[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hiivama <h'iiva[ma hiiva[ta h'iiva[b hiiva[tud 29 v>
1. (üles vinnama v tõmbama) felvon, felhúz; (õlale, selga) felkap; (end) felhúz ♦ ankrut hiivama horgonyt felhúz, horgonyt felszed; hiivasin koti selga felkaptam a zsákot a hátamra, hátamra kaptam a zsákot
2. kõnek (näppama, sisse vehkima) csen ♦ kelle tagant sa selle noa hiivasid? kitől csented ezt a kést?

iga2 <iga iga iga_&_iga[t -, - - 17 pron, s>
1. pron (üks omataoliste hulgast) minden ♦ iga inimene minden ember; igal aastal minden évben; iga aastaga minden évvel; iga kuu, igas kuus minden hónapban; iga minut percenként; iga nädal, igal nädalal hetente, minden héten; iga jumala päev minden istenadta nap; iga tund óránként; iga kahe tunni järel v tagant kétóránként; igal pool mindenfelé, úton-útfélen, széltében-hosszában, mindenütt, mindenhol; igalt poolt mindenfelől, mindenhonnan
2. pron (üks erinevate hulgast) minden ♦ iga vastutulija minden szembejövő; igal ajal mindenkor, mindig; igal asjal on piir mindennek van határa; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül); igal viisil minden módon; igaks juhuks a biztonság kedvéért; igat moodi mindenhogyan, mindenképp(en); igas suunas minden irányban; igast küljest minden oldalról
3. s (igaüks) minden, mindegyik

innustama <innusta[ma innusta[da innusta[b innusta[tud 27 v> ösztönöz, ösztökél, serkent, lelkesít, hevít, fűt, felbuzdít, buzdít, biztat; (vaimustama) lelkesít; (tiivustama) ösztönöz; (ergutama) ösztönöz, serkent; (kaasa kiskuma) magával ragad ♦ oma eeskujuga innustama a saját példájával ösztönöz; poeeti oma iluga innustama szépségével inspirálja a költőt; sõdureid võitluseks innustama harcra buzdítja a katonákat; {mida} tegema innustama vmit megtenni buzdít; innustasin sõpra tagant bíztattam a barátomat; edu innustab igaüht a siker mindenkit ösztönöz; innustav eeskuju lelkesítő példa; innustav tunnustus ösztönző elismerés

järelt <järelt postp [gen]>
1. (osutab isikule, kelle tagant midagi koristatakse) után ♦ enda järelt koristama takarít maga után
2. (osutab isikule, kellelt salaja midagi omastatakse) valakitől ♦ {kelle} järelt näppama {mida} meglop vkit

kannult <kannult adv, postp> vt ka kannule, kannul
1. postp [gen] (järgnedes v jälitades tagant, järelt, sabast) sarkából, nyomából
2. adv (järgnedes v jälitades tagant, järelt, sabast) sarkából ♦ kedagi kannult maha raputada leráz vkit

kannustama <kannusta[ma kannusta[da kannusta[b kannusta[tud 27 v> ösztönöz, sarkall, biztat ♦ hobust kannustama megsarkantyúzza a lovat; võistlejaid kannustama [tagant] biztatja a versenyzőket; investeerima kannustama befektetésre ösztönöz

kihutama <kihuta[ma kihuta[da kihuta[b kihuta[tud 27 v>
1. (kiiresti sõitma, tormama) száguld; (kohale) robog ♦ maanteel kihutavad autod autók száguldnak az országúton; kiirabi kihutas sündmuskohale a mentők a helyszínre robogtak; nafta- ja toorainehinnad kihutavad ülespoole az olaj- és nyersanyagárak vágtában növekednek; pilved kihutasid Kuu ees felhők száguldoztak a hold előtt
2. (kuskilt ära ajama, kupatama) kiűz, kiszorít ♦ välisajakirjanikud kihutati riigist välja a külföldi újságírókat kiűzték az országból
3. (tagant sundima, ajendama) sürget; (ässitama, õhutama) bujtogat, felbujt ♦ ma ei kihutaks sind tagant, kui tähtaeg ei läheneks nem sürgetnélek, ha a határidő nem közelednék; kuriteole kihutama bűncselekményekre felbujt
4. kõnek (virutama, lööma) repít ♦ kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe

