[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aga <aga konj, adv; aga aga aga -, aga[de aga[sid 17 s>
1. konj (vastandav) pedig, de, azonban ♦ uskumatu, aga tõsi hihetetlen, de igaz; aga sa ju lubasid! de megígérted!
2. adv (rõhutav sõna) pedig ♦ päeval töötab, õhtul aga õpib nappal dolgozik, este pedig tanul
3. s bökkenő, de ♦ siin on üks väike aga van itt egy kis bökkenő; ei mingeid agasid! csak semmi de!

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

enam <enam adv; enam enama enama[t -, enama[te enama[id 02 pron, adj>
1. adv (rohkem v üle ettenähtud määra v hulga) több; (pigem) inkább, jobban ♦ kümme korda enam kui tízszer több, mint; kõige enam legesleginkább; enam-vähem többé-kevésbe
2. adv (eitavas lauses) (sellest peale, edaspidi, lisaks) már, többé, többet ♦ ei ole enam aega nincs már idő; ma ei ela enam siin nem lakom már itt; ma ei nuta enam többé nem sírok; sa pole enam laps nem vagy már gyerek; ei enam iialgi soha többé; ei enam sõnagi többet egy szót se
3. pron; adj (rohkem) több ♦ loodeti enamat többet vártak; enamikul juhtudel több esetben

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

ennäe <enn'äe interj> (imestuse, üllatuse puhul) lám csak, nicsak, íme ♦ ennäe, sina siin! lám csak, itt vagy

ette vaatama
1. (ettepoole vaatama) előrenéz, előretekint
2. (ettevaatlik, tähelepanelik olema) vigyáz, óvakodik ♦ vaata ette, siin on trepp! vigyázz, itt a lépcső!

haisema <h'aise[ma h'aise[da haise[b haise[tud 28 v> bűzlik, szaglik, büdösödik, szaga van ♦ higi järele haisema izzadságtól bűzlik; siin haiseb küüslaugu järele itt fokhagymától bűzlik; tuba haiseb tubaka järele a szoba dohánytól bűzlik; liha haiseb pisut egy kicsit büdös a hús; enesekiitus haiseb / läheb haisema piltl az öndicséret büdös; raha ei haise piltl a pénznek nincs szaga

haru <haru haru haru h'arru, haru[de haru[sid 17 s>
1. (tervikust hargnev iseseisev osa) ág, elágazás ♦ keeleteadusharu nyelvészeti tudományág; hangu kolm haru a villa három ága; jõeharu folyóág; puuharu faág; püksiharu a nadrág szára; raudteeharu vasútelágazás; teeharu útelágazás; teerada lahkneb siin kahte harru az ösvény itt ketté válik
2. (tegevuspiirkonna eri osa) ág, ágazat ♦ kunstiharu művészeti ág; majandusharu gazdasági ágazat; teadusharu tudományág; tootmisharu termelési ág; tööstusharu iparág
■LS: haru+ ♦ harukarp el doboz; harukontor kirendeltség, fiókiroda; harujõgi mellékfolyó

harvalt <harvalt adv>
1. (hõredalt) gyéren ♦ puud kasvavad siin harvalt gyéren nőnek itt a fák; kapsad on harvalt istutatud a káposzt aritnkán van ültetve
2. (pikema vaheaja järel) ritkán

hohoo <hoh'oo interj> ohó, hahó, hű, hú ♦ hohoo, mis ma kuulen! ohó, mit hallok!; hohoo, kes seal on? hahó, ki van ott?; hohoo, mis siin on juhtunud! hú, mi történt itt!

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

ikka <'ikka adv>
1. (alati) mindig ♦ ikka ja alati mindig; ikka ja jälle minduntalan; tal oli õigus nagu ikka igaza volt, mint mindig; ikka ja jälle meelde tuletama újra és újra eszembe jut
2. (veelgi) még ♦ ikka veel valas vihma még mindig esett; ta on ikka veel siin még mindig itt van
3. (aina, üha) egyre ♦ ikka selgemini egyre tisztábban; ta hakkab mulle ikka enam meeldima egyre inkább tetszik nekem
4. (siiski) mégis ♦ tulid ikka mégis eljöttél; vaadata võime ikka megnézhetjük; kuhu tal ikka minna on! mégis hova mehetne
5. (nimelt, muidugi) persze ♦ lähed jalgsi? -- jalgsi ikka gylog mész? perzse, hogyne

ilgus <'ilgus 'ilguse 'ilgus[t 'ilgus[se, 'ilgus[te 'ilgus/i_&_'ilguse[id 11_&_09 s> ocsmányság, gusztustalanság ♦ mis ilgus see siin on? mi ez az ocsmányság

imestama <imesta[ma imesta[da imesta[b imesta[tud 27 v> csodálkozik, csodál, elcsodálkozik, álmélkodik, furcsáll, bámul, ámul ♦ imestama panema bámulatba ejt; imestan su kannatlikkust csodálom a türelmed; siin pole midagi imestada nincs itt min csodálkozni; ta ei jõudnud poisi osavust ära imestada nem győzött csodálkozni a fiú ügyességén

imetore <+tore toreda toreda[t -, toreda[te toreda[id 02 adj> csodás ♦ imetore muusika csodás zene; imetoredad värvid csodás színek; imetore hommik csodás reggel; siin on imetore olla csodás itt lenni

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jahmerdama <jahmerda[ma jahmerda[da jahmerda[b jahmerda[tud 27 v> kõnek
1. (askeldama, sekeldama) lacafacázik, vacakol, szarakodik; (mehkeldama) tesz-vesz, vesződik ♦ mul pole aega sinuga jahmerdada nincs időm veled vacakolni; jahmerdab naistega vacakol a nőkkel; mis sa nende kahtlaste inimestega jahmerdad miért foglalkozol ezekkel a gyanús alakokkal; peaasi, et sa siin ringi ei jahmerda a legfontosabb, hogy nem tesz-vesz itt
2. (lobisema) fecseg ♦ ära jahmerda ne fecsegj

jalatäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s>
1. (tükike maad) talpalatnyi ♦ nad kaitsesid iga jalatäit maad minden talpalatnyi földet védtek; siin pole jalatäitki ruumi egy talpalatnyi hely sincs itt
2. (samm) lépés ♦ ei suutnud jalatäitki astuda egy lépést sem tudott tenni

jalgealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s> talaj a lábad alatt ♦ maa on siin märg, tuleb otsida kuivemat jalgealust itt nedves a talaj, szárazabb helyet kell keresnünk; laev õõtsus, meie jalgealune kõikus ringott a hajó, ingott a talaj a lábunk alatt; {kelle} jalgealune pole enam kindel piltl inog a lába alatt a talaj

