|
Eessõna • Lühendid • @arvamused.ja.ettepanekud |
?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 35 artiklit
aadliseisus <+s'eisus s'eisuse s'eisus[t s'eisus[se, s'eisus[te s'eisus/i_&_s'eisuse[id 11_&_09 s> nemesi rend ♦ aadliseisusse tõstma nemesi rangra emel; aadliseisusse kuuluma a nemesi rendbe tartozik
aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum
ammutama <ammuta[ma ammuta[da ammuta[b ammuta[tud 27 v>
1. (välja tõstma) kimerít, merít ♦ kaevust vett ammutama kimerít vizet a kútból
2. piltl (endasse koguma) merít ♦ {millest} jõudu ammutama erőt merít
au <'au 'au 'au -, 'au[de 'au[sid 17 s> becsület, tisztesség, megtiszteltetés, dicsőség; (austus) tisztelet ♦ mundriau a mundér becsülete; ohvitseriau tiszti becsület; {kelle} auks klaasi tõstma emeli a poharát vkinek a tiszteletére; {kelle} au solvama v haavama megsérti vkinek a becsületét; see on mulle suur au nagy megtiszteltetés számomra; kellega on mul au? kihez van szerencsém?, kit tisztelhetek?; mul on au teatada van szerencsém értesíteni
■LS: au+ ♦ auasi becsület dolga, becsületbeli ügy; aumärk kitüntetés; audoktor díszdoktor, tiszteletbeli doktor; auesimees díszelnök; aueskort díszkíséret; auhaavamine becsületsértés; aukodanik díszpolgár; aukompanii díszszázad; aukoht díszhely; aukülaline díszvendég; auküsimus becsületbeli kérdés; auliige tiszteletbeli tag; aupauk díszlövés; auavaldus tisztelgés, tiszteletadás; auring sport tiszteletkör; autahvel dicsőségtábla; auvõlg becsületbeli adósság, becsületbeli tartozás; auamet tiszteletbeli megbízatás/hivatal
esile tõstma kiemel, kijelöl
hang2 <h'ang hangu h'angu h'angu, h'angu[de h'angu[sid_&_h'ang/e 22 s> villa ♦ pika varrega hang hosszú nyelű villa; hanguga heinu tõstma szénát vet a villával
hanguma2 <h'angu[ma h'angu[da hangu[b hangu[tud 28 v> (hanguga tõstma) villáz ♦ hangusime heinakoorma vankrile villával felhánytuk a szénát a szekérre; heinu kuhja hanguma boglyába rakta a szénát
hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség
hädakisa <+kisa kisa kisa -, kisa[de kisa[sid 17 s> segélykiáltás ♦ läbilõikav hädakisa éles segélykiáltás; hädakisa tõstma patáliát csap, zajt csap/üt vmiért
jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép
kisa1 <kisa kisa kisa -, kisa[de kisa[sid 17 s> (karjumine) kiabálás, zűr, lárma, ricsaj, ribillió; (lärm, kära) zaj ♦ kõrvulukustav kisa fülsértő zaj; rõõmukisa örömrivalgás; kajakate kisa a sirályok sivítása; kisa tegema lármát csap; kisa tõstma ricsajt/zajt csap; lapsed teevad kõva kisa a gyerekek nagy ricsajt csapnak; palju kisa, vähe villa sok beszédnek sok az alja
klaas <kl'aas klaasi kl'aasi kl'aasi, kl'aasi[de kl'aasi[sid_&_kl'aas/e 22 s>
1. (habras aine, sellest plaat v lääts) üveg ♦ kuulikindel klaas golyóálló üveg; kuumakindel klaas hőálló üveg; läbipaistev klaas átlátszó üveg; paks klaas vastag üveg; tulekindel klaas tűzálló üveg; õhuke klaas vékony üveg; aknaklaas ablaküveg; kaitseklaas védőüveg; lambiklaas lámpaüveg; mattklaas matt üveg; piimklaas tejüveg; pleksiklaas plexiüveg; prilliklaas szemüveglencse; suurendusklaas nagyító; tahvelklaas táblaüveg; tuuleklaas szélfogó, szélvédő; vesiklaas vízüveg; vitriiniklaas kirakatüveg; klaasist nõud üvegedények; ega sa klaasist ei ole! kõnek nem vagy üvegből
2. (jooginõu) pohár; (napsiklaas, pits) pohárka; (pokaal) borospohár ♦ joogiklaas üvegpohár; konjakiklaas konyakos pohár; šampanjaklaas pezsgőspohár; teeklaas teás pohár; õlleklaas söröspohár; klaasist jooma pohárból iszik; klaase kokku lööma koccint; {kelle} terviseks klaasi tõstma emeli poharát vkire; klaasi põhjani jooma fenékig üríti a poharat; klaasi täis valama megtölti a poharat; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben
