[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

edevus <edevus edevuse edevus[t edevus[se, edevus[te edevus/i 11 s> hiúság; (auahnus) nagyravágyás ♦ {kelle} edevust kõditama piltl csiklandozza a hiúságát; ilma edevuseta hiúság nélkül; edevuse pärast hiúság miatt; ta ajab edevust taga, käib kaabuga űzi a hiúságot, kalapban jár

halastamatult <halastamatult adv> irgalmatlanul, könyörtelenül, kíméletlenül; (julmalt) kegyetlenül ♦ kedagi halastamatult taga kiusama irgalmatlanul üldöz vkit; päike kõrvetab halastamatult könyörtelenül éget a nap

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hõljuma <h'õlju[ma h'õlju[da hõlju[b hõlju[tud 28 v> lebeg, lebben, száll; (liuglema) siklik; (lendlema) repked; (hällima) ring; (millegi kohal kergelt liikuma) lebeg; (kergelt lehvima) libben ♦ jõe kohal hõljub udu köd lebeg a folyó fölött; liblikad hõljuvad akna taga pillanók repkednek az abalk mögött; tuules hõljus lumehelbeid hópelyhek lebegtek a szélben; tolm hõljub õhus száll a por a levegőben; vees hõljub midagi valami lebeg a vízben; õhus hõljus lillelõhna virágillat szállt a levegőben; rukkiväli hõljub tuules ring a rozs a szélben; tuul pani kardina hõljuma a szél meglibbentette a függönyöket; paat hõljus lainetel csónak ringatózott a hullámokon; juuksed hõljusid tuules lebegett a haj a szélben; unistustes hõljuma álmokban ringatózik; hõljuvad setted v uhtmed lebegő üledék

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

improviseerima <improvis'eeri[ma improvis'eeri[da improviseeri[b improviseeri[tud 28 v> (ettevalmistuseta esitama v looma, kiiruga tegema, kombineerima) improvizál, rögtönöz ♦ klaveri taga improviseerima zongorán improvizál; õhtusööki improviseerima rögtönzött vacsora; improviseeritud kõne improvizált beszéd; improviseeritud lava rögtönzött színpad
■LS: improviseerimis+ ♦ improviseerimisoskus improvizációs készség; improviseerimisvõime improvizációs képesség

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jutt2 <j'utt juti j'utti j'utti, j'utti[de j'utti[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (joon, kriips) vonal, vonás, csík ♦ suitsujutt füstcsík; tulejutt lángcsóva; siniste juttidega seelik kék csíkos szoknya; laps veab paberile jutte a gyerek vonalakt húz a papírra; veale oli punane jutt alla tõmmatud a hiba piros vonallal volt aláhúzva; täht langes, hele jutt taga lehult a csillag, fényes vonalat hagyva maga után; jutte täis vedama bevonalaz
2. (löök, sirakas) (ostor)csapás ♦ tõmbas hobusele juti üle selja az ostorral végigcsapott a ló hátán
3. (kiirus, hoog) sebesség, lendület ♦ laps pani tulise jutiga koju a gyerek szélsebesen rohant haza; jänes lippas tulist jutti a nyíl futott, ahogy a lába bírta; magas jutiga hommikuni välja egyhuzamban aludt reggelig; tahtis esimese jutiga jooksu pista először el akart futni
4. (füsioloogiliste ja psüühiliste äkkhoogude kohta) futó, éles ♦ valujutt éles fájdalom; tal käis tuline jutt üle selja forróság futott át a hátán; südame alt käis külm jutt läbi átfut a hideg a szívén

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

kannul <kannul adv, postp> vt ka kannule, kannult
1. postp [gen] (ruumiliselt v ajaliselt taga, järel, sabas) sarkában ♦ politsei on tal kannul a rendőrök a sarkában vannak
2. adv (järgnedes v jälitades taga, järel) sarkában, nyomában ♦ kellelgi kannul olema a sarkában van/jár vkinek

