[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aas2 <'aas aasa 'aasa 'aasa, 'aasa[de 'aasa[sid_&_'aas/u 22 s> rét, rétség ♦ õitsev aas virágzó mező, virágzó rét; alpiaas alpesi legelő, havasi rét, havasi legelő; mägiaas hegyi rét; kari sööb aasal a nyáj a réten legel
■LS: aas+ ♦ aas-jürilill bot (Cardamine pratensis) réti kakukktorma; aas-karukell bot (Pulsatilla pratensis) mezei kökörcsin; aas-kurereha bot (Geranium pratense) mezei gólyaorr; aasnurmikas bot (Poa pratensis) réti perje; aas-rebasesaba bot (Alopecurus pratensis) réti ecsetpázsit; aas-seahernes bot (Lathyrus pratensis) réti lednek
aasa+ ♦ aasaheinamaa kaszáló; aasalill réti virág

ahnelt <'ahnelt adv> ♦ ahnelt sööma bevág, nyeli, mint kacsa a nokedlit

auster <'auster 'austri 'austri[t -, 'austri[te 'austre[id 02 s> zool (karbiline loom Ostrea) osztriga ♦ söödav auster zool (Ostrea edulis) éti osztriga; keedetud austreid sööma főtt osztrigát eszik
■LS: austri+ ♦ austrikarp osztrigateknő; austrikasvandus osztrigatenyésztés; austripank zool osztrigatelep

enne2 <'enne adv, prep>
1. adv (varem, varemalt) korábban, azelőtt, ezelőtt, előbb ♦ enne oli teisiti azelőtt másképp volt; enne seda előtte; enne kui vastad, mõtle mielőtt válaszolsz, gondolkodj
2. adv (esmalt, kõigepealt) először ♦ kuhu sa kiirustad, söö enne! te hova sietsz, először egyél!
3. prep [part] (ajaliselt varem) előtt ♦ enne lõunat ebéd előtt; enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt; enne pühi az ünnepek előtt; enne tähtaega a határidő előtt; rong väljub 5 minutit enne kuut a vonat hat óra előtt öt perccel indul; enne ärasõitu az indulás előtt
4. prep [part] (ruumiliselt varem) előtte

harjutama <harjuta[ma harjuta[da harjuta[b harjuta[tud 27 v> (treenima) gyakorol, szoktat, rászoktat; (muusikapala, osatäitmist) gyakorol; (harjumust kasvatama) rászoktat vkit vmire ♦ ära harjutama leszokik vmiről; kätte harjutama begyakorol; klaverit v klaverimängu harjutama zongorán gyakorol; orkester harjutab saalis a zenekar a teremben próbál; nad ei suutnud teda piimasuppi sööma harjutada nem tudták rászoktatni a tejlevesre; harjutasin end vara tõusma rászoktattam magam a korai kelésre

himu <himu himu himu -, himu[de himu[sid 17 s> (tahtmine) sóvárgás, vágyakozás; (kirglik soov) szenvedélyes vágy; (iha) érzéki vágy; (kiim) kéjvágy ♦ meeletu himu csillapíthatatlan vágy; maised himud földi vágyak; naisevõtmise himu nősülési vágy, házasodási vágy; eluhimu életvágy; karjäärihimu rangkórság; kättemaksuhimu bosszúvágy; lugemishimu olvasásvágy; rahahimu pénzvágy; saamahimu haszonvágy; seiklushimu kalandvágy; teadmishimu tudásvágy; viinahimu ivásvágy; õppimishimu tanulásvágy, tanulásszomj; võimuhimu hatalomvágy, uralomvágy; oma himusid rahuldama kielégíti vágyait; {kellelt} himu ära võtma elveszi a kedvét; oma himusid alla suruma elnyomja vágyait; oma himusid talitsema uralkodik a vágyain; himuga sööma étvággyal enni; himu on otsas, himu on täis betelt a kedve; lapsed jooksid oma himu täis a gyerekek kiszaladgálták magukat; ta jõi piima suure himuga nagy étvággyal itta a tejet; oma himude ori (saját) vágyai rabja

