[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ahnelt <'ahnelt adv> ♦ ahnelt sööma bevág, nyeli, mint kacsa a nokedlit

auster <'auster 'austri 'austri[t -, 'austri[te 'austre[id 02 s> zool (karbiline loom Ostrea) osztriga ♦ söödav auster zool (Ostrea edulis) éti osztriga; keedetud austreid sööma főtt osztrigát eszik
■LS: austri+ ♦ austrikarp osztrigateknő; austrikasvandus osztrigatenyésztés; austripank zool osztrigatelep

harjutama <harjuta[ma harjuta[da harjuta[b harjuta[tud 27 v> (treenima) gyakorol, szoktat, rászoktat; (muusikapala, osatäitmist) gyakorol; (harjumust kasvatama) rászoktat vkit vmire ♦ ära harjutama leszokik vmiről; kätte harjutama begyakorol; klaverit v klaverimängu harjutama zongorán gyakorol; orkester harjutab saalis a zenekar a teremben próbál; nad ei suutnud teda piimasuppi sööma harjutada nem tudták rászoktatni a tejlevesre; harjutasin end vara tõusma rászoktattam magam a korai kelésre

himu <himu himu himu -, himu[de himu[sid 17 s> (tahtmine) sóvárgás, vágyakozás; (kirglik soov) szenvedélyes vágy; (iha) érzéki vágy; (kiim) kéjvágy ♦ meeletu himu csillapíthatatlan vágy; maised himud földi vágyak; naisevõtmise himu nősülési vágy, házasodási vágy; eluhimu életvágy; karjäärihimu rangkórság; kättemaksuhimu bosszúvágy; lugemishimu olvasásvágy; rahahimu pénzvágy; saamahimu haszonvágy; seiklushimu kalandvágy; teadmishimu tudásvágy; viinahimu ivásvágy; õppimishimu tanulásvágy, tanulásszomj; võimuhimu hatalomvágy, uralomvágy; oma himusid rahuldama kielégíti vágyait; {kellelt} himu ära võtma elveszi a kedvét; oma himusid alla suruma elnyomja vágyait; oma himusid talitsema uralkodik a vágyain; himuga sööma étvággyal enni; himu on otsas, himu on täis betelt a kedve; lapsed jooksid oma himu täis a gyerekek kiszaladgálták magukat; ta jõi piima suure himuga nagy étvággyal itta a tejet; oma himude ori (saját) vágyai rabja

hommikune <hommikune hommikuse hommikus[t hommikus[se, hommikus[te hommikus/i 12 adj> reggeli ♦ hommikune post reggeli posta; hommikune rong reggeli vonat; hommikused uudised reggeli hírek; tere hommikust jó reggelt; hommikust sööma, hommikust võtma megreggelizik, reggelizik

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

isukalt <isukalt adv>
1. (jó) étvággyal ♦ isukalt sööma (jó) étvággyal eszik, falatozik
2. (innukalt) kedvvel, mohón ♦ poiss kuulas isukalt meeste kõnelust a fiú mohón hallgata a férfiak beszédét; ta võttis isukalt jutust osa aktívan részt vett a beszélgetésben

jahvatama <jahvata[ma jahvata[da jahvata[b jahvata[tud 27 v>
1. (jahuks tegema) csépel, őröl, megőröl, felőröl, darál, ledarál, megdarál; (peeneks, läbi) átdarál; (mõnda aega) darálgat; (kõike ära) eldarál; (puruks hõõruma, peeneks tegema, pulbristama) felőröl ♦ vilja jahvatama gabonát őröl; tanguks jahvatama darává őröl; pulbriks jahvatama porrá őröl, porrá tör; jahvatatud kohv őrölt kávé
2. piltl (alatasa närima, närides sööma) eszik, rág ♦ jahvatab süüa csak eszik, és eszik, és eszik
3. kõnek (loba ajama) locsog, fecseg, dumál, karattyol ♦ jahvatavad tühja juttu felesleges locsogás; ära jahvata nii palju, ole vait aradj csendben, ne fecsegj annyit

