[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ammuli <ammuli adv, adj> (suu kohta: pärani lahti) tátva ♦ suu ammuli szájtátva; mida sa vahid, suu ammuli? te meg mit tátod a szád?; ammuli sui tátott szájjal, nyitott szájjal; ammuli sui vahtima kõnek szájtátva bámul, tátott szájjal bámul, bambáskodik

aurama <'aura[ma aura[ta 'aura[b aura[tud 29 v> gőzölög ♦ supp aurab gőzölög a leves; aurake siit minema! kõnek húzzatok el innen!

bambus <b'ambus b'ambuse b'ambus[t b'ambus[se, b'ambus[te b'ambus/i_&_b'ambuse[id 11_&_09 s>
1. bot (kõrreline troopikataim) bambusz
2. (selle puit) bambusz ♦ bambusest õngeritv bambusz horgászbot
■LS: bambus+ ♦ bambushütt bambuszkunyhó; bambuskaru zool (Ailuropoda melanoleuca) óriáspanda; bambuskepp nádpálca

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

haab <h'aab haava h'aaba h'aaba, h'aaba[de h'aaba[sid_&_h'aab/u 22 s>
1. (puu) nyárfa ♦ [harilik] haab bot (Populus tremula) rezgő nyár, közönséges nyár; väriseb nagu haavaleht reszket, mint a nyárfalevél
2. (puit) nyárfa ♦ tuletikke tehakse haavast a gyufaszál nyárfából készül
■LS: haava+ ♦ haavakoor nyárfakéreg; haavaleht nyárfalevél; haavamets nyárfaerdő; haavapuit nyárfa; haavapuu nyárfa; haavasalu nyárfaliget

hajuma <haju[ma haju[da haju[b haju[tud 27 v> eloszlik, szétoszlik, megoszlik ♦ udu hajus a köd eloszlott; pilved hajuvad eloszlanak a felhők; suits hajus a füst eloszlott; minu mure hajus elszállt a gondom; ebameeldiv mulje hajus vähehaaval a kellemetlen benyomás lassan oszlott el; rahvahulk hajus kiiresti a tömeg gyorsan szétoszlott; tähelepanu hajub megoszlik a figyelem

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

heljuma <h'elju[ma h'elju[da helju[b helju[tud 28 v> (hõljuma) lebeg; (millegi kohal) lebeg; (kergelt lehvima) leng; (hällima) ring ♦ juuksed heljuvad tuules leng a haj a szélben; õhus heljus meeldivaid lõhnu kellems illat lengett a levegőben; rukkiväli heljub tuule käes ring a rozstábla a szélben; tolmukübemed heljuvad õhus porszemcsék lebegnek a levegőben; udu heljub järve kohal köd lebeg a tó fölött; suits heljus aasa kohal füst lebegett a rét fölött

hingemattev <+m'attev m'atva m'atva[t -, m'atva[te m'atva[id 02 adj> fojtogató, lálegzetelállító ♦ hingemattev lehk fojtogató bűz; hingemattev kuumus lélegzetelállító forróság; hingemattev suits fojtogató füst; hingemattev ahastus fojtogató szorongás; hingemattev ilu lélegzetelállító szépség

jalamaid <+m'aid adv> azonnal, egyből, rögtön, nyomban, ízibe(n) ♦ tule jalamaid siia azonnal gyere ide; lahkuge siit jalamaid azonnal távozzatok/távozzanak; põgene jalamaid azonnal menekülj; käsk tuli jalamaid täita a parancsot azonnal teljesíteni kellett; taipasin seda jalamaid rögtön megértettem; ta oli jalamaid nõus azonnal beleegyezett

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalust <jalust adv, postp> vt ka jalus2, jalgu
1. adv (jalgade eest v ümbert, tülinast) láb alól, útból ♦ koristage need oksad siit jalust takarítsátok el az ágakat innen a lábunk alól; viige lapsed jalust ära vigyétek el a gyerekeket az útból; käi jalust kõnek tűnj el; kedagi jalust ära koristama / vagaseks tegema eltesz vkit a láb alól
2. postp [gen] (eest, mõjupiirkonnast) láb alól ♦ sõja jalust põgenema a háború elől menekül; tulge siit inimeste jalust ära gyertek el innen, az emberek lába alól

