[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aedmaasikas <+maasikas maasika maasika[t -, maasika[te maasika[id 02 s> bot (taim Fragaria ananassa, selle vili) eper, földieper

aeduba <+uba 'oa uba -, uba[de uba[sid_&_ub/e 18 s> bot (köögiviljataim Phaseolus, selle vili) bab ♦ harilik aeduba bot (Phaseolus vulgaris) bab, veteménybab, paszuly; konserveeritud aeduba v aedoad babkonzerv

alõtša <alõtša alõtša alõtša[t -, alõtša[de alõtša[sid 16 s> bot (haraline ploomipuu Prunus divaricata, selle vili) cseresznyeszilva, mirabolán

ananass <anan'ass ananassi anan'assi anan'assi, anan'assi[de anan'assi[sid_&_anan'ass/e 22 s> bot (rohttaim Ananas, selle vili) ananász

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

aniis <an'iis aniisi an'iisi an'iisi, an'iisi[de an'iisi[sid_&_an'iis/e 22 s> bot (lõunamaine rohttaim Anisum, selle viljad) ánizs
■LS: aniisi+ ♦ aniisiliköör ánizs

aparaat <apar'aat aparaadi apar'aati apar'aati, apar'aati[de apar'aati[sid_&_apar'aat/e 22 s>
1. (seade) gép, készülék, apparátus, műszer ♦ tundlik aparaat kényes műszer; hingamisaparaat lélegeztetőgép; kassaaparaat pénztárgép; keevitusaparaat hegesztőgép; kuuldeaparaat, kuulmisaparaat hallókészülék; paljundusaparaat másológép; telefoniaparaat telefonkészülék
2. anat (organismi elundkond) szervezet, szervrendszer ♦ hääleaparaat hangszalagrés; seedeaparaat emésztőrendszer
3. (asutus, selle töötajad) gépezet, apparátus ♦ administratiivaparaat, haldusaparaat adminisztráció; riigiaparaat államgépezet, állami apparátus

asemel <asemel adv, postp> vt ka asemele
1. postp [gen] helyett, helyében ♦ leiva asemel kenyér helyett; kellegi asemel töötama vki helyett dolgozik; paneb lilleõie asemel lindi kaabu külge virág helyett szalagot tesz a kalapjára; tema asemel az ő helyében; selle asemel ehelyett; selle asemel et ahelyett, hogy
2. adv helyette ♦ vana õpetaja läks pensionile, noor on juba asemel a régi tanár nyugdíjba ment, már jött is egy fiatal helyette

baklažaan <baklaž'aan baklažaani baklaž'aani baklaž'aani, baklaž'aani[de baklaž'aani[sid_&_baklaž'aan/e 22 s> bot (köögiviljataim Solanum melongena, selle vili) padlizsán, török paradicsom ♦ täidetud baklažaanid töltött padlizsán
■LS: baklažaani+ ♦ baklažaanipüree padlizsánkrém

bambus <b'ambus b'ambuse b'ambus[t b'ambus[se, b'ambus[te b'ambus/i_&_b'ambuse[id 11_&_09 s>
1. bot (kõrreline troopikataim) bambusz
2. (selle puit) bambusz ♦ bambusest õngeritv bambusz horgászbot
■LS: bambus+ ♦ bambushütt bambuszkunyhó; bambuskaru zool (Ailuropoda melanoleuca) óriáspanda; bambuskepp nádpálca

banaan <ban'aan banaani ban'aani ban'aani, ban'aani[de ban'aani[sid_&_ban'aan/e 22 s> bot (troopiline rohttaim Musa, selle vili) banán ♦ kuivatatud banaanid szárított banán
■LS: banaani+ ♦ banaaniistandus banánültetvény; banaanikoor banánhéj

bataat <bat'aat bataadi bat'aati bat'aati, bat'aati[de bat'aati[sid_&_bat'aat/e 22 s> bot
1. (troopiliste taimede perekond Ipomoea) hajnalka
2. (maguskartul Ipomoea batatas, selle juuremugul) édesburgonya, batáta

doktor <d'oktor d'oktori d'oktori[t -, d'oktori[te d'oktore[id 02 s> (teaduskraad, selle kraadiga isik, arst) doktor ♦ filosoofiadoktor filozófiai doktor; doktor ütles, et haige paraneb varsti az orvos azt mondta, hogy a beteg hamarosan helyreáll

duo <d'uo d'uo d'uo[d -, d'uo[de d'uo[sid 26 s> muus (helitöö kahele instrumendile, selle ettekandjad) kettős

elevile <elevile adv> vt ka elevil izgatott ♦ elevile minema izgatott lesz; ta läks selle uudise peale elevile erre a hírre izgatott lett

epee <ep'ee ep'ee ep'ee[d -, ep'ee[de ep'ee[sid_&_ep'e[id 26 s> sport
1. (torkerelv) párbajtőr
2. (selle relvaga vehklemine) párbajtőrvívás
■LS: epee+ ♦ epeemeeskond férfi párbajtőrcsapat; epeevehkleja párbajtőrvívó; epeevõistkond párbajtőrcsapat; epeevõistlused párbajtőr versenyek

erinevalt <erinevalt adv> másféleképpen, különbözőképpen; (erinedes) ellentétben ♦ erinevalt temast olen ma selle üle rõõmus vele ellentétben, örülök ennek

erinevus <erinevus erinevuse erinevus[t erinevus[se, erinevus[te erinevus/i_&_erinevuse[id 11_&_09? s> különbség, eltérés ♦ nende kahe vahel on väga selge erinevus a kettő között igen nyilvánvaló a különbség; olulised erinevused jelentős eltérések; vaadete erinevus a nézeteknek az eltérése; selle erinevusega, et azzal az eltéréssel, hogy; kahes tekstis on erinevusi eltérések vannak a két szövegben

espadron <espadron espadroni espadroni espadroni, espadroni[de espadron/e 19 s> sport
1. (vehklemismõõk) kard
2. (selle mõõgaga vehklemine) kardvívás ♦ võistlused espadronis kardvívás verseny

etümoloogia <etümol'oogia etümol'oogia etümol'oogia[t -, etümol'oogia[te etümol'oogia[id 01 s> keel (sõna päritolu õpetus, sõna algupära) etimológia, szófejtés ♦ rahvaetümoloogia népetimológia; mis on selle sõna etümoloogia? mi ennek a szónak az etimológiája?
■LS: etümoloogia+ ♦ etümoloogiasõnaraamat szófejtő szótár

fallos <f'allos f'allose f'allos[t f'allos[se, f'allos[te f'allos/i_&_f'allose[id 11_&_09 s> (mehe suguliige, selle kuju kultuse objektina) fallosz

filigraan <filigr'aan filigraani filigr'aani filigr'aani, filigr'aani[de filigr'aani[sid_&_filigr'aan/e 22 s> (pitsi meenutav peenest väärismetalltraadist ehistöö, selle valmistamise tehnika, vesimärk) filigrán ♦ hõbefiligraan ezüst filigrán
■LS: filigraan+ ♦ filigraanehe filigránékszer; filigraanesemed filigrán tárgyak; filigraanklaas filigrán üveg; filigraanpaber filigrán papír
filigraani+ ♦ filigraanitehnika kunst filigrán technika

finess <fin'ess finessi fin'essi fin'essi, fin'essi[de fin'essi[sid_&_fin'ess/e 22 s>
1. (peensus, üksikasi) apróság ♦ tehnilised finessid technikai apróságok; tunneb teost kõigis selle finessides részletesen ismeri a művet
2. (peen võte, riugas) fortély

