[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ehitus <ehitus ehituse ehitus[t ehitus[se, ehitus[te ehitus/i 11 s>
1. (ehitamine, ehitustöö) építés, építkezés ♦ elamuehitus lakásépítés; laevaehitus hajóépítés; masinaehitus gépgyártás; teedeehitus útépítés; uusehitus új építés; ehitusel töötama az építkezésen dolgozik
2. (struktuur, ülesehitus) szerkezet ♦ keele grammatiline ehitus a nyelv nyelvtani szerkezete; lauseehitus mondatszerkezet
3. (ehitis) építmény ♦ puust ehitus faépítmény; juurdeehitus bővítés
■LS: ehitus+ ♦ ehitusala építőipar; ehitusdetail építőelem; ehitusettevõte építővállalat; ehitusettevõtja építési vállalkozó; ehitusfirma építési/építőipari/építkezési vállalkozás; ehitusjoonis tervrajz; ehitusinsener építészmérnök, építőmérnök; ehituskeeld építési tilalom; ehitusjärelevalve építési felügyelet; ehituskrunt építési telek; ehituskulud az építési költségek; ehituskunst építészet, építőművészet; ehitusmaterjal építőanyag; ehitusluba építési engedély; ehitusmalev építőtábor; ehitusmees kõnek építőmunkás, építőmester; ehitusmälestis műemlék; ehitusplats építési terület; ehituspraht építési hulladék, sitt; ehitusprojekt építési projekt; ehituspuit épületfa; ehitusstiil építészeti stílus; ehitustehnika építéstechnika; ehitustööd építési munkálatok; ehitustellingud építőállvány; ehitustööline építőmunkás; ehitusõigus építési jog

häälikuline <häälikuline häälikulise häälikulis[t häälikulis[se, häälikulis[te häälikulis/i 12 adj> ♦ sõna häälikuline struktuur keel a szó fonetikus szerkezete

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

klaasjas <kl'aasjas kl'aasja kl'aasja[t -, kl'aasja[te kl'aasja[id 02 adj> (klaasitaolise ehitusega) üveges; (klaasi meenutav) üvegszerű ♦ klaasjas struktuur üvegszerű szerkezet; klaasjas pilk üveges tekintet

kude <kude k'oe kude -, kude[de kude[sid 18 s>
1. (silmkoeesemel) kötés ♦ labane kude sima kötés; soonikkude bordás kötés
2. tekst (koelõng, kangakude) vetülék
3. biol (rakukogum) szövet ♦ kärbunud kude üszök, elhalt szövet; kattekude bot hámszövet; lihaskude zool, anat izomszövet; närvikude zool, anat idegszövet; sidekude zool, anat kötőszövet
4. piltl (teose struktuur) szövet
■LS: koe+ tekst ♦ koekiri, koemuster kötésminta, szövetminta; koelõng tekst vetülékfonal
koe+ biol ♦ koevedelik füsiol szövetnedv

majandus <majandus majanduse majandus[t majandus[se, majandus[te majandus/i 11 s> gazdaság ♦ kapitalistlik majandus kapitalista gazdaság; energiamajandus energiagazdálkodás; maailmamajandus világgazdaság; metsamajandus erdőgazdálkodás; plaanimajandus tervgazdaság, irányított gazdálkodás; turumajandus piacgazdaság; varimajandus árnyékgazdaság, szürkegazdaság, feketegazdaság; veemajandus vízgazdálkodás; Eesti majandus észt gazdaság; majanduse struktuur gazdasági szerkezet; mõõnaperiood majanduses gazdasági pangás
■LS: majandus+ ♦ majandusaasta maj gazdasági év; majandusanalüüs maj gazdasági elemzés; majandusdirektor gazdasági igazgató; majanduselu gazdasági élet; majandusgeograafia gazdaságföldrajz, gazdasági földrajz; majandusharu üzletág; majandushoone gazdasági épület; majandusjuht gazdasági vezető; majanduskasv gazdasági növekedés; majanduskoostöö gazdasági együttműködés; majanduskava gazdasági terv; majanduskriis maj gazdasági válság; majanduskuritegu gazdasági bűncselekmény; majanduslangus gazdasági visszaesés; majandusleping maj gazdasági megállapodás; majanduspoliitika gazdaságpolitika; majanduspoliitiline gazdaságpolitikai; majanduspolitsei gazdasági rendőrség; majandussuhted gazdasági viszonyok; majandussüsteem maj gazdasági rendszer; majandusteadlane közgazdász; majandusteadus közgazdaságtan; majandustegevus gazdasági tevékenység; majandusteooria maj gazdaságelmélet, gazdasági elmélet; majandustsükkel gazdasági ciklus; majandusülem gondnok