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

jant <j'ant jandi j'anti j'anti, j'anti[de j'anti[sid_&_j'ant/e 22 s>
1. (sekeldus, askeldus) bonyodalom ♦ palju janti oli puidu väljaveoga a fa elszállítása sok bonyodalommal járt
2. (tembutus, rumal nali) csíny, móka, komédia ♦ niisugust janti pole enne nähtud ilyen komédiát még nem láttak; mis janti siin tehakse? mi ez a komédia?
3. (naljamäng) komédia

jeekim <j'eekim j'eekimi j'eekimi[t -, j'eekimi[te j'eekime[id 02 s> kõnek (tont, koll, kuradike) démon, ördög ♦ must nagu jeekim fekete, mint az ördög; sa jeekim, siin on nii pime! az ördögbe, de sötét van itt!

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

julge <j'ulge j'ulge j'ulge[t -, j'ulge[te j'ulge[id 01 adj, s>
1. adj bátor, nem ijed meg a maga árnyékától, rettenthetetlen, merész; (vapper) bátor; (mehine) férfias; (kartmatu) rettenthetetlen; (hulljulge) vakmerő, merész; (ohutu, riskita) biztonságos, kockázatmentes; (ohutu) biztonságos, veszélytelen; (kindel) biztos ♦ julge võitleja bátor harcos; julge mees bátor ember/fickó; julge ratsanik bátor lovas; julge pilk merész pillantás; julged näojooned férfias arcvonások; julge sõnavõtt bátor nyilatkozat; julge tegu merész tett; julge mõte merész gondolat; julge satiir merész szatíra; julge nali merész vicc; julged unistused merész álmok; julge peidukoht biztos rejtekhely; siin võid ennast julgena tunda itt biztonságban érezheted magad; võid olla julge tema heades kavatsustes biztos lehetsz a jószándékában
2. s bátor, merész ♦ julgete vaprus a bátrak merészsége; julgete päralt on võit aki mer, az nyer

jupitama <jupita[ma jupita[da jupita[b jupita[tud 27 v> (juppideks tegema, jupikaupa jaotama) darabol; (töö kohta) beoszt, húz-halaszt ♦ jupitas vorsti portsjoniteks adagokra darabolta a kolbászt; mis siin jupitada, võta kõik mit darabolod, vedd az egészet; ärme jupitame, teeme töö korraga valmis ne húzzuk-halasszuk amunkát, csináljuk meg egyszerre

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jäledalt <jäledalt adv>
1. (vastikult) undorítóan ♦ mis siin nii jäledalt lehkab? mi bűzlik itt ilyen undorítóan?
2. kõnek (väga, tohutult) szörnyen, rettentő ♦ mul on jäledalt vedanud rettentő nagy szerencsém volt; mu kõht on jäledalt tühi szörnyen üres a hasam, szörnyen éhes vagyok

kaasa rääkima (millegi kohta oma arvamust avaldama) beleszól, hozzászól ♦ mul pole siin sõnakestki kaasa rääkida nem szólhatok bele; inimestel peab olema võimalus kaasa rääkida kõikides küsimustes, mis neid mõjutavad az embereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket minden őket érintő kérdésben

kahesugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> kétféle ♦ siin elab kahesuguseid inimesi itt kétféle ember él; kahesugustel põhjustel kétféle okokból

keegi <k'eegi kellegi kedagi -, - - 00 pron>
1. (jaatavas lauses) (teadmata kes) valaki; (kes tahes) bárki ♦ ta räägib kellegagi beszélget valakivel; keegi teine maksab valaki más fog fizetni; on seal keegi? van ott valaki?; seda võib juhtuda kellega tahes ez bárkivel megesik
2. (eitavas lauses) (mitte ükski) senki ♦ [mitte] keegi ei armasta mind senki nem szeret engem; [mitte] keegi ei ole täiuslik senki nem tökéletes; ma ei tunne kedagi siin senkit sem ismerek itt; tal pole häda kedagi kõnek nincs semmi baja; ära räägi sellest kellelegi! ne mondd el senkinek!
3. (adjektiivselt) (osutab, et isik on lähemalt määratlemata) valaki ♦ tal on keegi külaline valaki vendége van
4. kõnek (mittemingisugune) semmi ♦ see pole kellegi palk, mida ma saan ez semmi fizetés, amit kapok

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

koduselt <koduselt adv>
1. (kodule omaselt) otthoniasan ♦ ta on koduselt riides otthoniasan van öltözve
2. (vabalt, sundimatult) otthonosan ♦ tunnen end siin koduselt otthonosan érzem itt magam

kohe1 <kohe adv>
1. (viivitamata, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt, máris ♦ tule kohe siia! azonnal gyere ide!; kohe sügisel mindjárt ősszel; tulen kohe tagasi rögtön visszajövök; kohe esimesest tänavast vasakule a következő saroknál rögtön balra; sügis on käes ja kohe on jõulud jön az ősz, és máris itt lesz a karácsony; ta on kohe siin máris itt lesz
2. (vahetus läheduses) mindjárt ♦ jõgi on kohe maja taga a folyó mindjárt a ház mögött van

kolm <k'olm kolme k'olme k'olme, k'olme[de k'olme[sid_&_k'olm/i 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta) három ♦ kolmkümmend kolm harminchárom; kolm tuhat háromezer; kolm viiendikku háromötöd; null koma kolm nulla egész három tized; kolm aastat három év; kolm last három gyerek; kolmed püksid, kolm paari pükse három nadrág; meid oli kolm hárman voltunk; kolm korda rohkem háromszor több; kolm korda kolm on üheksa háromszor három az kilenc; kell on kolm három óra van; kell on veerand kolm negyed három (van); kella kolme paiku három tájt; kolme inimese tuba háromágyas szoba; buss number kolm siin ei peatu hármas busz nem áll meg itt; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
2. s (number 3, hinne, mängukaart) hármas ♦ õpilane vastas kolme peale a tanuló hármasra felelt; poti kolm pikk hármas
■LS: kolme+ ♦ kolmefaasiline háromfázisú; kolmehäälne muus háromszólámú; kolmejalgne háromlábú; kolmekohaline háromszemélyes; kolmekohaline arv háromjegyű szám; kolmekilone háromkilós; kolmekorruseline háromszintes, kétemeletes; kolmeliitrine háromliteres; kolmelööviline kirik ehit háromhajós templom; kolmeminuti[li]ne háromperces; kolmemõõtmeline háromdimenziós; kolmenädalane háromhetes; kolmeosaline háromrészes; kolmepäevane háromnapos; kolmetolline három colos; kolmetunnine háromórás; kolmetärnihotell háromcsillagos szálloda

kord1 <k'ord adv>
1. (ükskord, kunagi, millalgi minevikus) egyszer, valamikor ♦ ka meie olime kord noored valamikor mi is fiatalok voltunk
2. (märgib olukordade vaheldumist) hol ♦ kord nii, kord naa hol így, hol úgy; kord siin, kord seal hol itt, hol ott; sadas kord lund, kord vihma hol havazott, hol esett az eső