kask1 <k'ask kase k'aske k'aske, k'aske[de k'aske[sid_&_k'ask/i 22 s>
1. bot (Betula) nyírfa ♦ arukask bot (Betula pendula) közönséges nyír; leinakask szomorú nyírfa; sookask bot (Betula pubescens) molyhos nyír, szőrös nyír, lápi nyír; vaevakask bot (Betula nana) törpenyír; kasest mahla laskma viricsel
2. (puit) nyírfa ♦ mööbel on kasest nyírfa bútor
■LS: kase+ ♦ kaseallee nyírfa fasor; kasekoor nyírfahéj; kaseleht nyírfalevél; kasemahl nyírfanedv, nyírfalé; kasesalu nyírfaliget; kasepalk gömbfa nyírfából; kasepung nyírfarügy; kaseurb nyírfabarka; kasevesi farm nyírfavíz; kasevits nyírfavessző

kastan <k'astan k'astani k'astani[t -, k'astani[te k'astane[id 02 s> (hobukastan, selle vili, kastanipuu, selle puit v vili) gesztenye ♦ hobukastan bot (Aesculus) vadgesztenye; kastanid õitsevad virágzik a gesztenye; küpsetatud kastanid sült gesztenye
■LS: kastani+ ♦ kastaniallee gesztenye fasor; kastanikarva gesztenye színű; kastanileht gesztenyelevél

kerima <keri[ma keri[da keri[b keri[tud 27 v>
1. (kerasse, rulli keerama) gombolyít, teker, csévél ♦ lõnga [kerasse] kerima feltekeri a fonalat; niiti poolile kerima cérnát teker az orsóra; kerib käised üles feltűri az ingujját
2. (kerra, kõverasse tõmbama) összetekeredik, összegömbölyödik ♦ jalgu enda v istumise alla kerima maga alá húzta a lábát; koer keris end kerra a kutya összegömbölyödött; uss keris end rõngasse a kígyó összetekeredett
3. kõnek (kärmesti minema v jooksma) elmegy
4. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära, kasi!) elmegy, eltűnik ♦ keri siit minema! tűnj el innen!; keri kuradile! menj a fenébe!

kestma <k'est[ma k'est[a kesta[b keste[tud, k'est[is k'est[ke 34 v>
1. (vältama, jätkuma) tart ♦ vahetund kestis kümme minutit a szünet tíz percig tartott; sõit kestab tunni az utazás egy óráig tart; kaua kestma sokáig tart
2. (vastu pidama) eltart ♦ talvemantel kestis kümme aastat tíz esztendeig eltartott a téli kabátja

kihutus <kihutus kihutuse kihutus[t kihutus[se, kihutus[te kihutus/i 11 s>
1. (kiire sõit) száguldás
2. (õhutus, ässitus) felbujtás, bujtogatás ♦ kihutust tegema bujtogat
■LS: kihutus+ ♦ kihutuskampaania figyelem felhívó kampány; kihutuskõne buzdító beszéd

kipitama <kipita[ma kipita[da kipita[b kipita[tud 27 v> (kergelt, torkivalt valutama, kibe olema) csíp, bizsereg, sajog; (kurgus) fáj ♦ kurk kipitab fáj/kapar a torkom; tolm pani kõri kipitama a por súrolja a gégét; suits paneb silmad kipitama csípi a szemét a füst; paprika pani keele kipitama ég a szája a paprikától, a paprika csípi a száját; südame peal kipitab midagi piltl sajgó szívvel

kirsipuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. bot (Cerasus) cseresznye ♦ hapu kirsipuu bot (Cerasus vulgaris) meggyfa; viltjas kirsipuu bot (Cerasus tomentosa) pelyhes meggy
2. (puit) cseresznyefa

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

kivistuma <kivistu[ma kivistu[da kivistu[b kivistu[tud 27 v> (kivitaoliseks muutuma) megkövül, megkeményedik, megkövesedik; (tarduma) megdermed ♦ kips on kivistunud a gipsz megszilárdult; see betoon kivistub erakordselt kiiresti ez a beton rendkívül gyorsan köt; hirmust kivistuma megkövül a rémülettől; kivistunud nägu megkövült arc; kivistunud puit geol megkövült fa; kivistunud vaik geol megkövült gyanta; kivistunud taimejäänused megkövesedett növényi maradvány

