[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arusaadav <+s'aadav s'aadava s'aadava[t -, s'aadava[te s'aadava[id 02 adj> érthető; (selge) világos ♦ arusaadavatel põhjustel érthető okokból; on täiesti arusaadav, et ... teljesen érthető, hogy...

endiselt <'endiselt adv> továbbra is, még mindig, korábbi módon ♦ taevas on endiselt selge az ég még mindig derűs; kodus on kõik endiselt otthon minden korábbi módon van

erinevus <erinevus erinevuse erinevus[t erinevus[se, erinevus[te erinevus/i_&_erinevuse[id 11_&_09? s> különbség, eltérés ♦ nende kahe vahel on väga selge erinevus a kettő között igen nyilvánvaló a különbség; olulised erinevused jelentős eltérések; vaadete erinevus a nézeteknek az eltérése; selle erinevusega, et azzal az eltéréssel, hogy; kahes tekstis on erinevusi eltérések vannak a két szövegben

esitus <esitus esituse esitus[t esitus[se, esitus[te esitus/i 11 s>
1. (ettekanne) előadás
2. (edasiandmine, väljendamine) kifejezés, ábrazolás ♦ oma mõtete selge esitus a gondolatok világos kifejezése; geomeetriline esitus mat geometriai ábrázolás

ettekujutus <+kujutus kujutuse kujutus[t kujutus[se, kujutus[te kujutus/i 11 s> elképzelés, képzelet ♦ selge ettekujutus világos elképzelés

haljas <haljas h'alja haljas[t -, haljas[te h'alja[id 07 adj, s>
1. adj (roheline) zöld, füves ♦ haljas aas füves rét; mets läheb päev-päevalt haljamaks az erdő napról napra zöldebb; oled veel liiga noor ja haljas még túl fiatal és tapasztalatlan vagy; haljale oksale jõudma zöld ágra vergődik
2. adj (läikiv, hiilgav) csillogó ♦ haljas teras csillogó acél; haljas mõõk csillogó-villogó kard; haljaks hõõrutud vasknõud fényesre sikált rézedény
3. adj (selge, klaar) tiszta ♦ haljas allikavesi tiszta forrásvíz
4. s kõnek tapasztalatlan
■LS: haljas+ ♦ haljassööt põll zöldtakarmány; haljasväetis põll zöldtrágya; haljasvöönd zöldövezet

helge <h'elge h'elge h'elge[t -, h'elge[te h'elge[id 01 adj> (hele, selge) derűs ♦ helge meeleolu derűs hangulat

ilmselge <+s'elge s'elge s'elge[t -, s'elge[te s'elge[id 01 adj> (väga selge) nyilvánvaló, világos, magától értetődő, egyértelmű, vitathatatlan ♦ ilmselged eelised nyilvánvaló előnyök; on ilmselge, et nõnda ei jää világos, hogy nem marad így

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

karge <k'arge k'arge k'arge[t -, k'arge[te k'arge[id 01 adj>
1. (jaheduse tõttu karastav, värskendav) friss, hűvös, csípős ♦ puhas ja karge õhk tiszta és friss levegő; karge sügispäev hűvös őszi nap; karge allikavesi friss forrásvíz
2. (puhas, selge) tiszta ♦ karge taevas tiszta ég
3. (karm, range) hűvös ♦ karge meri hűvös tenger
4. (kõva, närtsimata) friss, roppanós ♦ karge õun friss alma