muld <m'uld mulla m'ulda m'ulda, m'ulda[de m'ulda[sid_&_m'uld/i 22 s>
1. (maakoore pindmine kobe kiht) talaj, föld ♦ viljakas muld termékeny talaj; niiske muld felázott föld; huumuserikas muld humuszos talaj; happeline muld savas talaj; savine muld agyagos talaj; kasvumuld põll termőföld; savimuld põll agyagos talaj; mulla struktuur talajszerkezet; mulla sooldumine talajszalinitás; mulda istutama termőföldbe ültet
2. piltl (maa[pind], mullapõu hrl kodupinna, surma v matmisega seoses) föld ♦ mulda sängitama eltemet; vanaisa puhkab v magab ammu mullas v mulla all a nagyapa már régóta földben nyugszik
■LS: muld+ ♦ muldpõrand döngölt padló
mulla+ ♦ mullahunnik földtúrás; mullakamakas göröngy, rög; mullakiht termőréteg; mullapind földfelszín; mullaproov põll talajminta; mullatööd földmunka; mullatööline földmunkás, kubikos

organisatsioon <organisatsi'oon organisatsiooni organisatsi'ooni organisatsi'ooni, organisatsi'ooni[de organisatsi'ooni[sid_&_organisatsi'oon/e 22 s>
1. intézmény, szervezet, közület ♦ poliitiline organisatsioon politikai szervezet; ühiskondlik organisatsioon társadalmi szervezet; põrandaalune organisatsioon földalatti szervezet; ametiühinguorganisatsioon szakszervezet; majandusorganisatsioon gazdasági szervezet; massiorganisatsioon tömegszervezet, tömegtájékoztatási; noorsooorganisatsioon ifjúsági szervezet; parteiorganisatsioon pártszervezet; õpilasorganisatsioon diákszervezet; üliõpilaste organisatsioon hallgatói szervezet; Ühinenud Rahvaste Organisatsioon ENSZ, az Egyesült Nemzetek Szervezete
2. (organismi ehitus, struktuur) szerkezet ♦ vetikate primitiivne üherakuline organisatsioon az algák primitív egysejtű szerkezete
3. (organiseeritus, korrastus) szervezet, szervezettség, rend ♦ organisatsioon mitmekordistab jõudu a szervezet megsokszorozza erejét

struktuur <strukt'uur struktuuri strukt'uuri strukt'uuri, strukt'uuri[de strukt'uuri[sid_&_strukt'uur/e 22 s> ([sise]ehitus) szerkezet, struktúra, felépítés ♦ ungari keele struktuur a magyar nyelv struktúrája; riigi majandusstruktuur az ország gazdasági struktúrája; ettevõtte struktuur vállalati felépítés; lause struktuur a mondat szerkezete
■LS: struktuuri+ ♦ struktuurimuutus struktúraváltás, szerkezetváltás

struktuurne <strukt'uurne strukt'uurse strukt'uurse[t -, strukt'uurse[te strukt'uurse[id 02 adj> (kindla struktuuriga, struktuur-) strukturális ♦ struktuurne tööpuudus strukturális munkanélküliség

tekstuur <tekst'uur tekstuuri tekst'uuri tekst'uuri, tekst'uuri[de tekst'uuri[sid_&_tekst'uur/e 22 s>
1. mets, geol, füüs, keem (millegi loodusliku iseloomulik ehituslaad) erezet ♦ puidu tekstuur a fa erezete; marmori tekstuur a márvány erezete
2. muus (muusika vertikaalne struktuur, faktuur) textúra