[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

algama <'alga[ma ala[ta 'alga[b ala[tud 29 v>
1. (algust saama) kezdődik ♦ kool algab septembris az iskola szeptemberben kezdődik; film algab kell seitse a film hét órakor kezdődik
2. (alustama) kezd ♦ lihtsalt ei tea, millest alata nem tud mivel kezdeni; uuesti v otsast algama elölről/újra kezdi; sügisest alates ősz óta, ősztől kezdve

altkäemaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> megvesztegetés, vesztegetési pénz, kenőpénz, dugsegély, dugpénz, csúszópénz, baksis ♦ altkäemaksu andma lefizet, (meg)veszteget, megken, lekenyerez; altkäemaksu võtma panamázik; altkäemaksu saama dugpénzt kap

alt minema kõnek (petta saama, sisse kukkuma) kudarcot vall, baklövést követ el

amnestia <amn'estia amn'estia amn'estia[t -, amn'estia[te amn'estia[id 01 s> jur amnesztia, közkegyelem ♦ amnestiat saama közkegyelemben részesül

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

aru saama megért ♦ asjast aru saama megérti a dolgot; kui ma õigesti aru saan ha jól értem; ära saa minust valesti aru! félre ne érts!

arvestus <arvestus arvestuse arvestus[t arvestus[se, arvestus[te arvestus/i 11 s>
1. számítás, számolás ♦ ebatäpne arvestus pontatlan számítás; minu arvestust mööda a számolásom szerint
2. (teadmiste kontroll kõrgkoolis) értékelés ♦ ladina keele arvestus latin dolgozat; arvestust saama megfeleltet kap

auhind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> díj, jutalom ♦ rahaline auhind pénzjutalom; eriauhind különdíj; rändauhind vándordíj; auhinda võitma díjat nyer; ta võitis esimese auhinna elvitte az első díjat; auhinnakohale saama/jõudma dobogós helyet ér el
■LS: au+hinna+ ♦ auhinnakoht dobogós hely

austus <'austus 'austuse 'austus[t 'austus[se, 'austus[te 'austus/i_&_'austuse[id 11_&_09 s> tisztelet, megbecsülés ♦ sügav austus mélységes tisztelet; {kelle vastu} austust tundma tiszteletet érez vki iránt; austuse osaliseks saama megbecsülésben részesül

avanss <av'anss avansi av'anssi av'anssi, av'anssi[de av'anssi[sid_&_av'anss/e 22 s> maj (ettemakse) előleg ♦ avanssi saama előleget kap; avanssi maksma előlegez
■LS: avansi+ ♦ avansimakse maj előlegfizetés; avansisumma maj előlegkeret

blokeeruma <blok'eeru[ma blok'eeru[da blok'eeru[b blok'eeru[tud 27 v>
1. pol (blokiks liituma) koalícióra lép
2. (blokeeritud saama) leáll, leblokkol ♦ blokeerunud rattad blokkolt kerekek

diplom <d'iplom d'iplomi d'iplomi[t -, d'iplomi[te d'iplome[id 02 s> diploma, oklevél ♦ arstidiplom orvosi oklevél; audiplom díszoklevél; ülikoolidiplom egyetemi oklevél; diplomite kätteandmine diplomaosztó; diplomit saama diplomát szerez
■LS: diplomi+ ♦ diplomitöö diplomamunka, szakdolgozat

edasi pääsema (edasi liikuda saama) továbbjut ♦ ootasime jaamas paar tundi, enne kui edasi pääsesime vártunk az állomáson pár órát, mielőtt továbbjutottunk

eksam <'eksam 'eksami 'eksami[t -, 'eksami[te 'eksame[id 02 s> vizsga ♦ kirjalik eksam írásbeli, írásbeli vizsga; suuline eksam szóbeli vizsga; küpsuseksam érettségi vizsga; sisseastumiseksam, vastuvõtueksam felvételi, felvételi vizsga; eksamit tegema v õiendama leteszi a vizsgát, (le)vizsgázik; eksamit vastu võtma vizsgáztat; ta kukkus eksamil läbi kõnek megbukott a vizsgán, megbukott; eksamil läbi saama átmegy a vizsgán
■LS: eksami+ ♦ eksamihinne vizsgajegy; eksamikomisjon vizsgabizottság; eksamiküsimus tétel, vizsgatétel; eksaminõuded vizsgakövetelmény; eksamipalavik kõnek vizsgaláz, vizsgadrukk; eksamisessioon vizsgaidőszak; eksamitöö vizsgadolgozat

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

hakkama saama átvészel, művel, megvan, meglesz, helytáll, győz, elvan, elboldogul, elbír, boldogul

harjumuspärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> szokványos, szokásos, megszokott ♦ harjumuspärane eluviis megszokott életmód; harjumuspärane liigutus szokásos mozdulat; harjumuspäraseks saama szokványossa válik

haruldus <haruldus harulduse haruldus[t haruldus[se, haruldus[te haruldus/i 11 s>
1. (haruldane ese, nähtus) ritkaság ♦ muuseumiharuldus múzeális ritkaság; raamatuharuldus, trükiharuldus könyv ritkasága; harulduseks saama ritkasággá válik
2. (ebatavalisus) ritkaság ♦ looduslike elupaikade haruldus a természetes élőhelyek ritkasága
■LS: +haruldus ♦ loodusharuldus természeti ritkaság

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

häbelikkus <häbel'ikkus häbel'ikkuse häbel'ikkus[t häbel'ikkus[se, häbel'ikkus[te häbel'ikkus/i_&_häbel'ikkuse[id 11_&_09 s> szégyenlősség, szemérmesség, szemérem, félszegség; (kohmetus) esetlenség ♦ liigne häbelikkus túlzott szemérmesség; häbelikkusest üle saama leküzdi félszegségét

hävima <hävi[ma hävi[da hävi[b hävi[tud 27 v> (hukka saama) elpusztul, megsemmisül, felmorzsolódik, enyészik; (olemast lakkama) megszűnik ♦ sõjas hävisid terved külad a háborúban egész falvak semmisültek meg; tulekahjus hävis mitu maja több ház is megsemmisült a tűzben; põua tõttu hävis kogu saak az aszály miatt az egész termés odaveszett; kõrges temperatuuris mikroobid hävivad magas hőfokon elpusztulnak a mikróbák; hävinud keeled kihalt nyelvek; hävinud kultuurid kihalt kultúrák; hävinud rahvad kihalt népek

hüvitus <hüvitus hüvituse hüvitus[t hüvitus[se, hüvitus[te hüvitus/i 11 s> elégtétel, megtérítés, kártérítés, jóvátétel ♦ rahaline hüvitus pézbeli térítés; kahjumi hüvitus kártérítés; kasutamata puhkuse hüvitus a fel nem használt szabadság kompenzációja; hüvitust saama kártérítést kap
■LS: hüvitus+ ♦ hüvitusavaldus kártérítési igény; hüvitushagi jur kártérítési kereset; hüvitusmaksed maj kompenzációs kifizetések; hüvitussumma kártérítési összeg

hüüdnimi <+nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> becenév, ragadványnév, csúfnév ♦ teravmeelne hüüdnimi találékony becenév; hüüdnime panema becenevet ad, csúfnevet ad; hüüdnime saama csúfnevet kap

ilm2 <'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s> (maailm) világ ♦ maine ilm földi világ; spordiilm sportvilág; vaimuilm szellemvilág; ilma naeruks saama a világ csúfjává vált; lapsed läksid laia ilma a gyerekek szétszéledtek a világban

ilmnema <'ilmne[ma 'ilmne[da 'ilmne[b 'ilmne[tud 27 v>
1. (ilmsiks tulema, märgatavaks saama) kiderül, nyilvánosságra kerül, fény derül rá, napvilágra kerül, nyilvánosságra jut ♦ ta anded ilmnesid varakult tehetsége korán kiderült; ilmnevad üha uued vastuolud újabb és újjab ellentétek kerülnek napvilágra; ilmnesid uued üksikasjad új részletek derültek ki
2. (selguma, osutuma) kiderül, világossá válik ♦ ilmnes, et ta ei teadnud asjast midagi kiderült, hogy semmit sem tudott a dologról; ilmnes pettus kiderült a csalás; ilmnes, et asi pole kiita világossá vált, hogy nem állnak rózsásan a dolgok; ilmnes tõsiseid lahkhelisid komoly ellentmondásokra derült fény

ilmsiks <'ilmsiks adv> (avalikuks, teatavaks, esile) kiderül, napvilágra kerül, nyilvánosságra jut ♦ ilmsiks tulema v saama nyilvánosságra jutni; pettus tuli ilmsiks kiderült a csalás; kõik vastuolud tulevad ilmsiks minden ellentmondás kiderül; uued üksikasjad said ilmsiks új részletek kerültek napvilágra; salaplaanid said ilmsiks kiderültek a titkos tervek

