[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

amet <amet ameti ameti[t -, ameti[te amete[id 02 s>
1. (teenistus-, töökoht) foglalkozás, hivatás, tiszt; (elukutse) szakma ♦ presidendiamet elnöki tiszt; ameti poolest v ametilt rätsep szakmája (szerint) szabó; ameti tõttu hivatalból; ametit õppima vmilyen szakmát tanul; mingit ametit pidama vmilyen foglalkozást/hivatást űz; ametisse astuma v asuma hivatalba lép; ameti poolest hivatalból; kedagi mingisse ametisse määrama vkit kinevez vminek/vmivé; ametist vabastama elbocsát a szolgálatból; ametist vallandama hivatalból elbocsát; ametist lahkuma megválik a munkájától
2. (tegevus, töö) munka
3. (asutus) hivatal ♦ maksuamet adóhivatal; patendiamet szabadalmi hivatal; perekonnaseisuamet anyakönyvi hivatal; politseiamet rendőrségi hivatal; tolliamet vámhivatal
■LS: ameti+ ♦ ametialandus visszaminősítés; ametiaste rang, hivatali pozíció; ametiasutus közintézmény, hatóság; ametiauto szolgálati jármű, cégautó; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; ametikandja tisztségviselő; ametikohustus hivatali kötelesség; ametikorter szolgálati lakás; ametikäik elintéznivaló, hivatali bejárat, színészbejáró; ametinimetus hivatali rang, hivatali cím; ametioskus szaktudás, szakképzettség; ametipost poszt; ametiredel ranglétra; ametireis szolgálati út, kiküldetés; ametiriietus egyenruha; ametiruum szolgálati helyiség; ametisaladus szakmai titok, hivatali titok; ametiseisund jogállás; ametivõimud hatóságok; ametivanne hivatali eskü, szolgálati eskü

džaul <dž'aul džauli dž'auli dž'auli, dž'auli[de dž'auli[sid_&_dž'aul/e 22 s> füüs (töö- ja energiaühik) joule

edasi minema
1. (samas suunas kaugemale minema) előremegy, továbbmegy; (jätkuma) folytatódik ♦ väike vaheaeg, ja töö läheb edasi egy kis szünet, és a munka folytatódik
2. (arenema, edenema) fejlődik ♦ ta väljendusoskus on edasi läinud kifejezőkészsége fejlődött; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább

edenema <edene[ma edene[da edene[b edene[tud 27 v>
1. (laabuma, sujuma) virul, virágzik, prosperál, halad, folytatódik, fellendül, fejlődik, előrejut ♦ töö edeneb a munka halad; asjad edenevad meil hästi nekünk a dolgok jól mennek; tema käes edeneb iga töö a kezében minden munka halad előre
2. (kasvama, edasi arenema, progresseeruma) előrehalad, fellendül, fejlődik ♦ majanduslikult edenenud maakond gazdaságilag fejlett megye; edenev haigus progresszív betegség
3. (ruumiliselt, ajaliselt kulgema) halad ♦ teekond edeneb az utazás halad

eratöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s> maj (eraviisil tehtav töö) magánmunka

filigraanne <filigr'aanne filigr'aanse filigr'aanse[t -, filigr'aanse[te filigr'aanse[id 02 adj> filigrán ♦ filigraanne muster filigrán minta; filigraanne töö filigrán munka

füüsiline <füüsiline füüsilise füüsilis[t füüsilis[se, füüsilis[te füüsilis/i 12 adj> (kehaline, looduslik) fizikai, testi ♦ füüsiline puue fizikai fogyatékosság; füüsiline geograafia fizikai földrajz; füüsiline horisont astr fizikai horizont; füüsiline isik természetes személy; füüsiline kaart fizikai térkép; füüsiline koormus fizikai terhelés; füüsiline töö kétkezi munka, fizikai munka; füüsiline vägivald fizikai erőszak; füüsilise puudega isik testi fogyatékos

graafik <graafik graafiku graafiku[t -, graafiku[te graafiku[id 02 s>
1. (joondiagramm, ajaplaan) grafikon, grafikus ♦ töögraafik munkaidő-beosztás; töö kulgeb graafiku järgi a munka a terv szerint folyik; graafikust ette jõudma gyorsabban halad a tervnél
2. (graafikat viljelev kunstnik) grafikus

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hakkaja <h'akkaja h'akkaja h'akkaja[t -, h'akkaja[te h'akkaja[id 01 s, adj> (agar) lelkes, talpraesett; (tragi) karakán; (ettevõtlik) vállalkozó szellemű ♦ hakkaja noormees talpraesett fiatalember; iga töö peale hakkaja minden munkára kapható; ta on peres kõige hakkajam ő a legtalpraesettebb a családban

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

haltuura <haltuura haltuura haltuura[t -, haltuura[de haltuura[sid 16 s> kõnek (kõrvaltöö, lohakas töö) különmunka

halvasti <halvasti adv> rosszul ♦ näeb ja kuuleb halvasti rosszul lát és hall; õpib halvasti rosszul tanul; suitsetamine mõjub tervisele halvasti a dohányzás rossz hatással van az egészségre; halvasti kasvatatud neveletlen; maja on halvasti projekteeritud rosszul tervezték meg a házat; lõhnab halvasti vminek rossz szaga van; kõik kukkus halvasti välja rosszul sikerült az egész; töö on halvasti tehtud rosszul végezték el a munkát; tunnen end halvasti rosszul érzem magam; temaga on lood halvasti pórul járt

hoolas <hoolas h'oolsa hoolas[t_&_h'oolsa[t -, h'oolsa[te h'oolsa[id 05_&_03 adj> figyelmes, szorgalmas, rendes, gondos ♦ hoolas peremees figyelmes/szorgalmas gazda; hoolas õpilane szorgalmas tanuló; hoolas töö rendes munka; ema hoolsad käed az anya gondoskodó kezei

hooletu <hooletu hooletu hooletu[t -, hooletu[te hooletu[id 01 adj>
1. (lohakavõitu) gondatlan, rendetlen, hányaveti, hanyag; (ettevaatamatu) figyelmeten ♦ hooletu käekiri hanyag kézírás; hooletu suhtumine töösse a munkához való gondatlan hozzáállás, gondatlanság; hooletu töö hanyag munka; hooletu jalakäija figyelmetlen gyalogos
2. (muretu) gondtalan ♦ sööd kõhu täis, on õhtuni hooletu jól laksz, aztán estig semi gondod

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

hulk <h'ulk hulga h'ulka h'ulka, h'ulka[de h'ulka[sid_&_h'ulk/i 22 s>
1. (kogus) tömeg, mennyiség, sereg, rakás, szám, kvantitás, halmaz, csomó; (määr) fok ♦ arvutu hulk számtalan; tohutu hulk hatalmas mennyiségű; kinnine hulk mat zárt halmaz; suurel hulgal garmadában/garmadával; alamhulk mat részhalmaz; energiahulk energiamennyiség; teabe hulk információmennyiség; aasta keskmine sademete hulk évi átlagos csapadékmennyiség; tasutakse vastavalt töö hulgale a munka mennyiségének megfelelően fizetnek
2. (suur arv v kogus) sok, rengeteg ♦ rahvahulk tömeg; töötute hulgad a munkanélküliek száma; hulk uusi muljeid sok új benyomás; sinna on hulk maad messze van; sain hulga raha rengeteg pénzt kaptam; ma pole teda hulgal ajal näinud rég nem láttam; hulk aega on mööda läinud sok víz lefolyt azóta a Dunán; see juhtus hulga aastate eest évekkel ezelőtt történt

huvi <huvi huvi huvi -, huvi[de huvi[sid_&_huv/e 17 s>
1. (tähelepanu, harrastamine) érdeklődés, kiváncsiság, kedvtelés ♦ elav huvi élénk érdeklődés; suur huvi nagy érdeklődés; vaimsed huvid szellemi érdeklődés; muusikahuvi zenei érdeklődés; mitmekülgsete huvidega inimene sokoldalú ember; huvi ilmutama {kelle-mille vastu} érdeklődést mutat vki/vmi iránt; huvi kaotama {kelle-mille vastu} elvesztette érdeklődését vki/vmi iránt; huvi pakkuma érdekel, foglalkoztat; huvi tundma {kelle-mille vastu} érdeklődik vki/vmi iránt; huvi äratama {kelle-mille vastu} érdeklődést kelt; lehitsesin raamatut huvi pärast kiváncsiságból lapoztam a könyvet; mul on kadunud huvi töö vastu elvesztettem érdeklődésemet a munka iránt
2. (hrl pl) (tulu, kasu) érdek, haszon ♦ isiklikud huvid személyes érdekek; rahvuslikud huvid nemzetközi érdekek; klassihuvid osztályérdekek; {kelle} huvides kinek az érdekében; {kelle} huve kaitsma vki érdekeit védi; {kelle} huvidest lähtuma vki érdekeiből kiindulva; oma huvide eest võitlema harcol az érdekeiért

