[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aare <aare 'aarde aare[t -, aare[te 'aarde[id 06 s> kincs ♦ maasse peidetud aarded elásott kincsek; muuseumi hindamatud aarded a múzeum felbecsülhetetlen kincsei; kunstiaarded művészeti kincsek; vaimuaarded szellemi kincsek; aarete otsijad kincskeresők, kincsvadászok; aardeid otsima kincset keresni; aare koosnes hõbemüntidest a kincs ezüstérmékből állt; valgus ja värske õhk on hindamatud aarded a fény és a tiszta levegő nagy kincs; see tüdruk on tõeline aare ez a lány egy igazi kincs

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

armastusväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj>
1. (sõbralik) szeretetre méltó
2. (meeldiv, sümpaatne) kedves, bájos ♦ armastusväärne tüdruk bájos lány

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

haakima <h'aaki[ma h'aaki[da haagi[b haagi[tud 28 v> (külge, järele) felzárkozik; (kokku) összeakaszt; (juurde, lisaks) hozzákapcsol; (end) kapaszkodik ♦ poisid haakisid kelgu reele järele a fiúk a szán után kötötték a szánkót; vedur haagiti rongile ette a mozdonyt a vonat elé kapcsolták; traktori järele oli haagitud kultivaator a traktor mögé kultivátor volt akasztva; ta haakis sõrmed kramplikult varrukasse ujjait görcsösen a ruha ujjába akasztotta; tüdruk haakis end poisi käsivarde a lány belekarolt a fiúba; lapsed haakisid end meile sappa kõnek a gyerekek a nyomunkba szegődtek

isekus <isekus isekuse isekus[t isekus[se, isekus[te isekus/i 11 s> önzés; (isemeelsus) önfejúség, akaratosság; (iseteadlikkus) öntudatosság ♦ tüdruk on isekust täis a lány nagyon önző/makacs/akaratos

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jah <j'ah adv>
1. (jaatuse v kinnitust väljendava vastuse puhul) igen, hogyne, de, igenis ♦ ah jah! igen, hogyne!; jah, me sõidame igen, mi utazunk
2. (küsimuse puhul, eks) ugye ♦ kas tuled meile, jah? jössz hozzánk, ugye
3. (rõhutamisel, küll, tõepoolest) igen, valóban ♦ seda oli kuulda jah igen, erőől valóban lehetett hallani; on jah ilus tüdruk igen, valóban szép lány; oleme jah uhked selle üle igen, valóban büszkék vagyunk erre
4. (kahtluse väljendamisel, eks ju) mi ♦ kuulab ta sul, jah, sõna küll! hallgat rád, mi!; võtab ta sul, jah, õppust! tanul belőle, mi

jahmatus <jahmatus jahmatuse jahmatus[t jahmatus[se, jahmatus[te jahmatus/i 11 s> döbbenet, megrökönyödés, megdöbbenés ♦ olin jahmatusest lausa tumm valósággal megnémultam a döbbenettől; tüdruk kiljatas jahmatusest a lány felsikoltott az ijedségtől; jahmatusega märkas ta, et ... megdöbbenve látta, hogy

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jube <jube jubeda jubeda[t -, jubeda[te jubeda[id 02 adj; jube adv>
1. adj borzalmas, utálatos, szörnyű, rút, rettenetes, rémes, kísérteties, iszonyú, iszonyatos, ijesztő, hátborzongató, félelmes, éktelen; (välimuse kohta) szörnyű, rút ♦ jube lugu borzalmas dolog; jube vaatepilt szörnyű látvány; jube kisa iszonyú kiabálás; jube mööbel rémes bútor; jube hais iszonyatos bűz; jube jama szörnyű baj; jube ilm borzalmas időjárás; ja mis kõige jubedam ... és ami a legszörnyűbb...; peremees oli jube ihnuskoi a házigazda iszonyúan fösvény volt; jube mõeldagi még rágondolni is szörnyű; kõigil hakkas veidi jube mindenki megijedt egy kissé
2. adv kõnek (väga, tohutult) szörnyű, rettentő ♦ jube vastik lugu szörnyen csúnya dolog; jube maru film szörnyen jó film; jube ilus tüdruk rettentő szép lány; jube palju rengeteg; tal läheb jube hästi szörnyen jól megy neki