ilmuma <'ilmu[ma 'ilmu[da 'ilmu[b 'ilmu[tud 27 v>
1. (määratud punkti tulema v saabuma) megjelenik, tűnik, terem, beállít, előkerül, jelentkezik ♦ kutse peale ilmuma hívásra megjelenik; ta on kohustatud õigeks ajaks ilmuma köteles pontos időben megjelenni; ta ilmus otsekohe azonnal megjelent; tunnistaja polnud kohtusse ilmunud a tanú nem jelent meg a tárgyaláson
2. (nähtavaks v märgatavaks saama, tekkima) feltűnik, megjelenik; (esile kerkima) előbukkan ♦ silmapiirile ilmuma feltűnik a láthatáron; näole ilmus naeratus mosoly jelent meg az arcán; pisarad ilmusid silma könnyek szöktek a szemébe; silmapiirile ilmus laev egy hajó jelent meg a láthatáron; taevasse ilmusid esimesed tähed feljöttek az első csillagok; pimedusest ilmus nähtavale maja a sötétben feltűnt egy ház; kauguses ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek váltak láthatóvá; nahale ilmus lööve kiütések jelentkeztek a bőrén; müügile ilmus uus sõnaraamat megjelent egy új szótár; ilmus äkki hilja õhtul meile késő este hirtelen beállított; ilmus teab kust a csoda tudja honnan került elő
3. (trükiste kohta) megjelenik, kijön ♦ {kelle} sulest ilmuma vki tollából mgejelenik; ajalehed ilmuvad regulaarselt az újságok rendszeresen megjelennek; varsti ilmub huvitav raamat hamarosan megjelenik egy érdekes könyv; sõnum ilmus ajakirjanduses az üzenet megjelent a lapokban; see ajakiri ilmub inglise keeles ez a magazin angolul jelenik meg

innustus <innustus innustuse innustus[t innustus[se, innustus[te innustus/i 11 s>
1. (innustamine) ösztönzés, lelkesítés, buzdítás ♦ õppisin õe innustusel kuduma a nővérem/húgom ösztönzésére kötni tanulok
2. (ind, vaimustus) lelkesedés ♦ innustusega töötama lelkesedéssel dolgozni; ehtsat innustust tundma igazi lelkesedést érezni; uut innustust saama új ösztönzést kap; silmad särasid innustusest ragyogott a szeme a lekesedéstől

isa <isa isa isa -, isa[de isa[sid 17 s>
1. apa, édesapa, fater, atya ♦ armastav isa szerető apa; lihane isa édesapa; kasuisa nevelőapa; linnaisad városatyák; pärisisa édesapa; ristiisa keresztapa; vaarisa dédapa; võõrasisa mostohaapa; kolme lapse isa háromgyermekes apa; isa õpetussõnad atyai intelem; isa poolt sugulane apai ágról rokon; isaks saama apa lesz; poeg on isasse läinud az apjára ütött a fiú; lapsed on isa nägu a gyerekek az apjukra hasonlítanak; puhast tõugu hagijas nii isa kui ka ema poolt apai és anyai ágon fajtiszta véreb; liikumise vaimne isa a mozgalom szellemi atyja; kosmonautika isa az űrhajózás atyja; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja
2. (esivanemad) elődök, ősök ♦ isade õpetuse järgi őseink kanítása szerint; isade traditsioone jätkama elődeink hagyományait folytatva
3. relig (katoliku vaimulik, kaitsevaim) atya, pap ♦ püha isa szentatya; isa Aleksi Aleksi atya; pihiisa gyóntató pap; taevaisa mennyei atya; isa, poja ja püha vaimu nimel az atya, a fiú és a szentlélek nevében
■LS: isa+ (meessoost vanemasse puutuv) ♦ isaarm, isaarmastus apai szeretet; isakodu szülői ház; isakohus apai kötelesség; isamaja apai ház; isatapp apagyilkosság; isatunded apai érzések
isa+ (isane loom) ♦ isahani gúnár; isahunt apafarkas, hím farkas; isajänes bak nyúl; isakala hím hal; isakalkun pulykakakas; isakass kandúr; isalõvi hím oroszlán; isamesilane here; isapart gácsér

iseseisev <+s'eisev s'eisva s'eisva[t -, s'eisva[te s'eisva[id 02 adj>
1. (sõltumatu) független, önfenntartó, önálló ♦ iseseisev riik önálló állam; iseseisev juhtimisorgan független irányító testület; iseseisvaks riigiks saama független országgá válik; riik kuulutati iseseisvaks az országot függetlenné nyilvánították
2. (teiste abita tehtav, algupärane) önálló ♦ iseseisev arvamus független vélemény; õpilaste iseseisev töö a diákok önálló munkája; noored alustasid iseseisvat elu a fiatalok önálló életet kezdtek; on oma otsustes üpris iseseisev döntéseiben meglehetősen független
3. (omaette) önálló ♦ iseseisev bilanss maj önálló mérleg; andis esimese iseseisva kontserdi első önálló/szóló koncertjét adta

iseseisvus <+s'eisvus s'eisvuse s'eisvus[t s'eisvus[se, s'eisvus[te s'eisvus/i_&_s'eisvuse[id 11_&_09 s> függetlenség, önállóság ♦ poliitiline iseseisvus politikai függetlenség; rahvuslik iseseisvus nemzeti függetlenség; riigi iseseisvus az ország függetlensége; vaadete iseseisvus a vélemények függetlensége; iseseisvust saama önállósul, függetlenedik; oma iseseisvust kaitsma védi a függetlenségét; lapses tuleb kasvatada iseseisvust a gyereket függetlenségre kell nevelni
■LS: ise+seisvus+ ♦ iseseisvuspüüe függetlenségi törekvések; iseseisvussõda függetlenségi háború

jagu saama megbirkózik, legyűr, legyőz

jaole <j'aole adv> vt ka jaol, jaolt (osa saama, kohale, juurde) ott van, helyben van ♦ jaole juhtuma v sattuma épp ott voltam; poisid, jaole, toit on laual fiúk ide, asztalon az étel; vargale ei saadud jaole nem kapták el a tolvajt; juhtusin õigel ajal jaole épp jókor voltam ott

juhatus <juhatus juhatuse juhatus[t juhatus[se, juhatus[te juhatus/i 11 s>
1. (suunamine, juhendamine, õpetus) útmutatás; (juhtimine) vezetés; (koosoleku juhatajaks olemine) értekezlet vezető; (nõuanne) tanács, útmutatás, javallat, javaslat ♦ {kelle} juhatusel (1) (näpunäidete järgi) vki utasításai szerint; (2) (juhtimisel) vki irányítása alatt; suulise juhatuse järgi leidma megtalálni szóbeli útmutatás alapján; juhatust saama útmutatást kap; tee ema juhatuse järgi cselekedj anyád utasításainak megfelelően; {kelle} juhatusel töötama vki irányítása alatt; koosolek möödus direktori juhatusel az őlés/értekezlet az igazgató irányítása alatt folyt
2. (juhtkond) elnökség, vezetőség, igazgatótanács; (väejuhatus) katonai parancsnokság; (juhtkonna asukoht v ruumid) igazgatói iroda ♦ kirjandusringi juhatus az irodalmi kör vezetősége; kooperatiivi juhatus szövetkezeti vezetés; ülemjuhatus sõj vezérkar; juhatuse liige elnökségi tag; astusin möödaminnes juhatusest läbi útközben beugrottam az irodába
3. (koosoleku puhul) elnökség, vezetőségét ♦ valiti koosoleku juhatus megválasztották az ülés elnökségét/vezetőségét

juhtnöör <+n'öör nööri n'ööri n'ööri, n'ööri[de n'ööri[sid_&_n'öör/e 22 s (hrl pl)> zsinórmérték, utasítás, útmutatás, vezérfonal ♦ täpsed juhtnöörid pontos utasítások; juhtnööre saama útmutatást kap; juhtnööre andma {kellele} utasítást/útmutatást ad; juhtnööre järgima követi az utasításokat/útmutatásokat; juhtnööriks võtma zsinórmértékül vesz; juhtnöörid tööks útmutatás a munkához; juhtnööre pole kelleltki oodata útmutatás senkitől sem várható

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jumalaarm <+'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s> relig (armulaud) úrvacsora ♦ jumalaarmu jagama v andma úrvacsorát oszt; jumalaarmu saama úrvacsorát vesz

jutujärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> a beszélgetés fonala ♦ jutujärge kaotama elveszti a beszédfonalát; jutujärge üles võtma beszélgetni kezd vkivel, folytatja a beszélgetést vkivel, felveszi a beszélgetés fonalát; {kellega} jutujärjele saama szóba elegyedik; kuhu ma jutujärjega jäingi? hol is tartottam?