kindel <k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj>
1. (kandev, kõva, tugev, vastupidav) szilárd; (turvaline, ohutu, usaldusväärne) biztos ♦ kindel alus v põhi szilárd alap; Euroopa on kindel koht, seda eriti kriisi ajal Európa biztos menedék, különösen válság idején
2. (püsiv, muutumatu, vankumatu, vääramatu) határozott, szilárd ♦ kindel kavatsus határozott szándék; kindel sõprus szilárd barátság
3. (ilmne, vaieldamatu, selge) megbízható; (veendunud) bizonyos, biztos ♦ kindlad andmed megbízható adatok; kindel juhtimine megbízható irányítás; kindel kõneviis keel kijelentő mód, jelentő mód; olen kindel selles, et bizonyos vagyok benne, hogy
4. (mittejuhuslik) meghatározott; (määratud) rögzített ♦ kindel elukoht állandó lakhely; kindel kuupalk rögzített havi fizetés, meghatározott fizetés; kindel tähtaeg rögzített határidő; kindlaks määratud kuupäeval meghatározott napon; kindlal kellaajal meghatározott órában
5. (liitsõna järelosa) (mingi välismõju eest kaitstud, sellele vastupidav) álló ♦ see on haiguskindel ellenáll a betegségeknek; helikindel hangszigetelt; kuulikindel golyóálló; kuumakindel, kuumuskindel hőálló; külmakindel fagyálló, hidegtűrő, fagytűrő; löögikindel ütésálló; põuakindel aszályálló; tulekindel tűzálló; veekindel vízálló, vízzáró; õhukindel légmentes, légzáró

kirgas <kirgas k'irka kirgas[t -, kirgas[te k'irka[id 07 adj> (särav, selge) fényes, ragyogó, derült ♦ kirgas hommik fényes reggel; kirkad värvid élénk színek; oli kirgas talvine päev derült téli nap volt

klaar <kl'aar klaari kl'aari kl'aari, kl'aari[de kl'aari[sid_&_kl'aar/e 22 adj, s>
1. adj kõnek (selge) derült, tiszta ♦ klaar taevas derült ég; klaar õhtu tiszta este
2. adj kõnek (korras, selge) rendicsek!, világos! ♦ klaar? – klaar rendicsek? – rendicsek
3. s (klaarõun) 'nyári almafajta'

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

kristallselge <+s'elge s'elge s'elge[t -, s'elge[te s'elge[id 01 adj> (läbipaistvalt selge) kristálytiszta ♦ kristallselge oja kristálytiszta patak

kristalne <krist'alne krist'alse krist'alse[t -, krist'alse[te krist'alse[id 02 adj>
1. (kristalliline) kristályos ♦ kristalsed kivimid kristályos kőzetek
2. piltl (kristalli meenutav) kristályos ♦ kristalne sädelus kristályos csillogás
3. piltl (väga selge, puhas) kristályos ♦ kristalne ausus kristályos őszinteség

loetav <l'oetav l'oetava l'oetava[t -, l'oetava[te l'oetava[id 02 adj, s>
1. s (see, mida loetakse) olvasmány, olvasnivaló
2. adj (selge, arusaadav) olvasható ♦ loetav käekiri olvasható kézírás
3. adj (palju-, lugemisväärne) olvasott ♦ kõige loetavam ajaleht a legolvasottabb újság

maanduma <m'aandu[ma m'aandu[da m'aandu[b m'aandu[tud 27 v>
1. ([maa]pinnale laskuma) leszáll, landol ♦ lennuk maandub Tallinna lennuväljale a repülőgép leszáll a tallinni repülőtérre; kassid maanduvad alati käppadele a macskák mindig a talpukon landolnak; vares maandub maja katusele a varjú leszáll a háztetőre
2. (maabuma, randuma) kiköt, landol
3. piltl (sattuma, jõudma) kerül ♦ kuidas ta siiakanti maandus, pole selge hogyan került ide, nem világos
■LS: maandumis+ ♦ maandumisplats leszállópálya; maandumisrada lenn kifutópálya

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

oja <oja oja oja 'ojja, oja[de oja[sid 17 s> csermely, patak, séd ♦ kitsas oja keskeny patak; veerohke oja bővízű patak; kiire vooluga oja gyors folyású csermely; selge veega oja tiszta vizű patak; oja vulin a csermely csörgedezése; kukkus ojja a patakba esett; pisarad voolavad ojadena patakokban folyik a könnye
■LS: oja+ ♦ ojanire patak; ojaperv patakpart; ojaäärne a patak menti

otsene <otsene otsese otses[t -, otses[te otsese[id 10 adj>
1. (vahetu) direkt, közvetlen, egyenes ♦ otsene kõne keel egyenes beszéd; otsene maks egyenes adó; otsene mõju közvetlen hatás; otsene pärija közvetlen örökös; otsene seos közvetlen összefüggés; otsene ülemus közvetlen felettes; sõna otseses mõttes szó szerint
2. (selge, ilmne) világos, nyilvánvló ♦ otsene ähvardus közvetlen fenyegetés; otsene vale nyilvánvaló hazugság; otsene vihje közvetlen célzás; otsene vajadus nyilvánvaló igény
3. (otsekohene) nyílt; (avameelne) nyitott; (siiras) őszinte ♦ liiga otsene küsimus túl közvetlen kérdés; ta on otsese ütlemisega tüdruk szókimondó lány