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

kolima <koli[ma koli[da koli[b koli[tud 27 v> költözik ♦ teise kohta elama kolima elköltözik; uude majja kolima új házba költöztek; nad kolisid siit ära elköltöztek innen

koristama <korista[ma korista[da korista[b korista[tud 27 v>
1. (kraamima, korda tegema) takarít ♦ tuba koristama kitakarítja a szobát; lauda koristama leszedi az asztalt; kirjutuslauda koristama rendet rak az íróasztalon
2. (kokku koguma, kõrvaldama) eltakarít ♦ korista end siit kiiresti! kõnek azonnal szedd a sátorfádat és hord el magad innen!; kedagi jalust ära koristama / vagaseks tegema eltesz vkit a láb alól
3. (saaki koguma) (be)gyűjt, betakarít, (le)szed ♦ vilja koristama gabonát betakarít; heina koristama begyűjti a szénát; saaki koristama betakarja a termést

kuhugi <kuhugi adv> (mis tahes kohta, mingisse kohta) valahova; (eitusega: mitte mingisse kohta) sehova ♦ istume kuhugi maha! üljünk le valahova!; ma ei lähe siit mitte kuhugi nem megyek én innen sehova

kuskile <k'uskile adv> vt ka kuskil, kuskilt (teadmata kuhu) valahova, valamerre; (ükskõik kuhu) bárhova; (eitusega) sehova ♦ istu ometi kuskile! ülj le valahova!; ta ei lähe siit kuskile nem megy innen sehova

kuusk <k'uusk kuuse k'uuske k'uuske, k'uuske[de k'uuske[sid_&_k'uusk/i 22 s>
1. (puu) lucfenyő ♦ harilik kuusk bot (Picea abies) közönséges lucfenyő; kanada kuusk bot (Picea glauca) cukorsüveg fenyő; torkav kuusk bot (Picea pungens) szúrós luc; kõrge kuusk magas lucfenyő
2. (jõulu-, nääri-) karácsonyfa ♦ kuuske ehtima feldíszíti a karácsonyfát
3. (puit) fenyő ♦ kuusest tehtud fenyőből készült
■LS: kuuse+ (puuga seotud) ♦ kuusehalg fenyőhasáb; kuusehekk fenyősövény; kuusekäbi fenyőtoboz; kuusekänd fenyőtuskó; kuuselaud fenyődeszka; kuusemets fenyőerdő; kuuseoks fenyőág; kuusepalk fenyőrönk; kuusepuu fenyőfa; kuusetaim fenyőcsemete
kuuse+ (jõulu- v nääripuuga seotud) ♦ kuuseehe karácsonyfadísz; kuusejalg karácsonyfatalp

kõrgele <k'õrgele adv> vt ka kõrgel, kõrgelt magasra ♦ kõrgele ronima magasra mászik; suits tõuseb kõrgele magasra száll a füst

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

käpp <k'äpp käpa k'äppa k'äppa, k'äppa[de k'äppa[sid_&_k'äpp/i 22 s>
1. (looma jala osa); tehn (tööriista v masina osa); kõnek (käsi, pihk) mancs, tappancs, pracli ♦ esikäpp, esimene käpp mellső mancs; tagakäpp hátsó mancs; võta oma käpad siit ära! kõnek vedd el innen a mancsodat!
2. bot (rohttaim Orchis) kosbor ♦ hall käpp bot (Orchis militaris) vitéz kosbor; kahkjaspunane käpp bot (Orchis latifolia) széleslevelű ujjaskosbor; jumalakäpp bot (Orchis mascula) füles kosbor; kuradikäpp bot (Orchis maculata) foltos ujjaskosbor

könn <k'önn könni k'önni k'önni, k'önni[de k'önni[sid_&_k'önn/e 22 s> kõnek (vilets, tühine isik) pecek, mitugrász ♦ mis see könn siit tahab?! mit akar itt ez a kis mitugrász?!

künnapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (lehtpuu Ulmus laevis, selle puit) vénic-szil

lepp <l'epp lepa l'eppa l'eppa, l'eppa[de l'eppa[sid_&_l'epp/i 22 s>
1. bot (Alnus) éger ♦ hall lepp, valge lepp bot (Alnus incana) hamvas éger; sanglepp, must lepp bot (Alnus glutinosa) mézgás éger, enyves éger
2. (puit) égerfa
■LS: lepa+ ♦ lepakoor égerkéreg; lepaleht égerlevél; lepamets égererdő; lepaoks égerág; lepapuit éger faanyag

liikuma <l'iiku[ma l'iiku[da liigu[b liigu[tud 28 v>
1. (asendit muutma, paigast teise siirduma) mozog, mozdul; (kergelt edasi-tagasi) mozgolódik ♦ puulehed liiguvad väiksemagi tuulega levelei a legkisebb szélben is mozognak; huuled liiguvad az ajkak mozognak; jää hakkas liikuma megtört a jég
2. (käima, kõndima, minema) megy, jár ♦ liiguvad kuulujutud, et... járnak a pletykák, hogy...; mina ei liigu siit kuhugi én nem megyek innét sehova; siin liikuvat öösiti hunte állítólag farkasok járnak itt éjszaka
3. (teisenema, arenema) halad ♦ tervis liigub paremuse poole már javulófélben van az egészsége