jälestus <jälestus jälestuse jälestus[t jälestus[se, jälestus[te jälestus/i 11 s> (jälestamine, jäledustunne) undor, utálat ♦ jälestust tundma {kelle-mille vastu} undort/utálatot érez vki iránt; jälestust tekitama undorít, undort kelt; jälestusest võitu saama legyőzi undorát; pööras näo jälestuses kõrvale undorodva elfordította az arcát; {keda} haaras jälestus, {kellele} tuli jälestus peale elfogta az undor/utálat

jälile <jälile adv, postp> vt ka jälil
1. postp [gen] (kannule) nyomára ♦ koerad sattusid rebase jälile a kutyák a róka nyomára akadtak; lõpuks sain tõe jälile végül megtudtam az igazat; politsei sai kuriteo jälile a rendőrség bűntény nyomára akadt
2. adv (õigele teele avastamiseks, tabamiseks) nyomára ♦ jälile saama felhajt, nyomára akad, felkutat

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kaasavara <+vara vara vara v'arra, vara[de vara[sid 17 s> etn hozomány, stafírung, kelengye ♦ pruudi kaasavara menyasszonyi kelengye; kaasavaraks saama hozományul kap

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

kahjustus <kahjustus kahjustuse kahjustus[t kahjustus[se, kahjustus[te kahjustus/i 11 s> sérülés, károsodás, megrongálás ♦ kesknärvisüsteemi kahjustus központi idegrendszer károsodása; püsivaid kahjustusi saama maradandó károsodást szenved

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kasu1 <kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> haszon; (tulu) nyereség, profit ♦ aineline kasu anyagi haszon; mõlemapoolne v vastastikune kasu kölcsönös haszon; rahaline kasu pénzügyi haszon; puhaskasu tiszta haszon; kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji; kasu saama hasznot húz; kasu tooma hasznot hajt; kasudega kauplema profitál; vestlusest oli palju kasu nagy haszna volt a megbeszélésnek; mis kasu sellest on? mi annak a haszna?; aeg töötab meie kasuks az idő nekünk dolgozik; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája

kasum <kasum kasumi kasumi[t -, kasumi[te kasume[id 02 s> maj nyereség, profit ♦ kogukasum bruttó nyereség; kasumit andev tegevus profitot hozó tevékenység; puhaskasum tiszta/nettó nyereség; kasumit saama nyer
■LS: kasumi+ ♦ kasumiaruanne maj eredménykimutatás; kasumimarginaal maj haszonkulcs; kasumimäär maj profitráta

kasvatus <kasvatus kasvatuse kasvatus[t kasvatus[se, kasvatus[te kasvatus/i 11 s>
1. (taimede viljelemine, loomade pidamine) termesztés, tenyésztés, termelés ♦ broilerikasvatus broiler tenyésztése; hanekasvatus libatenyésztés; hobusekasvatus lótenyésztés; kalakasvatus haltenyésztés; kanakasvatus csirke tenyésztése; karjakasvatus állattenyésztés; kartulikasvatus burgonyatermesztés; köögiviljakasvatus zöldségfélék termesztése; lambakasvatus birkatenyésztés; lillekasvatus virágtermesztés; linakasvatus lentermesztés; linnukasvatus baromfitenyésztés; loomakasvatus állattenyésztés; metsakasvatus erdőgazdálkodás; puuviljakasvatus gyümölcstermesztés; seakasvatus sertéstenyésztés; taimekasvatus növénytermesztés; veisekasvatus szarvasmarhatenyésztés
2. ped nevelés ♦ hea kasvatus jólneveltség; kehaline kasvatus testnevelés; kodune kasvatus az otthoni gyermeknevelés; kõlbeline kasvatus erkölcsi nevelés; muusikaline kasvatus a zenei nevelés; enesekasvatus önnevelés; kunstikasvatus művészeti nevelés; kõlbluskasvatus erkölcsi nevelés; korralikku kasvatust saama jó nevelést kap
■LS: kasvatus+ ♦ kasvatusasutus nevelőintézet; kasvatusmeetodid nevelési módszerek, nevelés módszerei; kasvatussüsteem nevelésrendszer; kasvatustöö gyermeknevelés; kasvatusvõte nevelési technika

keretäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> kõnek (nahatäis) verés ♦ keretäit saama nagyon megverik; tahaksin talle ühe keretäie anda szívesen adnék neki egy jó verést; ta sai isa käest eile keretäie az apja tegnap elfenekelte; korralikku keretäit andma agyba-főbe ver; kellelegi keretäit andma szíjat hasít vkinek a hátából

kihvatama <kihvata[ma kihvata[da kihvata[b kihvata[tud 27 v>
1. (järsku vihaseks saama) felfortyan, hörcsögösködik ♦ iga tühja-tähja peale kihvatama minden semmiségért felfortyan
2. (vihaselt ütlema, nähvama) felfortyan

kiiritus <kiiritus kiirituse kiiritus[t kiiritus[se, kiiritus[te kiiritus/i 11 s> besugárzás, sugárterhelés ♦ kiiritust saama besugárzást kap
■LS: kiiritus+ ♦ kiiritusravi med sugárkezelés; kiiritustõbi med sugárbetegség

kild2 <k'ild killu k'ildu k'ildu, k'ildu[de k'ildu[sid_&_k'ild/e 22 s>
1. (väike tükk) szilánk, töredék, csorba; (keraamiline) cserép ♦ granaadikild repesz; kivikild kőszilánk; klaasikild üvegcserép, üvegszilánk; klaasikillud üvegszilánkok; luukild csontszilánk; potikild cserépdarab; kildudeks purunema darabokra törik; killuga pihta saama eltalálja egy repesz
2. (väike osake, katke millestki) töredék
■LS: kild+ ♦ kildpomm sõj repeszbomba

kingitus <kingitus kingituse kingitus[t kingitus[se, kingitus[te kingitus/i 11 s> ajándék ♦ kallis kingitus drága ajándék; jõulukingitus karácsonyi ajándék; pulmakingitus lakodalmi ajándék; sünnipäevakingitus születésnapi ajándék; kingituseks saama ajándékul kap; kingitust tegema ajándékba ad
■LS: kingitus+ ♦ kingituskarp ajándékdoboz; kingituspakk ajándékcsomag

kiri <kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. keel (graafiliste märkide süsteem) írás ♦ foiniikia kiri főniciai írás; gooti kiri gót írás; ladina kiri latin(betűs) írás; slaavi kiri cirill(betűs) írás; poolpaks kiri trük félkövér írás; kapitaalkiri trük verzál(is); kapiteelkiri trük kiskapitális; kursiivkiri trük dőlt írás; mõistekiri fogalomírás; noodikiri muus kottaírás; piltkiri képírás; ruunikiri rovásírás; silpkiri szótagírás; salakiri titkos írás; trükikiri nyomtatott írás
2. (käsitsi kirjutamise viis) írás; (käekiri) kézírás ♦ tal on ilus kiri szép írása van
3. (kirjamärkidest koosnev tekst) írás ♦ kiri on tuhmiks muutunud az írás elfakul; kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
4. (postisaadetis) levél ♦ ametikiri hatosági átirat; avalik kiri nyílt levél; anonüümkiri névtelen levél; tähitud kiri ajánlott levél; armastuskiri szerelmes levél; kaaskiri kísérőlevél; seletuskiri jelentés, indokolás, magyarázó megjegyzések; soovituskiri ajánlólevél; tähtkiri ajánlott levél; vabanduskiri bocsánatkérő levél; vastuskiri válaszlevél; kirja teel levélben; kirja kirjutama levelet ír; kirja saama levelet kap; kirjale vastama válaszol a levélre; kirja posti panema postázza a levelet; avalikku kirja kirjutama kellelegi nyílt levelet intéz vkihez; kirja lahti tegema felbontja a levelet; ootan sinult kirja várok a leveledre
5. (dokument, ametlik paber) levél, írás ♦ garantiikiri jur garancialevél; tagatiskiri jur garancialevél; turbekiri aj menlevél; võlakiri kötvény
6. kõnek (nimekiri) lista ♦ teda ei ole meie kooli õpilaste kirjas ő nem szerepel az iskolánk diákjainak a listáján
7. (muster) minta ♦ kindakiri kesztyű minta; lillkiri virágminta; puidukiri mets erezet
■LS: kiri+ (postisaadetise vahendusel toimuv) ♦ kirimale levelezési sakk, távsakk
kiri+ (mustriga) ♦ kirikinnas hímzett kesztyű
kirja+ (postisaadetisse puutuv) ♦ kirjakandja postás, levélkézbesítő; kirjakast levélszekrény; kirjaklamber gemkapocs, kapocs; kirjamark levélbélyeg; kirjaplokk blokk, jegyzetfüzet, írótömb; kirjapress levélnehezék; kirjatuvi postagalamb; kirjasõber levelezőpartner, levelezőtárs; kirjatäht írott betű; kirjatükk cikk
kirja+ (õigekirjutustavasse puutuv) ♦ kirjaviga elírás, sajtóhiba, íráshiba

