naudingu[te naudingu[id 02 s> (mõnu-, lõbu-, heaolutunne) élvezet, kéjérzet, kéj, öröm, gyönyör ♦ esteetiline nauding esztétikai élvezet; naudingut tundma {millest} gyönyört érez; kuulasime suure naudinguga muusikat nagy élvezettel hallgattuk a zenét; tunneb naudingut heast veinist élvezi a jó bort; milline nauding on supelda puhtas vees micsoda élvezet tiszta vízben fürdeni; seda tööd on lausa nauding teha ezt a munkát szinte öröm végezni

ohatis <ohatis ohatise ohatis[t ohatis[se, ohatis[te ohatis/i 11 s>
1. med sömör ♦ vöötohatis övsömör; ohatis huultel herpesz az ajkon, sömör az ajkon
2. ehit (soolakiht müüri vm pinnal) kivirágzás

pisike <s> csepp, icipici, kicsi, kicsi, kicsike, kisded, pöttöm, öklömnyi

puju <puju puju puju -, puju[de puju[sid 17 s> bot (Artemisia) üröm ♦ harilik puju bot (Artemisia vulgaris) fekete üröm; kaljupuju bot (Artemisia rupestris) orosz/kövi üröm; koipuju bot (koirohi Artemisia absinthium) fehér üröm; meripuju bot (Artemisia maritima) tengerparti üröm; põldpuju bot (Artemisia campestris) mezei üröm

pühkima <p'ühki[ma p'ühki[da pühi[b pühi[tud 28 v>
1. (luuaga v harjaga) söpör ♦ põrandat pühkima feltörli a padlót; korstnat pühkima seprik a kéményt; uus luud pühib paremini új seprű jobban seper; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks piltl mindenki a maga portája előtt söpörjön
2. (puhtaks v kuivaks hõõruma) töröl ♦ tolmu pühkima letörli a port; nina pühkima megtörli az orrát; rätikuga kuivaks pühkima törlőkendővel szárázra töröl; jalgu pühkima megtörli a lábát
3. piltl (loodusnähtuste kohta) (végig)söpör ♦ meeletu torm pühkis mööda tänavaid hatalmas vihar söpört végig az utcákon; tuul pühib tänavad puhtaks a szél tisztára sepri az utcákat

rõõm <r'õõm rõõmu r'õõmu r'õõmu, r'õõmu[de r'õõmu[sid_&_r'õõm/e 22 s> öröm ♦ tõeline rõõm igazi öröm; emarõõm anyai öröm; rõõm kohtuda! örvendek a találkozásra!; {kellele} rõõmu tegema v valmistama örömöt szerez vkinek; rõõmust hõiskama lelkendez; tunneb rõõmu millegi üle v millestki kiélvez vmit; nõustub rõõmuga örömmel hozzájárul (a dologhoz); nutab rõõmust v rõõmu pärast sír örömében; ta nägu särab rõõmust, ta silmist paistab v kiirgab rõõm az arca ragyog az örömtől, az arca sugárzik az örömtől; lugemine on tema ainus rõõm az olvasás az egyetlen öröme; laps on vanemate[le] rõõmuks szüleinek öröme ez a gyerek; kellegi rind paisub rõõmust dagad a melle az örömtől; ta hüppaks rõõmust lakke ugrándozik örömében; kahjurõõm on suurim rõõm legszebb öröm a káröröm
■LS: rõõmu+ ♦ rõõmuhõise, rõõmuhüüe, rõõmukarjatus, rõõmukilge, rõõmukiljatus, rõõmukilje, rõõmukisa örömrivalgás, üdvrivalgás, örömkiáltás, örömujjongás; rõõmupisarad örömkönny; rõõmupuhang örömujjongás; rõõmurikas, rõõmurohke örömteli; rõõmusõnum örömhír; rõõmutunne örömérzet

sammaspool <+p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s> rhvk (ekseem) sömör, ekcéma

talverõõm <+r'õõm rõõmu r'õõmu r'õõmu, r'õõmu[de r'õõmu[sid_&_r'õõm/e 22 s> téli öröm

tilluke <s> apró, csepp, icipici, pici, pirinyó, pöttöm, öklömnyi

äigama <'äiga[ma äia[ta 'äiga[b äia[tud 29 v>
1. (käega tõmbama) végig/áthúz, letöröl, söpör ♦ äigab käisega higi näolt inge ujjával letörli az izzadságot az arcáról; äigas kammiga läbi juuste végighúzta hajában a fésűt; võta luud ja äiga põrand puhtamaks fogd a seprűt és söpörd tisztábbra a padlót
2. (hoopi andma, virutama) suhint, rá/végigsuhint, behúz ♦ ratsanik äigas hobust nuudiga a lovas ostorával rásuhintott a lóra; äiga talle! húzz be neki!; kui veel norima tuled, äigan sulle vastu lõugu v vastu vahtimist ha még egyszer ide jössz kötekedni, behúzok neked egyet