[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aam <'aam aami 'aami 'aami, 'aami[de 'aami[sid_&_'aam/e 22 s> (suur vaat, endisaegne mahumõõt) hordó, űrmérték (140-160 liter) ♦ veiniaam boroshordó; viinaaam pálinkás hordó; õlleaam söröshordó

aitäh <ait'äh interj; ait'äh ait'ähi ait'ähhi ait'ähhi, ait'ähhi[de ait'ähhi[sid_&_ait'ähh[e 22 s>, ka aituma, aitüma
1. interj köszönöm, köszönjük, kösz(i) ♦ aitäh! v aitüma! v aituma! köszönöm szépen!; aitäh(teile) abi eest köszönöm a segítségét!
2. s köszönet ♦ suur aitäh nagyon köszönöm!, hálás köszönet!

au <'au 'au 'au -, 'au[de 'au[sid 17 s> becsület, tisztesség, megtiszteltetés, dicsőség; (austus) tisztelet ♦ mundriau a mundér becsülete; ohvitseriau tiszti becsület; {kelle} auks klaasi tõstma emeli a poharát vkinek a tiszteletére; {kelle} au solvama v haavama megsérti vkinek a becsületét; see on mulle suur au nagy megtiszteltetés számomra; kellega on mul au? kihez van szerencsém?, kit tisztelhetek?; mul on au teatada van szerencsém értesíteni
■LS: au+ ♦ auasi becsület dolga, becsületbeli ügy; aumärk kitüntetés; audoktor díszdoktor, tiszteletbeli doktor; auesimees díszelnök; aueskort díszkíséret; auhaavamine becsületsértés; aukodanik díszpolgár; aukompanii díszszázad; aukoht díszhely; aukülaline díszvendég; auküsimus becsületbeli kérdés; auliige tiszteletbeli tag; aupauk díszlövés; auavaldus tisztelgés, tiszteletadás; auring sport tiszteletkör; autahvel dicsőségtábla; auvõlg becsületbeli adósság, becsületbeli tartozás; auamet tiszteletbeli megbízatás/hivatal

autoriteet <autorit'eet autoriteedi autorit'eeti autorit'eeti, autorit'eeti[de autorit'eeti[sid_&_autorit'eet/e 22 s> tekintély ♦ isa autoriteet apai tekintély; on suur autoriteet {kellelgi} vkinek nagy a tekintélye; {kelle} autoriteeti õõnestama kikezdi vkinek a tekintélyét; autoriteeti kaotama veszít a tekintélyéből

bajaan <baj'aan bajaani baj'aani baj'aani, baj'aani[de baj'aani[sid_&_baj'aan/e 22 s> muus (suur nuppsõrmistega lõõtspill) bajan, gombos harmonika

barkass <bark'ass barkassi bark'assi bark'assi, bark'assi[de bark'assi[sid_&_bark'ass/e 22 s> mer (suur sõudepaat, väike laev) bárka, dereglye

ebatavaliselt <+tavaliselt adv> szokatlanul ♦ ebatavaliselt ilus szokatlanul szép; ebatavaliselt suur szokatlanul nagy

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

fantastiliselt <fant`astiliselt adv> (uskumatult) fantasztikusan, hihetetlenül ♦ fantastiliselt ilus fantasztikusan szép; fantastiliselt suur saak hihetetlenül nagy termés

filosoof <filos'oof filosoofi filos'oofi filos'oofi, filos'oofi[de filos'oofi[sid_&_filos'oof/e 22 s> filozófus, bölcsész ♦ vanaaja filosoof ókori filozófus; suur filosoof nagy filozófus

grootmast <+m'ast masti m'asti m'asti, m'asti[de m'asti[sid_&_m'ast/e 22 s> mer (suur- v peamast) főárbóc

haigestumus <haigestumus haigestumuse haigestumus[t haigestumus[se, haigestumus[te haigestumus/i_&_haigestumuse[id 11_&_09? s> megbetegedések száma ♦ suur haigestumus südame- ja veresoonkonna haigustesse magas a szív- és érrendszeri megbetegedések száma

hall3 <h'all halli h'alli h'alli, h'alli[de h'alli[sid_&_h'all/e 22 s> (suur esik, saal, tootmishoone) csarnok, hall, előszoba ♦ avar hall tágas hall; jäähall fedett jégpálya, jégsátor; kaarhall hangár; kilehall fedett pálya; spordihall sportcsarnok; tennisehall fedett teniszpálya

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hiid+2 (väga suur) óriás ♦ hiidehitis óriási épület; hiidhai zool (Cetorhinus maximus) óriáscápa; hiidkasv óriásnövés; hiidmõõtmed óriási méretek; hiidpuu faóriás; hiidpõder paleont (Cervus giganteus) óriásszarvas; hiidtäht astr óriáscsillag

hiigelsuur <+s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj>, ka hiiglasuur, hiigla suur óriási ♦ hiigelsuur maa-ala óriási földterület; hiiglasuur v hiigla suur kala óriási hal

hord <h'ord hordi h'ordi h'ordi, h'ordi[de h'ordi[sid_&_h'ord/e 22 s> aj (hõim v hõimuliit rändrahvastel); piltl (suur jõuk) horda ♦ Kuldhord Arany Horda; vaenlase hordid az ellenség hordái

hulk <h'ulk hulga h'ulka h'ulka, h'ulka[de h'ulka[sid_&_h'ulk/i 22 s>
1. (kogus) tömeg, mennyiség, sereg, rakás, szám, kvantitás, halmaz, csomó; (määr) fok ♦ arvutu hulk számtalan; tohutu hulk hatalmas mennyiségű; kinnine hulk mat zárt halmaz; suurel hulgal garmadában/garmadával; alamhulk mat részhalmaz; energiahulk energiamennyiség; teabe hulk információmennyiség; aasta keskmine sademete hulk évi átlagos csapadékmennyiség; tasutakse vastavalt töö hulgale a munka mennyiségének megfelelően fizetnek
2. (suur arv v kogus) sok, rengeteg ♦ rahvahulk tömeg; töötute hulgad a munkanélküliek száma; hulk uusi muljeid sok új benyomás; sinna on hulk maad messze van; sain hulga raha rengeteg pénzt kaptam; ma pole teda hulgal ajal näinud rég nem láttam; hulk aega on mööda läinud sok víz lefolyt azóta a Dunán; see juhtus hulga aastate eest évekkel ezelőtt történt

huvi <huvi huvi huvi -, huvi[de huvi[sid_&_huv/e 17 s>
1. (tähelepanu, harrastamine) érdeklődés, kiváncsiság, kedvtelés ♦ elav huvi élénk érdeklődés; suur huvi nagy érdeklődés; vaimsed huvid szellemi érdeklődés; muusikahuvi zenei érdeklődés; mitmekülgsete huvidega inimene sokoldalú ember; huvi ilmutama {kelle-mille vastu} érdeklődést mutat vki/vmi iránt; huvi kaotama {kelle-mille vastu} elvesztette érdeklődését vki/vmi iránt; huvi pakkuma érdekel, foglalkoztat; huvi tundma {kelle-mille vastu} érdeklődik vki/vmi iránt; huvi äratama {kelle-mille vastu} érdeklődést kelt; lehitsesin raamatut huvi pärast kiváncsiságból lapoztam a könyvet; mul on kadunud huvi töö vastu elvesztettem érdeklődésemet a munka iránt
2. (hrl pl) (tulu, kasu) érdek, haszon ♦ isiklikud huvid személyes érdekek; rahvuslikud huvid nemzetközi érdekek; klassihuvid osztályérdekek; {kelle} huvides kinek az érdekében; {kelle} huve kaitsma vki érdekeit védi; {kelle} huvidest lähtuma vki érdekeiből kiindulva; oma huvide eest võitlema harcol az érdekeiért