kiikama <k'iika[ma kiiga[ta k'iika[b kiiga[tud 29 v> (pilku heitma) kandikál, bepillant, betekint ♦ kiikasime kardina tagant [välja] kikandikáltunk a függöny mögül; aknast sisse kiikama betekint az ablakokon; inimesed oleks tahtnud tulevikku kiigata az emberek szerettek volna bepillantani a jövőbe

kiirustama <kiirusta[ma kiirusta[da kiirusta[b kiirusta[tud 27 v>
1. (ergutama, taga sundima) sürget, siettet ♦ asju ei tohi tagant kiirustada nem szabad semmit erőltetni; aeg kiirustab tagant az idő sürget
2. (ruttama, tõttama) siet ♦ kiirusta! siess!, szedd a lábad!; kiirustasime rongile vonatra siettünk

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

läbi jooksma
1. (kiiresti läbima) átfut, végigfut ♦ jooksin ruttu kõik poed läbi gyorsan végigfutottam az összes boltot
2. (läbi voolama) keresztülfolyik ♦ maja tagant jookseb läbi oja a ház mögött egy patak folyik keresztül
3. (vihma läbi laskma) beázik ♦ katus jookseb läbi beázik a tető

lähenema <lähene[ma lähene[da lähene[b lähene[tud 27 v>
1. (ruumiliselt, ajaliselt) közeleg, közeledik ♦ tagant lähenes auto egy autó közeledett hátulról; rong läheneb jaamale a vonat közeledik az állomáshoz; tähtaeg läheneb közeledik a határidő; sügis läheneb őszre jár az idő; kell lähenes juba keskööle már éjfélhez közeledett az idő; ta hakkab juba kuuekümnele lähenema már közeledik a hatvanhoz
2. (suhetesse astuma, lähedastesse suhetesse pürgima) (meg)közelít ♦ talle on raske läheneda nehéz megközelíteni; probleemile eri nurga alt lähenema más-más oldalról közelíti meg a problémát

mets <m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s>
1. (maastiku osa ja taimekooslus) erdő ♦ tihe v paks mets sűrű erdő; hõre mets ritkás erdő; kaitsemets védőerdő; kasemets nyírfaerdő; kuusemets fenyőerdő; kõrgmets, kõrgetüveline mets mets szálerdő; leht[puu]mets lombos erdő; okas[puu]mets tűlevelű erdő; parkmets parkerdő, parkett; segamets vegyes erdő; tammemets tölgyerdő; vihmamets esőerdő; ürgmets őserdő, vadon; mine metsa! piltl eredj a pokolba!; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt
2. (metsapuude, metsamaterjali, puidu kohta) fa
■LS: metsa+ ♦ metsaistutamine, metsaistutus erdőtelepítés; metsakahjur mets erdei kártevő; metsakaitse erdővédelem; metsakasutus erdőhasznosítás; metsakasvatus erdőgazdálkodás; metsakorraldus mets erdőrendezés; metsalagendik erdei tisztás; metsalill vadvirág; metsamaa erdőállomány; metsamassiiv erdőség; metsamaterjal faanyag; metsaomand erdőtulajdon; metsapark parkerdő, parkett; metsaraie, metsaraiumine erdőirtás, fakivágás, erdővágás; metsariba erdősáv; metsasaadus erdei/erdészeti termék; metsaseadus jur erdészeti törvény; metsaserv az erdő szegélye; metsatee földút, erdei út; metsatehnik erdész; metsatulekahju erdőégés, erdőtűz; metsatöötlemine famegmunkálás; metsaökoloogia erdőökológia; metsaühistu erdőszövetkezet