hädaline <hädaline hädalise hädalis[t hädalis[se, hädalis[te hädalis/i 12 s, adj>
1. adj (kiireloomuline, pakiline) sürgős ♦ hädaline asi sürgős dolog; hädaline töö sürgős munka; aega on, ära ole nii hädaline van idő, ne aggódj
2. adj (hädavajalik) szükséges ♦ võttis kaasa kõige hädalisemad asjad csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával
3. adj (abi vajav) segítségre szoruló; (armetu, vilets) szerencsétlen, szánalmas ♦ ta oli hädalise olemisega szánalmasan néz ki
4. s (hädas olija) bajba jutott ♦ merehädaline hajótörött; näljahädaline éhező; hädalisi aitama segíti a rászorulókat; hädalised on korteri juba saanud a rászorulók már kaptak lakást

igav <igav igava igava[t -, igava[te igava[id 02 adj> unalmas, nem (valami) izgalmas, se íze, se bűze, fád, terjengős, sótlan ♦ igav töö unalmas munka; igav näidend unalmas színdarab; igav jutuajamine unalmas beszélgetés; igav elu unalmas élet; igav tegevus unalmas tevékenység; igav raamat unalmas könyv; väljakannatamatult v talumatult igav loeng elviselhetetlenül unalmas előadás; töö on talle igavaks läinud megunta a munkát

individuaalne <individu'aalne individu'aalse individu'aalse[t -, individu'aalse[te individu'aalse[id 02 adj> (isikupärane, isiklik, era-, üksik-, ainik-) egyedi, individualista, individuális, egyéni ♦ individuaalsed jooned egyedi vonások; individuaalne töö egyéni munka; individuaalse kasutuse vahendid egyéni asználati eszözök
■LS: individuaal+ ♦ individuaalaiamaa magánkert; individuaalala sport egyéni sportág; individuaalarvestus sport egyéni; individuaalesikoht egyéni első helyezés; individuaalkaitsevahendid egyéni védőeszközök; individuaalkohustus egyéni elkötelezettség; individuaalkonsultatsioon egyéni konzultáció; individuaalmajapidamine magánháztartás; individuaalplaan egyéni terv; individuaalprojekt ehit egyedi tervrajz; individuaaltellimus egyedi rendelés; individuaaltootmine maj darabgyártás; individuaalõmblus méretre szabás

intensiivne <intens'iivne intens'iivse intens'iivse[t -, intens'iivse[te intens'iivse[id 02 adj>
1. (pingeline, tugev, tõhus) fokozott, intenzív, erős, megfeszített ♦ intensiivne töö megfeszített munka; intensiivne maaviljelus intensív gazdálkodás
2. (erk) fényes, intenzív ♦ intensiivne värvitoon intenzív színárnyalat
■LS: intensiiv+ ♦ intensiivareng intenzív fejlődés; intensiivkursus intenzív tanfolyam; intensiivravi med intenzív kezelés; intensiivõpe intenzív képzés

iseenesest <+enesest adv>
1. (spontaanselt) (ön)magától ♦ haigus kadus iseenesest a betegség magától elmúlt; oskused ei tule iseenesest a készség/tudás nem jön magától; kõik lahenes justkui iseenesest minden szinte magától megoldódott
2. (sellisena nagu ta on) önmagában (véve), magától, nyilvánvalóan ♦ töö pole iseenesest keeruline a munka önmagában nem bonyolult; kolm nädalat pole ju iseenesest kuigi pikk aeg önmagában véve három hét nem túl hosszú idő; iseenesest mõistetav magától értetődik/értődik

iseloom <+l'oom loomu l'oomu l'oomu, l'oomu[de l'oomu[sid_&_l'oom/e 22 s> (inimese karakter, millegi põhiolemus v laad) természet, karakter, jellem, jelleg, egyéniség; (loomus) természet; (loomus, olemus) jellem ♦ elurõõmus iseloom vidám jellem; hea iseloom jó jellem/természet; järsk iseloom hirtelen természet; kinnine iseloom zárkózott természet; pehme iseloom lágyszívű; rahulik iseloom nyugodt természet; raske iseloom nehéz természet; äge iseloom lobbanékony/heves természet; äkiline iseloom hirtelen természet; kaitseiseloom védekező jelleg; üldiseloom általános jelleg; iseloomu impulsiivsus a karakter impulzivitása; iseloomu tasakaalukus a jellem kiegyensúlyozottsága; iseloomude erinevus a jellemek különbözősége; iseloomude sobimatus összeférhetetlen jellemek; iseloomult erinevad inimesed különböző természetű emberek; iseloomult nõrk inimene gyenge jellemű ember, gyenge jellem; nähtuse kohalik iseloom a jelenség helyi jellege; artikli ründav iseloom a cikk támadó jellege; ta oli lõbusa iseloomuga vidám természetű volt; poiss on kindla iseloomuga a fiú határozott jellemű; iseloom on välja kujunenud kialakult a jellem; nende iseloomud ei sobinud nem illett össze a jellemük; iseloomu näitama megmutatja jellemét; tal on iseloomu van gerince; kahjuks ei ole tal iseloomu sajnos nincs benne jellem; oma iseloomult on ta sõbralik természeténél fogva barátságos, barátságos természetű; selline on juba inimese iseloom az ember természete már csak ilyen; need on sarnase iseloomuga nähtused ezek hasonló jellegű jeenségek; palk sõltub töö iseloomust a fizetés a munka jellegétől függ
■LS: ise+loomu+ ♦ iseloomujoon jellemvonás; iseloomukindlus gerinc, jellemszilárdság; iseloomuomadused jellembeli tulajdonságok

iseseisev <+s'eisev s'eisva s'eisva[t -, s'eisva[te s'eisva[id 02 adj>
1. (sõltumatu) független, önfenntartó, önálló ♦ iseseisev riik önálló állam; iseseisev juhtimisorgan független irányító testület; iseseisvaks riigiks saama független országgá válik; riik kuulutati iseseisvaks az országot függetlenné nyilvánították
2. (teiste abita tehtav, algupärane) önálló ♦ iseseisev arvamus független vélemény; õpilaste iseseisev töö a diákok önálló munkája; noored alustasid iseseisvat elu a fiatalok önálló életet kezdtek; on oma otsustes üpris iseseisev döntéseiben meglehetősen független
3. (omaette) önálló ♦ iseseisev bilanss maj önálló mérleg; andis esimese iseseisva kontserdi első önálló/szóló koncertjét adta

isesugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj>
1. (omapärane) sajátos, különös, furcsa ♦ isesugune naer furcsa nevetés; isesugune rahutus különös nyugtalanság; tundsin isesugust kergendust különös megkönnyebülést éreztem; sa oled täna nii isesugune ma olyan különös vagy ma
2. (erinev, erisugune) más ♦ igal lillel on isesugune lõhn minden virágnak más az illata; igal inimesel on isesugune kõnnak minden ember járása más; iga töö on isesugune minden munka más

isevool <+v'ool voolu v'oolu v'oolu, v'oolu[de v'oolu[sid_&_v'ool/e 22 s> ♦ töö läheb isevoolu amunka megy a maga módján

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

isuäratav <+äratav äratava äratava[t -, äratava[te äratava[id 02 adj> ínycsiklandó, étvágygerjesztő ♦ isuäratav hommikueine ínycsiklandó reggeli; isuäratav lõhn étvágygerjesztő illat; isuäratav roog ínycsiklandó étel; see töö pole just eriti isuäratav ez amunka nem fogamra való, nem smakkol nekem ez a munka

jaotama <j'aota[ma j'aota[da j'aota[b j'aota[tud 27 v> oszt, megosztozik; (osistena välja v kellegi vahel jagama) kioszt, eloszt; (liigitades) feloszt, beoszt ♦ raha jaotama beosztja a pénzt; saaki jaotama zsákmányt eloszt; aega õigesti jaotama helyesen beszotani az időt; jaotame koormuse omavahel ära osszuk meg egymás között a terhet; tuba oli vaheseinaga kaheks jaotatud a szoba egy válaszfallal ketté volt osztva; klass jaotati kolme rühma az osztályt három csoportra osztották; töö ja puhkuse vahel tuleb aega õigesti jaotada az időt helyesen kell beosztani a munka és a pihenés között; häälikud jaotatakse helilisteks ja helituteks a hangzókat zöngésekre és zöngétlenekre osztják; peatükk oli paragrahvideks jaotatud a fejezetet részekre osztották

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

juhtimine <j'uhtimine j'uhtimise j'uhtimis[t j'uhtimis[se, j'uhtimis[te j'uhtimis/i 12 s>
1. (sõiduki v mehhanismi puhul) igazgatás, vezetés, vezérlés, parancsnokság, parancsnoklás, kormányzás, irányítás, igazgatóság ♦ distantsjuhtimine, eemaltjuhtimine el távirányítás; käsitsijuhtimine kézi irányítás; auto juhtimine autó vezetés; lennuki juhtimine repülőgép vezérlés
2. (juhatamine) vezetés ♦ töö juhtimine munkavezetés; majandi juhtimine gazdaság vezetése; riigi juhtimine kormányzás; tootmise juhtimine termelésmenedzsment
3. (tipus v esikohal olek) vezet ♦ võistluse juhtimine vezeti a versenyt, az élen van
■LS: juhtimis+ (sõiduki v mehhanismi puhul) ♦ juhtimiskang tehn vezérlőkar, botkormány; juhtimiskeskus kapcsolóterem; juhtimiskilp el vezérlőszekrény, vezérlőtábla; juhtimiskäsk vezetői parancs; juhtimismehhanism tehn vezérlő szerkezet; juhtimispunkt sõj hadi központ; juhtimispult tehn távirányító, vezérlőpult; juhtimisseade tehn vezérlőmű; juhtimissõlm vezérlőegység
juhtimis+ (tegevuse suunamisse puutuv) ♦ juhtimismeetod vezetési módszer; juhtimisorgan irányító testület; juhtimisstiil vezetési stílus; juhtimissüsteem vezérlőrendszer; juhtimisteooria vezetéselmélet; juhtimistöö vezetői munka; juhtimisvorm irányítási/vezetési forma; juhtimisvõtted vezetési technikák