fokstrott <f'okstr'ott f'okstroti f'okstr'otti f'okstr'otti, f'okstr'otti[de f'okstr'otti[sid_&_f'okstr'ott/e 22 s> (tants, selle tantsu muusika) foxtrott ♦ aeglane fokstrott lassú foxtrott, slowfox; kiire fokstrott gyors foxtrott; fokstrotti tantsima foxtrottot táncol

fugaato <fugaato fugaato fugaato[t -, fugaato[de fugaato[sid 16 s> muus (fuugataoline helitöö v selle osa) fugató

föderalism <föderal'ism föderalismi föderal'ismi föderal'ismi, föderal'ismi[de föderal'ismi[sid_&_föderal'ism/e 22 s> pol (riikide v nende osade liidulise ühinemise süsteem, selle loomist taotlev poliitiline suund) föderalizmus

füsioloogia <füsiol'oogia füsiol'oogia füsiol'oogia[t -, füsiol'oogia[te füsiol'oogia[id 01 s> (teadus organismi ja selle elundite talitlusest, organismi v selle elundite talitlus) élettan, fiziológia ♦ võrdlev füsioloogia összehasonlító élettan; inimese füsioloogia humán élettan; rakufüsioloogia sejtélettan; hingamisfüsioloogia a légzés élettana; kliiniline füsioloogia klinikai fizilógia; seedefüsioloogia a tápcsatorna élettana; taimefüsioloogia növényélettan; vereringefüsioloogia a vérkeringés élettana; üldfüsioloogia általános élettan

gloss <gl'oss glossi gl'ossi gl'ossi, gl'ossi[de gl'ossi[sid_&_gl'oss/e 22 s> keel (tundmatu sõna v väljend, selle seletus) glossza

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

harutama <haruta[ma haruta[da haruta[b haruta[tud 27 v> (sõlme) felold, kibogoz; (õmblust) felfejt, felbont; (kudumit) felfejt, lebont; (ümbrisest, pakendist) kibont ♦ sõlme harutama csomót kibont; seelikut lahti harutama felbontja a szoknyát; harutab paki lahti felbontja a csomagot; kui muster ei meeldi, võid selle veel üles harutada ha nem tetszik a minta, még lebonthatod

hernes <hernes h'erne hernes[t -, hernes[te h'erne[id 07 s> bot (taim Pisum, selle seeme) borsó, borsószem, borsó(d)zik ♦ harilik hernes bot (Pisum sativum) borsó; roheline hernes zöldborsó; aedhernes kerti borsó; suhkruhernes cukorborsó; peotäis herneid egy marék borsó; herneid lüdima borsót fejt, borsót kifejt
■LS: herne+ ♦ hernejahu borsóliszt; hernekasvatus borsótermesztés; hernekepp borsókaró; hernepõld borsóföld; hernesaak borsótermés; hernesupp borsóleves; herneuss borsúféreg; hernevars borsószár; herneõis borsóvirág

hiivama <h'iiva[ma hiiva[ta h'iiva[b hiiva[tud 29 v>
1. (üles vinnama v tõmbama) felvon, felhúz; (õlale, selga) felkap; (end) felhúz ♦ ankrut hiivama horgonyt felhúz, horgonyt felszed; hiivasin koti selga felkaptam a zsákot a hátamra, hátamra kaptam a zsákot
2. kõnek (näppama, sisse vehkima) csen ♦ kelle tagant sa selle noa hiivasid? kitől csented ezt a kést?

hool <h'ool hoole h'ool[t h'ool[de, hool[te h'ool[i 13 s>
1. (hoolitsus) gond, védőszárny, szorgalom, oltalom, gondoskodás, törődés; (järelevalve) felügyelet ♦ emalik hool anyai gondoskodás; {kelle-mille eest} hoolt kandma gondoskodik; mind ümbritseti hoole ja armastusega gondoskodás és szeretet vett körül; orvud on vanaema hoole all az árvákról a nagymama gondokodik; ta jäeti saatuse hoolde sorsára hagyták; külalised on jäetud enda hooleks a magukra hagyták a vendégeket; jätsin tüdruku naabrinaise hoole alla a szomszédasszony gondjaira bíztam a lányt; sa oled hooleta elanud gondtalanul éltél; võtan selle enda hooleks gondoskodom róla
2. (usinus, püüdlikkus) szorgalom ♦ hoolega töötama szorgalmasan dolgozik; valmistusin eksamiteks erilise hoolega nagy szorgalommal készültem a vizygákra

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

humal <humal humala humala[t -, humala[te humala[id 02 s> bot (rohttaim Humulus, selle õisik) komló ♦ harilik humal bot (Humulus lupulus) komló
■LS: humala+ ♦ humalaaed komlókert; humalakasvatus komlótermelés; humalakäbi komlótoboz; humalalõhn komlóillat; humalaõisik komló virágzat

hõberebane <+rebane rebase rebas[t -, rebas[te rebase[id 10 s> (karusloom, selle nahk) ezüstróka

hüdroloogia <hüdrol'oogia hüdrol'oogia hüdrol'oogia[t -, hüdrol'oogia[te hüdrol'oogia[id 01 s> (vett ja selle ringvoolu looduses uuriv teadusharu) víztan
■LS: hüdroloogia+ ♦ hüdroloogiajaam vízrajzi állomás; hüdroloogialabor hidrológiai laboratórium

interjöör <interj'öör interjööri interj'ööri interj'ööri, interj'ööri[de interj'ööri[sid_&_interj'öör/e 22 s> arhit (siseruum, selle kujundus); põll (looma sisemine ehitus) enteriőr, belső ♦ hoone interjöör az építmény enteriőre

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jah <j'ah adv>
1. (jaatuse v kinnitust väljendava vastuse puhul) igen, hogyne, de, igenis ♦ ah jah! igen, hogyne!; jah, me sõidame igen, mi utazunk
2. (küsimuse puhul, eks) ugye ♦ kas tuled meile, jah? jössz hozzánk, ugye
3. (rõhutamisel, küll, tõepoolest) igen, valóban ♦ seda oli kuulda jah igen, erőől valóban lehetett hallani; on jah ilus tüdruk igen, valóban szép lány; oleme jah uhked selle üle igen, valóban büszkék vagyunk erre
4. (kahtluse väljendamisel, eks ju) mi ♦ kuulab ta sul, jah, sõna küll! hallgat rád, mi!; võtab ta sul, jah, õppust! tanul belőle, mi

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jamama <jama[ma jama[da jama[b jama[tud 27 v> kõnek
1. (lobama, joba ajama, mõttetut juttu rääkima) bolondozik, badarságokat beszél ♦ ära jama, räägi inimese moodi ne bolondozz, beszélj ember módra; ärge jamage, jätke ta rahule ne bolondozzatok, hagyjátok (őt) békén
2. (sekeldama, jändama) bonyodalom, vesződség, hőbörgés ♦ väljas jamab maruvihane mees kint hőbörög egy dühös férfi; paar nädalat jamasin selle asjaga, siis tüütas ära pár hétig vesződtem ezzel a dologgal, aztán meguntam; mis temaga jamada, aitab temaga jamamast mit bajlódjunk vele, elegem van a vele való bajlódásból

joonde <j'oonde adv> vt ka joones (korda, valmis) rendbe ♦ ajas selle asja joonde elrendezte a dolgot; tervis läks joonde helyrejött az egészségem; sain tööga joonde befejeztem a munkát