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

kaheksane <kaheksane kaheksase kaheksas[t kaheksas[se, kaheksas[te kaheksas/i 12 adj>
1. (kaheksa aasta vanune) nyolcéves ♦ kaheksane tüdruk nyolcéves kislány
2. (kella kaheksa ajal minev v toimuv) nyolcas ♦ [kella] kaheksane buss a nyolcas busz
3. (kaheksale määratud) nyolcas ♦ kaheksane paat nyolcas, nyolcevezős csónak; kaheksane telk nyolcszemélyes sátor

kahvatu <kahvatu kahvatu kahvatu[t -, kahvatu[te kahvatu[id 01 adj> sápadt, halvány ♦ kahvatu nägu halvány arc, vértelen arc; tüdruk muutus äkki kahvatuks a lány egyszerre halvány lett; kahvatu sügispäike halvány őszi napfény; kahvatu kuuvalgus halvány hold(világ); ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva, az arca halotthalvány
■LS: kahvatu+ ♦ kahvatusinine halványkék; kahvatukollane halványsárga; kahvatulilla mályvaszínű, halványlila; kahvatupruun halványbarna; kahvatupunane halványpiros; kahvaturoheline halványzöld; kahvaturoosa halvány rózsaszín

kange <k'ange k'ange k'ange[t -, k'ange[te k'ange[id 01 adj>
1. (paindumatu, jäik) merev; (külmast) a hidegtől dermedt ♦ kangeks jääma v tõmbuma megmerevedik; ta sõrmed on külmast täiesti kanged ujjai egészen merevek a hidegtől; tüdruk jäi hirmust kangeks piltl az ijedségtől dermedt kislány
2. (jõult tugev) erős ♦ spordis on ta minust kangem a sportban nálam erősebb
3. (tugev, äge) erős; (tugevatoimeline) erős ♦ kange peavalu erős fejfájás; kange alkohoolne jook szeszes ital; kange nälg vki nagyon éhes; kange nohu makacs nátha; kange külm v pakane kemény fagy; kange tuul erős szél; kange kohv erős kávé; kange äädikas erős ecet; kange tubakas erős dohány; kange vein erős bor; kanged prillid erős szemüveg; mul on kange janu nagyon szomjas vagyok; joodi kangemat kraami töményt ittak; mul on kange kiire v rutt nagyon sietek
4. (hakkaja, kirglik) kemény ♦ kange ujuja kemény úszó; ta on kange rääkima bőbeszédű; ta on kange joomamees keményen iszik
5. makacs

kerglane <k'erglane k'erglase k'erglas[t k'erglas[se, k'erglas[te k'erglas/i_&_k'erglase[id 12_&_10? adj> könnyelmű, komolytalan, léha ♦ kerglane tüdruk könnyelmű lány; kerglane käitumine könnyelmű viselkedés; kerglased mõtted léha gondolatok

kibedasti <kibedasti adv>
1. (toimekalt, usinasti) keményen ♦ kõik töötasid kibedasti mindenki keményen dolgozott; olen kibedasti ametis nagyon el vagyok foglalva
2. (kõvasti, kangesti, väga) keservesen, keserűen ♦ tüdruk nuttis kibedasti a lány keservesen sírt; sa veel kahetsed kibedasti tehtud otsust keserűen fogod bánni a döntésedet

kilkama <k'ilka[ma kilga[ta k'ilka[b kilga[tud 29 v>
1. (heledalt häälitsema) sikít, rikolt ♦ tüdruk kilkab rõõmust v rõõmu pärast az örömtől sikít a lány
2. kõnek (kelkima) henceg