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

häärber <h'äärber h'äärberi h'äärberi[t -, h'äärberi[te h'äärbere[id 02 s> (mõisa härrastemaja) udvarház, kúria; (suur uhke elamu) kastély

ime1 <ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> csoda ♦ arhitektuuriime építészeti csoda; looduseime a természet csodája; tehnikaime a technika csodája; ilmamaa ime a világ csodája; seitse maailma imet a világ hét csodája; sündis suur ime nagy csoda történt; mees pääses nagu ime läbi csodával határos módon menekült meg a férfi; arstid teevad vahel lausa imet az orvosok néha csodákat tesznek; see pole mingi ime ez nem csoda; ime veel, et ta ei kukkunud csoda, hogy le nem esett

janu <janu janu janu j'annu, janu[de janu[sid 17 s>
1. szomj, szomjúság ♦ piinav janu gyötrő szomjíság; kustutamatu janu csillapíthatatlan szomjúság; janu tundma szomjazik; janu kustutama szomját oltja, csillapítja a szomjúságát; janusse surema szomjan hal; mul hakkas janu szomjas lettem; rändurit vaevas janu szomjúság kínozta a vándort; soolane toit tekitab janu a sós étel szomjúságot okoz; jõin janu täis oltottam szomjam; olime janust nõrkemas gyengeség fogott el a szomjúságtól
2. piltl (himu, iha) vágy, vonzalom, szomj ♦ elujanu életvágy; ilujanu szépségvágy; kõmujanu szenzációéhség; lugemisjanu olvasásvágy; seiklusjanu kalandvágy; teadmisjanu tudásszomj; tõejanu igazságvágy; vabadusjanu szabadságvágy; verejanu vérszomj; võimujanu hatalomvágy; õnnejanu boldogságvágy; janu kuulsuse järele hírnév utáni vágy; janu hariduse järele tudásvágy; janu kultuuri järele kultúra utáni vágy; lahusolek suurendas nende janu teineteise järele az egymástól való távollét növelt egymás iránti vágyukat
3. (suur sõõm) nagy korty ♦ jõin hea janu allikavett ittam egy nagy korty forrásvizet; ta rüüpas tubli janu õlut egy jókora korty sört ivott

jumal <jumal jumala jumala[t -, jumala[te jumala[id 02 s>
1. (kõrgeim üleloomulik olend v jõud) isten; (jumalus) istenség ♦ muistsed jumalad ősi istenek; paganajumalad pogány istenek; peajumal fő istenség; päikesejumal napisten; sõjajumal a háború istene; tulejumal a tűz istene; jumalaid kummardama imája az isteneket; jumalaid appi hüüdma segítségül hívja az isteneket; jumalatele ohverdama az isteneknek áldoz; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; seisab nagu puujumal áll, mint egy faszent; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni
2. (ainsuses) (ristiusu jumal ka suurtäheliselt) Isten; (looja) Teremtő; (Issand) Isten; (kõigeväeline) Mindenható ♦ suur jumal nagy isten; Issand jumal Istenem; mu jumal és istenem; armas jumal, halasta istenem irgalmazz; jumalale lootma Istenre támaszkodik, Istenbe bízik; end jumala hoolde andma Isten kezébe adja magát; jumal olgu neile armuline Isten irgalmazzon nekünk; jumalat eitama megtagadja az istent; jumalat teotama istenkáromló; jumalast taganema hitetlenné válik; jumala nimel paluma az isten nevében kér; jumalast mahajäetud istenhagyta; kunstnik jumala armust művész Isten kegyelmével; annaks jumal, et kõik hästi läheks adja isten, hogy minden jól menjen; iga jumala päev minden istenadta nap; istub jumala rahus úgy ül, mintha semmi sem történt volna; see on jumala õnn, et sa tulid hála istennek, hogy jöttél
■LS: jumala+ ♦ jumalaand isten ajándéka; jumalakoda templom; jumalakuju istenkép; jumalalaps Isten gyermeke; jumalaloomake Isten teremtménye; jumalasõna Isten szava, szentírás; jumalateener Isten szolgája; jumalateotus istenkáromlás, istenkísértés

jurakas <jurakas juraka juraka[t -, juraka[te juraka[id 02 s, adj> kõnek
1. adj (suur, kogukas) nagy, terjedelmes, hatalmas ♦ püüdis juraka havi hatalmas csukát fogott
2. s (miski suur ja jäme) hatalmas; (inimese kohta) derék ♦ kivijurakas hatalmas kő; mehejurakas derék ember, szép szál ember

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

jõle1 <jõle jõleda jõleda[t -, jõleda[te jõleda[id 02 adj> (kole, hirmuäratav); kõnek (tohutu, koletu suur) szörnyű, ijesztő, csúnya, hatalmas; (alatu, nurjatu, vastik, jälk) aljas, szégyentelen, utálatos ♦ jõle mõrv szörnyű gyilkosság; jõle hais kõnek szörnyű bűz; jõle ilm kõnek rettenetes idő; jõle korralagedus kõnek szörnyű/hatalmas rendetlenség; jõle kuumus kõnek szörnyű meleg; jõle maitselagedus kõnek szörnyen rossz ízlés, szörnyű ízléstelenség; jõle laim aljas rágalom; jõle vaatepilt szörnyű látvány; mul on jõle peavalu kõnek rettenetes fejfájásom van; tegime jõledal kombel tööd kõnek szörnyen sokat dolgoztunk

jõmakas <jõmakas jõmaka jõmaka[t -, jõmaka[te jõmaka[id 02 adj, s>, ka jõmmakas
1. adj (turske, jäme, tüse) vaskos, dundi, pufók, kövér; (kehakas, kogukas) testes; (suur) nagy ♦ jõmakas v jõmmakas mees kövér ember; jõmakas kivi nagy kő
2. s (midagi suurt, jämedat) hatalmas, óriási ♦ kivijõmakas hatalmas kő; mehejõmakas hatalmas férfi
3. s (hoop, võmm, pauk) ütés, csattanás, durranás; (rusikaga) ökölcsapás; (kuklasse) nyakleves ♦ kapoti all käis kõva jõmakas nagy durranás volt a motorháztető alatt

jäle1 <jäle jäleda jäleda[t -, jäleda[te jäleda[id 02 adj>
1. (vastumeelne, eemaletõukav, vastik) förtelmes, utálatos, undorító, undok, ocsmány ♦ jäle hais förtelmes bűz; jäle maitse undorító íz; jäle elukas förtelmes lény; jäle tegu utálatos cselekedet; kõige jäledamal kombel a legundorítóbb módon
2. kõnek (väga suur, koletu, tohutu) szörnyű, félelmetes ♦ jäle jõud félelmetes erő; mind haaras jäle hirm szörnyűfélelem fogott el

karjuv <k'arjuv k'arjuva k'arjuva[t -, k'arjuva[te k'arjuva[id 02 adj>
1. adj (väga suur) kiáltó, üvöltő, rikító, ordító ♦ karjuv ebaõiglus v ülekohus kiáltó igazságtalanság; karjuv vajadus égető szükség
2. adj (kriiskav, kõmuline) kiáltó, rikító ♦ karjuvad värvid kiáltó színek

kassa <kassa kassa kassa[t -, kassa[de kassa[sid 16 s> pénztár, kassza ♦ eelmüügikassa elővételi pénztár; piletikassa jegypénztár; riigikassa államkassza; teatrikassa színházi pénztár; raudteejaama kassad vasúti pénztárak; kassat üle lugema kasszát csinál; kassa ees oli suur järjekord a pénztár előtt hosszú sor állt; kassasse maksma a pénztárnál fizet
■LS: kassa+ ♦ kassaaken pénztárablak; kassaaparaat pénztárgép; kassafilm kõnek kasszafilm; kassakapp páncélszekrény, széf; kassaorder maj pénztári elismervény; kassapuudujääk maj pénztárhiány; kassaraamat maj pénzkönyv; kassatšekk pénztári blokk; kassaseis maj tõlge; kassatükk kõnek sikerdarab, kasszasiker, kasszadarab