hobune <hobune hobuse hobus[t -, hobus[te hobuse[id 10 s> ló; zool (perekond Equus) lófélék ♦ ardenni hobune põll ardenni ló; hall hobune szürke ló; kõrb hobune simapej, barna ló; raudjas hobune világospej, gesztenyepej; tuhkur hobune szürke, fakó ló; võik hobune sárga, aranyszőrű ló; posthobune postakocsi ló; raskeveohobune igásló; ratsahobune hátasló; võidusõiduhobune versenyló; võimlemishobune sport tornaló; hobune tõi varsa megellett a ló; hobune hirnub nyerít a ló; hobune puristab prüszköl a ló; hobuse selga istuma felszáll a lóra, lóra száll, lóra ül, felül a lóra; hobuse seljas istuma megüli a lovat; hobuse seljast maha tulema leszáll a lóról; hobuseid rakendama befogni a lovakat; hobust kannustama sarkantyúz; hobust rautama lovat patkol; hobust saduldama felnyergeli a lovat, lovat nyergel; hobust valjastama lovat kantároz; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát; hirnub nagu hobune vigyorog/röhög, mint a fakutya; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; nagu äraaetud hobune öreg, mint az országút
■LS: hobuse+ ♦ hobusearetus lótenyésztés; hobusejõhv lószőr; hobusekasvandus ménes; hobusekasvatus lótenyésztés, mentelmi, méntelep; hobuselaat lóvásár; hobuselakk sörény; hobuselatter lóállás; hobusepabul lócitrom; hobuserakmed, hobuseriistad lószerszám; hobusesaba lófarok; hobusevaras lókötő

hommikune <hommikune hommikuse hommikus[t hommikus[se, hommikus[te hommikus/i 12 adj> reggeli ♦ hommikune post reggeli posta; hommikune rong reggeli vonat; hommikused uudised reggeli hírek; tere hommikust jó reggelt; hommikust sööma, hommikust võtma megreggelizik, reggelizik

hooletu <hooletu hooletu hooletu[t -, hooletu[te hooletu[id 01 adj>
1. (lohakavõitu) gondatlan, rendetlen, hányaveti, hanyag; (ettevaatamatu) figyelmeten ♦ hooletu käekiri hanyag kézírás; hooletu suhtumine töösse a munkához való gondatlan hozzáállás, gondatlanság; hooletu töö hanyag munka; hooletu jalakäija figyelmetlen gyalogos
2. (muretu) gondtalan ♦ sööd kõhu täis, on õhtuni hooletu jól laksz, aztán estig semi gondod

häbenema <häbene[ma häbene[da häbene[b häbene[tud 27 v> (häbelik olema) átall, szégyenkezik, szégyell, restell, restelkedik; (häbi tundma) szégyenkezni ♦ söö, ära häbene egyél, ne szégyenlősködj; mul ei ole midagi häbeneda nincs szégyellni valóm; oma päritolu häbenema szégyelli a múltját; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); häda ei anna häbeneda szükség törvényt bont

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

isukalt <isukalt adv>
1. (jó) étvággyal ♦ isukalt sööma (jó) étvággyal eszik, falatozik
2. (innukalt) kedvvel, mohón ♦ poiss kuulas isukalt meeste kõnelust a fiú mohón hallgata a férfiak beszédét; ta võttis isukalt jutust osa aktívan részt vett a beszélgetésben

jahvatama <jahvata[ma jahvata[da jahvata[b jahvata[tud 27 v>
1. (jahuks tegema) csépel, őröl, megőröl, felőröl, darál, ledarál, megdarál; (peeneks, läbi) átdarál; (mõnda aega) darálgat; (kõike ära) eldarál; (puruks hõõruma, peeneks tegema, pulbristama) felőröl ♦ vilja jahvatama gabonát őröl; tanguks jahvatama darává őröl; pulbriks jahvatama porrá őröl, porrá tör; jahvatatud kohv őrölt kávé
2. piltl (alatasa närima, närides sööma) eszik, rág ♦ jahvatab süüa csak eszik, és eszik, és eszik
3. kõnek (loba ajama) locsog, fecseg, dumál, karattyol ♦ jahvatavad tühja juttu felesleges locsogás; ära jahvata nii palju, ole vait aradj csendben, ne fecsegj annyit