niitma <n'iit[ma n'iit[a niida[b niide[tud, n'iit[is n'iit[ke 34 v>
1. kaszál, nyír, nyes, levág; (vilja lõikama) kivág; piltl (nagu niidetult kukkuma panema, maha tapma) leüt ♦ heina niitma szénát kaszál; niitis viljapõllu maha learatta a gabonaföldet; niida lauda tagant nõgesed maha kaszáld le az istálló mögött a csalánt; tugev hoop niitis ta pikali az erős ütés leütötte a lábáról
2. (villa, karva pügama) nyír ♦ lambaid niitma bárányt nyír

nukk1 <n'ukk nuka n'ukka n'ukka, n'ukka[de n'ukka[sid_&_n'ukk/i 22 s> kõnek (nurk) sarok ♦ mehed läksid nuka taha a férfiak elmentek a sarok mögé; piilub nuka tagant a sarok mögé les

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nähtaval <n'ähtaval adv> vt ka nähtavale (näha, paistmas) látszik ♦ ainult maja katus on puude tagant nähtaval csak a ház teteje látszik a fák mögött

nähtavale <n'ähtavale adv> vt ka nähtaval (näha, paistma, vaatepiirkonda) látható ♦ käänaku tagant ilmus nähtavale auto a kanyar mögül előbukkant egy autó; kaugusest ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek tűntek fel; udust tuli v ilmus nähtavale maja egy ház bukkant elő a ködből; laev tuli v ilmus silmapiiri tagant nähtavale a láthatár mögül előbukkant egy hajó; tõi taskust uuri nähtavale elővette a zsebéből az órát; lühikese seeliku alt tulid põlved nähtavale a rövid szoknya alól kilátszott a térde

nähvama <n'ähva[ma nähva[ta n'ähva[b nähva[tud 29 v>
1. (näuhti lööma) rácsap, meglegyint; (tagant ajades) hajt ♦ nähvas hobusele nuudiga meglegyintette a lovat az ostorral; nähvas poisile siraka vastu parajat paika meglegyintette a fiút a megfelelő helyen
2. (nähvakalt ütlema) visszavág ♦ nähvas mulle midagi vastuseks valamit visszavágott válaszul
3. (napsama) elragad; (käest) kiragad, kikap ♦ keegi oli talt käekoti [ära] nähvanud valaki kikapta a táskát a kezéből

näppama <n'äppa[ma näpa[ta n'äppa[b näpa[tud 29 v> (pisut varastama) csen, megcsap, elsinkófál, elemel, elcsen, elcsakliz, csíp; (üle lööma) lenyúl, megcsap, megfúj ♦ poiss näppas isa tagant v isalt sigarette a fiú cigarettát csent az apjától; keegi oli talt rongis taskust rahakoti näpanud valaki ellopta a vonatban a zsebéből a pénztárcát; selle pooltunni võiksid endale tööajast näpata azt a fél órát lecsíphetnéd a munkaidőből; oli Mardil pruudi nina eest [ära] näpanud elcsípte a Márton barátnőjét az orra elől

piiluma <p'iilu[ma p'iilu[da piilu[b piilu[tud 28 v> (salamahti vaatama, piidlema) kukucskál, (meg)les ♦ keegi piilus neid kardina tagant valaki a függöny mögül leste őket; aknast sisse piiluma bekukucskál az ablakon

piitsutama <piitsuta[ma piitsuta[da piitsuta[b piitsuta[tud 27 v>
1. (piitsaga peksma, piitsa andma) (meg)korbácsol, vesszőz, ostoroz
2. (loodusnähtuste kohta) ver ♦ vihm piitsutab akent az eső veri az ablakot
3. (kritiseerima) ostoroz ♦ piitsutav satiir ostorozó szatíra
4. (tagant sundima) hajszol, hajt ♦ auahnus piitsutab teda hajtja a becsvágy; alluvaid piitsutama hajszolja a beosztottjait

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

seljatagant <+tagant adv>, ka selja tagant (salaja, tagaselja) hátulról, háta mögül