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

jumalamuidu <+muidu adv>, ka jumala muidu
1. (päris muidu, väga odavalt) fillérekért, semmiért, potom áron, potom pénzért ♦ õmbleb kõigile jumalamuidu v jumala muidu mindenkinek fillérekért varr; sain selle maali üsna jumalamuidu potom áron vettem ezt a festményt
2. (ilmaaegu, asjatult) ok nélkül, feleslegesen ♦ sain jumalamuidu riielda ok nélkül szidtak meg

jupsima <j'upsi[ma j'upsi[da jupsi[b jupsi[tud 28 v> kõnek
1. (jukerdama) vacakol ♦ auto mootor kipub jupsima vacakol az autó motorja; süda jupsib vacakol a szívem
2. (jändama) vesződik, bíbelődik, bajlódik, piszmog ♦ selle puu kallal ei tasu kirvega jupsidagi ennél a fánál nincs értelme fejszével bíbelődni

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

juurvili <+vili vilja v'ilja v'ilja, v'ilja[de v'ilja[sid_&_v'ilj/u 24 s> (taim) gyökérzöldség; (selle taime peajuur v juurikas toiduna) zöldség; (maitsejuurviljade juurikad toiduna) gyökerek ♦ hautatud juurvili párolt gyökérzöldségek; maitsejuurviljad fűszernövények; söödajuurviljad gyökértakarmány; toidujuurvili étkezési gyökérzöldség; juurvilja kasvatama zöldséget termeszt; värske juurvilja supp friss zöldségleves
■LS: juur+vilja+ ♦ juurviljahoidla zöldségraktár; juurviljakasvatus zöldségtermesztés; juurviljakauplus zöldséges; juurviljakelder zöldséges pince; juurviljakonservid konzerv zöldség; juurviljakuhi zöldség halom; juurviljakultuur põll zöldségultúra; juurviljalõikur (1) zöldségaprító; (2) põll gyökérvágó; juurviljamahl zöldséglé; juurviljamajand zöldségtermelés; juurviljapüree zöldségpüré; juurviljasupp zöldségleves; juurviljataim gyökérnövény; juurviljavorm[iroog] rakott zöldség

jõhvikas <jõhvikas jõhvika jõhvika[t -, jõhvika[te jõhvika[id 02 s> bot (kääbuspõõsaste perekond Oxycoccus, selle marjad) tőzegáfonya ♦ jõhvikaid korjama tőzegáfonyát szedni; lähme jõhvikale menjünk tőzegáfonyát szedni; käisime jõhvikal voltunk tőzegáfonyát szedni
■LS: jõhvika+ ♦ jõhvikajook tőzegáfonya ital; jõhvikajäätis tőzegáfonya fagylalt; jõhvikakeedis tőzegáfonya lekvár; jõhvikakissell híg gyümölcskocsonya tőzegáfonyából; jõhvikliköör tőzegáfonya-likőr; jõhvikamahl tőzegáfonyalé; jõhvikamorss tőzegáfonya ital; jõhvikaraba tőzegáfonyás mocsár; jõhvikatarretis tőzegáfonya zselé; jõhvikavaht tőzegáfonya hab

jõuetu <jõuetu jõuetu jõuetu[t -, jõuetu[te jõuetu[id 01 adj> bágyadt, pilledt, erőtlen, ernyedt, tehetetlen, elhaló; (nõrk) gyenge; (väsinud) fáradt; (kurnatud) kimerült; (rammetu) erőtlen ♦ jõuetu hääl erőtlen hang; jõuetud rändurid kimerült vándorok; jõuetu vanake erőtlen öreg; näljast jõuetud loomad az éhezéstől erőtlen állatok; poliitiliselt ja majanduslikult jõuetu riik politikailag és gazdaságilag gyenge ország; sügispäikese jõuetu soojus az ősi napfény erőtlen melege; küünla jõuetu leek a gyertya gyenge lángja; jõuetuks jääma pilled; jõuetuks tegema elgyengít, sorvaszt; palavik tegi haige jõuetuks a láz legyengítette a beteget; selle ees oleme kõik jõuetud mindannyian tehetetlenek vagyunk előtte

jändama <j'ända[ma jänna[ta j'ända[b jänna[tud 29 v>
1. (millegi keerukaga tegelema) elbabrál, bíblődik, vesződik, tököl ♦ ülesandega jändama vesződik a feladattal; majapidamisega jändama a háztartással vesződik
2. (hullama, vigurdama) bolondozik ♦ ära jända, ma kardan kõdi! ne bolondozz, csiklandós vagyok!
3. (amelema, kurameerima) udvarol, teszi a szépet ♦ mis sa selle tüdrukuga jändad! mit teszed a szépet ennek a lánynak!

kaalikas <kaalikas kaalika kaalika[t -, kaalika[te kaalika[id 02 s> bot (taim Brassica napus rapifera, selle söödav juurikas) karórépa, rutabaga ♦ hautatud kaalikad párolt karórépa; kaalikaid kasvatama karórépát termeszt
■LS: kaalika+ ♦ kaalikapeenar karórépa ágyás; kaalikaseemned karórépa magja; kaalikataim karórépa palánta

kaalutlus <kaalutlus kaalutluse kaalutlus[t kaalutlus[se, kaalutlus[te kaalutlus/i 11 s> (kaalutlemine) megfontolás, meggondolás; (selle tulemus) megfontolás ♦ kaine kaalutlus józan megfontolás; kaalutluseks ei olnud enam aega nem volt idő fontolgatásra

kahju <kahju kahju kahju[t_&_kahju -, kahju[de kahju[sid 16 s>
1. kár, ártalom; (aineline) veszteség ♦ majanduslik kahju anyagi kár; materiaalne kahju anyagi kár; varaline kahju vagyoni kár; kahju hüvitama v tasuma v katma kárt térít; kahju kannatama v kandma kárt szenved; {kellele-millele} kahju tegema árt vkinek/vminek; {kellele-millele} kahju tekitama kárt okoz; kahju hindama kárt értékel; ujumine ei tee sulle kahju v ei tule sulle kahjuks az úszás neked sosem árt; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája
2. (rahulolematus, nukker meel, osavõtu-, haledustunne) sajnálat, kár ♦ mul on kahju lahkuda kár elmennem; kahju, et sadama hakkas kár, hogy esik; {kellel} mul pole selle jaoks oma ajast kahju nem sajnálom rá az időmet; mul on temast kahju sajnálom (őt); väga kahju! nagyon sajnálom!