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jõledus <jõledus jõleduse jõledus[t jõledus[se, jõledus[te jõledus/i 11 s> ocsmányság, szörnyűség ♦ teo jõledus a tett szörnyűsége; jõledusi rääkima ocsmányságokat beszél; jõledusi tegema szörnyűségeket tesz; seda jõledust ma ei söö nem eszem ilyen szörnyűséget

kaer <k'aer kaera k'aera k'aera, kaer[te_&_k'aera[de k'aera[sid_&_k'aer/u 23_&_22? s>
1. bot (kõrreline, suviviljakultuur Avena) zab ♦ harilik kaer bot (Avena sativa) abrakzab; liivkaer, must kaer bot (Avena strigosa) borotvás zab, érdes zab; tuulekaer bot (umbrohi Avena fatua) vadzab; kaera kasvatama zabot termeszt; kaera lõikama aratják a zabot, vágják a zabot; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. (kaerapõld) ♦ loomad on kaera läinud zabban a lovak
■LS: kaera+ ♦ kaeraaganad zabpelyva; kaerahelbed zabpehely; kaerajahu zabliszt; kaerakasvatus zabtermelés; kaerakiisel, kaerakile zabnyák; kaerakliid zabkorpa; kaerakülv zabvetés; kaeralõikus zabaratás; kaerapõhk zabszalma; kaerapõld zabföld; kaerapuder zabkása; kaeratangud zabdara

kehv <k'ehv kehva k'ehva k'ehva, k'ehva[de k'ehva[sid_&_k'ehv/i 22 adj, s> adj (vilets) gyenge, gyatra; (halb) vacak; (vaene, napp) pocsék ♦ kehv tervis gyenge egészség; kehv kuulmine gyenge hallás; kehv nägemine gyenge látás; kehv jooksja rossz futó; kehv luuletaja vacak költő; kehv söök vacak kaja; kehv film gyenge film; kehv raamat vacak könyv; kehv korter vacak lakás; kehv tulemus gyatra eredmény; kehv suvi gyatra nyár

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kook1 <k'ook koogi k'ooki k'ooki, k'ooki[de k'ooki[sid_&_k'ook/e 22 s>
1. (kondiitritoode) sütemény, süti, torta ♦ kihiline kook Eszterházy torta, Dobos torta, flódni; beseekook habcsókos süti; kohupiimakook túrós lepény; kondiitrikook cukrászsütemény; kreemikook krémes; meekook mézes sütemény; pähklikook diós sütemény; šokolaadikook rigójancsi; vahukoorekook sarokház; õunakook almás pite
2. (õhuke pannkook) palacsinta ♦ kooki tegema, kooke küpsetama palacsintát süt; kooke moosiga sööma lekváros palacsintát eszik
3. kõnek (õlikook) olajpogácsa ♦ linaseemnekook lenmagpogácsa; maisikook málé, kukoricalepény, prósza; päevalillekook napraforgó-pogácsa
■LS: koogi+ ♦ koogikahvel tortavilla; koogikarp süteményes doboz; koogitaldrik süteményes tányér; koogitükk tortaszelet; koogivorm sütőforma

koor1 <k'oor koore k'oor[t k'oor[de, koor[te k'oor[i 13 s>
1. (puul) héj, kéreg ♦ apelsinikoor narancshéj; banaanikoor banánhéj; kartulikoored krumplihéj; maakoor geol földkéreg; munakoor tojáshéj; puukoor a fa kérge; pähklikoor dióhéj; sibulakoored hagyma héja; sidrunikoor citromhéj; õunakoor az alma héja; arbuusi koor dinnyehéj; koorega sööma héjastul eszi; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó
2. (piima rasvakiht) tejszín; (hapukoor) tejföl ♦ rõõsk koor tejszín; kohvikoor kávétejszín; vahukoor tejszínhab; pannkoogid [hapu]koorega palacsinta tejföllel
■LS: koore+ mets
koore+ (piima rasvakihiga seotud) ♦ koorejäätis tejszínes fagylalt; koorekohv tejszínes kávé; koorepulber tejszínpor

kost <k'ost kosti k'osti k'osti, k'osti[de k'osti[sid_&_k'ost/e 22 s>
1. (söök, toidupoolis) koszt ♦ kosti ja peavari koszt és kvártély
2. (kellegi juures korteris ja söögil olemine) koszton van vkinél ♦ enda juurde kostile võtma kosztba fogad vkit

kugistama <kugista[ma kugista[da kugista[b kugista[tud 27 v> (kiiruga alla neelama) habzsol, nyel ♦ ära kugista, söö korralikult! ne habzsolj, egyél rendesen!; kugistavad kuivalt (toitu) nyelnek nagy szárazakat