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

kuues <kuues kuuenda kuuenda[t -, kuuenda[te kuuenda[id 02 num> hatodik ♦ kuues laps perekonnas hatodik gyerek a családban; viiekümne kuues ötvenhatodik; kuues osa hatodik rész; elan kuuendal korrusel ötödik emeleten lakom; ta elab siin kuuendat aastat hatodik éve itt lakik

kääksutama <kääksuta[ma kääksuta[da kääksuta[b kääksuta[tud 27 v> nyekereg ♦ kes siin viiulit kääksutab? ki nyekereg itt azzal a hegedűvel?

lahku minema
1. (üksteisest lahkuma, eri suundades eemalduma) különválik, elválik ♦ siin läksid meie teed lahku itt különvált az utunk
2. (abielu [lahutusega] lõpetama) elválik ♦ läks mehest lahku elvált a férjétől
3. (erinema, teistsugune olema) eltér ♦ meie vaated lähevad lahku eltérnek a nézeteink

levi <levi levi levi -, levi[de levi[sid 17 s>
1. térerő ♦ itt gyenge a térerő siin on nõrk levi
2. terjesztés ♦ film tuleb levisse järgmisel aastal a filmet jövőre mutatják be
3. bot (leviste laialikandumine) terjedés

liikuma <l'iiku[ma l'iiku[da liigu[b liigu[tud 28 v>
1. (asendit muutma, paigast teise siirduma) mozog, mozdul; (kergelt edasi-tagasi) mozgolódik ♦ puulehed liiguvad väiksemagi tuulega levelei a legkisebb szélben is mozognak; huuled liiguvad az ajkak mozognak; jää hakkas liikuma megtört a jég
2. (käima, kõndima, minema) megy, jár ♦ liiguvad kuulujutud, et... járnak a pletykák, hogy...; mina ei liigu siit kuhugi én nem megyek innét sehova; siin liikuvat öösiti hunte állítólag farkasok járnak itt éjszaka
3. (teisenema, arenema) halad ♦ tervis liigub paremuse poole már javulófélben van az egészsége

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

läbisõit <+s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s>
1. (läbisõitmine) áthaladás ♦ läbisõit keelatud! tilos az áthaladás!; oleme siin ainult läbisõidul csak átutazóban vagyunk itt
2. (sõidetud tee pikkus) futásteljesítmény

lähedal <lähedal adv, postp> vt ka lähedale, lähedalt
1. adv (ruumiliselt ligidal) közel ♦ ta elab siinsamas lähedal közel lakik; saared on üksteisele väga lähedal a szigetek nagyon közel vannak egymáshoz; siin lähedal on üks kohvik ide közel van egy kávézó
2. adv (ajaliselt ligidal) közel ♦ kevad on juba lähedal a tavasz már közel van; tähtaeg on lähedal közeledik a határidő; ta on juba kolmekümne lähedal nemsokára harminc éves lesz
3. postp [gen] közelében ♦ Saksamaa piiri lähedal a német határ közelében

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

minut <minut minuti minuti[t -, minuti[te minute[id 02 s> (ajaühik, sellise kestusega ajavahemik, nurga ja kaare mõõtühik) perc ♦ paus viis minutit öt perc szünet; rong hilineb kümme minutit a vonat tíz percet késik; kell on kaheksa ja kolm minutit, kell on kolm minutit kaheksa läbi nyolc óra három perc van, nyolc óra elmúlt három perccel; kümme minutit puudub seitsmest tíz perc múlva hét; minutit kümme tagasi oli ta veel siin tíz perccel ezelőtt még itt volt
■LS: minuti+ ♦ minutinäitaja, minutiosuti nagymutató, percmutató

muinasjutt <+j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (rahvajutu liik) mese ♦ loomamuinasjutt folkl állatmese; muinasjutte jutustama mesét mond; muinasjuttu kuulama meset hallgat; kõik oli justkui muinasjutt v muinasjutus olyan volt minden, mint a mesében
2. kõnek (väljamõeldud lugu, luiskelugu) mese ♦ ära jutusta mulle siin oma muinasjutte! ne mesélj itt nrekem!
■LS: muinas+jutu+ ♦ muinasjutukangelane mesehős; muinasjutukogu mesegyűjtemény; muinasjutumaa álomország, meseország, tündérország; muinasjutumaailm mesevilág; muinasjuturaamat mesekönyv; muinasjututegelane mesehős, mesefigura; muinasjutuvestja mesemondó

mustus <m'ustus m'ustuse m'ustus[t m'ustus[se, m'ustus[te m'ustus/i_&_m'ustuse[id 11_&_09 s>
1. (räpp, kõnts, saast vms) kosz, szutyok, szenny, mocsok, piszok, piszkosság, maszat ♦ mis mustus on siin korteris! micsoda kosz van a lakásban!; pesen selle mustuse maha lemosom ezt a maszatot
2. (roe, väljaheide) széklet, ürülék
■LS: mustuse+ (räpasuse ja kasimatusega seotud) ♦ mustusekiht, mustusekord szennyréteg
mustuse+ (väljaheitega seotud) ♦ mustuseproov székletminta

mõjuma <mõju[ma mõju[da mõju[b mõju[tud 27 v>
1. (mõju avaldama) hat, hatással van ♦ unerohi hakkab mõjuma az altató hatni kezd
2. (tunduma, paistma, näima) hat ♦ see maal mõjub siin hästi ez a festmény itt jól hat

mõtlema <m'õtle[ma mõtel[da_&_m'õel[da m'õtle[b mõtel[dud_&_m'õel[dud 30 v>
1. (keeruka ajutegevuse kohta) gondolkodik, gondolkozik, gondol; (kellegi-millegi peale mõtlema) vkin/vmin gondolkodik; (järele) utána gondol, átgondol; (ümber) meggondolja magát; (läbi) megfontol; (välja) kigondol, kitalál ♦ loogiliselt mõtlema logikusan gondolkodik; teisiti mõtlema másképp gondolkodik; ta mõtleb valjusti hangosan gondolkodik; mis siin mõelda! mit kell ezen gondolkodni!; läbi mõtlema megfontol
2. (kavatsema, plaanitsema) szándékozik ♦ mida te mõtlete teha? mit szándékozik tenni?
3. (kujutlema) elképzel ♦ mõtle, kell juba kaks! kõnek képzeld el, már két óra van!