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jupitama <jupita[ma jupita[da jupita[b jupita[tud 27 v> (juppideks tegema, jupikaupa jaotama) darabol; (töö kohta) beoszt, húz-halaszt ♦ jupitas vorsti portsjoniteks adagokra darabolta a kolbászt; mis siin jupitada, võta kõik mit darabolod, vedd az egészet; ärme jupitame, teeme töö korraga valmis ne húzzuk-halasszuk amunkát, csináljuk meg egyszerre

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jõudus <j'õudus j'õudsa j'õudsa[t -, j'õudsa[te j'õudsa[id 02 adj> (kiiresti ja hästi edenev) halad, sikeres, gyors ♦ jõudus areng gyors fejlődés; jõudus töö gyors munka; jõudsa kasvuga taim gyorsan növő növény; jõudsal sammul astuma szaporán lép

jõukohane <+kohane kohase kohas[t -, kohas[te kohase[id 10 adj> megvalósítható, képességeihez/erejéhez mért ♦ jõukohane hind megfizethető ár; jõukohane kandam erejéhez mért teher; jõukohane töö erejéhez/képességeihez mért munka; jõukohane õpik megfelelő tankönyv; see ei ole mulle jõukohane erre én nem vagyok képes

järglane <j'ärglane j'ärglase j'ärglas[t j'ärglas[se, j'ärglas[te j'ärglas/i_&_j'ärglase[id 12_&_10? s>
1. (soo v liigi jätkaja) utód, leszármazott, ivadék, követő ♦ järglasi soetama utódokat ad; järglasi andma põll, zool szaporodik, utódot hoz
2. (kellegi töö, tegevuse jätkaja) követő, utód ♦ õigusjärglane jur jogutód

kallale <kallale postp, adv> vt ka kallal
1. postp [gen] (mille juurde tegevusse, ametisse) -ra/-re, -nak/-nek ♦ asus töö kallale nekilátott a munkának; poiss kargas toidu kallale a fiú nekilátott az evésnek
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ nad läksid poisile kallale nekitámadtak a fiúnak, rátámadtak a fiúra
3. adv (ründama, ahistama, kimbutama) ♦ kallale tungima megtámad, nekilát; sääsed tükivad (meile) kallale megtámadnak minket a szúnyogok; nälg tikub kallale éhezni kezdek

kampaanialik <kamp'aanial'ik kamp'aanialiku kamp'aanial'ikku kamp'aanial'ikku, kamp'aanialik/e_&_kamp'aanial'ikku[de kamp'aanial'ikk/e_&_kamp'aanial'ikku[sid 25 adj> kampányszerű ♦ kampaanialik töö kampányszerű munka

kaotus <k'aotus k'aotuse k'aotus[t k'aotus[se, k'aotus[te k'aotus/i_&_k'aotuse[id 11_&_09 s>
1. (ilmajäämine) elvesztés, veszteség, vesztés ♦ korvamatu kaotus pótolhatatlan veszteség; ajakaotus időveszteség; mälukaotus emlékezetvesztés; veekaotus vízveszteség; vabadusekaotus szabadságvesztés; verekaotus vérveszteség; töö kaotus a munkahely elvesztése
2. (lüüasaamine lahingus) vereség; (allajäämine võistluses) veszteség ♦ kaotus tabab kedagi vereség ér vkit; kaotust kandma vereséget szenved
■LS: kaotus+ (ilmajäämine)
kaotus+ (lüüasaamine) ♦ kaotusseis sport hátrány

katki <k'atki adv>
1. (kaheks osaks, puruks, tükkideks, lõhki, rikki) széttört, kettétört, törött, rossz ♦ auto on katki tönkre ment a kocsi; lift on katki rossz a lift; kaamera läks saatmisel katki a kamera megsérült a szállítás során; mõned asjad on katki pár dolog elromlott; niit on katki elszakadt a cérna; katki minema eltörik, tönkre megy; katki rebima összetép; katki tegema összetör; teil on ribi katki eltört egy bordája; mu pahkluu on katki el van törve a bokám; aken on katki az ablak be van törve; lift läks katki bedöglött a lift; sukad läksid katki lyukas a harisnya
2. (pooleli, sinnapaika) félbe ♦ töö jäi katki félbemaradt a munka

keerukas <keerukas keeruka keeruka[t -, keeruka[te keeruka[id 02 adj> bonyolult, összetett ♦ keerukas muster bonyolult minta; keerukas poliitiline olukord bonyolult politikai helyzet; keerukad protsessid komplikált folyamatok; keerukas töö bonyolult munka

kehaline <kehaline kehalise kehalis[t kehalis[se, kehalis[te kehalis/i 12 adj> testi, fizikai ♦ kehaline armastus testi szerelem; [lapse] kehaline areng testi fejlődés; kehaline aktiivsus fizikai tevékenység, testmozgás; kehaline nauding testi élvezet; kehaline jõud testi erő; kehaline karistus testi fenyítés; kehaline kasvatus testnevelés; kehaline puue testi hiba; kehaline vajadus testi szükséglet; kehaline töö fizikai munka; kehaline väärkohtlemine testi bántalmazás

kerge1 <k'erge k'erge k'erge[t -, k'erge[te k'erge[id 01 adj> könnyű, könnyed ♦ sulgkerge pehelykönnyű; õhkkerge leheletkönnyű; kerge kandam könnyű teher; kerge kott könnyű táska; kerge töö könnyű munka; kerge toit könnyű étel; kerge ülesanne könnyű feladat; kerge sünnitus könnyű szülés; kerge muusika könnyű zene; kerge stiil könnyű stílus; kerge võit könnyű győzelem; kerge tuul könnyű szél; kerge mantel könnyű kabát; kerge vein könnyű bor; kerge suvekleit szellős nyári ruha; kerge suhtumine könnyed viszonyulás; kerge kõnnak könnyű járás; kerge lugemine könnyed olvasmány; kerge nohu könnyű nátha; kerge uni éber álom; ei ole kerge kellelgi senkinek sem könnyű; kergem on öelda, kui teha könnyebb mondani, mint megtenni; klaasesemed on kerged purunema az üvegtárgyak könnyen eltörnek; elab kerget elu könnyű életet él
■LS: kerge+ ♦ kergekuulipilduja golyószóró; kergemuusika könnyűzene; kergetööstus könnyűipar

kibe <kibe kibeda kibeda[t -, kibeda[te kibeda[id 02 adj, s>
1. adj (mõru, viha) keserű ♦ kibe maitse keserű íz; kibe rohi keserű orvosság; kibe nagu koirohi keserű, mint az üröm
2. adj (raske, ebameeldiv taluda) keserű ♦ kibe kaotus keserű veszteség; kibe kogemus keserű tapasztalat; kibe mälestus keserű emlék; kibe naeratus keserű mosoly; kibe nutt keserű sírás; kibe tõde keserű igazság
3. adj (terav, salvav, sapine) csípős ♦ kibe märkus csípős megjegyzés
4. adj (suur, kange) kemény, erős ♦ kibe janu kínzó szomjúság; kibe külm kemény fagy; kibe nälg gyötrő éhség; kibe tuul erős szél; ma olen köögis kibe käsi tehetséges szakács vagyok
5. adj (tegevusrohke, pingeline) kemény ♦ kibe töö kemény munka
6. s kõnek (viin) keserű

kibelema <kibele[ma kibel[da kibele[b kibel[dud 31 v; kibele[ma kibele[da kibele[b kibele[tud 27 v>
1. (kipitama) viszket ♦ tal kurgus kibeleb viszket a torka
2. (kärsitu olema, kuhugi kippuma) igyekszik, nagyon vár ♦ ta kibeleb meile oma oskusi näitama alig várja, hogy bemutassa ügyességét; miks Jason kibeles oma materjali internetti laadima Jason miért igyekezett annyira feltölteni a saját anyagát; ta kibeleb sinuga kohtuma nagyon szeretne találkozni magával; käed kibelevad töö järele dolgozni szeretne

kihelema <kihele[ma kihel[da kihele[b kihel[dud 31 v; kihele[ma kihele[da kihele[b kihele[tud 27 v>
1. (sügelema) bizsereg, viszket ♦ mu terve selg kiheleb viszket az egész hátam
2. piltl (midagi väga teha tahtma, kibelema) bizsereg ♦ {kellel} mul käed kihelevad töö järele tétlenség bizsereg a tagjaimban; poisil kihelevad käed kakluse järele a fiúnak viszket a tenyere