kurk2 <k'urk kurgu k'urku k'urku, k'urku[de k'urku[sid_&_k'urk/e 22 s>
1. (üldkeeles) torok ♦ hundikurk med farkastorok; kurk on haige fáj a torka; köhatab kurgu puhtaks köszörüli/reszeli a torkát; mul jäi toit kurku kinni, mul[le] läks toit kurku cigányútra megy az étel; miski ei lähe kurgust alla kõnek nem megy le a torkán vmi; kurk kuivab v kõrbeb kiszárad a torka, száraz a torka; luu läks kurku torkán akad a csont; klimp on kurgus gombóc van a torkában, gombócot nyelt; nutt tõuseb kurku sírás fojtogatja; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó, vkinek a torkára forrott a szó; end kurguni täis sööma millestki piltl torkig eszi magát vmiből
2. (väin) torok
■LS: kurgu+ ♦ kurguhaigus torokbetegség, torokbaj; kurguhääl torokhang; kurguloputus toroköblítés; kurgumandel anat torokmandula; kurgunibu anat nyelvcsap; kurguvalu torokfájás

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

lake <lake l'akke lake[t -, lake[te l'akke[id 06 s>
1. (vedel söök lakkumiseks) lötty, pancs
2. hlv (vesine toit, vilets jook) lötty

laud <l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s>
1. (saematerjal) deszka ♦ õhukesed lauad vékony deszka; paksud lauad vastag deszka; hööveldatud laud gyalult deszka; põrandalaud padlódeszka; laudadest tehtud deszkából készült
2. (mööbliese, toit, söök) asztal ♦ ümmargune laud kerek asztal; rootsi laud svédasztal; diivanilaud dohányzóasztal; joonestuslaud rajzasztal, rajztábla; kaardilaud kártyaasztal; kirjutuslaud íróasztal; klapplaud lehajtható asztal, felcsapható asztal; köögilaud konyhai asztal; külmlaud hidegkonyha, hidegtál; lõikuslaud, operatsioonilaud műtőasztal; söögilaud étkezőasztal; tualettlaud öltözőasztal; töölaud munkaasztal; lauda katma megterít, megteríti/leszedi az asztalt; lauda koristama leszedi az asztalt; lauast tõusma felkel az asztaltól; lauda istuma asztalhoz ül; lauas istuma asztalnál ül
■LS: laua+ (saematerjalist)
laua+ (mööbliesemega seotud) ♦ lauaarvuti asztali számítógép; lauahõbe ezüstnemű; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; laualamp asztali lámpa; lauamäng társasjáték; lauanõud asztalkészlet, étkészlet; lauaplaat asztallap, az asztal lapja; lauasahtel asztalfiók; lauatelefon vezetékes telefon; lauavein asztali bor
laud+ ♦ laudpõrand deszkapadló, svédpadló; laudvooder faborítás, faburkolat

lusikas <lusikas lusika lusika[t -, lusika[te lusika[id 02 s> kanál ♦ hõbelusikas ezüstkanál; kingalusikas cipőkanál; magustoidulusikas desszertkanál; puulusikas, puust lusikas fakanál; supilusikas evőkanál; teelusikas kávéskanál; lusikaga sööma kanállal eszik

lõhki <l'õhki adv> (pikuti pooleks, kaheks) ketté, szét ♦ nende abielu läks lõhki házasságuk felbomlott; pall läheb lõhki kilyukadt a labda; õhupall läheb lõhki szétpukkad a léggömb; lõhki minema szétmegy; ära end lõhki söö! ne edd túl magad!; ta oli kadedusest lõhki minemas majd megpukkadt az irigységtől; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit

lürpima <l'ürpi[ma l'ürpi[da lürbi[b lürbi[tud 28 v> (lurinal sööma) szürcsöl ♦ lürbib suppi szürcsöli a levest

maiustama <maiusta[ma maiusta[da maiusta[b maiusta[tud 27 v> (nautides sööma [v jooma]) csemegézik, ínyenckedik, torkoskodik, nassol, nyalakodik

mugima <mugi[ma mugi[da mugi[b mugi[tud 27 v> (pikkamööda mäludes sööma, kinnise suuga sööma) habzsol