kiusatus <kiusatus kiusatuse kiusatus[t kiusatus[se, kiusatus[te kiusatus/i 11 s> (ahvatlus) kísértés, csábítás ♦ kiusatusest jagu/võitu saama legyőz kísértést; kiusatusse sattuma kísértésbe esik; kiusatusele vastu panema/seisma ellenáll a kísértésnek; ära anna kiusatusele järele! ne engedj a kísértésnek!; kaupluste vaateaknad on täis kiusatusi a kirakat tele van csábítónál/csábítóbbnál csábítóbb holmikkal

kodakondsus <kodak'ondsus kodak'ondsuse kodak'ondsus[t kodak'ondsus[se, kodak'ondsus[te kodak'ondsus/i_&_kodak'ondsuse[id 11_&_09 s> jur állampolgárság ♦ kodakondsuseta isik hontalan személy; Eesti kodakondsust saama észt állampolgárságot kap; kodakondsust andma {kellele} állampolgárságot ad vkinek; Euroopa kodakondsus európai polgárság; topeltkodakondsus kettős állampolgárság

kodunema <kodune[ma kodune[da kodune[b kodune[tud 27 v>
1. (harjuma, kohanema) alkalmazkodik; (sisse elama) beilleszkedik; (eluga uues kohas) meghonosodik ♦ uute oludega kodunema alkalmazkodik az új körülményekhez; uues töökohas kodunema beilleszkedik az új munkahelyen
2. (tarvitusele tulema, omaseks saama) meggyökerezik, meghonosodik ♦ laensõnad kodunevad keeles a jövevényszavak meghonosodnak a nyelvben

kogema <koge[ma koge[da koge[b koge[tud 27 v> (tunda saama, läbi elama) tapasztal ♦ omal nahal kogema piltl saját bőrén tapasztal vmit; kogetud raskused tapasztalt nehézségek

koguma <kogu[ma kogu[da kogu[b kogu[tud 27 v>
1. (korjama, kokku koondama) (össze)gyűjt, (össze)szed, gyűjt(öget); (julgust, jõudu) erőt vesz magán ♦ ravimtaimi koguma gyógynövényt gyűjt; mõtteid koguma piltl összeszedi a gondolatait
2. (raha, varandust tagavaraks) gyűjt; (pisut, lisaks, juurde) halmoz; (vähehaaval) összeszed
3. (koos pronoomeniga end v ennast: enesevalitsust tagasi saama) összeszedi magát
■LS: kogumis+ ♦ kogumiskarp gyűjtőpersely; kogumiskirg gyűjtőszenvedély; kogumispunkt gyűjtőpont

kokku saama
1. (kokku panema) összehoz ♦ raske oli sellist raha kokku saada nehéz volt összehoznia a pénzt
2. (kohtuma) találkozik, elkap vkit ♦ kus me kokku saame? hol találkozunk?
3. (millegagi määrduma) beszennyeződik, bepiszkolódik

kokku sobima egybeillik, összepasszol, összeillik, összehangolódik; (läbi saama) összeillik, szinkronban van (KÕNEK) ♦ ta lips ja ülikond sobivad hästi kokku nyakkendője és ruhája összeillik; sobime kenasti kokku szinkronban vagyunk

korv <k'orv korvi k'orvi k'orvi, k'orvi[de k'orvi[sid_&_k'orv/e 22 s>
1. (punutud nõu) kosár ♦ punutud korv fonott kosár; käsitöökorv kézimunkakosár; lillekorv virágkosár; lõngakorv fonalkosár; korv marju egy kosár bogyó; pesukorv ruháskosár; vitskorv, vitstest korv vesszőkosár; kaanega korv fedett kosár; korvitäis kosár(nyi); korvi punuma kosarat fon; korvitäis kartuleid egy kosár krumpli; kelleltki korvi saama kosarat kap vkitől; kellelegi korvi andma kosarat ad vkinek
2. (veokil) kas; (mootorrattal) oldalkocsi ♦ heinakorv szénakas; külgkorv oldalkocsi; vankrikorv szekérkas
3. sport (korvpallis: võrguga metallrõngas) kosár ♦ viskas palli korvi kosarat dobott
4. kõnek (korvpallimäng) kosár ♦ mitmendaks võistkond korvis tuli? kosárban hányadik helyre került a csapat?
■LS: korv+ ♦ korvmööbel nádbútor, fonott bútor; korvpudel demizson; korvtool fonott szék
korvi+ ♦ korvilaud kosárpalánk; korvirõngas kosárgyűrű

kosuma <kosu[ma kosu[da kosu[b kosu[tud 27 v> (jõudu, rammu, jõukust koguma v tagasi saama) felépül, felgyógyul, lábadozik ♦ haigusest kosuma felépül a betegségből

kriitika <kriitika kriitika kriitika[t -, kriitika[te kriitika[id 01 s> (arvustus, kriitiline hinnang, millegi usaldatavuse teaduslik kontroll) bírálat, kritika ♦ asjalik kriitika tárgyilagos bírálat; heatahtlik kriitika enyhe bírálat; hävitav kriitika megsemmisítő bírálat/kritika; mahategev kriitika lesújtó bírálat; terav kriitika csípős kritika, éles bírálat; õiglane kriitika jogos bírálat; ebamäärane kriitika homályos kritika; filmikriitika filmkritika; kirjanduskriitika irodalmi kritika; kunstikriitika műbírálat, műkritika; teatrikriitika színibírálat; ühiskonnakriitika társadalombírálat; kriitikat tegema millegi kohta bírálatot mond vmiről, megkritizál vmit; kriitikat saama a bírálatban részesül; allpool igasugust kriitikat minden kritikán aluli; ta ei talu kriitikat nem bírja el a bírálatot
■LS: kriitika+ ♦ kriitikameel kritikus elme; kriitikavabadus a kritika szabadsága

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kuri1 <kuri kurja k'urja k'urja, k'urja[de k'urja[sid_&_k'urj/e 24 adj>
1. (õel, tige, vihane) gonosz, rosszlelkű ♦ kuri nõid vasorrú bába; kuri võõrasema gonosz mostohaanyja; kuri kavatsus v plaan gonosz szándék; kuri koer harapos kutya, hamis kutya; kuri silm gonosz szem; ma pean sõna kuulama, muidu ema saab kurjaks szót kell fogadnom, különben anya dühös lesz; kurjad keeled a rossz nyelvek; kurjad keeled räägivad, et a csintalan nyelvek azt beszélik, hogy; kurjaks saama megharagszik; me ei soovi teile kurja teha nem akarunk ártani nektek; päästa meid ära kurjast szabadíts meg a gonosztól
2. (halb, paha, kehv, hull) rossz
3. (ränk, raske) gonosz ♦ kuri tõbi gonosz betegség; kuri saatus gonosz balsors; kõige kurjem külm on möödas a legrosszabb hidegnek vége

kuulma <k'uul[ma k'uul[da kuule[b k'uul[dud, k'uul[is k'uul[ge 33 v>
1. (helisid tajuma ja eristama) hall, meghall; (hästi, selgelt) tisztán hall; (halvasti) nagyot hall, rosszul hall; (valesti) félrehall ♦ tegi, nagu ta ei kuulekski úgy tett, mintha nem hallaná; kas ma kuulsin valesti? félrehallottam-e?; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani
2. (teada saama) hall ♦ kuulsin seda raadiost hallottam a rádióban; ma pole temast midagi kuulnud nem hallottam róla semmit; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kuule imet! kõnek miket nem hall az ember!
3. (kellegi õpetust, nõuannet, käsku arvestama) meghallgat, hallgat vmire, figyelembe vesz
4. kõnek (kõnetlussõnana: kuule v kuulge) figyel ♦ kuule! figyelj!; kuule ometi! halgass ide!