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kobe <kobe kobeda kobeda[t -, kobeda[te kobeda[id 02 adj>
1. (kohev) porhanyós, laza ♦ kobe muld laza szerkezetű talaj, porhanyós föld
2. kõnek (tubli, kopsakas, korralik) jókora ♦ küllaltki kobe summa jókora összeg; kobe töötasu jó kereset; kobe tüdruk csini lány

kohmetama <kohmeta[ma kohmeta[da kohmeta[b kohmeta[tud 27 v>
1. (kergelt külmuma) megdermed ♦ muld on kõvaks kohmetanud megdermedt a föld
2. (külmast kangeks muutuma v muutma) megdermed ♦ külmast kohmetama megdermed a hidegtől; kohmetanud sõrmedega dermedt ujjakkal
3. (segadusse sattuma) zavarba esik/jut/jön ♦ tüdruk kohmetas ja lõi pilgu maha a lány zavarba esett és lenézett

kolmteist[kümmend] <k'olm+t'eist[+kümmend] kolme+t'eist[+k'ümne] k'olme+t'eist[+kümmend]_&_k'olme+t'eist+kümme[t -, kolme+t'eist+k'ümne[te kolme+t'eist+k'ümne[id 05 num> (pikemais vormides sageli -teistkümmend) tizenhárom ♦ seitsesada kolmteist[kümmend] hétszáztizenhárom; kell on kolmteist[kümmend] minutit kuue peal tizenhárom perccel múlt öt; see maksab kolmteist[kümmend] eurot ez tizenhárom euróba kerül; kolmeteistkümne päeva jooksul tizenhárom nap alatt; tüdruk võis olla aastat kolmteist[kümmend] vana a lány tizenhárom éves lehetett; tuba number kolmteist[kümmend] tizenhármas szoba; kolmeteistkümnest lahutada viis tizenháromból öt

kombelõtv <+l'õtv lõdva l'õtva l'õtva, l'õtva[de l'õtva[sid_&_l'õtv/u 22 adj> (elukommetelt, moraalselt lodev) erkölcstelen, könnyűvérű ♦ kombelõtv käitumine szabados viselkedés; kombelõtv tüdruk könnyűvérű nő; kombelõtva elu elama erkölcstelen életet él

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

kõõr[d]silmne <+s'ilmne s'ilmse s'ilmse[t -, s'ilmse[te s'ilmse[id 02 adj> kancsal szemű ♦ kõõr[d]silmne tüdruk kancsal szemű lány

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

ligitõmbav <+t'õmbav t'õmbava t'õmbava[t -, t'õmbava[te t'õmbava[id 02 adj> (veetlev) vonzó ♦ ligitõmbav tüdruk vonzó lány

linnuke[ne] dem <linnuke_&_linnukene linnukese linnukes[t linnukes[se, linnukes[te linnukes/i 12 s>
1. madárka
2. hellitl (kullake) madárkám
3. hlv (kergemeelne tüdruk v naine) prostituált, éjszakai pillangó
4. kõnek (v-märk) pipa ♦ kohalolijate nimede ette tehti linnuke[ne] pipát tettek a jelenlevők neve elé

lipakas <lipakas lipaka lipaka[t -, lipaka[te lipaka[id 02 s> kõnek
1. (paberi-) cetli
2. (kergemeelne tüdruk v naine) ribanc, ribi

meeldima <m'eeldi[ma m'eeldi[da m'eeldi[b m'eeldi[tud 27 v> tetszik ♦ talle meeldib see tüdruk neki tetszik ez a lány; talle meeldib reisida szeret utazni

neitsi <n'eitsi n'eitsi n'eitsi[t -, n'eitsi[te n'eitse[id 01 s>
1. (süütu tüdruk v naine) szűz, érintetlen leány ♦ puutumatu v süütu neitsi szűz
2. van (neiu) lány

niks2 <n'iks niksu n'iksu n'iksu, n'iksu[de n'iksu[sid_&_n'iks/e 22 s> (kniks) pukedli ♦ tüdruk tänas ja tegi niksu a köszönetet mondott, és pukedlizett; tüdrukud teretasid niksu tehes a lányok pukedlivel köszöntötték

nõiduma <n'õidu[ma n'õidu[da nõiu[b nõiu[tud 28 v> varázsol; (sõnadega nõiduma) megátkoz; (võluma, lummama) megbabonáz, elvarázsol ♦ nõidus mulle haiguse külge megrontott; nõiutud ring, kust pole väljapääsu ez egy ördögi kör, ahonnan nincs menekvés; arvati, et tüdruk on poisi enda külge nõidunud azt hitték, a lány megbabonázta a fiút; nõidus ei tea kust tordi lauale valahonnan egy tortát varázsolt az asztalra