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kook1 <k'ook koogi k'ooki k'ooki, k'ooki[de k'ooki[sid_&_k'ook/e 22 s>
1. (kondiitritoode) sütemény, süti, torta ♦ kihiline kook Eszterházy torta, Dobos torta, flódni; beseekook habcsókos süti; kohupiimakook túrós lepény; kondiitrikook cukrászsütemény; kreemikook krémes; meekook mézes sütemény; pähklikook diós sütemény; šokolaadikook rigójancsi; vahukoorekook sarokház; õunakook almás pite
2. (õhuke pannkook) palacsinta ♦ kooki tegema, kooke küpsetama palacsintát süt; kooke moosiga sööma lekváros palacsintát eszik
3. kõnek (õlikook) olajpogácsa ♦ linaseemnekook lenmagpogácsa; maisikook málé, kukoricalepény, prósza; päevalillekook napraforgó-pogácsa
■LS: koogi+ ♦ koogikahvel tortavilla; koogikarp süteményes doboz; koogitaldrik süteményes tányér; koogitükk tortaszelet; koogivorm sütőforma

koor1 <k'oor koore k'oor[t k'oor[de, koor[te k'oor[i 13 s>
1. (puul) héj, kéreg ♦ apelsinikoor narancshéj; banaanikoor banánhéj; kartulikoored krumplihéj; maakoor geol földkéreg; munakoor tojáshéj; puukoor a fa kérge; pähklikoor dióhéj; sibulakoored hagyma héja; sidrunikoor citromhéj; õunakoor az alma héja; arbuusi koor dinnyehéj; koorega sööma héjastul eszi; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó
2. (piima rasvakiht) tejszín; (hapukoor) tejföl ♦ rõõsk koor tejszín; kohvikoor kávétejszín; vahukoor tejszínhab; pannkoogid [hapu]koorega palacsinta tejföllel
■LS: koore+ mets
koore+ (piima rasvakihiga seotud) ♦ koorejäätis tejszínes fagylalt; koorekohv tejszínes kávé; koorepulber tejszínpor

kurk2 <k'urk kurgu k'urku k'urku, k'urku[de k'urku[sid_&_k'urk/e 22 s>
1. (üldkeeles) torok ♦ hundikurk med farkastorok; kurk on haige fáj a torka; köhatab kurgu puhtaks köszörüli/reszeli a torkát; mul jäi toit kurku kinni, mul[le] läks toit kurku cigányútra megy az étel; miski ei lähe kurgust alla kõnek nem megy le a torkán vmi; kurk kuivab v kõrbeb kiszárad a torka, száraz a torka; luu läks kurku torkán akad a csont; klimp on kurgus gombóc van a torkában, gombócot nyelt; nutt tõuseb kurku sírás fojtogatja; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó, vkinek a torkára forrott a szó; end kurguni täis sööma millestki piltl torkig eszi magát vmiből
2. (väin) torok
■LS: kurgu+ ♦ kurguhaigus torokbetegség, torokbaj; kurguhääl torokhang; kurguloputus toroköblítés; kurgumandel anat torokmandula; kurgunibu anat nyelvcsap; kurguvalu torokfájás

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

lusikas <lusikas lusika lusika[t -, lusika[te lusika[id 02 s> kanál ♦ hõbelusikas ezüstkanál; kingalusikas cipőkanál; magustoidulusikas desszertkanál; puulusikas, puust lusikas fakanál; supilusikas evőkanál; teelusikas kávéskanál; lusikaga sööma kanállal eszik

lürpima <l'ürpi[ma l'ürpi[da lürbi[b lürbi[tud 28 v> (lurinal sööma) szürcsöl ♦ lürbib suppi szürcsöli a levest

maiustama <maiusta[ma maiusta[da maiusta[b maiusta[tud 27 v> (nautides sööma [v jooma]) csemegézik, ínyenckedik, torkoskodik, nassol, nyalakodik

mugima <mugi[ma mugi[da mugi[b mugi[tud 27 v> (pikkamööda mäludes sööma, kinnise suuga sööma) habzsol

mõnu <mõnu mõnu mõnu -, mõnu[de mõnu[sid 17 s> (rahuldus-, heaolu-, lõbutunne, nauding) élvezet ♦ mõnuga sööma élvezi az evést; tunneb elust mõnu élvezi az életet; kas pole mõnus? hát nem nagyzszerű

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

nokkima <n'okki[ma n'okki[da noki[b noki[tud 28 v> (nokaga toitu võtma, nokaga toksima, vähehaaval süüa näkkima) csipeget, kötekedik; (nokkides ära sööma) elcsipeget; (välja nokkima, nokkides ära sööma) kicsipeget