mõnu <mõnu mõnu mõnu -, mõnu[de mõnu[sid 17 s> (rahuldus-, heaolu-, lõbutunne, nauding) élvezet ♦ mõnuga sööma élvezi az evést; tunneb elust mõnu élvezi az életet; kas pole mõnus? hát nem nagyzszerű

müts2 <m'üts mütsi m'ütsi m'ütsi, m'ütsi[de m'ütsi[sid_&_m'üts/e 22 s> sapka ♦ kootud müts kötött sapka; karvamüts kucsma, szőrmesapka; koolimüts diáksapka; madruse müts matrózsapka; nokamüts sildes sapka; sonimüts micisapka; talvemüts téli sapka; tuttmüts, tutiga müts bojtos sapka; ujumismüts fürdősapka, úszósapka; vannimüts fürdősapka; vormimüts csákó, tányérsapka, egyensapka; öömüts hálósapka; müts maha! le a kalappal!; kellegi ees mütsi maha võtma kalapot emel vki előtt; nad on ühe mütsi all egy hajóban eveznek, egy nézeten vannak; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra

ninaesine <+esine esise esis[t -, esis[te esise[id 10 s> kõnek (söök ja jook) étel, ital; (loomasööt) talarmány

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

nokkima <n'okki[ma n'okki[da noki[b noki[tud 28 v> (nokaga toitu võtma, nokaga toksima, vähehaaval süüa näkkima) csipeget, kötekedik; (nokkides ära sööma) elcsipeget; (välja nokkima, nokkides ära sööma) kicsipeget

norima <nori[ma nori[da nori[b nori[tud 27 v>
1. (väiklaselt, pahatahtlikult etteheiteid tegema) akadékoskodik, piszkálódik, okvetetlenkedik, kioktat, zsörtölődik, gáncsoskodik; (sõnadega torkima, pilkama) piszkálódik; (tüli norima) kötekedik ♦ alati leidub, mille kallal norida mindig van valami, amin; naine noris mehe kallal v mehega az asszony megint zsörtölődik a férjével; kellegagi tüli norima ujjat húz vkivel; jälle norid tüli megint kötekedik
2. (manguma, nuruma) kunyerál, kéreget ♦ norib isalt raha pézt kunyerál az apjától; lapsed norivad maiustusi a gyerekek édességet kunyerálnak; kass norib perenaiselt piima a macska tejet kunyerál a gazdasszonytól; norib brigadirilt suuremat palka magasabb fizetést kunyerál a brigadérostól
3. (välja korjama, valides otsima, endale meelepärast välja valima) válogat ♦ siga norib mollipõhjast paksemat a disznó válogatja a vályú aljáról a sűrűt; ta ei nori söögiga, sööb kõike, mis lauale toodud nem válogat az ételben, mindent megeszik, amit feltálalnak

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nuumama <n'uuma[ma nuuma[ta n'uuma[b nuuma[tud 29 v>
1. põll felhizlal, töm, meghizlal, hizlal, feltáplál ♦ sigu nuumama disznót hizlal; loomad nuumatakse lihavaks ja viiakse tapamajja az állatokat felhizlalják, és elviszik a vágóhídra; põrsas nuumati jõulupraeks karácsonyi sültnek hizlalták a malacot
2. kõnek (inimese kohta: liiga rikkalikult toitma) túltáplál; (liiga palju sööma) zabál; (liigsöömisega endale kõhtu ette v rasva peale kasvatama) meghízik ♦ lapsi ei tohi liialt nuumata a gyerekeket nem szabad túltáplálni; nuumab ennast vahukoorega tejszínnel hizlalja magát; on ennast paksuks v rasva nuumanud dagadtra ette magát

näkileib <+l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s> (kuivikleib) kétszersült ♦ sööb krõbinal v krõbistab näkileiba kétszersültet ropogtat

närb <n'ärb närva n'ärba n'ärba, n'ärba[de n'ärba[sid_&_n'ärb/i 22 adj>
1. (isutu, vähe sööv) étvágytalan, válogatós, kákabélű ♦ ta on närb sööma v närb sööja v närva söömisega étvágytalan, válogatós
2. (jõuetu, rauge) gyenge, csenevész, satnya ♦ jäi väsimusest närvaks elgyengült a fáradtságtól