kastehein <+h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> bot (niidutaim Agrostis) tippan ♦ harilik kastehein bot (Agrostis tenuis) cérnatippan; suur kastehein bot (Agrostis gigantea) óriás tippan; valge kastehein bot (Agrostis stolonifera) fehér tippan, tarackos tippan; soo-kastehein bot (Agrostis canina) ebtippan

kaunike[ne] <k'aunike_&_k'aunikene k'aunikese k'aunikes[t k'aunikes[se, k'aunikes[te k'aunikes/i 12 adj, s>
1. adj szép
2. s (kallike, kullake) szépség
3. adj (üsna suur) elég nagy, jó nagy ♦ kaunike[ne] summa jó nagy pénz, elég nagy összeg

kaunis <kaunis k'auni kaunis[t -, kaunis[te_&_k'auni[te k'aune[id 07_&_05 adj; kaunis adv>
1. adj szép, csinos ♦ kaunis tütarlaps csinos lány; kaunis emakeel szép anyanyelv; kaunis maastik szép táj; kaunis naeratus szép mosoly; kaunis muusika szép zene; kaunid kunstid szépművészet; kauneim aastaaeg a legszebb időszak
2. adv (üsna suurel määral, võrdlemisi, küllalt) elég, jó, egészen ♦ kaunis suur jó nagy; kaunis hilja elég későn; kaunis külm ilm elég hideg idő; süüa sai kaunis korralikult elég jól etettek; kaunis sarnane egészen hasonló

kena <kena kena kena -, kena[de kena[sid_&_ken/i 17 adj>
1. (meeldiva välimusega, nägus) csinos, bájos ♦ kena neiu csinos kisasszony; kena naeratus bájos mosoly; kena kleit csinos ruha
2. (lahke, vastutulelik) szíves, szép, kedves ♦ ta on kõigi vastu kena ő nagyon szíves mindenkihez; olge nii kena legyen olyan szíves; väga kena sinust, et sa tulid igazán szép tőled, hogy eljöttél
3. (olukorra, nähtuse kohta: meeldiv, päris hea) szép, kellemes ♦ tal on kena hääl szép hangja van; kena hommik szép reggel
4. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kena summa takaros összeg; kena palk csinos fizetés

kenake[ne] <kenake_&_kenakene kenakese kenakes[t kenakes[se, kenakes[te kenakes/i 12 adj>
1. (üsna nägus, meeldiv) csinos ♦ tütrest sirgus kenake neiu a lányából csinos kisasszony lett
2. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kenake summa csinos összeg

kibe <kibe kibeda kibeda[t -, kibeda[te kibeda[id 02 adj, s>
1. adj (mõru, viha) keserű ♦ kibe maitse keserű íz; kibe rohi keserű orvosság; kibe nagu koirohi keserű, mint az üröm
2. adj (raske, ebameeldiv taluda) keserű ♦ kibe kaotus keserű veszteség; kibe kogemus keserű tapasztalat; kibe mälestus keserű emlék; kibe naeratus keserű mosoly; kibe nutt keserű sírás; kibe tõde keserű igazság
3. adj (terav, salvav, sapine) csípős ♦ kibe märkus csípős megjegyzés
4. adj (suur, kange) kemény, erős ♦ kibe janu kínzó szomjúság; kibe külm kemény fagy; kibe nälg gyötrő éhség; kibe tuul erős szél; ma olen köögis kibe käsi tehetséges szakács vagyok
5. adj (tegevusrohke, pingeline) kemény ♦ kibe töö kemény munka
6. s kõnek (viin) keserű

kihv <k'ihv kihva k'ihva k'ihva, k'ihva[de k'ihva[sid_&_k'ihv/u 22 s> (suur silmahammas, võhk) agyar ♦ elevandi kihvad az elefánt agyara; metssea teravad kihvad a vaddisznó éles agyara; kellelegi kihvu näitama feni az agyarát vkire

kiirus <k'iirus k'iiruse k'iirus[t k'iirus[se, k'iirus[te k'iirus/i_&_k'iiruse[id 11_&_09 s>
1. (rutt, kiirustamine) gyorsaság ♦ liigutuste kiirus a mozgások gyorsasága
2. (tempo, hoog) sebesség ♦ keskmine kiirus átlagsebesség; lubatud kiirus megengedett sebesség; suur kiirus nagy sebesség; algkiirus kezdősebesség, kezdeti sebesség; helikiirus füüs hangsebesség; lennukiirus repülősebesség; lõppkiirus végsebesség; tunnikiirus óránkénti sebesség; valguskiirus füüs fénysebesség; tuule kiirus a szél sebessége; kiirust lisama felgyorsít, rákapcsol; kiirust vähendama csökkenti a sebességet; kiirus kasvab növekszik a sebesség; kiirus kahaneb csökken a sebesség
■LS: kiirus+ ♦ kiiruspiirang sebességkorlátozás; kiiruseületamine gyorshajtás

kobakas <kobakas kobaka kobaka[t -, kobaka[te kobaka[id 02 s, adj>
1. s (suur rohmakas asi) nehézkes darab ♦ rauakobakas nagy vasdarab
2. adj (suur ja rohmakas) nehézkes ♦ kobakas kirjutuslaud nehézkes íróasztal

kogukas <kogukas koguka koguka[t -, koguka[te koguka[id 02 adj> (kehakas) testes, termetes, nagydarab, duci; (mõõtmetelt suur) nagy méretű, méretes; (mahukas) terjedelmes, testes ♦ kogukas mees (jól) megtermett ember, nagydarab férfi; kogukas käsikiri terjedelmes kézirat

kolakas <kolakas kolaka kolaka[t -, kolaka[te kolaka[id 02 s, adj>
1. adj (kogult suur) nagydarab ♦ kolakas kirjutuslaud nehézkes íróasztal
2. s (suur ese) hatalmas darab; (suur inimene) mahomet ♦ mehekolakas hórihorgas
3. s (kolksatus) koppantás
4. kõnek (tugev löök) ütés

kolhoos <kolh'oos kolhoosi kolh'oosi kolh'oosi, kolh'oosi[de kolh'oosi[sid_&_kolh'oos/e 22 s> (suur ühismajand Nõukogude Liidus) kolhoz, termelőszövetkezet ♦ kolhoosi esimees kolhozelnök; kolhoosi juhatus kolhozvezetőség; kolhoosi asutamine v looma kolhozt létrehoz
■LS: kolhoosi+ ♦ kolhoosielu kolhozélet; kolhoosikord kolhozrendszer; kolhoositootmine kolhoztermelés

kontrast <kontr'ast kontrasti kontr'asti kontr'asti, kontr'asti[de kontr'asti[sid_&_kontr'ast/e 22 s> (suur erinevus, vastandlikkus) kontraszt, ellentét ♦ värvide kontrast a színek kontrasztja; terav kontrast éles ellentét; valguse ja pimeduse kontrast kontraszt a világosság és a sötétség között

kopsakas <kopsakas kopsaka kopsaka[t -, kopsaka[te kopsaka[id 02 adj, s>
1. adj (kogukas) jókora
2. adj (väärtuselt suur, korralik) jókora, tetemes ♦ kopsakas [raha]summa jókora összeg
3. s (löök, hoop) csapás

korralik <korral'ik korraliku korral'ikku korral'ikku, korralik/e_&_korral'ikku[de korral'ikk/e_&_korral'ikku[sid 25 adj>
1. (hoolikas, täpne) rendes ♦ korralik töömees rendes munkás
2. (heade elukommetega) jóravaló ♦ korralik abielunaine jóravaló feleség
3. (nõuetekohane, omadustelt laitmatu, hea) tisztességes, becsületes ♦ korralik kleit becsületes ruha; majas pole ühtegi korralikku klaasi nincs a háznál egy épkézláb pohár
4. (tubli, kõva, suur) derék, tisztességes, jókora ♦ korralik palk tisztességes fizetés; korralik summa jókora összeg

kott1 <k'ott kota k'otta k'otta, k'otta[de k'otta[sid_&_k'ott/i 22 s> (suur v kantud jalats) ócska cipő

