[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ammuli <ammuli adv, adj> (suu kohta: pärani lahti) tátva ♦ suu ammuli szájtátva; mida sa vahid, suu ammuli? te meg mit tátod a szád?; ammuli sui tátott szájjal, nyitott szájjal; ammuli sui vahtima kõnek szájtátva bámul, tátott szájjal bámul, bambáskodik

hambutu <h'ambutu h'ambutu h'ambutu[t -, h'ambutu[te h'ambutu[id 01 adj>
1. fogatlan ♦ hambutu suu fogatlan száj
2. erőtlen, hatástalan ♦ hambutu mäng erőtlen játék

hingama <h'inga[ma hinga[ta h'inga[b hinga[tud 29 v>
1. lélegzik, szuszog ♦ sügavalt hingama mélyen lélegzik, mély lélegzetet vesz; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; läbi suu hingama a száján keresztül lélegzik; hingasin kergendatult fellélegeztem; metsas on kerge hingata az erdőben könnyű lélegezni; arst laskis haigel hapnikku hingata az orvos oxigént lélegeztetett a beteggel; astusin trepile, et värsket õhku hingata kimentem a lépcsőre, hogy friss levegőt szívjak; kivid hingasid külma a kövek hideget árasztottak magukból
2. kõnek (kõnelema, välja lobisema) ♦ ärge juhtunust kellelegi hingake! senkinek egy szót sem arról, ami történt; vaata, et sa kellelegi ei hinga! Vigyázz, egy szót se szólj senkinek!

ilane <ilane ilase ilas[t -, ilas[te ilase[id 10 adj> nyálas ♦ ilane suu nyálas száj; laps on pudipõlle ilaseks teinud a gyerek összenyálazta a szakállkát/ az előkét

ilatsema <ilatse[ma ilatse[da ilatse[b ilatse[tud 27 v> (ilane olema, ila jooksma) nyála(d)zik ♦ ilatsev suu nyáladzó száj

janune <janune januse janus[t -, janus[te januse[id 10 adj, s>
1. adj szomjas ♦ janune inimene szomjas ember; janused loomad szomjas állatok; janune suu szomjas száj; janune maa v maapind szomjas föld
2. s szomjas

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

juurest <juurest postp, adv>
1. postp [gen] (kelle-mille vahetust lähedusest) mellől ♦ tule akna juurest ära gyere el az ablaktól, gyere el az ablak mellől; koer jooksis karjase juurest ära a kutya elfutott a pásztor mellől; võtsin pudeli suu juurest elvettem az üveget a számtól; juuksed hakkavad kõrvade juurest halliks minema őszül a haja a fülénél
2. postp [gen] (kelle asu- v tegutsemiskohast) -tól, -től ♦ ta kolis vanemate juurest ära elköltözött a szüleitől; astun sõbra juurest läbi beugrom a barátomhoz; tulen juuksuri juurest a fodrásztól jövök; see mees on ajalehe juurest ez a férfi az újságtól van
3. adv (vahetust lähedusest) közvetlen közelről, közelről ♦ juurest vaadatuna ei ole see nii ilus, kui eemalt paistab közelről nézve nem is olyan szép ez, mint amilyennek távolról tűnik; harjuta see mood endal juurest [ära]! szokj le erről!

kaudu <k'audu postp>
1. postp [gen] (mingist kohast läbi) keresztül, át ♦ akna kaudu ablakon keresztül; läksin tööle pargi kaudu parkon át mentem munkába; suu kaudu hingama szájon át lélegzik
2. postp [gen] (kelle-mille vahendusel) által, révén ♦ ta on mulle isa kaudu sugulane az apám révén rokonom
3. postp [part] (mööda, pidi) úton ♦ seda teed kaudu azon az úton

ketrama <k'etra[ma kedra[ta k'etra[b kedra[tud 29 v>
1. (lõnga valmistama) fon ♦ lõnga ketrama fonalat fon; vokiga ketrama fon a rokkán
2. kõnek (palju ja kiiresti rääkima) prézsmitál, papol ♦ {kelle} suu ketrab vahetpidamata jár a nyelve, mint a rokka
3. piltl dorombol ♦ kass ketrab a macska dorombol