kuulus <k'uulus k'uulsa k'uulsa[t -, k'uulsa[te k'uulsa[id 02 adj> (nimekas, laialt tuntud) híres, hírneves ♦ kuulus kirjanik híres író; kuulsaks saama elhíresül; kuulus selle poolest, et híres arról, hogy; ükski prohvet pole kuulus omal maal piltl senki sem lehet próféta a saját hazájában

käsitama <käsita[ma käsita[da käsita[b käsita[tud 27 v> (aru saama, mõistma) tekint, értelmez ♦ midagi ülesandena käsitama feladatának tekint vmit; käsitan juhtumit nii, nagu én az esetet úgy értelmezem, hogy

kätte saama
1. (valdusse, kasutusse) megkap, elkap, elfog ♦ sai palli õhust kätte elkapta a labdát a levegőben
2. (kinni püüdma) utolér; (tabama) elér ♦ hurt sai jänese kätte az agár utolérte a nyulat
3. (üles leidma) elfog ♦ sai sõbra pargist kätte barátját a parkban fogta el

küllastuma <küllastu[ma küllastu[da küllastu[b küllastu[tud 27 v>
1. (ainete kohta) telítődik
2. (söönuks, joonuks saama, küllalt saama) jóllakik

külmetama <külmeta[ma külmeta[da külmeta[b külmeta[tud 27 v>
1. (külma tundma) fagyoskodik, fázik; (külma saama) megfázik, megfagy, meghűl ♦ mu käed külmetavad fázik a kezem; külmetas ja jäi haigeks megfázott és megbetegedett
2. (külmuma) fagy

laen <l'aen laenu l'aenu l'aenu, l'aenu[de l'aenu[sid_&_l'aen/e 22 s>
1. kölcsön, hitel ♦ 1000-eurone laen 1000 eurós kölcsön; lühilaen, lühiajaline laen rövid lejáratú kölcsön; pangalaen bankkölcsön; riigilaen államkölcsön; korterilaen lakáskölcsön; laenuks küsima kölcsönkér; laenuks saama kölcsönkap; pangast laenu võtma kölcsönt vesz fel; laenu kustutama kölcsönt törleszt; protsendita laen kamatmentes hitel
2. (ülevõetud aines v element) jövevényszó, kölcsönszó ♦ soome laenud eesti keeles finn jövevényszavak az észtben
■LS: laen+ ♦ laensõna keel jövevényszó
laenu+ ♦ laenuandja maj hitelező, hitelnyújtó; laenuleping maj kölcsönszerződés, hitelmegállapodás; laenuprotsent maj hitelkamat; laenuraha kölcsön, hitel; laenusaaja kölcsönfelvevő, hitelfelvevő; laenutaotlus maj hitelkérelem; laenutingimus maj kölcsönfeltétel, hitelfeltétel

laenama <l'aena[ma laena[ta l'aena[b laena[tud 29 v>
1. (laenuks võtma v saama) kölcsönöz, kölcsönvesz ♦ kelleltki raha laenama pénzt kér kölcsön vkitől
2. (laenuks andma, laenutama) kölcsönad, kölcsönöz ♦ {kellele} raha laenama pénzt ad kölcsön vkinek
3. (üle võtma) kölcsönöz ♦ laenatud sõnavara kölcsönzött szókincs

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

lahti saama (vabanema) elszabadul, megszabadul ♦ kas sa nii tahadki minust lahti saada? így akarsz megszabadulni tőlem?

legaliseeruma <legalis'eeru[ma legalis'eeru[da legalis'eeru[b legalis'eeru[tud 27 v> (seaduslikuks saama) törvényesül

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

läbi ajama
1. (läbi masina ajama) áthajt ♦ piima läbi ajama fölözi a tejet
2. (läbi sõitma) áthajt
3. (läbi pistma) átszúr, átlyukaszt
4. (toime tulema, hakkama saama) (el)boldogul

läbi saama
1. (läbi ajama, toime tulema) boldogul, kijön ♦ olen harjunud vähesega läbi saama hozzászoktam, hogy kevés pénzzel is boldoguljak, hozzászoktam, hogy kevés pénzből is kijöjjek
2. (suhtlemises toime tulema) kijön vkivel ♦ ta ei saanud oma ämmaga läbi nem tudott kijönni az anyósával
3. (lõppema) véget ér ♦ talv saab varsti läbi hamarosan véget ér a tél
4. (läbi pääsema) keresztül jut; (eksami puhul) átmegy

lähtuma <l'ähtu[ma l'ähtu[da l'ähtu[b l'ähtu[tud 27 v> (algust saama, mingit lähtekohta järgima) kiindul ♦ lähtub ainult enda huvidest csak a saját érdekeiből indul ki; lähtusime järgmistest põhimõtetest a következő elveket követtük

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

maha minema
1. (sõidukist) leszáll ♦ ma lähen järgmises peatuses maha a következő megállóban leszállok
2. (maha valguma, loksuma) kilöttyen, kifolyik ♦ piima läks maha kifolyt a tej
3. (mahaarvestatud saama) lemegy

maha saama (sünnitama) szül

maik <m'aik maigu m'aiku m'aiku, m'aiku[de m'aiku[sid_&_m'aik/e 22 s> kõnek (suuga tajutav maitse); piltl (iseloomuliku kõrvaltooni, varjundi, värvingu kohta) íz ♦ mõru maik keserű íz; suus oli vastik maik rossz íz volt a számban; tunnen suus juba auhinna maiku a számban érzem a győzelem ízét; maiku suhu saama rájön az ízére

maitse <maitse m'aitse maitse[t -, maitse[te m'aitse[id 06 s>
1. (maitsmisaistingut esile kutsuv aine omadus) íz ♦ magus maitse édes íz; hapu maitse savanyú íz; soolane maitse sós íz; kibe maitse keserű íz; vastiku maitsega rossz ízű; kohvi maitse a kávé íze; millegi maitset suhu saama rájön vminek az ízére
2. (esteetiliste väärtushinnangute kogum) ízlés ♦ muusikaline maitse zenei ízlés; peen maitse kifinomult ízlés; meil on ühesugune maitse egyforma az ízlésünk; maitse järgi ízlés szerint; sel (toidul) pole mingit maitset se íze, se bűze; maitse üle ei vaielda (az) ízlések és (a) pofonok különbözőek, ízlésekről nem lehet vitatkozni; ta pole minu maitse nem az én ízlésem
■LS: maitse+ ♦ maitseasi, maitseküsimus gusztus dolga, ízlés kérdése, ízlés dolga; maitsetaim fűszernövény

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék

mattuma <m'attu[ma m'attu[da m'attu[b m'attu[tud 27 v> (mille alla v sisse maetud saama) beletemetődik, eltemetkezik, elmerül; (uppuma) belefullad; (vajuma, sukelduma) elmerül ♦ auto mattus lumme az autót betemette a hó

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

märg <m'ärg märja m'ärga m'ärga, m'ärga[de m'ärga[sid_&_m'ärg/i 22 adj, s>
1. adj vizes, nedves, lucskos; (niiske) nyirkos ♦ märjaks saama elázik; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); tal on kõrvatagused märjad nem nőtt be a feje lágya
2. s (miski märg, märgus) vizesség, nedvesség, lucskosság
■LS: märg+ ♦ märgala geogr vizes élőhely

märkama <m'ärka[ma märga[ta m'ärka[b märga[tud 29 v> (täheldama, tähele panema, millestki teadlikuks saama) észrevesz, észlel, megfigyel; (nägema, silmama) megpillant

määrduma <m'äärdu[ma m'äärdu[da m'äärdu[b m'äärdu[tud 27 v> (ebapuhtaks muutuma, mingi ainega kokku saama) (be)piszkolódik, (be)szennyeződik, koszolódik, elpiszkolódik, elkenődik

naelapea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> szögfej, a szög feje ♦ ehisnaelapea díszes szögfej; naelapea pihta saama fején találta a szeget; tabas naelapea pihta fején találta a szöget

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

nakatuma <nakatu[ma nakatu[da nakatu[b nakatu[tud 27 v> (nakkust, infektsiooni saama) elkap, fertőződik ♦ tuberkuloosi nakatuma elkapja a tuberkulózist; hoolitses haigete eest, kartmata neist nakatuda ápolta a betegeket, nem félt, hogy megfertőzik; nakatus kergesti uutest ideedest piltl könnyen megfertőzik az új ötletek

nakkus <n'akkus n'akkuse n'akkus[t n'akkus[se, n'akkus[te n'akkus/i_&_n'akkuse[id 11_&_09 s> (nakkamine, infektsioon) fertőzés, métely, infekció ♦ esmane nakkus elsődleges fertőzés; mädane nakkus gennyes fertőzés; puutenakkus kontakt fertőzés; nakkust saama fertőződik, fertőzést kap; nakkust vältima elkerüli a fertőzést
■LS: nakkus+ ♦ nakkushaige fertőző beteg; nakkushaigla fertőző kórház; nakkuskindel immunis; nakkuskolle a fertőzés góca; nakkusoht fertőzésveszély; nakkusohtlik fertőző; nakkusvaba fertőzésmentes; nakkusvastane fertőzésellenes

natukesehaaval <+haaval adv>, ka natukehaaval (vähehaaval, tasapisi) apránként ♦ maksan võla natuke[se]haaval tagasi v ära apránként visszafizetem az adóságot; natuke[se]haaval hakkasin olukorrast aru saama apránként elkezdtem megérteni a helyzetet