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kiibitsema <kiibitse[ma kiibitse[da kiibitse[b kiibitse[tud 27 v> kõnek (teiste tegevust pealt passima) kibicel ♦ kiibitseb maletajate selja taga kibicel a sakkozók háta mögött

kiirustama <kiirusta[ma kiirusta[da kiirusta[b kiirusta[tud 27 v>
1. (ergutama, taga sundima) sürget, siettet ♦ asju ei tohi tagant kiirustada nem szabad semmit erőltetni; aeg kiirustab tagant az idő sürget
2. (ruttama, tõttama) siet ♦ kiirusta! siess!, szedd a lábad!; kiirustasime rongile vonatra siettünk

kirjutusmasin <+masin masina masina[t -, masina[te masina[id 02 s> írógép ♦ kirjutusmasina klõbin az írógép kattogása; kirjutusmasina taga istuma az írógép előtt ül; kirjutusmasinal kirjutama írógépen/írógéppel ír

kohe1 <kohe adv>
1. (viivitamata, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt, máris ♦ tule kohe siia! azonnal gyere ide!; kohe sügisel mindjárt ősszel; tulen kohe tagasi rögtön visszajövök; kohe esimesest tänavast vasakule a következő saroknál rögtön balra; sügis on käes ja kohe on jõulud jön az ősz, és máris itt lesz a karácsony; ta on kohe siin máris itt lesz
2. (vahetus läheduses) mindjárt ♦ jõgi on kohe maja taga a folyó mindjárt a ház mögött van

kolistama <kolista[ma kolista[da kolista[b kolista[tud 27 v>
1. (kolinat tekitama) csörömpöl, zörget, zörömböl ♦ keegi kolistab köögis nõudega vki a konyhában zörömböl az edényekkel; keegi kolistab ukse taga vki zörget az ajtón; keegi kolistab koridoris vki zörög az előszobában
2. kõnek (ringi kolama) kóborol ♦ mööda metsi kolistama kóborol az erdőben

kräunuma <kr'äunu[ma kr'äunu[da kräunu[b kräunu[tud 28 v> nyávog, vernyákol, nyervog ♦ kass kräunub ukse taga a macska nyávog az ajtó mögött

kuliss <kul'iss kulissi kul'issi kul'issi, kul'issi[de kul'issi[sid_&_kul'iss/e 22 s> teater (näitesein); põll (kaitseriba); mets (raiel alles jäetav metsariba) színfal, kulissza ♦ kulisside taga a színfalak mögött

kõlistama <kõlista[ma kõlista[da kõlista[b kõlista[tud 27 v>
1. (helisema panema) csörget; (metalli puhul) penget; (helinaga märku andma) csenget ♦ kannuseid kõlistama megpendíti a sarkantyúját; kõlistasin ukse taga kolm korda háromszor csengettem az ajtón
2. kõnek (telefoniga helistama) felhív ♦ kõlistas sõbrannale felhívtam a barátnőmet

lõhik <lõhik lõhiku lõhiku[t -, lõhiku[te lõhiku[id 02 s> (rõivastel) hasíték, slicc ♦ küljelõhik oldalhasíték; seelikul on lõhik kas taga või külje peal a szoknyán hátul vagy oldalt van a slicc

mets <m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s>
1. (maastiku osa ja taimekooslus) erdő ♦ tihe v paks mets sűrű erdő; hõre mets ritkás erdő; kaitsemets védőerdő; kasemets nyírfaerdő; kuusemets fenyőerdő; kõrgmets, kõrgetüveline mets mets szálerdő; leht[puu]mets lombos erdő; okas[puu]mets tűlevelű erdő; parkmets parkerdő, parkett; segamets vegyes erdő; tammemets tölgyerdő; vihmamets esőerdő; ürgmets őserdő, vadon; mine metsa! piltl eredj a pokolba!; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt
2. (metsapuude, metsamaterjali, puidu kohta) fa
■LS: metsa+ ♦ metsaistutamine, metsaistutus erdőtelepítés; metsakahjur mets erdei kártevő; metsakaitse erdővédelem; metsakasutus erdőhasznosítás; metsakasvatus erdőgazdálkodás; metsakorraldus mets erdőrendezés; metsalagendik erdei tisztás; metsalill vadvirág; metsamaa erdőállomány; metsamassiiv erdőség; metsamaterjal faanyag; metsaomand erdőtulajdon; metsapark parkerdő, parkett; metsaraie, metsaraiumine erdőirtás, fakivágás, erdővágás; metsariba erdősáv; metsasaadus erdei/erdészeti termék; metsaseadus jur erdészeti törvény; metsaserv az erdő szegélye; metsatee földút, erdei út; metsatehnik erdész; metsatulekahju erdőégés, erdőtűz; metsatöötlemine famegmunkálás; metsaökoloogia erdőökológia; metsaühistu erdőszövetkezet