kiire <kiire k'iire kiire[t -, kiire[te k'iire[id 06 adj, s; k'iire k'iire k'iire[t -, k'iire[te k'iire[id 01 adj, s>
1. adj (ruttu, hoogsalt kulgev) gyors ♦ kiire jooks gyors futás; kiire areng gyors fejlődés; kiire löök gyors ütés; kiire rütm gyors ritmus; kiire kasv gyors növés
2. adj (kärmas, nobe) sebes, fürge ♦ kiire perenaine szorgos háziasszony; kiire hobune sebes paripa; kiire taibuga poiss fürge észjárású fiú; poisil on kiired jalad a fiúnak gyors lába van; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
3. adj (pakiline) sürgős ♦ kiire töö sürgős munka; kiire ärasõit sürgős elutazás; kiire asi sürgős dolog; asjaga on kiire körmére ég a dolog, sürgős a dolog; mul on väga kiire nagyon sietek
4. s (rutt) sürgős ♦ sellega pole kiiret ez nem sürgős, nem sietős a dolog; mul ei ole kuskile kiiret nem sietek sehova

kiireloomuline <+loomuline loomulise loomulis[t loomulis[se, loomulis[te loomulis/i 12 adj>
1. (kiiresti toimuv) sietős ♦ kiireloomuline tants sietős tánc
2. (pakiline) sürgető, sürgős ♦ kiireloomuline asi sürgető dolog; kiireloomuline küsimus sürgető kérdés; kiireloomuline töö sürgető munka

kiitma <k'iit[ma k'iit[a kiida[b kiide[tud, k'iit[is k'iit[ke 34 v> (tunnustust, rahulolu avaldama) dicsér, dicsőít ♦ sain hea töö eest kiita dicsértek a szorgalmas munkámért; seda filmi kiidetakse dicsérik ezt a filmet; peremees kiitis oma hobuseid agyba-főbe dicsérte lovait a gazda; heaks kiitma jóváhagy, elfogad; taevani kiitma agyba-főbe dicsér; töö kiidab tegijat a munka dicséri mesterét

kilter <k'ilter k'iltri k'iltri[t -, k'iltri[te k'iltre[id 02 s> aj (töö ülevaataja mõisas) ispán

kirjatöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. (kirjutamine, sellega seotud töö) írás
2. (teos) írásmű; (kirjutis) cikk
3. (kirjalik töö koolis) dolgozat

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

kontimööda <+m'ööda adv> (jõukohane) kedvére való ♦ päris kontimööda töö kedvére való munka

korrektselt <korr'ektselt adv> (korralikult, laitmatult) korrekten, szabatosan ♦ korrektselt tehtud töö korrekt munka; korrektselt sõnastama szabatosan fogalmaz

kulutama <kuluta[ma kuluta[da kuluta[b kuluta[tud 27 v>
1. (hõõrumisega, nühkimisega) (el)koptat; (ära kandma) elhsznál ♦ kingataldu kulutama elkoptatja a cipőtalpat; närve kulutav töö idegtörlő munka
2. (tarvitama, raiskama) (el)költ, (el)fogyaszt ♦ raha kulutama rákölt; raha viina peale kulutama a pénzét alkoholra költi; kui palju bensiini keskmiselt üks auto kulutab? mennyi benzint fogyaszt leggyakrabban egy kocsi?; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
3. (veetma, mööda saatma) (el)tölt ♦ kulutab oma õhtud restoranis az estéket a kocsmában tölti

kuratlikult <kuratlikult adv> ördögien ♦ kuratlikult igav töö ördögien unalmas munka

kurnama <k'urna[ma kurna[ta k'urna[b kurna[tud 29 v>
1. (vedelikku) (le)szűr; (läbi filtri) átszűr ♦ piima kurnama megszűri a tejet, tejet szűr
2. (nõrgestama, ära vaevama) kifáraszt, kimerít, sanyargat, elgyötör, bágyaszt ♦ end raske tööga ära kurnama kifárasztja magát a kemény munkával; haigus kurnab keha betegség sanyargatja testét; palavus kurnab inimese ära a nagy hőség elgyötri az embert; kurnav töö kimerítő munka
3. (ekspluateerima) sanyargat ♦ kuri võõrasema kurnas lapsi a gonosz mostoha sanyargatta a gyerekeket

kutseala <+ala ala ala -, ala[de ala[sid_&_al/u 17 s> (töö-, tegevusala elukutsena) szakma ♦ kutseala omandama szakmát tanul

kvaliteetne <kvalit'eetne kvalit'eetse kvalit'eetse[t -, kvalit'eetse[te kvalit'eetse[id 02 adj> (hea kvaliteediga) minőségi, jó minőségű ♦ kvaliteetsed tooted jó minőségű termékek; kvaliteetne töö minőségi munka
■LS: kvaliteet+ ♦ kvaliteetkaup minőségi áru; kvaliteetteras tehn nemesacél

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

kõrvalt <kõrvalt postp, adv> vt ka kõrvale, kõrval1
1. adv; postp [gen] (kelle-mille juurest, ligidusest, äärest) mellől
2. postp [gen] (samaaegselt, samast kohast) mellett ♦ õppis töö kõrvalt munka mellett tanult; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
3. adv (eemalt) kívülről ♦ kõrvalt vaadates kívülről szemlélve

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

käsitöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. (tarbeesemete valmistamine käsitsi) kézművesség
2. (näputöö) kézimunka; (õppeaine koolis) kézimunka ♦ käsitööd tegema kézimunkázik
3. (käsitööese) kézimunka ♦ käsitööde näitus kézimunka kiállítás
■LS: käsi+töö+ ♦ käsitöökarp kézimunkadoboz; käsitöökursus kézimunka-tanfolyam; käsitöölõng kézimunkafonál; käsitöönäitus kézimunka kiállítás; käsitööpood kézimunkaüzlet; käsitöötund kézimunkaóra

lapsemäng <+m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s> (väga kerge töö) gyerekjáték ♦ tema jaoks on see töö lapsemäng számára ez a munka egy gyerekjáték

lendama <l'enda[ma lenna[ta l'enda[b lenna[tud 29 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi) repül; (üle, teisale) átrepül; (alla, maha) lerepül ♦ linnud lendavad lõunasse a madarak délre repülnek; kuulid lendavad repülnek a golyók; lennukiga lendama repülővel utazik; sädemed lendavad röpködnek a szikrák; pesast välja lendama kirepül a fészekből; õhku lendama levegőbe repül; õielt õiele lendama virágról virágra száll; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
2. piltl (kihutama, tormama) száll, repül ♦ fantaasia lendab szárnyal a képzelet; päevad lendavad repülnek a napok; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő
3. kõnek (kukkuma); piltl (töö- v õpingukohta kaotama) (le)esik, elesik ♦ hobuse seljast alla lendama leesik a lóról

liigutama <liiguta[ma liiguta[da liiguta[b liiguta[tud 27 v>
1. (liikuma panema) (meg)mozgat, (meg)mozdít, megindít; (ennast) megmozdul, mozog, megmoccan ♦ kätt liigutama megmozgatja a karját; ära liiguta! ne mozdulj!; ta ei liigutagi mitte meg sem moccan; istuva töö järel on hea end natuke liigutada ülő munka után jó egy kicsit mozogni; ta ei liiguta sõrmegi/lillegi a kisujját sem mozdítja; kõiki hoobasid liigutama minden követ megmozgat
2. (heldima, härduma panema) meghat ♦ see liigutas mind pisarateni könnyekig meghatott

lohakas <lohakas lohaka lohaka[t -, lohaka[te lohaka[id 02 adj> (hooletu) hanyag, rendetlen; (korratu) lompos, slampos; (hooletusse jäetud) ápolatlan ♦ lohakas riietus lompos öltözet; lohakas stiil pongyola stílus; lohakas töö hanyag munka, slendrián munka, pongyola munka

lõhkuma <l'õhku[ma l'õhku[da lõhu[b lõhu[tud 28 v>
1. (lõhki v tükkideks lööma) megrepeszt, bomlaszt; (katki tegema) megbont; (katki murdma) megtör; (lahti) feltör; (rikkuma) tönkre tesz ♦ puid lõhkuma fát vág, fát aprít; tuul lõhkus mitmes kohas katuseid több helyen megbontotta a tetőt a szél; vool lõhub tammi az ár bomlasztja a gátat
2. piltl (hävitama, kahjustama) tönkre tesz ♦ selline töö lõhub tervist az ilyen munka tönkreteszi az egészséget

mahukas <mahukas mahuka mahuka[t -, mahuka[te mahuka[id 02 adj>
1. (suure mahuga) tágas ♦ mahukas kohver tágas bőrönd
2. (ulatuslik) terjedelmes ♦ mahukas trükis terjedelmes kiadvány; mahukas töö jelentős munka