kott2 <k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s>
1. (suletava suuga ese, kotjas moodustis) táska; (suur) zsák; (paberist, kilest) zacskó; (käes kantav) kézitáska ♦ jahukott liszteszsák; magamiskott hálózsák; moonakott kenyérzsák; pisarakott anat könnyzacskó; reisikott útitáska; seljakott hátizsák; soojenduskott villanypárna; turukott cekker, szatyor; õlekott szalmazsák; tal olid väsimusest kotid silmade all szeme alá mély árkot vont a kimerültség; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota/tej; pille kotti panema leteszi a lantot; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz; kivi kotti! jó vadászatot!
2. piltl, kõnek (piiramisrõngas) zsák ♦ kotti jääma/sattuma zsákba kerül

kubu <kubu k'oo_&_kubu kubu k'uppu, kubu[de kubu[sid 18_&_17 s> (suur seotud kimp v vihk) nyaláb, köteg ♦ haokubu, kubu hagu rőzsenyaláb; õlekubu, kubu õlgi zsúp, egy köteg szalma; oksad seoti kubusse v kuppu a rőzsét nyalábra fogták

kudu2 <kudu kudu kudu -, kudu[de kudu[sid 17 s> (antiloop) kudu ♦ suur kudu zool (Tragelaphus strepsiceros) nagy kudu; väike kudu zool (Tragelaphus imberbis) kis kudu

kuhi <kuhi kuhja k'uhja k'uhja, k'uhja[de k'uhja[sid_&_k'uhj/e 24 s>
1. (heina-, põhu-) kazal, boglya ♦ põhukuhi, õlekuhi szalmakazal; heinakuhi szénakazal; kuhja tegema kazalba rak vmit, kazaloz
2. (pealt kitsenev hunnik) rakás; (korrapäratu lasu, virn) kazal; piltl (suur hulk) halmaz, halom, kazal, kupac ♦ kuhi raamatuid egy halom könyv; kartulikuhi egy rakás krumpli

kuhjuma <k'uhju[ma k'uhju[da k'uhju[b k'uhju[tud 27 v>
1. (hunnikusse kogunema) halmozódik, tornyosul, tornyosodik, (fel)torlódik, rárakódik, felgyűlik ♦ tuppa oli kuhjunud suur hunnik prügi ja kola szobában nagy halom szemét és limlom gyűlt fel; raha kuhjub kaardimängijate ette tornyosodik a pénz a kártyázók előtt; mu lauale on kuhjunud lugemata raamatuid olvasatlan könyvek tornyosodnak az asztalomon
2. (suurel hulgal kogunema) összejön ♦ kuu lõpuks kuhjus mitmeid võlgu a hónap végére sok adósság jött össze

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuigi <k'uigi adv, konj>
1. adv (eitusega) (mitte eriti) bár, habár, ámbár ♦ mitte kuigi suur nem is olyan nagy; õunad pole kuigi kallid az alma nem is túl drága; ta tuli tööle, kuigi on haige bejött dolgozni, bár beteg; lähen tööle, kuigi ma ei tunne end hästi ámbár nem jól érzem magam, mégis elmegyek dolgozni
2. konj (olgugi et, ehkki, ehk küll) noha, annak ellenére, hogy ♦ ma ei söönud, kuigi mul oli nälg én nem ettem, noha éhes voltam; ta vastab, kuigi keegi ei küsinud válaszol, bár senki nem kérdezte

kuklane <k'uklane k'uklase k'uklas[t k'uklas[se, k'uklas[te k'uklas/i_&_k'uklase[id 12_&_10? s> (suur sipelgas) rabszolgahangya ♦ raudkuklane zool (Formica fusca) kormos rabszolgahangya

kuli2 <kuli kuli kuli -, kuli[de kuli[sid 17 s> etn (suur jahu- v viljakott, endisaegne vilja mahumõõt) kuli

kunsttükk <+t'ükk tüki t'ükki t'ükki, t'ükki[de t'ükki[sid_&_t'ükk/e 22 s>
1. (trikk, vigur) kunszt, mesterfogás
2. (eriline oskus) kunszt ♦ suur kunst on sellele küsimusele vastata nagy kunszt erre a kérdésre megfelelni

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõnemees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (kõnekunstnik) szónok, beszélő ♦ suur v hiilgav kõnemees kiváló szónok; kõnemehena on ta kehv szónoknak gyenge

kõrb2 <k'õrb kõrve k'õrbe k'õrbe, k'õrbe[de k'õrbe[sid_&_k'õrb/i 22 s> (suur asustamata metsaala) erdőség

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

käntsakas <käntsakas käntsaka käntsaka[t -, käntsaka[te käntsaka[id 02 s> (suur tükk) nagydarab ♦ leivakäntsakas nagy darab kenyér

küllaltki <küllaltki adv> (võrdlemisi, üsna) meglehetősen, elég(gé) ♦ küllaltki suur summa eléggé nagy összeg; küllaltki kallis meglehetősen drága

laadung <laadung laadungi laadungi[t -, laadungi[te laadunge[id 02 s>
1. (koorem, last) rakomány
2. kõnek (suur kogus) csomó ♦ laadungi seeni egy csomó gomba

laam <l'aam laama l'aama l'aama, l'aama[de l'aama[sid_&_l'aam/u 22 s>
1. (suur tükk, lahmakas) tömb ♦ ajujää laamad jégtömbök
2. geol (litosfääri hiigelplokk) lemez

laar1 <l'aar laari l'aari l'aari, l'aari[de l'aari[sid_&_l'aar/e 22 s> kõnek (tegu, suur kogus jooki v sööki) adag ♦ laar õlut egy adag sör

laas <l'aas laane l'aan[t l'aan[de, laan[te l'aas[i 14 s> (suur mets) őserdő, rengeteg ♦ põlislaas őserdő

laegas <laegas l'aeka laegas[t -, laegas[te l'aeka[id 07 s> (väike, kaanega) szelence; (suur, kaanega) láda; (sahtel) fiók; (raha-) persely ♦ ehtelaegas ékszerdoboz

laialdane <laialdane laialdase laialdas[t laialdas[se, laialdas[te laialdas/i 12 adj> (lai, suur, mitmekülgne) széles körű, átfogó; (ulatuslik) széles ♦ laialdased teadmised átfogó tudás

liialt <liialt adv> (liiga) túl, túlságosan ♦ liialt suur túl nagy

liiga1 <l'iiga adv> (liialt, ülearu) túl, túlságosan ♦ liiga suur túlméretezett; liiga kuum tee túl forró tea

linn <l'inn linna l'inna l'inna, l'inna[de l'inna[sid_&_l'inn/u 22 s> (suur asula) város ♦ väike linn kisváros; kuurortlinn fürdőváros; maakonnalinn tartományi székhely; piirilinn határváros; provintsilinn vidéki város; sadamalinn kikötőváros; suvituslinn fürdőváros, üdülőváros; sõpruslinnad testvérvárosok; tööstuslinn iparváros; ülikoolilinn egyetemi város; linna elanikud a város lakói; linnas elama városban lakik; linna peal kõndima járja a várost; linna peal räägitakse, et … városszerte azt beszélik, hogy …
■LS: linna+ ♦ linnaehitus városépítés, városfejlesztés; linnaekskursioon városnéző körút, városnézés; linnaelanik városlakó, városi lakos; linnaelu városi élet; linnahall városi koncertterem; linnakodanlus burzsoázia; linnalegend városi legenda; linnaliiklus városi közlekedés, városi forgalom; linnaliinibuss (városi útvonalon közlekedő) autóbusz; linnaluba eltávozási engedély; linnamüür városfal; linnanoored városi ifjúság; linnaplaneerimine várostervezés; linnaosa városrész, kerület; linnapuhkus városi üdülés, városlátogatás; linnarahvas városiak; linnarajoon kerület; linnasekretär jegyző; linnaserv város széle; linnasüda belváros; linnatransport városi közlekedés; linnavalitsus városi önkormányzat, polgármesteri hivatal; linnavolikogu városi képviselő-testület; linnavärav városkapu