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

omandama <omanda[ma omanda[da omanda[b omanda[tud 27 v>
1. (soetama) elsajátít, birtokba vesz, megszerez, kitanul, eltanul; ([juurde] saama v võtma) kap ♦ omandas maja ostu teel vásárlás útján vált a ház tulajdonosává, megvette a házat; omandas pärandina maja házat örökölt; omandas doktorikraadi megszerezte a doktori címet; ta on omandanud tööka mehe kuulsuse szorgalmas ember hírében áll; kaasasündinud ja omandatud haigused veleszületett és szerzett betegségek; omandatud immuunsus szerzett/adaptív immunitás
2. (ära õppima) tanul ♦ teadmisi omandama tudást szerez; keeli omandama nyelveket tanul
■LS: omandamis+ ♦ omandamiskiirus tanulási sebesség; omandamiskirg birtoklási szenvedély

orgasm <org'asm orgasmi org'asmi org'asmi, org'asmi[de org'asmi[sid_&_org'asm/e 22 s> füsiol nemi kielégülés, orgazmus, kéjérzet, elmenés ♦ orgasmi saama orgazmusa van, kielégült

osa saama részesül, részesedik

otsa <'otsa postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisele pinnale, ülemise v otsmise osa peale) rá; (külge, peale) -rá/-ré ♦ kahvli otsa a villára; ronis puu otsa felmászott a fára; komistas kivi otsa kőbe botlott; pane mantel konksu otsa! akaszd a kabátot a kampóra; pani lapse rinna otsa mellére vette a gyermeket; kiirrong sõitis kaubarongile otsa a gyorsvonat összeütközött a tehervonattal; ähvardas majale tule otsa panna v pista v torgata azzal fenyegetett, hogy felgyújtja a házat; vaatas küsivalt mulle otsa kérdően nézett rám
2. postp [gen]; adv (lisaks, juurde) ♦ tegi ühe vea teise otsa egyik hibát a másik után követte el; aina üks häda teise otsa egyik baj a másik után; tants tantsu otsa tánc táncot követ
3. postp [nom] (teat. aja jooksul, vältel, kestel) ♦ öö otsa sadas vihma egész éjjel esett az eső; päevad otsa istuti toas naphosszat a szobában ültek; tegi talv otsa metsatööd egész télen fakitermeléssel foglalkozott
4. adv (lõpule, läbi) vége ♦ otsa saama (1) vége, elfogyott; (2) (suremise, hukkumise kohta) meghal, elhuny, eltávozik; otsa lõppema (1) vége; (2) (ülemäära kõhnuma) lesoványodik; raha sai otsa elfogyott a pénz; aeg sai v lõppes otsa elfogyott az idő; jõud lõppes otsa elfogyott az erő

otsa saama
1. (hukkuma) meghal, elpusztul ♦ laev uppus, kõik laevamehed said otsa elsüllyedt a hajó, a legénység minden tagja meghalt; ta sai otsa juhuslikust kuulist egy véletlen golyó ölte meg; loom sai otsa elpusztult az állat
2. (lõppema) elfogy, véget ér ♦ raha hakkab otsa saama a pénz kezd elfogyni; mu kannatus sai otsa elfogyott a türelmem; lühike suvi on otsa saamas a rövid nyár kezd véget érni; rada saab otsa, padrik on vastas vége az ösvénynek, előttünk a bozót

pahandama <pahanda[ma pahanda[da pahanda[b pahanda[tud 27 v>
1. (pahaseks tegema) dühít, bánt; (vihastama) bosszant, megharagít ♦ juhtum pahandab meid az eset bosszant bennünket
2. (pahane olema, pahaseks saama) rossz néven vesz, megsértődik ♦ kui te ei pahanda ha nem veszi rossz néven
3. (tõrelema) (meg)dorgál ♦ ema pahandab lastega megdorgálja a gyerekeit

pahane <pahane pahase pahas[t -, pahas[te pahase[id 10 adj> (pahandatud) bosszús; (rahulolematu) elégedetlen; (kuri, vihane) mérges, dühös ♦ pahane hääl bosszús hang; pahaseks saama {kelle-mille peale} bosszús lesz; ta on minu peale ikka veel pahane még mindig haragszik rám

paistma <p'aist[ma p'aist[a paista[b paiste[tud, p'aist[is p'aist[ke 34 v>
1. (valgust, soojust kiirgama) süt
2. (näha, nähtav olema) tűnik; (kaugelt) (el)látszik ♦ siit paistab kaugele innen messzire el lehet látni; kas õpetajat ei paista? nem láttátok a tanárt?
3. kõnek (selguma, teatavaks saama, loota olema) látszik
4. (näima) tűnik, rémlik ♦ see paistab õige olevat ez helyesnek látszik; miski küll paistab, aga ma ei näe täpselt csak rémlik valami, de nem látom tisztán; mulle paistab, et sul on õigus nekem úgy tűnik, hogy igazad van

paljastuma <paljastu[ma paljastu[da paljastu[b paljastu[tud 27 v>
1. (paljaks minema v muutuma) láthatóvá válik, lelepleződik ♦ lume paljastub maa alt a föld előtűnik a hó alól
2. (päevavalgele tulema, avalikuks saama) lelepleződik, kiderül ♦ saladus paljastub a titok kiderül

peapesu <+pesu pesu pesu p'essu, pesu[de pesu[sid 17 s>
1. (pea pesemine) hajmosás, fejmosás
2. piltl (kõva noomitus) fejmosás ♦ peapesu saama fejmosást kap / fejmosásban részesül; kellelegi peapesu tegema megmossa vkinek a fejét; kellelegi kõva peapesu tegema szid vkit, mint a bokrot; talle tehti peapesu lekapták a tíz/húsz körméről

peksa saama kikap, ruhát kap, verést kap

pettumus <p'ettumus p'ettumuse p'ettumus[t p'ettumus[se, p'ettumus[te p'ettumus/i 11 s> csalódás ♦ kibe pettumus keserű csalódás; pettumust valmistama kellelegi csalódást okoz vkinek; pettumuse osaliseks saama csalódik

pidama1 <pida[ma pida[da p'ea[b -, pid[i - - 28 v> (kohustatud, sunnitud olema) kell ♦ ma pean minema mennem kell; ma pean teadma, mis siin teoksil on tudnom kell, mi folyik itt; temast pidi saama arst orvos kellett volna, hogy legyen; pidi see nüüd juhtuma! minek kellett ennek megtörténnie!, hogy ennek meg kellett történnie!; selle kirja peale peab tingimata vastama erre a levélre feltétlenül válaszolni kell

pihta <p'ihta postp, adv> vt ka pihtas
1. postp [gen] (millegi-kellegi vastu, suunas, sihis) -ra/-re, -on/-en/-ön ♦ koputab ukse pihta kopog az ajtón; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tabas naelapea pihta fején találta a szöget
2. postp [elat] kõnek (millestki alates, saadik) -tól/-től fogva ♦ hommikust pihta sajab reggeltől fogva esik
3. adv (tähistab tabamist, märkiminekut) ♦ saama pihta célba talál, eltalál, felfog, megért; hakkama pihta nekifog, nekilát, elkezd; auto pandi pihta kõnek ellopták a kociját

pihta saama (tabamust saama, tabama) eltalál, célba talál

preemia <pr'eemia pr'eemia pr'eemia[t -, pr'eemia[te pr'eemia[id 01 s> (rahaline auhind, lisatasu, ergutusraha) jutalom, díj ♦ Nobeli preemia Nobel-díj; rahupreemia békedíj; rahaline preemia pénzjutalom; preemiat saama jutalmat kap

puhastuma <puhastu[ma puhastu[da puhastu[b puhastu[tud 27 v> (puhtaks saama) (meg)tisztul

pähe <pähe adv, postp>
1. adv fejbe ♦ pane müts pähe tedd a fejedre a sapkát; vein hakkas pähe a bor fejébe szállt; pähe õppima kívülről megtanul; pähe tuupima (be)magol; kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe; kellelegi päitseid pähe panema piltl hámba tör vkit; tuhka pähe raputama piltl hamut hint a fejére; sarvi pähe saama piltl szarvakat visel. Vt ka peas, peast
2. postp [gen] (asemel) helyett ♦ jõi vett viina pähe vizet ivott pálinka helyett

pärandus <pärandus päranduse pärandus[t pärandus[se, pärandus[te pärandus/i 11 s> hagyaték, örökség ♦ päranduseks saama midagi örököl vmit; kutsusin teid, et arutada pärandus-küsimusi azért hívtam ide, hogy az örökségéről beszéljünk; jätma päranduseks midagi örökül hagy vmit; ta jäeti isa pärandusest ilma megfosztották apai örökségétől; see piibel on mu ema pärandus ez a Biblia anyám hagyatékából való

pärima <päri[ma päri[da päri[b päri[tud 27 v>
1. (pärandiks saama, pärilikkuse teel omandama) örököl, örökül kap vmit ♦ tütar on pärinud ema iseloomu a lány az anyja természetét örökölte; paganlusest päritud uskumus a pogány korból szármázó babona
2. (küsides [järele] uurima, järele kuulama) érdeklődik, tudakol, kérdezősködik; ([tungivalt] küsima) megkérdez ♦ ära praegu päri, hiljem kuuled! most ne kérdezz, később hallod!; kas keegi on vahepeal minu järele pärinud? kérdezett-e közben valaki utánam?
■LS: pärimis+ ♦ pärimisõigus jur (õigusnormide kogum) öröklési jog