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kolle <kolle k'olde kolle[t -, kolle[te k'olde[id 06 s>
1. (ahju, pliidi osa, keedukoht reheahju suu esisel) tűzhely; (kütte-) kályha
2. (tekkekoht, keskus) góc(pont), fészek ♦ haiguskolle kitörés, a betegség góca; nakkuskolle fertőzés; taudikolle járványfészek
3. piltl (kodu) otthon ♦ pole mul ei oma kollet ega peret nincs otthonom, se családom
■LS: kolde+ ♦ kolderest tehn rostély

kõrvetama <kõrveta[ma kõrveta[da kõrveta[b kõrveta[tud 27 v> (kergelt põletama, ka päikese, nõgeste vm kohta) éget, megéget, perzsel, csíp, megcsíp; (ennast) megégeti magát; (praadimisel, küpsetamisel) megéget ♦ kuum puder kõrvetas tal suu ära a forró kása megégette a száját; päike oli ta pruuniks kõrvetanud barnára égette a nap; päike kõrvetab perzsel a nap; nõges kõrvetab kätt megcsípi/égeti a csalán a kezét; paprika kõrvetab keelt égeti nyelvét a paprika; külm kõrvetab nägu a fagy csípi az arcát; kõrvetav kuumus égető forróság; kõrvetav pakane égető fagy; kõrvetav viha égető harag; näppe kõrvetama/põletama megégeti az újját, megégeti a körmét

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

lõhki <l'õhki adv> (pikuti pooleks, kaheks) ketté, szét ♦ nende abielu läks lõhki házasságuk felbomlott; pall läheb lõhki kilyukadt a labda; õhupall läheb lõhki szétpukkad a léggömb; lõhki minema szétmegy; ära end lõhki söö! ne edd túl magad!; ta oli kadedusest lõhki minemas majd megpukkadt az irigységtől; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit

lõug <l'õug lõua l'õuga l'õuga, l'õuga[de l'õuga[sid_&_l'õug/u 22 s>
1. (näo osa) áll ♦ terav lõug hegyes áll; ümar lõug kerek áll; puhtaks v siledaks raseeritud lõug csupasz áll; sügab lõuga dörzsöli az állát; (ta) lõug väriseb remeg az álla
2. (hrl pl) (selgroogsete pea osad) állkapocs; vulg (inimese suu kohta) pofa ♦ alalõug, alumine lõug anat alsó állkapocs; ülalõug, ülemine lõug anat felső állkapocs; pea lõuad! vulg pofa be!, fogd be a pofád!; lõugu lõksutama járatja a pofáját
3. piltl (tööriistal, mehhanismil) pofa
■LS: lõua+ ♦ lõuahaak felütés; lõuahabe állszakáll; lõualott állebenye; lõualuu állkapocscsont; lõuarihm állszíj

mokk <m'okk moka m'okka m'okka, m'okka[de m'okka[sid_&_m'okk/i 22 s>
1. kõnek (huul) ajak ♦ alumine mokk alsó ajak; ülemine mokk felső ajak; jänesemokk kõnek nyúlszáj, nyúlajak; mokk maha! kuss!, fogd be!; hoidsin moka maas befogtam a számat; justkui mett määritaks moka peale mintha hájjal kenegetnék
2. (looma suu lihaseline äär); (millegi huuli meenutava kohta) ajak ♦ häbememokk anat szeméremajak; hobuse pehmed mokad a ló puha ajka(i)

moonduma <m'oondu[ma m'oondu[da m'oondu[b m'oondu[tud 27 v> (teistsuguseks, teiseks muutuma) (el)torzul ♦ ta suu moondub piinlikuks naeratuseks szája kínos mosolyra torzul

mulk2 <m'ulk mulgu m'ulku m'ulku, m'ulku[de m'ulku[sid_&_m'ulk/e 22 s>
1. (läbiv auk, avaus) lyuk; (taras) rés; (seinas) hézag
2. kõnek (suu) száj ♦ pea v hoia oma mulk kinni! fogd be a szád!