■LS: klaas+ ♦ klaasanum üvegedény; klaasehe üvegékszer; klaasese üvegtárgy; klaashelmes üveggyöngy; klaashoone üvegház; klaaskapp üveges szekrény; klaaskiud[aine] tehn üvegszál; klaaskuppel üvegbura; klaaskuul üveggolyó; klaasmosaiik üvegmozaik; klaasnõud üvegkészlet; klaaspaber üvegpapír; klaaspudel üvegpalack; klaaspurk befőttes üveg; klaassein üvegfal; klaastaara üveg; klaastaara automaat üvegvisszaváltó automata; klaasuks üvegajtó; klaasveranda üvegezett veranda; klaasvill tehn üveggyapot
klaasi+ ♦ klaasikild üvegszilánk; klaasikunst üvegművészet; klaasilihvija üvegcsiszoló; klaasilihvimine üvegcsiszolás; klaasilõikaja üvegvágó; klaasilõikur üvegvágó; klaasimaal üvegfestészet; klaasimass üvegmassza; klaasipuhuja üvegfúvó; klaasipuhumine üvegfúvás; klaasisulatus tehn üvegolvasztás; klaasipõletusahi üveghuta; klaasitööstus üvegipar; klaasivabrik üveggyár
kulp <k'ulp kulbi k'ulpi k'ulpi, k'ulpi[de k'ulpi[sid_&_k'ulp/e 22 s> merőkanál, merítőkanál ♦ supikulp levesmerő; vahukulp szűrőkanál; kulbiga tõstma merít
kuup <k'uup kuubi k'uupi k'uupi, k'uupi[de k'uupi[sid_&_k'uup/e 22 s> mat
1. (kuustahukas) kocka ♦ kuubi ruumala a kocka térfogata
2. (arvu kolmas aste) köb ♦ kuupi tõstma köbre emel; kaks kuubis on kaheksa kettő a köbön az nyolc; häbematus kuubis kõnek szemtelenség a köbön
■LS: kuup+ ♦ kuupdetsimeeter köbdeciméter; kuupjuur mat köbgyök; kuupmaja kockaház; kuupsentimeeter köbcenti; kuupvõrrand mat harmadfokú egyenlet
kära <kära kära kära -, kära[de kära[sid 17 s> (müra) hűhó, zsivaj, zajongás, zaj, ricsaj; (lärm, läbisegi häälitsemine) lárma ♦ kära tegema/tõstma hűhót csap; palju kära ei millestki sok hűhó semmiért; palju kära, vähe villa sok beszédnek sok az alja, nagyobb a füstje, mint a lángja
laduma <ladu[ma ladu[da l'ao[b l'ao[tud 28 v>
1. (kõrvuti, ülestikku, ritta) rétegez, elrendez; (ehitades) falaz; (hunnikusse asetama, tõstma) elhelyez ♦ müüri laduma falaz, falat rak; pasjanssi laduma pasziánszozik, pasziánszot rak; ahju laduma kemencét berak
2. trük szed
■LS: ladumis+ ehit
ladumis+ trük ♦ ladumismasin trük szedőgép
maks2 <m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s>
1. (kohustuslik makse) adó, díj ♦ otsene maks egyenes adó; kaudne maks közvetett adó; aktsiisimaks maj jövedéki adó; kinnisvaramaks ingatlanadó; maamaks maj telekadó, földadó; telefonimaks telefondíj, telefon-előfizetési díj; tollimaks maj vámilleték, vám; üksikisiku tulumaks maj jövedelemadó; ettevõtte tulumaks társasági adó; makse maksma adót fizet; makse sisse nõudma beszedi az adót; makse tõstma díjemelést hajt végre; makse vähendama levonja az adókat; maksudest kõrvalehoidumine adókijátszás
2. (tasu teenuse eest) díj ♦ aastamaks éves díj; kindlustusmaks biztosítási díj; liikmemaks tagdíj, tagsági díj; osavõtumaks részvételi díj; postimaks portó, postadíj; tempelmaks bélyegilleték
3. kõnek (maksmine, tasumine) fizetés ♦ ettemaks előlegfizetés; järelmaks részletfizetés; sissemaks hozzájárulás; tagasimaks visszatérítés