lohmakas <lohmakas lohmaka lohmaka[t -, lohmaka[te lohmaka[id 02 adj> (suur ja kohmakas) idomtalan; (riietuse kohta) esetlen, formátlan ♦ lohmakad saapad formátlan csizma; lohmakas stiil esetlen stílus

lõhki <l'õhki adv> (pikuti pooleks, kaheks) ketté, szét ♦ nende abielu läks lõhki házasságuk felbomlott; pall läheb lõhki kilyukadt a labda; õhupall läheb lõhki szétpukkad a léggömb; lõhki minema szétmegy; ära end lõhki söö! ne edd túl magad!; ta oli kadedusest lõhki minemas majd megpukkadt az irigységtől; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit

lõke1 <lõke l'õkke lõke[t -, lõke[te l'õkke[id 06 s> (lõkketuli) (tábor)tűz ♦ suur lõke örömtűz; laagrilõke tábortűz; lõket tegema tábortüzet rak; lõkkele lööma piltl fellángol
■LS: lõkke+ ♦ lõkketuli láng

lõõm <l'õõm lõõma l'õõma l'õõma, l'õõma[de l'õõma[sid_&_l'õõm/u 22 s> (suur leegitsus) láng, fellobogás

läätspuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> bot (lehtpõõsas Caragana) borsófa ♦ suur läätspuu bot (Caragana arborescens) sárga borsófa

löömamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (suur kakleja, löömar) erőszakoskodó, verekedő, balhés; (riiukukk, tülinorija) kötekedő

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

maarjapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (neitsi Maarjale pühendatud tähtpäev) ♦ suur maarjapäev Nagyboldogasszony, Mária mennybevétele napja; heinamaarjapäev Sarlós Boldogasszony ünnepe; küünlamaarjapäev Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe; paastumaarjapäev Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe; rukkimaarjapäev Nagyboldogasszony, Mária mennybevétele napja; ussimaarjapäev Kisboldogasszony ünnepe

magu <magu m'ao magu m'akku, magu[de magu[sid 18 s>
1. (seedeelund, loomade vastav elund lihasaadusena) gyomor ♦ lehmamagu pacal
2. (suur kõht) pocak, nagy has ♦ paksmagu hlv pocakos/nagyhasú férfi
■LS: mao+ ♦ maohaavad kõnek gyomorfekély; maohaavand med gyomorfekély; maohape gyomorsav; maohaigus gyomorbaj; maokatarr med gyomorhurut, gasztritisz; maoloputus med gyomormosás; maolävis anat gyomorkapu; maosekreet füsiol gyomornedv; maosond med gyomorszonda; maoverejooks med gyomorvérzés; maovähk med gyomorrák

malev <malev maleva maleva[t -, maleva[te maleva[id 02 s>
1. aj (muistse Eesti üheks sõjaretkeks moodustatud rahvavägi) sereg
2. (vabatahtlikest koosnev formeering) sereg ♦ ehitusmalev nõuk építőtábor
3. piltl (suur [inim]hulk) sereg

mass <m'ass massi m'assi m'assi, m'assi[de m'assi[sid_&_m'ass/e 22 s>
1. (keha moodustava aine hulk, vormitu aine, segu); füüs (inertsi ja gravitatsiooni iseloomustaja ja mõõt) massza, tömeg ♦ vormitu mass idomtalan massza; õhumass légtömeg; aatomituuma mass az atommag tömege
2. (suur inimhulk) tömeg ♦ rahvamass embertömeg; massist eristuma kiválik a tömegből
■LS: mass+ ♦ masstoodang tömegtermelés; masstoode tömegtermék, tömegcikk; masstootmine maj tömegtermelés, tömeggyártás
massi+ füüs
massi+ (suure inimhulgaga seotud) ♦ massidemonstratsioon tömegtüntetés; massihaud tömegsír; massihävitusrelv sõj tömegpusztító fegyver; massikommunikatsioon tömegkommunikáció; massikultuur tömegkultúra; massimeedia tömegtájékoztatás, tömegmédia; massimeeleavaldus tömegtüntetés, tömeges tiltakozások; massimood tömegdivat; massimõrv tömeggyilkosság; massimõrvar tömeggyilkos; massiorganisatsioon tömegszervezet; massipsühhoos tömegpszichózis; massisport tömegsport; massistseen tömegjelenlet; massiteabevahendid tömegtájékoztatási ezsközök; massiturism tömegturizmus

massiivne <mass'iivne mass'iivse mass'iivse[t -, mass'iivse[te mass'iivse[id 02 adj> (kogult suur) masszív, tömör; (raske) súlyos ♦ massiivne hoone masszív épület

mehine <mehine mehise mehis[t -, mehis[te mehise[id 10 adj>
1. (julge, kartmatu) derekas, férfias
2. kõnek (suur, tubli, hea) derekas

mess1 <m'ess messi m'essi m'essi, m'essi[de m'essi[sid_&_m'ess/e 22 s> (suur näituslaat) vásár, országos vásár ♦ raamatumess könyvvásár; tööstusmess ipari vásár
■LS: messi+ ♦ messihall vásárcsarnok; messilinn vásárváros

muinasjutuline <+jutuline jutulise jutulis[t jutulis[se, jutulis[te jutulis/i 12 adj>
1. (muinasjutuga seotud, muinasjutu-) mesebeli, mesébe illő, mesés
2. (imeline) csodás
3. (muinasjuttu meenutavalt suur, tohutu) mesés ♦ muinasjutuline summa mesés összeg

mungalill <+l'ill lille l'ille l'ille, l'ille[de l'ille[sid_&_l'ill/i 22 s> bot (ronirohttaim Tropaeolum) sarkantyúka ♦ suur mungalill bot (Tropaeolum majus) kerti sarkantyúka

musket <musket musketi musketi[t -, musketi[te muskete[id 02 s> aj (tahi abil süüdatav suur püss) muskéta

musttuhat <+tuhat tuhande tuhande[t -, tuhande[te tuhande[id 02 num, pron> (väga suur hulk) ezer és egy, rengeteg, számtalan ♦ musttuhat sääske rengeteg szúnyog

mõju <mõju mõju mõju -, mõju[de mõju[sid 17 s> hatás, befolyás ♦ kahjulik mõju káros hatás; ilmastiku mõju taimede kasvule az időjárás hatása a növények fejlődésére; tal on pojale suur mõju nagy hatással van a fiára; mõjudele vastuvõtlik könnyen befolyásolható; alkoholi mõju all alkoholos befolyás alatt; mõju avaldama hatást gyakorol, hat, hatással van
■LS: mõju+ ♦ mõjuaine hatóanyag; mõjujõud hatóerő; mõjupiirkond, mõjusfäär hatókör, hatáskör, szerepkör

mõjuvõim <+v'õim võimu v'õimu v'õimu, v'õimu[de v'õimu[sid_&_v'õim/e 22 s> (võime mõjuda v mõjutada, mõjuvus) befolyás; (autoriteet, mõjukus) tekintély ♦ kellelgi on suur mõjuvõim vkinek nagy befolyása van; oma mõjuvõimu kasutama használja a befolyását

mõõtmatu <m'õõtmatu m'õõtmatu m'õõtmatu[t -, m'õõtmatu[te m'õõtmatu[id 01 adj> (väga suur, tohutu, ääretu) mérhetetlen, végtelen ♦ mõõtmatud stepid végtelen puszták