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

oavars <+v'ars varre v'ar[t v'ar[de, var[te v'ars[i 14 s> babszár ♦ tüdruk on peenike nagu oavars a lány sovány, mint a paszulykaró; vihma sajab nagu oavarrest úgy esik, mintha dézsából öntenék; sajab/kallab nagu oavarrest úgy esik, mintha dézsából öntenék; úgy esik, mintha a dézsával öntenék; úgy zuhog (az eső), mintha dézsából öntenék

oivik <oivik oiviku oiviku[t -, oiviku[te oiviku[id 02 s> éltanuló, kitűnő tanuló, jeles tanuló, rangelső ♦ tüdruk on esimesest klassist alates oivik a lány az első osztálytól kezdve kitűnő tanuló

omaealine <+'ealine 'ealise 'ealis[t 'ealis[se, 'ealis[te 'ealis/i_&_'ealise[id 12_&_10? adj, s>
1. adj (samaealine) egyidős, egykorú, korabeli ♦ mul pole omaealisi sõpru nincsenek velem egyidős barátaim
2. s kortárs ♦ tüdruk mängib omaealistega a lány a kortársaival játszik

onkel <'onkel 'onkli 'onkli[t -, 'onkli[te 'onkle[id 02 s>
1. lastek (onu) nagybácsi ♦ lõbus onkel meeldis poisile a vidám nagybácsit kedvelte a fiú
2. kõnek ([võõras] mees) bácsi, férfi; (kavaler) gavallér ♦ seda onklit me juba tunneme! ismerjük mi ezt a férfit; tüdruk leidis endale kohe uue onkli a lány azonnal talált magának új gavallért
3. van (sugulusastmena: onu, lell) nagybácsi

otsene <otsene otsese otses[t -, otses[te otsese[id 10 adj>
1. (vahetu) direkt, közvetlen, egyenes ♦ otsene kõne keel egyenes beszéd; otsene maks egyenes adó; otsene mõju közvetlen hatás; otsene pärija közvetlen örökös; otsene seos közvetlen összefüggés; otsene ülemus közvetlen felettes; sõna otseses mõttes szó szerint
2. (selge, ilmne) világos, nyilvánvló ♦ otsene ähvardus közvetlen fenyegetés; otsene vale nyilvánvaló hazugság; otsene vihje közvetlen célzás; otsene vajadus nyilvánvaló igény
3. (otsekohene) nyílt; (avameelne) nyitott; (siiras) őszinte ♦ liiga otsene küsimus túl közvetlen kérdés; ta on otsese ütlemisega tüdruk szókimondó lány

otsija <'otsija 'otsija 'otsija[t -, 'otsija[te 'otsija[id 01 s, adj>
1. s kereső ♦ aardeotsija kincskereső; abiotsija segítséget kereső; tööotsija munkakereső; tõe ja õiguse otsija az igazság és az igazságosság keresője
2. s (otsiv seade v seadme osa) kereső ♦ metalliotsija fémkereső
3. adj (otsiv) kereső, kutató ♦ otsija vaimuga tüdruk kutató szellemű lány

pealegi <p'ealegi adv>
1. (väljendab nõustumist, möönmist) hát ♦ olgu siis pealegi nii hát úgy legyen; hakkame pealegi minema gyerünk, indulás!
2. (peale selle) azonkívül, ezen kívül, ezen túlmenően, ráadásul ♦ Emma on tark tüdruk ja ilus pealegi Emma okos lány, ráadásul szép is