musi <musi musi musi -, musi[de musi[sid 17 s>
1. kõnek (suudlus) puszi ♦ matsuga musi cuppanós puszi
2. lastek (suu) száj
3. nlj (musirull, naise kohta) drága, szivi

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

nutuvõru <+võru võru võru v'õrru, võru[de võru[sid 17 s> (nutune joon ümber suu) legörbül a szája, sírásra áll a szája ♦ tal on nutuvõru suu ümber v suul v ümber suu legörbül a szája

nõrgendama <nõrgenda[ma nõrgenda[da nõrgenda[b nõrgenda[tud 27 v> (nõrgemaks tegema) meggyengít, legyengít, gyengít ♦ pikaajaline sula nõrgendab jääd a hosszan tartó olvadás gyengíti a jeget; alkohol nõrgendab organismi az alkohol gyengíti a szervezetet; see ravim nõrgendab valu ez a gyógyszer enyhíti a fájdalmat; suu loputamine nõrgendab janutunnet a szájöblögetés enyhíti a szomjat; miski ei nõrgenda tema usku semmi sem gyengíti a hitét

pidama2 <pida[ma pida[da p'ea[b p'ee[tud, pida[s pida[ge p'ee[takse 28 v>
1. (kusagil v mingis olukorras hoidma) tart, megtart ♦ salajas pidama titkoban tart; pidurid ei pea nem fog a fék; ankur peab a horgony kitart; pea suu! tartsd a szád!
2. (säilitama, alal hoidma) (meg)tart ♦ dieeti pidama diétázik, (szigorú) diétát tart, fogyókúrázik; lubadust pidama megtartja az ígéretét; sõna pidama állja a szavát; sidet pidama kellegagi kapcsolatot tart vkivel; meeles pidama észben tart; aitäh, et mind meeles pidasid! köszönöm, hogy emlékeztél rám!; kellegagi/millegagi sammu pidama lépést tart vkivel/vmivel
3. (vedelikku, soojust mitte läbi laskma) tart ♦ paat peab vett a csónak vízálló
4. (mingi tegevusalaga seoses) tart ♦ peab teenijat szolgálót tart
5. (teatud toimingut sooritama, läbi viima) tart ♦ kõnet pidama beszédet mond/tart; sünnipäeva pidama születéssnapot tart; läbirääkimisi pidama tárgyalásokat lefolytat, megbeszélést folytat, tárgyal; peab loengut előadást tart; konverents peetakse 4.--7. juulini a konferencia július 4.-étől 7.-éig tart; nõu pidama tanácskodik
6. (hooldama, hoolitsema) tart ♦ vanavanemad peavad lambaid a nagyszülők birkákat tartanak
7. (arvama, oletama) tart ♦ tähtsaks pidama fontosnak tart; pidasin sind alguses õpetajaks kezdetben tanárnak hittelek; ära pea mind lolliks ne nézz (engem) madárnak

pruntima <pr'unti[ma pr'unti[da prundi[b prundi[tud 28 v> (prunti ajama: huulte, suu kohta) bedugaszol

puhang <puhang puhangu puhangu[t -, puhangu[te puhangu[id 02 s>
1. (tuulehoog, pahvak) szélfúvás; (kerge) fuvallat ♦ tuulepuhang szélroham, széllökés
2. piltl (millegi äkilise ja mööduva ilmumise kohta, haigushoog) kitörés, roham ♦ gripipuhang az influenza kitörése; haiguspuhang járványkitörés, egy betegség kitörése; suu- ja sõrataudi puhang száj- és körömfájás járvány kitörése; naerupuhang nevetési roham; rõõmupuhang örömujjongás; vihapuhang a düh rohama