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

naine <naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s> (naisisik) hitves, nő, némber, neje, -né ♦ pikk naine magas nő; sale v sihvakas naine karcsú nő; laiapuusaline naine széles csípőjű nő; keskealine naine középkorú nő; võluv naine bájos nő; külm naine rideg nő; kergemeelne naine céda; abielus naine asszony, férjezett; üksik naine szingli; vallaline naine férjezetlen, hajadon; lahutatud naine elvált asszony, elvált feleség; lesestunud naine megözvegyült nő; käima peal v kandja naine terhes nő; langenud naine bukott nő; raisus naine romlott nő; avalik naine lotyó, céda; linnanaine városi nő; lüpsinaine kõnek fejőnő; maanaine vidéki/falusi nő; mustlasnaine cigány nő; neegrinaine néger nő, színesbőrű nő; pesunaine mosónő; talunaine parasztasszony; töölisnaine munkásnő; ärinaine üzletasszony; naiste odavise női gerelyhajítás; suurem osa õpetajaist on naised a tanítók nagyobb része nő; ajab naisi taga fut a nők után
■LS: naise+ ♦ naisevend sógor; naiseõde sógornő
naiste+ ♦ naistearst nőgyógyász; naistejuuksur női fodrász; naistepäev nőnap; naisterätsep női szabó

niitsatama <niitsata[ma niitsata[da niitsata[b niitsata[tud 27 v> (iitsatama, niuksatama) nyafog, nyikkan, vakkant ♦ keegi ei julgenud niitsatadagi nyikkani sem mert senki; ta pole sellest juhtumist niitsatanudki egy szót sem szólt a dologról; koer niitsatas ukse taga a kutya vakkantott az ajtó mögött

noorus <n'oorus n'ooruse n'oorus[t n'oorus[se, n'oorus[te n'oorus/i_&_n'ooruse[id 11_&_09 s>
1. (noor-olemine) fiatalkor, ifjúság, ifjúkor, fiatalság ♦ püüab säilitada oma noorust megpróbálja megőrizni fiatalságát; ta on oma noorusele vaatamata juba tuntud teadusemees fiatal kora ellenére már ismert kutató
2. (lapsepõlvele järgnev eajärk, noorpõlv, noorusaeg) serdülőkor; (kuni 17-aastaseni) kamaszkor ♦ nooruses fiatal korában; ta lapsepõlv ja noorus möödusid maal gyermekkorát és ifjúságát vidéken töltötte; ta pole enam esimeses nooruses már nem mai csirke; nutab kadunud v möödunud noorust taga visszasírja fiatalságát
3. (noorsugu, noored) fiatalság, ifjúság ♦ õppiv noorus tanuló ifjúság; noorus armastab tantsida a fiatalok szeretnek táncolni, a fiatalság szeret táncolni
■LS: noorus+ ♦ noorusaastad ifjúkor; noorusarmastus (1) (noorpõlves kogetud armastus) ifjúkori szerelem; (2) (noorpõlve armastatu) fiatalkori szerelme; noorusmälestus fiatalkori emlék; noorusunistus fiatalkori álom

nurgatagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj, s>
1. adj (nurga taga asuv) zegzug; piltl (salajane, ebaaus, ebaseaduslikult tegutsev) titkos, sötét, kétes ügy ♦ nurgatagused kaubitsejad zugárus, feketéző; nurgatagusel teel saadud varandus kétes úton szerzett; tuli kasutada tutvusi ning nurgataguseid teid ismeretséget és kétes utakat is kellett használni
2. s zegzug ♦ otsis kõik nurgatagused läbi minden zegzugot átkutatott

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näuguma <n'äugu[ma n'äugu[da n'äu[b n'äu[tud 28 v> nyávog, nyivákol ♦ kass näub ukse taga a macska az ajtó mögött nyávog

ohkima <'ohki[ma 'ohki[da ohi[b ohi[tud 28 v>
1. (korduvalt ohkama) fohászkodik, sóhajtozik, jajveszékel, jajgat, jajdul ♦ haige ohib asemel a beteg az ágyban jajgat; ohkides ja ähkides roniti kuuendale korrusele nyögve, lihegve másztak fel a hatodik emeletre; akna taga ohib sügistuul az őszi szél jajveszékel az ablak mögött
2. (kurtma, hädaldama) panaszkodik, sopánkodik ♦ taat ohib seljavalu apó hátfájásra panaszkodik; ohib oma kurba saatust elpanaszolja szomorú sorsát; ära ohi midagi, küll me toime tuleme ne sopánkodj, megleszünk valahogy