pikk <p'ikk pika p'ikka p'ikka, p'ikka[de p'ikka[sid_&_p'ikk/i 22 adj>
1. (ruumiliselt) hosszú; (kasvult) magas ♦ pikk noormees magas fiatalember; pikk järjekord hosszú sor; pikkade juustega tüdruk hosszú hajú lány; pikk kleit hosszú ruha; pikk artikkel hosszú cikk; pikk vokaal keel hosszú magánhangzó; ta on kaks meetrit pikk két méter magas; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra
2. (ajaliselt) hosszú ♦ pikk reis hosszú út; pikk tööpäev hosszú munkanap; pikk ootus hosszú várakozás; pikk romaan hosszú regény; pärast pikka haigust hosszú betegség után; kohtuma üle pika aja hosszú idő után találkozik; õhtu venis pikaks elhúzódott az este; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
■LS: pika+ ♦ pikahabemeline hosszú szakállú; pikakarvaline hosszú szőrű; pikakasvuline hórihorgas; pikakoivaline égimeszelő, nyakigláb; pikasääreline hosszú combú

plika <plika plika plika[t -, plika[de plika[sid 16 s> (tüdruk) csaj

poisilik <poisil'ik poisiliku poisil'ikku poisil'ikku, poisilik/e_&_poisil'ikku[de poisil'ikk/e_&_poisil'ikku[sid 25 adj> fiús ♦ poisilik tüdruk fiús lány

poiss <p'oiss poisi p'oissi p'oissi, pois[te_&_p'oissi[de p'oissi[sid_&_p'oiss/e 23_&_22? s>
1. (poeglaps) fiú ♦ poiss ja tüdruk fiú és lány; mu poiss on neljane a fiam négy éves
2. (kaardimängus) púb, bubi
3. (tunnustus-, imestus-, üllatushüüatus) gyerek ♦ oh sa poiss, kui palju seeni! hű, gyerekek! milyen sok gomba!
4. (loomapoja kohta) kölyök, fióka
■LS: poisi+ ♦ poisijõmpsikas suhanc, suttyó; poisinaaskel lurkó; poisinaga suhanc; poisinolk kölyök; poisipõnn kölyök
poiste+ ♦ poistekoor fiúkórus

punane <punane punase punas[t -, punas[te punase[id 10 adj, s>
1. adj vörös, piros ♦ punane kärbseseen bot (Amanita muscaria) légyölő galóca; punane vein vörös, vörösbor; punane kalamari vörös nyúlhal ikra; punaseks värvima pirosra fest; nutab silmad punaseks vörösre sírja a szemét; punased põsed piros arc; punane kapsas vörös káposzta; punase peaga tüdruk vörös hajú lány; punased sõstrad piros ribizli; punane vask réz; punane joon v niit piltl vörös fonal; nagu punane rätik härjale piltl olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; punane kui peet piros, mint a paprika/pipacs
2. adj kõnek (pahempoolne, kommunistlik) vörös ♦ punane võim vörös hatalom
3. s (see, mis v kes on punast värvi: punane värv v värvus) piros, vörös; (indiaanlane) rézbőrű; (punast karva hobune) barnásvörös ló; (punane vein) vörös ♦ punane on armastuse värv a vörös a szerelem színe; punane kukk piltl vörös kakas; palun mulle 200 ml punast veini kérek két deci vöröset; kalla mulle punast! nekem vöröset tölts!
4. s kõnek (punane rahatäht) ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy hajítófát (se); fabatkát sem ér; nem ér egy krajcárt sem; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem
5. s (pahempoolne) vörös

punapea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s, adj>
1. s (punaste juustega pea) vörös fejű; (punased juuksed) vörös hajú
2. s (punase peaga inimene) vörös hajú
3. adj (punapäine) vörös fejű; (punasejuukseline) vörös hajú ♦ punapea tüdruk vörös hajú lány