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

masinlik <masinl'ik masinliku masinl'ikku masinl'ikku, masinlik/e_&_masinl'ikku[de masinl'ikk/e_&_masinl'ikku[sid 25 adj> (mehaaniline) gépies ♦ masinlik töö gépies munka

meie pl <meie meie m'ei[d, meie[ks meie[ni meie[na meie[ta meie[ga; sg mina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; me pl <m'e_&_me m'e_&_me m'e[id, m'e[isse m'e[is m'e[ist m'e[ile m'e[il m'e[ilt m'e[iks; sg ma 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab vähemalt kahesele rühmale, kuhu kõneleja v kirjutaja kuulub) mi ♦ meie ja teie mi és ti; meie -- sina ja mina mi - te meg én; meid on kokku viis öten vagyunk
2. (kelle oma) a mi ...-(u)nk/-(ü)nk ♦ meie maa az országunk; meie rahvas a népünk; meie vanaema a nagymamánk; meie ajal a mi időnkben
3. (väliskohakäänetes) (märgib kõneleja peret, kodu, töö-, elupaika vms) ♦ tule meie poole v meile gyere el hozzánk; naabrid olid eile õhtul meil a szomszédaink tegnap nálunk voltak; ei meil ega mujal maailmas se nálunk, se a világon

meisterlik <m'eisterl'ik m'eisterliku m'eisterl'ikku m'eisterl'ikku, m'eisterlik/e_&_m'eisterl'ikku[de m'eisterl'ikk/e_&_m'eisterl'ikku[sid 25 adj> (meistrile omane, kõrgetasemeline) mesteri ♦ meisterlik töö mesteri munka; mängib meisterlikult viiulit mesterien hegedül

meistritöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. (tööoskuste näitamiseks tehtav töö) mestermunka
2. (meisterlik töö) remekmű

mooramaamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>, ka mooramees (musta- v tõmmunahaline mees) ♦ mooramaamees v mooramees on oma töö teinud, mooramaamees võib minna a mór megtette kötelességét, a mór mehet

naljaasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> (tühiasi, käkitegu) tréfadolog, csekélség, semmiség ♦ kümme kilomeetrit maha vantsida on naljaasi tíz kilométert legyalogolni semmiség; televiisori parandamine on tema käes naljaasi a televízió megjavítása semmiség a számára; ega see pole naljaasi! ez nem tréfadolog!; see töö on tema käes v talle naljaasi ez a munka semmiség a számára; tuhat krooni on sinu jaoks naljaasi ezer korona a számodra csekélység

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

naljamäng <+m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (komöödia) vígjáték
2. (naljaasi, käkitegu) semmiség, játék ♦ see töö on tema käes naljamäng ez a munka semmiség a számára; sinu ülesanne on minu kõrval naljamäng a te feladatod az enyém mellett semmiség; elu pole naljamäng az élet nem játék

neljapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> csütörtök ♦ esmaspäevast neljapäevani hétfőtől csütörtökig bezárólag; loengud toimuvad neljapäevadel v igal neljapäeval az előadások csütörtökönte vannak; tule neljapäeva õhtul gyere csütörtök este; neljapäevaks on töö valmis csütörtökre kész a munka

nimetamisväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> (tähelepandav, arvestatav) említésre méltó ♦ nimetamisväärsed saavutused említésre méltó eredmények; see töö ei andnud nimetamisväärseid tulemusi ez a munka nem járt említésre méltó eredményekkel

normaalne <norm'aalne norm'aalse norm'aalse[t -, norm'aalse[te norm'aalse[id 02 adj> (normile vastav, harilik, loomulik, psüühiliselt terve) épeszű, szabványos, szabályos, normális, normál, meglehetős, komplett ♦ normaalne inimene épeszű ember; normaalsed suhted normális kapcsolatok; normaalne temperatuur normális hőmérséklet; normaalsed töö- ja elutingimused normális munka- és életkörülmények; see laps ei ole päris normaalne ez a gyerek nem teljesen normális
■LS: normaal+ ♦ normaalkaal normál súly; normaalolukord normális helyzet; normaalpikkus normális hosszúság; normaaltingimused normális körülmények

nurin <nurin nurina nurina[t -, nurina[te nurina[id 02 s> morgás, zúgolódás, zokszó; (torin) zsémbelés, mormogás, dörmögés ♦ miski pole talle hea, alati üks nurin ja irin semmi sem jó neki, folyton morog; teeb oma töö ära vähimagi nurinata egy zokszó nélkül elvégzi munkáját; keegi ei julge nurinat tõsta senki sem mer panaszkodni

nõudlik <n'õudl'ik n'õudliku n'õudl'ikku n'õudl'ikku, n'õudlik/e_&_n'õudl'ikku[de n'õudl'ikk/e_&_n'õudl'ikku[sid 25 adj> (palju nõudev, suurte nõudmistega) igényes, válogatós, szerénytelen, kényes; (meisterlikkust nõudev, keeruline, komplitseeritud) igényes ♦ nõudlik ostja igényes vevő; nõudlik õpetaja szigorú taanár; nõudlik taim igényes növény; nõudlik töö igényes munka; kui oled liiga nõudlik, võid vanatüdrukuks jääda ha túl válogatós vagy, vénlány maradsz

nõudma <n'õud[ma n'õud[a nõua[b n'õu[tud, n'õud[is n'õud[ke 34 v>
1. (soovi, tahtmist [kategooriliselt] esitama) felszólít, vonz, vindikál, megkövetel, megkíván, megkér, követel, kíván, kiált, feltételez; kõnek (ilmumist kohustavalt kutsuma) követel, kikér; kõnek (tahtma, lootma, ootama) elvár ♦ poiss nõuab isalt raha a fiú pénzt kér/követel az apjától; lastelt nõutakse sõnakuulmist a gyerekektől elvárják, hogy szót fogadjanak; sind nõutakse telefoni juurde téged kérnek a telefonhoz
2. kõnek (tungivalt, pealekäivalt) követel; (kauba v teenuse eest) kér ♦ mis sa nõuad, ma ei tea sulle rohkemat rääkida mit kérlelsz, nem tudok neked többet mondani; kui palju v mis sa maja eest nõudsid? mennyit kértél a házért?; nõuab soolast hinda v hingehinda borsos árat kér; see on väga nõutav toode nagy a kereslet erre a termékre, erre a termékre nagy az igény
3. (tungivalt, vältimatult vajama) kell, szükséges; (eeldama, ette nägema, vajalikuks pidama) elvár, szükségesnek tart ♦ maja nõuab remonti tatarozni kell a házat; haigus nõuab ravi kezelni kell a betegséget; arstikutse nõuab kõrgharidust az orvosi hivatáshoz felsőfokú végzettség szükséges; see töö nõuab täpsust ez a munka pontosságot igényel; linnas elamine nõuab palju raha a városi élethez sok pénz kell; nõudis vaeva, et end püsti hoida nagy erőfeszítésbe igényelt, hogy állva maradjon

näpuharjutus <+harjutus harjutuse harjutus[t harjutus[se, harjutus[te harjutus/i 11 s> kõnek (algaja töö, harjutustöö) próba ♦ kirjaniku noorpõlve näpuharjutused az író fiatalkori próbálkozásai; kunstiüliõpilase näpuharjutused a művészeti hallgató első próbálkozásai

närvesööv <+s'ööv s'ööva s'ööva[t -, s'ööva[te s'ööva[id 02 adj> idegesítő, idegtépő, idegőrlő, idegfeszítő ♦ närvesööv töö idegölő munka; närvesööv vastutus idegtépő felelősség; tekkis närvesööv olukord idegfeszítő helyzet alakult ki

närviline <närviline närvilise närvilis[t närvilis[se, närvilis[te närvilis/i 12 adj> izgatott, ideges, idegesítő, feszült ♦ närviline inimene ideges ember; närviline käitumine ideges viselkedés; närvilised liigutused ideges mozdulatok; närviline naer ideges nevetés; närviline töö idegesítő munka; sellises närvilises õhkkonnas ei saa keskenduda ilyen feszült/ideges légkörben nem lehet koncentrálni; ta on viimasel ajal närviliseks läinud az utóbbi időben feszültebb lett; ära ole nii närviline! ne légy olyan ideges!; ära tee mind närviliseks! ne idegesíts!