pääsema <p'ääse[ma p'ääse[da pääse[b pääse[tud 28 v>
1. (ohtlikust, raskest olukorrast eemale jõudma) kijut, kiszabadul, kikerül, megúszik; (vabanema) (el)szabadul; (kellest-millest tülikast, ebameeldivast lahti saama) megszabadul; (midagi vältida v millestki hoiduda õnnestuma) megmenekül ♦ tal õnnestus uppuvalt laevalt pääseda nekik sikerült a süllyedő hajóról megmenekülni; trahviga pääsema bírsággal megússza; lind pääses puurist a madár kiszabadult a kalitkából; vanglast pääsema kiszabadul a börtönből; oma saatuse eest v saatusest ei pääse keegi senki nem kerüli el a sorsát; pääses terve nahaga piltl megúszta ép bőrrel
2. (takistavaid olukordi ületades kuhugi jõudma) eljut, bejut, bekerül ♦ pääses lõpuks koju végül hazájutott; ülikooli pääsema bekerül az egyetemre; lahti pääsema millestki megszabadul vmitől; uudis pääses avalikkuse ette a hír a nyílvánosság elé került; autoga on majale võimatu ligi pääseda autóval lehetetlen eljutni a házhoz; eesti sportlane ei pääsenud finaali az észt sportoló nem jutott be a döntőbe
3. sikerül, tud ♦ ma ei pääse töö juurest tulema nem tudok eljönni a munkából; tal ei õnnestunud võimule pääseda neki nem sikerült a hatalomra jutnia; pääseb põgenema sikerül elmenekülnie

püksid pl <p'üks püksi p'üksi p'üksi, p'üks[te_&_p'üksi[de p'üksi[sid_&_p'üks/e 23_&_22? s> nadrág; (lühikesed) rövidnadrág; (laiad) bő nadrág; (alus-) alsónadrág; (pikad) hosszú nadrág ♦ põlvpüksid térdnadrág; spordipüksid sportnadrág; suusapüksid sínadrág; traksipüksid kantáros nadrág; (meeste) pikad aluspüksid gatya; meeste püksid férfinadrág; pükse jalga panema v ajama v tõmbama nadrágot vesz; pükse pressima nadrágot vasal; pükse viikima élt vasal; mööda pükse saama piltl pórul jár; tal oleks nagu sipelgad püksis piltl izeg-mozog, mint a sajtkukac; kellegi püksitagumikku kuumaks kütma piltl kiporolja vkinek a nadrágját
■LS: püksi+ ♦ püksitagumik a nadrág feneke/ülepe; püksiviik nadrágél

püüdma <p'üüd[ma p'üüd[a püüa[b p'üü[tud, p'üüd[is p'üüd[ke 34 v>
1. (midagi v kedagi kätte saada üritama, kätte saama) fog; (kinni) elfog ♦ liblikavõrguga liblikaid püüdma lepkehálóval lepkét fog; püüab õngega kala horgászik; kliente püüdma ügyfelekre vadászik; tuult väljal püüdma piltl dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt piltl bottal üthetik a nyomát; sogases vees kalu püüdma piltl a zavarosban halászik
2. (pingutama) iparkodik, igyekszik ♦ püüab kõigest väest minden erejével igyekszik
3. (püüdlema) törekszik ♦ püüame lepingut jätkata törekszünk megállapodásnak a folytatására
4. (üritama) (meg)próbál; (proovima) próbálkozik ♦ püüab magada megpróbál aludni; püüa vähemalt! legalább próbáld meg!; püüdis endalt elu võtta próbált öngyilkos lenni

ratsa <r'atsa adv>
1. (kaksiti hobuse seljas istudes, kaksiratsa) lovagolva, lóháton ♦ ratsa sõitma lovagol
2. piltl (kibekiiresti) nagyon gyorsan ♦ ratsa rikkaks saama nagyon gyorsan gazdagodik
■LS: ratsa+ ♦ ratsadiviis lovasdivízió; ratsapiits lovaglóostor; ratsapolitsei lovasrendőr; ratsasalk lovascsapat; ratsasport lovassport, lovaglósport; ratsasõit lovaglás

reklaam <rekl'aam reklaami rekl'aami rekl'aami, rekl'aami[de rekl'aami[sid_&_rekl'aam/e 22 s> (toodete, teenuste ja ürituste tutvustamine) reklám ♦ ajalehereklaam újságreklám; enesereklaam önreklám; valgusreklaam fényreklám; reklaami mõju a reklám hatása; tasuta reklaami saama ingyen reklámot kap
■LS: reklaam+ ♦ reklaambrošüür ismertető; reklaamfilm reklámfilm; reklaamlause reklámszlogen; reklaamleht szórólap, reklámlap; reklaamplakat reklámplakát; reklaamtekst reklámszöveg; reklaamtrükis, reklaamväljaanne reklámnyomtatvány, reklámkiadvány
reklaami+ ♦ reklaamiagentuur reklámügynökség; reklaamibüroo reklámügynökség; reklaamikampaania reklámhadjárat, reklámkampány; reklaamiklipp reklámklipp; reklaamipaus reklámszünet; reklaamipind hirdetési hely, hirdetési felület; reklaamitrikk reklámfogás; reklaamitulu reklámbevételek

reostuma <r'eostu[ma r'eostu[da r'eostu[b r'eostu[tud 27 v> (reostatud saama, saastuma) szennyeződik

rikastuma <rikastu[ma rikastu[da rikastu[b rikastu[tud 27 v>
1. (rikka[ma]ks saama v minema) meggazdagodik, gazdagabbá válik, tollasodik, megszedi magát
2. (midagi ohtralt sisaldavaks saama) gazdagodik ♦ vesi rikastub hapnikuga a víz oxigénnel gazdagodik
3. (täienema, mitmekesistuma) gazdagodik, gyarapodik ♦ sõnavara rikastub pideavalt a szókincs folyamatosan gazdagodik

rõõmus <r'õõmus_&_rõõmus r'õõmsa r'õõmsa[t -, r'õõmsa[te r'õõmsa[id 02 adj> (rõõmu tundev v väljendav) vidám ♦ rõõmus sündmus vidám esemény; rõõmus nägu vidám arc; rõõmsaks saama megörül, felvidul; kõik olid rõõmsad mindenki vidám volt; ta on rõõmsas tujus vidám hangulatban van; tunneb rõõmu millegi üle örvendezik vminek; ta kannab rõõmsavärvilisi riideid vidám színekbe öltözik

saam1 <s'aam saama s'aama s'aama, s'aama[de s'aama[sid_&_s'aam/u 22 s> (saak, kasu, tulu) nyereség, haszon
■LS: saama+ ♦ saamahimu kapzsiság, mohóság

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sarv <s'arv sarve s'arve s'arve, s'arve[de s'arve[sid_&_s'arv/i 22 s>
1. (loomal) agancs, szarv ♦ sarvi ajama agancsát hullatja; jahimaja seinu kaunistasid hiigelsuured sarved a vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették; ta jutul pole saba ega sarvi beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi se füle, se farka; koos saba ja sarvedega piltl szőröstül-bőröstül; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; kellelegi (pildistamisel) sarvi tegema szamárfület mutat vkinek; mehele sarvi tegema rhvk felszarvazza a férjét; sarvi pähe saama rhvk szarvakat visel/hord; sarvi maha jooksma rhvk letöri a szarvát; meest sõnast, härga sarvist piltl madarat tolláról, embert barátjáról
2. (sarvest v sarve meenutav ese) kürt ♦ jahisarv vadászkürt; joogisarv szaru; sarve puhuma kürtöt fúj; sarvest jooma szaruból iszik
3. muus kürt
■LS: sarv+ ♦ sarvaine szaru; sarvkamm szarufésű; sarvkiht szaruhártya; sarvloomad szarvasfélék
sarve+ ♦ sarvesai kifli

selgeks saama dereng, tisztázódik, megvilágosodik

sisse saama (sisse pääsema) bejut, bekerül ♦ ma ei saanud korterisse sisse nem tudtam bejutni a lakásba; ma ei saanud ülikooli sisse nem jutottam be az egyetemre, nem vettek fel az egyetemre

sobima <sobi[ma sobi[da sobi[b sobi[tud 27 v>
1. (millekski kõlbama, kohane, paras, vastuvõetav olema) megfelel, való vminek/vmire, alkalmas vmire; (sünnis olema) illik ♦ see kreem sobib kuivale näonahale ez az arckrém száraz bőrre való; ta sobib õpetajaks ő tanárnak való; see ettepanek ei sobi meile ez a javaslat nem felel meg nekünk; võti ei sobinud lukuauku a kulcs nem illik a zárba; mul ei sobi keelduda nekem nem illik nemet mondanom
2. (omavahel kooskõlas olema, klappima, kokku sobima) illik, megy, passzol; (läbi saama) kijön ♦ müts sobib salliga a sapka megy/illik a sálhoz; see kleit sobib sulle ez a ruha illik neked; me sobime naabritega kijövünk a szomszédainkkal; talle sobivad pastelsed toonid neki a pasztell színek illenek; kala juurde v kalaga sobib majoneesikaste a halhoz megy a majonéz öntet, a halhoz jó a majonéz öntet; nende iseloomud ei sobi az ő természetük nem illik egymáshoz, a jellemük nem passzol egymáshoz