mägi <mägi m'äe mäge m'äkke, mäge[de mäge[sid 21 s> (kõrgem pinnamoodustis, hunnik, kuhjatis, suur kogus) hegy; (väike) domb ♦ järsk mägi meredek hegy; kõrge mägi magas hegy; aherainemägi mäend szemétlerakóhely; kaljumägi sziklahegy; kelgumägi ródlipálya; prügimägi szemétdomb; suusahüppemägi síugrósánc; tulemägi tűzhányó; viinamägi szőlőhegy; mäge vallutama meghódítja a hegyet; mäkke tõusma felmegy a hegyre; mäkke ronima felmászik a hegyre; mäest [alla] laskuma lemegy a hegyről; tee viib mäkke az út felvisz a hegyre
■LS: mäe+ ♦ mäeahelik hegylánc, hegyvonulat; mäehari hegygerinc, a hegy foka; mäehüppaja síugró; mäejalam hegyláb; mäekahevõistlus sport síugróverseny; mäekristall geol hegyikristály; mäekuru hágó, szoros, hegyszoros; mäekõrgune hegymagasságú; mäekülg domboldal, hegyoldal; mäemassiiv geogr hegység; mäenõlv, mäenõlvak hegyoldal, lejtő; mäerekord sport síugrórekord; mäerind, mäerinnak lejtő; mäesein hegyfal; mäesuusatamine alpesi síelés; mäetipp hegycsúcs, hegytető; mäetööstus bányaipar, bányászat
mägi+ ♦ mägiaas havasi rét; mägiaster bot (alpiaster Aster alpinus) havasi őszirózsa; mägihaigus med hegyibetegség; mägihotell hegyi szálló; mägihõim hegyi törzs; mägijalgratas hegyi kerékpár, mountain bike; mägijärv tengerszem; mägikarjamaa hegyvidéki legelő; mägikits zool (Rupicapra rupicapra) zerge; mägimatk hegyi túra; mägioja hegyi patak; mägiristik bot (Trifolium montanum) hegyi lóhere; mägironija alpinista, hegymászó; mägironimine alpinizmus, hegymászás; mägitarn bot (Carex montana) hegyi sás; mägitee hegyi út; mägivaher bot (Acer pseudoplatanus) hegyi juhar

määratu1 <määratu adv; määratu määratu määratu[t -, määratu[te määratu[id 01 adj>
1. adv (määratult, tohutult) mérhetetlenül
2. adj (tohutu suur) óriási; (mõõtmatu, ääretu) mérhetetlen, végtelen

mürakas <mürakas müraka müraka[t -, müraka[te müraka[id 02 s, adj> kõnek
1. adj (suur, kogukas) nagydarab
2. s (kogukas olend) nagy ember

naber <naber nabra n'apra n'apra, n'apra[de n'apra[sid_&_n'apr/u 24 s> (viljakuhilas, suur viljahakk) asztag ♦ viljavihud pandi napra asztagba rakták a gabonakévéket

naistekütt <+k'ütt küti k'ütti k'ütti, k'ütti[de k'ütti[sid_&_k'ütt/e 22 s> (naistevõrgutaja) szoknyavadász, szoknyapecér, szoknyabolond, szívtipró, kurvapecér, kujon ♦ kõva v kange v suur naistekütt nagy szoknyavadász

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nunnu <nunnu nunnu nunnu[t -, nunnu[de nunnu[sid 16 s, adj> lastek
1. s (nuku kohta) baba; (lapse, tita kohta) baba; (vaikne, vempudeta inimene) csendes ember ♦ laps mängib oma nunnudega a gyerek a babáival játszik; suur poiss, ega sa enam nunnu ole! nagy fiú vagy már, nem kisbaba!
2. adj (armsake) aranyos ♦ kassipojad on nii nunnud a kismacskák olyan aranyosak; küll on nunnu kampsun ez igazán aranyos pulóver

nutupill <+p'ill pilli p'illi p'illi, p'illi[de p'illi[sid_&_p'ill/e 22 s>
1. (nutt, pill) sírás; (vali) bömbölés, ordítás; (tönn) sírás ♦ lapsed ajavad v löövad nutupilli sírnak a gyerekek; sai haiget ja kohe oli nutupill lahti megsérült, s azonnal elsírta magát
2. (viripill, tönnija) nyafka, nyafogó, sírós ♦ suur poiss juba, ja selline nutupill! ilyen nagy fiú, és ilyen sírós

nõutu <n'õutu n'õutu n'õutu[t -, n'õutu[te n'õutu[id 01 adj> zavart, tanácstalan ♦ nõutu ilme tanácstalan arc; nõutu pilk tanácstalan tekintet; jäin nõutuks tanácstalan voltam; suur valik teeb v võtab nõutuks a nagy választék zavarba ejt; olen nõutu, ei tea, mida teha tanácstalan vagyok, nem tudom mit csináljak

nädal <nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> hét ♦ suur v vaikne nädal relig nagyhét; raamatunädal könyvhét; töönädal munkahét; möödunud nädalal a múlt héten, az elmúlt héten; tuleval nädalal a jövő héten; kaheks nädalaks két hétre; umbes nädala või paari pärast úgy egy-két hét múlva; paari nädala eest pár hete; mitu nädalat tagasi több hete, több héttel ezelőtt; [täna] nädala pärast mához egy hétre; umbes nädal kb. egy hét; aprilli esimesel nädalal április első hetén; nädal aega v otsa lamasin voodis egy hétig feküdtem ágyban; kevad tuli järsku: nädala ajaga v nädalaga oli kõik roheline hirtelen jött a tavasz, egy hét alatt minden kizöldült
■LS: nädala+ ♦ nädalaaruanne heti beszámoló; nädalakaupa hetente, hetenként; nädalaleht hetilap; nädalapalk, nädalateenistus hetibér; nädalateviisi hetek óta

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näär <n'äär nääre n'ääre n'ääre, n'ääre[de n'ääre[sid_&_n'äär/i 22 s> bot (sulgjate lehtedega rohttaim Pimpinella) pimpinella ♦ suur näär bot (Pimpinella saxifraga) földi tömjén, rákfarkfű

otsaees <+'ees adv>, ka otsa ees, vt ka otsaette, otsaeest (otsmikul, otsa ees) a homlokán ♦ suur sinine muhk otsaees nagy kék dudor a homlokán; higipiisad otsaees izzadságcseppek a homlokán; juuksed on otsaees v otsa ees a haja a homlokában

otsatu <otsatu adv; otsatu otsatu otsatu[t -, otsatu[te otsatu[id 01 adj>
1. adv (otsatult) határtalan, végtelen, mélységes, kiapadhatatlan ♦ otsatu rikas peigmees végtelenül gazdag vőlegény; otsatu pikk tee végtelenül hosszú út; mu rõõm oli otsatu suur boldogságom határtalan volt; ta näis otsatu väsinud végtelenül fáradtnak tűnt
2. adj szakadatlan, végtelen; (ääretu, lakkamatu) végtelen, folytonos; (tohutu) hatalmas ♦ otsatu avarus végtelen tér; otsatu mure végtelen gond; otsatu rikkus hatalmas gazdagság; otsatu autode rida végtelen autósor

paak1 <p'aak paaga p'aaka p'aaka, p'aaka[de p'aaka[sid_&_p'aak/u 22 s> (kõvaks kuivanud tükk, kamp) megkeményedett darab; (suur) csomó ♦ paagas lumi hókéreg; paaka v paagaks tambitud muld kérgesre taposott föld

paras <paras paraja paraja[t_&_paras[t -, paraja[te paraja[id 02 adj>
1. (sobiv, kohane) jó, megfelelő, legjobb; (jalanõude, riietuse kohta) jó ♦ paras hetk a legjobb/legmegfelelőbb pillanat; parajal ajal megfelelő időben; paras talle! úgy kell neki!, ezt megérdemelte!
2. (üsna suur, tubli, kenake) jókora ♦ sa oled paras lurjus jókora szemétláda vagy; tal on olnud paras jagu vedamist jókora mázlija volt; sul on paras palavik jókora lázad van
■LS: paras+ ♦ parasvööde geogr mérsékelt égöv

pargas <pargas pargase pargas[t -, pargas[te pargase[id 09 s> (lameda põhjaga suur paat) uszály