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pilvitu <pilvitu pilvitu pilvitu[t -, pilvitu[te pilvitu[id 01 adj>
1. (pilvedeta, selge) derült, felhőtlen ♦ pilvitu taevas derült ég
2. piltl (muretu) derült, felhőtlen ♦ pilvitu õnn felhőtlen boldogság

puhas <puhas p'uhta puhas[t -, puhas[te p'uhta[id 07 adj, s>
1. adj (määrdumata, mustuseta) tiszta ♦ puhas käterätik tiszta törölköző; puhas vesi tiszta víz; puhtaks pesema tisztára mos; pesen oma käed puhtaks lemosom a kezem; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön; piinlikult puhas tiszta, mint a patyolat
2. adj (aus, siiras, laitmatu) tiszta ♦ puhta südamega tiszta szívvel; puhas südametunnistus tiszta lelkiismeret; räägib su puhtaks kertelés nélkül kimond
3. adj (lisanditeta, segamata, sajaprotsendiline) tiszta ♦ puhas kuld tiszta arany; puhas piiritus finomszesz; puhast tõugu v tõupuhas täkk telivér csődör/mén; puhast sorti v sordipuhas seeme fajtatiszta vetőmag; puhas kunst öncélú művészet; tehniliselt puhas magneesiumhüdroksiid technikai tisztaságú magnézium-hidroxid
4. adj (täielik, ehtne, päris, selge, pelk) tiszta, puszta ♦ puhas juhus, et nii läks tiszta véletlen volt, hogy így történt; puhtaks kirjutama letisztáz; see on puhas pettus ez tiszta csalás; poiss räägib puhast tõtt a fiú tiszta igazat mond; kaks päeva oli siin puhas põrgu ezek tiszta szerencsejátékok; puhta kullana võtma készpénznek vesz
■LS: puhas+ ♦ puhaskaal tiszta/nettó súly; puhaskultuur põll, biol tiszta kultúra; puhastuba tiszta szoba; puhastulu maj tiszta bevétel
puhta+ ♦ puhtatõuline telivér; puhtaveeline tiszta vizű

seep2 <s'eep seebi s'eepi s'eepi, s'eepi[de s'eepi[sid_&_s'eep/e 22 s> szappan ♦ desinfitseeriv seep fertőtlenítő szappan; habemeajamisseep borotvaszappan; lõhnaseep szagos szappan; majapidamisseep háziszappan; pesuseep mosószappan; silma[pesu]seep, tualettseep pipereszappan; tõrvaseep kátrányszappan; vedelseep folyékony szappan; selge kui seebivesi/saunaaken piltl világos, mint a vakablak
■LS: seebi+ ♦ seebikarp szappantartó; seebikeetja szappanfőző; seebimull szappanbuborék; seebitükk szappandarab; seebivabrik szappangyár; seebivaht szappanhab; seebivesi szappanos víz

selge <s'elge s'elge s'elge[t -, s'elge[te s'elge[id 01 adj>
1. világos ♦ selge käekiri világos kézírás; asi on selge az ügy világos; kood peab olema selgelt nähtav az azonosító számnak jól látható kell lennie; selged eesmärgid világos célok; selge kui seebivesi/saunaaken világos, mint a vakablak
2. (arusaadav, mõistetav) érthető, értetődő, egyértelmű ♦ on iseenesest selge, et ... ez magától értetődő, hogy...; peagi sai selgeks, et ... nemsokára kiderült, hogy...
3. (millegi oskamise, kätteõppimise kohta) ♦ selgeks õppima megtanul; selgeks tegema kiderít, tisztáz; õppis suvel ujumise selgeks nyáron megtanult úszni
4. (klaar, puhas) tiszta; (kirgas, särav) fényes ♦ selge vesi tiszta víz; selge taevas tiszta ég; mõistus on tal selge tiszta az esze
5. (täielik, päris, lausa) tiszta ♦ selge juhus tiszta véletlenség; see on selge jama tiszta hülyeség