lämmatama <lämmata[ma lämmata[da lämmata[b lämmata[tud 27 v> (el)fojt, fojtogat ♦ suits lämmatab fojtogat a füst; vastuhakk lämmatati juba eos a lázadást már csírájában elfojtották; umbrohi lämmatas lilled gyomok fojtogatták a virágokat; lämmatav kuumus fojtó hőség, rekkenő hőség, nyomasztó hőség, fullasztó hőség

lükkuma <l'ükku[ma l'ükku[da l'ükku[b l'ükku[tud 27 v> (ajaliselt edasi nihkuma) (el)halasztódik ♦ koosolek lükkub paar nädalat v paari nädala võrra edasi a találkozót elhalasztják pár héttel; koroona tõttu lükkub sõit edasi koronavírus miatt halasztódik az utazás

mänd2 <m'änd männi m'ändi m'ändi, m'ändi[de m'ändi[sid_&_m'änd/e 22 s>
1. bot (igihaljas okaspuu Pinus) fenyő ♦ harilik mänd bot (Pinus sylvestris) erdeifenyő; valge mänd bot (Pinus strobus) simafenyő; mägimänd bot (Pinus mugo) törpefenyő; rannamänd tengerparti fenyő
2. (puit) fenyő(fa)
■LS: männi+ ♦ männihalg fenyőhasáb; männiistik mets fenyőcsemete; männikedrik zool (Dendrolimus pini) fenyőpohók; männikoor fenyőkéreg; männikäbi erdeifenyő toboza; männilaast fenyőforgács; männimets fenyőerdő; männiokas fenyőtű; männipess bot (Phellinus pini, Trametes pini) fenyőtapló; männitõrv fenyőkátrány; männivaik fenyőgyanta; männivaksik zool (Bupalus piniarius) fenyőaraszoló; männiöölane zool (Panolis flammea) fenyőbagoly

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

niiske <n'iiske n'iiske n'iiske[t -, n'iiske[te n'iiske[id 01 adj> (veidi märg) lucskos, párás, nyirkos, nedves; (rõske) nyirkos; (külm ja rõske) nedves; (niiskeks tõmbunud) vizes; (niiskeks tehtud) nedvesített ♦ niiske ilm nyirkos az idő; külm ja niiske ilm hideg, nyirkos idő; niiske kliima párás éghajlat; niiske puit vizes fa; niiske õhk párás levegő; kastest niiske rohi harmattól vizes fű; higist niiske särk izzadságtól vizes ing; uduniiske ködpárás; otsaesine on higist niiske vizes a homloka az izzadságtól; õhk on väga niiske nagyon párás a evegő; aknaklaasid tõmbusid niiskeks bepárásodtak az ablaküvegek; tikud on niiskeks tõmbunud v läinud megnyirkult a gyufa

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

oma2 <oma adv> (mitte vähem kui) nem kevesebb mint, legalább; (tublisti, tervelt) egész, -nyi ♦ linna tuleb siit oma kolmkümmend kilomeetrit a város harminc kilométernyire van innen; ta oli oma nädal aega haige egy egész hétig beteg volt; kala oli oma kolm kilo raske a hal legalább hérom kiló volt; taadil on juba oma üheksakümmend aastat turjal az öregnek már legalább kilencven év nyomja a vállát

otsekohe <+kohe adv>
1. (kohe, jalamaid) azonmód, azon frissiben, azon nyomban, tüstént, rögvest, rögtön, nyomban, mindjárt, máris, ízibe(n), egyből, azonnal ♦ tema lahkumist märgati otsekohe távozását azonnal észrevették; tulge otsekohe gyertek azon nyomban; laps uinus otsekohe a gyerek rögtön elaludt
2. kõnek (lausa) valósággal, egyenesen; (päris) meglehetősen, léggé, teljesen ♦ otsekohe vale see jutt ei ole nem beszéd nem teljesen téves
3. kõnek (otseselt) egyenesen; (vahetult) közvetlenül ♦ otsekohe Inglismaalt tellitud tööriistad egyenesen Angliából rendelt szerszámok
4. kõnek (otsekoheselt) egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén; (kavaldamata) ravaszság nélkül ♦ ma ütlen otsekohe, te meeldite mulle megmondom őszintén, hogy kedvelem magát; neist asjadest ei kõlba nii otsekohe rääkida ezekről a dolgokról nem illik ilyen nyíltan beszélni
5. kõnek (otsesuunas) egyenesen, légvonalban ♦ alguses mine otsekohe, siis pööra paremale először menj egyenesen, majd fordulj jobbra; linna on siit otsekohe kümme kilomeetrit a város légvonalban tíz kilométerre van