näsima <näsi[ma näsi[da näsi[b näsi[tud 27 v> (vähehaaval v pikkamööda sööma) összerág; (aeglaselt närima) rágcsál; (loomade kohta) rág ♦ näsib koorikut kenyérhéjat rágcsál; rüüpa teed peale, mis sa kuivalt näsid igyál hozzá teat, miért rágod szárazon; põder näsib sammalt a jávorszarvas rágja a mohát

nätsutama <nätsuta[ma nätsuta[da nätsuta[b nätsuta[tud 27 v>
1. (nätsuvat heli tekitama) cuppogtat ♦ sööb nätsutades cuppogva eszik; nätsutab läbi pori tulla cuppogva jön a sárban; lapsed nätsutavad poris a gyerekek a sárban cuppognak
2. (aeglaselt mäluma) majszol, nyámmog, rágcsál ♦ nätsutab midagi süüa valamit majszol; nätsutab rohukõrt fűszálat majszol; nätsutab paberossiotsa a papírtölcsér végét rágcsálja
3. (nässutama) összegyűr ♦ nätsutas paberi kokku összegyűrte a papírt; nätsutad pintsaku lamades ära fekvés közben összegyűröd a zakód

oode <oode 'oote oode[t -, oode[te 'oote[id 06 s>
1. (ootamine, ootamisseisund) várakozás ♦ {kelle-mille} ootel várakozva; lapsed on jõuluvana ootel a gyerekek a mikulásra/télapóra várnak; naine on lapse ootel a nő gyermeket vár
2. (kerge eine) könnyű étkezés, harapnivaló ♦ lõunaoode tízórai; õhtuoode uzsonna; oodet võtma v sööma uzsonnázik; ooteks pakuti võileiba tízóraira/uzsonnára szendvicset adtak
■LS: oote+ ♦ ooteaeg (1) várakozási idő; (2) (rasedusaeg) a terhesség ideje; ootekoda, ootepaviljon utasváró; ooteplats várakozóhely; ootepositsioon sõj készenléti állapot; ootesaal várócsarnok, váróterem; ootetuba várószoba

paljalt <p'aljalt adv>
1. (alasti) meztelenül; (naturaalselt, lisanditeta) magában; (lahjendamata) tisztán ♦ võtab paljalt päikest meztelenül napozik; sööb pohli paljalt magában eszi a vörösáfonyát
2. kõnek (ainult, üksnes, vaid) csupán ♦ need on paljalt sõnad ezek csupán szavak

pirtsutama <pirtsuta[ma pirtsuta[da pirtsuta[b pirtsuta[tud 27 v> (tujutsema) durcáskodik, kényeskedik, finnyáskodik, duzzog ♦ söö ära, mis sulle ette on tõstetud, ära pirtsuta! edd meg, amit eléd tettek, ne kényeskedj!

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

rooste <rooste r'ooste rooste[t -, rooste[te r'ooste[id 06 s>
1. (raua pinnal) rozsda ♦ vaserooste rézrozsda; roostet eemaldama leszedi a rozsdát, a rozsdát eltávolítja; rooste sööb rauda a rozsda kikezdi a vasat, a rozsda szétmarja a vasat, a rozsda megeszi a vasat; roostest söödud rozsdaette
2. (roosteseentest põhjustatud taimehaigus) rozsda ♦ viljarooste gabonarozsda
3. piltl rozsda ♦ sügisrooste, sügisene rooste őszi rozsda; roostes hääl rozsdás hang
■LS: rooste+ (metalliga seoses) ♦ roostejälg rozsdanyom; roostekahjustus rozsdamarás; roostekaitse rozsdavédő; roostelaik, roosteplekk rozsdafolt, rozsdagomba; roostevaba rozsdaálló, rozsdamentes; roostevastane rozsdaellenes
rooste+ (taimehaigusega seotud) ♦ roostehaigus rozsda
rooste+ (roostekarva) ♦ roostepruun rozsdabarna; roostepunane rozsdavörös; roostekollane roszdasárga

saast <s'aast saasta s'aasta s'aasta, s'aasta[de s'aasta[sid_&_s'aast/u 22 s>
1. (kõnts, mustus) szenny, szemét, piszok, mocsok ♦ tänava saast az utca szennye; radioaktiivne saast radioaktív hulladék
2. piltl (rämps) szar ♦ ma ei söö seda saasta nem eszem meg ezt a szart

suutäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (korraga suhu mahtuv v väikene söögikogus) falat, falatka, harapás; (joodava kohta) korty ♦ leivasuutäis, suutäis leiba egy falat kenyér; suutäis kohvi egy korty kávé; söö veel üks suutäis! egyél még egy falatkát!; ta pole päev otsa mitte suutäitki söönud egy falatot sem evett egész nap; maitsev suutäis finom falat; anna üks suutäis sinki mulle adj egy harapás sonkát nekem; liiga suurt suutäit hammustama piltl nagy fába vágja a fejszéjét