kalts <k'alts kaltsu k'altsu k'altsu, k'altsu[de k'altsu[sid_&_k'alts/e 22 s> rongy; (räbaldunud riietusese) cafat ♦ pühi oma kingad selle vana kaltsuga puhtaks töröld meg a cipődet ezzel az ócska ronggyal!; ta mantel on juba täiesti kalts a kabátja már csak rongy; (väsinud) nagu väljaväänatud kalts olyan, mint a mosogatórongy
■LS: kaltsu+ ♦ kaltsunukk rongybaba; kaltsuhunnik rongyhalmaz; kaltsupaber rongypapír; kaltsuvaip rongyszőnyeg

kandidaat <kandid'aat kandidaadi kandid'aati kandid'aati, kandid'aati[de kandid'aati[sid_&_kandid'aat/e 22 s> (kandideeriv isik, teaduskraad, selle kraadiga isik) jelölt, pályázó, kandidátus ♦ filoloogiakandidaat nyelvtudományok kandidátusa; liikmekandidaat tagjelölt; presidendikandidaat elnökjelölt; saadikukandidaat képviselőjelölt
■LS: kandidaadi+ ♦ kandidaadidiplom kandidátusi diploma; kandidaadidissertatsioon kandidátusi disszertáció; kandidaadikraad kandidátusi fokozat; kandidaaditöö, kandidaadiväitekiri kandidátusi értekezés

kardemon <kardemon kardemoni kardemoni kardemoni, kardemoni[de kardemon/e 19 s> bot (vürtsitaim Elettaria cardamomum, selle seemned ja viljad maitseainena) kardamom ♦ jahvatatud kardemon őrölt kardamom
■LS: kardemoni+ ♦ kardemonisai kardemomos csavart csiga; kardemoniseeme kardamom mag

karusmari <+mari marja m'arja m'arja, m'arja[de m'arja[sid_&_m'arj/u 24 s> bot (marjapõõsas Grossularia, selle mari) egres, pöszméte, köszméte ♦ aedkarusmari, euroopa karusmari bot (Ribes uva-crispa, Grossularia reclinata) egres; pooltoored karusmarjad nem túl érett egres; küpsed karusmarjad érett egres; karusmarju korjama egrest szed
■LS: karus+marja+ ♦ karusmarjadžemm egresdzsem; karusmarja-jahukaste aiand köszméte lisztharmata; karusmarjakeedis egreslekvár; karusmarjamahl egreslé; karusmarjapõõsas egresbokor; karusmarjavein egresbor

kastan <k'astan k'astani k'astani[t -, k'astani[te k'astane[id 02 s> (hobukastan, selle vili, kastanipuu, selle puit v vili) gesztenye ♦ hobukastan bot (Aesculus) vadgesztenye; kastanid õitsevad virágzik a gesztenye; küpsetatud kastanid sült gesztenye
■LS: kastani+ ♦ kastaniallee gesztenye fasor; kastanikarva gesztenye színű; kastanileht gesztenyelevél

kilomeeter <+m'eeter m'eetri m'eetri[t -, m'eetri[te m'eetre[id 02 s> kilométer ♦ kümme kilomeetrit linnast, kümne kilomeetri kaugusel linnast a várostól 10 kilométerre; mitu kilomeetrit meil on läbitud? hány kilométert tettünk meg?; 500-kilomeetrine vahemaa 500 kilométeres távolság; selle kiirus on sadakakskümmend kilomeetrit tunnis sebessége 120 kilométer
■LS: kilo+meetri+ ♦ kilomeetrilaiune kilométer széles; kilomeetripikkune kilométeres, kilométernyi; kilomeetripost kilométerkő

kirss <k'irss kirsi k'irssi k'irssi, k'irssi[de k'irssi[sid_&_k'irss/e 22 s> (kirsipuu, selle vili) meggy ♦ kirsse istutama meggyfát ültet; kirsse korjama v noppima meggyet szed; kirsid õitsevad virágzik a meggyfa
■LS: kirsi+ ♦ kirsiaed meggyeskert; kirsikeedis meggylekvár; kirsikivi meggymag; kirsimahl meggylé; kirsisiirup meggyszörp; kirsisort meggyfajta

klubi <klubi klubi klubi kl'uppi, klubi[de klubi[sid 17 s> (teatud kinnine ühing, selle ruumid) klub, egyesület ♦ autoklubi autóklub; jahindusklubi vadászklub; jalgpalliklubi labdarúgóklub, labdarúgó egyesület; maleklubi sakk klub; spordiklubi sportegyesület; džässiklubi dzesszklub; klubi liikmed a klub tagjai
■LS: klubi+ ♦ klubimeeskond sport klub csapat; klubiruum klub, klubhelyiség

kohmitsema <kohmitse[ma kohmitse[da kohmitse[b kohmitse[tud 27 v> kõnek (tasapisi midagi tegema v toimetama) kotlik, piszmog, pepecsel, szuszog, babrál ♦ mis sa kohmitsed selle kallal nii kaua? mit kotlasz rajta olyan sokáig?

kommentaar <komment'aar kommentaari komment'aari komment'aari, komment'aari[de komment'aari[sid_&_komment'aar/e 22 s> (seletav märkus, arvamuseavaldus) hozzászólás, kommentár, megjegyzés ♦ välispoliitiline kommentaar külpolitikai kommentár; tõlkija kommentaarid a fordító megjegyzései; selle kohta on ka minul kommentaar ehhez nekem is van hozzászólásom

komsomol <komsomol komsomoli komsomoli komsomoli, komsomoli[de komsomol/e 19 s>
1. (noorsooühing Nõukogude Liidus) komszomol, kommunista ifjúsági szövetség ♦ komsomoli astuma belép a komszomolba
2. kõnek (selle ühingu liige) KISZ-tag, komszomolista
■LS: komsomoli+ ♦ komsomolikomitee KISZ-bizottság; komsomolikoosolek KISZ-taggyűlés; komsomoliorganisatsioon KISZ-szervezet; komsomolipilet KISZ- tagsági igazolvány; komsomolisekretär KISZ-titkár

konvent <k'onv'ent k'onvendi k'onv'enti k'onv'enti, k'onv'enti[de k'onv'enti[sid_&_k'onv'ent/e 22 s> (ühishuviliste koosolek v organ, üliõpilasorganisatsioon v selle korter); aj (haldusorgan mõnes riigis) konvent

kood <k'ood koodi k'oodi k'oodi, k'oodi[de k'oodi[sid_&_k'ood/e 22 s> (leppemärgisüsteem, selle võti) kód ♦ geneetiline kood biol genetikai kód; numberkood számkód, numerikus kód; vöötkood vonalkód; koodi lahti murdma/muukima feltöri/megfejti a kódot
■LS: koodi+ ♦ koodisüsteem kódrendszer; kooditähis kódjel

koolikell <+k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s> (kell õppetunni alguse ja lõpu teatamiseks, selle helin) iskolai csengő ♦ viimane koolikell az utolsó iskolacsengő; koolikella helin iskolai csengő hangja

korall <kor'all koralli kor'alli kor'alli, kor'alli[de kor'alli[sid_&_kor'all/e 22 s> (õisloom, selle lubitoes, korallehe) korall ♦ punane vääriskorall zool (Corallium rubrum) nemes korall; korallidest kaelakee korall nyaklánc
■LS: korall+ ♦ korallehe korallékszer; korallrahu, korallriff geogr korallzátony; korallsaar geogr korallsziget
koralli+ ♦ korallikoloonia koralltelep

koriander <kori'ander kori'andri kori'andri[t -, kori'andri[te kori'andre[id 02 s> bot (vürtstaim Coriandrum, selle vili) koriander ♦ aedkoriander bot (Coriandrum sativum) (kerti) koriander