otseteed <+t'eed adv>
1. (kohe, jalamaid) azonnal, rögvest ♦ lahkuge siit otseteed! azonnal távozzatok!; asuti otseteed tööle rögvest munkához láttak
2. (otsekoheselt) nyíltan, egyenesen; (avameelselt) nyíltan; (siiralt) őszintén ♦ ütle otseteed välja, mida mõtled! mondd meg őszintén, amire gondolsz!
3. (lausa) szinte; (vahetult) közvetlenül, egyenesen ♦ ta saabus otseteed Pariisist egyenesen Párizsból érkezett
4. (sirgjoones) egyenesen ♦ liigub otseteed meie suunas egyenesen felénk jön

otsima <'otsi[ma 'otsi[da otsi[b otsi[tud 28 v>
1. keres, kutat, keresgél ♦ pilguga otsima pásztáz; raskest olukorrast väljapääsu otsima kiutat keres a nehéz helyzetből; korterit otsima lakást keres; otsi endale tegevust! keress magadnak elfoglaltságot!; otsitud ettekääne keresett ürügy; otsitud võrdlus erőltetett hasonlat
2. (püüdma midagi saada v saavutada) keres ♦ kaitset otsima védelmet keres; seiklusi otsima kalandokat keres; läks võõrsile õnne otsima külföldre ment boldogságot keresni; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál
3. hlv, kõnek keres ♦ mis nad siia otsivad, siin pole nende koht mit keresnek itt, nincs itt helyük; mis sellel siit otsida peaks olema? mi keresnivalója lenne itt?; peab tikutulega taga otsima lámpással kell keresni
4. kõnek (teat asukohast välja tooma v võtma) keres ♦ otsis taskust rahakoti a pénztárcáját kereste a zsebében; otsi meile midagi juua keress nekünk valami innivalót
5. kõnek (indlema) üzekedik, folyat ♦ lehm otsib pulli folyathatna a tehén

paistma <p'aist[ma p'aist[a paista[b paiste[tud, p'aist[is p'aist[ke 34 v>
1. (valgust, soojust kiirgama) süt
2. (näha, nähtav olema) tűnik; (kaugelt) (el)látszik ♦ siit paistab kaugele innen messzire el lehet látni; kas õpetajat ei paista? nem láttátok a tanárt?
3. kõnek (selguma, teatavaks saama, loota olema) látszik
4. (näima) tűnik, rémlik ♦ see paistab õige olevat ez helyesnek látszik; miski küll paistab, aga ma ei näe täpselt csak rémlik valami, de nem látom tisztán; mulle paistab, et sul on õigus nekem úgy tűnik, hogy igazad van

pappel <p'appel p'apli p'apli[t -, p'apli[te p'aple[id 02 s>
1. bot (Populus) nyárfa, jegenye ♦ must pappel bot (Populus nigra) fekete nyárfa; hõbepappel bot (Populus alba) fehér nyárfa
2. (puit) nyárfa ♦ paplist valmistatud tikud nyárfa gyufa
■LS: papli+ ♦ papliallee nyárfasor

paremale <paremale adv> vt ka paremal, paremalt jobbra, jobb felé ♦ keerake siit paremale! forduljon jobbra itt!

pehme <p'ehme p'ehme p'ehme[t -, p'ehme[te p'ehme[id 01 adj>
1. (survele kergesti järeleandev, vetruv, painduv, kergesti töödeldav) puha, lágy ♦ pehme pinnas puha talaj; pehme juust lágy sajt; pehme metall lágy fém; kohev, pehme muld puha föld; pehme lumi puha hó; pehme pliiats puha ceruza; pehme muna lágy tojás; pehme puit puhafa; pehme padi puha párna; pehme mööbel ülőgarnitúra; pehmeks keetma puhára főz, megfőz
2. (puudutamisel sile, mittetorkiv, õrn) puha, lágy ♦ pehme näonahk harmatos arcbőr; pehme käsivars puha kar; pehme suulagi anat lágy íny
3. (heasüdamlik, leebe) lágy, szelíd ♦ loomult pehme, pehme loomuga szelíd természetű, engedékeny; pehmed näojooned lágy arcvonások; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél
4. (mahe, tasane) lágy ♦ pehme hääl lágy hang
5. (liigutuste kohta: sujuv, paindlik) puha ♦ pehmed sammud puha lépték
6. (ilmastikunähtuste kohta: soe, mahe) enyhe ♦ pehme talv enyhe tél
7. (vee kohta) lágy ♦ pehme vesi lágy víz
8. kõnek (klusiilide kohta: nõrk) lágy ♦ pehme konsonant lágy mássalhangzó
■LS: pehme+ ♦ pehmesüdameline lágyszívű, vajszívű