pärani <pärani adv, adj> (laialt avatud v avatuks, lahti) tárva, tátva ♦ pärani lahti tárva-nyitva van; suu on pärani lahti tátva van a szája; uks on pärani lahti az ajtó ki van tárva; kõik aknad on pärani lahti minden ablak tárva nyitva; pärani silmadega v silmi[l] tágra nyílt szemmel

röhitis <röhitis röhitise röhitis[t röhitis[se, röhitis[te röhitis/i 11 s> füsiol, med (gaasi väljapaiskumine maost suu kaudu) böfögés, büfögés

stomatoloogia <stomatol'oogia stomatol'oogia stomatol'oogia[t -, stomatol'oogia[te stomatol'oogia[id 01 s> med (suuhaiguste õpetus, õpetus suu ja lõualuu piirkonna haigustest) fogászat, sztomatológia
■LS: stomatoloogia+ ♦ stomatoloogiapolikliinik fogászat

suitsema <s'uitse[ma s'uitse[da suitse[b suitse[tud 28 v>
1. (suitsu levitama) füstöl, füstölög; (merel, metsas vms: aurama) füstöl ♦ tehase korsten suitseb füstöl a gyárkémény; mootor suitseb a motor füstöl; meri suitseb füstöl a tenger; valetab v luiskab, nii et suu suitseb hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje
2. (suitsuma) füstöl ♦ riputas singid suitsema felakasztotta a sonkát a füstölőbe

surm <s'urm surma s'urma s'urma, s'urma[de s'urma[sid_&_s'urm/i 22 s>
1. (organismi elutegevuse lakkamine) halál ♦ enneaegne surm korai halál; hea v ilus v õnnis v kerge surm könnyű halál; hirmus v kole surm rút halál; loomulik surm természetes halál; must surm fekete halál; kangelassurm hősi halál; poomissurm, surm võllas kötél általi halál; vabasurm öngyilkosság; varjusurm tetszhalál; äkksurm, äkiline surm hirtelen halál; võitleb elu ja surma peale élet-halál harcot vív; surm suu juures v silme ees v silmaga näha szembenéz a halállal; elu ja surma küsimus élet-halál kérdése; surma kartma fél a haláltól; kedagi surma mõistma halálra ítél vkit; surma saama halálat leli; surmani truu hűséges a sírig; surmani mindhalálig; kahte surma ei sure keegi egy életem, egy halálom
2. (surm sümboolse kujuna, personifitseeritult) halál ♦ halastamatu surm kegyetlen halál; vikatiga surm a halál kaszája; suure surmaga nagy nehezen, üggyel-bajjal
■LS: surm+ ♦ surmigav dögunalmas, rém unalmas, halálosan unalmas; surmkahvatu halálsápadt; surmkindel egészen biztos; surmtõsine halálosan komoly; surmvaikne halálosan csendes; surmväsinud agyonfáradt, halálosan fáradt, hullafáradt, holtfáradt, dögfáradt
surma+ ♦ surmaeelne halál előtti; surmahaigus halálos betegség; surmaheitlus haláltusa; surmahirm halálfélelem; surmaingel halálangyal; surmajuht[um] haláleset; surmajärgne halál utáni; surmakorin halálhörgés; surmakuulutus gyászjelentés; surmalaager haláltábor; surmalaps halál fia; surmamõistetu halálraítélt; surmanuhtlus halálbüntetés; surmaotsus halálos ítélet; surmapatt főbűn, halálos bűn; surmapiin halálkín; surmapõhjus a halál oka, halálok; surmapõlgus halálmegvetés; surmariik halálország; surmasõnum, surmateade halálhír; surmatunnistus halotti bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat; surmauni halálos álom; surmavaenlane halálos ellenség; surmavaikus síri csend; surmaähvardus halálos fenyegetés