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

peadpööritav <+pööritav pööritava pööritava[t -, pööritava[te pööritava[id 02 adj>
1. (peapööritust tekitav) szédítő ♦ peadpööritav kõrgus szédítő magasság
2. piltl (väga suur, tohutu, pöörane) ♦ peadpööritavad hinnad szédítő árak

pilv <p'ilv pilve p'ilve p'ilve, p'ilve[de p'ilve[sid_&_p'ilv/i 22 s>
1. felhő ♦ tumedad pilved sötét felhők; paks pilvkate vastag felhőtakaró; vihmapilv esőfelhő; äikesepilv zivatarfelhő, viharfelhő; taevas läheb pilve beborul az ég; taevasse koguneb pilvi felhők gyülekeznek az égen; taevas on pilves az ég felhős; pilves ilm felhős idő; ta hõljub pilvedes piltl a fellegekben jár
2. (auru, suitsu vms kohta) felhő ♦ suitsupilv füstfelhő; tolmupilv porfelhő
3. (suur parv) felhő ♦ sääsepilv szúnyogfelhő
■LS: pilve+ ♦ pilvekiht felhőréteg; pilveräbal piltl foszlány; pilvevaip piltl felhőtakaró

ports <p'orts portsu p'ortsu p'ortsu, p'ortsu[de p'ortsu[sid_&_p'orts/e 22 s>
1. (mingi hulk, kogus) adag ♦ minus on paras ports karjeristi van bennem egy kis karrierista; suur ports raha sok pénz; portsu otsa sattuma piltl kihúzza a gyufát; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!
2. kõnek ([toidu]portsjon) adag, porció ♦ päevaports napi adag

priske <pr'iske pr'iske pr'iske[t -, pr'iske[te pr'iske[id 01 adj>
1. (täidlane) dagadt, zsíros, kövér; (hea toitumusega) dundi; (paksupoolne) testes; (ümar) gömbölyded ♦ priske laps dundi gyerek; priske nägu dagadt arc; priske keha kövér test
2. kõnek (suur, tubli, kenake) vaskos, zsíros, kövér, szép; (pungil) vastag ♦ priske suutäis zsíros falat; priske pangakonto kövér bankszámla; priske summa szép összeg

punnsuutäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (suur suutäis) korty, nyelet ♦ hammustas leiva küljest suure punnsuutäie harapott egy falatot a kenyérből

purikas <purikas purika purika[t -, purika[te purika[id 02 s>
1. ([suur] haug) csuka(hal)
2. (keegi suur ja tugev: inimese kohta) nagy, bikaerős ♦ noormees nagu purikas! jókora legény!; terve kui purikas piltl olyan egészséges, mint a makk, makkegészséges
3. (ülalt nõrguva vedeliku tahkumisel tekkiv rippuv moodustis) jégcsap

põhjatu <põhjatu adv; põhjatu põhjatu põhjatu[t -, põhjatu[te põhjatu[id 01 adj>
1. adv (väga, tohutu, hiigla-, äärmiselt, ülimalt) nagyon, mérhetetlenül, feneketlenül ♦ jõgi on põhjatu sügav a folyó feneketlenül mély
2. adj (väga sügav, nagu ilma põhjata) feneketlen ♦ põhjatu kaev feneketlen kút
3. adj (ilma kindla põhjata, tüma) feneketlen ♦ põhjatu soo feneketlen mocsár
4. adj (väga suur, ääretu, lõpmatu) mérhetetlen, feneketlen ♦ põhjatu sinitaevas mérhetetlen kék ég; põhjatu viha feneketlen gyűlölet; põhjatu varandus mérhetetlen vagyon

põletav <põletav põletava põletava[t -, põletava[te põletava[id 02 adj>
1. égető, forró, égő
2. (aktuaalne, olulise tähtsusega, kiiret lahendust nõudev) sürgős ♦ põletav uudis sürgős hír
3. piltl (väga suur, terav) égő ♦ põletav janu égő szomjúság

põrgukuumus <+k'uumus k'uumuse k'uumus[t k'uumus[se, k'uumus[te k'uumus/i_&_k'uumuse[id 11_&_09 s> (väga suur kuumus) pokoli hőség

päratu <päratu päratu päratu[t -, päratu[te päratu[id 01 adj; päratu adv> adj (tohutu, määratu, väga suur) határtalan, mérhetetlen, végtelen, hatalmas, óriási ♦ päratu suur határtalanul nagy; päratu rikkus határtalan gazdagság; päratu hulk inimesi hatalmas tömeg; tundsin päratut kergendust óriási megkönnyebbülést éreztem

päts1 <p'äts pätsi p'ätsi p'ätsi, p'ätsi[de p'ätsi[sid_&_p'äts/e 22 s> (piklik leib) vekni; (suur ümmargune) cipó ♦ leivapäts rozsos vekni; saiapäts cipó

pääsusaba <+saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s> zool (suur päevaliblikas Papilio machaon) fecskefarkú lepke

pühvel <p'ühvel p'ühvli p'ühvli[t -, p'ühvli[te p'ühvle[id 02 s> zool (veislane Bubalus) bivaly ♦ india pühvel, vesipühvel zool (Bubalus arnee) vad vízibivaly; aafrika pühvel, kahvripühvel zool (Syncerus caffer) kafferbivaly, fokföldi bivaly; kääbuspühvel zool (Bubalus depressicornis) alföldi anoa; ta on suur ja tugev kui pühvel erős, mint a bivaly, olyan ereje van, mint a bivalynak
■LS: pühvli+ ♦ pühvlikari bivalycsorda; pühvlinahk bivalybőr; pühvlipiim bivalytej

rahe <rahe rahe rahe[t -, rahe[de rahe[sid 16 s>
1. jégeső, jég ♦ sadas rahet jégeső esestt, jég esett; rahe peksis vilja puruks a jég elverte a gyümölcsöt
2. piltl (sadu, suur hulk, valing) özön ♦ sõimurahe szidalmak özöne; talle sadas kaela sõprade küsimuste rahe a barátok kérdéseinek özöne zúdult a nyakába
■LS: rahe+ ♦ rahehoog jégverés; rahekahju jégkár

rahn <r'ahn rahnu r'ahnu r'ahnu, r'ahnu[de r'ahnu[sid_&_r'ahn/e 22 s> (suur [kivi]kamakas) szikladarab, szikla, szirt, kőtömb, tömb ♦ veealused rahnud vízalatti sziklák/szirtek; graniidirahn gránittömb; jäärahn jégtömb; kaljurahn szikla; rändrahn vándorkő

rahvamass <+m'ass massi m'assi m'assi, m'assi[de m'assi[sid_&_m'ass/e 22 s> (suur rahvahulk) néptömeg

reede <r'eede r'eede r'eede[t -, r'eede[te r'eede[id 01 s> péntek ♦ suur reede nagypéntek; reede õhtul péntek(en) este

reservuaar <reservu'aar reservuaari reservu'aari reservu'aari, reservu'aari[de reservu'aari[sid_&_reservu'aar/e 22 s> (suur vedeliku- ja gaasimahuti) gyűjtőmedence, tartály

revolutsioon <revolutsi'oon revolutsiooni revolutsi'ooni revolutsi'ooni, revolutsi'ooni[de revolutsi'ooni[sid_&_revolutsi'oon/e 22 s>
1. pol (riigipööre) forradalom ♦ laulev revolutsioon a daloló forradalom; Suur Prantsuse revolutsioon a nagy francia forradalom
2. (olukorra murranguline muutumine) forradalom ♦ kultuurirevolutsioon kulturális forradalom; teaduse ja tehnika revolutsioon tudományos-technikai forradalom

riid <r'iid riiu r'iidu r'iidu, r'iidu[de r'iidu[sid_&_r'iid/e 22 s> (tüli) veszekedés, civakodás, viszály, veszekedés, perpatvar ♦ kellegagi riidu kiskuma veszekedést kezd vkivel; riidu õhutama viszályt szít; alatises riius elama örökös perpatvarban élnek; naabrite juures oli suur riid nagy összeveszés volt a szomszédban