mäda <mäda mäda mäda -, mäda[de mäda[sid 17 s, adj>
1. s (mädapõletiku korral tekkiv kollakas vedelik) genny ♦ verine mäda véres genny; pigistab haavast mäda välja kinyomja a sebből a gennyet
2. adj (riknenud, mädanikust haaratud, pehkinud) rothadt; piltl (ebaõige, ebakindel) rothadt ♦ mäda õun rothadt alma; siin on miski mäda itt valami nem stimmel
■LS: mäda+ (põletikuga seotud) ♦ mädakork gennyzacskó; mädapaise tályog
mäda+ (tüma kohaga seotud)

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

nemad pl <nema[d nen[de n'e[id, nen[desse nen[des nen[dest nen[dele nen[del nen[delt nen[deks nen[deni nen[dena nen[deta nen[dega; sg tema 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; nad pl <n'a[d nen[de n'e[id, n'e[isse n'e[is n'e[ist n'e[ile n'e[il n'e[ilt n'e[iks; sg ta 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> ők ♦ nemad kolmekesi ők hárman; nad on kõik siin mind itt vannak; see pole nende asi nem az ő dolguk; ma pole nende peale pahane nem vagyok mérges rájuk; nende arvates szerintük; ma usaldan neid megbízom bennük; olen neis pettunud csalódtam bennük; tahtsin nendele v neile rõõmu valmistada örömet akartam szerezni nekik; neil tuleb minema hakata menniük kell; küsi neilt nõu kérj tőlük tanácsot; ilma nendeta ma ei lähe nélkülük nem megyek; töötan nendega koos együtt dolgozom velük

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

nipp <n'ipp nipi n'ippi n'ippi, n'ippi[de n'ippi[sid_&_n'ipp/e 22 s> (nõks, trikk) trükk, fogás, fortély, ravaszság ♦ kaval nipp ravasz fogás/trükk; nipiga ülesanne trükkös feladat; ust ei saa lahti, see käib nipiga nem lehet kinyitni az ajtót, ennek fortélya van; lihtne asi, siin pole mingit nippi egyszerű dolog, nincs ebben semmi trükk

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nõrganärviline <+närviline närvilise närvilis[t närvilis[se, närvilis[te närvilis/i 12 adj, s>
1. adj kõnek (nõrkade närvidega) enervált, ideggyenge, gyenge idegzetű; (neurasteeniline) neuraszténiás ♦ nõrganärviline inimene ei pea siin vastu az enervált ember nem bírja itt sokáig
2. s (selline inimene) ideggyenge; (neurasteeniahaige, neurasteenik) neuraszténiás

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

nüüdsama <+sama adv>
1. (väga vähe aega tagasi) imént ♦ just nüüdsama oli ta siin éppen az imént volt itt; nüüdsama rääkisime sinust éppen az imént beszéltünk erről; ma alles nüüdsama kuulsin, et ... éppen az imént hallottam, hogy ...
2. (väga vähese aja pärast, otsekohe) azonnal ♦ külalised on nüüdsama tulemas a vendégek azonnal jönnek

ohoh <oh'oh interj, adj>
1. interj (imestuse, üllatuse, rahulolematuse väljendamisel) nahát ♦ ohoh, sul töö juba valmis! nahát, már készen is vagy a munkával!; ohoh, sina ka siin! nahát, te is itt vagy!
2. adj kõnek (napakas, iseäralik) gyagya, félcédulés, hülye ♦ ei saa aru, kas ta on pisut ohoh või mängib lolli nem értem, egy kicsit gyagyás-e, vagy csak teszi magát

oht <'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély ♦ otsene oht közvetlen veszély; tõsine oht komoly veszély; avariioht balesetveszély; kiirgusoht sugárzásveszély; nakkusoht fertőzésveszély; plahvatusoht robbanásveszély; tuleoht tűzveszély; varisemisoht omlásveszély; üleujutusoht árvízveszély; ohtu sattuma veszélybe kerül; ohtu vältima, ohust hoiduma elkerüli a veszélyt; {kelle} elu ohtu seadma veszélyezteti az életét; oht on möödas a veszély elhárult; siin olete väljaspool ohtu itt biztonságban vagytok; metsloomad haistsid ohtu a vadállatok érezték a veszélyt; elu on täis ohte az élet tele van veszélyekkel
■LS: ohu+ ♦ ohukolmnurk auto elakadásjelző háromszög; ohuolukord veszélyhelyzet; ohusignaal vészjelzés; ohutaju veszélyérzet; ohutuled auto elakadásjelző lámpák

ohutu <ohutu ohutu ohutu[t -, ohutu[te ohutu[id 01 adj> ártalmatlan, veszélytelen, biztonságos; (kahjutu) ártalmatlan ♦ ohutu liiklus biztonságos közlekedés; ohutud töötingimused biztonságos munkakörülmények; ohutu metsloom ártalmatlan vadállat; siin oled ohutus paigas itt biztonságos helyen vagy; suitsetamine pole kaugeltki ohutu a dohányzás messze nem veszélytelen; hoidke ohutusse kaugusse tartson biztonságos távolságot

omainimene <+inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> (pere liige) családtag; (kohalik inimene) helybeli; (sama kollektiivi liige) csapattag, közösségi tag; (omaks saanud inimene) saját ember ♦ siin on kõik omainimesed itt mindenki közénk tartozik, itt mindenki közülünk való; selles metsas eksib omainimenegi ebben az erdőben még a helybeliek is eltévednek; ta on kunstnike seas omainimene saját embernek számít a művészek körében