pihlakas <pihlakas pihlaka pihlaka[t -, pihlaka[te pihlaka[id 02 s>
1. bot (Sorbus) berkenye ♦ harilik pihlakas bot (Sorbus aucuparia) madárberkenye
2. (pihlakamari, puit) berkenye
■LS: pihlaka+ ♦ pihlakakeedis berkenyelekvár; pihlakakobar berkenyefürt; pihlakamari berkenyebogyó; pihlakaoks berkenyeág; pihlakavein berkenyebor

pirnipuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. bot (Pyrus) körtefa ♦ harilik pirnipuu bot (Pyrus communis) nemes körte; metspirnipuu vadkörtefa
2. (puit) körtefa

puit <p'uit puidu p'uitu p'uitu, p'uitu[de p'uitu[sid_&_p'uit/e 22 s>
1. (puu ainena) fa ♦ lülipuit bélfa; tüvepuit törzsfa
2. (langetatud puu kui materjal) fa ♦ haavapuit nyárfa; okaspuit fenyőfa; paberipuit cellulózfa; ümarpuit gömbfa
■LS: puidu+ ♦ puidukiri erezet; puiduliik fafajta; puidusüsi faszén; puidutõrv fakátrány; puidutööstus faipar
puit+ ♦ puitehitis faépület; puitmaterjal faanyag; puittaim félcserje; puittarind faszerkezet; puitvill fagyapot

putukas <putukas putuka putuka[t -, putuka[te putuka[id 02 s> (lülijalgne) rovar ♦ putukad zool (Insecta) rovarok; kahjurputukas, kahjulik putukas kártékony rovar; putukatest kahjustatud puit rovarrágta fa
■LS: putuka+ ♦ putukahammustus rovarcsípés; putukakahjustus rovarkártétel; putukakogu rovargyűjtemény; putukatõrje rovarirtás

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

päevateekond <+t'eek'ond t'eekonna t'eek'onda t'eek'onda, t'eek'onda[de t'eek'onda[sid_&_t'eek'ond/i 22 s>, ka päevatee (päevas läbitav vahemaa v ette võetav rännak) egynapi út ♦ lähim asula on siit mitme päevateekonna v päevatee kaugusel a legközelebbi falu egy napra van innen

pähklipuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. bot (Juglans) diófa
2. (selle puit) diófa ♦ pähklipuust mööbel diófa bútor
3. kõnek (sarapuu) mogyoróbokor
■LS: pähkli+puu+ ♦ pähklipuuvineer diófurnér

reis2 <r'eis reisi r'eisi r'eisi, r'eisi[de r'eisi[sid_&_r'eis/e 22 s>
1. (sõit kuhugi kaugemale, teekond) út, utazás; (ringreis) körutazás ♦ lennureis repülőút; lõbureis kéjutazás; merereis tengeri utazás; pulmareis nászút; turismireis turistaút; välis[maa]reis külföldi út; õppereis tanulmányút; ümbermaailmareis világ körüli utazás, világ körüli út, utazás a föld körül; pikale reisile minema hosszú utazásra indul; olen reisist väsinud fáradt vagyok az utazástól; head reisi! jó utat!, jó/szerencsés utat!
2. ([regulaarselt kulgeva] liiklusvahendi teekond) járat
■LS: reisi+ ♦ reisibüroo utazási iroda; reisidokument úti okmány; reisihimuline utazni vágyó; reisikaaslane útitárs; reisikava úti program; reisikindlustus utazási biztosítás, utasbiztosítás; reisikiri, reisikirjeldus útirajz, útleírás; reisikohver útitáska, utazótáska; reisilaev utasszállító hajó; reisilennuk személyszállító repülőgép, utasszállító repülőgép; reisiliiklus utasforgalom; reisipalavik utazási láz; reisipagas útipoggyász; reisiplaan útiterv; reisipäevik útinapló; reisikulud útikölcség; reisirong személyvonat; reisiseltskond útitársak; reisitšekk utazási csekk; reisivagun személykocsi, személyszállító kocsi

retk <r'etk retke r'etke r'etke, r'etke[de r'etke[sid_&_r'etk/i 22 s> (lühike sõit) kirándulás, vándorlás, túra, portya ♦ kontrollretk ellenőrző körút; ratsaretk sétalovaglás; sõjaretk portya; uurimisretk országjárás