raisku <r'aisku adv> vt ka raisus
1. (kaotsi, tühja, nurja, asjatult, tulutult) hasztalan, hiába, kárba ♦ aega läks asjatult raisku az idő szükségtelenül kárba veszett; minutitki ei tohi raisku minna egy percet sem szabad elvesztegetni; tal on kahju oma raisku läinud noorusest sajnálja a kárba veszett fiatalságát
2. (halvaks, kõlbmatuks, hukka, korrast ära) romlik, megromlik, elromlik, rosszabbodik, tönkremegy ♦ raisku läinud puuvili megromlott gyümölcs; põllud olid raisku lastud a földeket hagyták tönkremenni
3. (moraalselt allakäinuks, taunitavaks, käest ära, hukka) romlik, züllik ♦ hea elu ajab inimesed raisku a jó élet lezülleszti az embereket; ei temast inimest saa, läheb raisku nem lesz belőle ember, lezüllik; täiesti raisku läinud tüdruk teljesen romlott lány; oma hellitamisega sa lapsed raisku ajasid a kényeztetéseddel elrontottad a gyerekeket

ristima <r'isti[ma r'isti[da risti[b risti[tud 28 v>
1. relig (kristlikku kogudusse vastuvõtmisel vett pähe piserdama, niiviisi toimides eesnime andma) (meg)keresztel ♦ tüdruk ristiti Annaks a lányt Anna névre / Annának keresztelték; kas ma peaksin end ristida laskma? megkeresztelkedjek?
2. ([hüüd]nime andma v panema, kelleks-milleks kutsuma v pidama) (el)keresztel ♦ kutsikas ristiti Muriks a kutyakölyköt Murinak keresztelték
■LS: ristimis+ ♦ ristimissakrament, ristimistalitus keresztség; ristimistunnistus, ristimistäht keresztlevél; ristimisvesi keresztvíz

sihtima <s'ihti[ma s'ihti[da sihi[b sihi[tud 28 v>
1. (tabamise, pihtasaamise eesmärgil) céloz, szegez, irányul, irányoz ♦ kütt sihib jänest a vadász megcélozza a nyulat; sihib teist kiviga megcélozza kővel a másikat; rünnak oli minu vastu sihitud a támadás ellenem irányult; artikkel on sihitud korruptsiooni vastu a cikk a korrupció ellen irányul; kellele su sõnad on sihitud? kinek célzod a szavaidat?; tema küsimus oli minule sihitud nekem szegezte a kérdést
2. (mingisse suunda näitama, osutama) irányul, törekszik ♦ autolaternad sihivad otse aknasse az autólámpák egyenesen az ablakba világítanak; teletorn sihib kõrgusse a tévétorony a magasba törekszik
3. (mingit sihti, eesmärki taotlema, millegi poole püüdlema) igyekszik, törekszik ♦ ta sihib kapteniks kapitány akar lenni; sihib esimest auhinda igyekszik az első díjat elérni; ta sihib sinu tütart a lányodat nézegeti (magának); ma ei mõista, kuhu sa oma jutuga sihid nem értem, hogy mire célzol
4. (silmitsema, takseerima) szemlél, fürkész, szegeződik ♦ pilk sihib kaugusse a távolba néz; tema pilk oli sihitud ootamatule külalisele a tekintete a váratlan vendégre szegeződött; poiss sihtis üksisilmi õngekorki a fiú fürkészte az úszót; miks sa mind niimoodi sihid? miért bámulsz így engem?; tüdruk sihib poissi väljakutsuvalt a lány kihívóan nézegeti a fiút
5. (millegi sihis minema, kuhugi suunduma) irányul, tart vmerre ♦ hunt sihib üle põllu metsa poole a farkas a mezőn keresztül az erdő felé tart

siristama <sirista[ma sirista[da sirista[b sirista[tud 27 v>
1. (putukate, lindude kohta: sirinat tekitades häälitsema) ciripel, csiripel, csicsereg ♦ pääsukesed siristavad päikesepaistes a napsütésben fecskék csicseregnek
2. piltl (kiiresti ja rõõmsalt rääkima, laulma vms) csipog, csicsereg ♦ küll tüdruk suudavad palju siristada sokat tudnak csicseregni ezek a kislányok
3. kõnek (kusema) levizel