omane <omane omase omas[t -, omas[te omase[id 10 adj, s>
1. adj (iseloomulik, tüüpiline) jellemző ♦ kunstnikule omane stiil a művészre jellemző stílus; see ei ole eesti keelele omane ez nem jellemző az észt nyelvre
2. adj (tuttav, nagu oma) ismerős, közeli ♦ siin on kõik nii omane nagu kodus itt minden olyan ismerős, mint otthon; omaseks saanud paigad közeivé vált helyek; oled mulle omane nagu vend olyan közeli vagy számomra, mintha az öcsém/ a bátyám lennél; südamele v hingele omane keel a szívnek kedves nyelv
3. s (omas, oma) közeli, közüle ♦ tal pole siin omaseid itt nincsenek hozzátartozói; poiss oli peres nagu omane családtagként tekintettek a fiúra; oled omane või võõras? közülünk való vagy, vagy idegen

otsekui <+k'ui konj, adv>
1. konj (nagu, justkui) mintha, mint ♦ süda on tal kõva otsekui kivi kemény a szíve, mintha kőből lenne; tuba oli külm otsekui kelder a szoba hideg volt, mint a pince; ootamatult otsekui välk selgest taevast váratlan, mint derült égből villámcsapás; tunnen end otsekui kodus úgy érzem magam, mintha otthon lennék
2. konj (alustab kõrvallauset) mintha ♦ rõõmustab, otsekui oleks ise kiita saanud úgy örült, mintha őt dicsérték volna meg; mulle näib, otsekui oleksin varem siin olnud úgy tűnik számomra, mintha korábban már jártam volna itt
3. adv (näimise, tundumise, kaheldavuse väljendamisel) mint, mintha ♦ rääkis sellest otsekui muu hulgas csak úgy, mellesleg beszélt róla; otsekui kate langes mu silmilt mintha lehullott volna a lepel a szememről

otsima <'otsi[ma 'otsi[da otsi[b otsi[tud 28 v>
1. keres, kutat, keresgél ♦ pilguga otsima pásztáz; raskest olukorrast väljapääsu otsima kiutat keres a nehéz helyzetből; korterit otsima lakást keres; otsi endale tegevust! keress magadnak elfoglaltságot!; otsitud ettekääne keresett ürügy; otsitud võrdlus erőltetett hasonlat
2. (püüdma midagi saada v saavutada) keres ♦ kaitset otsima védelmet keres; seiklusi otsima kalandokat keres; läks võõrsile õnne otsima külföldre ment boldogságot keresni; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál
3. hlv, kõnek keres ♦ mis nad siia otsivad, siin pole nende koht mit keresnek itt, nincs itt helyük; mis sellel siit otsida peaks olema? mi keresnivalója lenne itt?; peab tikutulega taga otsima lámpással kell keresni
4. kõnek (teat asukohast välja tooma v võtma) keres ♦ otsis taskust rahakoti a pénztárcáját kereste a zsebében; otsi meile midagi juua keress nekünk valami innivalót
5. kõnek (indlema) üzekedik, folyat ♦ lehm otsib pulli folyathatna a tehén

pidama1 <pida[ma pida[da p'ea[b -, pid[i - - 28 v> (kohustatud, sunnitud olema) kell ♦ ma pean minema mennem kell; ma pean teadma, mis siin teoksil on tudnom kell, mi folyik itt; temast pidi saama arst orvos kellett volna, hogy legyen; pidi see nüüd juhtuma! minek kellett ennek megtörténnie!, hogy ennek meg kellett történnie!; selle kirja peale peab tingimata vastama erre a levélre feltétlenül válaszolni kell

puhas <puhas p'uhta puhas[t -, puhas[te p'uhta[id 07 adj, s>
1. adj (määrdumata, mustuseta) tiszta ♦ puhas käterätik tiszta törölköző; puhas vesi tiszta víz; puhtaks pesema tisztára mos; pesen oma käed puhtaks lemosom a kezem; igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön; piinlikult puhas tiszta, mint a patyolat
2. adj (aus, siiras, laitmatu) tiszta ♦ puhta südamega tiszta szívvel; puhas südametunnistus tiszta lelkiismeret; räägib su puhtaks kertelés nélkül kimond
3. adj (lisanditeta, segamata, sajaprotsendiline) tiszta ♦ puhas kuld tiszta arany; puhas piiritus finomszesz; puhast tõugu v tõupuhas täkk telivér csődör/mén; puhast sorti v sordipuhas seeme fajtatiszta vetőmag; puhas kunst öncélú művészet; tehniliselt puhas magneesiumhüdroksiid technikai tisztaságú magnézium-hidroxid
4. adj (täielik, ehtne, päris, selge, pelk) tiszta, puszta ♦ puhas juhus, et nii läks tiszta véletlen volt, hogy így történt; puhtaks kirjutama letisztáz; see on puhas pettus ez tiszta csalás; poiss räägib puhast tõtt a fiú tiszta igazat mond; kaks päeva oli siin puhas põrgu ezek tiszta szerencsejátékok; puhta kullana võtma készpénznek vesz
■LS: puhas+ ♦ puhaskaal tiszta/nettó súly; puhaskultuur põll, biol tiszta kultúra; puhastuba tiszta szoba; puhastulu maj tiszta bevétel
puhta+ ♦ puhtatõuline telivér; puhtaveeline tiszta vizű

pussutama <pussuta[ma pussuta[da pussuta[b pussuta[tud 27 v> büdösít, fingik ♦ kes on siin jälle pussutanud? ki büdösített itt már megint?