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

kraapima <kr'aapi[ma kr'aapi[da kraabi[b kraabi[tud 28 v>
1. (kaapima) lekapar, levakar, megvakar, kapar; (puhtaks) kikapar; (sisse uuristama) karcol ♦ ära kraabi lauda selle nõelaga ne karcold az asztalt azzal a tűvel; miski kraabib mu kurku valami karcolja a torkomat
2. (kratsima, sügama) megvakar

krakovjakk <krakovj'akk krakovjaki krakovj'akki krakovj'akki, krakovj'akki[de krakovj'akki[sid_&_krakovj'akk/e 22 s> (poola rahva- ja peotants, selle tantsu muusika) krakowiak ♦ krakovjakki tantsima krakowiakot táncol/húz

kreek <kr'eek kreegi kr'eeki kr'eeki, kr'eeki[de kr'eeki[sid_&_kr'eek/e 22 s> (kreegipuu, selle vili) Damson szilva, Damán szilva, damaszkuszi szilva

kross1 <kr'oss krossi kr'ossi kr'ossi, kr'ossi[de kr'ossi[sid_&_kr'oss/e 22 s>
1. (rahaühik) garas, grosz
2. kõnek (tühine rahasumma) fitying ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem, nem ér egy fityinget sem; nem ér egy krajcárt sem; fabatkát sem ér; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; tal pole närust krossigi nincs egy huncut fillérje/vasa sem; tal pole punast krossigi/pennigi egy megveszekedett vasa sincs; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

kurk1 <k'urk kurgi k'urki k'urki, k'urki[de k'urki[sid_&_k'urk/e 22 s> (köögiviljataim, selle vili) uborka ♦ harilik kurk bot (Cucumis sativus) uborka; varane kurk korai uborka; hapendatud kurgid savanyított uborka; marineeritud kurgid ecetes uborka; hapukurk kovászos uborka; soolakurk sós uborka; kurki v kurke kasvatama uborkát termel; kurke hapendama bekovászolja az uborkát; kurke sisse tegema uborkát tesz el
■LS: kurgi+ ♦ kurgilõik uborkaszelet; kurgimahl uborkalé; kurgipeenar uborkaágy; kurgisaak uborkatermés; kurgisalat uborkasaláta; kurgiseeme uborkamag; kurgisort uborkafajta; kurgitaim[ed] uborkapalanta

kurvastama <kurvasta[ma kurvasta[da kurvasta[b kurvasta[tud 27 v>
1. (kurvaks tegema) szomorít, megszomorít, elszomorít, elbúsít ♦ ära kurvasta mu südant ne szomorítsd meg a szívemet; ma ei taha sind kurvastada, aga ma pean sulle selle ära rääkima nem akarlak elszomorítani, de meg kell mondanom
2. (kurb olema) szomorkodik, búsul ♦ ära kurvasta! ne búsulj!

kust <k'ust adv> honnan, merről, ahonnan ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; kust sa tead? honnan tudod?; kust rong väljub? honnan indul a vonat?; kust sa pärit oled? hová valósi vagy?; sealt, kust me tuleme onnan, ahonnan jövünk; kust me selle raha võtame? honnét lesz arra pénzünk?

kuulus <k'uulus k'uulsa k'uulsa[t -, k'uulsa[te k'uulsa[id 02 adj> (nimekas, laialt tuntud) híres, hírneves ♦ kuulus kirjanik híres író; kuulsaks saama elhíresül; kuulus selle poolest, et híres arról, hogy; ükski prohvet pole kuulus omal maal piltl senki sem lehet próféta a saját hazájában

kõditama <kõdita[ma kõdita[da kõdita[b kõdita[tud 27 v> (kõdi tegema) csiklandoz, csikiz ♦ last kaenla alt kõditama csikizi a gyerek hónalját; jala talla alt kõditama csiklandozza a talpát; ta ehmus selle peale, et miski kõditas ta nina arra riadt fel, hogy valami birizgálja az orrát

kõrvits <kõrvits kõrvitsa kõrvitsa[t -, kõrvitsa[te kõrvitsa[id 02 s> bot (köögiviljakultuur Cucurbita, selle vili) tök ♦ harilik kõrvits bot (Cucurbita pepo) termesztett tök; suureviljaline kõrvits bot (Cucurbita maxima) óriástök; muskaatkõrvits bot (Cucurbita moschata) pézsmatök
■LS: kõrvitsa+ ♦ kõrvitsapüree sütőtök püré; kõrvitsasalat sütőtök saláta; kõrvitsaseeme tökmag; kõrvitsasupp tökleves; kõrvitsataimed tök növények

köömen <k'öömen k'öömne k'öömne[t -, k'öömne[te k'öömne[id 02 s> bot (rohttaim Carum, selle seeme) kömény ♦ harilik köömen bot (Carum carvi) konyhakömény
■LS: köömne+ ♦ köömneleib köményes kenyér; köömneliköör köménylikőr; köömnesaiake köményes zsemle; köömnetee köménymag tea; köömnetera köménymag; köömneviin köményes pálinka; köömneõli farm köményolaj

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

künnapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (lehtpuu Ulmus laevis, selle puit) vénic-szil

küüslauk <+l'auk laugu l'auku l'auku, l'auku[de l'auku[sid_&_l'auk/e 22 s> bot (maitse- ja ravimtaim Allium sativum, selle sibul) fokhagyma ♦ küüslauku kasvatama fokhagymát termeszt
■LS: küüs+laugu+ ♦ küüslauguhais fokhagymaszag; küüslaugukaste kok fokhagymamártás; küüslauguküüs fokhagymagerezd; küüslauguvorst fokhagymás kolbász

lahutamatu <lahutamatu lahutamatu lahutamatu[t -, lahutamatu[te lahutamatu[id 01 adj> elválaszthatatlan ♦ lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; {mille} lahutamatu osa vminek szerves része; käesoleva lepingu lisad on selle lahutamatu osa e megállapodás mellékletei a megállapodás elválaszthatatlan részét képezik

laitma <l'ait[ma l'ait[a laida[b laide[tud, l'ait[is l'ait[ke 34 v> fedd, kifogásol, rosszall ♦ maha laitma lebeszél; ta laitis selle plaani maha lebeszélt erről a tervről

lasuma <lasu[ma lasu[da lasu[b lasu[tud 27 v> (millelgi asuma) terhel; (raskusena vaevama) nehezedik ♦ kellel lasub vastutus õnnetuse eest? kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért?; selle pere peal lasub needus átok nehezedik erre a családra

lina <lina lina lina -, lina[de lina[sid_&_lin/u 17 s>
1. bot (taimeperekond Linum) len ♦ aaslina bot (Linum catharticum) békalen
2. (kultuurtaim, selle varred, neist saadav kiud) len ♦ harilik lina bot (Linum usitatissimum) házi len; kiulina põll rostlen; õlilina põll olajlen; lina kasvatama lent termeszt; juuksed valged nagu lina lenszőke haj
3. (laud-) terítő; (voodi-) lepedő ♦ saunalina törölköző
4. (kino-) vászon
■LS: lina+ ♦ linakasvatus lentermelés; linakiud lenrost; linaõli tehn lenolaj

litsentsiaat <litsentsi'aat litsentsiaadi litsentsi'aati litsentsi'aati, litsentsi'aati[de litsentsi'aati[sid_&_litsentsi'aat/e 22 s>
1. maj (litsentsi kasutaja) engedélyes
2. (doktorist madalam teaduskraad, selle kraadiga isik) licenciátus

lõõts <l'õõts lõõtsa l'õõtsa l'õõtsa, l'õõtsa[de l'õõtsa[sid_&_l'õõts/u 22 s>
1. (laiade tõmmatavate voltis seintega seadis, selle osa) fújtató ♦ sepalõõts kovácsfújtató; lõõtsaga buss, lõõtsbuss csuklós autóbusz
2. (lõõtspill) harmonika

läbi põlema (põledes v sulades katkema, selle tagajärjel töötamast lakkama) kiég

lääts <l'ääts läätse l'äätse l'äätse, l'äätse[de l'äätse[sid_&_l'ääts/i 22 s>
1. bot (kaunvili Lens culinaris, selle vili) lencse
2. füüs lencse ♦ hajutav lääts szórólencse; koondav lääts gyűjtőlencse; kontaktlääts kontaktlencse; kumerlääts domború lencse; nõguslääts homorú lencse, konkáv lencse
3. anat (silma-) szemlencse
■LS: läätse+ ♦ läätsesupp lencseleves

lüli <lüli lüli lüli -, lüli[de lüli[sid 17 s>
1. (järk, osa) láncszem ♦ keti tugevuse määrab selle nõrgim lüli a lánc is csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszem
2. anat, zool csigolya ♦ kaelalüli anat nyakcsigolya; nimmelüli anat ágyéki csigolya; selgroolüli hátcsigolya; sõrmelüli anat ujjízület; varbalüli anat lábujjízület; õndralüli anat farkcsigolya
3. bot (kõrre sõlmevahe) szártag, íz
■LS: lüli+ ♦ lülijalgsed zool (Arthopoda) ízeltlábúak