■LS: maksu+ ♦ maksuamet maj adóhatoság, adóhivatal; maksuametnik (1) adóellenőr; (2) aj pénzügyőr; maksubaas adóalap; maksudeklaratsioon adóbevallás; maksujärelevalve adóellenőrzés; maksukohustus adókötelezettség; maksukohustuslane maj adóköteles; maksukoorem piltl adóteher; maksukuritegu adóbűncselekmény; maksukviitung díjnyugta; maksumaksja adófizető, adózó; maksumäär maj adókulcs; maksuobjekt adózás tárgya; maksuparadiis adóparadicsom; maksupettus adócsalás; maksupoliitika maj adópolitika; maksuraha adóbevétel; maksureform adóreform; maksuseadus adótörvény; maksusoodustus maj adókedvezmény; maksusüsteem maj adórendszer; maksuteade adómegállapító határozat, adóhatározat; maksuvaba adómentes, illetékmentes; maksuvõimeline adóképes; maksuvõlg adóhátralék, adótartozás
markeerima <mark'eeri[ma mark'eeri[da markeeri[b markeeri[tud 28 v>
1. (markeeringuga varustama) jelez, címkézik; (tähistama, märkide, tähistega varustama) jelöl
2. (rõhutama, esile tõstma) jelöl
mäss <m'äss mässu m'ässu m'ässu, m'ässu[de m'ässu[sid_&_m'äss/e 22 s> (võimule vastuhakk, ülestõus) felkelés, lázadás, zendülés ♦ talupoegade mäss parasztlázadás; mässu tõstma fellázad, zúgolódik, zendül, lázadozik; mässule õhutama fellázít; mässu maha suruma zendülést lever
mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült
pakkuma <p'akku[ma p'akku[da paku[b paku[tud 28 v>
1. (ettepanekut tegema, et keegi võtaks midagi vastu v ostaks) (fel)kínál, (fel)ajánl ♦ abi pakkuma felajánlja a segítségét; kaupa pakkuma árut kínál
2. (toidu, joogi kohta: andma, ulatama, ette tõstma) (meg)kínál ♦ külalistele kohvi pakkuma kávéval kínálja a vendégeket; mida ma võin teile pakkuda? mivel kínálhatom?; kas sa pakuks suitsu? megkínálnál egy cigarettávál
3. (ulatama, sirutama) nyújt ♦ kätt pakkuma kellelegi kezet nyújt vkinek
4. (esitama, esile tooma) kínál ♦ ta pakub lepitust békejobbot nyújt vkinek
5. (võimaldama) nyújt ♦ võimalust pakkuma alkalmat nyújt; lõbu pakkuma szórakoztat; see kirjutis pakub mulle huvi ez a cikk érdekel
palk1 <p'alk palga p'alka p'alka, p'alka[de p'alka[sid_&_p'alk/u 22 s> fizetés, bér ♦ aastapalk évi fizetés; kuupalk havibér, havi fizetés; naturaalpalk természetbeni fizetés; nominaalpalk névleges bér; päevapalk napibér; sandipalk kis fizetés; tunnipalk órabér; õpetaja palk tanri fizetés; palka maksma bért fizet; palku tõstma emeli a fizetést; palgaga ära elama kijön a fizetéséből; palgata puhkus fizetés nélküli szabadság
■LS: palga+ (tasuga seotud) ♦ palgaarvestus bérelszámolás; palgaarvestaja bérelszámoló, bérszámfejtő; palgaastmestik bértábla; palgakõrgendus fizetésemelés; palgalisa fizetéskiegészítés, béren felüli juttatás; palgaläbirääkimised bértárgyalás; palgaolud bérviszonyok; palgapäev fizetésnap; palgaraha kifizetendő bérek; palgasaaja bérből élő; palgasoov bérigény; palgatase bérszint; palgatõus béremelés, fizetésemelés; palgatöö bérmunka; palgatööline bérmunkás
palga+ (palgatud) ♦ palgaarmee zsoldos (had)sereg; palgamõrvar bérgyilkos; palgasulane (1) (palgatud sulane) bérenc; (2) piltl, hlv (käsilane) bérenc; palgasõdur zsoldos
pead tõstma felemeli a fejét
revalveerima <revalv'eeri[ma revalv'eeri[da revalveeri[b revalveeri[tud 28 v> maj (raha kurssi [taas]tõstma) felértékel
rõhutama <rõhuta[ma rõhuta[da rõhuta[b rõhuta[tud 27 v> (nähtavana esile tõstma v tooma) (ki)hangsúlyoz, kiemel, aláhúz, hangoztat ♦ vöö rõhutab taljet az öv kiemeli a derekát; rõhutab enda tähtsust hangsúlyozza a saját fontosságát; valitsus rõhutab, et bensiin on kaupmeeste süül kallis a kormány azt hangoztatja, hogy a kereskedők miatt drága a benzin; rõhutatud tõsidus nyomatékos komolyság
rõuk <r'õuk rõugu r'õuku r'õuku, r'õuku[de r'õuku[sid_&_r'õuk/e 22 s> (sisetoestikuga kuhilas) kazal; kõnek (muu materjali virn v hunnik) kazal ♦ heinarõuk szénakazal; {mida} rõuku panema v tõstma kazalba rak vmit