sulaselge <+s'elge s'elge s'elge[t -, s'elge[te s'elge[id 01 adj> (täiesti selge, ilmselge) színtiszta, nyilvánvaló, napnál világosabb ♦ sulaselge rõõm színtiszta öröm; räägib sulaselget tõtt megmondja a színtiszta igazságot

taevas <taevas t'aeva taevas[t -, taevas[te t'aeva[id 07 s>
1. ég; (taevalaotus, taevavõlv) égív, égbolt, mennybolt ♦ põhjatu taevas feneketlen ég; selge taevas tiszta ég; tinane v tinahall taevas borús ég; koidutaevas hajnali égbolt; loojangutaevas naplemente égbolt; tähistaevas csillagos ég; lahtise taeva all szabad ég alatt; taevas on tähti täis az ég tele van csillagokkal; ega talv taeva[sse] jää nem eszi meg a farkas/kutya a telet; taevani ülistama az egekig dicsér; taeva luugid avanevad megerednek/megnyílnak az ég csatornái; sadagu taevast või pussnuge még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; (nagu) välk selgest taevast derült égből villámcsapás; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat igér; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; nagu taevast kukkunud mintha az égből pottyant volna; ta tunneb end seitsmendas taevas a hetedik mennyországban érzi magát
2. (jumala asupaik, paradiis, taevariik) menny(ország); (hüüatustes) ég ♦ tänu taevale! hála az égnek!; [oh sa] püha taevas! te szent ég!, jóságos ég!; taevas temaga! ég vele!; taeva pärast! az ég szerelmére!; taevas teab, kus ta nüüd on a jó ég tudja, most hol van
■LS: taeva+ ♦ taevaingel mennyei angyal; taevaisa, Taevaisa mennyei Atya; taevakanal műholdas csatorna; taevakeha égitest; taevalaotus égbolt, mennybolt; taevamanna mennyei manna; taevaminek mennybemenetel; taevasina az ég kékje; taevataat, Taevataat mennyei Atya, Úristen

terav <terav terava terava[t -, terava[te terava[id 02 adj>
1. (hästi lõikav, vahe) éles; (teritatud) élesített ♦ terav nuga éles kés
2. (õheneva serva v aheneva otsaga, kitsast tippu v nurka moodustav) hegyes ♦ terav kikkhabe hegyes szakáll; terav nõel hegyes tű
3. (visuaalselt selgesti eristuv, selge, kontrastne) éles ♦ terav kujutis éles kép
4. (intensiivselt meeltele mõjuv) éles ♦ terav tomatikaste csípős paradicsomszósz; terav vedurivile éles mozdonyfütty; terav valgus éles fény; terav valu éles fájdalom
5. (meelte ja vaimuomaduste iseloomustamisel: terane, täpne, tundlik) éles ♦ terav nägemine éles látás; terav kuulmine éles hallás; terav mõistus éles ész
6. (ütlemislaadi, tooni kohta: torkav, salvav, pilkav) éles ♦ terav märkus vágás; ta on terava keelega éles nyelve van; terava sulega publitsist éles tollú publicista
■LS: terav+ ♦ teravnurk hegyesszög; teravnurkne hegyesszögű
terava+ ♦ teravamaitseline csípős; teravaninaline hegyes orrú

uhhaa <uhh'aa uhh'aa uhh'aa[d -, uhh'aa[de uhh'aa[sid 26 s> (selge kalasupp, uhka) halászlé

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

ükskordüks <+'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 s> (korrutustabel) egyszeregy, kétszerkettő ♦ selge nagu ükskordüks biztos/egyértelmű, mint a kétszer kettő; lihtne kui ükskordüks egyszerű, mint a kétszerkettő

ülevaade <+vaade v'aate vaade[t -, vaade[te v'aate[id 06 s> (terviklik üldpilt, selge ettekujutus) áttekintés, összefoglaló, összefoglalás, szemle, körkép, keresztmetszet, kép, figyelő