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

sööbima <s'ööbi[ma s'ööbi[da s'ööbi[b s'ööbi[tud 27 v> (millessegi uuristuma, sisse tungima, end sisse sööma) beivódik; piltl (ajju, mällu, meelde, hinge, verre) (be)vesődik, mély nyomot hagy ♦ tubakalõhn sööbib mööblisse ja kardinatesse a dohányszag beivódik a bútorokba és a függönyökbe; see kuupäev on mu mällu sööbinud a dátum bevésődött a fejembe; juhtum sööbis igaveseks tema mällu az eset az emlékezetébe vesődött

söödav <s'öödav s'öödava s'öödava[t -, s'öödava[te s'öödava[id 02 adj, s>
1. (partits) (söömiseks kõlblik) ehető ♦ söödavad seened ehető gombák
2. (see, mida süüakse, söök) ennivaló ♦ osta midagi söödavat vegyél valami ennivalót

söök <s'öök söögi s'ööki s'ööki, s'ööki[de s'ööki[sid_&_s'öök/e 22 s>
1. (söök, toit) étel, ennivaló; (looma-) eledel ♦ maitsev söök ízletes étel; seasöök moslék; sööki tegema v valmistama főz; sööki soojendama ételt melegít; kiirustage, söök jahtub ära! siessetek, elhűl az étel!
2. (söömine) evés; (söögikord) étkezés ♦ hommikusöök reggeli; õhtusöök vacsora; söögi ajal étkezés közben; pärast sööki étkezés után
■LS: söögi+ ♦ söögikraam élelmiszer, ennivaló; söögikõlblik ehető; söögikõlbmatu ehetetlen; söögimoon elemózsia; sööginõud étkeszlet; söögipalve asztali áldás; söögipoolis ennivaló; söögipulgad evőpálcika; söögiraha kosztpénz; söögiriist evőeszköz; söögisaal ebédlő; söögisooda szódabikarbóna; söögisool konyhasó; söögitegemine főzés; söögitoru nyelőcső; söögivahetund kajaszünet; söögiõli étolaj; söögiäädikas ételecet

sööma <s'öö[ma s'üü[a s'öö[b s'öö[dud, s'õ[i söö[ge süü[akse 38 v>
1. (meg)eszik ♦ isu täis sööma teleeszi magát; hommikust sööma reggelizik; õhtust sööma vacsorázik; leiba sööma kenyeret eszik; lõunat sööma ebédel; kellegi peo pealt (peost) sööma piltl vkinek a tenyeréből eszik; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; susi teda söögu! hadd hulljon a férgese!; susi sind söögu! vigye el a manó!; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; oma sõnu sööma megszegi az ígéretét
2. (parasiitputukate kohta: purema, hammustama, närima) mar; (auklikuks) rág ♦ koid söövad riide sisse augud a molyok lyukakat rágnak a szövetbe
3. (esemete, ainete, olukordade kohta: närima, uuristama, kulutama) (meg)eszik; (söövitades kahjustama, hävitama) mar ♦ rooste sööb rauda a rozsda marja/megeszi a vasat; närve sööv olukord idegtépő helyzet

söömine <s'öömine s'öömise s'öömis[t s'öömis[se, s'öömis[te s'öömis/i_&_s'öömise[id 12_&_10? s>
1. étkezés, evés; (sööming) evés-ivás, evészet
2. kõnek (söök, söögikraam) ennivaló, kaja
■LS: söömis+ ♦ söömisharjumus étkezési szokás; söömishäire táplálkozási zavar; söömiskultuur étkezési kultúra; söömiskõlblik ehető; söömiskõlbmatu ehetetlen; söömisvahend evőeszköz