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

omakasu <+kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> önérdek ♦ omakasu taga ajama v sihtima v püüdma v taotlema a saját hasznát nézi; teeb seda omakasu pärast v huvides önérdekből teszi; on omakasu peal väljas a maga hasznát nézi; temas lõi välja omakasu kitört belőle az önérdek

otsima <'otsi[ma 'otsi[da otsi[b otsi[tud 28 v>
1. keres, kutat, keresgél ♦ pilguga otsima pásztáz; raskest olukorrast väljapääsu otsima kiutat keres a nehéz helyzetből; korterit otsima lakást keres; otsi endale tegevust! keress magadnak elfoglaltságot!; otsitud ettekääne keresett ürügy; otsitud võrdlus erőltetett hasonlat
2. (püüdma midagi saada v saavutada) keres ♦ kaitset otsima védelmet keres; seiklusi otsima kalandokat keres; läks võõrsile õnne otsima külföldre ment boldogságot keresni; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál
3. hlv, kõnek keres ♦ mis nad siia otsivad, siin pole nende koht mit keresnek itt, nincs itt helyük; mis sellel siit otsida peaks olema? mi keresnivalója lenne itt?; peab tikutulega taga otsima lámpással kell keresni
4. kõnek (teat asukohast välja tooma v võtma) keres ♦ otsis taskust rahakoti a pénztárcáját kereste a zsebében; otsi meile midagi juua keress nekünk valami innivalót
5. kõnek (indlema) üzekedik, folyat ♦ lehm otsib pulli folyathatna a tehén

peenutsema <peenutse[ma peenutse[da peenutse[b peenutse[tud 27 v> (peenust taga ajama) finomkodik, uraskodik, kényeskedik

piir <p'iir piiri p'iiri p'iiri, p'iiri[de p'iiri[sid_&_p'iir/e 22 s>
1. (territooriume eraldav) határ; (põllu-, krundi-) mezsgye ♦ merepiir tengeri határ; riigipiir államhatár; maakonna piirid megyehatár; Eesti ja Läti vaheline piir az Észtország és Lettország közötti határ; piiri taga a határon túl, külföldönú; piiri ületama átlépi a határt; piiri sulgema lezárja a határt
2. (mõtteline joon, eraldus-, piirjoon) határ, mezsgye ♦ silbi piir keel szótaghatár; kahe sajandi piiril két évszázad határán; elu ja surma piiril az élet s halál mezsgyéjén
3. (ülemmäär) mérték ♦ üle piiri minema tabukat dönt le; üle igasuguste piiride minden mértéken túl; ülempiir maximum, plafon; piiri pidama mértéket tart
4. (pl) (raamid, ulatus) határok
■LS: piir+ ♦ piirnorm határérték; piirväärtus mat határérték
piiri+ ♦ piiriala határmenti terület; piirijõgi határfolyó; piirikaubandus maj határmenti kereskedelem, határkereskedelem; piirikindlus végvár; piirikivi határkő; piirikohtunik sport vonalbíró; piirikokkulepe pol határmegállapodás; piirikontroll határellenőrzés; piirilepung határszerződés; piirilähedane határszéli; piiripunkt átkelőhely, határátkelő(hely); piiririkkumine határsértés; piiritara határkerítés; piiritsoon határövezet; piiritulp (1) határcölöp; (2) határkaró; piiritähistus határjelölés; piiritüli határvillongás; piirivahejuhtum pol határincidens, határeset; piiriületus határátlépés; piirivöönd határsáv, határövezet

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

rutt <r'utt rutu r'uttu r'uttu, r'uttu[de r'uttu[sid_&_r'utt/e 22 s> sietés, sietség ♦ kange v kibe v tuline v pöörane rutt lázas sietség; rutuga sietve, sietősen; ruttu pole kuhugi nem kell sietni; {kellel} mul on alati rutt én mindig sietek; kihutas teistele tulise rutuga v tulisel rutul järele lázas sietséggel a többiek után rohant; meil oli rutt ära minna v oli minekuga rutt [taga] sürgősen el kellett indulnunk

