[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alternatiiv <alternat'iiv alternatiivi alternat'iivi alternat'iivi, alternat'iivi[de alternat'iivi[sid_&_alternat'iiv/e 22 s> alternatíva, vagylagos javaslat, választási lehetőség ♦ alternatiivi ees seisma két alternatíva közül választ

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

eesotsas <+otsas adv, postp> adv elöl, az elején, élén ♦ eesotsas olema élén van; eesotsas seisma élén áll

eest seisma síkraszáll

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

harali <harali adv, adj> szét ♦ sõrmed harali szétnyitott ujjakkal, nyitott tenyérrel; seisma jalad harali terpeszben áll; puude harali oksad szétálló ágak

harkseis <+s'eis seisu s'eisu s'eisu, s'eisu[de s'eisu[sid_&_s'eis/e 22 s> sport terpeszállás ♦ seisma harkseisus terpeszben áll

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

juhm <j'uhm juhmi j'uhmi j'uhmi, j'uhmi[de j'uhmi[sid_&_j'uhm/e 22 adj, s> (rumal, kohtlane) balek, nehéz felfogású, ostoba, kuka, kába, gyengeelméjű, botor, bárhogy(an), bárgyú; (vähese taibuga) buta, nehéz felfogású; (ogar, juhmistunud) ostoba, hülye ♦ harukordselt juhm rendkívül ostoba; juhm pilk bamba arc; suurest rõõmust pisut juhm elvesztette az eszét a nagy örömtől; jäin juhmina seisma döbbenten álltam ott

jõnksatama <jõnksata[ma jõnksata[da jõnksata[b jõnksata[tud 27 v> (korraks jõnksu tegema) rándul; (jõnksuga liikuma hakkama) meglök ♦ mehe kõrisõlm jõnksatas a férfi ádámcsutkája megrándult; süda jõnksatas suurest rõõmust megremegett a szívem a nagy örömtől; auto jõnksatas paigast az autó egy hirtelen rándulással elindult; rattad jõnksatasid veerema a kerekek megrándultak és guruni kezdtek; traktor jõnksatas seisma a traktor megrándult és megállt

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kiusatus <kiusatus kiusatuse kiusatus[t kiusatus[se, kiusatus[te kiusatus/i 11 s> (ahvatlus) kísértés, csábítás ♦ kiusatusest jagu/võitu saama legyőz kísértést; kiusatusse sattuma kísértésbe esik; kiusatusele vastu panema/seisma ellenáll a kísértésnek; ära anna kiusatusele järele! ne engedj a kísértésnek!; kaupluste vaateaknad on täis kiusatusi a kirakat tele van csábítónál/csábítóbbnál csábítóbb holmikkal

kuristik <kurist'ik kuristiku kurist'ikku kurist'ikku, kuristik/e_&_kurist'ikku[de kurist'ikk/e_&_kurist'ikku[sid 25 s> szakadék ♦ põhjatu kuristik feneketlen szakadék; meie vaadete vahel haigutab sügav kuristik mély szakadék tátong nézeteink között; kuristiku serval seisma a szakadék szélén áll

lävi <lävi läve läve l'ävve, läve[de läve[sid 20 s>
1. (lävepakk, künnis); psühh (aistingu tekkimiseks vajalik ärrituse minimaaltugevus) küszöb ♦ kõrge lävi magas küszöb; valulävi füsiol fájdalomküszöb; ärrituslävi füsiol ingerküszöb; üle läve astuma átlépi a küszöböt; lävel seisma megáll a küszöbön
2. piltl (eraldav piir, künnis) köszöb ♦ oleme uue sajandi lävel az új század küszöbén állunk
■LS: läve+ ♦ lävepakk küszöb

najale <najale postp [gen]> (millegi vastu v millelegi najatavasse olekusse) támaszt ♦ pane redel seina najale a falnak támasztom a létrát; jäi labidavarre najale seisma a lapátnyélre támaszkodva állt; toetas pea käte najale kezére támasztotta a fejét; toetage [end] minu najale támaszkodjatok rám