sööt1 <s'ööt sööda s'ööta s'ööta, s'ööta[de s'ööta[sid_&_s'ööt/i 22 s>
1. (toit loomadele) takarmány, abrak ♦ haljassööt zöldtakarmány; loomasööt abrak, takarmány, eleség, eledel; terasööt szemes takarmány
2. kal (õngepüügil kasutatav peibutis) csali; kal (elussööt õnge otsas) csalétek ♦ sööta alla neelama bekapja a horgot
■LS: sööda+ ♦ söödakasvatus takarmánytermesztés; söödakultuur takarmánynövény; söödanaeris fehérrépa; söödapeet takarmányrépa; söödaratsioon takarmányadag; söödateravili takarmánygabona

sööt2 <s'ööt söödi s'ööti s'ööti, s'ööti[de s'ööti[sid_&_s'ööt/e 22 s> (harimata jäetud, rohtunud põld) parlag(föld) ♦ söötis olema parlagon hever; sööti jätma parlagon hagy; sööti üles harima felszántja a parlagot

sööt3 <s'ööt söödu s'öötu s'öötu, s'öötu[de s'öötu[sid_&_s'ööt/e 22 s> sport (palli, litri edasitoimetamine oma võistkonna mängijale) átadás, adogatás, passz

sööt4 <s'ööt söödu s'öötu s'öötu, s'öötu[de s'öötu[sid_&_s'ööt/e 22 s> (söömine) adogatás, passz, parlag, leadás, indítás, dög, csali, csalétek, beadási, beadás, átadás

toit <t'oit toidu t'oitu t'oitu, t'oitu[de t'oitu[sid_&_t'oit/e 22 s>
1. táplálék, élelem, eledel ♦ mitmekülgne toit változatos étrend; ühekülgne toit sovány eledel; tervislik toit reformétel, egészséges étel; hingetoit lelki eledel; vaimutoit szellemi táplálék; tahke toit szilárd táplálék
2. (söök, roog) étel, ennivaló, eledel; (loomade puhul: sööt) eledel ♦ maitsvad toidud finom ételek; soe toit meleg étel; dieettoit diétás étel; jahutoit tésztás étel; kiirtoit gyorsétel; külmtoit, külm toit hideg étel; rahvustoit nemzeti étel; taimetoit vegetáriánus étel; toortoit nyers étel; toitu tegema v valmistama főz; toidu serveerimine étel felszolgálása; laseb toidul hea maitsta megkóstolja az ételt
■LS: toidu+ ♦ toidujäänused, toidujäätmed ételmaradék; toidukaubad élelmiszer; toidukauplus élelmiszerbolt; toidukorv (1) (toidu kandmiseks) bevásárló kosár; (2) maj (ostukorvi kuuluvate toidukaupade tinglik kogus) élelmiszerkosár; toidulisand kiegészítő táplálék; toidumoon (1) (toit, toiduained, toidukraam) elemózsia; (2) (toiduvaru) élelem; toidumure megélhetési gond; toidumürgi[s]tus med ételmérgezés; toidunõud edények; toidupoolis ennivaló; toiduportsjon élelmiszeradag, ételadag; toidupuudus élelmiszerhiány; toiduraha konyhapénz, kosztpénz; toiduretsept recept; toidusedel étrend; toidutalong élelmiszerjegy, étkezési jegy; toiduteravili étkezési gabona

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

valija <valija valija valija[t -, valija[te valija[id 01 s>
1. válogatós ♦ ta sööb kõike, ta ei ole toidu suhtes valija mindent megeszik, nem válogatós az ételekben
2. választó, szavazó ♦ valijate nimekiri választói névjegyzék

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

välja sööma feleszik, megfúr, kiutál, kimar, kifúr

õgima <õgi[ma õgi[da õgi[b õgi[tud 27 v>
1. (aplalt, ahnelt sööma) bezabál, két pofára zabál/eszik, nagy kanállal eszik, zabál, felzabál, felfal, falatozik, fal
2. piltl (asjade, olukordade kohta: kahjustama, vähemaks kulutama, hävitama) ♦ kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével

õhtustama <õhtusta[ma õhtusta[da õhtusta[b õhtusta[tud 27 v> (õhtust sööma) vacsizik, vacsorázik

ädal <ädal ädala ädala[t -, ädala[te ädala[id 02 s> (pärast niitmist uuesti kasvanud rohi) sarjú ♦ ristikheinaädal, ristikuädal lóhere sarjú; kari sööb ädalal a csorda sarjút legel

ära sööma megesz, megeszik