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

seitse <seitse s'eitsme seitse[t -, s'eitsme[te s'eitsme[id 05 num, s>
1. (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja kohta) hét ♦ kakskümmend seitse huszonhét; seitse tuhat hét ezer; seitse kaheksandikku hétnyolcada; null koma seitse nulla egész hét tized; kaks korda seitse on neliteist kétszer hét az tizennégy; seitse kuud hét hónap; seitsme nädala pärast hét hét múlva; tal on seitse poega hét fia van; seitse paari kääre hét olló; seitse surmapattu a hét halálos főbűn; seitse maailmaimet a világ hét csodája; kell seitse õhtul este hétkor; kell on pool seitse fél hét van; kell saab kümne minuti pärast seitse tíz perc múlva hét óra; viis minutit puudub seitsmest öt perc múlva hét óra; kell on viis minutit seitse läbi hét óra múlt öt perccel, hét óra öt perc; pärast [kella] seitset hét óra után; lehekülg seitse hetedik oldal; troll number seitse hetes troli
2. (märgib rohkust, intensiivsust) hét ♦ seitsme luku taga hétpecsétes; seitsmepenikoormasaapad hétmérföldes csizma; kelleltki seitset nahka võtma lenyúzza a bőrt vkiről; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
3. (number 7, mängukaart) hetes ♦ ärtu seitse piros hetes
■LS: seitsme+ ♦ seitsmekilomeetrine hét kilométeres; seitsmeklassiline hét osztályos; seitsmelapseline hét gyermekes; seitsmeliikmeline héttagú; seitsmenädalane héthetes; seitsmeprotsendiline hétszázalékos; seitsmepäevane hétnapos; seitsmetoaline hétszobás; seitsmetunni[li]ne hétórás

selg <s'elg selja s'elga s'elga, s'elga[de s'elga[sid_&_s'elg/i 22 s>
1. (inimesel, loomal) hát ♦ sirge selg egyenes hát; küürus seljaga mees hajlott hátú ember; selg valutab fáj a háta; selili ujuma háton úszik; hobuse selga istuma felül a lóra; nuga selga lööma hátba döf; sipelgad jooksevad üle selja megborsódzik a háta; paneb kleidi selga felveszi a ruhát; (riideid) selga panema felöltözik; võtab mantli seljast leveszi a kabátot; tal on pintsak seljas zakó van rajta; riideid seljast võtma levetközik; seljaga ukse poole háttal az ajtónak; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is; vanajumala selja taga az isten háta mögött; õnn on talle selja pööranud megfordult a kocka; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya
2. (selga meenutav osa esemel, kehaosal, loodusobjektil) hát ♦ kirveselg, kirve selg a fejsze háta; käeselg, käe selg a kéz háta; raamatuselg, raamatu selg a könyv háta, könyvgerinc; mägede seljad a hegyek háta; tooli selg a szék háta
■LS: selja+ ♦ seljauim hátúszó, hátuszony; seljavalu hátfájás

seljataga <+taga adv, postp>, ka selja taga (ajaliselt möödas) hátul; (ruumiliselt möödas) a háta mögött

sitt <s'itt sita s'itta s'itta, s'itta[de s'itta[sid_&_s'itt/u 22 s, adj>
1. vulg (roe, väljaheide inimesel) szar ♦ on põõsa taga sital szarik a bokrok mögött
2. kõnek (sõnnik) szar ♦ kanasitt tyúkszar
3. kõnek (mustus, roppus) szar
4. kõnek, vulg (vilets, halb) szar, piszok, mocsok ♦ ta on sitas olukorras benne van a szarban; ta näeb väga vilets/sitt välja úgy néz ki, mint a mosott szar; sitt vein szar bor; ega sitast saia saa kutyából nem lesz szalonna; sitast saia ei saa szarból nem lehet aranyat csinálni
5. hlv, vulg (rahvapärastes ütlustes ja väljendites) szar ♦ ära sitta puutu! ne piszkáld a szart; mis sitta sa ajad! mit szarik a szád!; sa ei tea sittagi szart se tudsz; sitta kah! le van szarva
■LS: sita+ ♦ sitahais szar szaga; sitapea szarjankó, szarjancsi, szarházi

sügavus <sügavus sügavuse sügavus[t sügavus[se, sügavus[te sügavus/i 11 s>
1. (ulatus pealispinnast allapoole, äärealast taha- v sissepoole) mélység ♦ kaevu sügavus a kút mélysége; külmumissügavus fagyásmélység; sügavuselt kolmas järv a harmadik legmélyebb tó; Balatoni järve keskmine sügavus A Balaton átlagos mélysége
2. (sügaval, taga- v seespool oleva ala kohta) mélység ♦ meresügavus a tenger mélysége; Arktika sügavuses Az Északi-sark mélyén
3. piltl mélység ♦ tunnete sügavus az érzések mélysége