sügavalt <sügavalt adv>
1. (ümbruse pinnast allapoole, eesmisest pinnast v alast sisse- v tahapoole ulatuvalt) mélyen ♦ maa oli sügavalt külmunud a föld mélyen fagyott volt; kummardab sügavalt mélyen meghajol. Vt ka sügaval, sügavale
2. (pikkade hingetõmmete, helide, värvide kohta) mély, mélyen ♦ hinga sügavalt sisse! vegyél egy mély levegőt!; ohkas sügavalt mélyet sóhajtott; tüdruk punastas sügavalt a lány mélyen elpirult
3. (põhjalikult) mélyen ♦ sügavalt juurdunud kombed mélyen gyökerező szokások; probleemi tasub käsitleda sügavamalt érdemes a problémát mélyebben kezelni
4. (väljendab millegi intensiivsust) mélyen ♦ sügavalt usklik inimene mélyen vallásos ember; see on sügavalt isiklik asi ez mélyen személyes ügy

tants <t'ants tantsu t'antsu t'antsu, t'antsu[de t'antsu[sid_&_t'ants/e 22 s> (tantsimine) tánc ♦ kedagi tantsule paluma felkér vkit táncolni; tuline tants tüzes tánc; hommikuni kestev tants reggelig tartó tánc; tüdruk armastab tantsu ja laulu a lány szeret táncolni és énekelni
■LS: tantsu+ ♦ tantsuansambel táncegyüttes; tantsuasend táncfigura; tantsukool tánciskola; tantsukursus tánctanfolyam, tánckurzus; tantsukunst táncművészet; tantsumees táncos; tantsumeister táncmester; tantsumuusika talpalávaló, tánczene, táncnóta; tantsunumber táncszám; tantsuorkester tánczenekar; tantsupartner táncpartner; tantsupidu (1) táncmulatság; (2) táncünnepély; tantsuproov táncpróba; tantsupõrand táncparkett; tantsuring tánckör; tantsurütm táncritmus; tantsusaal bálterem, táncterem; tantsusamm tánclépés; tantsutuba táncház; tantsutund táncóra; tantsuvõistlus táncverseny; tantsuõhtu táncmulatság; tantsuõpetaja tánctanár
+tants ♦ postitants rúdtánc; kõhutants hastánc

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

tirts <t'irts tirtsu t'irtsu t'irtsu, t'irtsu[de t'irtsu[sid_&_t'irts/e 22 s>
1. (siristav hüppejalgadega putukas) sáska; (rohutirts) szöcske ♦ kõrbetirts zool (Schistocerca gregaria) sivatagi vándorsáska; rändtirts zool (Locusta migratoria) keleti vándorsáska; stepitirts zool (Dociostaurus maroccanus) marokkói sáska
2. kõnek (väike tüdruk) kislány

too <t'oo tolle to[da -, tolle[sse_&_t'o[sse tolle[s_&_t'o[s tolle[st_&_t'o[st tolle[le tolle[l_&_t'o[l tolle[lt_&_t'o[lt tolle[ks tolle[ni tolle[na tolle[ta tolle[ga; pl n'oo[d, non[de, n'o[id, non[desse_&_n'o[isse 00 pron> (substantiivselt viitab kaugemal asuvale v varemalt mainitud objektile v olukorrale) az ♦ sina võta see, mina võtan tolle te vedd ezt, én meg azt; mulle meeldis too tüdruk tetszett nekem az a lány; tol aastal abban az évben; tol ajal akkor, akkoriban, abban az időben; tolle ajani addig; tollest ajast peale attól fogva/kezdve; tol ööl azon az éjszakán; kes too tüüp oli? ki volt az a pasi?

tubli <tubli tubli tubli[t -, tubli[de tubli[sid 16 adj> (tunnustust vääriv, omadustelt hea ja sobiv) derék, ügyes, jó; (tugev, kasutuskõlblik, töökorras) rendes; (paras kogus) jókora, jó nagy ♦ tubli tüdruk! jó kislány!; tubli töö! szép/remek munka!; olete tublid poisid! derék fiúk vagytok!; ole tubli! vigyázz magadra!; tubli annus jókora adag

tutistama <tutista[ma tutista[da tutista[b tutista[tud 27 v> (juustest, karvust sakutama) megcibálja a haját vkinek, megráncigálja a haját vkinek ♦ tüdruk saab ema käest tutistada az anya megcibálja a lány haját

tõepoolest <+poolest adv> valóban, csakugyan, igazán, tényleg ♦ olen tõepoolest väsinud csakugyan fáradt vagyok; ta on tõepoolest ilus tüdruk ő valóban egy szép lány; see oled tõepoolest sina! ez tényleg te vagy!