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nõksti <n'õksti adv> (nõksatades, nõksu tehes) roggyan, torpan, lebukik ♦ jäi nõksti seisma hirtelen megállt, megtorpant; õngekork liigub nõksti ja nõksti az úszó le-lebukik; laseb nõksti põlve lõnksu megroggyant a térde

parkima1 <p'arki[ma p'arki[da pargi[b pargi[tud 28 v> (sõidukit kuhugi seisma jätma) parkol

peatuma <p'eatu[ma p'eatu[da p'eatu[b p'eatu[tud 27 v>
1. (seisma jääma) megáll, leáll, eláll ♦ rong selles jaamas ei peatu a vonat nem áll meg ezen az állomáson; areng peatub leáll a fejlődés; verejooks peatus elállt a vérzés
2. (ajutiselt elama) megszáll

post1 <p'ost posti p'osti p'osti, p'osti[de p'osti[sid_&_p'ost/e 22 s>
1. (tulp, sammas) oszlop, pózna ♦ elektripost villanypózna; telefonipost telefonpózna; puitpost, puust post faoszlop
2. (vahikoht, vaatlusteenistus) őrhely, poszt ♦ vaatluspost figyelőállás; valvepost őrhely, strázsa, őrség, őrs; postil olema/seisma őrségben van/áll, őrt áll
3. kõnek (ametikoht) poszt

püsti <p'üsti adv> fel, állva ♦ püsti seisma áll; püsti tõusma feláll; püsti kargama felpattan; püsti hüppama felugrik; tõuse püsti! állj fel!; paneb telgi püsti felállítja a sátrat; jääb püsti magama állva elalszik; pea püsti! fel a fejjel!; paneb peo püsti bulit szervez; juuksed tõusid peas püsti égnek állt a haja; püsti asendis tulistama álló helyzetből lő; vana ait seisab veel püsti a régi kamra még áll; purjus mees püsib vaevu püsti a részeg alig áll a lábán; püsti tõusta, kohus tuleb! felkelni, jön a bíróság!; käib ringi, nina püsti magasan/fenn hordja az orrát; viskab sussid püsti földobja a talpát
■LS: püsti+ (täiesti) ♦ püstihädas nagy bajban van; püstihull teljesen őrült; püstiloll sült/tökéletes bolond; püstirikas dúsgazdag
püsti+ (jalgadel seistes) ♦ püstiasend álló helyzet; püstijalu állva; püstipäi emelt fejjel/fővel; püstilähe, püstistart sport állórajt

püsti seisma áll

ring1 <r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (tasandiline kujund, selline ese, sõõr) kör ♦ ringi pindala a kör területe; tõmba õigele vastusele ring ümber! karikázd be a jó választ!; tumedad ringid silmade all sötét karikák a szem alatt
2. (kellestki v millestki moodustatuna); sport (sõõrjas ala, millel võisteldakse) kör ♦ kettaheitering dobókör; poksiring ring; ringis seisma körben áll; inimesed istuvad ringis ümber lõkke az emberek körben ülnek a tűz körül
3. (ringjoone vm suletud kõverjoone kujuline liikumine) kör ♦ suletud ring zárt kör; surnud ring ördögi kör; auring tisztelet kör; lähme ringiga koju majd kerülővel megyünk haza; teeb maja ümber ringi tesz egy kört a ház körül; teeb kõigile ühe ringi välja mindenkinek fizet egy kört
4. sport (võistluse üks järk, voor) kör, forduló ♦ kaotusring vesztes kör; läheb teises ringis juhtima a második körben átveszi a vezetést; kolmandasse ringi pääsema bejut a harmadik fordulóba
5. (üldisemalt mingi tegevuse ühe etapi kohta) kör, forduló ♦ võime ühe ringi veel mängida még egy kört lejátszhatunk; läbirääkimiste esimene ring a tárgyalás első fordulója
6. (kogum, hulk) kör ♦ küsimustering a problémák köre
7. (inimeste kohta: keskkond, seltskond) kör ♦ ekspertide ring a szakértők köre; sõprusring, sõprade ring baráti kör; tutvusring ismeretségi kör
8. (pl) (ringkonnad) körök ♦ uudis levis ülikooli ringides kulutulena a hír futótűzként terjedt egyetemi körökben
9. (selts, klubi, ühing) kör ♦ näitering színjátszó kör; spordiring sportkör
■LS: ringi+ (seltsi, klubiga seotud)
ringi+ sport