põrgu <p'õrgu p'õrgu p'õrgu[t p'õrgu, p'õrgu[te p'õrgu[id 01 s>
1. s (surnute ja pahade vaimude asupaik, allmaailm, ristiusus patuste surmajärgne karistuspaik) pokol ♦ pärapõrgu isten háta mögött; mis põrgu siin lahti on? mi a fene folyik itt?; varsti läheb põrgu lahti a pokol összes tüze el fog szabadulni; nüüd on põrgu lahti kezdődik a haddelhadd; kellegi/kellelgi elu põrguks tegema pokollá teszi vkinek az életét; põrgu päralt, kus sa oled olnud? hol a pokolban voltál?; keri põrgu[sse]! eredj a pokolba!; käi põrgu! menj a pokolba!, menj a francba!; kust põrgu[st] mina selle raha nüüd võtan? honnan a pokolból vegyek most pénzt?
2. adj kõnek (pöörane, metsik, põrgulik) pokoli ♦ mu õlg valutab põrgu moodi pokoli módon fáj a vállam
3. s (mingi paheline koht v asutus) ♦ mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang
■LS: põrgu+ ♦ põrgukivi kõnek (tahke hõbenitraat) pokolkő; põrgulärm bábeli zűrzavar, pokoli zaj/lárma; põrgupiin a pokol kínja, pokoli kín/gyötrelem; põrgutuli relig pokoltűz; põrguväravad a pokol kapui

päike[ne] <p'äike_&_p'äikene p'äikese p'äikes[t p'äikes[se, p'äikes[te p'äikes/i_&_p'äikese[id 12_&_10? s; p'äike_&_p'äikene p'äikse p'äikes[t -, p'äikes[te p'äikse[id 10 s>, ka Päike
1. (Galaktika täht) nap ♦ kevadine päike tavaszi napsütés; polaarpäike éjféli nap; päike on kõrgel magasan jár a nap; päike tõuseb felkel a nap; päike paistab süt a nap; päike läheb looja v loojub lemegy/lenyugszik a nap; ei ole midagi uut siin päikese all piltl nincs új a nap alatt; Maa tiirleb ümber Päikese astr a Föld a Nap körül kering
2. (päikesepaiste) napsütés ♦ päikest võtma napozik; sügisene päike ei hakka enam peale ősszel már nem barnít a nap
■LS: päik[e]se+ ♦ päikeseenergia napenergia; päikesekell napóra; päikeseketas piltl napkorong; päikesekiir napsugár; päikesekummardaja napimadó; päikesekummardamine napimádat; päikeseküllane napos; päikesepaiste napsütés, napfény; päikesepatarei el napelem; päikesepiste napszúrás; päikeseplekk napfolt; päikesepoolne napos oldalra néző, déli (fekvésű); päikesepõletus napégette; päikeseseisak astr napforduló; päikesetuul astr napszél; päikesevalgus napfény; päikesevann napfürdő; päikesevari napernyő; päikesevarjutus napfogyatkozás

rahulikult <rahulikult adv> nyugodtan, nyugton, csendesen ♦ räägib rahulikult, häält tõstmata csendesen beszél, anélkül hogy hangját felemelné; asja arutleti omavahel rahulikult egymás közt békésen megbeszélték a dolgot; istu rahulikult siin ülj itt nyugodtan; elu kulgeb rahulikult az élet nyugodtan telik

raiskama <r'aiska[ma raisa[ta r'aiska[b raisa[tud 29 v>
1. (raha, vara, ruumi, aega vms) pazarol, elpazarol, tékozol, eltékozol, veszteget, herdál, fecsérel, elfecsérel, elszór, elver ♦ oma vara [ära] raiskama eltékozolja a vagyonát; raiskas raha igasuguse tühja-tähja peale pocsékolta a pénzt mindenféle semmiségre; ärge raisake elektrit! ne pazaroljátok az áramot!; ära raiska asjata kallist aega! ne vesztegesd a drága időd hiába!
2. piltl (võimeid, tundeid vms) pazarol ♦ asjatult raiskad oma jõudu, energiat ja annet hiába pazarlod az erőd, energiád és a tehetséged; siin pole mõtet vaielda ja sõnu raisata fölösleges itt vitatkozni és a szavakat fecsérelni

ropp <r'opp ropu r'oppu r'oppu, r'oppu[de r'oppu[sid_&_r'opp/e 22 adj>
1. (rõve, nilbe) trágár, obszcén ♦ ropp anekdoot trágár vicc; ropp sõim trágár káromkodás; keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van
2. ([väga] räpane, ropane) mocskos, koszos, piszkos ♦ põrand on ropp a padló mocskos
3. kõnek (väga vastumeelne, ränk, erakordselt suur, rohke vms) durva ♦ ropp hais durva szag; tal vedas ropul kombel v roppu moodi nagy szerencséje volt; nägi roppu moodi v ropul kombel vaeva pokolian küzdött; kalu on siin jões roppu moodi iszonyatosan sok hal van ebben a folyóban; roppu moodi higistama izzad, mint a/egy ló
■LS: ropp+ ♦ roppkallis piszkosul drága; ropp-rikas piszkosul gazdag

ruum <r'uum ruumi r'uumi r'uumi, r'uumi[de r'uumi[sid_&_r'uum/e 22 s>
1. (see kolmemõõtmeline ja lõputu, kus kõik eksisteeriv paikneb ja toimub) tér ♦ avalik ruum közterület; kolmemõõtmeline ruum háromdimenziós tér; meetriline ruum metrikus tér; maailmaruum (világ)űr; õhuruum légtér
2. (hoone, ehitise, sõiduki vms sisemus v selle osa) helyiség, terem ♦ abiruum háztartási helyiség; klassiruum tanterem, osztályterem; kõrvalruum mellékhelyiség; masinaruum gépház, gépterem; puhkeruum pihenőhelyiség; tööruum munkahelyiség
3. (mahtumiseks piisav v vajalik vaba koht) hely ♦ siin ei ole ruumi itt kevés a hely; kapp võtab toas palju ruumi a szekrény sok helyet foglal a szobában; siin on vaba ruumi laialt itt bőven van szabad hely
4. kõnek (ruumimeeter) köbméter ♦ kaks ruumi puid két köbméter fa
ruumi+ ♦ ruuminurk térszög; ruumitaju térérzék

sasipea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> (sassis juustega inimene) kócos (hajú), borzas fejű ♦ see väike sasipea on jälle siin már megint itt van ez a kis kócos

seal <s'eal adv>
1. (ruumilises tähenduses) ott ♦ laud on siin, tool seal az asztal itt, a szék ott; kes seal on? ki van ott?; täna siin, homme seal ma itt, holnap ott
2. (väljendab modaalseid suhteid) ♦ aga mis seal ikka parata mit tehetsz