taga <taga adv; postp [gen]> vt ka taha, tagant
1. adv (tagapool, tagaosas) hátul, -n túl; (ajaliselt: seljataga, möödas) hátul ♦ sellel autol on mootor taga ennek az autónak hátul van a motorja
2. adv kõnek (järjest, üha) egyre ♦ taga külmemaks läheb kint egyre hidegebb
3. postp [gen] (tagapool) mögött ♦ ta istub minu taga mögöttem ül; maja taga a ház mögött; elab raja taga a határon túl lakik; ta istub trellide taga rács mögött van
4. postp [gen] (viitab esemele, mille kallal ollakse tegevuses, nähtusele, mille varjus miski v keegi on, takistavale põhjusele, osutab, et miski v keegi on kelle-mille poolt toetatud) mögött ♦ istusin päev läbi raamatute taga egész nap a könyvek fölött ültem; teadis, et tema taga on rahvas tudta, hogy mögötte áll a nép; arvude taga on inimesed a számok mögött emberek vannak; uue hoone ehitamine seisab raha taga az új épület építése pénzhiány miatt áll
■LS: taga+ ♦ tagaaju hátsó agy; tagaiste hátsó ülés; tagakülg hátoldal, hátlap; tagapink hátsó pad; tagaratas hátsó kerék; tagarida leghátulsó sor; tagatrepp hátsó lépcső; tagatuba hátsó szoba; tagatuli (1) farlámpa; (2) hátsó lámpa; tagauks hátsó ajtó; tagavokaal mély magánhangzó; tagavärav hátsó kapu

tagaaed <+'aed aia 'aeda 'aeda, 'aeda[de 'aeda[sid_&_'aed/u 22 s> (maja taga asuv aed) hátsó kert

taga ajama (jälitama) üldöz, hajhász, űz, kerget, hajszol, hajkurász ♦ varast taga ajama a tolvajt hajszolja, kergeti a tolvajt; kuulsust taga ajama kergeti a hírnevet; raha taga ajama hajszolja a pénzt, pénzre vadászik

tagant <tagant adv; postp [gen]> vt ka taga, taha
1. adv (tagaküljelt, tagaotsast) hátulról ♦ keegi lähenes mulle selja tagant valaki hátulról közeledett hozzám; tuul puhus tagant hátulról fújt a szél; tema oli tagant esimene nlj ő volt hátulról az első
2. postp [gen] mögül ♦ piilub kardina tagant a függöny mögül kikandikál; mu selja tagant kostus hüüe a hátam mögül kiáltás hallatszott; kuu puges pilvede vahelt välja a hold előbújt a felhők mögül
3. postp [gen] (teatud vahemaa kauguselt) vmin túlról ♦ nad on tulnud ookeani tagant az oceánon túlról jöttek; kauge maa tagant messzi földről; haua tagant piltl a síron túlról
4. postp [gen] (viitab vahemikule, mille järel miski kordub) -nként, -nta/-nte ♦ olümpiamängud toimuvad iga nelja aasta tagant az olimpiai játékokat négyévente rendezik meg; iga kolme tunni tagant három óránként
5. postp [gen] (viitab isikutele, kellelt tema teadmata midagi omastatakse) -tól/-től ♦ kelle tagant sa selle pliiatsi näppasid? kitől loptad el azt a ceruzát?

taga[nt] sundima (korduvalt, pidevalt sundima) erőltet vkit vmire, unszol, nógat ♦ kui laps ei taha süüa, ära sunni tagant ha nem akar enni a gyerek, ne erőltesd; kui sa teda tagant ei sunni, ei tee ta midagi ha nem nógatod, nem csinál semmit

taga otsima köröz, nyomoz, keres ♦ terve päeva olen sind taga otsinud egész nap kerestelek; tikutulega taga otsima lámpással kell keresni

tagaotsitav <+otsitav otsitava otsitava[t -, otsitava[te otsitava[id 02 adj, s>
1. (partits) keresett
2. (isik, keda taga otsitakse) keresett személy, körözött ♦ tagaotsitavaks kuulutama körözötté nyilvánít

tagapool <+p'ool adv, prep [part]; +p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s>
1. adv (taga) hátul, mögötte ♦ peremees läks ees, koer lonkis tagapool a gazda elöl ment, a kutya pedig hátul kullogott
2. adv (hiljem, allpool[järgnevas tekstis]) később ♦ sellest tuleb juttu tagapool erről később lesz szó
3. prep [part] (kellegi, millegi taga) vmi mögött
4. s (tagumine pool, tagakülg) hátulsó, hátsó rész; (tagumik, taguots) fenék