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

magister <mag'ister mag'istri mag'istri[t -, mag'istri[te mag'istre[id 02 s> (teaduskraad, selle kraadiga isik); aj (kõrgem riigiametnik Vana-Roomas) magiszter, mester, mesterfokozatú diplomával rendelkező
■LS: magistri+ ♦ magistriõpe mesterképzés, mesterszakos képzés; magistrikraad mesterfokozat, mesterdiploma

maguskartul <+k'artul k'artuli k'artuli[t -, k'artuli[te k'artule[id 02 s> bot (bataat Ipomoea batatas, selle juuremugul) édesburgonya, batáta

mais <m'ais maisi m'aisi m'aisi, m'aisi[de m'aisi[sid_&_m'ais/e 22 s> bot (teravilja- ja söödakultuur Zea mays, selle vili, terad) kukorica ♦ teramais szemes kukorica; maisi kasvatama kukoricát termeszt
■LS: maisi+ ♦ maisihelbed kukoricapehely; maisijahu kukoricaliszt; maisikasvatus kukoricatermesztés, kukoricatermelés; maisikook põll kukoricamálé; maisikoristus kukoricaszedés; maisikülv kukoricavetés; maisipuder kok puliszka, kukoricakása; maisipõld kukoricaföld; maisisaak kukoricatermés; maisitera kukoricaszem; maisitõlvik kukoricacső, kukoricacsutka; maisitärklis kukoricakeményítő; maisivars kukoricaszár; maisiõli kukoricaolaj

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

markii <mark'ii mark'ii mark'ii[d -, mark'ii[de mark'ii[sid 26 s> (aadlitiitel, selle tiitliga isik) márki, őrgróf

maskeering <maskeering maskeeringu maskeeringu[t -, maskeeringu[te maskeeringu[id 02 s> (maskeerimine, selle vahend ja tulemus) álcázás

meel <m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>
1. (aistingute vastuvõtu- ja eristamisvõime, tajumisvõime) elme, érzék ♦ haistmismeel szaglás, szaglóérzék; ilumeel szépérzék; maitsmismeel ízérzék, ízlelés; inimese viis meelt az ember öt érzéke; kunstimeel művészi érzék; kuues meel hatodik érzék; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján
2. (meeleolu, tunne, tuju) kedv, hangulat ♦ kurb meel szomorú kedv; heameel örömérzet; tusameel rosszkedv; mul on (selle üle) hea meel örülök (neki); kellegi meele järgi vkinek a szája íze szerint
3. kõnek (aru, mõistus, mälu) ész ♦ meelde tulema eszébe jut; meelt heitma kétségbe esik; meelde tuletama emlékeztet, eszébe juttat; meeles pidama emlékezik, fejben tart; meelest minema elfelejt, kimegy a fejéből
4. (mõte, arvamus, seisukoht) ♦ meelt avaldama tüntet; minu meelest szerintem, véleményem szerint; meelt muutma meggondol; meelt parandama vezekel; meelde jääma megmarad az emékezetben

melon <melon meloni meloni[t -, meloni[te melone[id 02 s> bot (aedviljataim Cucumis melo, selle vili) sárgadinnye ♦ dessertmelon, harilik melon bot (Cucumis melo ssp. melo) sárgadinnye

meridiaan <meridi'aan meridiaani meridi'aani meridi'aani, meridi'aani[de meridi'aani[sid_&_meridi'aan/e 22 s> geogr (poolusi ühendav kõverjoon); mat (pöördpinna ja selle telge läbiva tasandi lõikejoon); astr (keskpäevajoon) délkör, hosszúsági kör

miim <m'iim miimi m'iimi m'iimi, m'iimi[de m'iimi[sid_&_m'iim/e 22 s> teater (antiikaegne etendus, selle näitleja, pantomiiminäitleja) pantomim, pantomimes

moto1 <moto moto moto[t -, moto[de moto[sid 16 s> (juhtlause, -salm teose v selle osa algul) jelige, mottó; (juhtlause) jelmondat

mustikas <mustikas mustika mustika[t -, mustika[te mustika[id 02 s> bot (kääbuspõõsas Vaccinium, selle vili) fekete áfonya ♦ korjasime mustikaid fekete áfonyát szedtünk
■LS: mustika+ ♦ mustikakissell feketeáfonya-leves; mustikakook feketeáfonya lepény; mustikamahl feketeáfonya-szörp; mustikapõõsas feketáfonya-cserje; mustikasupp feketeáfonya-leves

mustus <m'ustus m'ustuse m'ustus[t m'ustus[se, m'ustus[te m'ustus/i_&_m'ustuse[id 11_&_09 s>
1. (räpp, kõnts, saast vms) kosz, szutyok, szenny, mocsok, piszok, piszkosság, maszat ♦ mis mustus on siin korteris! micsoda kosz van a lakásban!; pesen selle mustuse maha lemosom ezt a maszatot
2. (roe, väljaheide) széklet, ürülék
■LS: mustuse+ (räpasuse ja kasimatusega seotud) ♦ mustusekiht, mustusekord szennyréteg
mustuse+ (väljaheitega seotud) ♦ mustuseproov székletminta

muulukas <muulukas muuluka muuluka[t -, muuluka[te muuluka[id 02 s> bot (metsmaasikataoline taim Fragaria viridis, selle vili) csattogó szamóca

muutus <m'uutus m'uutuse m'uutus[t m'uutus[se, m'uutus[te m'uutus/i_&_m'uutuse[id 11_&_09 s> (muutumine, selle tulemus) változás, változtatás, átalakulás ♦ radikaalsed muutused gyökeres változások; haiguslikud muutused kóros elváltozások; elumuutus életváltozás; häälikumuutus keel hangváltozás; nimemuutus névváltoztatás; suunamuutus irányváltoztatás; ealised muutused organismis életkorral összefüggő változások a szervezetben

mõis <m'õis m'õisa m'õisa[t m'õisa, m'õisa[te m'õisa[id 02 s; m'õis mõisa m'õisa m'õisa, m'õisa[de m'õisa[sid_&_m'õis/u 22 s> (feodaalne maavaldus, kapitalismi ajal põllumajanduslik suurmajand, selle keskus ühes häärberi ja majandushoonetega) kúria, uradalom, major, birtok; (Venemaal) udvarház ♦ aadlimõis nemesi udvarház; riigimõis aj állami birtok; rüütlimõis aj lovagi birtok
■LS: mõisa+ ♦ mõisahoone kúria, udvarház; mõisateenija uradalmi cseléd; mõisavalitseja tiszttartó