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nuumama <n'uuma[ma nuuma[ta n'uuma[b nuuma[tud 29 v>
1. põll felhizlal, töm, meghizlal, hizlal, feltáplál ♦ sigu nuumama disznót hizlal; loomad nuumatakse lihavaks ja viiakse tapamajja az állatokat felhizlalják, és elviszik a vágóhídra; põrsas nuumati jõulupraeks karácsonyi sültnek hizlalták a malacot
2. kõnek (inimese kohta: liiga rikkalikult toitma) túltáplál; (liiga palju sööma) zabál; (liigsöömisega endale kõhtu ette v rasva peale kasvatama) meghízik ♦ lapsi ei tohi liialt nuumata a gyerekeket nem szabad túltáplálni; nuumab ennast vahukoorega tejszínnel hizlalja magát; on ennast paksuks v rasva nuumanud dagadtra ette magát

närb <n'ärb närva n'ärba n'ärba, n'ärba[de n'ärba[sid_&_n'ärb/i 22 adj>
1. (isutu, vähe sööv) étvágytalan, válogatós, kákabélű ♦ ta on närb sööma v närb sööja v närva söömisega étvágytalan, válogatós
2. (jõuetu, rauge) gyenge, csenevész, satnya ♦ jäi väsimusest närvaks elgyengült a fáradtságtól

näsima <näsi[ma näsi[da näsi[b näsi[tud 27 v> (vähehaaval v pikkamööda sööma) összerág; (aeglaselt närima) rágcsál; (loomade kohta) rág ♦ näsib koorikut kenyérhéjat rágcsál; rüüpa teed peale, mis sa kuivalt näsid igyál hozzá teat, miért rágod szárazon; põder näsib sammalt a jávorszarvas rágja a mohát

oode <oode 'oote oode[t -, oode[te 'oote[id 06 s>
1. (ootamine, ootamisseisund) várakozás ♦ {kelle-mille} ootel várakozva; lapsed on jõuluvana ootel a gyerekek a mikulásra/télapóra várnak; naine on lapse ootel a nő gyermeket vár
2. (kerge eine) könnyű étkezés, harapnivaló ♦ lõunaoode tízórai; õhtuoode uzsonna; oodet võtma v sööma uzsonnázik; ooteks pakuti võileiba tízóraira/uzsonnára szendvicset adtak
■LS: oote+ ♦ ooteaeg (1) várakozási idő; (2) (rasedusaeg) a terhesség ideje; ootekoda, ootepaviljon utasváró; ooteplats várakozóhely; ootepositsioon sõj készenléti állapot; ootesaal várócsarnok, váróterem; ootetuba várószoba

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

sööbima <s'ööbi[ma s'ööbi[da s'ööbi[b s'ööbi[tud 27 v> (millessegi uuristuma, sisse tungima, end sisse sööma) beivódik; piltl (ajju, mällu, meelde, hinge, verre) (be)vesődik, mély nyomot hagy ♦ tubakalõhn sööbib mööblisse ja kardinatesse a dohányszag beivódik a bútorokba és a függönyökbe; see kuupäev on mu mällu sööbinud a dátum bevésődött a fejembe; juhtum sööbis igaveseks tema mällu az eset az emlékezetébe vesődött

sööma <s'öö[ma s'üü[a s'öö[b s'öö[dud, s'õ[i söö[ge süü[akse 38 v>
1. (meg)eszik ♦ isu täis sööma teleeszi magát; hommikust sööma reggelizik; õhtust sööma vacsorázik; leiba sööma kenyeret eszik; lõunat sööma ebédel; kellegi peo pealt (peost) sööma piltl vkinek a tenyeréből eszik; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; susi teda söögu! hadd hulljon a férgese!; susi sind söögu! vigye el a manó!; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik olyan forrón a kását; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; oma sõnu sööma megszegi az ígéretét
2. (parasiitputukate kohta: purema, hammustama, närima) mar; (auklikuks) rág ♦ koid söövad riide sisse augud a molyok lyukakat rágnak a szövetbe
3. (esemete, ainete, olukordade kohta: närima, uuristama, kulutama) (meg)eszik; (söövitades kahjustama, hävitama) mar ♦ rooste sööb rauda a rozsda marja/megeszi a vasat; närve sööv olukord idegtépő helyzet

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

välja sööma feleszik, megfúr, kiutál, kimar, kifúr

õgima <õgi[ma õgi[da õgi[b õgi[tud 27 v>
1. (aplalt, ahnelt sööma) bezabál, két pofára zabál/eszik, nagy kanállal eszik, zabál, felzabál, felfal, falatozik, fal
2. piltl (asjade, olukordade kohta: kahjustama, vähemaks kulutama, hävitama) ♦ kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével

õhtustama <õhtusta[ma õhtusta[da õhtusta[b õhtusta[tud 27 v> (õhtust sööma) vacsizik, vacsorázik

ära sööma megesz, megeszik