rikkalik <r'ikkal'ik r'ikkaliku r'ikkal'ikku r'ikkal'ikku, r'ikkalik/e_&_r'ikkal'ikku[de r'ikkal'ikk/e_&_r'ikkal'ikku[sid 25 adj>
1. (koguselt v hulgalt suur) gazdag, bő, bőséges ♦ rikkalik valik bő választék; rikkalik muusikapärand gazdag zenei örökség; tal on rikkalikud kogemused bőséges tapasztalattal rendelkezik; rikkalik lõikus bő aratás
2. (rohke, külluslik) gazdag, bő; (toidu kohta) bőséges; (lopsakas, uhke, suurejooneline) dús ♦ rikkalik fantaasia élénk fantázia; rikkalik ja mitmekesine elu gazdag és változatos élet; rikkalik taimestik dús növényzet; rikkalik hommikusöök bőséges reggeli

ripendama <ripenda[ma ripenda[da ripenda[b ripenda[tud 27 v>
1. (ripakil olema, lipendama) fityeg, lötyög ♦ suur kuub ripendab tal seljas lötyög rajta a nagy kabát
2. (katkisena ripnema) (le)lóg ♦ nööp ripendas ühe niidi otsas a gomb egy szálon lógott

rodu <rodu rodu rodu -, rodu[de rodu[sid 17 s>
1. (isikute, elusolendite v asjade rida) sor ♦ autorodu, rodu autosid, autode rodu kocsisor
2. (midagi järjestikku toimuvat, suur hulk) csomó ♦ ilmatu rodu külalisi egy csomó vendég, rengeteg vendég

rohmakas <rohmakas rohmaka rohmaka[t -, rohmaka[te rohmaka[id 02 adj> (algeline, viimistlemata, kohmakas) durva; ([füüsiliselt] suur ja kohmakas, nurgeline) faragatlan, otromba, idomtalan ♦ rohmakas ehitis otromba épület; rohmakas mees faragatlan ember

ropp <r'opp ropu r'oppu r'oppu, r'oppu[de r'oppu[sid_&_r'opp/e 22 adj>
1. (rõve, nilbe) trágár, obszcén ♦ ropp anekdoot trágár vicc; ropp sõim trágár káromkodás; keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van
2. ([väga] räpane, ropane) mocskos, koszos, piszkos ♦ põrand on ropp a padló mocskos
3. kõnek (väga vastumeelne, ränk, erakordselt suur, rohke vms) durva ♦ ropp hais durva szag; tal vedas ropul kombel v roppu moodi nagy szerencséje volt; nägi roppu moodi v ropul kombel vaeva pokolian küzdött; kalu on siin jões roppu moodi iszonyatosan sok hal van ebben a folyóban; roppu moodi higistama izzad, mint a/egy ló
■LS: ropp+ ♦ roppkallis piszkosul drága; ropp-rikas piszkosul gazdag

röögatu <röögatu röögatu röögatu[t -, röögatu[te röögatu[id 01 adj; röögatu adv>, ka röögatult
1. kõnek (määratu, tohutu) határtalan, óriási ♦ röögatu laev óriási hajó
2. kõnek (tohutult , väga, röögatult) határtalanul, roppant, borzasztóan ♦ röögatu[lt] suur roppant nagy

rügement <rügem'ent rügemendi rügem'enti rügem'enti, rügem'enti[de rügem'enti[sid_&_rügem'ent/e 22 s>
1. sõj (väeüksus) ezred
2. piltl (suur hulk inimesi, loomi vms) sereg

rüsin <rüsin rüsina rüsina[t -, rüsina[te rüsina[id 02 s>
1. (trügimine, tunglemine) tolakodás, tumultus, tülekedés ♦ sissepääsu juures tekkis suur rüsin nagy tumultus keletkezett a bejáratnál
2. (kähmlus, madin) dulakodás

sagin <sagin sagina sagina[t -, sagina[te sagina[id 02 s> (sagimine, tõtlemine, askeldamine) sürgés-forgás, nyüzsgés, lótás-futás ♦ pühade-eelne sagin kauplustes ünnepek előtti nyüzsgés az üzletekben; kontoris käis päev läbi suur sagin az irodában egész nap nagy volt a lótás-futás

sekund <sekund sekundi sekundi[t -, sekundi[te sekunde[id 02 s> (ajaühik, hetk, viiv) másodperc; mat (kaare ja nurga mõõtühik); muus (heliredeli teine aste, vastav intervall) szekund, másod ♦ väike sekund kis másod; suur sekund nagy másod; minutis on kuuskümmend sekundit egy percben hatvan másodperc van; tuule kiirus on kaksteist meetrit sekundis a szél sebessége tizenkét méter másodpercenként; oota üks sekund! várj egy másodpercet!
■LS: sekundi+ ♦ sekundikümnendik tized

sirmik <sirmik sirmiku sirmiku[t -, sirmiku[te sirmiku[id 02 s> bot (Macrolepiota) őzlábgomba ♦ suur sirmik nagy őzlábgomba; safransirmik piruló őzlábgomba

soolane <soolane soolase soolas[t -, soolas[te soolase[id 10 adj>
1. sós ♦ soolane vesi sós víz; soolased pisarad sós könnyek; soolane mereõhk sós tengeri levegő; haige ei tohi süüa soolast a betegnek nem szabad sós ételeket enni
2. kõnek (rahasumma kohta: suur, kõrge) borsos ♦ soolane hind borsos ár

surmav <s'urmav s'urmava s'urmava[t -, s'urmava[te s'urmava[id 02 adj>
1. (surma toov, tappev) halálos ♦ surmav kuul halálos golyó; surmav annus mürki halálos adag méreg
2. piltl (ülimalt suur) halálos ♦ surmav igavus v tüdimus halálos unalom

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

suur <s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj, s>
1. (esemete, loodusobjektide, nähtuste, elusolendite v nende kehaosade kohta) nagy ♦ suur tänu! nagyon köszönöm!; suur au nagy megtiszteltetés; suur järv nagy tó; suured lained nagy hullámok; suur neljapäev nagycsütörtök; suur varvas nagylábujj; suur vereringe nagy vérkör; suur terts nagyterc; suur teeleht nagy útifű, széles levelű útifű; Suur Vanker astr Nagy Gönc; hiiglasuur, päratusuur, ülisuur óriási; suurel määral nagymértékben; suurt kahju põhjustama nagy kárt okoz; suures osas túlnyomórészt; kella suur osuti az óra nagymutatója; põld on viis hektarit suur a tábla nagysága öt hektár; see mantel on mulle [liiga] suur ez a kabát túl nagy nekem; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt
2. (ajaliselt pikk, pikaajaline, kaua kestev) nagy ♦ suur vahetund koolis nagyszünet iskolában; igatahes on meil ees üks suurem jutuajamine mindenképpen vár ránk egy nagyobb beszélgetés
3. (täiskasvanu, täisealine) felnőtt ♦ suureks kasvama felnő, megnő
4. ([koos eitusega adverbiaalselt:] oluliselt, eriliselt, kuigivõrd) nem nagyon ♦ ma ei saanud asjast suuremat aru nem nagyon értettem belőle
■LS: suur+ ♦ suurettevõte nagyvállalat; suurfeodaal kiskirály; suurhertsog nagyherceg; suurkoovitaja nagy póling; suurlinn nagyváros; suurmaaomanik, suurmaapidaja, suurmaavaldaja földbirtokos; suurmajand nagygazdaság; suurpere nagycsalád; suurriik nagyhatalom; suursaatkond nagykövetség; suurslaalom óriás szlalom; suursündmus nagy esemény; suurtalunik nagygazda, zsírosparaszt; suurtrapp túzok; suurtäht nagybetű; suurtööstus nagyipar; suuruluk nagyvad; suurvarvas nagylábujj; suurvürstinna nagyhercegnő; suuränn nagy halfarkas; suurüritus nagyszabású rendezvény/esemény
suure+ ♦ suurearvuline nagyszámú; suureformaadiline nagyméretű; suurekasvuline nagy termetű; suuremeelne nagylelkű; suurepalgaline nagy jövedelmű; suursõnaline fellengzős, hencegő

suurpere <+pere pere pere[t p'erre, pere[de pere[sid 16 s> (suur pere) nagycsalád

suur reede nagypéntek