mädarõigas <+rõigas r'õika rõigas[t -, rõigas[te r'õika[id 07 s> bot (maitsetaim Armoracia, selle juur köögiviljana) torma ♦ aed-mädarõigas bot (Armoracia rusticana) torma; riivitud mädarõigas reszelt torma
■LS: mäda+rõika+ ♦ mädarõikakaste kok tormamártás

mürk1 <m'ürk mürgi m'ürki m'ürki, m'ürki[de m'ürki[sid_&_m'ürk/e 22 s> méreg ♦ tugev mürk erős méreg; surmav mürk halálos méreg; kiiresti mõjuv mürk gyorsan ható méreg; maomürk kígyóméreg; putukamürk rovarirtó; rotimürk patkányméreg; vastumürk ellenméreg; mürki võtma mérget vesz be; selle peale võid mürki võtta erra mérget vehetsz
■LS: mürgi+ ♦ mürgiannus méregadag; mürgihammas zool méregfog; mürginool (mürgiga immutatud otsaga nool) mérgezett nyíl; mürginõel kõnek méregtű; mürgiseen kõnek bolondgomba, mérges gomba
mürk+ ♦ mürkaine méreganyag; mürkgaas mérges gáz; mürkmadu mérges kígyó

naeris <naeris n'aeri naeris[t -, naeris[te n'aere[id 07 s> bot (Brassica rapa, selle söödav juurikas) tarlórépa, kerékrépa, fehér répa ♦ söödanaeris fehérrépa; sööginaeris étkezési répa
■LS: naeri+ ♦ naerikasvatus répatermesztés; naerikuhi répacsomó; naeripõld répaföld; naerisaak répa termés; naeriväli répamező

naituma <n'aitu[ma n'aitu[da n'aitu[b n'aitu[tud 27 v> (naist võtma) nősülni; (mehele minema) férjhez menni; (omavahel abielluma) összeházasodik ♦ pärast lühikest lesepõlve naitus isa uuesti rövid özvegység után apám újra megnősült; ta kavatseb naituda selle mehega össze akar házasodni ezzel a férfival; Jüri ja Mari naitusid Jüri és Mari összeházasodtak

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

ning <n'ing konj> (ja) és, valamint, meg, aztán ♦ külalisi oli Tallinnast ja Tartust ning Võrust a vendégek Tallinnból, Tartuból valamint/és Võruból voltak; aina ta salgas ning valetas egyre csak titkolózott és hazudott; rändurid süütasid lõkke ning heitsid selle ümber pikali a vándorok tüzet raktak, aztán köré feküdtek; ta kordas üht ning sedasama ikka ja jälle egyre csak ugyanazt ismételgette; vihma aga sadas ning sadas az eső csak esett és esett; süüdi on tema ning mitte mina ő a hibás, és nem én

nisu <nisu nisu nisu -, nisu[de nisu[sid 17 s> bot (kõrreline Triticum, selle vili) búza ♦ harilik v pehme nisu bot (Triticum vulgare v aestivum) közönséges búza, kenyérbúza; kõva nisu bot (Triticum durum) durum búza, keményszemű búza; kääbusnisu bot (Triticum compactum) tönkölybúza; suvinisu tavaszi búza; talinisu őszi búza; nisu on küps megérett a búza; nisust jahvatatakse jahu lisztté őrlik a búzát; osta kott nisu vegyél egy zsák lisztet
■LS: nisu+ ♦ nisuaganad a búza pelyvája; nisuhelbed búzapehely; nisujahu (1) búzaliszt; (2) (peen) finomliszt; nisukasvatus búzatermesztés; nisukoristus aratás; nisukõrs (1) (nisutaime vars) búzaszár; (2) (kõrrepõld pärast nisu koristamist) tarló; nisuleib fehér kenyér; nisupea a búza kalásza; nisupõld búzatábla; nisuseeme búza vetőmag; nisusort búzafajta; nisutang[ud] hántolt dara; nisutera búzaszem

noatera <+tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (noa õhuke lõikav põhiosa) késpenge, a kés éle
2. (selle teritatud lõikav serv) él ♦ kõnnib v käib noateral piltl késélen táncol; pääses üle noatera piltl egy hajszálon múlt az élete, épphogy csak megmenekült

noos <n'oos noosi n'oosi n'oosi, n'oosi[de n'oosi[sid_&_n'oos/e 22 s> kõnek (saak, hulk) zsákmány, rész; (raha-) summa, összeg ♦ kull lendas oma noosiga metsa a sólyom a zsákmányával az erdőbe repült; naised ootavad rannas, millal kalurid noosiga merelt tulevad az asszonyok a parton várnak, míg a halászok visszatérnek a zsákmánnyal a tengerről; sai tubli noosi pärandust jó kis összeget örökölt; jaotasime lastud põdra ära, igaüks sai oma noosi elosztottuk a lelőtt szarvast, mindenki megkapta a saját részét; advokaat teenis selle kohtuasja pealt ilusa noosi az ügyvéd szép kis summát/összeget keresett ezen az ügyön; sai kenakese v tubli v priske v vägeva noosi [raha] hatalmas összeget kapott

nuhkima <n'uhki[ma n'uhki[da nuhi[b nuhi[tud 28 v>
1. (nuusutama, nuuskima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik, kiles; (nuuskides, lõhna ajades otsima) szimatol ♦ koerad nuhivad teineteist a kutyák egymást szaglásszák
2. (salaja v sorides, uurides otsima) keresgél, kutat; (välja, üles) felkutat ♦ keegi on käinud kapi kallal nuhkimas valaki kutatott a szekrényben; nuhib mööda nurki minden sarkot végigkutat; peitsin šokolaadi ära, aga lapsed nuhkisid selle välja v üles eldugtam a csokoládét, de a gyerekek megkeresték
3. (nuhina tegutsema, peale passima, luurama) kémkedik, figyel; (välja) kiles ♦ nuhib ning kannab direktorile ette, mis töölised omavahel räägivad kémkedik, és mindent elmond az igazgatónak, amit a munkások egymás között beszélnek; mis sa nuhid mu järele mit kémkedsz utánam; mine nuhi välja, kas kõik on ära läinud menj, lesd ki, hogy mindenki elment-e

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nurkapidi <+pidi adv>
1. (nurgast kinni [hoides]) a sarkánál fogva ♦ tõmbas raamatu nurkapidi riiulist välja a sarkánál fogva kihúzta a könyvet a polcról
2. (nurgaga kuskil kinni, vastas v vastu, sees v sisse) sarok ♦ puukuur on ehitatud nurkapidi aida otsa a pajta végében sarokra van építve a fáskamra; nende krunt ulatub nurkapidi meie heinamaasse a telkük sarka a kaszálónkba ér; olen selle probleemiga nurkapidi kokku puutunud piltl már találkoztam ezzel a problémával

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõudmine <n'õudmine n'õudmise n'õudmis[t n'õudmis[se, n'õudmis[te n'õudmis/i_&_n'õudmise[id 12_&_10? s> felszólítás, követelmény, követelés, igénylés, igény, felszólító; maj (nõudlus) kereslet ♦ majanduslikud nõudmised gazdasági követelések; ema nõudmise peale rääkis poiss kõik ära az anyja követelésére a fiú mindent elmondott; mul ei ole kellegi vastu v kellelegi mingeid nõudmisi nincsen követelésem senkivel szemben; selle kauba järele ei ole nõudmist erre az árura nincs igény