sulanduma <sulandu[ma sulandu[da sulandu[b sulandu[tud 27 v> (sulamiks saama, kokku sulama) beolvad, beleolvad, elvegyül, beilleszkedik ♦ sisserändajad peaksid sulanduma Euroopa ühiskonda a bevándorlóknak be kell olvadniuk az európai civilizációba; peame massi sulanduma el kell vegyülnünk

surm <s'urm surma s'urma s'urma, s'urma[de s'urma[sid_&_s'urm/i 22 s>
1. (organismi elutegevuse lakkamine) halál ♦ enneaegne surm korai halál; hea v ilus v õnnis v kerge surm könnyű halál; hirmus v kole surm rút halál; loomulik surm természetes halál; must surm fekete halál; kangelassurm hősi halál; poomissurm, surm võllas kötél általi halál; vabasurm öngyilkosság; varjusurm tetszhalál; äkksurm, äkiline surm hirtelen halál; võitleb elu ja surma peale élet-halál harcot vív; surm suu juures v silme ees v silmaga näha szembenéz a halállal; elu ja surma küsimus élet-halál kérdése; surma kartma fél a haláltól; kedagi surma mõistma halálra ítél vkit; surma saama halálat leli; surmani truu hűséges a sírig; surmani mindhalálig; kahte surma ei sure keegi egy életem, egy halálom
2. (surm sümboolse kujuna, personifitseeritult) halál ♦ halastamatu surm kegyetlen halál; vikatiga surm a halál kaszája; suure surmaga nagy nehezen, üggyel-bajjal
■LS: surm+ ♦ surmigav dögunalmas, rém unalmas, halálosan unalmas; surmkahvatu halálsápadt; surmkindel egészen biztos; surmtõsine halálosan komoly; surmvaikne halálosan csendes; surmväsinud agyonfáradt, halálosan fáradt, hullafáradt, holtfáradt, dögfáradt
surma+ ♦ surmaeelne halál előtti; surmahaigus halálos betegség; surmaheitlus haláltusa; surmahirm halálfélelem; surmaingel halálangyal; surmajuht[um] haláleset; surmajärgne halál utáni; surmakorin halálhörgés; surmakuulutus gyászjelentés; surmalaager haláltábor; surmalaps halál fia; surmamõistetu halálraítélt; surmanuhtlus halálbüntetés; surmaotsus halálos ítélet; surmapatt főbűn, halálos bűn; surmapiin halálkín; surmapõhjus a halál oka, halálok; surmapõlgus halálmegvetés; surmariik halálország; surmasõnum, surmateade halálhír; surmatunnistus halotti bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat; surmauni halálos álom; surmavaenlane halálos ellenség; surmavaikus síri csend; surmaähvardus halálos fenyegetés

surma saama elesik, halálát leli

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

sõber <sõber sõbra s'õpra s'õpra, s'õpra[de s'õpra[sid_&_s'õpr/u 24 s, adj>
1. barát ♦ lähedane sõber közeli barát; lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; lapsepõlvesõber gyermekkori barát; noorpõlvesõber ifjúkori barát; nad on parimad sõbrad nagyon jó barátok; head sõbrad! kedves barátaim!; mu vana sõber a régi barátom; sõpradeks saama összebarátkozik; parim sõber on raamat a könyv a legjobb barát; koer on inimese parim sõber a kutya az ember legjobb barátja; ütle mulle, kes on su sõber, ja ma ütlen, kes sa ise oled madarat tolláról, embert barátjáról
2. (poolehoidja, pooldaja, millegi austaja) barát ♦ jalgpallisõber focibarát; muusikasõber zenebarát; kunstisõber műbarát; looduse sõber természetbarát; hea toidu sõber a finom ételek barátja

sõbrunema <sõbrune[ma sõbrune[da sõbrune[b sõbrune[tud 27 v> ([vähehaaval] sõbraks saama) (össze)barátkozik, barátságot köt ♦ sõbruneb oma tööga barátkozik a munkájával; klassikaaslased sõbrunesid omavahel kiiresti osztálytársak gyorsan összebarátkoztak egymással

sõnasaba <+saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s> ♦ sõnasabast kinni saama szaván fogja

süttima <s'ütti[ma s'ütti[da s'ütti[b s'ütti[tud 27 v; s'ütti[ma s'ütti[da süti[b süti[tud 28 v> (põlema minema, tuld võtma) gyullad, tüzet fog, felgyullad; (plahvatades, leegiga) meggyullad, fellobban; (valgusallika, valguse kohta: valgustama, helendama, loitma hakkama) kigyullad, kigyúl; piltl (algust saama, puhkema) kitör; piltl (millestki kaasa haaratud saama, põlema minema, hoogu sattuma, ärrituma, ägestuma) felgyullad ♦ märjad puud süttivad halvasti a nedves fa nehezen gyullad; kergesti süttiv vedelik gyúlékony folyadék; pimedatel tänavatel süttivad tuled a sötét utcákon kigyúlnak a fények; valgusfooris süt[t]is punane tuli pirosra vált a közlekedési lámpa; taevas süttisid tähed kigyúltak a csillagok az égen; ootamatult süttis sõda hirtelen kitört a háború; ta südames süttis viha felgyulladt a lelkében a harag; nende vahel oli süttinud armastus fellobbant köztük a szerelem; ta silmis süttis uudishimu a szemében felgyulladt a kíváncsiság

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

tagatis <tagatis tagatise tagatis[t tagatis[se, tagatis[te tagatis/i 11 s> (see, mis midagi tagab, garantii) jótállás, biztosíték, garancia ♦ laenu saama tagatise vastu kölcsönt kap biztosíték ellenében; pank nõuab tagatist v tagatisi a bank garanciát kér
■LS: tagatis+ ♦ tagatisaeg jótállási idő; tagatiskiri jótállási jegy, garanciajegy; tagatisraha, tagatissumma letét, letéti összeg

taipama <t'aipa[ma taiba[ta t'aipa[b taiba[tud 29 v>
1. (aru saama, mõistma) felfog, (meg)ért, feleszmél ♦ ta ei taipa mõhkugi v tuhkagi nem ért semmit; taipas alles hiljem, milline löök teda oli tabanud csak később fogta fel, hogy mekkora csapás érte; taipas liiga hilja későn eszmélt fel; nüüd ma alles taipan most már értem
2. (millegi peale tulema, midagi teha märkama) észrevesz, rájön ♦ taipas, et tal pole kuhugi minna rájött, hogy nincs hová mennie

tanu <tanu tanu tanu -, tanu[de tanu[sid 17 s> etn (abielunaise peakate) fejkötő, főkötő ♦ pruudi pitsiline tanu a menyecske csipkés fejkötője; tanu alla saama piltl bekötik a fejét, fejkötő alá kerül

tappa saama megverik

teada saama értesül, megtud

teatav <t'eatav t'eatava t'eatava[t -, t'eatava[te t'eatava[id 02 adj>
1. (lähemalt määratlemata, mõningane) bizonyos, egyes ♦ teataval määral bizonyos mértékben; teatavatel juhtudel bizonyos esetekben; teatavate puu- ja köögiviljade hind az egyes gyümölcs- és zöldségfélék ára
2. (translatiivis märgib millegi saamist teadaolevaks, avalikuks) ♦ teatavaks tegema bemond, nyilvánosságra hoz, kiértesít, közöl; teatavaks saama ismertté válik; teatavaks võtma tudomásul vesz

teenima <t'eeni[ma t'eeni[da teeni[b teeni[tud 28 v>
1. (elatist hankima, palka vm sissetulekut saama) keres ♦ endale leiba teenima kenyeret keres; elatist teenima megélhetést keres; teenin hästi, kuid tunnen end vaesena jól keresek, de szegénynek érzem magam
2. (ametis v teenistuses olema, jumalateenistust pidama, aega teenima) szolgál ♦ poeg teenib kalalaeval madrusena a fia matrózként szolgál egy halászhajón; aega teenima hadseregben szolgál; missal teenis diakon a misén diakónus teljesítette a szolgálatot; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni
3. (kelleks-milleks kasulik olema, [kultuslikult] austama, mille funktsiooni täitma) (ki)szolgál ♦ õilsat eesmärki teenima jó szolgálatot tesz; see maja on juba mitut põlvkonda teeninud ez a ház már több nemzedéket kiszolgált
4. (midagi pälvima) kiérdemel, megérdemel ♦ ta on rahva usalduse välja teeninud kiérdemelte a nép bizalmát; kurjategija sai teenitud karistuse az elkövető megérdemelt büntetést kapott