taga rääkima (kellestki tagaselja [halvasti] rääkima) kibeszél, suttog, pletykál

tagavara <+vara vara vara v'arra, vara[de vara[sid 17 s> készlet, tartalék ♦ rahatagavara pénztartalék
■LS: taga+vara+ ♦ tagavararatas pótkerék; tagavaravõti pótkulcs

tagumine <tagumine tagumise tagumis[t tagumis[se, tagumis[te tagumis/i 12 adj> (taga asetsev) hátsó, hátulsó; (viimane) utolsó ♦ tagumine külg hátoldal; maja tagumine sissekäik a ház hátsó bejárata; tagumine tuba hátulsó szoba; Kuu tagumine külg a Hold hátsó része; istub tagumises pingis a hátulsó padban ül

tagune <tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj, s (hrl liitsõna järelosa)>
1. (millegi taga asetsev) mögötti, túli ♦ ahjutagune kuckó, sut; majatagune põld a ház mögötti szántóföld; piiritagused ungarlased a határon túli magyarok; kõrvatagune a fül hátsó része; ookeanitagune tengerentúli
2. (teatud aja taha ulatuv) ezelőtti, azelőtti ♦ aastakümnete tagune sündmus évtizedekkel ezelőtti esemény

taha <taha adv, postp [gen]> vt ka taga, tagant
1. adv (tahapoole, tagaossa, tagaküljele) hátra, hátulra ♦ pimedas ei olnud ette ega taha midagi näha sötétben semmit sem lehetett látni, se előre, se hátra; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek
2. postp [gen] (kelle-mille suhtes tahapoole) mögé ♦ ta istus minu taha mögém ült; mine maja taha ja too redel! menj a ház mögé, hozd a létrát!; noorus rivistub tema seljataha mögéje sorakozik az ifjúság; pani sigareti kõrva taha cigarettát a füle mögé dugta; laev kadus silmapiiri taha a hajó eltűnt a horizonton; kuu läks pilve taha felhő mögé bújt a hold

tikutuli <+tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s> (tuletiku põlemise tuli) ♦ tikutulega taga otsima lámpással kell keresni

togima <togi[ma togi[da togi[b togi[tud 27 v>
1. (müksima) taszigál, lökdös
2. piltl (taga sundima, taga torkima) noszogat

trell1 <tr'ell trelli tr'elli tr'elli, tr'elli[de tr'elli[sid_&_tr'ell/e 22 s>
1. (hrl pl) ([raud]varb) rács ♦ raudtrellid vasrács
2. (pl) kõnek (vangla kohta) ♦ trellide taha sattuma rács mögé kerül; istus trellide taga rács mögött ült

tuba <tuba t'oa tuba t'uppa, tuba[de tuba[sid_&_tub/e 18 s>
1. szoba ♦ mugav tuba kényelmes szoba; omaette tuba különszoba; elutuba nappali; kõrvaltuba mellékszoba; külalis[te]tuba vendégszoba; lastetuba gyermekszoba; magamistuba hálószoba; sidumistuba kötöző; tagatuba (1) (eestoa taga asuv tuba) hátsó szoba; (2) (tagumine puhtam ruum) tiszta szoba; vannituba fürdőszoba; üürituba bérszoba, albérlet; õpetajate tuba tanári (szoba); lähme tuppa! menjünk be!
2. van (elumaja) ház
■LS: toa+ ♦ toakaaslane szobatárs; toakärbes zool (Musca domestica) házi légy; toanaaber szobatárs; toasussid házicipő; toataim szobanövény; toatemperatuur szobahőmérséklet; toavõti szobakulcs

tükk <t'ükk tüki t'ükki t'ükki, t'ükki[de t'ükki[sid_&_t'ükk/e 22 s>
1. darab ♦ juustutükk, tükk juustu sajtdarab, egy darab sajt; klaasitükk üvegdarab; leivatükk kenyérdarab; lihatükk húsdarab; maatükk földdarab; puutükk fadarab; suhkrutükk cukordarab; tüki aja pärast jó darab idő múlva; nad läksid tükk maad koos jó darabot mentek együtt; ega see sul tükki küljest ei võta piltl nem esik le a karikagyűrű az ujjádról; kasvõi tükid taga piltl ha törik, ha szakad
2. kõnek (lavatükk, näidend) színdarab; kõnek (muusikapala) zenedarab ♦ tükil on suur menu a darabnak nagy sikere van; menutükk sikerdarab
3. kõnek (koolitükk, õppetükk) lecke
■LS: tüki+ ♦ tükihind darabár, egységár; tükikaup (kokkulepe, et makstakse tükitöö alusel) darabáru; tükipalk maj teljesítménybér, darabbér
tükk+ ♦ tükkhaaval darabonként; tükksuhkur kockacukor