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

näppama <n'äppa[ma näpa[ta n'äppa[b näpa[tud 29 v> (pisut varastama) csen, megcsap, elsinkófál, elemel, elcsen, elcsakliz, csíp; (üle lööma) lenyúl, megcsap, megfúj ♦ poiss näppas isa tagant v isalt sigarette a fiú cigarettát csent az apjától; keegi oli talt rongis taskust rahakoti näpanud valaki ellopta a vonatban a zsebéből a pénztárcát; selle pooltunni võiksid endale tööajast näpata azt a fél órát lecsíphetnéd a munkaidőből; oli Mardil pruudi nina eest [ära] näpanud elcsípte a Márton barátnőjét az orra elől

oder <oder odra 'otra 'otra, 'otra[de 'otra[sid_&_'otr/i 24 s> bot (kõrreline viljakultuur Hordeum, selle terad) árpa ♦ harilik oder bot (Hordeum vulgare) árpa; varane oder korai árpa; seemneoder vetőárpa; suvioder tavaszi árpa; talioder őszi árpa; õlleoder sörárpa; kolm kotti otri v otra három zsák árpa; otra külvama árpát vet; oder on küps v valmis megérett az árpa
■LS: odra+ ♦ odraaganad árpa pelyva; odrajahu árpaliszt; odrakarask árpakenyér; odrakruubid árpagyöngy; odralinnased árpamaláta; odrapea árpakalász; odrapõhk árpaszalma; odrapõld árpaföld, árpatábla; odrasaak árpatermés; odratangud árpadara; odratera árpaszem

ogar <ogar ogara ogara[t -, ogara[te ogara[id 02 adj, s>
1. adj (nõrgamõistuslik) lökött; (arutu, hull) őrült, eszement; (loll) bolond ♦ läks suurest murest ogaraks belebolondult/beleőrült a nagy aggodalomba; lapsed olid suurest õnnest ogarad a gyerekek eszüket vesztették a nagy örömtől; mis sa teed, läksid peast ogaraks või? mit csinálsz, megőrültél?; selle tüdruku järele on kõik poisid ogarad minden fiú bolondul ezután a lány után; kust sul see ogar mõte tuli? honnan jött ez az őrült ötleted?
2. s őrült, elmebeteg; (lollpea) ostoba, bolond, tökfilkó, dilis, bamba ♦ ega ogaralt saa midagi nõuda egy őrülttől semmit sem lehet megkövetelni; oleksin ogarate ogar, kui sellega nõustuksin futóbolond lennék, ha beleegyeznék

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

olemasolu <+olu olu olu 'ollu, olu[de olu[sid 17 s>
1. (üldse) egzisztencia, létezés, lét, meglét, fennállás ♦ kas ma õigustan oma olemasolu? indoklom a létezésem?; tema olemasolu mõte on töös létezésének értelme a munka
2. (kuskil) lét, létezés ♦ maavarade olemasolu az ásványi kincsek rendelkezésre állása; mul polnud selle dokumendi olemasolust aimugi fogalmam sem volt ennek a dokumentumnak a létezéséről

olemus <olemus olemuse olemus[t olemus[se, olemus[te olemus/i 11 s> (tuum) természet, mivolta, mibenlét, lényeg, lény; (iseloom) természet ♦ asja olemus a dolog mikéntje; elu olemus az élet lényege; probleemi olemus a probléma lényege; milles seisneb selle meetodi olemus? mi a módszer lényege?; olemuselt hea inimene jó természetű

olustikuline <olustikuline olustikulise olustikulis[t olustikulis[se, olustikulis[te olustikulis/i 12 adj> környezeti ♦ selle maanurga olustikuline eripära a föld e csücskének környezeti sajátosságai

omapoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj>
1. (enda poolt lähtuv, omalt poolt tehtav) saját ♦ omapoolsed soovitused, ettepanekud ja nõudmised esitage kirjalikult a javaslatait és követelményeit írásban tegye fel; ma pole selle heaks mingeid omapoolseid pingutusi teinud semmit sem tettem a dolog érdekében
2. (enda pool asuv) a saját oldalán (lévő) ♦ nihuta omapoolset pingiotsa lauale lähemale! húzd közelebb az asztalhoz a pad feléd eső végét

operett <oper'ett opereti oper'etti oper'etti, oper'etti[de oper'etti[sid_&_oper'ett/e 22 s> (muusikaline lavateos, selle lavaline ettekanne) operett ♦ tujuküllane operett vidám operett; teatri repertuaaris domineerib operett a színház repertoárjában dominál az operett
■LS: opereti+ ♦ operetietendus operettelőadás; operetilibreto operettlibrettó; operetinäitleja operettszínész; operetiteater operettszínház; operetitrupp operett társulat; operetitäht operett primadonna

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsapidi <+pidi adv>, ka otsa pidi
1. (otsaga) a végénél fogva ♦ lööb vaia otsapidi v otsa pidi maasse a végénél fogva a földbe veri a cölöpöt; heinaaeg on juba otsapidi käes már itt van a kaszálás ideje
2. (mingil määral) bizonyos mértékig, valamelyest, némiképp, valamennyire; (osaliselt) részben ♦ olen selle asjaga otsapidi tuttav valamelyest ismerem ezt a dolgot; ilmaennustus hakkab otsapidi täide minema az időjárás előrejelzés kezd részben valóra válni

otstarbekus <+t'arbekus t'arbekuse t'arbekus[t t'arbekus[se, t'arbekus[te t'arbekus/i 11 s> célszerűség ♦ kahtlen selle ürituse otstarbekuses kételkedem a rendezvény célszerűségében

paari <p'aari adv> vt ka paaris párba ♦ pani sokid paari párba rendezte a zoknikat; lapsed, võtke paari! gyerekek, álljatok párba!; ei ole mina selle taluga paari pandud piltl nem vagyok én ezzel a tanyával megesketve

papaia <pap`aia pap`aia pap`aia[t -, pap`aia[de pap`aia[sid 16 s> bot (harilik melonipuu Carica papaya) papája, dinnyefa; (selle vili) papája

parandus <parandus paranduse parandus[t parandus[se, parandus[te parandus/i 11 s>
1. (kordaseadmine, rikke kõrvaldamine) javítás ♦ teeparandus útjavítás
2. (muudatus, ümbertegemine, selle tulemus) módósítás
3. (millegi õigekstegemine) javítás
■LS: parandus+ ♦ parandustööd javítási munkálatok; parandustöökoda javítóműhely, szerviz

parter <p'arter p'arteri p'arteri[t -, p'arteri[te p'artere[id 02 s> (vaatesaali põrand ja selle istekohad, tervikuna kujundatud avar pargiosa); sport (toengpõlvitus maadluses) földszint

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pealegi <p'ealegi adv>
1. (väljendab nõustumist, möönmist) hát ♦ olgu siis pealegi nii hát úgy legyen; hakkame pealegi minema gyerünk, indulás!
2. (peale selle) azonkívül, ezen kívül, ezen túlmenően, ráadásul ♦ Emma on tark tüdruk ja ilus pealegi Emma okos lány, ráadásul szép is

peet <p'eet peedi p'eeti p'eeti, p'eeti[de p'eeti[sid_&_p'eet/e 22 s> bot (taim Beta, selle söödav juurikas) cékla ♦ harilik peet bot (Beta vulgaris) cékla(répa); keedetud peedid főtt cékla; loomapeet kõnek takarmányrépa; suhkrupeet aiand cukorrépa; punane kui peet piros, mint a paprika/pipacs
■LS: peedi+ ♦ peedikasvatus répatermesztés; peedisalat céklasaláta; peedisiirup répaszörp; peedisuhkur répacukor; peedisupp céklaleves