näuh[ti] <n'äuhti adv, interj> (järsult, kiiresti) hirtelen, gyorsan, hopp ♦ haaras laualt näuh[ti] paberid hirtelen elkapta az asztalról a papírt; näuh[ti] ja kärbes ongi peos hopp, elkaptam a legyet; koer lõi mulle hambad näuh[ti] säärde a kutya hirtelen a lábszáramba vágta a fogát; tegi töö [nagu] näuh[ti] valmis gyorsan elvégezte a munkát

nüri <nüri nüri nüri -, nüri[de nüri[sid 17 adj> (halvasti lõikav, tömp); piltl (juhm, tönts, tuim) életlen, vásott, tömpe, tompa, hegyetlen, egyhangú ♦ nüri naaskel tompa ár; nüri saag életlen fűrész; nüri mõistus tompa elme; nüri valu tompa fájdalom; nüri töö favágás, lélektelen munka; nüri elu egyhangú élet; suhtub kõigesse nüri ükskõiksusega mindent tompa közömbösséggel kezel; üksluine töö teeb nüriks az egyhangú/monoton munka tompává tesz
■LS: nüri+ ♦ nürininaline tompa orrú; nürinurk mat tompaszög, ferdeszög; nürinurkne tompaszögű

nüristama <nürista[ma nürista[da nürista[b nürista[tud 27 v> ([vaimselt] nüriks tegema) eltompít, tompít ♦ aeg nüristab tundeid az idő tompítja az érzelmeket; alkohol nüristab tähelepanu az alkohol tompítja a figyelmet; nüristav töö zsibbasztó munka

nüüdne <n'üüdne n'üüdse n'üüdse[t -, n'üüdse[te n'üüdse[id 02 adj> (praegune, tänapäevane) jelenlegi, mostani ♦ nüüdne põlvkond a jelenlegi nemzedék; nüüdsel ajal manapság; maja nüüdsed elanikud a ház mostani lakói; nüüdsest peale v nüüdsest alates mától fogva, ezentúl; nüüdseks peaks töö valmis olema mostanra kész kell, hogy legyen a munka; nüüdsest peale hakkan korralikuks mostantól rendes leszek

ohoh <oh'oh interj, adj>
1. interj (imestuse, üllatuse, rahulolematuse väljendamisel) nahát ♦ ohoh, sul töö juba valmis! nahát, már készen is vagy a munkával!; ohoh, sina ka siin! nahát, te is itt vagy!
2. adj kõnek (napakas, iseäralik) gyagya, félcédulés, hülye ♦ ei saa aru, kas ta on pisut ohoh või mängib lolli nem értem, egy kicsit gyagyás-e, vagy csak teszi magát

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

omajagu <+jagu adv> (mõnel määral, parasjagu, küllaltki) elég, eléggé, meglehetősen, bőven ♦ omajagu huvitav raamat elég érdekes könyv; temaga on omajagu tegemist bőven van vele munka; tal on omajagu kangust elég makacs; see töö võtab omajagu aega ez a munka elég sok időbe telik; olen omajagu väsinud meglehetősen fáradt vagyok; nägime omajagu vaeva keményen megdolgoztunk (vele)

ootus <'ootus 'ootuse 'ootus[t 'ootus[se, 'ootus[te 'ootus/i_&_'ootuse[id 11_&_09 s> elvárás, várás, várakozás; (lootus) remény ♦ rahva ootused a nép elvárásai; vastu ootust v ootusi, ootuste kiuste az elvárások ellenére; ootused täitusid a remények valóra váltak; töö oli üle ootuste hea a munka a vártnál jobb volt; tal ei tulnud oma ootustes pettuda nem kellett csalódnia reményeiben
■LS: ootus+ ♦ ootuspinevus, ootuspinge várakozási feszültség; ootusärevus szorongató várakozás

ordinatuur <ordinat'uur ordinatuuri ordinat'uuri ordinat'uuri, ordinat'uuri[de ordinat'uuri[sid_&_ordinat'uur/e 22 s> (kitsama arstiala omandamine tegeliku töö kaudu raviasutuses) gyakornokság ♦ kliiniline ordinatuur klinikai gyakornokság

organisatoorne <organisat'oorne organisat'oorse organisat'oorse[t -, organisat'oorse[te organisat'oorse[id 02 adj> (korralduslik) szervezési, szervezeti ♦ organisatoorne töö szervezési munka; organisatoorsed võimed szervezői képességek

organiseerimatus <organis'eerimatus organis'eerimatuse organis'eerimatus[t organis'eerimatus[se, organis'eerimatus[te organis'eerimatus/i_&_organis'eerimatuse[id 11_&_09? s> szervezetlenség, rendezetlenség; (stiihilisus, spontaansus) spontaneitás ♦ nuriseti töö organiseerimatuse üle panaszkodtak a munka rendezetlensége miatt

ori <ori orja 'orja 'orja, 'orja[de 'orja[sid_&_'orj/e 24 s> rabszolga, szolga, rab ♦ aheldatud ori megláncolt rabszolga; ärakaranud ori szökött rabszolga; galeeriori gályarab; naisori női rabszolga; teoori robotos; tööori kuli; harjumuste ori a szokások rabja; orjadega kauplemine rabszolgákkal kereskedik; orje võis osta ja müüa a rabszolgákat lehetett adni-venni
■LS: orja+ ♦ orjaelu rabszolgaság; orjahing szolgalélek; orjakaubandus, orjakauplemine rabszolga-kereskedelem; orjalaat rabszolgavásár; orjapidaja rabszolgatartó; orjapidamine rabszolgatartás; orjaturg rabszolgapiac; orjatöö (orjade töö) rabszolgamunka

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

otsustavus <otsustavus otsustavuse otsustavus[t otsustavus[se, otsustavus[te otsustavus/i_&_otsustavuse[id 11_&_09? s> határozottság ♦ ta nägu on täis otsustavust arcából árad a határozottság; sõprade toetus andis talle otsustavust töö lõpule viia barátai támogatására eldöntötte, hogy befejezi a munkát

paarikesi <paarikesi adv> (kahekesi) párban ♦ tuldi üksinda ja paarikesi egyedül és párban jöttek; nelja mehega sai töö mõne tunniga tehtud, paarikesi oleks läinud terve päev négy ember néhány óra alatt elvégezte a munkát, párban egy egész napba telt volna

paik1 <p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s>
1. (piirkond, maa-ala, koht) hely; (maakoht) helység ♦ kohtumispaik találkahely, találkozóhely; laagripaik táborhely; sündmuspaik színhely, tettleges, tetthely; sünnipaik szülőhely; tegevuspaik színhely, színtér; varitsuspaik les; rändab paigast paika v ühest paigast teise egyik helyről a másikra vándorol
2. (kindel koht istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik) hely ♦ istepaik ülőhely; lamamispaik fekvőhely
3. (ameti-, töö-, teenistuskoht, tegutsemiskoht, ametiala) hely
4. (ainsuse kohakäänetes adverbilaadselt: kohal, kohale, kohalt) hely

peatama <p'eata[ma p'eata[da p'eata[b p'eata[tud 27 v> (kinni pidama) megállít, leállít ♦ vastutulijat peatama megállítja a szembejövőt; streik peatab töö a sztrájk miatt leáll a munka

pikalt <pikalt adv>
1. (pikka aega, kauaks) hosszan, régóta ♦ Alžeeria on pikalt olnud ELi jaoks üks olulisemaid gaasitarnijaid Algéria régóta az egyik legfontosabb gázszállító az EU számára; ta elas pikalt Soomes hosszú ideig Finnországban élt
2. (aegamööda, pikkamisi) lassan, hosszan ♦ töö kulges pikalt ja vaevarikkalt a munka hosszan és fáradságosan haladt; pikalt ja laialt hosszú lére eresztve

pingeline <p'ingeline p'ingelise p'ingelis[t p'ingelis[se, p'ingelis[te p'ingelis/i 12 adj>
1. (pingerikas) feszült, feszes, strapás ♦ pingeline töö strapás munka
2. (ärev, pinev, konfliktne) feszült ♦ pingeline õhkkond feszült légkör; pingeline rahvusvaheline olukord feszült nemzetközi helyzet

pink <p'ink pingi p'inki p'inki, p'inki[de p'inki[sid_&_p'ink/e 22 s>
1. (iste) pad ♦ aiapink kerti pad; istub pingil ül a padon
2. (kooli-) iskolapad
3. (töö-) szerszámgép ♦ treipink esztergapad; valtspink tehn hengermű
■LS: pingi+ (istmete kohta) ♦ pingirida padsor
pingi+ (koolipinkide kohta)

plaaniline1 <plaaniline plaanilise plaanilis[t plaanilis[se, plaanilis[te plaanilis/i 12 adj> (plaanile vastav, plaanisse puutuv, plaani-) tervezett ♦ plaaniline töö tervezett munkálat

pool2 <p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 num, s>
1. num (murdarv üks kahendik) fél; (millegagi võrreldes kaks korda) fele ♦ kaks ja pool két és fél; pool miljonit félmillió; kell on pool kaksteist fél tizenkettő van; rong tuleb poole viie paiku a vonat fél öt körül/táján jön; püksid maksavad poole vähem kui pintsak a nadrág fele annyiba kerül mint a kabát
2. num (hulgalt, koguselt üks kahendik tervikust) fél ♦ pool liitrit piima fél liter tej; pool leiba fél kenyér; viis ja pool aastat öt és fél év; poole koormusega fél megterheléssel; pooltel õpilastel oli töö tegemata a tanulók felének nem lett kész a feladata; töötab poole kohaga fél állású, félállásban dolgozik; parem pool muna kui tühi koor piltl ha ló nincs, a szamár is jó
3. num (keskkoht, keskpaik) fél ♦ lipp on pooles vardas a zászló félárbocon van; poole sääreni seelik féllábszárig érő szoknya; luges poole ööni éjfélig olvasott
4. s (millegi kaheks jaotatava üks osa) rész, fél ♦ suurem ja väiksem pool a nagyobbik és a kisebbik rész; kontserdi teine pool a koncert második része/fele; möödunud sajandi teisel poolel a múlt század második felében; ta andis pool õuna mulle a fele almát nekem adta
5. s (külg, üks vastastest) fél; (ühetaolistest esemetest koosneva eseme üks osa) oldal ♦ tee vasak pool az út bal oldala; poolte kokkulepe jur a felek közös megegyezésével; õigus on meie poolel az igazság a mi oldalunkon van; kahe poolega uks szárnyas ajtó; tugevam pool az erősebb nem