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

taga <taga adv; postp [gen]> vt ka taha, tagant
1. adv (tagapool, tagaosas) hátul, -n túl; (ajaliselt: seljataga, möödas) hátul ♦ sellel autol on mootor taga ennek az autónak hátul van a motorja
2. adv kõnek (järjest, üha) egyre ♦ taga külmemaks läheb kint egyre hidegebb
3. postp [gen] (tagapool) mögött ♦ ta istub minu taga mögöttem ül; maja taga a ház mögött; elab raja taga a határon túl lakik; ta istub trellide taga rács mögött van
4. postp [gen] (viitab esemele, mille kallal ollakse tegevuses, nähtusele, mille varjus miski v keegi on, takistavale põhjusele, osutab, et miski v keegi on kelle-mille poolt toetatud) mögött ♦ istusin päev läbi raamatute taga egész nap a könyvek fölött ültem; teadis, et tema taga on rahvas tudta, hogy mögötte áll a nép; arvude taga on inimesed a számok mögött emberek vannak; uue hoone ehitamine seisab raha taga az új épület építése pénzhiány miatt áll
■LS: taga+ ♦ tagaaju hátsó agy; tagaiste hátsó ülés; tagakülg hátoldal, hátlap; tagapink hátsó pad; tagaratas hátsó kerék; tagarida leghátulsó sor; tagatrepp hátsó lépcső; tagatuba hátsó szoba; tagatuli (1) farlámpa; (2) hátsó lámpa; tagauks hátsó ajtó; tagavokaal mély magánhangzó; tagavärav hátsó kapu

tagant <tagant adv; postp [gen]> vt ka taga, taha
1. adv (tagaküljelt, tagaotsast) hátulról ♦ keegi lähenes mulle selja tagant valaki hátulról közeledett hozzám; tuul puhus tagant hátulról fújt a szél; tema oli tagant esimene nlj ő volt hátulról az első
2. postp [gen] mögül ♦ piilub kardina tagant a függöny mögül kikandikál; mu selja tagant kostus hüüe a hátam mögül kiáltás hallatszott; kuu puges pilvede vahelt välja a hold előbújt a felhők mögül
3. postp [gen] (teatud vahemaa kauguselt) vmin túlról ♦ nad on tulnud ookeani tagant az oceánon túlról jöttek; kauge maa tagant messzi földről; haua tagant piltl a síron túlról
4. postp [gen] (viitab vahemikule, mille järel miski kordub) -nként, -nta/-nte ♦ olümpiamängud toimuvad iga nelja aasta tagant az olimpiai játékokat négyévente rendezik meg; iga kolme tunni tagant három óránként
5. postp [gen] (viitab isikutele, kellelt tema teadmata midagi omastatakse) -tól/-től ♦ kelle tagant sa selle pliiatsi näppasid? kitől loptad el azt a ceruzát?

taga[nt] sundima (korduvalt, pidevalt sundima) erőltet vkit vmire, unszol, nógat ♦ kui laps ei taha süüa, ära sunni tagant ha nem akar enni a gyerek, ne erőltesd; kui sa teda tagant ei sunni, ei tee ta midagi ha nem nógatod, nem csinál semmit

tagant tõukama (tagant tõukama, tagant kihutama) erőltet, ösztönöz, ösztökél, serkent

taha <taha adv, postp [gen]> vt ka taga, tagant
1. adv (tahapoole, tagaossa, tagaküljele) hátra, hátulra ♦ pimedas ei olnud ette ega taha midagi näha sötétben semmit sem lehetett látni, se előre, se hátra; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek
2. postp [gen] (kelle-mille suhtes tahapoole) mögé ♦ ta istus minu taha mögém ült; mine maja taha ja too redel! menj a ház mögé, hozd a létrát!; noorus rivistub tema seljataha mögéje sorakozik az ifjúság; pani sigareti kõrva taha cigarettát a füle mögé dugta; laev kadus silmapiiri taha a hajó eltűnt a horizonton; kuu läks pilve taha felhő mögé bújt a hold

tiivustama <tiivusta[ma tiivusta[da tiivusta[b tiivusta[tud 27 v> (innustama, ergutama) buzdít; (kannustama, tagant tõukama) ösztönöz ♦ edu tiivustab a siker ösztönöz