rivi <rivi rivi rivi r'ivvi, rivi[de rivi[sid 17 s>
1. (asjade, olendite, nähtuste rida) sor ♦ hanerivi libasor; autod sõidavad pikas rivis az autók hosszú sorban haladnak
2. (inimeste, veokite vms paigutus ühel joonel kõrvuti) sor; sõj (sõjaväelaste, allüksuste vms paigutus viirgudesse) alakzat ♦ rivisse astuma sorakozik; rivis seisma sorban áll; võtke rivvi! sorakozó!
3. piltl (sisekohakäänetes märgib töötamist, tegutsemist, toimimist) sor ♦ rivist välja viima tönkretesz, bénít; rivist väljas munkaképtelen; rivist välja minema kitör a sorból, kidől a sorból, tönkremegy; pomm lõi enamiku turvakaameraid rivist välja a bomba a legtöbb kamerát tönkretette

saba <saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s>
1. (loomadel, eseme, liiklusvahendi vm tagaosa) farok ♦ lennukisaba, lennuki saba repülőgép farka; pannisaba, panni saba serpenyő nyele; orava saba mókus farka; kuke saba kaks farka; komeedi saba üstökös csóvája; saba liputama csóválja a farkát; rebane tõmbas saba jalge vahele a róka meghunyászkodott; panin talle mereväelast sappa kõnek ráállítottam két tengerészgyalogost, hogy kövessék; ta jutul pole saba ega sarvi piltl annak, amit mond, nincs se sava se borsa, beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi piltl se füle, se farka; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri
2. (rõiva alumine osa) fark ♦ kuuesaba a frakk farka; seelikusaba szoknya farka
3. kõnek (järjekord) sor ♦ piletisaba jegysor; sabas seisma sorban áll
4. (liitsõna järelosana) (taime-, loomanimetustes) fark ♦ rebasesaba réti ecsetpázsit
■LS: saba+ ♦ sabajupp farkinca; sabaluu farkcsont; sabalüli farkcsigolya; sabarakk bérenc; sabasulg farktoll

sabas seisma sorban áll

seisatama <seisata[ma seisata[da seisata[b seisata[tud 27 v> (seisma jääma, korraks peatuma) megáll (egy rövid időre) ♦ lävel seisatama megáll a küszöbön

seiskama <s'eiska[ma seisa[ta s'eiska[b seisa[tud 29 v> (seisma panema v jätma) megállít, leállít ♦ politseinik seiskab liikluse a rendőr leállítja a forgalmat

seiskuma <s'eisku[ma s'eisku[da s'eisku[b s'eisku[tud 27 v> (seisma jääma) megáll, leáll; (soikuma, stagneeruma) pang ♦ mootor seiskus leállt a motor