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

suue <suue s'uudme suue[t -, s'uudme[te s'uudme[id 05 s>
1. ([spetsiaalne] ava, suu [millegi ees- v ülaosa, sisse- v väljapääsuna], avaus) száj; (relval) torkolat ♦ püstolisuue pisztoly száj; suurtüki suue ágyúcső torkolata; tunneli suue alagút torkolata
2. (suubekoht) torkolat ♦ jõesuue folyótorkolat
■LS: suudme+ ♦ suudmeala torkolatvidék

suulagi <+lagi l'ae lage l'akke, lage[de lage[sid 21 s> (suuõõne võlvikujuline lagi) szájpadlás
■LS: suu+lae+ ♦ suulaelõhe farkastorok

suuvärk <+v'ärk värgi v'ärki v'ärki, v'ärki[de v'ärki[sid_&_v'ärk/e 22 s>
1. kõnek (suu) száj
2. kõnek, piltl (kõneosavuse kohta) sváda, beszédkészség ♦ {kellel} on hea suuvärk jó svádája van

sõrataud <+t'aud taudi t'audi t'audi, t'audi[de t'audi[sid_&_t'aud/e 22 s> vet (suu- ja sõrataud, sõratõbi) körömfájás

taud <t'aud taudi t'audi t'audi, t'audi[de t'audi[sid_&_t'aud/e 22 s>
1. (epideemia) járvány; vet (episootia) állatjárvány
2. piltl dögvész
3. (loomade nakkushaiguste üldnimetus) járvány ♦ marutaud veszettség; punataud orbánc; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás
■LS: taudi+ ♦ taudikolle járványfészek; taudioht járványveszély; taudivaba járványmentes

unustama <unusta[ma unusta[da unusta[b unusta[tud 27 v> (el)felejt, elfeledkezik ♦ kõike unustama mindent elfelejt; ära unusta mind! ne felejts el engem!; unustas ukse lukustada elfelejtette bezárni az ajtót; unustas ukse lahti nyitva felejtette az ajtó; keegi oli oma koti kohvikusse unustanud valaki a kávézóban feljtette a táskáját; unustas imestusest suu lahti tátva maradt a szája az ámulattól

valetama <valeta[ma valeta[da valeta[b valeta[tud 27 v> (sihilikult valet rääkima) hazudik, hazudozik; (kokku valetama) összehazudik ♦ ära valeta mulle! ne hazudj nekem!; valetab nii, et suu suitseb úgy hazudik, mintha a könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik

valguma <v'algu[ma v'algu[da v'algu[b v'algu[tud 27 v>
1. (vedeliku, peeneteralise aine kohta: allapoole, madalamale voolama) ömlik, omlik, tolul ♦ haavast valgub verd a sebből ömlik a vér; silmist valguvad pisarad a szeméből könnyek omlanak; suu valgus sülge täis a szája megtelt nyállal; nisu valgub kotist välja kiömlik a búza a zsákból; veri valgub näkku piltl vér tolul az arcába
2. (hulgana tulema) áramlik, tolul, tódul, özönlik ♦ rahvahulk valgub väljakule a tömeg a térre tolul
3. ([aegamööda] levima) áramlik ♦ põhjast valguvad meile külmad õhumassid északról hideg légtömegek áramlanak felénk

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

ümber <'ümber postp, prep, adv> postp [gen]; prep [gen]; adv (kedagi v midagi ümbritsemas, ringiga) körbe, körüli, körül, köré ♦ tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája
■LS: ümber+ ♦ ümberasumine költözködés; ümberasustamine kitelepítés; ümberistumine átszállás, csatlakozás; ümberjagamine, ümberjaotamine, ümberjaotus újraelosztás; ümberkujunemine átalakulás; ümbermaailmareis világ körüli út/utazás, világ körüli utazás, világ körüli út; ümbermatmine újratemetés; ümbersõnastamine, ümbersõnastus körülírás; ümbersünd, ümbersündimine (teistsuguseks saamine) újjászületés; ümbertegemine alakítás; ümbervalimised újraválasztás; ümberõpe, ümberõpetamine, ümberõppimine átképzés