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

sellepärast <+pärast adv>, ka selle pärast
1. (seepärast, seetõttu, selle tõttu) azért, emiatt ♦ sellepärast et azért, mert
2. (sellegipoolest, ikkagi) ezért ♦ sellepärast ma siin olengi de épp ezért jöttem

siin1 <s'iin adv>
1. (osutab kohale, mis on kõneleja ligidal, teada olevale kohale v olukorrale) itt ♦ ma elan siin itt lakom; mis siin toimub? mi folyik itt?; siin ja seal imitt-amott
2. (väljendab modaalseid suhteid) itt ♦ me ei saa siin enam midagi teha már semmit sem tehetünk érte, semmit se tehetünk már itt

siin2 <s'iin siini s'iini s'iini, s'iini[de s'iini[sid_&_s'iin/e 22 s> (kardinapuul) sín

siinsamas <+samas adv> (siin, sellessamas kohas) ugyanitt, itt (helyben), éppen itt

sina1 <sina sinu s'in[d -, sinu[sse sinu[s sinu[st sinu[le sinu[l sinu[lt sinu[ks sinu[ni sinu[na sinu[ta sinu[ga; pl teie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; sa <s'a_&_sa s'u_&_su s'in[d -, s'u[sse s'u[s s'u[st s'u[lle s'u[l s'u[lt su[ga; pl te 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> te ♦ sina ja mina te és én; mida sa siin teed? mit csinálsz itt?; ma armastan sind szeretlek; ma otsin just sind éppen téged kereslek; ma mäletan sind emlékszem rád; see raha on sinu [oma] ez a te pénzed; kus su vend on? hol van a testvéred?; õnnitleme sind gratulálunk; annan selle sulle neked adom; sinuga veled; ilma sinuta on igav unatkozom nélküled; sinu asemel ma sinna ei läheks a helyedben nem mennék oda; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; olen temaga sina peal tegező viszonyban vagyok vele; oota sa! (na) várj csak!

särama <sära[ma sära[da sära[b sära[tud 27 v>
1. (helendama, sätendama) ragyog, fénylik, csillog, sugárzik ♦ päike särab pilvitus taevas ragyog a nap a felhőtlen égen; nägu särab õnnest az arca örömtől ragyog; ta särab rõõmust sugárzik az örömtől
2. (millegagi välja paistma, hiilgama) tündököl, pompázik ♦ siin lõi ta talent särama itt ragyogott fel a tehetsége

sügav <sügav sügava sügava[t -, sügava[te sügava[id 02 adj>
1. (ümbruse pinnast allapoole, eesmisest pinnast tahapoole, kaugemale ulatuv) mély ♦ sügav järv mély tó; sügav auk mély gödör; sügav tugitool öblös karosszék; sügav haav mély seb; sügavad kortsud mély ráncok; sügav mets mély erdő; sügav taldrik mélytányér; sügava dekolteega kleit mélyen kivágott ruha; kaev on kaheksa meetrit sügav a kút nyolc méter mély; siin on vesi väga sügav itt nagyon mély a víz; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos
2. (pikkade tugevate hingetõmmete, ohete kohta, madala hääle, heli, sügavate värvitoonide, tugeva pimeduse kohta) mély ♦ sügav hingamine mély légzés; sügav ohe fohász, mély sóhaj; sügav bassihääl mély basszushang
3. (oluline, märkimisväärne) mélyreható ♦ sügavad muutused mélyreható változások; sügavad vastuolud mély ellentétek
4. (oma [ajalises] arengus kõrgpunkti saavutanud) mély ♦ keset sügavat ööd mély éjszaka közepén; siin on sügav talv itt komoly tél van
5. (väljendab millegi intensiivsust) mély ♦ sügav uni mély alvás; sügav majanduskriis elmélyült gazdasági válság; sügav lein mély gyász; sügavad mõtted mély gondolatok; sügav veendumus mély meggyőződés; sügav armastus mély szerelem; sügava kurbusega teatame ... mély szomorúsággal tudatjuk, hogy ...; sügavat kahetsust väljendama mélységesen sajnálja; see äratas sügavat huvi Ida teemade vastu ez mély érdeklődést keltett a keleti témák iránt
6. (asja, nähtuse olemusse tungiv, põhjalik, inimese olemuse kohta: rikka sisemaailmaga) mélyreható ♦ sügav analüüs mélyreható elemzés
■LS: sügav+ ♦ sügavallapanu mélyalom; sügavkülm fagyasztó; sügavkünd mélyszántás; sügavmust mélyfekete; sügavmõtteline mélyértelmű; sügavroheline mélyzöld; sügavsinine mélykék; sügavpuurimine mélyfúrás; sügavtrükk mélynyomás
sügava+ ♦ sügavavõitu kissé mély

sündima <s'ündi[ma s'ündi[da sünni[b sünni[tud 28 v>
1. (inimese ja loomade kohta: ilmale tulema) (meg)születik ♦ luuletajaks peab sündima költőnek születni kell; väljaspool abielu sündinud laps házasságon kívül született gyermek; ta on õnnetähe all sündinud szerencsés csillag/csillagzat alatt született; õnnesärgis sündinud burokban született; ma pole eile sündinud nem ettem bolond gombát; nem most jöttem/léptem/másztam le a falvédőről; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna
2. (tekkima, arenema, kujunema) születik ♦ sündis uus traditsioon új hagyomány született; võrdsuse idee sündis koos Prantsuse revolutsiooniga az egyenlőség eszméje a francia forradalomban született; meeste odaviskes sündis uus rekord a férfi gerelyhajításban új rekord született
3. (toimuma, aset leidma, juhtuma) történik ♦ mis teil siin sünnib? mi folyik itt nálatok?; ta ei märka, mis tema ümber sünnib nem veszi észre, hogy mi történik körülötte; sündigu sinu tahtmine! legyen meg a te akaratod!
4. (kõlbama, [kokku] sobima) illik; (sünnis olema) illik ♦ see toit ei sünni süüa ez az étel nem ehető; sellest ei sünni teiste kuuldes rääkida erről nem illik mások előtt beszélni

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

tegemine <tegemine tegemise tegemis[t tegemis[se, tegemis[te tegemis/i 12 s>
1. végzés, készítés ♦ otsuste tegemine döntéshozatal
2. (vaevanägemine, jändamine, sekeldus, tüli[n]) dolog, tennivaló ♦ puu otsa ronida oli kerge, allasaamisega oli rohkem tegemist a fára felmászni könnyű volt, inkább a lemászás volt a feladat
3. (sg partitiivis: kellegi v millegi kohta, kokkupuude, läbikäimine) kapcsolat ♦ siin on tegemist rahaga itt pénzről van szó; kas sa üldse tead, kellega sul tegemist on? tudod egyáltalán, hogy kivel állsz szemben?; mul pole sellega mingit tegemist semmi közöm hozzá

teretulnud <+tulnud t'ulnu tulnu[t -, tulnu[te t'ulnu[id 06 adj (eestäiendina indekl)> (tervitatav, oodatud, soovitud) szívesen látott, üdvözlendő, örvendetes(nek tekinthető) ♦ teretulnud võimalus üdvözlendő lehetőség; sa oled alati siin teretulnud mindig szívesen látunk itt

tohtima <t'ohti[ma t'ohti[da tohi[b tohi[tud 28 v> (osutab tegevuse lubatusele) szabad, -hat/-het; (koos eitusega mittelubatusele) nem szabad ♦ ta tohib tulla ja minna, millal tahab ő jöhet és mehet, amikor csak akar; siin ei tohi suitsetada itt nem szabad dohányozni; kas ma tohin laenata su pastakat? kölcsönkérhetem a tollad?; kas ma tohin lahkuda? elmehetek már?; kas tohib tantsule paluda? szabad egy táncra?; ei tohiks unustada, et... nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy...