saar2 <s'aar saare s'aar[t s'aar[de, saar[te s'aar[i 13 s>
1. bot (Fraxinus) kőris ♦ harilik saar magas kőris
2. (puit) kőrisfa ♦ põrandad olid saarest kőrisfáből készült padló
■LS: saare+ ♦ saaremets kőriserdő; saarepuit kőrisfa

sait <s'ait saidi s'aiti s'aiti, s'aiti[de s'aiti[sid_&_s'ait/e 22 s> info (võrgukoht) webhely ♦ veebisait (web)oldal

sanglepp <+l'epp lepa l'eppa l'eppa, l'eppa[de l'eppa[sid_&_l'epp/i 22 s>
1. bot (must lepp Alnus glutinosa) mézgás éger, enyves éger
2. (puit) égerfa
■LS: sang+lepa+ ♦ sanglepamets égererdő

sarapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. bot (Corylus) mogyoró ♦ harilik sarapuu közönséges/európai mogyoró
2. (puit) mogyorófa
■LS: sara+puu+ ♦ sarapuukepp mogyorópálca; sarapuupõõsas mogyoróbokor; sarapuupähkel mogyoró; sarapuuurvad mogyoróbarka

sealt <s'ealt adv> (osutab kõnelejast eemal olevale kohale) onnan, onnét, arról ♦ kord siit, kord sealt hol innen, hol onnan; kes sealt tuleb? ki jön onnan?

seeder <s'eeder s'eedri s'eedri[t -, s'eedri[te s'eedre[id 02 s>
1. bot (Cedrus) cédrus
2. (puit) cédrus(fa)
3. kõnek (seedermänd) cirbolyafenyő
■LS: seedri+ ♦ seedrikäbi cédrustoboz; seedrivaik cédrusgyanta; seedriõli cédrusolaj

siit <s'iit adv>
1. (osutab lähemal, kõneleja ligidal olevale kohale) innen ♦ me kolime siit varsti ära hamarosan elköltözünk innen; kao siit! hordd el magad!, pakolj innen!, kotródj innen!, iszkolj (innen)!, eredj innen!, húzz el innen!
2. (osutab koos sõnaga „sealt“ millegi juhuslikumale esinemusele) innen-onnan

siitpoolt <+p'oolt adv, prep> (siinsest suunast, siit kandist) innen ♦ lasud tulid siitpoolt a lövések innen jöttek

siit-sealt <+s'ealt adv> (siit ja sealt, mõnest kohast) innen-onnan

suir <s'uir suira s'uira s'uira, s'uira[de s'uira[sid_&_s'uir/i 22 s> (õietolm mesilaste toiduna) virágpor

suits <s'uits suitsu s'uitsu s'uitsu, s'uitsu[de s'uitsu[sid_&_s'uits/e 22 s>
1. füst ♦ paks v tihe suits sűrű füst; sigaretisuits cigarettafüst; viirukisuits tömjénfüst; korstnast tõuseb suitsu dől a füst a kéményből; kus suitsu, seal tuld piltl nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja
2. (sigarett, pabeross) cigaretta ♦ teeb ühe suitsu elszív egy cigarettát; teeme suitsu! gyújtsunk rá!
suitsu+ (suitsuga seotud) ♦ suitsuandur füstérzékelő, tűzjelző; suitsuhais, suitsuhõng füstszag; suitsukorsten kémény; suitsukäik, suitsulõõr füstcső, kürtő; suitsuküünal füstölőgyertya; suitsuloor füstfüggöny; suitsupilv füstfelhő; suitsusammas füstoszlop; suitsupomm füstbomba; suitsutare kéménytelen/füstös házikó; suitsutoru füstvezeték; suitsutriip, suitsuviir[g] füstcsík; suitsuving füstszag
suitsu+ (sigaretiga seotud) ♦ suitsuhimu, suitsuisu nikotinéhség; suitsukarp cigarettadoboz; suitsukoni cigarettavég, csikk; suitsumees dohányzó, cigarettázó; suitsunurk dohányzóhelyiség; suitsunälg cigarettaéhség; suitsupaber átütőpapír; suitsupakk cigisdoboz; suitsupaus cigarettaszünet; suitsupits szopóka; suitsupood dohánybolt
suitsu+ (suitsetatud) ♦ suitsuangerjas füstölt angolna; suitsujuust füstölt sajt; suitsukala füstölt hal; suitsuliha füstölt hús; suitsulõhe füstölt lazac; suitsupekk füstölt szalonna; suitsusink füstölt sonka, sódar; suitsuvorst füstölt kolbász