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

seisma jääma megáll, leáll, állva marad

seisma panema megállít, leállít, elállít

serv1 <s'erv serva s'erva s'erva, s'erva[de s'erva[sid_&_s'erv/i 22 s> (äär) szél, szegély, perem, karima, él ♦ terava servaga kivi nyers kő; rihveldatud servadega megmunkált (ferdére vágott) élekkel; kõrge servaga taldrik magas peremmel tányér; metsa serval az erdő szélén; kaabu serv a kalap széle; kõnnitee serv a járda szegélye; linna servas a város peremén/szélén; ämber on servani täis a vödör csordultig tele van; vanni serv a fürdőkád karimája; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll

süda <süda südame südan[t -, südame[te südame[id 04 s>
1. szív ♦ süda tuksub a szív dobog; süda jätab lööke vahele kihagy a szív; süda jäi seisma v lakkas töötamast megállt a szíve; last südame all kandma a szíve alatt hordja magzatát
2. piltl (seoses hingeelu ja mitmesuguste sisetunnetega, sisim, hing) szív ♦ südant soojendav szívet melengető; süda paisub uhkusest dagad a szíve a büszkeségtől; süda on valu täis v valutab fáj a szíve; mul süda tilgub verd vérzik a szívem; mis mure su südant vaevab? mi nyomja a szíved?; südant rindu võtma bátorságot merít, nekibátorodik; okas jäi südamesse szívében fullánk maradt; raske südamega nehéz szívvel; südame põhjas a szíve mélyén; tal läks süda saapasäärde inába szállt a bátorsága; ta süda läks saapasäärde savóvá vált a vére; südant puistama kiönti szívét vkinek; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; mul pole südant, et... nem visz rá a lélek, hogy...; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; ta süda lõhkeb megszakad a szíve; midagi südamesse võtma szívére vesz vmit
3. piltl (iiveldustunde puhul) ♦ mul on süda paha hányingerem van, émelygek; süda läks äkki pahaks rosszul lett
4. (südaosa, südamik) mag(ház), szív ♦ õunasüda, õuna süda almamagház; linna süda a város szíve
■LS: süda+ ♦ südapäev dél; südasuvi nyár dereka, nyár közepe; südatalv tél dereka, tél közepe; südaöö éjfél
südame+ ♦ südamealune, rindealune gyomorszáj; südameatakk szívroham; südamehaige szívbeteg; südamehaigus szívbaj, szívbetegség; südamehäire szívprobléma; südameinfarkt szívinfarktus; südamekahin szívzörej; südamekirurg szívsebész; südameklapp szívbillentyű; südamekloppimine szapora szívverés; südamekramp szívgörcs; südamelihas szívizom; südamelihasepõletik szívizomgyulladás; südamelöögid szívhang; südamemassaaž szívmasszázs; südameoperatsioon szívműtét; südamepaun szívburok; südamepekslemine szívdobogás; südamepuudulikkus szívelégtelenség; südamepärgarter szívkoszorúér; südamerabandus szívbénulás, szívszélhűdés; südamerahu lelki nyugalom; südamerike szívhiba; südamesiire szívátültetés; südamestimulaator pacemaker, szívritmus-szabályozó; südamesõber kebelbarát, testi-lelki jó barát, a legjobb barát; südametalitlus, südametegevus szívműködés; südametilgad szívcseppek; südametukse szívverés, szívdobbanás; südametemurdja szívtipró; südamevalu (1) szívfájdalom; (2) bánat; südamevatsake szívkamra; südameveri vér; südameviga szívhiba, szívrendellenesség

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

valvel <v'alvel adv>
1. (valvamas) őrködik; (valvsana olema) készültségben áll ♦ olime öösel ladude juures valvel éjszaka őrködtünk a raktáraknál
2. (ärkvel) ébren van
3. (valveseisangus) vigyázzállásban; (käsklus selleks) vigyázz! ♦ valvel seisma vigyázzban áll

vastamisi <v'astamisi adv> (teineteise vastu v vastas) egymással szemben ♦ vastamisi istuma egymással szemben ül; vastamisi seisma piltl szembe néz; EL seisab vastamisi enneolematu kriisiga az EU olyan példa nélküli válsággal néz szembe; vastamisi asetama szembesít; vastamisi sattuma szembekerül; nende pilgud juhtusid vastamisi a tekintetük találkozott

vastu seisma ellenáll, szembeszegül