poolvalmis <+v'almis adj; +v'almis v'almi v'almi[t -, v'almi[te v'alme[id 02 adj>
1. (lõpetamata, poolik) félkész, félig kész, befejezetlen ♦ poolvalmis töö befejezetlen munka
2. (poolküps) félérett ♦ poolvalmis marjad félérett bogyók

puhkus <p'uhkus p'uhkuse p'uhkus[t p'uhkus[se, p'uhkus[te p'uhkus/i_&_p'uhkuse[id 11_&_09 s>
1. (puhkamine, puhkeseisund) pihenés, üdülés; (lühike) (rövid) pihenő ♦ töö ja puhkus munka és pihenés; viimne v igavene puhkus piltl örök nyugalom
2. (ametipuhkus) szabadság ♦ palgata puhkus fizetés nélküli szabadság; korraline puhkus rendes/éves szabadság; haiguspuhkus betegszabadság; sundpuhkus kényszerszabadság; suvepuhkus nyaralás; puhkusele minema szabadságra megy; puhkusel olema szabadságon van

puri <puri purje p'urje p'urje, p'urje[de p'urje[sid 24 s> (tuulepüüdur veesõidukil, tuulikul) vitorla ♦ purjesid heiskama v üles tõmbama felvonja a vitorlákat; purjesid alla laskma levonja a vitorlákat; laev läheb täiel purjel v täies purjes teljes vitorlázattal vitorlázik; puri võtab tuule alla v paisub tuules belekap a szél a vitorlába, a szél dagasztja a vitorlákat; töö käib täies purjes piltl teljes gőzzel megy a munka
■LS: purje+ ♦ purjekangas vitorlavászon; purjepaat vitorlás, vitorlás csónak; purjeraa vitorlarúd; purjesport vitorlázás, vitorlás sport

puutöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s> ácsmunka, ácsmesterség, ácsolás; (puidutöö) famegmunkalás, asztalosmunka ♦ puutööd tegema (1) fúr-farag; (2) (tisleritööd tegema) ácsol
■LS: puu+töö+ ♦ puutöökoda ácsműhely, asztalosmúhely

põllutöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s (hrl pl)> (põlluharimisega seotud töö) mezei munka

päevatöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. (päevaajal tehtav töö) nappali munka
2. (tööpäeva töö) napi munka

pääsema <p'ääse[ma p'ääse[da pääse[b pääse[tud 28 v>
1. (ohtlikust, raskest olukorrast eemale jõudma) kijut, kiszabadul, kikerül, megúszik; (vabanema) (el)szabadul; (kellest-millest tülikast, ebameeldivast lahti saama) megszabadul; (midagi vältida v millestki hoiduda õnnestuma) megmenekül ♦ tal õnnestus uppuvalt laevalt pääseda nekik sikerült a süllyedő hajóról megmenekülni; trahviga pääsema bírsággal megússza; lind pääses puurist a madár kiszabadult a kalitkából; vanglast pääsema kiszabadul a börtönből; oma saatuse eest v saatusest ei pääse keegi senki nem kerüli el a sorsát; pääses terve nahaga piltl megúszta ép bőrrel
2. (takistavaid olukordi ületades kuhugi jõudma) eljut, bejut, bekerül ♦ pääses lõpuks koju végül hazájutott; ülikooli pääsema bekerül az egyetemre; lahti pääsema millestki megszabadul vmitől; uudis pääses avalikkuse ette a hír a nyílvánosság elé került; autoga on majale võimatu ligi pääseda autóval lehetetlen eljutni a házhoz; eesti sportlane ei pääsenud finaali az észt sportoló nem jutott be a döntőbe
3. sikerül, tud ♦ ma ei pääse töö juurest tulema nem tudok eljönni a munkából; tal ei õnnestunud võimule pääseda neki nem sikerült a hatalomra jutnia; pääseb põgenema sikerül elmenekülnie

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

rakkesse <r'akkesse adv> vt ka rakkes, rakkest (veoloomade kohta: rakendatuna ette, rakmetesse, töö, tegevusega kõvasti seotuks) befog ♦ paneb hobuse rakkesse befog lovat

raske <r'aske r'aske r'aske[t -, r'aske[te r'aske[id 01 adj> nehéz; (tõsine) súlyos ♦ raske kohver nehéz bőrönd; rasked aastad nehéz évek; raske haigus súlyos betegség; raske hüpoglükeemia súlyos hipoglikémia; raske iseloom nehéz karakter; rasked kaubaveokid nehéz tehergépjárművek; raske majanduslik olukord nehéz anyagi helyzet; raske meeleolu nehéz hangulat; raske töö nehéz munka; raske vesi nehézvíz; raske vesinik nehézhidrogén; raske ülesanne nehéz/súlyos feladat; raske südamega fájó szívvel, nehéz/vérző szívvel; tinaraske nehéz, mint a sár / a só / az ólom; raske füüsilise, vaimse või psüühilise puudega inimesed súlyos testi, lelki vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő személyek; raske õnnetus súlyos baleset; ta silmad on rasked nehéz a szeme; astuma raskel sammul nehéz léptekkel halad; raske uskuda nehéz elhinni; raske ütelda nehéz mondani; raske vein nehéz bor; iga algus on raske piltl minden kezdet nehéz
■LS: raske+ ♦ raskemasinaehitus nehéz gépipar; raskerelvastus nehézfegyverzet; raskesuurtükivägi nehéztüzérség

rinne <rinne r'inde rinne[t -, rinne[te r'inde[id 06 s>
1. sõj front ♦ idarinne a keleti front
2. piltl (mingi tegevuse v töö ala, ühist eesmärki taotlevate inimeste kogu) front ♦ kultuuririnne kultúrfront; rahvarinne népi front
3. bot, mets (ühekõrgused ja ühte eluvormi kuuluvad taimed osana taimekooslusest) szint ♦ põõsarinne cserjeszint; rohurinne gyepszint; sambla-samblikurinne mohaszint
■LS: rinde+ ♦ rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal; rindejuhataja frontparancsnok

rutiinne <rut'iinne rut'iinse rut'iinse[t -, rut'iinse[te rut'iinse[id 02 adj> rutinszerű ♦ rutiinne töö rutinszerű munka

ränk1 <r'änk ränga r'änka r'änka, r'änka[de r'änka[sid_&_r'änk/i 22 adj>
1. (kehalise töö, olude vm kohta: äärmiselt kurnav, väga raske [taluda]) kemény, súlyos ♦ ränk töö kemény munka; ränk haigus súlyos betegség
2. (kaalult äärmiselt raske) súlyos
3. (kohutav, tohutu) súlyos, komoly ♦ ränk kaotus súlyos veszteség, csúfos vereség; ränk liiklusõnnetus súlyos baleset; advokaadid teenivad ränka raha az ügyvédek komoly pénzt keresnek
4. (intensiivsust väljendades: ülitugev, kange) kemény, súlyos ♦ ränk pakane kemény fagy; ränk eksitus súlyos tévedés; ränk pettumus óriási csalódás; ränk hoop súlyos csapás

räpakas <räpakas räpaka räpaka[t -, räpaka[te räpaka[id 02 adj>
1. (äkiline, tormakas, kärsitu, rutakas) trehány, hanyag, slampos, lompos; (ülepeakaela tehtud, lohakas) trehány, összecsapott ♦ räpakas töö félmunka, összecsapott munka
2. (määrdunud, kasimata, hoolitsemata) ápolatlan, koszos, piszkos ♦ räpakas põll koszos kötény; räpakad prügikastid piszkos kukák

röövima <r'öövi[ma r'öövi[da röövi[b röövi[tud 28 v>
1. (riisuma) (ki)rabol ♦ panka röövima kirabolja a bankot; vaenlane röövis ja tappis az ellenség rabolt és gyilkolt
2. (liiklusvahendit kaaperdama) eltérít ♦ lennukit röövima eltéríti a repülőgépet
3. piltl ([ära] kulutama v [ära] võtma) rabol ♦ see töö ainult röövib aega ez a munka csak rabolja az időt

sabotaaž <sabot'aaž sabotaaži sabot'aaži sabot'aaži, sabot'aaži[de sabot'aaži[sid_&_sabot'aaž/e 22 s> (sihilik töö nurjamine, varjatud vastutegutsemine) szabotázs
■LS: sabotaaži+ ♦ sabotaažiakt szabotázsakció

samaväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> (võrdväärne, üheväärne) egyenértékű; (võrdne) egyértékű ♦ samaväärne otsus azonos hatályú határoza; samaväärse töö eest sama palk naistele ja meestele egyenértékű munkáért azonos fizetés nőknek és férfiaknak; hea tõlge on tihti originaaliga pea samaväärne a jó fordítás sokszor szinte egyértékű az eredetivel

seadus <s'eadus s'eaduse s'eadus[t s'eadus[se, s'eadus[te s'eadus/i_&_s'eaduse[id 11_&_09 s> törvény ♦ valimisseadus választási törvény; välismaalaste seadus a külföldiekről szóló törvény; töö- ja puhkeaja seadus a munka- és pihenőidő nyilvántartása; seadusloome jogalkotás; seaduse tagasiulatuvus a törvény visszamenőleges hatálya; seaduse rakendamine törvény végrehajtása; seaduse muutmine törvénymódosítás; seaduse väljakuulutamine törvény kihirdetése; seaduse rakendamine a törvény alkalmazása; seadust välja andma törvényt hoz; seadust vastu võtma törvényt elfogad; seaduse tõlgendamine jogértelmezés; seadust rikkuma megszegi a törvényt, megsérti a törvényt; seadusega vastuolus olema törvénybe ütközik; seaduse ees a törvény színe előtt; seaduse alusel jogilag; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
■LS: seaduse+ ♦ seaduserikkumine törvényszegés; seadusesilm a törvény őre; seadusevastane törvényellenes, törvénytelen