uks <'uks ukse 'us[t -, us[te 'uks[i 14 s> ajtó; (mööbliesemel, autol, ahjul vm) ajtó ♦ korteriuks lakásajtó; keldriuks a pincébe vezető ajtó; kapiuks szekrényajtó; keldriuks pinceajtó; klaasuks, klaasist uks üvegajtó, üveges ajtó; köögiuks konyhaajtó; külguks, küljeuks oldalajtó; lükanduks, lükatav uks tolóajtó, összetolható ajtó; paraaduks, peauks utcaajtó; pöörduks, pööratav uks forgóajtó; salauks rejtekajtó, titkos ajtó, rejtett ajtó; tagauks kiskapu, hátsó ajtó, hátsó bejárat; voldikuks harmonikaajtó; kahe poolega uks szárnyas ajtó; lahtiste uste päev nyílt nap; ust avama kinyitja az ajtót; paneb/keerab ukse lukku bezárja az ajtót; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; uks on kinni az ajtó zárva van; uks on lahti az ajtó nyitva van; uks on praokil/irvakil az ajtó résnyire van nyitva; uksele koputama kopog az ajtón; uks käis kinyílt, majd becsukódott az ajtó; keegi seisab uksel valaki az ajtóban áll; uks avaneb sissepoole az ajtó befelé nyílik; kinniste uste taga zárt ajtók mögött; avatud/lahtiste uste päev nyílt nap; kool avab uksed septembris az iskola szeptemberben megnyitja kapuit; kellelegi ust näitama ajtót mutat vkinek; lahkub ukse paukudes nagy dérrel-dúrral megy el; jõulud on ukse ees küszöbön a karácsony; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget
■LS: ukse+ ♦ uksehing sarokpánt, zsanér, sarokvas; uksekell (ajtó)csengő; uksekoputi ajtókopogtató; uksekäepide kilincs; ukselink kilincs; ukselävi küszöb; uksematt lábtörlő; uksenišš, ukseorv ajtónyílás; uksepiit (ajtó)félfa; uksepragu ajtó rése, ajtórés; ukseraam ajtókeret; ukseriiv ajtóretesz; uksesilm kitekintő, kukucskáló (ajtón); uksesilt névtábla; uksetelefon kaputelefon

vaenama <v'aena[ma vaena[ta v'aena[b vaena[tud 29 v> (taga kiusama) üldöz ♦ Nõukogude Liidus vaenati teisitimõtlejaid a Szovjetunióban üldözték a másként gondolkodókat

valvelaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> (laud, mille taga valvur istub, ka üldisemalt vastava ruumiosa kohta) recepció

vanajumal <+jumal jumala jumala[t -, jumala[te jumala[id 02 s> (ka Vanajumal) Úristen ♦ vanajumala selja taga az isten háta mögött

varitsema <varitse[ma varitse[da varitse[b varitse[tud 27 v> les, lesben áll, megles, leskelődik, leselkedik ♦ ta varitses neid kardina taga a függöny mögül leste őket; teda varitses hädaoht veszély leselkedett rá

üle <üle prep, postp, adv>
1. prep [gen]; adv (millegi pealispinda mööda, mingi vahemaa taha v taga) át, túl, szerte, felüli, felül, feletti, felett ♦ jõgi tõusis üle kallaste a folyó kicsapott a medréből, a folyó kilépett a medréből
2. adv (millegi lakkamise kohta, mööda, möödas) ♦ vihm jäi üle elállt az eső
3. prep [gen] (piltlikes väljendeis) ♦ üle kivide ja kändude piltl árkon-bokron át, árkon-bokron át/keresztül
■LS: üle+ ♦ üleasustus túlnépesedés; üleeuroopaline összeurópai; ülehindama felértékel; üleinimlik (üle inimvõimete) emberfeletti; ülejooksik renegát; üleloomulik természetfölötti; ülepakkumine túlkínálat; ülepuistamine elárasztás; ülerahvastatud túlnépesedett; üleriie, üleriided felsőkabát, mez; üleriigiline, üleriiklik országos; ülerõhk túlnyomás; ülerõivas felsőruha; ületootmine maj túltermelés; ülevõtmine átvétel