tase <tase taseme tase[t -, taseme[te taseme[id 04 s>
1. ([veepinna] kõrgus, nivoo) szint, nívó ♦ põhjaveetase talajvízszint; veetase vízszint, a víz szintje
2. (arengu, suuruse, väärtuse, tähtsuse aste) színvonal ♦ algtase alapszint; elatustase életszínvonal; taset tõstma emeli a színvonalat; tipptase klasszis; kohtumine ministrite tasemel miniszteri szintű találkozó
3. kõnek (kvaliteedi, teostuse jms. kõrge aste) szint ♦ kõrgel tasemel magas szinten, klassz
tempo <tempo tempo tempo[t -, tempo[de tempo[sid 16 s> ütem, tempó ♦ aeglane tempo lassú tempó; elutempo élettempó; kiires tempos rohamlépésben; valsi tempos hármas ütemben; reformide tempot tuleb hoida fenn kell tartani a reformok ütemét; tempot suurendama v tõstma gyorsítja/növeli a tempót; tempot aeglustama lassítja a tempót; tempot dikteerima tempót diktál
toonitama <toonita[ma toonita[da toonita[b toonita[tud 27 v> (rõhutama, esile tõstma, alla kriipsutama) hangsúlyoz, kiemel
tõstatama <tõstata[ma tõstata[da tõstata[b tõstata[tud 27 v> (üles tõstma, esitama) felvet, felvesz ♦ küsimust tõstatama kérdést felvet
tõstma <t'õst[ma t'õst[a tõsta[b tõste[tud, t'õst[is t'õst[ke 34 v>
1. (üles, ülespoole, kõrgemale panema v liigutama) felemel, feltesz ♦ tõstab koti lauale felemeli a táskát az asztalra; kätt tõstma felteszi a kezét; tõstame klaasi tema terviseks emeljük poharunkat az ő egészségére; kedagi tänavale tõstma piltl kirak/kitesz vkit az utcára
2. (taseme, nivoo, pinna vms kohta: kõrgemale viima, suurendama, lisama) emel, növel ♦ hindu tõstma emeli az árakat; tõstab vererõhku emeli a vérnyomást; palka tõstma fizetést emel; mässu tõstma felkel, fellázad; taset tõstma emeli a szintet; lärmi tõstma lármát csap; ära tõsta minu peale häält ne hangoskodj velem
tänav <tänav tänava tänava[t -, tänava[te tänava[id 02 s> utca ♦ kõrvaltänav mellékutca; sellel tänaval, selles tänavas ebben az utcában; peatänav főutca; põiktänav keresztutca; tänaval jalutama az utcán sétál; tänavat ületama átmegy az utcán; aknad on tänava poole az ablakok az utcára néznek; kedagi tänavale tõstma piltl kirak/kitesz vkit az utcára
■LS: tänava+ ♦ tänavakate kövezet, útburkolat; tänavakaubandus utcai árusítás; tänavakära utcai lárma; tänavaküsitlus utcai közvéleménykutatás; tänavalahing utcai harc; tänavalaps utcagyerek; tänavalatern utcai lámpa; tänavaliiklus közúti közlekedés; tänavamuusik utcai zenész, utcazenész; tänavamüra utcai zaj; tänavanimi utcanév; tänavanurk utcasarok; tänavapilt utcakép; tänavapoiss utcakölyök; tänavapoolne utcai; tänavapuhastus úttisztítás; tänavarahutused utcai zavarságok; tänavarist útkereszteződés; tänavasilt utcanévtábla; tänavatüdruk utcalány; tänavavalgusti utcai lámpa; tänavavalgustus utcai világítás
tänava+ ♦ tänavakingad utcai cipő
vinnama <v'inna[ma vinna[ta v'inna[b vinna[tud 29 v>
1. (pingutusega tõstma) felemel; (tõmbama, tirima) húz; (üles) felhúz ♦ vanasti vinnati kaevust ämbriga vett régebben vödörrel húzták fel a vizet a kútból; ratsanik vinnas end sadulasse a lovas felhúzta magát a nyeregbe
2. kõnek (näppama) (meg)lovasít ♦ vaata, et su rahakotti ära ei vinnataks! vigyázz a pénztárcádra, nehogy meglovasítsák!
välja tõstma
1. (välja võtma v viima) kiemel
2. (elamispinnalt lahkuma sundima) kilakoltat
ülistama <ülista[ma ülista[da ülista[b ülista[tud 27 v> (üles kiitma, taevani tõstma) agyondicsér, agyba-főbe dicsér, tömjénez, magasztal, felmagasztal, dicsőít, áradozik, agyondolgoz