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

sitane <sitane sitase sitas[t -, sitas[te sitase[id 10 adj> vulg (sitaga koos) szaros; (sõimusõnana) piszkos, mocskos ♦ sitane töö szar meló; sitased sotsid szaros szocik

sobiv <sobiv sobiva sobiva[t -, sobiva[te sobiva[id 02 adj> (kohane, paras) megfelelő, alkalmas, illő, illendő, helyénvaló ♦ sobiv töö megfelelő munka; sobiv hind méltányos ár; sobiv moment megfelelő pillanat; ootas sobivat juhust várta a megfelelő alkalmat; ta ei pea seda sobivaks nem tartja helyénvalónak

soperdis <soperdis soperdise soperdis[t soperdis[se, soperdis[te soperdis/i 11 s> hlv
1. (soperdatud töö) fércmű, tákolmány, kontármunka, iromány, firkálmány
2. (soperdaja) kontár

sujuma <suju[ma suju[da suju[b suju[tud 27 v> (ladusalt kulgema) halad, megy, folyik ♦ töö sujub hästi jól halad a munka

suruma <suru[ma suru[da suru[b suru[tud 27 v>
1. (oma raskusega survena avalduma v tunda olema) nyom ♦ alla suruma elnyom, lenyom; maha suruma elnyom, lenyom; peale suruma nyomaszt; surub end rahvast täis bussi bezsúfolódik a tömött buszba; revolutsiooni maha suruma leveri a forradalmat; surub gaasipedaalile lenyomja a gázpedált; kedagi/midagi vee alla suruma a víz alá nyom vkit/vmit; surub korgi pudelile rányomja a dugót az üvegre; surub nina vastu akent az orrát az ablakhoz nyomja; king surub konnasilma peale a cipő nyomja a tyúkszemet; töö surub peale a sok munka nyomasztja; kaotajad surutakse kitsikusse a vesztesek nélkülözésbe kényszerülnek; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; kedagi vastu seina suruma falhoz szorít vkit; aeg surub peale/takka szorít az idő
2. (pigistama) (meg)szorít ♦ surub käe suule a kezét a szájára szorítja; surub silmad kinni becsukja a szemét; surus hüvastijätuks mu kätt búcsúzóul megszorította a kezem; kedagi vastu rinda suruma a melléhez szorít vkit

südameasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> (asi, töö, tegevus, mida innuga, täie tõsidusega tehakse) szívügy ♦ midagi oma südameasjaks pidama szívügyének tart vmit

südametäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> (viha, pahameel) méreg ♦ viskab töö südametäiega nurka mérgében sutba vágja a munkát

sügelema <sügele[ma sügel[da sügele[b sügel[dud 31 v; sügele[ma sügele[da sügele[b sügele[tud 27 v>
1. (kihelema) viszket
2. piltl (midagi väga teha tahtma) viszket ♦ käed sügelevad töö järele viszket az ujja, dolgozni akar

tagandama <taganda[ma taganda[da taganda[b taganda[tud 27 v> (töö-, ametikohalt kõrvaldama, taandama) elbocsát, felment; (võimu juurest) megfoszt ♦ ta tagandati [ameti]kohalt v ametist felmentették az állásából; valitsus tagandati a kormányt megfosztották hatalmától

takerduma <takerdu[ma takerdu[da takerdu[b takerdu[tud 27 v>
1. (millegi taha, sisse, vahele v külge kinni jääma) beleakad, beleragad, belezavarodik, belegabalyodik ♦ takerdusin jalgupidi juhtmetesse beleakadt a lábam a vezetékekbe
2. (edenemises peatuma, mitte sujuma, paigalseisu sattuma) elakad ♦ töö takerdub elakad a munka; majaehitus takerdus rahapuuduse tõttu a házépítés pénzhiány miatt elakadt; takerdusin pisiasjadesse elakadtam a részletekben

talitlus <talitlus talitluse talitlus[t talitlus[se, talitlus[te talitlus/i 11 s> füsiol (tegevus, töö, funktsioon) működés, funkcionálás ♦ alatalitlus -alulműködés; südametalitlus szívműködés; ületalitlus -túlműködés; kilpnäärme ületalitlus pajzsmirigy-túlműködés
■LS: talitlus+ ♦ talitlushäire működési zavar; talitlusvõime működőképesség

talitus <talitus talituse talitus[t talitus[se, talitus[te talitus/i 11 s>
1. (talitamine, toiming, töö, toimetus, askeldus) teendő, tennivaló ♦ argised talitused hétköznapi teendők; kodused talitused házmunkák
2. (pidulik toiming) szertartás ♦ kiriklikud talitused egyházi szertartások; matusetalitus temetési szertartás; ristimistalitus a keresztelés szertartása
3. (allüksus) hivatal ♦ liiklustalitus közlekedési osztály

tamp <t'amp tambi t'ampi t'ampi, t'ampi[de t'ampi[sid_&_t'amp/e 22 s>
1. (tambits) mozsártörő
2. piltl (pingelise töö, suure koormuse, kiiruse kohta: press, sõit, mahv) ütem

tariif <tar'iif tariifi tar'iifi tar'iifi, tar'iifi[de tar'iifi[sid_&_tar'iif/e 22 s> maj (tasu- v maksumäär töö v teenuse osutamise eest) díjszabás, tarifa, díjtétel ♦ postitariif postai díjszabás; tollitariif vámtarifa; öötariif éjjeli díjszabás

tasu <tasu tasu tasu -, tasu[de tasu[sid 17 s>
1. (töö v teenuse eest) járandóság, díj ♦ naturaaltasu természetbeni szolgáltatás/díjazás; tunnitasu óradíj; töötasu járandóság; vahendustasu ügynöki díj/jutalék; tasuta haridus ingyenes oktatás; käsi pikal tasu ootama piltl marokra fog, tartja a markát
2. (hüvitus, kompensatsioon, vaevatasu) jutalom, fizetség ♦ leiutasu jutalom; puhkusetasu szabadságra járó bér; vaevatasu vérdíj, jutalom

teenistus <teenistus teenistuse teenistus[t teenistus[se, teenistus[te teenistus/i 11 s>
1. (palk vm teenitud tasu) kereset ♦ kõrvalteenistus mellékjövedelem
2. (amet, töökoht, töö) szolgálat ♦ riigiteenistus közszolgálat; tsiviilteenistus polgári szolgálat; teenistusse astuma szolgálatba lép
3. (teenimine sõjaväes, sõjaväekohustuse täitmine) szolgálat ♦ ajateenistus katonai szolgálat; tegevteenistus tényleges szolgálat
4. (teenuseid osutav asutus, selliste asutuste võrk) szolgálat ♦ meteoroloogiateenistus meteorológiai szolgálat; päästeteenistus mentőszolgálat; salateenistus titkosszolgálat
5. (jumalateenistus) szolgálat ♦ hommikune teenistus reggeli szolgálat
6. (teenimine, kellegi teenistuses, käsutuses olemine) szolgálat ♦ olen teie teenistuses rendelkezésére állok
■LS: teenistus+ ♦ teenistuskoht szolgálati hely; teenistuskohus[tus] hivatalos kötelezettség; teenistuskäik pályafutás; teenistusrelv szolgálati fegyver; teenistusülesanne feladatkör

tegelik <tegel'ik tegeliku tegel'ikku tegel'ikku, tegelik/e_&_tegel'ikku[de tegel'ikk/e_&_tegel'ikku[sid 25 adj> (tõepoolest olemasolev, tõeline, reaalne, faktiline) valódi, valóságos, tényleges ♦ tegelikud väljaminekud valóságos kiadások; tegelik töö tényleges munka; tegelik elu a valódi élet

tegija <tegija tegija tegija[t -, tegija[te tegija[id 01 s, adj>
1. készítő; (ametinimetustes) mester ♦ ahjutegija kályhamester; kaevutegija kútmester; vaimse töö tegija értelmiségi/szellemi dolgozó; füüsilise töö tegija fizikai dolgozó; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. kõnek (mingil alal tulemuslikult tegutsev, oma ala meister) játékos ♦ kodukülas oli ta kõva tegija, kuid päris maailmas on ta null tahófalván császár volt, de a valódi világban egy nulla; väike tegija kis pont
3. kõnek (tegus, toimekas) menő