toimuma <t'oimu[ma t'oimu[da t'oimu[b t'oimu[tud 27 v> (teoks saama, aset leidma, sündima) (meg)történik, (le)zajlik ♦ mis siin toimub? mi folyik itt?, mi történik itt?

tore <tore toreda toreda[t -, toreda[te toreda[id 02 adj>
1. (meeldiv, kena, nägus) kedves, édes, klassz ♦ tore kutt klassz srác; toredad sõbrad kedves barátok
2. (olukorra, tegevuse, nähtuse vms kohta: ülimalt meeldiv, hea, suurepärane) nagyszerű, csodás, remek, jó ♦ tore ilm szép idő; tore pidu nagyszerű buli; oli tore kohtuda jó volt találkozni; tore, et jälle siin oled örülök, hogy újra itt vagy

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

töllakil <töllakil adv, adj> vt ka töllakile (lõdvalt rippu[mas], ripakil, lösakil) tátva ♦ vahib, mokk töllakil tátott szájjal bámul; ärge vahtige siin töllakil näoga, tehke tööd! ne tátsátok itt a szátokat, dolgozzatok!

tüli <tüli tüli tüli t'ülli, tüli[de tüli[sid 17 s>
1. (riid, tülitsemine) veszekedés, vita, civódás, viszály ♦ sõpradevaheline tüli a barátok veszekedése; perekonnatüli családi veszekedés; piiritüli határvita; pisitüli kisebb civódás; töötüli munkaügyi vita; tüli kiskuma v norima v otsima vitát provokál, ujjat húz vkivel; tülis olema viszályban van; tülli minema összeveszik; tüli külvama elhinti a viszály magvát, konkolyt hint (a tiszta búza közé); kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel
2. (vaev, raskus, tülin) tehér, fáradozás ♦ lastega on palju tüli a gyerekekkel sok a gond; luban, et ma ei tee teile tüli ígérem, nem leszek a terhére; ma ei tahaks teile tüli teha nem akarlak terhelni; olen siin kõigile tüliks ees v jalus itt mindenkinek a terhére vagyok

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vaikne <v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj>
1. (vaevukuuldav) halk; (hääletu) csendes ♦ metsa vaikne kohin az erdő halk susogása; vaiksed sammud halk lépések; vaikne tänav csendes utca; vaikne nädal relig nagyhét; vaikne öö csendes éjszaka; meri on vaikne csendes a tenger; räägib vaikse häälega halk hangon beszél, halkan beszél; sadu jääb järjest vaiksemaks az eső fokozatosan csendesedik
2. (rahulik, vagane) csendes, csöndes ♦ vaikne iseloom csendes természet; vaikne naeratus näol csendes mosoly az arcán; vaikne hull csendes őrült
3. (sõnatu, sõnades väljendamata) csendes ♦ vaikne lootus csendes remény
4. (liikumise kohta: aeglane) csendes ♦ tuul on vaikne csendes a szél; jõe vool on siin hästi vaikne itt nagyon csendes a folyó folyása

valesti <valesti adv> (ebaõigesti, vääralt) rosszul, hibásan, tévesen ♦ midagi on siin valesti valami itt nem stimmel; lause on valesti tõlgitud a mondatot rosszul fordították le; ära saa minust valesti aru ne érts félre

vask <v'ask vase v'aske v'aske, v'aske[de v'aske[sid_&_v'ask/i 22 s> keem (metall) réz ♦ vasest ukselink rézkilincs; ta juuksed on punased kui vask a haja vörös, mint a réz; siin kaevandatakse vaske itt rezet bányásznak; vasest vermiti münte rézből pénzérméket vertek
■LS: vase+ ♦ vaseaeg rézkorszak; vasegravüür kunst rézkarc; vasekaevandus rézbánya; vasekarva(line), vasevärvi rezes, rézszínű; vaselõige kunst rézmetszet; vasemaak geol rézerc; vasemürgi[s]tus med rézmérgezés; vaserooste rézrozsda; vasesisaldus réztartalom; vasetööstus rézipar
vask+ ♦ vaskmünt rézből készült pénzérme; vaskpill muus rézfúvós hangszer; vaskpruun rézbarna; vaskpuhkpill muus rézfúvós; vaskpunane rezes, rézvörös; vaskraha rézpénz; vasksepp rézműves; vasksulfaat keem rézszulfát; vasktoru rézcső; vasktraat rézdrót; vaskvitriol keem kékgálic, rézgálic

äkiline <äkiline äkilise äkilis[t äkilis[se, äkilis[te äkilis/i 12 adj>
1. (äkki toimuv) hirtelen, heveny ♦ äkiline tõmme hirtelen rántás; äkilised liigutused hirtelen mozdulatok; külalise äkiline ärasõit a vendég hirtelen távozása; vastase äkiline rünnak az ellenfél hirtelen támadása; äkiline surm hirtelen halál; äkiline vihapurse hirtelen dühkitörés; {kellele} lõi kõhtu äkiline valu hirtelen/heveny fájdalom nyilallt a hasába
2. (ägedaloomuline) lobbanékony, heves, hirtelen haragú, vehemens, indulatos; (talitsematu, järsk) szilaj, féktelen, nyers ♦ äkiline iseloom lobbanékony természet; isa oli järsu, äkilise ütlemisega inimene apám szókimondó/nyers ember volt
3. (millegi kohta: järsk) meredek, hirtelen ♦ äkiline nõlvak meredek lejtő; äkiline trepp meredek lépcső; jõgi teeb siin äkilise käänaku a folyó itt hirtelen kanyarulatot vet