tüdruk <tüdruk tüdruku tüdruku[t -, tüdruku[te tüdruku[id 02 s>
1. lány ♦ pisitüdruk kisl(e)ány; tüdrukute sandaalid lányka szandal; viieaastane tüdruk öt éves lány; ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt
2. (pruut, kallim) kedves, barátnő ♦ tüdruk jättis mu maha elhagyott a kedvesem

tütarlaps <+l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> (tüdruk) lány; (neiu) leányzó

vallandama <vallanda[ma vallanda[da vallanda[b vallanda[tud 27 v>
1. (töötajaga töösuhet lõpetama) elbocsát, felment, felmond ♦ kõik töötajad vallandati töölt minden dolgozót elbocsátottak; ametist vallandama felment az állásból
2. (lahti, vabaks päästma, lahti tegema) szabadjára enged, felszabadít ♦ tüdruk vallandas juuksed a lány kibontotta a haját; vein vallandas keelepaelad piltl a bor feloldotta a nyelvét
3. (esile kutsuma) előidéz, kivált ♦ maavärin vallandas hulga maalihkeid a földrengés számos földcsuszamlást váltott ki

vast <v'ast adv>
1. (ehk, võib-olla) talán ♦ tasub vast siiski meelde tuletada, et... talán érdemes emlékeztetni arra, hogy...; tüdruk on ehk vast kakskümmend a lány talán huszonéves
2. (äsja, nüüdsama, alles) frissen, nemrég, éppen most; (kõigest) csak ♦ vast valminud maja a frissen elkészült ház; mõistsin seda vast täna, et olin eksinud csak ma jöttem rá, hogy eltévedtem
3. (esineb mingi üllatusliku asjaolu tõdemises, hrl hüüdlauses: ometi, ikka) ám ♦ on see vast mees! ez ám az ember!
■LS: vast+ ♦ vastilmunud nemrég megjelent; vastsündinu újszülött

venima <veni[ma veni[da veni[b veni[tud 27 v>
1. (tõmbe, surve vms mõjul pikenema v laienema) kinyúlik, megnyúlik, belenyúlik ♦ aja jooksul kummipael venib idővel a gumiszalag megnyúlik; su kleit on pesus välja veninud a mosásban kinyúlt a ruhád; kingad venivad tágul a cipő; venib nagu härja ila piltl nyúlik, mint a rétestészta
2. piltl (esineb näoilme muutumist märkivates ütlustes) megnyúl ♦ nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra
3. (inimese, taimede kohta: kasvama) megnyúlik ♦ kuidas see tüdruk on aasta jooksul pikaks veninud! hogy megnyúlt ez a lány egy év alatt!
4. (ajaliselt: pikenema, liiga pikaks minema) elhúzódik, kinyúlik, megnyúlik ♦ koosolek venis hiliste õhtutundideni az értekezlet a késő esti órákig kinyúlt; väljasõit venis mitu tundi az indulás több órával elhúzódott; aeg venib az idő megnyúlik; vaidlus venis hilisöösse vita belenyúlt a késő éjszakába

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

ära ütlema
1. (keelduma) elhárít, visszamond, elutasít, elmond ♦ ütles ära talle pakutud korterist elutasította a felkínált lakást; uhke tüdruk ütles kõigile kosilastele ära a büszke lány minden kérőnek kosarat adott/kérőt kikosarazott; ega sa ära ei ütle, kui kutsun sind kaasa? ugye nem mondasz nemet, ha magammal hívlak?
2. (sõnades väljendama, välja ütlema) kimond, elmond ♦ ma ütlesin kõik otse ära, mis ma temast arvan őszintén elmondtam mindent, amit róla gondolok
3. kõnek (ära kaebama) megmond ♦ kui mind veel kiusad, ütlen emale ära! ha tovább szekálsz, megmondalak anyának!