suitsuvine <+vine vine vine[t -, vine[de vine[sid 16 s> (vaevumärgatav suits, suitsuvina) füstpár

sõit <s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s>
1. (sõitmine) utazás, út ♦ autosõit autózás, kocsiút, autóút, kocsikázás; lennukisõit repülőút; tagasisõit visszautazás; ärasõit indulás
2. (reis, teekond) utazás, út ♦ meresõit tengeri hajózás; sõidu eest tasuma kifizeti a fuvart; meil on pikk sõit ees hosszú út áll előttünk; sinna pole palju maad, umbes pooletunnine sõit nincs messze, körülbelül félórás út
3. sport ♦ mitmepäevane többnapos; jalgrattasõit kerékpározás; paadisõit csónakázás; lumelauasõit snowbordozás; suusasõit sífutás; naiste teatesõit női síváltó; üksiksõit egyéni; naiste 10 kilomeetri klassikalises stiilis sõit a nők 10 km-es klasszikus stílusú sífutóversenye
■LS: sõidu+ ♦ sõiduaeg utazási idő, az utazás időtartama; sõidueesõigus elsőbbség; sõidugraafik menetrend; sõiduhind menetdíj; sõidukiirus menetsebesség; sõidukulud útiköltség; sõiduleht menetlevél; sõidupilet menetjegy, vonaljegy; sõiduplaan menetrend; sõidurada forgalmi sáv; sõiduraha útiköltség, viteldíj; sõidusuund útirány; sõidutehnika vezetéstechnika; sõiduvahend jármű, közlekedési eszköz; sõiduvalmis menetkész, indulásra kész

süit <s'üit süidi s'üiti s'üiti, s'üiti[de s'üiti[sid_&_s'üit/e 22 s> muus (helitöö) szvit

tagune <tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj, s (hrl liitsõna järelosa)>
1. (millegi taga asetsev) mögötti, túli ♦ ahjutagune kuckó, sut; majatagune põld a ház mögötti szántóföld; piiritagused ungarlased a határon túli magyarok; kõrvatagune a fül hátsó része; ookeanitagune tengerentúli
2. (teatud aja taha ulatuv) ezelőtti, azelőtti ♦ aastakümnete tagune sündmus évtizedekkel ezelőtti esemény

tamp <t'amp tambi t'ampi t'ampi, t'ampi[de t'ampi[sid_&_t'amp/e 22 s>
1. (tambits) mozsártörő
2. piltl (pingelise töö, suure koormuse, kiiruse kohta: press, sõit, mahv) ütem

toomingas <toomingas toominga toominga[t -, toominga[te toominga[id 02 s>
1. bot (Prunus padus) zelnicemeggy
2. (puit) zelnice
■LS: toominga+ ♦ toomingamari zelnicebogyó; toomingaõis zelnicevirág

toss2 <t'oss tossu t'ossu t'ossu, t'ossu[de t'ossu[sid_&_t'oss/e 22 s>
1. (paks suits v aur) füst, gőz, pára
2. kõnek (hing, elu) lélegzet ♦ ei tea, kas on veel elus või on juba toss väljas nem tudom, él-e még, vagy már elpatkolt

tripp2 <tr'ipp tripi tr'ippi tr'ippi, tr'ippi[de tr'ippi[sid_&_tr'ipp/e 22 s> kõnek (reis, sõit) út, kirándulás

vahepeatus <+p'eatus p'eatuse p'eatus[t p'eatus[se, p'eatus[te p'eatus/i_&_p'eatuse[id 11_&_09 s> útmegszakítás, közbenső megálló ♦ vahepeatusteta sõit megszakítás nélküli utazás, non-stop út

vaher <vaher v'ahtra v'ahtra[t -, v'ahtra[te v'ahtra[id 03 s>
1. bot (Acer) juhar ♦ harilik vaher bot (Acer platanoides) korai juhar; tatari vaher bot (Acer tataricum) tatárjuhar; mägivaher bot (Acer pseudoplatanus) hegyi juhar
2. (puit) juharfa ♦ vahtrast parkett juharfa parketta
■LS: vahtra+ ♦ vahtraallee juhar fasor; vahtraleht (vahtrapuu leht) juharlevél; vahtramahl juharlé; vahtramesi juharméz; vahtramets juharerdő; vahtrapuu (vaher) juharfa, jávorfa; vahtrasiirup juharszirup; vahtrasuhkur juharcukor

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist borda´ban szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; ta viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ♦ viskab sussid püsti földobja a talpát